Ajax-loader

Trencsényi-Waldapfel Imre könyvei a rukkolán


Trencsényi-Waldapfel Imre - Pest-budai ​múzsa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Görög regék és mondák
Az istenekről és isteni származású hősökről szóló elbeszéléseket nem véletlenül nevezzük éppen görög szóval mítoszoknak. Az ókori görögöknél bontakozott ki ugyanis a leggazdagabban a mítoszok rendszere - a mitológia -, az európai kultúra tiszta forrása. Ösztönzést merített belőle a filozófia, a képzőművészet és a költészet, amely témák és szimbólumok kimeríthetetlen tárházát tálalja meg a görög mítoszok világában. A görög regéket a klasszika-filológia tudományának neves művelője, Trencsényi-Waldapfel Imre dolgozta át a fiatal olvasók számára. A több kiadást megért munka nemcsak élvezetes olvasmány, hanem pontos ismeretek forrása, az iskolai tanulmányok jól bevált kísérője és kiegészítője is.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Humanizmus ​és nemzeti irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Mitológia
Az ​őstársadalmak nagyjában és egészében egyöntetű fejlődéséből önként következik, hogy istenek és istennők, s róluk szóló mítoszok nemcsak a görög nép képzeletében születtek meg, hanem a világ minden táján, ahol az ember kisebb-nagyobb törzsekbe szerveződve léte fenntartásáért küzdött, s e küzdelem során kísérletet tett arra, hogy a természet erőit a maga szolgálatára kényszerítse. A társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeiből következik az összehasonlító mitológia számára az a tanulság, hogy a különböző népek mítoszainak gyakran megfigyelhető egyezései nem szorítkoznak a rokon népek közös származásával magyarázható közös vonásokra.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Erasmus ​és magyar barátai
A ​magyar történetírás számára a mohácsi vész okait kutatni éppenúgy a nagy feladat volt mindig, mint Róma bukásának az okairól elmélkedni a felvilágosodás számára. A forráskutatás szigorúsága és az oknyomozás alapossága mellett a történeti létünk legmélyére nyúló kérdés a történetbölcseleti tájékozódás próbaköve is volt mindenha. Ha újabb történetírásunk Mohács előzményeit vizsgálva Erasmus hatását a hanyatlás szimptomái között tartja számon, vagy éppen a katasztrófa szellemi előkészítésében tulajdonít részt neki, mintha evvel a szellem történeti szerepéről általában vallott álláspontját is kinyilatkoztatná. Erasmus „fölényes szkepszisét", „fáradt pesszimizmusát'', „felelőtlen szellemességét" fedezni fel magyar tanítványaiban, hovatovább olyannyira közhellyé lett, hogy háttérbe szoríthatta a legtermészetesebben kínálkozó kérdések feltevését is, így elsősorban azt, hogy Erasmus maga széleskörű publicisztikai tevékenysége során milyen álláspontot foglalt el Mohács Magyarországával szemben s ez az álláspont milyen összefüggésben állt az általa képviselt sajátos szellemi iránnyal, másodsorban pedig azt, hogy a magyar erasmisták közéleti magatartását mennyiben befolyásolták az Erasmustól kapott ösztönzések a részletekben? Általában: jellemzi-e Erasmus magyar követőit valami közös törekvés, s ha ez a törekvés nem romboló ösztön, hanem építő szándék volt, fellelhetők-e nyomai a magyarság történeti arculatán, s ha mit nem sikerült megvalósítaniok, őket és nagy mesterüket termeli-e érte a felelősség?

Trencsényi-Waldapfel Imre - Humanizmus ​és marxizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Görög ​költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Vallástörténeti ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Trencsényi-Waldapfel Imre - A ​régi Pest-Buda
Ebben ​a kis kötetben forrásértékű szövegek és egykorú képek Pest-Buda elmúlt századait akarják megeleveníteni. Hogy a dokumentumokat külföldiek útleírásaiból vettük, azt két szempont is igazolja. Az idegen frissebb kíváncsiságot hoz magával, többet lát és ezért élesebb körvonalakat is rajzolhat, mint az, aki itthon van, s aki számára itt minden megszokott és magától értetődő, mint a levegő, ami körülveszi és élteti. Másfelől pedig az ilyen természetű adatgyűjtemény arra is alkalmas, hogy a magyar főváros múltjának európai hátteret adjon s a fővárosnak és fővárosán keresztül a magyarságnak világtörténeti szerepét éreztesse.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Cicero
A ​közemlékezetben, a köztudatban Cicero a legnagyobb, a példaadó szónok. És élete gyakorlatában mindenekelőtt valóban az élőszóval kifejtett érvelés halhatatlan művésze volt: gyakorló jogász, bíróság előtt védő és vádló, a törvényhozásban - a szenátusban és a népgyűléseken - politikai álláspontját kifejtő, buzdító vagy tiltakozó közéleti férfi. Életútjának emelkedő és hanyatló szakaszait hivatali rangjával lehet jellemezni. Kétszer házasodott, egyszer harminc-, másodszor 60 éves korában. Egyetlen, nagyon szeretett leánya, Tullia fiatalon meghalt. Családi élete nem volt mendemondák tárgya. Emléke, története azóta is iskolai anyag. Beszédeinek tartalma és stílusa a kultúrtörténet múlhatatlan fejezete. - Beszédeit gondosan, újra átnézve, átfogalmazva adta a másolók kezébe. Leveleit stílusteljesítménynek és kordokumentumnak tekinti az utókor. Stílusa, mondatszerkesztése, bölcseletének gazdagsága és tartózkodása a végső véleményektől jó kétezer éve követendő példa mindenütt, ahol ismerik az európai kulturát. A kötet Trencsényi-Waldapfel Imre tanulmányán kívűl két kis remekművét is tartalmazza: Beszéd Archias, a költő védelmében és Az idősebb Cato, vagy az öregségről című írásokat.

Bárányné Oberschall Magda - Kenyeres Imre - Trencsényi-Waldapfel Imre - Magyarországi ​miseruhák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Görög-római ​mythologia
Mythos: ​görög szó és a görög nyelvben „beszédet", „szót", majd „szóbeszédet", „mesét" jelent. Mi az istenekről és az isteni származású hősökről szóló elbeszélő hagyományokat értjük alatta és ezek összességét, illetőleg az ezekkel foglalkozó tudományt nevezzük mythologiának. A görögök közül csak azok nevezték mythosoknak, azaz meséknek e hagyományokat, akik nem hittek bennük. Dehát csakugyan a puszta képzelet szép és könnyelmű játékának hitték-e a költők, akik meghirdették, s pusztán a színek változatosságában gyönyörködött-e a nép, amelyik befogadta a mythost? Jogunk v-an-e, mint görög költészetet, a görög vallástól élesen elválasztani? A mythos a görögök hite szerint a Múzsák ajándéka, ezért, ha a mythos lényegét akarjuk megérteni, a Múzsákkal kell kezdenünk mythologiánkat, mint ahogy a mythos két nagy meghirdetője, Homeros és Hesiodos is a Múzsákkal kezdték éneküket. A kilenc Múzsa nevét már Hesiodos is felsorolja, de csak későbbi hagyomány osztotta ki köztük így a szerepet: Kleio (latinosan: Clio) a történetírás, Melpomene a tragédia, Thaleia (Thalia) a vígjáték, Euterpe a zene, Terpsikhore a tánc, Erato a szerelmi költészet, Kalliopé az eposz, Urania a tudomány, főleg a csillagászat, Polyhymnia a hymnus-költészet istennője. Hesiodos a Helikonon találkozott velük, Homeros olymposiaknak nevezi őket, de a Parnassos hegyén is jelen vannak, ahol a kastaliai forrás vize részesítette a költészet és a jóstehetség adományában azt, aki ivott belőle. Északgörögországban a Pindos hegyén és a Tempevö/gyben tanyáznak és a Tempevölgy közelében, Pieriában, amiért Pzeriseknek (Pieridáknak) is hívják őket.

Dobrovits Aladár - Kákosy László - Komoróczy Géza - Trencsényi-Waldapfel Imre - Bábel ​tornya
Az ​ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái. Az egyiptomi, mezopotámiai, hettita és ugariti mítoszokat és mondákat Dobrovits Aladár és Kákosy László, a héber mítoszokat és mondákat Komoróczy Géza dolgozta fel. Trencsényi-Waldapfel Imre bevezetésével.

Trencsényi-Waldapfel Imre - Görög ​regék
Műveltségünk ​minden ága a görög kultúra törzséből nőtt ki. Nem nélkülözheti a mai ifjúság sem az ókori görögség hitvilágának ismeretét, még ha az általános és szakmai műveltség anyaga annyira kibővült is, hogy a görög írók olvasása háttérbe szorult. Fontosnak tartottunk annak idején, hogy a feldolgozás munkáját az ókori világ egyik legkitűnőbb magyar ismerője, Trencsényi-Waldapfel Imre végezze el, hogy könyvünk ne csak élvezetes olvasmány, hanem pontos ismeretek forrása legyen. A Görög regék sikerét a számos kiadás is bizonyítja.

Kollekciók