Ajax-loader

Darvas József könyvei a rukkolán


Darvas József - Részeg ​eső
Tíz ​éve lassan, hogy ez a különös regény megjelent, először egy folyóirat hasábjain, majd az első kiadás könyvalakjában. Egy évtized már kemény próbája a műnek. És az a tíz év, amit most magunk mögött hagytunk - határozott mozgásaival, a nép létformájára és tudatvilágára való mély hatásával - meg éppen nagy vizsgája az irodalmi alkotás maradandóságának. Mos, a Részeg eső kiállta a próbát. Ez a mű irodalmunkban talán a leggazdagabban tükrözi forradalmunk első korszakának emberi változásait, morális és politikai konfliktusait. A múlt legforróbb, leglelkesítőbb és legkeservesebb, legnehezebb pillanatait bűvöli életre az író, hogy általuk magyarázza és lelkesítse át a jelent, s ennek a valóságos próbatételnek vesse alá szereplői jellemét, hitét. Leginkább talán a film technikájához hasonlítható a regény szerkezete: a jelenben futó képsort minduntalan "bevágások" szakítják meg - képek, jelenetek a múltból - izzó, sűrű, megrendítő jelenetek: kell-e ennél több? Pedig a Részeg eső ennél is többet ad: a történelem, tegnapunk forró pátoszát, eleven áramát - és azok számára, akik kortársként élték át ezeket a sorsfordító, jövőt teremtő, súlyos és szép éveket -, az emlékezés, a ráismerés örömét is.

Darvas József - A ​törökverő / Harangos kút
Darvas ​Józsefnek ez a mindvégig érdekfeszítő, szép leírásokban bővelkedő regénye Hunyadi Jánosról és koráról szól. Darvas sikerrel eleveníti fel ennek az időszaknak minden lényeges eseményét. Érdekesen és színesen bontakozik ki a könyv lapjairól Hunyadi korának szenvedésteli, változatos világa. Hunyadi ifjúsága, szerelme, katonai pályafutásának kezdő lépései, majd a kipróbált hadvezér világraszóló győzelmei a török felett - ezer alkalom az író számára, hogy ennek a mozgalmas életnek gazdag megírását adja. Ez a regény érdekes mondanivalójával, megkapó leírásával érdekes olvasmány.

Darvas József - A ​legnagyobb magyar falu
Orosháza ​múltját s a harmincas évek nyomasztó jelenét állítja az olvasó elé Darvas József ebben a kitűnő szociográfiában. Könyvéről így ír a rövid bevezetőben: "Ez az írás voltaképpen kísérlet a falu társadalmi viszonyainak tárgyilagos és teljes megmutatására. A tárgyi föltételek adva voltak a munka elvégzésére. Eddigi életem legnagyobb részét lent töltöttem a falun, ott él az anyám, ott élnek testvéreim, rokonaim: egyszerű cselédemberek, mezőgazdasági munkások, féliparos-félparaszt proletárok. Közöttük éltem hosszú időn keresztül, és nem tudtam, hogy milyen vadbozótos vidéken élek... Az éveken keresztül belém ivódott élmények fölbuktak a tudat alól, és elrendeződve egy érdekes világképét tükrözték bennem. Ezt a világot próbáltam megmutatni eddigi írásaimban: regényeimben, novelláimban is."

Darvas József - A ​törökverő
___Új ​kiadásban jelentetjük meg _A törökverő_-t. A magyar történelmi regények sorában a legelsők, a legismertebbek között tartjuk számon. 1938-ban, a fasizmus előretörésének idején írta Darvas József. Akkor idézte fel a törökverő nagy hadvezér, Hunyadi János alakját, amikor az új veszedelem, a fasizmus térhódítása ellen újból olyan nagy szükség volt minden nemzeti erő összefogására. Hunyadi mert fegyvert adni jobbágyai kezébe a török ellen, nem félt, hogy ellene fordítják, tudta, hogy a jobbágyok nemcsak az ő földbirtokát védik, hanem a maguk életét is és az egész nemzetét is. ___A történelem nagy napjai elevenednek meg a regény lapjain. Husz Jánost Zsigmond császár megégeti, a huszitákat leverik, az elégedetlenség nőttön nő — s közben jön a török, egyre közelebb, elözönléssel fenyegetve nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is. Ebben a kívül-belül zaklatott, dúlt korszakban nő föl Hunyadi János — a királyi szolgálatban álló zsoldosvezér — a magyar történelem egyik legnagyobb hősévé. Szülőföldjét bemutató szociográfiájával tűnt fel Darvas József, szélesebb körben mégis _A törökverő_ regényével lett ismert író. A nála fiatalabb nemzedékekre főként a felszabadulás napjaiban írt _Város az ingoványon_ című esszéje hatott, a nemzeti felelősség ébresztésével; az 1963-as keletű Részeg eső kétségtelenül az egyik legjobb műve. ___Orosházán született, 1912-ben. Nehéz gyermekkora és ifjúsága mindenhova elkísérő, eszméltető élménye. Korán elveszítette apját, ő pedig sok nélkülözés, szenvedés árán szerezte meg a tanítói oklevelet. ___Szabadverseit 1932-ben a _Szivárvány_, első novelláját 1934-ben a _Szabad Írás_ közölte. Ugyanekkor megjelent regénye, a _Vízkereszttől Szilveszterig_, egy béreslegény megrendítő vallomása, egyben a tiszántúli falu pontos keresztmetszete. Hamarosan baloldali lapok, folyóiratok belső munkatársa Darvas József. Szinte mindegyik regényének és drámájának gyújtópontjába az alulról jött értelmiség dilemmáját állítja. Legtalálóbb megfogalmazása ennek az 1942-ben bemutatott dráma: a _Szakadék_ — tanító főhősével és a szerencsétlenül járt legkedvesebb tanítvánnyal, illetve a máig izgató — szorongató erkölcsi felismeréssel, hogy a nép bizalmát csak az iránta tanúsított hűség révén lehet megnyerni és megtartani, s mindehhez az érzelmi elkötelezettség már kevés.

Darvas József - Fekete ​kenyér / Vízkereszttől Szilveszterig / Máról holnapra
A ​Fekete kenyér Darvas József első irodalmi értékű műve. 1933-ban írta, életének igen zaklatott korszakában. Miután elvégezte a tanítóképzőt, Pestre került, ott kommunista diákok mozgalmában való részvétele miatt letartóztatták. Kiszabadulása után írta meg ezt a döbbenetes hatású, a falusi szegénység két világháború közötti reménytelen helyzetét ábrázoló regényét. A másik könyv, a Vízkereszttől Szilveszterig, valójában egy nagy monológ: egy béreslegény meséli el életének egy esztendejét: Vízkereszttől, amikor munkába áll a nagygazdánál, Szilveszterig, amikor lejár a szerződése, és néhány nap szabad levegőhöz jut. A gazdag nyers, durva ember, béresét a végsőig kiszipolyozza. De tűrni kell minden szenvedést és megaláztatást, mert nincs más életlehetőség. A történetet átszövi egy szép szerelmi szál is, a béreslegény és a cselédlány között. A Máról holnapra már nemcsak a szegények életét ábrázolja szociografikus hűséggel, hanem a falu egész társadalmát igyekszik árnyatlan bemutatni. És ami új motívum: a regény arra a kérdésre is választ ad, hogy vajon a népből származó értelmiséginek hol van a helye? A főhős, a fiatal református lelkész, szegényparaszti sorból emelkedett föl. Beleszeret a falu egyik kulákjának a lányába. Már a házasság időpontja is ki van tűzve, amikor rádöbben, hogy ha ezekkel a gazdag parasztokkal tart, szembe fog kerülni volt sorstársaival.

Darvas József - Elindult ​szeptemberben
A ​faluszéki kis kamasz sorsa töredelmeinek "kibeszélése" akkor, 1940-ben, az elsötétült egű Európában nemcsak a hűség demonstrálása volt, hanem egyben megkapaszkodás is a sokfelől fenyegető veszélyekkel szemben. Hőse - aki egyszerre éli át fejlődő teste és személyisége válságait, valamint kirekesztettségét - eleven szóval szól a mai olvasóhoz.

Darvas József - Fekete ​kenyér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Darvas József - Vízkereszttől ​Szilveszterig
"Nyolc ​esztendővel ezelőtt, 22 éves koromban jelent meg ennek a regényemnek első kiadása. Ez volt a második könyvem. Az író - én legalább is így vagyok - első műveivel szemben egy kicsit mindig elfogult. Néha a javukra, néha pedig úgy, hogy legszívesebben elfelejtené s másokkal is elfelejtetné őket. Ha sorra veszem régebbi írásaimat, ilyen és olyan ítéletre valót is találok közöttük, - azonban mind között ez a könyvem áll hozzám legközelebb. Egy-két szót vagy szórendet itt is, ott is kijavítottam benne, de az egészről az volt az érzésem, hogy ezt most is csak így tudnám megírni. Nyolc év alatt sokat fejlődtem s írói szemléletem is tovább épült. Az a meglehetősen színtelen, "redtes hang" - ahogyan Veres Péter mondta -, amely első írásaimat jellemezte, megszínesedet, árnyaltabb feloldottabb és szárnyalóbb lett, legalább is én errefelé törekedtem, legalább is én errefelé törekedtem, több-kevesebb eredménnyel. Ám ma is úgy érzem, hogy - bár annakidején teljesen ösztönösen csináltam ezt - annak a világnak a megelevenítéséhez, amelyről ez a regény szól, ez a színezéstelen hang talán az íróilag egyetlen lehetséges kifejező eszköz. Hogy ez a hang az, amelyen egy béreslegény elmondhatja egy esztendő történetét..."

Darvas József - Déry Tibor - Kassák Lajos - Nagy Lajos - Virradat ​előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Darvas József - A ​léleknek kenyere
Darvas ​József 1967 és 1973 között, élete utolsó hat évében keletkezett cikkeit, tanulmányait, előadásait, felszólalásait és a vele készített interjúkat tartalmazza ez a gyűjtemény, melyben az író és szociográfus, a politikus és a közéleti ember mutatkozik meg. A keletkezésük sorrendjében sorolt írások egy része szociografikus ihletésű. Végh Antalnak a _Valóság_-ban 1967-ben megjelent, sok vitát kavart penészleki szociográfiáját védi meg a _"Magyarország felfedezése"_ című írásban; egy másikban pedig 1935-ös orosházi szociográfiájának színterére látogatván vissza, bemutatja a mai Orosházát és lakóit. Itt olvasható továbbá tervezett nagy munkájának, a falukutató mozgalom és a magyar szociográfia történetét bemutatandó könyvének vázlata. Tartalmazza a gyűjtemény Darvas kulturális vonatkozású országgyűlési beszédeit, felszólalásait, az írószövetségi tanácskozásokon, írótalálkozókon, a Hazafias Népfront kongresszusán, könyvheti megnyitón, a szocialista brigádok országos tanácskozásán elmondott beszédeit. A harmincadik évforduló kapcsán az 1943-as szárszói konferenciáról nyilatkozik, egy kerekasztal-beszélgetésben a NÉKOSZ-mozgalommal kapcsolatos emlékeit mondja el. A gyűjteményt Rádics József állította össze.

Darvas József - Város ​az ingoványon
Tíz ​esztendeje - ha nem is nap szerint -, hogy e könyv utolsó szavait leírtam. Már a második vagy a harmadik napon hozzákezdtem a megírásához, amikor a Baross utcai ház, ahol az ostrom alatt családommal bujkáltam, felszabadult, és néhány hét alatt be is fejeztem. Még a pincében, pillogó gyertyafény mellett kezdtem róni a sorokat; azt se tudtam akkor, hogy könyv lesz-e belőle vagy csupán önmagam számára valamiféle számvetés? Se praktikus írói cél, se műfaj, se gondos írói megmunkálás nem érdekelt akkor. Egyszerűen: muszáj volt írni. Úgy éreztem, nem tudnám elkezdeni azt a másik, az új, a hosszú éveken át várt, vágyott, remélt - s egyszer- egyszer már nem is remélt - életet, ha ami az ostrom rettenetes napjaiban felgyülemlett bennem, el nem mondom. A papírnak csak, önmagamnak vagy másoknak is, mindenkinek? Nem gondolkoztam rajta.

Darvas József - Szakadék ​/ Kormos ég / Hajnali tűz / Részeg eső
Darvas ​József négy drámája egytől egyig időszerű társadalmi mondanivalót hordoz: mintha az írói szenvedély a színpadot tárgyalási fórummá akarná átalakítani... Az első dráma, a Szakadék még 1942-ben íródott. Darvas ebben is, mint annyi más írásában azt a fontos felismerést kívánja sugallni,hogy a nép bizalmát csak a hozzá való hűséggel lehet megnyerni. A másik dráma, a Kormos ég 1956 októberéről szól. E súlyos napokban válságos helyzetbe kerül a dráma értelmiségi hőse; meghasonlik addigi eszményeivel. Vajon csak illúzió volt mindaz, amiért eddig élt? Joó Sándor lelkiismereti és magánéleti drámája a közelmúlt égető kérdéseire felel. A harmadik dráma, a Hajnali tűz (1961) a szövetkezeti mozgalom országos méretű megerősödése és elterjedése idején íródott. Darvas nemcsak az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok vívódását, töprengését mutatja be nagy megjelenítő erővel, hanem a történelmi feladatot végrehajtó kommunistákét is. A Részeg eső (1964) az eszméhez való hűség témájának drámai variációja. A főhős egész nemzedéke nevében készít mérleget: vajon ki a felelős a magyar történelem tragikus fordulataiért: 1944-ért és 1956-ért? A dráma leszámol egy nemzedék illúzióival, nemzeti, paraszti és más mítoszaival. A csalódások ellenére is vállalni a felelősséget, az elkötelezettséget a szocializmus mellett.

Darvas József - Egy ​parasztcsalád története
A ​könyv célja: fölkutatni és megmutatni egy parasztcsalád történelmi sorsát, nem az itt-ott előbukkanó családtörténeti érdekességek kedvéért, hanem hogy az egész parasztság történelmi sorsa villanjon elénk egy szűkebb, körülhatároltabb közösség több évszázados élettörténetének élesebb tükrében.

Darvas József - Októberi ​köd / Állomás
Egy ​regényt és egy felet talál az olvasó a Darvas-életmű jelen kötetében. Mindkettő - nyugodtan mondhatjuk - ismeretlen mű. Az Állomás ugyan 1935-ben egyszer már megjelent, de egy kis baloldali kiadó akkori lehetőségei szerint: kis példányszámban. Az Októberi köd pedig, noha gazdag tartalmakat hordoz - nem befejezett. Egy kötetbe kerültek, mert valójában "variációk egy témára". A történet ideje a harmincas évek eleje; tartalma pedig egy önmagát és helyét kereső fiatalember hányódása. A faluszéli nincstelenek fia, aki "elindult szeptemberben", hogy a képzőben tanítóvá legyen - visszamegy a falujába, s megpályázza a tanítói állást. Kalandjai, presbiterek előtti arcpirító alázkodásoktól a búfelejtő szerelemig, megindulásai, tétovázásai és torpanásai: ez az Állomás cselekményének fővonulata. A másik regényben a tanítóválasztás motívuma háttérben marad, de annál gazdagabban bomlanak ki a nagy, városnyi falu társadalmi és emberi viszonyai, az egymást keresztező rokonszenvek és gyűlöletek szálai. A Rokonok-hoz hasonló összetettségű képet kapunk a falu mélyvilágáról ebben a könyvben.

Darvas József - Hajnali ​tűz
A ​Hajnali tű, Darvas József új drámája a mai magyar társadalom legégetőbb kérdéseihez nyúl. Központi konfliktuma a Bónis-fiúk viaskodása önmagukkal, egymással és a korral. Egyikük pártmunkás lett, igazságtalanul börtönt is ült, és most új tsz-elnökként tér vissza szülőfalujába, hogy azt szocialista községgé formálja át. A másik Bónis köztiszteletben álló kisgazda, akinek "élete értelmét" fenyegeti a szocalizmus - legalábbis ő ezt hiszi. Aláír ugyan, de kétségbeesésében felgyújtja tanyáját. Az üszkös romok között öccsével folytatott vita, majd még inkább az, hogy egy kulák felajánlja: alibit bizonyít neki a gyújtogatás vádja ellen, fordulatot hoz Bónis Lajos magatartásában, gondolkodásában. Megérti, kikkel kell egységfrontba lépnie, ha a szövetkezet ellen fordul, és öccse - egyben a szocializmus mellett dönt. A Hajnali tűz az aktuális problémák közül is a legelevenebbhez, a magyar falu hatalmas átalakulásához, a kollektivizálás nyomán felbukkanó bonyolult problémához nyúl.

Darvas József - Tiszántúl
A ​legnagyobb magyar falu Egy parasztcsalád története Tiszántúli utazás 1957 tavaszán

Darvas József - "A ​térképen nem található" / Pitypang / Részeg eső / Hunyadi
Az ​életműsorozat új kötetében a nemrég elhunyt író négy színművét foglalta össze a kiadó. A címben felsorolt műveken kívül egy esszét is tartalmaz kötetünk: _Magyarország felfedezése_ címmel. Ez a mű 1958-ban, a _Kortárs_-ban jelent meg. Az esszé Darvas József legjobb e nembeli írásai közül való, s közvetlenül értelmezi a kötet első darabjaként szereplő dokumentumdrámát (_" A térképen nem látható"_), amely anyagában legalábbis - mint ismeretes - szintén a penészleki ügyre utal. az esszé különben bizonyos értelemben a többi dráma értelmezése is, mert feltárja Darvas gondolkodási rendszerét, képességét arra, hogy egyszerre felülről is, alulról is nézzen; demonstrálja a dolgozó nép és a szocializmus iránti tartalmas elkötelezettségét. A drámák lényegében új művek. Legrégibb közülük a _Részeg eső_, tíz-valahány éves. a másik három az utóbbi néhány év termése. A drámák együtt sajátos, de teljes képet adnak Darvas József emberi, társadalmi érdeklődésének irányairól. Az aktualitás, a politikai-morális tárgy, a nemzeti történelem és a kommunista mozgalom drámai-tragikus konfliktusai iránti érzékenység mind jelen vannak e kötetben.

Darvas József - Harangos ​kút
Egy ​réges-régi paraszti legenda jár szájról szájra, nemzedékről nemzedékre, egy törökök elől menekülő kegyetlen földesúrról, aki a falu harangjába tétette összeharácsolt aranyát, s a harangot az egyik pusztai kútba dobatta. Átok őrzi a mérhetetlen kincset, hogy csak azok férjenek hozzá, akiknek jussuk van rá - s a víz alatti harang néha-néha megszólal, de aki szavát hallja, azon nyomban meghal. Ez a legenda túléli a jobbágyi kort és a szabadságharcot is, s bizonytalan körvonalakkal alakuló "új világban" valóságos jelképpé növekszik. A szétzilálódó nemesi birtokok és családok, a csillapíthatatlan földéhségű telkes gazdák s a roppant ütemű, kegyetlen munka töretésében nyűglődő zsellérek igazságának, a hiába várt jobb életnek tiszta jelképévé, amely reményteli sugarával bevilágítja az emberek lelkét. Azonban, aki meghallja a harangnak, a szegények igazságának szavát, az meghal. Zsandárkézre kerül tehát az a fiatal zsellérlegény, Balog Pista, akinek nemcsak szerelmét, hanem reményeit és vágyait is megfojtja a riasztó keménységű, új, rideg törvényeket kovácsoló korszak. Az élet, dédapáink élete támad fel szemünk láttára a Harangos kútban, az 1863-as aszályos esztendő szenvedései kísértenek, a mélységes pusztai éjszakák csillagai hunyorognak, s egy falu küszködik nagyon is emberi konoksággal és már-már emberfeletti erőfeszítéssel, drámai kitörések, tiltott boldogságok, elkeseredések és soha nem szűnő reménységek közt hányódva, az életért.

Darvas József - Kádár Gyula - Kolozsvári Grandpierre Emil - Kovács András - Októberi ​vasárnap
Ötlettől ​a filmig

Darvas József - Máról ​holnapra
A ​legnehezebb munkával máról holnapra tengődő embereknek törődött élete, ritka örömei, homályban tapogatózó vágyai és hirtelen nyers indulatai fel-fellobbanó fáklyaként világítják meg azt a zugot, amelybe évszázadok nyomása kényszerítette a Csizmadia-sor szegényeit. A húszas évek paraszti világának fojtott levegőjében drámai erővel bontakozik ki egy fiatal református pap vívódása, midőn családi, egyéni érdeke, a hivatás és emberszeretet, a gyermekkori emlékek és a hova tartozása tudatának malomkövei közt őrlődve és zúzódva választania kell saját lelkiismerete szerint. Választania kell a szerelem, az egyéni boldogság, a jólét és a hivatásszeretet, valamint azoknak az embereknek, a Csizmadia-sor szegényeinek megbecsülése között, ahonnan ő maga is származik. Az író nagy megjelenítő erővel, életszerű gazdagsággal rajzolja meg nemcsak alakjait, nemcsak a részletekbe menően is pontos környezeteket, hanem ezt a vívódást is, amely végül is a becsület és az emberszeretet győzelmével zárul.

Kollekciók