Ajax-loader

Erdődy János könyvei a rukkolán


Erdődy János - Párizsi ​éjszakák
Ezt ​a regényt tulajdonképpen ketten írták: Heinrich Heine és Erdõdy János. A regény ugyanis elsõsorban Heine párizsi zenekritikáinak cselekményes keretbe foglalása, megzenésítése A téma - az 1830-50-es évek Párizsa - önmagában is érdekes és izgalmas; df még érdekesebbé teszi mindezt Heine szemlélete, stílusa, gyakran a korabeli értékelésektõl elütõ véleménye. A zenei bszámolók mellett megelevenedik ak ézirat lapjain egyrészt maga Heine, rendkívül élvezetes és élménytadó szarkazmusával, gyilkos humorával és mély lírájával, másrészt az egész korszak, negy zeneszerzõivel, Chopinnel, Liszttel, Meyerberrel, történelmi eseményeivel, társalgási és társadalmi képével, irodalmával és színházával, embereivel és épületeivel. Erdõdy ragyogóan oldja meg a heinei életút eseményeiből vett alapanyag egyenletes fokozását. A regény egyetlen tragikus ív, az önkéntes száműzetéstõl a matrác-sírig. Az olvasó tehát lebilincselő könyvet kap kézhez: mert a friss, nem sablonos hang és vélemény az, amire mindig és mindnyájunknak szüksége van...

Erdődy János - Így ​élt Gutenberg
A ​könyvnyomtatás feltalálásáig a gondolatok írásos terjesztésének eszköze a lassú, költséges kézírásos másolás volt: a nyomtatás egyszeriben megoldotta, hogy a tudomány és az irodalom értékei gyorsan, olcsón és addig el sem képzelhető példányszámban terjedjenek el. A tűz felhasználása és a kerék megalkotása óta egyetlen találmány sem alakította át ilyen mértékben az emberiség életét. E nagyszerű mű feltalálójának, Gutenberg Jánosnak az életét mutatja be Erdődy János hiteles dokumentumok alapján, nagy hozzáértéssel és nagyszerű leleményességgel. A nyomtatott betű, a régi rajzok és metszetek kedvelői sok örömöt találnak majd a Móra Kiadó Így élt... sorozatának kötetében.

Erdődy János - Az ​Antikrisztus és szolgája
Erdődy ​János történelmi regénye megbízható, gazdag ismereteket közvetít az úgynevezett sötét középkorról. A német-római császárság és a pápaság 12-13. századi, állandó összeütközéseinek, kölcsönös cselszövéseinek, messze hangzó háborúinak rejtett és nyílt indítékait fedi fel. Az egykorú vagy régebbi krónikákból, pápai bullákból, zsinati jegyzőkönyvekből, császári törvényekből vett részletek szervesen illeszkednek a regény egész cselekményébe. A sokrétű történet középpontjában II. Frigyes császár életútjának - ellentmondásos, furcsa egyéniségének, átváltozó erkölcsiségének - rajza áll. A világhírű uralkodó hatalma az egyház védőszárnyai alatt bontakozott ki, szicíliai királysága idején - mohamedán szaracénok, keresztény rómaiak, hitszegő német lovagok környezetében; később elvetette az egyház pajzsát, más szövetséget választott, a pápaság fölé nőtt, és - megmámorosodván a sikereitől - isteni jogokat tulajdonított már magának. Betelt a pohár: jellembeli gyengéi siettették hanyatlását, okozták bukását is, amikor kitudódott, hogy a keleti világgal való barátkozása és az európai eretnekek támogatása csak ravasz játszma volt....

Erdődy János - Ezüstpáncélos ​Johanna
Elindult ​egy leány...és eljutott a rongyos király trónusához...Ő tett koronát a király fejére...Aztán új csatákra övezte fel kardját..." Johanna ez a leány, Jeanne d'Arc, a francia nép szentnek tisztelt hőse, akit hazaszeretete és fanatizmusa emberfeletti cselekedetre tett képessé. Az ő történetét, melyet a fenti idézet oly jól jellemez, már sok író feldolgozta regényében, életrajzban, drámában. De Erdőy János regényes életrajza megint új alakban állítja elénk Ezüstpáncélos Johannát. Izgalmas ez a történelmi tabló, s izgalmas az életregény.

Erdődy János - Szép ​és kegyetlen Velence
A ​nagy múltú köztársaság - Velence - mozgalmas életébe világít be Erdődy János újabb történelmi regénye is. Nemcsak tárgyilagos-pontos keresztmetszetét adja a tizenhatodik és tizenhetedik század szövevényes politikai küzdelmeinek, de a középkor végső válságának okai is érzékletesen sejteti. Többek közt azokat a diplomáciai manővereket jeleníti meg, melyek révén Velence tekintélyes hatalommá nőtt Európában, a pápai befolyás ellenében és másféle terjeszkedésekkel szemben. A belső ellentmondások terhe azonban megingatja államrendszerének tartópilléreit az eretnekségek és ellenreformációk időszakában. A koreszmék két jellemző képviselőjének (a papnövendékből lett állami tisztviselőnek és az egyházi teológus atyának) a sorsa a lélek zavaraira utal. Az eredeti hivatás és a váratlan, különleges megbízás ellentéte hovatovább az Eszme alapjait is kikezdő, kegyetlen áldozatot kíván: a régi barát és fegyvertárs, Foscarini szenátor személyében.

Erdődy János - Énekes ​az országúton
Erdődy ​János új regénye tulajdonképpen két műfajt ötvöz össze - igen szerencsés módon . A kettős műfaj - regény és antológia - a téma következménye. Énekes az országúton: a XIII. század trubadúrja (trouvére-ej, Minnesangere). A regény hősei bejárják az akkori Európa "dalteremtő tájait": a trobadurok Provenciejából indulnak el, eljutnak a francia trouvére-ek országába, bejárja Itáliát, majd Walter von der Vogelweide Németországban a Minnesángerek földjén tűnnek el szemünk elől. Mindenhol tanulnak, új-meg-új énekeket és verseket. Vándorénekesek, tehát mindezeket elő is adják. Erdődy valósággal antológiát ad a korabeli költészetből. (Persze minden a saját fordításában). Vándorénekesek, félig-meddig vagánsok. Ezért számos dal került bele az "antológiába" a Carmina Buranából is. A regény "regény-rétege" pedig színes és érdekes képet ad a kor politikai viharairól, kultúrájáról. Volt miről írni: albigens háborúkról, Hohenstaufen Frigyesről, polgárosodásról, az éppen épülő strasbourgi dómról, az olasz városköztársaságokról, pápaság, és császárság harcáról. Assisi Szent Ferencről és a születőben lévő svájci parasztköztársaságról - egyszóval a középkori életről.

Erdődy János - A ​Szent Sátán
A ​könyv az életre-halálra vívott hatalmi harcok első nagy ütközetéről szól, amelyet az akkor ismert világ fölötti uralomért vívott a római egyház és a nyugati Birodalom, a pápa és a német király-császár. A könyv fő alakja VII. Gergely pápa, akit jellemének furcsa kettősségéről "Szent Sátán"-nak neveztek el kortársai, ellenfele pedig IV. Henrik német király. A könyv lapjain megjelenített időben, a XI. század közepén, ők ketten személyesítették meg az egymással szemben álló, kibékíthetetlen hatalmi törekvéseket. Harcuk és mindkettejük bukása lett így könyv témája.

Erdődy János - Bocskorosok ​hadinépe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdődy János - Bocskorosok
Mi ​történt Untergrumbachban 1502 egyik őszi estéjén? A püspök adószedő fegyvereseinek megakadt a szemük egy szép leányon az egyik gazda udvarán, s hogy várnagyuknak kedvében járjanak, magukkal akarták vinni Barbarát a várba " belső cselédnek " . A leányt azonban nem olyan fából faragták: sikoltozása fölveri a falut, s a férfiak kiszabadítják a leányrablók kezei közül. Ám mire az összecsapásnak vége lett, a püspök katonái közül egyben sem volt élet. Barbara és megmentői bujdosni kényszerülnek. A bujdosók közül hamarosan egész sereg gyülekezik az elkeseredett jobbágyokból. Megindul a parasztfelkelés... És mi lesz Barbara és a felkelés sorsa? Miként tart ki utolsó leheletéig Jost Fritz, Barbara szerelmese, a " mintaösszeesküvő " ? Erről szól Erdődy János érdekfeszítő történelmi regénye.

Erdődy János - A ​fenséges köztársaság nevében
Három ​főszereplője van Erdődy János új regényének: egy ember, egy testület és egy állam. A szerző, csaknem harminc eddig megjelent történelmi tárgyú könyv írója, most ismét a viharos múltú Velencei Köztársaság történetének egyik izgalmas szakaszáról beszél olvasóinak, ezúttal a 14. század derekán történt eseményekről. A három főszereplő közül a személy: Marcantonio Boni velencei közhivatalnok. A testület: a Tízek Tanácsa, amely ebben ez időben alakult meg válságos körülmények következtében, és ettől fogva négyszáz évig, az állam megszűnéséig, a legnagyobb, olykor egyetlen igazi hatalom volt Velencében. A harmadik főszereplő pedig: maga a Köztársaság, színes, szenvedélyes és vad életének ebben az időszakában, amikor éppen világhatalommá kezdett növekedni az apró szigeteken épült kicsiny városállam, Márk evangelista címerállatának, a velencei lobogó Szárnyas Oroszlánjának jegyében. Egyi előző velencei tárgyú könyvének címlapján a szerző "szép és kegyetlen" városnak nevezte Velencét. A szépség és könyörtelenség világát rajzolja ez a könyv is, amelyet most tart kezében az olvasó. Európa csodája Velence, és élete folytonos kíméletlen harc volt, tengereken, csatatéren és hivatali szobák homályos zugaiban. Az utolsó nagy, nyílt polgárháborúval, a Tiepolo-összeesküvéssel kezdődik a történet. És a továbbiakban: intrikák, orgyilkosságok, bírói ítélettel lefejezett államfő, külső háborúk és belső hatalmi harcok - mindig és minden állandóan változik Velencében. Emberek jelennek meg, cselekednek a könyv lapjain, és eltűnnek: de egyvalaki szemünk előtt marad: Marcantonio Boni, az örök velencei polgár. Aki még tulajdon fiát is feláldozza a Köztársaságért, és a maga életét is teljes egészében az államnak adja. Példája azoknak az embereknek, akik - olykor talán kicsinyes és szennyes eszközökkel is - ezerháromszáz esztendőn át fenntartották és naggyá tették a Velencei Köztársaságot.

Erdődy János - Háromkirályok ​szolgája
A ​barokk Európa zenei életének három óriása, Jean-Baptiste Lully, Henry Purcell és Antonio Vivaldi vonzáskörében él és dolgozik Erdődy János új regényének főszereplője, Vettore Zorzi. Velencei származású hegedűkészítő és muzsikus, a cremonai Amati-műhelyben tanult. Inasévei után nekivág a világnak. A Napkirály, XIV. Lajos fényes Párizsába utazik, ahol a szellemi élet két fejedelme Moliére és Lully. Lully éppen akkor nyitja meg az első párizsi Operaházat, szerződteti színházához a velencei fiatalembert; Zorzi tanúja és részese a francia opera születésének. Bejut az Évszázad Asszonyának, Ninon de Lenclos-nak meghitt körébe - szerelmi és politikai kalandok között bontakozik ki művészi pályájának első szakasza. Innen a sors átdobja Londonba, ahol a "gavallér-király", II. Károly udvari hegedűse lesz. Baráti és munkatársi viszonyban van Henry Purcellel - majd a nagy angol zeneszerző halála után, már öregedő fejjel, hazautazik Velencébe. Visszavonultan dolgozik hangszerműhelyének falai közt, és már azt hiszi, hogy élete lezárult, hogy a zene két királyának szolgálatában átélt esztendők szépsége csak emlék. De a vénülő mester otthon, szülővárosában találkozik a harmadik nagy alkotóval: Antonio Vivaldi mellé szegődik. Vivaldi a harmadik "király", akinek híve, barátja és segítője Vettore Zorzi, a "háromkirályok szolgája". Már aggastyánkorban van, de Vivaldit is túléli. S a kilencvenedik évén is túljutott Vettore Zorzi megtalálja végre a választ az egész életét betöltő kérdésre: mit jelent mesterré válni? Saját sorsa és a három nagy élet tanulsága adja a feleletet az örök kérdésre. A "Háromkirályok szolgája" egy életerős és gazdag, csillogó és vad európai korszak körképe, és a három nagy művész portrojában három különböző alkotó-típus jelenik meg. S a fények és árnyékok, kalandok és vívódások, bukások és sikerek között formálódik egy ember, aki mások mellett és másokért dolgozik, de mégis megmarad egyéniségnek - mert nagyokat szolgálva, nem személyeket szolgál, hanem a művészetet.

Erdődy János - Így ​élt Kolumbusz
Azok ​közé tartozik - nincsenek sokan -, akiket nemcsak egy nemzet, nem is csak egy világrész, de az egész emberiség a maga fiának érez és vall" - írja hőséről Erdődy János, a kötet szerzője. Kolumbusz Kristófnak hívják, élete sötétség és fény változása, volt fent és lent, a király kegyeltje és bilincsbe vert fogoly. Sokat tett életében, és sok mindent elért. Egy dologban azonban nem sikerült neki: nem tudhatta meg, hogy a csodás India helyett új földrészre jutott el: Amerikába. Ennek a vasakaratú, színes életű embernek a pályája tárul az olvasó elé a százhúsz fényképpel illusztrált, mindvégig izgalmas és tartalmas kötetben.

Erdődy János - Így ​élt Magellán
Egy ​portugál születésű királyi apród a hajózás és a földtudomány szerelmese, Kolombusz és Vasco da Gama utazásai következtében arra a föltevésre jutott, hogy ha hajóval elindul nyugat felé, elér keletre, mivel a Föld gömb alakú. Saját hazája segítségével nem sikerült tervét megvalósítania, de spanyol lobogó alatt, rengeteg kaland és gyötrelem után elérte célját, körülhajózta a Földet. Neve ma is él: Fernando Magellánnak hívják. Élete sok kalandban bővelkedik, de a gazdagon illusztrált könyv a XVI. századi világ sok ismeretlen titkát is feltárja, emellett a nagy expedíció történetét az öt hajóról, amely közül egy érkezett vissza viszonylagos épségben hazájába - Spanyolországba.

Erdődy János - Jó ​éjt, királyfi!...
Néhány ​mondat, ennek a könyvnek a keletkezéséről: 1941 októberének vége felé rövid rendőri hír jelent meg az újságokban: egy budapesti garniszállóban közös öngyilkosságot követett el egy fiatal pár. S a következő napokban egyes újságok - az akkori kormányzattal szemben álló ellenzéki lapok - megrendült nekrológokat közöltek a "szerelmi dráma" áldozatairól, akik nem szerelmi dráma áldozatai voltak. Alig fél évvel előbb, 41 áprilisában országos érdeklődést keltő és elismerést kiváltó Hamlet-előadást mutatott be a szegedi egyetemi hallgatók Színjátszó Társasága; az előadás rendezője a fiatal diák, ifjabb Horváth István, Gertrúd királyné alakítója Tóth Kata volt - az októberi kettős halál szereplői. Nemcsak szerelmüket fenyegették az akkori, egymást sorozatosan követő, úgynevezett zsidótörvények, de István életcélját is, származása miatt: úgy látta, és okkal, hogy a barna-zöld nácivilágban neki nem lesz a színházi életben helye. A mai olvasó, különösen a fiatalabbja, talán nehezen érti meg, hogy akkoriban szülők vagy nagyszülők vallása határozta meg az emberek sorsát. De - így volt. És emiatt kellett nekik meghalniok. S ami volt, azt elfelejteni nem szabad.

Erdődy János - Krisztina ​királynő Rómában
"Padrona ​di Roma" - Róma úrasszonya: ez volt nem-hivatalos rangja-elnevezése Svéd Krisztinának, mikor trónjáról lemondva és vallását elhagyva az Örök Várost választotta önkéntes száműzetése helyéül. Időnkint katonáival szerzett érvényt ennek a címnek, időnként megpróbált valódi politikai hatalmat szerezni. De római évei alatt mindig megmaradt a város szellemi úrasszonyának: udvarában a szellemi élet minden ágazata otthonos volt. Ő maga nem mindig és nem mindenben rokonszenves jellenség. Ám sugárzó szelleme munkára serkentette a környezetében élőket: muzsikusokat, színházi embereket és tudósokat. Karmestere volt az ifjú Alessandro Scarlatti, színháza Róma legjelentősebbjei közé tartozott és udvarának "akadémiáiban" a tudósok java gyülekezett. Erdődy János regénye ezt a rendkívül színes, kavargó, fénnyel és árnyékokkal teljes barokk légkört idézi meg és eleveníti fel. Költők és kalandorok, bíborosok és muzsikusok, asszonyok és férfiak kelnek életre a könyv lapjain, s velük Róma úrasszonyának, a legendás Krisztina Királynőnek udvara.

Erdődy János - Küzdelem ​a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdődy János - A ​második Róma
A ​Második Róma a két esztendeje kiadásunkban megjelent A Szárnyas Oroszlánnak, a nagymultú velencei köztársaság élettörténetnek testvére: ez is "állam-életraj", a római egyháznak mint politikai szervezetnek regényes története. A Szárnyas Oroszlán és sok más történelmi regény és életrajz szerzője, A Második Róma írója, Erdődy János ezt mondja új könyvéről: Nem írtam egyháztörténetet. A katolicizmus vallási kérdéseivel, a hittételek és erkölcsi tanítások alakulásával csak annyit foglalkozom, amennyire a könyv tárgya szükségessé teszi. Ez a könyv hangsúlyozottan a római egyház másfél évezredes politikai történetéről akar képet adni, a regényes elbeszélés eszközeivel. Szeretnék megmutatni néhány szereplőt ebből az évszázadokon át tartó folyamatos drámából; ábrázolni néhány jelenetet, amikor összesűrűsödnek és tömény tömörséggel látszanak a kusza és mindig változó erővonalak, amikor nagy válságok robbantak, és változások történtek. Az ókor Rómáját követő Második Róma képét, mozgóképét, vibráló filmjét szeretném megmutatni. Olyasfajta munkát akartam végezni, mint a világtenger kutatója, aki más és más helyeken mintát vesz az óceánból, hogy megtalálja az egésznek jellemző tulajdonságait. Könyvem csak abban különbözik a szokásos regényektől, hogy az eseményeket és a főszereplőket nem én találtam ki; mégis regény, annak ellenére, hogy a párbeszédek egyes helyeken szó szerint egyeznek egykorú és hiteles okiratok szövegeivel. S ennek a regénynek legfőbb szereplője nem is egy személy, hanem egy emberi tettekből kibontakozó intézmény, amelynek hosszú élete: rövid emberéletek láncolata. Egy olyan állam regénye ez a könyv, amely hol pontos határokkal körüljelölt ország volt, hol körvonalazatlan politikai góc, de mindig, minden időben: hatalmi szervezet. Hosszú és izgalmas történelme tehát folytonos harc volt a hatalomért, más hatalmasságok ellen - ennek az ezer és egynéhányszáz esztendős állandó küzdelemnek egyes szakaszait mutatja meg könyvem az olvasónak.

Erdődy János - Mesterdalnokok ​városa
Mindannyiunkban, ​akik láttuk és hallottuk, mély nyomot hagyott Wagner operája, A nürnbergi mesterdalnokok. Az opera főalakja Hans Sachs, a cipész, aki egyúttal kiváló mesterdalnok is, képes túllépni a merev szabályokon a zenében, s lemondani szerelméről a magánéletében. A valóságban is élt, történelmi személyiség, Hans Sachs életének eseményeit követhetjük nyomon Erdődy János új regényében. Két jóbarát járja a céhlegények vándorútját. Hans Sachs ötévi barangolás után hazamegy Nürnbergbe, ahol éli a jómódú cipészmester és egyre híresebb mesterdalnok életét, Veit Urban viszont távoli földeket jár be, részt vesz a német parasztháborúban, megismerkedik neves zenészekkel, s mire hazaér Nürnbergbe, tágasabb lesz látóköre, mint híres barátjának. Az olvasó a regényben megismerkedhet több Sachs-verssel (az író műfordításában), tanúja lehet néhány dalnokversenynek, miközben a háttérben a reformáció és a vallásháború fontos eseményei zajlanak. A történelmet, zenét szerető olvasó nagy élvezettel forgathatja Erdődy János új könyvét.

Erdődy János - Qui ​missilia iactant in vulgus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdődy János - Velencei ​karnevál
A ​világ szórakozóhelyévé változott egykori világhatalom, a Velencei Köztársaság másfél ezer éves történelmének utolsó szakaszát írta meg Erdődy János e művében, amely sorrendben immár negyedik könyve erről a különös városról. Egy nagy velencei család egymást követő nemzedékeinek sorsában tükröződik Európa izgalmas hét évtizede a francia forradalom előestéjétől az 1848-49-es forradalmi hullám elcsendesüléséig. Fény, pompa, vidámság, örökös farsang a Köztársaság utolsó korszaka, - és a ragyogó városra, az "Európa mosolyának" nevezett Velencére lesújt Bonaparte tábornok ökle; megsemmisíti a nagymúltú államot, és eladja az osztrák császárságnak más tartományokért. Hetven mozgalmas esztendő: Napóleon pályája után a Szent Szövetség korszaka elevenedik meg a " Velencei karnevál" lapjain - azután 48 tavaszán a játék, muzsika, szerelem városának léha sorsa csodálatos hőskölteménybe torkollik. Az apró szigetváros népe fölkel, szembeszegül Bécs roppant erejével, és tizenhét hónapon át megrendítő elszántsággal tartja magát, állja a harcot az osztrák hadsereggel. És a 48-49-es forradalmi Európa utolsó lángja itt lobban el, Velencében: A szabadságukért küzdő népek közül utolsónak a velencések tették le a fegyvert, magukra hagyottan, éhség, járvány és ágyútűz súlya alatt, két héttel a magyar Világos után. A sokszínű város érdekes embereinek vidám és halálos körtánca ez a karnevál - hiteles történelmi adatok alapján megírt krónikája egy családnak és a hányatott sorsú, nagyszerű városnak.

Erdődy János - Rekviem ​Firenzéért
"- ​Sokszor ácsorogtam percekig, negyedórákig, félórákig a jelentéktelen és zajos firenzei sarkon, ahol hegyes V alakban fut össze a két szűk, régi utca. Mindennap újra visszahúzott ide valami. Az emlékezés: olyasmire, amit talán a legtöbb mai firenzei ember nem is tud. Hogy itt, ezen a sarkon állt ötszáz évvel ezelőtt Luca Landucci háza, földszinten a bolttal. Itt vásárolt szerecsendiót és gyömbért a vasárnapi ebédhez Michelangelo gazdasszonya: ebben a boltban vette Sandro Botticelli a festékek keveréséhez szükséges porokat: ide tért be néha pár szóra és kisfiának hascsikarás ellen orvosságért Niccolo Machiavelli államtitkár. És míg Luca mester árulta a fűszert, festéket és gyógyító porokat, körülötte nyüzsgött a polgárok városa. Nyüzsgött és haldokolt, bár senki nem sejtette, hogy a ragyogásnak és pezsgő életkedvnek ez az ötven esztendeje valaminek a végét jelenti. Hogy utolsó éveit éli a háromszáz éves köztársaság. Álltam az utcasarkon, néztem a házszögletet, és láttam Luca Landuccit: nappal szorgalmasan vesz-elad: este bezárkózva írja naplóját, és éjfélkor a mécses gyenge fényénél rám néz: tekintete követelő, és parancsolja, hogy emlékezzünk rá. Őrá és a Köztársaságra. Sürgető nézéséhez hang is kapcsolódott, egy későbbi honfitársa írta ezt a verssort: "Siamo tutti nella storia... Mind benne élünk: nemcsak úgy, hogy mi magunk a nagyapák és dédapák által tört utat tapossuk valahogy tovább. Ha Firenze másmilyen lett volna: más lenne most Európa, és benne mi is. Megérdemlik hát az utolsó firenzei republikánus polgárok, hogy egy pillantást vessük rájuk, és egy pogány-humanista rekviemet tartsunk emlékezetükre, együtt, az Olvasó és a szerző"

Erdődy János - Perugia ​szűk utcáin
Az ​itáliai reneszánsz becses hagyatékára, a perugiai Francesco Matarazzo mester Krónikájának szövegére támaszkodott Erdődy János könyvének megírásakor. Nem mellőzött el a szerző persze más egykorú forrásokat sem, mint például Giovanni Burcardo pápai szertartásmester Diariuma, firenzei és velencei követjelentések, Niccoló Machiavelli levelezése, a Borgia-korszak egyéb dokumentumai; és használt modern forrás-feldolgozásokat is. Hangsúlyozandó mégis; nem történelemkönyvet vesz most kezébe az olvasó, hanem regényt! A szereplők nagy része valóban létezett történelmi személy, mások viszont az írói képzelet szülöttei, az események azonban, - még a kitalált mozzanatok is - összhangban vannak a történelmi valósággal. Hogy miért éppen a nem elsőrendű szerepet játszó városállam, a viszonylag kicsi Perugia áll ennek a könyvnek a középpontjában? Mert ennek a városnak itt bemutatott néhány esztendeje olyan sűrített képét adja a tizenötödik-tizenhatodik századforduló itáliai pártharcainak, mint kevés más városé.

Erdődy János - Őrségváltás ​az óceánon
1588 ​nyárutóján az angol hajóhad súlyos vereséget mért a rettenthetetlen spanyol Armadára, és ezzel megkezdődött egy nagy világbirodalom hanyatlása. Hatalmi harcokkal, forrongásokkal, véres ütközetekkel, csatákkal teli korszak elevenedik meg Erdődy János új kötetének lapjain. A főszerepet a II. Fülöp-korabeli Spanyolország és az Erzsébet királynő uralma alatt világbirodalommá növekvő anglia játssza. Itália, Franciaország, Németalföld, Málta, Lepanto, Spanyolország és Anglia a főbb színhelyei annak a történelmi drámának, amely az Armada pusztulásával ér véget. A mindvégig színes, izgalmas események leírását százötven korabeli illusztráció teszi még élvezetesebbé.

Erdődy János - Így ​élt Husz János
Husz ​János a XIV-XV. században élt tudós reformátor, a cseh nép hőse volt. Ő indította el azt a mozgalmat, amely az egyház megreformálását és a cseh nép nemzeti kibontakozását tűzte céljául. Az egyház elleni támadásaiért a konstanzi zsinat elé idézték, és Zsigmond császár látszólagos védelme ellenére halálra ítélték. Husz János igazi élete mégis halála után kezdődött igazán. Híveinek tetteihez fűződnek a huszita háborúk, amelyek hozzájárultak a feudalizmus bomlásához, valamint a reformáció terjedéséhez. Erődy János írása segíti megértetni ezt az eléggé bonyolult, de az általános műveltség szempontjából fontos, érdekes történelmi korszakot.

Erdődy János - Szegény ​Robert
Krimi ​- a krimi játékszabályainak kijátszásával. Krimi, melyből hiányzik a gyilkosság, a műfaj nagy attrakciója, hiszen az a tucatnyi kisebb-nagyobb gyilkosság, amit sötét gengszterek és bérgyilkosok hajtanak végre a regény lapjain - nem igaz. Egyik sem titokzatos, legfeljebb váratlan. Nem különösen kegyetlen és nem is körültekintő, hanem kifogástalanul szakszerű. Ennek a történetnek nem a dörzsölt gengsztervezér a főhőse, ravasz detektívfőnök pedig egyáltalán nem is szerepel benne, hanem egy jóhiszemű, naiv, velejéig ártatlan könyvelő, Robert Lamb áll a váratlannál váratlanabb fordulatok tengelyében.

Erdődy János - A ​Vörös Liliom városa
Firenze ​ugyanúgy zarándokhelye a művelt emberiségnek, mint Velence és Róma. A művészetek és tudományok nagyszerű műhelye volt fénykorában, hatalmas egyéniségek szülővárosa, életük és munkásságuk színhelye. Küzdelmes és drámai évek-évszázadok sorjáztak egymás után Firenze változatos történelmében - ezekről igyekszik képet adni Erdődy János új könyve, melyet A Szárnyas Oroszlán és a Második Róma után nyújtunk át az olvasónak. A gazdagon illusztrált - mintegy 180 képet tartalmazó - kötet a városnak hatszáz éves történetét mutatja be a regényes elbeszélés eszközeivel, és nyújt hasznos szórakozást az olvasónak.

Erdődy János - András ​mester krónikája
Hess ​András élete regényes formában régi metszetekkel

Erdődy János - Aretino ​Velencében
A ​XVI. század Itáliájában, az olasz reneszánsz áradó, nagy alkotásokkal és véres kavargással teljes világában játszódik Erdődy János új regénye. A stílusában-kompozíciójában modern megformálású történelmi regény főhőse a nagy hullámzású kor egyik legérdekesebb alakja: Pietro Aretino. A "Világ Titkára", a "Fejedelmek Ostora", ahogyan kortársai nevezték ezt a rendkívüli embert és művészt. Nem Aretino regényesen megszőtt életrajzát kapja azonban az olvasó; ennél többet és gazdagabbat, mondhatni, a kor átfogó rajzát; Carlos császár pápát futtató seregei éppúgy feltűnnek előttünk, mint Columbus vitorlásai. Ebben a széles ölelésű és sok figurával mozgó történetben Aretino csupán a központi hős szerepét tölti be; figyeli és számba veszi az eseményeket, a pápák, főpapok és zsoldosvezérek kalandorságait s a világ előrehaladását mégis, minden akadályon át.

Erdődy János - Sasoknál ​magasabban
Félezer ​esztendő is elmúlt azóta, hogy Hunyadi Mátyást tizenöt éves korában királlyá választották. És félezer esztendő sem tette fakóvá uralkodásának fényes emlékét; még ma is száz meg száz mese és anekdota él a magyar nép ajkán a nagy királyról. Szépirodalmunk mégis elhanyagolta Mátyás király korát és alakját. Értékes tudományos munkák megjelentek ugyan, de átfogó és színes életrajzot Fraknói Vilmos hetven évvel ezelőtt megjelent könyvét kívül nem találunk. A nagy adósságot igyekszik némileg törleszteni Erdődy János könyve. Írója nem hivatásos történész - a Sasoknál magasabban az elbeszélő irodalom eszközeivel vázolja fel Hunyadi Mátyás életét, küzdelmeit, alakját és a körülötte zajló eseményeket. Idegen világba vezeti olvasóját ez a könyv: a XV. század erőszakos főurainak és elnyomott népének világába, ahonnan lángoszlopként magasodott ki a nagy műveltségű, bátor és bölcs uralkodó, a korát megelőzően haladó gondolkodású király, Hunyadi Mátyás.

Erdődy János - Keresztes ​lobogók alatt
A ​szerző ebben a munkájában – mint eddig megjelent harminc-egynéhány történelmi tárgyú könyvében is – az európai történelem egyik bonyolult és igen izgalmas szakaszát dolgozta fel. A 12–13. század, a keresztes háborúk korszaka az eseményeknek olyan láncolata, amelyben különös módon keveredik sokféle indítóok: hatalmi vágy és vallási fanatizmus, a történelmi küldetés érzése, zsákmányszerző mohóság és két, merőben különböző kultúrkör összeütközése, és egyik indítékot sem tekinthetjük kizárólagosnak. Jellemző erre a hosszan, két évszázadon át tartó mozgalomra, hogy már az első, 1095-ös pápai felhívásra és később is fejedelmek és országúti csavargók, lovagok és parasztok, kalandkeresők, de még megszédült gyermekek is tömegével jelentkeztek a keresztes lobogók alá. A történelmi eseménysorozatot elindító két pápa, VII. Gergely, majd II. Orbán célul tűzte ki, hogy megmentse a keleti kereszténységet a muzulmán áradattól, és egyúttal újraegyesítse a kettészakadt – római és bizánci – egyházat. Temérdek anyagi és véráldozat ellenére egyik célt sem sikerült elérni. A "magasztos eszmék" hirdetésével indult vállalkozásokat emberek hajtották végre – pápák királyok, katonák, nagyok és kicsinyek –, és szenvedélyeikkel, önzésükkel, rablóösztöneikkel megrontották ugyan a nagy mozgalmat, de mégis: ebből az egyvelegből, az eszmeiség és a szenny keverékéből bontakozott ki a középkorból a reneszánszba forduló Európa történelme. S nem utolsó szempont, amiért ez a könyv megíródott, és számíthat az olvasó érdeklődésére, hogy a keresztes háborúk kétszáz esztendejének eseménysorozata – mondhatjuk – valóságos történelmi kalandregény.

Erdődy János - A ​nőstényfarkas
Én, ​Stephanus, a ravennai Rotgar fia, aki magam is Ravennában születtem, most elmondom nektek, az igazságot keresve, harag és vonzódás nélkül, amit hosszú életem során tapasztaltam, a magam szemével láttam és becsületes férfiaktól hallottam. Úgy írom le az általam tudottakat, ahogy a maguk egyszerű mivoltában eszembe jutnak. Az írott szó szabályait jól megtanultam boldogult emlékezetű Adalbertus püspök űr iskolájában, ahol a betűvetéstől a versek szerkesztésének prozódiai törvényeiig mindenre megtanítottak, ami csak kell, hogy írásunk jól érthető és formás legyen. Kívülről tudom Donatus nevezetes grammatikájának minden sorát, tisztában vagyok a prózai alliteráció alkalmazásával és azzal, mely rokonhangzású szavak egyenletes megismétlése és melyek mellőzése teszi csiszolttá és nemesveretűvé írásművünket. Most azonban nem a szem és fül gyönyörködtetésére, hanem azért rovom egymás alá a sorokat, hogy tapasztalásaim nektek és utódaitoknak hasznára legyenek. Mert végül rájöttem, mily közömbös a szavak jó csengése, hiszen Isten dicsőségét és az emberek okulását nem az írás szépsége szolgálja, hanem az igazmondás

Erdődy János - Peéri ​Gábor budapesti lakos
Huszonötödik ​könyvét mártírhalált halt barátja emlékének ajánlja a szerző. Róla mintázta a regény különös-furcsa alakját, Forster Endrét, aki egyben történelmi típus is. Peéri Gábor útja pedig sokszor találkozott az íróéval, aki akinek sorsa, értelmiségi pályája összefort Budapest legutóbbi hatvan esztendejének félelmetesen gazdag eseményeivel. Szigorú időket élt át Peéri Gábor: két világháborút, ellentétes irányú változásokat - sok szorongással és nem kevés igaz felismeréssel. Gyermekkorában még gázzal világítottak Pesten, az udvaron ravatalozták fel a halottat, éjjel is üzemeltek a fényes kávéházak, de a regényhős visszaemlékezéseiből megtudjuk azt is, milyen sorsa volt a színésznő anyának a tisztviselő férj oldalán. Peéri 1943-ban nyolcadszor öltözött mundérba, részt vett az antifasiszta küzdelmekben, majd félrehúzódott. Egyénisége is közrejátszott abban, hogy a társadalom oly sok nélkülözést, sérelmet zúdított reá. Amit Peéri életéről elmond az író: a szemtanú és a cselekvő kortárs vallomása. A korszellemet idézi meg, és a földrajzi hely - Budapest - szellemét hívja segítségül a nyílt számadáshoz, hogy minél pontosabban jellemezhesse a huszadik század veszélyes történelmi meglepetéseit, tragikus és felemelő fordulatait.Huszonötödik könyvét mártírhalált halt barátja emlékének ajánlja a szerző. Róla mintázta a regény különös-furcsa alakját, Forster Endrét, aki egyben történelmi típus is. Peéri Gábor útja pedig sokszor találkozott az íróéval, aki akinek sorsa, értelmiségi pályája összefort Budapest legutóbbi hatvan esztendejének félelmetesen gazdag eseményeivel. Szigorú időket élt át Peéri Gábor: két világháborút, ellentétes irányú változásokat - sok szorongással és nem kevés igaz felismeréssel. Gyermekkorában még gázzal világítottak Pesten, az udvaron ravatalozták fel a halottat, éjjel is üzemeltek a fényes kávéházak, de a regényhős visszaemlékezéseiből megtudjuk azt is, milyen sorsa volt a színésznő anyának a tisztviselő férj oldalán. Peéri 1943-ban nyolcadszor öltözött mundérba, részt vett az antifasiszta küzdelmekben, majd félrehúzódott. Egyénisége is közrejátszott abban, hogy a társadalom oly sok nélkülözést, sérelmet zúdított reá. Amit Peéri életéről elmond az író: a szemtanú és a cselekvő kortárs vallomása. A korszellemet idézi meg, és a földrajzi hely - Budapest - szellemét hívja segítségül a nyílt számadáshoz, hogy minél pontosabban jellemezhesse a huszadik század veszélyes történelmi meglepetéseit, tragikus és felemelő fordulatait.Huszonötödik könyvét mártírhalált halt barátja emlékének ajánlja a szerző. Róla mintázta a regény különös-furcsa alakját, Forster Endrét, aki egyben történelmi típus is. Peéri Gábor útja pedig sokszor találkozott az íróéval, aki akinek sorsa, értelmiségi pályája összefort Budapest legutóbbi hatvan esztendejének félelmetesen gazdag eseményeivel. Szigorú időket élt át Peéri Gábor: két világháborút, ellentétes irányú változásokat - sok szorongással és nem kevés igaz felismeréssel. Gyermekkorában még gázzal világítottak Pesten, az udvaron ravatalozták fel a halottat, éjjel is üzemeltek a fényes kávéházak, de a regényhős visszaemlékezéseiből megtudjuk azt is, milyen sorsa volt a színésznő anyának a tisztviselő férj oldalán. Peéri 1943-ban nyolcadszor öltözött mundérba, részt vett az antifasiszta küzdelmekben, majd félrehúzódott. Egyénisége is közrejátszott abban, hogy a társadalom oly sok nélkülözést, sérelmet zúdított reá. Amit Peéri életéről elmond az író: a szemtanú és a cselekvő kortárs vallomása. A korszellemet idézi meg, és a földrajzi hely - Budapest - szellemét hívja segítségül a nyílt számadáshoz, hogy minél pontosabban jellemezhesse a huszadik század veszélyes történelmi meglepetéseit, tragikus és felemelő fordulatait.Huszonötödik könyvét mártírhalált halt barátja emlékének ajánlja a szerző. Róla mintázta a regény különös-furcsa alakját, Forster Endrét, aki egyben történelmi típus is. Peéri Gábor útja pedig sokszor találkozott az íróéval, aki akinek sorsa, értelmiségi pályája összefort Budapest legutóbbi hatvan esztendejének félelmetesen gazdag eseményeivel. Szigorú időket élt át Peéri Gábor: két világháborút, ellentétes irányú változásokat - sok szorongással és nem kevés igaz felismeréssel. Gyermekkorában még gázzal világítottak Pesten, az udvaron ravatalozták fel a halottat, éjjel is üzemeltek a fényes kávéházak, de a regényhős visszaemlékezéseiből megtudjuk azt is, milyen sorsa volt a színésznő anyának a tisztviselő férj oldalán. Peéri 1943-ban nyolcadszor öltözött mundérba, részt vett az antifasiszta küzdelmekben, majd félrehúzódott. Egyénisége is közrejátszott abban, hogy a társadalom oly sok nélkülözést, sérelmet zúdított reá. Amit Peéri életéről elmond az író: a szemtanú és a cselekvő kortárs vallomása. A korszellemet idézi meg, és a földrajzi hely - Budapest - szellemét hívja segítségül a nyílt számadáshoz, hogy minél pontosabban jellemezhesse a huszadik század veszélyes történelmi meglepetéseit, tragikus és felemelő fordulatait.Huszonötödik könyvét mártírhalált halt barátja emlékének ajánlja a szerző. Róla mintázta a regény különös-furcsa alakját, Forster Endrét, aki egyben történelmi típus is. Peéri Gábor útja pedig sokszor találkozott az íróéval, aki akinek sorsa, értelmiségi pályája összefort Budapest legutóbbi hatvan esztendejének félelmetesen gazdag eseményeivel. Szigorú időket élt át Peéri Gábor: két világháborút, ellentétes irányú változásokat - sok szorongással és nem kevés igaz felismeréssel. Gyermekkorában még gázzal világítottak Pesten, az udvaron ravatalozták fel a halottat, éjjel is üzemeltek a fényes kávéházak, de a regényhős visszaemlékezéseiből megtudjuk azt is, milyen sorsa volt a színésznő anyának a tisztviselő férj oldalán. Peéri 1943-ban nyolcadszor öltözött mundérba, részt vett az antifasiszta küzdelmekben, majd félrehúzódott. Egyénisége is közrejátszott abban, hogy a társadalom oly sok nélkülözést, sérelmet zúdított reá. Amit Peéri életéről elmond az író: a szemtanú és a cselekvő kortárs vallomása. A korszellemet idézi meg, és a földrajzi hely - Budapest - szellemét hívja segítségül a nyílt számadáshoz, hogy minél pontosabban jellemezhesse a huszadik század veszélyes történelmi meglepetéseit, tragikus és felemelő fordulatait.Huszonötödik könyvét mártírhalált halt barátja emlékének ajánlja a szerző. Róla mintázta a regény különös-furcsa alakját, Forster Endrét, aki egyben történelmi típus is. Peéri Gábor útja pedig sokszor találkozott az íróéval, aki akinek sorsa, értelmiségi pályája összefort Budapest legutóbbi hatvan esztendejének félelmetesen gazdag eseményeivel. Szigorú időket élt át Peéri Gábor: két világháborút, ellentétes irányú változásokat - sok szorongással és nem kevés igaz felismeréssel. Gyermekkorában még gázzal világítottak Pesten, az udvaron ravatalozták fel a halottat, éjjel is üzemeltek a fényes kávéházak, de a regényhős visszaemlékezéseiből megtudjuk azt is, milyen sorsa volt a színésznő anyának a tisztviselő férj oldalán. Peéri 1943-ban nyolcadszor öltözött mundérba, részt vett az antifasiszta küzdelmekben, majd félrehúzódott. Egyénisége is közrejátszott abban, hogy a társadalom oly sok nélkülözést, sérelmet zúdított reá. Amit Peéri életéről elmond az író: a szemtanú és a cselekvő kortárs vallomása. A korszellemet idézi meg, és a földrajzi hely - Budapest - szellemét hívja segítségül a nyílt számadáshoz, hogy minél pontosabban jellemezhesse a huszadik század veszélyes történelmi meglepetéseit, tragikus és felemelő fordulatait.

Kollekciók