Ajax-loader

Jan van den Boomen könyvei a rukkolán


Jan van den Boomen - Toroni ​krónikák
A ​kötet Kyria bukása, és az autonóm császársággá váló Toroni tartomány életképeit mutatja be tematikus novellás kötet formájában, a szerző régebbi és új írásainak segítségével. Sok háttér információt árul el a Hatalmasok által kormányzott, Ynev történelmét nagy súllyal befolyásoló ország történetéből. Ez a kötet, a szerző vallomása szerint keretet ad a tervezett Sogron lángjai II. című írásához.

Jan van den Boomen - Morgena ​könnyei
Toron ​zűrzavaros császárvárosába nyílik Kapu e regény lapjai. Három hőse: a shuluri Nemes Házak egyik testőre, egy idős khótorr-pap és egy, még szinte gyermek tolvajlány számára minden baljós előjel nélkül felborul a világ rendje. Ugyan valamennyien különböző társadalmi kasztok tagjai, most mégis úgy tűnik, sokkal több közük van egymáshoz, mint azt a merev Birodalom hagyományai megengednék. Lázasan keresik az események mozgatórugóit, a háttérben meghúzódó erőket, de mire átcsapnak a fejük felett a hullámok, csupán annyit sikerül kideríteniük, hogy talán egy régebbi Zászlóháború történései kötik össze sorsukat... Minden erejükre, ügyességükre és hitükre szükségük van, ha végig akarják járni a számukra jelölt utat. Az utat, mely a Hatalmasok, a hekkák, a vér és a szörnyisten, Tharr kaotikus birodalmán vezet keresztül.

Jan van den Boomen - Ladyr ​árnyai
Az ​ősi Kyria hatalma az istenek útmutatásán, az égi és a földi rend harmóniáján alapult. A kyrek hűen követték ezt az eszményt, hosszú évezredekre a halandó világba idézve a tökéletesség és az örökkévalóság álmait. Egészen a Sorshajtóként ismert és később Orwella néven elhíresült kígyóhajú istennő árulásáig. A csapás után, amelybe végérvényesen beleroppan a Birodalom, már semmi sem lehet a régi – a remény is elveszni látszik ott, ahol az istenek számára is csak a puszta túlélés marad. A novelláskötetben a Morgena, az Árnyékúrnő terveiben kiemelt szerepet kapó kyr élőpalota, Ladyr sorsát követhetjük végig a történelem hullámain, és ismerhetjük meg lakóin keresztül az egykori Kyria és az újonnan született Toron viselt dolgait. Jan van den Boomen a témát felölelő novelláit átdolgozva mutatja be Ladyrt Kyria bukásától kezdve a démonikus évezredeken át egészen az új világrend eljöveteléig, biztos kézzel teremtve kellő alapot a Morgena könnyei és Sogron lángjai regényeknek.

Jan van den Boomen - Opálhajós
Gáspár ​Péter – a szférák Jan van den Boomenként elhíresült oszlopa – messze a legsokoldalúbb a M.A.G.U.S.-irodalom első nemzedékének szerzői közül. Tevékenységét sosem korlátozta egyes témakörökre, mint Renier, történeteit sosem próbálta egységes kozmogóniává rendezni, mint Chapman, világformáló hatása mégis szembeötlő: Ynev múltján, jelenén és összes magaskultúráján otthagyta keze nyomát. Ez a kötet legemlékezetesebb munkáiból válogat, de nem tartalmazza valamennyit: a gazdagon textúrált boomeni próza nem csak minőségével, mennyiségével is tiszteletet parancsol. Akik testközelből szeretnék látni a mítoszok hőseit és Ynev egzotikus árnyalatokban tobzódó mindennapjait, tartsanak a M.A.G.U.S. bolygó hollandijával – a teremtett világ olyan zugaiba is eljuthatnak, ahol a Nagyok távozta óta senki nem járt.

Jan van den Boomen - Kyr ​históriák
Az ​Elátkozott Vidék a Hetedkorban a lappangó gonoszság, az elfeledett, vagy néven nevezhetetlen rettenet fészke. De ez nem volt mindig így... Rualan tartomány, Kyria egykoron legfényesebb ékköve a Kitaszított, Orwella álnoksága és a kyr szívekbe is belopódzó gyengeség nyomán vált a Birodalom végzetévé, hogy élet-halál harcra kényszerítse ne csak Észak halandóit, de magukat a kyr pantheon isteneit is. Jan van den Boomen novelláskötetének lapjain az olvasó az Ötödkortól egészen a Hetedkor hajnaláig kísérheti végig a Birodalom bukásának, majd Új-Kyria felemelkedésének történetét, hogy megismerje a diadalt, melyet csak egy vesztes arathat.

Jan van den Boomen - Esőhozó
A ​sebesen sikló Folyóanya fejlett civilizációt nevelt fel, olyan népet, mely hallgatott az istenek szavára, és tiszteletben tartotta azok törvényeit. Az emberek egyensúlyban éltek az őserdőket benépesítő állatokkal és a mindenhol jelenlévő holt lelkekkel, a szellemvilággal. Az ember azonban hibázik, és büntetését nem kerülheti el. Egy bátor harcos, egy tisztavérű papnő és egy ártatlan gyermek sorsa összefonódik a gyülekező viharfellegek alatt, hogy végül beteljesítsék a számukra kijelölt végzetüket. Útjaikat árulás, fájdalom, veszteség kíséri, és a fenyegető árnyék, mely az egész életerős civilizációt kiirthatja. Jan van den Boomen egy misztikummal átszőtt, titkoktól terhes, élettől és haláltól lüktető világba enged betekinteni, mely alapjaiban tér el keresztény, európai kultúránk megszokott sablonjaitól. A sötétség és a pusztulás víziója fokozatosan szivárog be a történetbe, hogy megteremtse a dark fantasy hangulatot, melynek az egzotikus környezet eddig ismeretlen, fűszeres ízt ad. Ki mer szembeszegülni a Lépő törvényeivel? Mivel jár az egyensúly megbontása? Beleszólhat-e emberi sors az istenek akaratába?

Jan van den Boomen - Számoknak ​ideje
A ​Kyria bukásával felbolydult világrend évezredekig a legsötétebb káoszba taszított mindent északon. Az egykori dicsőség romjain felkapaszkodott démonok és fanatikus híveik mindvégig Kyria örökösének vallották magukat, de végül bizonyosságot nyert, hogy csak a pusztításhoz értettek. Egy világkorszak elmúltára volt szükség, hogy a túlélők új utakra, új reményekre lelhessenek, és Shulur Boszorkányurainak támogatásával tovább szőhessék a kyrek örökkévalóságról szóló álmát, megalapítva az új birodalmat, Toron császárságát. Jan van den Boomen novelláskötetében a legkülönfélébb érdekek csapnak össze az uralomért, a kis emberek és a hatalmasságok szintjén is bemutatva a változások korának harcait.

Jan van den Boomen - Tűzön, ​vízen, árnyékban
Egyiküket ​a mocsok szülte, Tharr kolostorának pokla. Kiontott vérrel és fekete kéjjel áldoz az Úrnőnek, akit még Tharr birodalmában is irtózva emlegetnek - ő a ragály hintője, a romlás papnője, Orwella korbácsos rimája. Másikuk hajdanvolt Nemes Ház sarja, a dicsőséges múlt leánya. Kellemmel, bűbájjal, etikettel vív a családok hatalmi harcában - egy Császár-sziget úrnője, intrikák vergődő rabja, halálos pengéjű gyerek-feleség. Az egyik túl sok titkot ismer, a másik nem eleget - közöttük háromezer esztendő. Tűzön, vízen és árnyékban folyik a hajsza, az orzóvihar szívében és szellemkutyák csaholásával kísérve, miközben - akár a tenger mélye - felkavarodik a múlt és jelen iszapja. A titkot azonban, hogy ők ketten miféle árat fizetnek a győzelemért, egy titokzatos fejék őrzi csupán - és ez a könyv.

Jan van den Boomen - Toron
Toron ​– a Háromfejű Tharr evilági birodalma, a letűnt ókultúrák romjain épült ország, az Északi Szövetség elszánt, hatalmas ellenfele. Örököse nem csak Kyriának, a kontinens valaha létezett legkifinomultabb, legcsodá­latosabb civilizációjának, de a Dawa máguskirályságai és a Ryeki Démoncsászárság jelentette emberen túli fer­telmeknek is. Észak e roppant birodalma titkait féltékenyen őrizte – mind ez idáig. Olvasó, vigyázz! Oly könyvet tartasz kezedben, melynek soraiért sokan adták életüket, s mely bízvást számot tarthat az Inkvizítorok Szövetsége figyelmére. Nem született még mű, mely ennél részletesebben öntötte volna szavakba a császárság káoszban gyökerező rendjét – a rabszolgabányák mocskától a pugossvillogtató shuluri orgyilkosokon át a bíbortrón fenségéig, sőt azon is túl: a halhatatlan lelkű Hatalmasokig. Lapjain Toron múltja és jelene elevenedik meg nem csak Doran nagyjainak szavai által, de Shulur böl­cselőinek értekezéseiben, császári tanítók és hitehagyott inkvizítorok okításaiban, nagyúri dámák és boszorkányok elsuttogott titkaiban… E könyvben a birodalom nappalai és éjszakái mutatják meg arcaikat neked. Mert a második kyr császárság világa kettős: fényes, ám egyben sötét titkokat is rejtő. Ilyen elevenen egyik arcát sem láttad még. S ha szerencséd el nem szegődik mellőled, a sötétet másképp meg nem is tapasztalod.

Jan van den Boomen - Fekete ​vizek
Ynev ​déli féltekéjére visz bennünket az a három, laza szálakkal összefüggő történet, amely helyet kapott a kötetben. A délvidék eleddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert helyszínei elevenednek meg lapjain, ahol a főhősök cselekedeteit ősi praktikák, bűnök és esküvések határozzák meg. Miként szabadulhatnak meg - és megszabadulhatnak-e egyáltalán - az aquirok, családi viszályok vagy a becsület rájukszabta bilincseitől, s ha akad is megoldás számukra, kinek vagy kiknek lehet megfelelő? A kötet negyedik, címadó kisregénye Északra vezeti az olvasót. Önálló történetként is megállja a helyét, ám a beavatottak számára hamar egyértelművé válik majd, hogy valójában a Morgena könnyei egy elvarratlan szálának közvetlen folytatása.

Jan van den Boomen - Sogron ​lángjai 1.
Húsz ​esztendő telt el, mióta Morgena új hírnöke Ynevre tette a lábát. Legnagyobb hatalmú pártfogoltja, az ifjú Próféta elérkezettnek látja az időt, hogy végre előlépjen az árnyak közül. Tudja azonban, hogy ezzel nem csupán magát, de minden hívét veszélybe sodorhatja. Nagyszabású politikai játszmába kezd hát, melyben olyan ellenfelei akadnak, mint a Koromerőd főpapjai, Tharr Vénei vagy maga a toroni császár. Az Árnyékúrnő politikai ellenlábasai a polgárháború peremére sodródott országban egyelőre csak a sötétben tapogatóznak. Vizsgálóbiztosuk és a szolgálatára rendelt sogronita papharcos még nem is sejtik, miféle zavaros játékba csöppentek, ahol a múlt és a jövendő szorosabban fonódik össze, mint azt bárki csak sejthetné is. Vajon a Próféta tökéletesen tudja, hogy mivel kell számolnia vagy akadnak mások is, akik titkon törnek ellene? Elegendő-e mindaz, mit az Árnyékúrnő ezidáig összekuporgatott vagy a hibás következtetések már a szükségszerű bukást vetítik előre? S a társak - a fekete holddal áldott kalandor, szentként tisztelt anyja vagy az Ikrek teljes szektája - végig kitartanak mellette? Ha nem, sorsa még a halálnál is rosszabb lesz...

Jan van den Boomen - Jó ​széllel toroni partra
Dreina ​Tercében, a nagy viharok előtt elcsigázott társaság érkezik Ifinbe. Toroni fejvadászok alkotják, akik egy mantikort, a hajdanvolt Kyria szent állatát viszik a császári trónszék elé - legalábbis így szól történetük, melyet a kiséretükül szegődő kalandozóknak előadnak. Császári felhatalmazásuk birtokában lefoglalnak egy vitorlást, hogy `kincsüket` Shulurig jutassák. Kifutnak, a Quiron-tenger hullámain, azonban olyan küzdelem várja őket, mely túlmutat a Birodalom Nemes Házainak torzsalkodásán, s talán az egész kontinens sorsára is hatást gyakorol majd...

Kollekciók