Ajax-loader

Széchenyi István könyvei a rukkolán


Széchenyi István - Wesselényi Miklós - Feleselő ​naplók
"Wesselényi ​Miklós közelebbi megismerésével igen sokat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan barátságban fogok élni, érzem ezt" - írta Napló-jában Széchenyi, 1821. augusztus 1-én, egy évvel első debreceni találkozásuk után. Ősszel már eggyütt indultak Bécsbe, s 1822 márciusában héthónapos utazásra német földön, Franciaországon át Angliába. Naplóik örökítették meg, hogyan lett az egymást kölcsönösen tökéletesíteni akaró szándékból "szent ügy": egy ország felemelkedésének, "sárból kivonásának" tervezgetése; az idegen országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális modelljének tanulmányozásából a hazai viszonyok jobbításának elszánt programja. A közös külföldi út, melynek során meglátogatták Nyugat-Európa számos kis és nagy városát, mindenekelőtt Párizst és Londont, megtekintették a leghíresebb múzeumokat, középületeket, színházakat, megismerkedtek neves politikusokkal, írókkal, tudósokkal, a társasági élet kedvenceivel, mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Élményeiket az egyidejű, de egymással olykor szöges ellentétben álló feljegyzések színesen, elevenen, érdekesen adják vissza, segítségükkel az olvasó nemcsak a korabeli életet ismerheti meg jobban, de hazánk történelmének két kiváló személyiségét is.

Széchenyi István - Gr. ​Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka I.
A ​Magyar Történelmi Társulat e sorozatos forráskiadásának eszméjét Klebelsberg Kuno gróf vetette fel 1917. évi április hó 26-án tartott székfoglaló beszédében. »Az eddigi publicatióknál - úgymond - sajnálattal nélkülözzük a modern kort közvetlenül megelőző időnek, Buda 1686-iki visszafoglalásától az 1848-iki szabadságharczig eltelt korszaknak emlékeit. Pedig a XVIII. század folyamán és a XIX. század első felében a korábbi meddő háborúk és felekezeti villongások helyébe közjogi, kulturális és közgazdasági törekvések léptek, melyek mai közéletünknek közvetlen előzményei s melyeknek ismerete nélkül viszonyaink és számos intézményünk igazán meg sem érthetők. Elsőben arra a nagy tervezgetésre és berendezkedésre kívánok rámutatni, mely a törökök kiűzését nyomon követte. Itt van Kollonicsnak hírhedt Einrichtungswerck-je. Itt van a neoaquistica commissio munkássága, mely megvetette mai földbirtokviszonyaink alapjait. Itt van Mária Terézia és II. József alatt a németek telepítésének czéltudatos nagy actiója, a mi mellett kicsiséggé törpül, a mit telepítési téren a kiegyezés óta tettünk. Itt vannak a jobbágyság helyzetének javítására tett intézkedések. Utalok továbbá régi országgyűléseink bizottságainak rendszeres munkálataira s különösen 1823-tól 1848-ig eltelt huszonöt év számos emlékére.

Széchenyi István - Világ
Dessewffy ​József támadta Széchenyi Hitel c. írását, a Hitel című munka taglalatja 1831-es kiadványában, melyre Széchenyi a Világ elnevezésű munkájában válaszolt.

Széchenyi István - "Ezt ​köztünk! Isten áldja!"
Széchenyi ​István, amikor a katonaságot elhagyta és közéleti pályára lépett, egyetlen életcélt tűzött maga elé: Magyarországot a többi európai nemzettel azonos szellemi és gazdasági színvonalra emelni. Ezért ajánlja fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A lótenyésztés érdekében támogatja a lóversenyeket, a polgári gondolkodás széles körű meghonosítása céljából társas egyesületek, kaszinók létrehozását kezdeményezi. A mezőgazdaság fejlesztésére gazdasági egyesületet hoz létre, hengermalmot alapít, folyószabályozásokat kezdeményez. A Dunában nemcsak úszik, hanem felismeri a vízi út nagy jelentőségét a kereskedelem számára. Elvállalja az Al-Duna szabályozásának diplomáciai és szervezési feladatát. A Lánchíd építésével állandó összeköttetést teremt Pest és Buda, de nagyobb léptékben az ország két része között. A hídvám mindenkire nézve kötelező fizetésének elfogadtatásával pedig közelebb viszi az országot a közteherviseléshez. A gőzhajózás és a vasutak, a színház és a magyar nyelv ügye egyszerre foglalkoztatják. Elképzeléseinek megvalósításához barátokat mozgósít, ellenfeleket nyer meg; küzd írásaiban, szóban, leveleiben. Magánéletét meghatározza az egy évtizedig tartó állhatatos, de reménytelennek tűnő szerelme, majd az imádott hölgy kezének elnyerésével számára addig ismeretlen helyzetbe kerül: nagycsaládos apa lesz.,,A legnagyobb magyarról" írtak életrajzi regényt, készítettek tv-filmsorozatot, játékfilmet, műveiből több idézetválogatást is összeállítottak. A naplóíró Széchenyit magyar fordításból is megismerhetjük. A gróf hatalmas terjedelmű, többnyelvű levelezéséből most először jelenik meg olyan magyar nyelvű válogatás, amely az egész életpályát áttekinti.

Széchenyi István - Gróf ​Széchenyi István műveiből
Hitel Széchenyi ​beszédeiből Széchenyi -aphorismák

Széchenyi István - Hitel
A ​Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik. Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket). A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki. A három művet gyakran szokták együtt említeni.

Széchenyi István - A ​kelet népe
Kelet ​népe című művében megdöbbentő módon rajzolja meg Kossuth elé, hogy hová vezet az ő politikai iránya, a „szív andalgásaival való kormányzás”. Felvázolta egy közelgő forradalom képét, majd egy Kossuth-hoz intézett kéréssel végzi be művét: „tépje bár személyemet ahogy tetszik, minden ceremónia nélkül, de csak istenért ne használja nimbusát és népszerűségét Magyarországnak zavarba hozására. Még mindenre van idő és azért iparkodtam minél előbb lépni fel; de nemsokára többé nem lesz, mert mindennek megvan bizonyos pillanata, amely ha lepergett, valamint örökre oda van erény s becsület, ugy oda van élet és minden remény”. Kossuth maga, Eötvös József báró, Fáy András, Dessewffy és többen hasztalanul kísérelték meg, hogy aggodalmait eloszlassák.

Széchenyi István - Lovakrul
Miért, ​hogy ma is a lovas társadalom bibliája Széchenyi István Lovakrul című munkája? Holott lassan két évszázada, 1828-ban jelent meg ez a „röpirat”-ként is aposztrofált mű. Mégpedig magyar nyelven! Német fordítása is csak két évvel ezután követte. Röpirat – lótartást, lónevelést és -futtatást (versenyzést) törekszik népszerűsíteni, mégpedig a legkorszerűbb közgazdasági ismereteket is összegző tanulmány igényével. Pontról pontra veszi sorra tanácsait, miként hozható magasabb színvonalra a hazai „lóállapot”: versenyek, pályadíjak, nyilvántartás, intézmények, nevelés, felkészítés, vásárok stb. S akinek szeme van, túllát a ménesek jószágain – a versengésben nem maga a nyereség, hanem a „jutalmas nyereség lehetősége” inspirálja a vállalkozókat. Példák során bizonyítja, miért érdemes itthon befektetni, ha némelykor csak hosszú távon is visszatérülő üzletekbe. Percig sem unalmas és nem „istállószagú” elemzését a – sajnos sok tekintetben ma is aktuális – közállapotokról, élmény kézbe venni a szerzőt csak kőbe vésett emlékműként, szoborként, utcanévként ismerő generációknak is.

Széchenyi István - Gróf ​Széchenyi István válogatott munkái I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széchenyi István - Gr. ​Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka II.
Néhány ​bevezető szó Széchenyi nagy magyar szatirájához. Széchenyi nagy magyar szatiráját, mely döblingi irodalmi hagyatékának jelen második kötetét foglalja el, eléggé jellemeztem kiadványunk első kötetének Történeti Bevezetésében, a hol bőven szóltam a milieuről is, a melynek keretében Széchenyi döblingi irodalmi és politikai élete mozgott. Mikor azonban azt mondom, hogy eléggé jellemeztem, ezt az igehatározót csak a kiadás, a kiadó kötelessége és czélja szempontjából és mértékével mertem alkalmazni. Mert annak, a ki a jelen politikussal vagy mint emberrel behatóbban akar foglalkozni, annak az új kemény Zsigmondnak, második Gyulai Pálnak vagy Kovács Lajosnak ezt a szatirát minden oldalról tüzetes tanulmány s részletes elemzés tárgyává kell tennie. Nekem, a kiadónak, még csak egy kötelességem van az olvasó iránt, mielőtt a nagy mű olvasásához hozzáfogna: nehány szót bocsátanom előre a létrejöttének speciális, alkalomszerű körülményeiről s magáról a kéziratról. Ezek ismerete nélkül, azt hiszem, nem volna egészen világos a kép, a melyet a nagy szatiráról magának az olvasó megalkotna...

Széchenyi István - Vezércsillagok
Jelen ​kötetünkben a kortárs gondolkodásra is életteli hatással bíró kiváló politikus, egyszersmind nagyszerű hazafi Széchenyi István gondolatait, aforizmáit gyűjtöttük csokorba. Meggyőződésünk, hogy a "legnagyobb magyar" hatalmas szellemi teljesítménye, melyet e szűkös keretek között csak érzékeltethetünk az Olvasóval, nem csupán egy történelmi személyiségnek az utókorhoz címzett intellektuális útravalója, de a mindenkori magyar kultúra szerves része is.

Széchenyi István - Merjünk ​nagyok lenni...
Széchenyi ​István a tetté vált gondolat irányába tartott egész életében, nem a szájhősök, hanem a tetthősök sorába tartozott. A kötetben gondolatvilágának legragyogóbb gyöngyszemeit gyűjtöttük össze, nemcsak az írásaiban bőven megtalálható aforisztikus csattanóit, hanem máig érvényes gondolatmeneteit, anekdotáit is. Csak az erő szabad, és így csak az erős boldog. A magyar csak saját magát gyilkolhatja meg, más által meg nem gyilkolható. Üdvös lesz, ha egy kissé elkülönítjük e két osztályt, egy sorba a szájhazafiakat, s megint más sorba a tetthazafiakat Hibát találni vajmi könnyű, s azt mindenki tud, de jobbat létrehozni bizony nehéz. Sokan azt gondolják: Magyarország volt, én azt szeretem hinni: lesz!

Széchenyi István - A ​Magyar Akadémia körül
Amikor ​évtizedes csatározások után végre hivatalossá lesz hazánkban a magyar nyelv, amikor e győzelemtől megittasult reformerek már egységes, erős, polgárosult Magyarországról álmodoznak - s ennek érdekében nyelvünk széles körű és gyors elterjesztését javasolják -, Széchenyi az Akadémia közgyűlésének megnyitásakor így beszél: \"Nyelvet, nemzeti sajátságot ily felette könnyűszerrel azonban, én legalább úgy hiszem, még csak biztosítani sem lehet, s annál kevésbé szilárdabb s tágabb alapokra állítani: minthogy - és itt különös figyelemért esedezem - a szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása még a szívnek, és ekképp a magyarul beszélő, sőt legékesebben szóló is, korántsem magyar még.\"

Széchenyi István - Gróf ​Széchenyi István intelmei Béla fiához
Egy ​apa intelmei fiához, arról, hogy mivel tartozik önmagának, családjának, nemzetének. Az apa, Széchenyi István, évek óta a döblingi elmegyógyintézet lakója, de már jó ideje feltisztult elmével, éberen figyel az ország sorsát érintő minden fejleményre, telve gondolatokkal, tettvággyal. Béla fia - akiben tervei legfőbb bizalmasát, kivitelezésükben egyenrangú társát kívánná látni - jóindulatú, kellemes fiatalember, az arisztokrata társaság kedveltje, aki legbelsőbb hajlamai szerint élvezni szeretné az életet, nők körül forgolódni, vadászni Afrikában - de súlyosan nehezedik rá a családi múlt örökségének terhe, a "legnagyobb magyar" példája. [...] A teljes egészében először ebben a köretben közzétett "Intelmek", illetve a levelek, feljegyzések és más dokumentumok kivételes szuggesztivitással világítják meg apa és fiú, rendkívüliség és átlagosság drámaivá feszülő viszonyát, s a kölcsönös jóakarat ellenére minden eszményekhez igazodó, normatív szándékú pedagógia eredményességének olykor megrendítő korlátozottságát.

Széchenyi István - Magyar ​játékszinrűl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széchenyi István - Széchenyi ​igéi
Széchenyi ​Istvánnak, a legnagyobb magyarnak örök érvényű gondolatait tartalmazza ez az antológia. Először 1921-ben jelent meg Szekfű Gyula előszavával. A 178 idézet a következő tematikus csoportokba sorolva olvasható: • Széchenyi István küldetése, vallásos hite • A leghívebb magyar • Magyar balsors, magyar parlag • A nemzetiségi kérdés • A magyar jövő • Önismeret • Az ősi magyar vétek • A nemzeti szenvedélyek, a nemzetpolitika • Osztrák–magyar, kuruc–labanc • A magyar paraszt, a földbirtokreform A TINTA Könyvkiadót a könyv ismételt közreadásával az a cél vezérelte, hogy problémákkal terhes korunkban Széchenyi István igéi útmutatóul szolgáljanak a magyarság előtt álló régi és új feladatok megoldásához.

Széchenyi István - Diszharmónia ​és vakság
"Mennél ​erkölcsösebb egy ember - annál bölcsebb is, ez egészen bizonyos - s ez fordítva is igaz: a legbölcsebb lesz kétségkívül a legerkölcsösebb - honesty is the best policy -, s ezt csak azok nem látják be és azok tagadják, akik a lágyszívű gyengeséget tartják erénynek, és csak azokat okosaknak, akik az efemer evilági előnyök és élvezetek megszerzésében másokat megelőzve tüntetik ki magukat és hívják föl magukra a figyelmet." (Gróf Széchenyi István)

Széchenyi István - Önismeret
Midőn ​a legnagyobb magyarnak egy még kiadatlan munkáját közrebocsátjuk, tájékoztatásúl szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy ő azt Döblingben, ugyanazon időtájban irta, midőn világhirűvé lett "Blick"-je keletkezett. Az elkeseredett hangulatot, mely az ötvenes években a nemzetet elfogta, Széchenyi az "Önismeret"-ben ugyanazzal a maró és kiméletlen humorral tolmácsolja, mint a "Blick"-ben; sok helyütt a tárgyak is ugyanazok, melyekkel a "Blick" foglalkozik. Most talán nem egy esetről, nem egy személyről szelidebb kifejezésekkel élne, nem egy dolgot más szempontból itélne meg, mint akkkor; müve azonban, ha csak történeti becset akarnánk is neki tulajdonítani, ragyogó emlék ama sötét éjszakából, hangos szózat az elnyomás némaságából, oly hazafias érzések, oly életrevaló gondolatok tolmácsa, melyek mindenha erős viszhangot fognak költeni a gondolkodók elméjében, a hazafiak szivében. Budapesten 1875-ki juniusban. A kiadó társulat.

Széchenyi István - 191 ​fülakupunktúrás pont indikációi
A ​kézikönyv azzal a céllal készült, hogy a korábban megjelent fültérképen is megtalálható pontok neve mellett részletesen ismertesse azok jelentését, tartalmát, indikációit

Széchenyi István - Széchenyi ​pesti tervei
A ​kötet százharminchárom levelét Széchenyi István írta barátainak, munkatársainak, pesti polgároknak és külföldi bankároknak, gyárosoknak, mérnököknek, József nádornak és a bécsi udvar nagy hatalmú képviselőinek. A válogatásból az a történelmi folyamat bontakozik ki az olvasó előtt, amelynek során a múlt század első felében Széchenyi közreműködésével a poros, jellegtelen Pest-Budából az ország fővárosa lett: Budapest, ahogy ő nevezte először "az ország szívét". A gyűjtemény az 1825-ös keltezésű Kötelező levél-lel, a Magyar Tudós Társaság megalapítására tett felajánlással kezdődik, az utolsót pedig a város érdekeit féltő miniszter Széchenyi írta. Mi minden történt a közben eltelt negyedszázad alatt? Mi és hogyan valósult meg a gróf ötletei közül? Számtalan építményében ma is gyönyörködünk, az általa alapított tudományos, gazdasági, kulturális intézmények hasznát most is élvezzük. 1825-ben kezdeményezésére megindult az Akadémia szervezése, 1827-ben létrehozta a Nemzeti Casinót, ugyanebben az évben az ő javaslatára rendezték az első magyar lóversenyt, a harmincas években szorgalmazta a dunai gőzhajózás kibővítését, ösztönzésére megindult az Óbudai Hajógyár építése, a várost védő gátrendszer fölállítása, hosszú politikai és gazdasági harcok után elkészült Pest első állandó hídjának, a Lánchídnak a terve, 1840-ben működni kezdett a Pesti Hengermalom. Széchenyi közben bekapcsolódik a Nemzeti Színház építése körül zajló küzdelembe, sürgeti a város utcáinak kövezését, a közvilágítás bevezetését, fasorokat, parkokat tervez - a Sétatér első fáit felesége ültette el 1846 márciusában -, uszodák, csónakdák ügyében szervezkedik, sportlövölde, labdaház gondolatával foglalkozik - és vég nélkül sorolhatnánk terveit, javaslatait. Figyelme nemcsak a város fejlesztésére, hanem szépítésére is kiterjed. Fontos volt, hogy elkészüljön a pesti gátrendszer és a hajókikötő, ám hosszú leveleket írt azért is, hogy a csúf raktárakat és műhelyeket lebontsák a Duna-parton, és azt is fontosnak tartotta, hogy milyen legyen egy-egy középület homlokzata. E levélgyűjtemény Széchenyi rendkívül színes egyéniségéhez is kulcsot adhat a mai olvasónak. Közelebb kerülünk a terveiért végtelen odaadással és leleményességgel hol érvelve, hol hízelegve, hol a nyilvánosság porondján, hol háttérbe húzódva, ravasz taktikázáshoz folyamodó Széchenyihez is. A leghitelesebb portrét éppen ő állítja elénk - saját leveleivel.

Széchenyi István - Széchenyi ​tanításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széchenyi István - Napló
Széchenyi ​Naplója csaknem folyamatosan kísér végig egy életet. Az 1813-14-es napóleoni hadjárat befejeztével kezdődnek, s az a fiatalember, aki nápolyi kiküldetéséről, keleti, párizsi útjáról számol be, elkényeztetett főnemes ifjúnak látszik, aki Európa legjobb társaságaiban forgolódik. Ebben az időben németül beszélt és írt a legfolyékonyabban, érthetően naplóját is németül írta. S bár később magyar nyelvtudását felfrissítette, s kiválóan tudta és ismerte a nyelvújítás eredményeként kialakult magyar nyelvet, e mellett a gyakorlat mellett mindvégig kitartott, s csak olykor, egy-egy mondat erejéig használja a magyar nyelvet is naplóiban. A Napló utolsó bejegyzése 1860. április 1-én íródott, hat nappal Széchenyi öngyilkossága előtt. A két dátum közt hasztalan várakozások és kudarcok, önemésztő korszakok és házassági tervek, nagy vállalkozások s aktív politikai tevékenység töltik be az időt. Az Akadémia, a Kaszinó létrehozása, a lóversenyügy, a gőzhajózás megindítása, s a szívügy, a Lánchíd tervének érlelődése nyomon követhetők a feljegyzésekben. Történelemkönyvekből ismert adatok és tények elevenednek meg a személyes, vallomásos műfajban Széchenyi szoborként élt eddig emlékezetünkben. A Napló szoboralak helyett tragikus sorsú emberrel ismertet meg.

Széchenyi István - Hunnia
1834 ​közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, amelyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg.

Széchenyi István - Balatoni ​gőzhajózás
Az ​eszme "Balatonra gőzöst állítni" közvetlen nem enyim. Én annak csak egyik közvetett ügyvivője vagyok, és mint illyes szólalok itt fel. Ámde azért, és mert itéletem szerint tán hasznosbat is lehetett volna hozni szőnyegre, s némiek még tán sürgetőbbek is - azért, mondom, a balatoni gőzhajózást is köz figyelemre méltó tárgynak tartom, melly, részemrül legalább, biztosan számíthat a legőszintébb hozzájárulásra. Mi magyarok már sokat kezdettünk soron kívül. És több esetben vajmi jól tettük, hogy így cselekedtünk. Nem kezdhetvén az 'első teendővel' kezdettünk a 'másodikkal' melly majd maga után rántja az 'elsőt', ha t. i. el nem alszunk, és sürgetjük azt. Igy például a váltótörvény tulajdonkép nem volt 'első teendő'; igy a budapesti lánczhíd sem. Hitelintézet és országos közlekedések lettek volna e két tekintetben az elsők. De valljon ráállott volna-e az 52 vármegye sat. sat. mind arra, mi nélkül hitelintézetnek nincs valódilag általános alapja? s valljon kész lett volna-e az egyetemes kiváltságos szintúgy kivenni vámos utakon egyegy garasát sőt huszasát zsebébül, valamint majd szépen kiveendi krajczárát a budapesti hídon? Bizony alig! S ekkép, mint mondám, nem volt olly rosz számítás ez esetekben a később teendőkkel kezdeni, mik okvetlen maguk után vonják az elsőbbeket. Mert hogy ne tegyen a magyar semmit is, miszerint végpusztulásának, mellybe a váltótörvény már már dönti, elejét vegye, mi egyedül tökéletes alapra állított hitelintézet által történnék biztosan meg; és hogy a nem sokára bevégzendő budapesti állóhídhoz, melly ugy fog állni a két part közt mint egy csinos kis czukrászmű, a haza legtöbb részeiből jobbadán csak locspocs, megnemszűnő fenakadások közt, sőt néha éppen ne lehessen közelítni: attul nem tarthatunk, ha - és aztán igaz, minden e kis h a körül forog - kisded kis babérinkon el nem alszunk, de mozgunk, mozgunk kettőztetett állhatatossággal megnemszünőleg mindaddig, mig mostohább körülményeink daczára is elérjük valahára a logikaibb 'egymásután' szabadabb cselekvés-körét. 'A Balatonra gőzöst állítni' körülbelül, s kivált europai szemüvegen nézve keresztül, szintezen viszonyok közé sorozható, mintha t. i. nem volna a legsürgetőbb teendőknek egyike. S ugyanis az europai egyéb tavakra a partjaikon fekvő nagyobb és számosb városok s az ezek közti élénkebb közlekedési szükség idézték elé a rajtuk evező gőzösöket; míg a Balaton partjain alig fekszik nagyobb hely, alig van kereskedési mozgalom, s igy ezek létét viszont a gőzösök nagyobb élénkséget szülő fel- s alájárása fogná előteremteni, ha t. i. el nem alszunk, és csak kis része találkozik bennünk azon életerőnek, mellynek szövetséges Amerika köszöni olly példátlan felvirágzását, hol, mint tudva van, alig létezik bármilly vadonság közti víz, mellyre tüstént 's mindenek előtt gőzöst ne állítnának, melly aztán szabadabb közlekedés megnyitása által maga után vonja a partok haszonvételét, házakkal s végkép virágzó városokkali ellátását. Jelen tárgyat illetőleg a kérdés tehát az, valljon kivánatos-e, szövetséges Amerika példáját e tekintetben követni? és ha igen, ennek eszközlése valljon közvetlen kinek tiszte? Az elsőre könnyű a válasz; mert hogy Magyarország szinte legkiesb magyar vidékét elhanyagolt állapotábul kiemelni olly szempont, melly minden hű hazafinak legközelebb fekszik érdekében, azon én legalább kételkedni nem tudok; midőn annak elhatárzása, hogy a dolog közvetlen eszközlése tulajdonképen kit illet, még könnyebb, mert ugyan kit illethetne a világhátán mást, mint legközelebbrül is Somogy, Veszprém és Zala megyék balatonparti birtokosait, és tüstént ezek után az érintett megyék belebb lakó földtulajdonosit; mert hiszen ha ezek nem szeretik magukat eléggé, miszerint az eszmét létesítsék, ugyan, kérdem, miért szeresse annyira őket bárki más? Nincs ok rá. Pedig valóban csak önszeretet kell az illetők részérül a tárgy meginditása- s végbevitelére. Minthogy csak egyetlen egy gőzösnek megjelenése is a Balatonon olly fordulatot tenne e gyönyörű víztükör mostani szunyadozó létén, annyira nevelné az egész vidék életerejét, s olly hosszú lánczolatát következtetné a legszebb s előre ki sem számítható kifejtéseknek, miszerint a somogy- veszprém- és zalai földbirtokosok és lakosok mintegy bűbáj-vessző által jelen létükbül kiemelve csakhamar olly állapot közt lelnék magukat, melly a mostanihoz ugy állna mint májusi reg decemberi esthez, s melly ekkép a mostaninál módnélkül kellemesb és hasznosb is volna. Nem fogna ugyan ez átalakulás pillanat alatt végbemenni, mert - ha csalni nem akarjuk magunkat - bizony még igen is fejletlen állapotban hervadoz jelenleg a balatoni partvidék; de hogy előbb utóbb bizonyosan végbemenend, a mennyiben t. i. többé kevesebbé fogják az illetők öntözgetni az elültetett plántát, az legkisebb kétséget sem szenved; mert ceteris paribus valamint töknek minden bizonynyal örökké csak tök lesz fia, ugy a makknak okvetlen mindig tölgy!

Széchenyi István - Széchenyi ​István válogatott művei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széchenyi István - Hitel ​/ Világ / Stádium
"Négy ​kis munkát bátorkodtam öt esztendő forgása alatt a közönség elibe terjesztni. Mindegyiknek legfőbb irányzata figyelemgerjesztés s annak megmutatása volt, hogy mind alkotmányunkban, mind szokásinkban, mind polgári helyzetinkben tetemes javításokra legsürgetőbb szükségünk van - mert az előrehaladás és helyben maradás közt forog nemzeti életünk s halálunk; s hogy feltámadásunkat, regenerációnkat mi magunk, csak mi magunk eszközölhetjük értelmi súlyunk nagyobbítása s magyar nemzetiségünknek nemes kifejtése által." Közel három évtizede jelentek meg legutóbb gróf Széchenyi István legjelentősebb, legnagyobb hatású művei. Az exkluzív kiadványban a Hitel, a Világ és Stádium található.

Széchenyi István - Közjóra ​való törekedések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széchenyi István - Gróf ​Széchenyi István tanításai
Mindig ​csak egy harangra ütök, igaz, de volna bár sok, kit mind arra, a mi hazánk díszére hasznos, sőt szükséges, csekély tehetségem mellett is egyesíthetnénk! Mint a falusi harang, habár törött is, összeseregíti a jámbor községet Isten házába.

Széchenyi István - Stádium
Két ​nagy művének, a Hitelnek és a Világnak kiegészítésére adta ki Lipcsében, 1833-ban ezekhez szellemében és tárgyában hasonló művét, a Stádiumot, amelyben reformterveit még szabatosabban, 12 pontba foglalva fejtette ki: „1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvédelme. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.” E mű megírása után, amelyet Arany János a Hitellel és Világgal együtt „három égbe nyúló piramidnak” nevezett, ismét újabb terv foglalkoztatta. 1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, amelyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg.

Kollekciók