Richard Cavendish könyvei a rukkolán

Brigitte Lederer - Richard Cavendish - Rosemary Burton - A ​világ száz csodája
Száz ​csodálatos épület, emlékmű, nagyszerű műszaki alkotás leírása és bemutatása színes képekkel. Az emberi kultúra 10000 évének mesterművei földrészenként csoportosítva, időrendi sorrendbe szedve. Az egyes helyszínek pontosabb megértését térképek segítik. Külön fejezetek nyújtanak bepillantást az olyan izgalmas történelmi korszakokba, mint például az inka birodalom kora, vagy az ipari forradalom évszázada.

Richard Cavendish - A ​mágia művészete
A ​mágia világa azért különösen lenyűgöző, mert egy teljesen meghatározott gondolkodásmódot hoz létre. A mágikus gondolkodás nem rendezetlen és céltalan, hanem saját törvényekkel és logikával rendelkezik, de inkább költői érzés, mint értelem határozza meg. Olyan végkövetkeztetésekre jut, melyekből legtöbbször hiányzik a tudományos alapvetés, melyek azonban a költő szemével nézve, helyesek. E gondolkodásmód az európai történelem minden időszakában fellelhető, befolyással volt a vallásra, a filozófiára és az irodalomra, és a spirituális és természetfeletti területeken uralkodik, ott, ahol a tudomány számunkra nem tud mit mondani. Ezt a gondolkodásmódon nem kell fenntartások nélkül elfogadni, hogy a tudat mélyebben fekvő rétegeiben érezze magát megszólítva az ember.

Richard Cavendish - 1001 ​történelmi hely, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
A ​fényképekkel gazdagon illusztrált kötet a világ legfontosabb történelmi emlékhelyeit mutatja be azok átfogó szemelvényeként. Szerkesztője, Richard Cavendish és szakértői gárdája egyfajta tematikus világ körüli utazásra hívják az olvasót, az emberiség kulturális öröksége előtt tisztelegve. Szerepelnek a kötetben az ókori világ csodái, így a kínai Nagy Fal és az egyiptomi piramisok csakúgy, mint a XX. századi történelem jelentős pillanatainak helyszínei. A bemutatott emlékhelyek évezredeket ölelnek fel, emellett sokféleségük is elképesztő: a délafrikai Johannesburg közeli Sterkfontein barlang jai, vagyis „az emberiség bölcsője” ugyan úgy helyet kapott e lapokon, mint a hideg háború jelképévé vált berlini Checkpoint Charlie. A földrajzi szempontból tagolt és több mint 800 színes fényképpel illusztrált válogatás szemet gyönyörködtető és ismeretekben gazdag olvasmányt kínál. Segítségével meg csodálhatjuk a múlt és a jelen megannyi mérnöki csúcsteljesítményét – viaduktokat, hidakat, hajókat – csakúgy, mint a világ legfontosabb szakrális helyeit, így a jeruzsálemi Siratófalat, az orvietói katedrálist, a hatalmi központokat a versaillesi palotáktól a washingtoni Fehér Házig, de akár a sorsfordító ütközetek színtereit, például Gettysburg és a Somme csatamezőit is. A világszerte ismert emlékhelyek mellett a már feledésbe merült helyszínekkel is megismerkedhetünk, melyek mindmáig magukon viselik egy-egy történelmi esemény nyomait. Az olvasó egy különleges útikalauzt tart most a kezében, amely a földkerekség legfontosabb kulturális-történelmi emlékhelyeit öleli fel. Már csak az a kérdés, melyiket keresi fel elsőként személyesen.

Richard Cavendish - Démonok, ​kísértetek, szellemek
Boszorkány ​és farkasember, vámpír és vodu, sikoltó koponyák és könnyező szobrok, zombik, poltergeistek, szelleműzők, ufók, spiritualizmus, pszichosebészet, mágia, mítoszok és legendák - minden társadalomnak megvannak a maga titokzatos eredetű babonái és hiedelmei. A Démonok, kísértetek, szellemek című könyv kontinensről kontinensre kalauzolja az olvasót a kísérteties jelenések, az ismeretlen, megfejthetetlen és különös természetfölötti jelenségek világában. Filmjelenetek, régészeti ritkaságok, képzőművészeti alkotások és nem e világi lényekről készült felvételek teszik gazdaggá az illusztrációs anyagot. A fejezetek egy-egy földrészt mutatnak be, a mellékelt térképek a rendkívüli események helyszínét jelölik.

Richard Cavendish - Rosemary Burton - Nia Williams - John Baxter - Peter Clarkson - Elizabeth Cruwys - Beau Riffenburgh - A ​világ 100 csodája
E ​könyv egyfajta útikalauz szerepét is betöltheti, izgalmas és lebilincselően érdekes olvasmány, mesébe illő fényképekkel, válaszokkal. Melyik a legmagasabb hegycsúcs? Mikor épült a legrégebbi templom? Milyen célt szolgáltak a piramisok? Miért ferde a pisai torony?

Rosemary Burton - Richard Cavendish - Bernard Stonehouse - Nagy ​felfedezők utazásai
A ​három szakavatott szerző egyedülálló vállalkozása a felfedezések csaknem 2500 éves történetét fogja át, Nagy Sándor I. e. IV. századi hódító hadjáratától Armstrong és Aldrin holdra szállásáig. A felfedezések szinte kimeríthetetlen krónikájából a szerzők harminc neves felfedező utazásának külön fejezetet szentelnek: kalandozásaikat térképen követheti az olvasó, életük főbb eseményeiben rövid kis életrajzi táblázatok segítenek eligazodni, gondolataikba, érzéseikbe korabeli útleírásokból, illetve saját visszaemlékezéseikből vett idézetek nyújtanak betekintést. Külön fejezetek foglalkoznak az egyes kontinensek feltárásának történetével, a természetbúvárokkal, a női utazókkal és a világűr meghódításával. A szerzők színes stílusa, a történetekbe épített anekdoták nemcsak tanulságossá, hanem élvezetessé is teszik a képekkel, fotókkal, metszetekkel gazdagon illusztrált kötetet.

Richard Cavendish - A ​tarot
A ​Tarot olyan misztikus kártyacsomag, ami kötődik a mai hétköznapi kártyajátékokhoz, és gyakran állítják, hogy a Tarot ezeknek a kártyáknak az őse. Eleinte játéknak tekintették, sőt még a mai napig is játszanak vele Európa egyes részein, de egyre inkább elterjedt ennek a kártyának a jövendőmondásra valamint misztikus és mágikus célokra való felhasználása. A kártyalapokhoz rejtélyes, és csalóka szimbolizmusuk és bizonytalan eredetük miatt mindenféle elmélet és legenda fűződik. Egyes vélemények szerint a Tarot az ősi Egyiptom bölcsességét, Mitrász misztikus vallását, pogány kelta hagyományokat, a középkori eretnekek hiedelmeit vagy tanult kabbalisták tanait őrzi - feltehetően az utóbbiak tervezték a kártyacsomagot Marokkóban 1200-ban. Más feltételezések szerint a Tarot ábrái a közös tudattalanra vagy Dante Isteni színjátékának szimbólumaira vezethetők vissza. Maga a Tarot név egyiptomi, héber vagy latin eredetű, egy kiváló astarothi író szerint a név Szíria és Palesztina termékenység-istennőjétől származik, akit buja rítusai miatt az Ótestamentum kárhoztatott. A kártyák a mitológiával, legendákkal, mágiával és népi hiedelmekkel való asszociációk segítségével félig eltemetett emlékeket, homályos kapcsolatokat és sugallatokat ébresztenek fel a lélekben. Azt a benyomást keltik, hogy ők a kulcs néhány olyan nagy titokhoz, amelyek szavakkal nem adhatók teljesen vissza, ezek a titkok épphogy körvonalazódnak az elmében, majd hirtelen megfoghatatlanul tovasuhannak.