Ajax-loader

Bródy Sándor könyvei a rukkolán


Bródy Sándor - Tündér ​Ilona
"Mikszáth ​Kálmán mondotta nekem egyszer: - A kilenc éves fiúgyerekben már készen van az író. Ebben a korban már mindent megfigyeltünk, amit csak érdemes... Nagyon sokat gondolkodtam e bölcs és érdekes mondáson, amely nekem különben is kapóra jön. Íme, a kiadóim most két elbeszélésemet nyomtatják le, amelyekhez igen-igen kisfiú koromban szereztem az impressziókat. Húsz esztendő előtti tárgyak.."

Bródy Sándor - Színészvér ​/ A nap lovagja
A ​nap lovagja hőse, Asztalos Aurél újságíró, botcsinálta "balek" karrierista, ahogy az író jellemzi: egy jelentéktelen fiatalember, aki úr akar lenni. Bad Gasteinben megismerkedik egy osztrák főherceggel és Julival, a szeretőjével. Már majdnem karriert csinál: lapvezér és képviselőjelölt, amikor egy ostoba véletlenen elbukik...

Bródy Sándor - Az ​ezüst kecske / A nap lovagja
Az ​ezüst kecske kíméletlen leleplezése a századvég politikai aljasságának, karrierizmusának, pénzsóvárságának - hogy a végén egy váratlan idillel mégis megadja a felmentést hősének. A nap lovagja hőse, Asztalos Aurél újságíró, botcsinálta "balek" karrierista, ahogy az író jellemzi: egy jelentéktelen fiatalember, aki úr akar lenni. Bad Gasteinben megismerkedik egy osztrák főherceggel és Julival, a szeretőjével. Már majdnem karriert csinál: lapvezér és képviselőjelölt, amikor egy ostoba véletlenen elbukik... Mindkét regény atmoszférateremtő erővel jellemzi a századforduló erősen polgáriasodó Budapestjét.

Bródy Sándor - Egy ​rossz asszony természetrajza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Húsevők ​I-II.
A ​Bródy-novella irodalomtörténeti jelentőségű. Művészete nagy hatással volt a század magyar novellairodalmára, egy kissé mindenki a tanítványának számít. És eleven, érdekfeszítő, izgató olvasmány ma is. A Húsevők mindeddig a legterjedelmesebb novellagyűjteménye: válogatás ugyan, de felöleli mindazt, ami ebből a hatalmas életműből a mai olvasó különös figyelmére számíthat.

Bródy Sándor - Don ​Quixote kisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rembrandt
elérhető
3

Bródy Sándor - Rembrandt
„Rembrandt ​látása munka közben hideg volt. Másképpen nem is lehet. A meglátásban kell lennie annak a benső forróságnak, amely nélkül nincs művészi alkotás. És ennek a meleg mámor-emléknek úgy kell elkönyvelve lenni a lélekben, hogy arról minden pillanatban azsúr legyen. De nézni, amit csinálunk, nem lehet másképp, csak józan, hideg, szinte kegyetlenül vizsgálódó szemmel. Még egy jóravaló dal sem születhetik másképpen és az ihlet percnyi őrülete színészeknek termett. Meséljék maguknak, akiknek művészetét a múló és részeg perc öleli magába.” (részlet a könyvből)

Bródy Sándor - Az ​ezüst kecske / Két szőke asszony
Romantika ​és realitás, művészmorál és polgári sikervágy ellentmondásai feszülnek egymásnak a magyar századvég klasszikus karrier-regényében. Szereplői a stendhal-i, balzac-i hősök reményeivel és illúzióival lépnek színre - de energiájukkal már a kezdet kezdetén sem rendelkeznek: elképzeléseik álmatagabbak, kiábrándulásuk útja is kevésbé drámai.

Bródy Sándor - A ​két nő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Jegyzetek ​a szerelemről
Bródy ​Sándor hihetetlenül gazdag, mára részben, nagyobb részben elfeledett életművének kis gyöngyszeme a Jegyzetek a szerelemről című kötet. Ma már szinte észrevétlenül bújik meg az 1911-es sikerév hat könyve között. Ez A medikus sikerének éve. A kritikusok a színpadra figyeltek elsősorban. De a színpadon is, a könyvek lapján is a szerelem Bródy legfontosabb témája, mondandója. A Jegyzetek a szerelemről mintegy évszázados álmából ébred most föl, példázva a 20. század elejének maradandó emberi-művészi értékeinek időszerűségét, és természetesen Bródy kimagasló írói tehetségét is. Egy nagy író elfeledett műve önmagában is képes lehet izgalmat kelteni, s ha hozzájárul a cím által egyértelművé tett tematika - kiváló olvasmány kínálkozik e kötetben!

Bródy Sándor - A ​nap lovagja
Bródy ​legfontosabb mondanivalója fogalmazódik meg e művekben: a felismerés, hogy a századforduló karrierjei minőségükben mások a stendhali, balzaci hősöknél. Bródy hősei még ismerik a nagy illúziókat, a soreli nagyságvágyat, de ennek már tere nincs; a pénz, a pozíció átvette a hatalmat, s ennek értéktörvényeit már nem eszmékkel mérlegelik. A nagy klasszikus, cselekvő hősök helyébe a maupassant-i töltésű alakok lépnek; egy önző, élveteg kort, s annak romlott hőseinek egymásra találását éri tetten az író ezekben a ma is eleven történetekben. A lehetetlenséget élik át hősei, azt az érzést, amiről majd később Ady zsoltárt ír; a szent lehetetlenség zsoltárát, hiszen akár így, akár úgy, mindenütt a lehetetlenség képe elevenedik meg, s torlaszol el minden utat az igazi, cselekvő, illúziókkal teli pályák előtt.

Bródy Sándor - Bródy ​Sándor legszebb írásai
Bródy ​Sándor Három évtizeden keresztül alig volt ünnepeltebb írói név, mint a Bródy Sándoré. Nem csupán a közönség tapsolt neki, hanem ami a legnagyobb szó, még az írók is. Az idősebbek benne látták utódjukat. Jókai házának mindennapos vendége volt. Mikszáth megírta róla, hogy: »mindenkit bámulatra ragad rendkívüli munkaerejével és termékenységével, mely gyaníttatni engedi, hogy még tömérdek mondanivalója van«. A szerencse kiválasztottjának, még ezek a ki nem mondott mondanivalók is javára váltak, mert a reménységnek és várakozásnak folyton lelkendező légkörét remegtették izgalmas személye és munkája körül. A kortársak tőle vártak legtöbbet, - s az utána jött nemzedék Bródy-kitaposta nyomokon vágott neki az irodalomnak. Az országnak, még annál is többnek, szinte-szinte a világnak kellett összedűlnie, hogy az újságlapokon, színlapokon, sok ezer példányban forgó folyóiratok és könyvek címlapjain egyre sistergő Bródy-név kihűljön. A sikerek dédelgetett kedvence nem tudta mire vélni az elhagyatottságnak ránehezült csendjét és nyugalmát. Mint aki elvesztett tekintélyében és hírében önmagát vesztette el, előbb Abbáziában, aztán pedig egy Bécs melletti szanatóriumban keresett gyógyulást. "Bizony kedvetlen volt szegény, pedig nincs valami keservesebb, mintha kedvetlen az, aki majdnem egész életén át teli volt kedvvel" - írja Bródy ezidőtájt a maga beteg, megroppant alakjának mására teremtett Rembrandtról, akinek ugyancsak öreg, beteg, elhagyott figurájáról regénybe kezdett. Ebbe a könyvbe akarta foglalni a soha ki nem mondott, tömérdek mondanivalót, melyet mint a nagy termékenysége mögött lappangó legvégső és legbensőbb titokzatosságot, inkább csak Mikszáth sejtett művészi szimattal, mint maga Bródy. Mert ő a nyilvánosság előtt való szemérme vagy talán csak változatos életének szórakozásai miatt, soha sem ért rá, hogy magába tekintsen s éppenséggel, hogy lelkének mélyébe, mint művészhez illik, szorgalmas kitartással s türelmes eréllyel beleásson.

Bródy Sándor - A ​nap lovagja és más kisregények
A ​Magyar Próza Klasszikusai 48. kötet. Tartalom: Színészvér, Novellák, A nap lovagja, Utószó. Unikornis Kiadó Bp., 1997.

Bródy Sándor - Az ​asszonyi szépség
A ​női szépség igaz, a férfi szépség mindenféle tréninggel előállított. Ugyanígy áll a dolog a mozdulatokkal is. A férfi szép mozdulata mindenképpen és egyformán - az erő. A nőé, az egyszerűen és egyedül a szép.

Bródy Sándor - Az ​ezüst kecske / A nap lovagja / Rembrandt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Királyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gozsdu Elek - Petelei István - Bródy Sándor - Nemes ​rozsda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Két ​szőke asszony
Hat ​óra volt este, télen. A luszter az ebédlőben égett és annak a fénye világított be valamelyest a sötét szobába. Az utcza világssága is beverődött a nbagy ablakokon, a gázlámpák mozdulatlan lángja, a kirakatok világossága, egy-egy tovazörgő kocsi lámpása viszsatükröződött, megrezzent a nagy ablkaüvegeken. A szobaleány szenet rakott a kályhába, azután gyertyát akart gyujtani. - Hagyd el! A teát! A szobaleány felszólgálta a teát és asszonya megára maradt. Ajkával megérintette a csészét, aztán borzongva a fal felé fordult. Igy összezsguorodva, kicsiny teste szinte eltünt a nagy diványon. Csak szőke feje, fényes sárga haja villogott ki a feketeseégből, mely egészen urrá lett a szobán, a mint az ebédlő ajtaját becsukták. Mintha aludt, vagy még inkább mintha meghalt volna. Itt volt és eltünt. Nem látzsott többé egy cseppet sem és lélegzése egészen kimaradt. Nem akart megmozdulni, eszébe vette, hogy nem mozdul meg, hogy el tudjon aludni. De a hogy ekövetkezett a szinház ideje, mindegyre több és több bérkocsi robogott végig az utczán, az ablakok mindegyre csörömpöltek, a négyemeletes ház vékony falai mintha alapjukban minduntalan megrendültek volna...

Bródy Sándor - Rembrandt ​és más elbeszélések
Nem ​életrajz, nem tudós méltatás: lírai portré - talán így nevezhetnénk ezt a könyvet, melyet élete alkonyán írt Bródy Sándor, nagybetegen, testben-lélekben megrendülve, amikor már csak a legigazabb szavakat keresi az ember. "Nekem a legizgalmasabb társaság minden élők között a mindenét elpocsékolt, mindenből kigazdálkodott és éppen ezért a leggazdagabb művész. Háromszor is ellicitálták, mindenki elhagyta, ő is magát, csődbe jutott nemcsak a nyomorult törvények, hanem saját személye előtt is... mindent, ami rossz, megkóstolt és fenékig ki is ivott - ez az ember kell nekem! - írja Bródy a kötet egyik előszavában. Mert két év múlva, 1924-ben, még egy előszót ír - ez az utolsó írása - újra hitet téve választott hőse mellett. Rembrandt robusztus egyénisége roppant erővel vonzotta. Megnyugodott és feloldódott benne. Itt találva meg azt a teremtő tehetséget, mely önnön törvényeit követi, mint a természet, és értékeit is éppoly pazarlóan ontja. S koldus sorban is ő az igazi halhatatlan, gazdag polgárok közt az egyetlen királyi jelenség.

Bródy Sándor - A ​tanítónő
Egy ​alföldi faluba megérkezik Budapestről a fiatal tanítónő. Az érkezőt, Flórát, rögtön megrohanják a falubeli pozícionált urak.

Bródy Sándor - Egy ​férfi vallomásai
A ​novellafüzér hangulatát Nagy Endrének a szerzőről írott visszaemlékezése jól felidézi: A fáma nem hazudott: valóban csodálatos szerelmek, az igazi grande passion-ok fűződtek hozzá, de ezekben ő mindig passzív szerepet játszott. A nő kitartóan, vad vággyal udvarolt és ő lehunyt szemmel heverészve - meghallgatta. Hajlama, meleg szíve a békés családi életre szólította, de préda volt és - elragadtatott. Egy-egy viszonyáról azzal a gyűlölettel panaszkodott, amellyel a letepert hajadon gyűlöli a dalmata rablót. Ha egy-egy szerelme szóba került, dühösen nyögte: - A bestia! Nem hagyott békén! Kiszívott! A kötetet a novellák hangulatához illő korabeli színes zsánerképek díszítik.

Bródy Sándor - A ​sas Pesten
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Két ​feleség
Van-e ​örökzöldebb téma, mint a csillapíthatatlanabb szerelemé? Soha nem múló szerelem, önfeláldozás és becsület drámája bontakozik ki Bródy Sándor kisregényeiből. A magyar Zolaként is emlegetett kiváló író, drámaíró Bródy magánéletében sem volt ismeretlen a két asszonyhoz tartozás. Előnyös külsejének, írói tehetségének és erős kisugárzásának köszönhetően nagy sikere volt a nők körében. Írásai azt tükrözik, hogy jó ismerője a nők érzelmeinek, szeszélyeinek és praktikáiknak is, amelyekkel mérhetetlen boldogságot vagy éppen határtalan szenvedést képesek okozni önmaguknak és a férfiaknak egyaránt. A Két feleség a vad, eszközökben nem válogató szerelmi hevület drámája, melynek középpontjában egy konfliktusokkal teli házasság áll, amelyre rávetül az első feleség árnyéka. Ellentétes érzelmek feszülnek itt egymásnak és a szerelemnek megannyi formája - megsebzett és elfojtott, türelmes és hűséges, szenvedélyes és pusztító - vonul fel a műben, melynek cselekménye megállíthatatlanul halad a drámai végkifejlet felé. Bródy másik írásában, a Hófehérke címűben is két nő határozza meg a férfi életét és boldogságának alakulását. Balassa Imre útra kel, hogy megkeresse az ideálját, "Hófehérkét" - és meg is találja, sőt hamar el is jegyzi. Mikor azonban már minden készen áll az esküvőre, találkozik egy másik lánnyal… Lehet, hogy ő az igazi Hófehérke? "Józanság nemigen sok van az egész dologban" - véli Balassa, majd hozzáteszi: "Természetes, hogy nincs; ez a szerelem." Mindkét történet a szenvedély és a halál szövedéke, legbelső valónk: a boldogságát holtáig hajszoló ember históriája.

Bródy Sándor - Hófehérke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Színészvér
Bródy ​hősei még ismerik a nagy illúziókat, a soreli nagyságvágyat, de ennek már tere nincs; a pénz, a pozíció átvette a hatalmat, s ennek értéktörvényeit már nem eszmékkel mérlegelik. A nagy klasszikus, cselekvő hősök helyébe a maupassant-i töltésű alakok lépnek; egy önző, élveteg kort, s annak romlott hőseinek egymásra találását éri tetten az író ezekben a ma is eleven történetekben. A lehetetlenséget élik át hősei, azt az érzést, amiről majd később Ady zsoltárt ír; a szent lehetetlenség zsoltárát, hiszen akár így, akár úgy, mindenütt a lehetetlenség képe elevenedik meg, s torlaszol el minden utat az igazi, cselekvő, illúziókkal teli pályák előtt.

Bródy Sándor - Rembrandt ​fejek
Részlet ​a könyvből: A császár Vajjon szabad-e nekem hitvány, kiszuperált közkatonának szabadon gondolkodnom a legfőbb hadúr arcának jelleméről és vonásainak különösségéről? Egy kissé el is vagyok fogódva, borzongás fut át, pedig semmit sem távoztatok el magamtól jobban, mint az ostoba, radikális felfogást, amely elvből megugat mindent, amit öröklött fenség, a hideg kitöri - a nyelvét kinyújtja - minden uralkodó felé, de a törvények keretén belől. Uralkodónak, a régi módi szerint, lenni kell, mert van. Olyannyira van, amint talán soha még és a rémület elfog, hogy nem követek-e el ízléstelenséget, amikor a magyar közszokás ellenére nem borulok hasra festett képe előtt, hanem összekuporodva, amig a festmények között a katonabanda szól, föl-föl nézek Reá és látom, mennyire nem változott, mennyire ugyanaz ez a fő, mint volt ötven évvel ezelőtt, csak a haja hullt el, csak bajusza nőtt, és megőszült, - egyébként maradt, ami volt: A császár, a császár!

Bródy Sándor - Apró ​regények
„Ő ​volt az egyetlen nagy író, aki igazán, testtel, lélekkel modern volt. (…) Hatalmas, eredeti egyéniség volt, aki a ma legnagyobb problémáin töprengett (…) Csupa tűz, csupa láz, csupa élet volt. A korhadt, régi irodalom mellett mindig a finom pszichológiát, az eredetiséget képviselte. Igen, Petőfi óta ily érdekes magyar írói egyéniség nem élt még!” (Kosztolányi Dezső)

Bródy Sándor - Az ​egri diákok
Kalandos,érdekes ​történetével bizonyítja be Bródy, hogy nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek is tud irni. Érdekfeszítő mese keretében beszéli el a két ártatlanul kicsapott diák élményeit, akik Egerből Szatmárba vándorolván annyi viszontagságon mennek keresztül, hogy valóságos két magyar Robinzon lesz belőlük.

Bródy Sándor - Az ​ezüst kecske
Romantika ​és realitás, művészmorál és polgári sikervágy ellentmondásai feszülnek egymásnak a magyar századvég klasszikus karrier-regényében. Szereplői a stendhal-i, balzac-i hősök reményeivel és illúzióival lépnek színre - de energiájukkal már a kezdet kezdetén sem rendelkeznek: elképzeléseik álmatagabbak, kiábrándulásuk útja is kevésbé drámai. A regény kezdetén hárman ábrándoznak a jövőről, hírt, elismerést, nagy műveket, tudományos eredményeket, országos reformokat ígérnek maguknak. Hármójuk közül ketten érnek célba: Bem Gyula híres festő lesz, Robin Sándor nagyhatalmú politikus. Bem Gyulának későn jön a siker: halálos betegen érkezik a boldogság kapujába, nagy álmait, a ragyogónál ragyogóbb fehérrel borított vásznakat már nem tudja megfesteni. Robin Sándornak viszont túlságosan hamar hull az ölébe a hatalom: nem küzdött érte, jószerével nem is tudja, milyen sötét erők játszotak a kezére. Ártatlanságáért keservesen lakol; szerelmét, büszkeségét, életkedvét veszti el, hogy tisztességét úgy-ahogy megmenthesse. Védő és rontó géniuszként két nő áll a férfiak oldalán. A szelíd, jólelkű Piroska, lemondó szerelmével mindkettőjüket boldoggá teszi; a mindent tudó, mindent merő Hanna, húsevő szenvedélyével a magasba ragadja és a kétségbeesésbe löki Sándort. A regény végül mégis "jól" végződik. Sándor visszatalál Piroskához, hiteitől, álmaitól megfosztottan de tovább csiszolja az életét, fél-szívvel és fél-tisztességgel, ahogy lehet. Sorsának szomorú kontrasztja a kis Hirsyé. Az egykori barátok közül, a harmadik semmire sem vitte, s így, filiszteri naivitássá nyomorodva, benne megmaradhatott az ifjúság tovatűnt lelkesedése. Szépirodalmi Kiadó, 1974

Bródy Sándor - Leona ​Jeruzsálemben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Bródy ​Sándor válogatott drámái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bródy Sándor - Lyon ​Lea
A ​színművet 1915-ös bemutatója után "tomboló sikerrel" 81-szer játszották az 1915-16-os évadban. Később többször felújították, legutoljára 1934-ben. Nyomtatásban először Bródy Sándor folyóiratában, a Fehér Könyv 1916 novemberi számában jelent meg. Jelenlegi a második megjelenése.

Kollekciók