Ajax-loader

Gergely Jenő könyvei a rukkolán


Gergely Jenő - Személyiségismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Jenő - A ​magyarországi forradalmak
Elnyomás, ​osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Talán Madáchnak van igaza, amikor olyan érzés kelt olvasójában, hogy az emberiség históriája kudarcok sorozata? Az állam valóban az elnyomó osztály erőszakszervezete? Erőszakos, az emberre ránehezedő közhatalom? És ha az, akkor csakis ebben a vonatkozásban határozható meg? Akkor talán a besenyők meg az uzok voltak a boldog népek, amelyek el sem jutottak az államalapításig? Megannyi kérdés, amely óhatatlanul felmerülhet abban a szerencsétlen diákban, aki az elmúlt évtizedek haza történelemkönyveiből volt kénytelen tanulni, no meg abban a még kevésbé szerencsés tanárban, aki mondanivalóját kényszerült e tankönyvek tartalmához és szemléletéhez igazítani. Megannyi kérdés, amelyre csak lassan érkezik a kielégítő válasz, hála néhány tudományos-ismeretterjesztő műhelynek, mint a TIT Szabadegyeteme vagy a História című folyóirat. Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek közölt adataihoz, ahol szükséges, helyre is igazítják az avult ténymegállapításokat, és ami a legfontosabb: új, korszerű történelemszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok jobb megértésére törekvők számára. Ilyen vonatkozásban a sorozatban megjelenő történelmi tanulmányok egyaránt hasznosak tanár és diák részére. A tanulmányokat úgy kell olvasni, hogy azok kiegészítik, sok esetben módosítják, de nem helyettesítik a történelemtankönyveket. Azokkal együtt használva viszont megbízható, korrekt ismereteket adnak. (…)

Gergely Jenő - Eucharisztikus ​világkongresszus Budapesten / 1938
"Az ​eucharisztia - magyarul oltáriszentség - a katolikus hittan egyik központi fogalma. A görög eredetű >>eukarisztia<< szó jelentése: hálaadás. Innen az elnevezés: >>hálaadó áldozat<<. A magyarban a protestánsok még úrvacsorának is nevezik, arra való tekintettel, hogy az Úr teste az ember lelki eledele." A katolikus egyház e kiemelten tisztelt szentségének megünneplése középkori eredetű, de ma is él és hat. 1988-ban emlékezünk meg államalapító királyunk, I. István király halálának 950. évfordulójáról. Szent István egyben a katolikus egyház egyik legmélyebben tisztelt magyarországi szentje. Ez is magyarázza, hogy 1938-ban Budapesten rendezték meg a 34. eucharisztikus kongresszust, amelyhez szervesen kapcsolódott a Szent István év ünnepségsorozata, a király halálának 900. évfordulója kapcsán. Ennek történetét dolgozta fel e könyv szerzője.

Gergely Jenő - Magyarország ​története 1919 őszétől a II. világháború végéig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - A ​Mindszenty-per
1948-1949-re ​Magyarországon kialakult a totalitarianizmus. Ennek egyik eszköze az Államvédelmi Hatóság volt. Ez a szervezet behálózta az egész országot. A háborús bűnösök felkutatásán túl először a szovjetizálás ellen fellépő politikusok, egyházi vezetők és mások ellen fabrikált igaztalan vádakat, gyártott hamis bizonyítékokat, s próbálta "beismerő vallomásra" bírni az áldozatokat. Később már a hatalom részesei: a kommunista, szociáldemokrata, kisgazda politikusokat állította bíróság elé, majd egyházi személyiségek, gazdasági vezetők váltak a koncepciós perek áldozataivá.

Gergely Jenő - Being ​Hungarian Christian European
This ​volume includes the author’s papers presented at international conferences and his studies published publiched in foregn language periodicals and books. Most of the studies are concerned with ecclesiastical history: they deal with central issues of 19th–20th century Hungarian church history, such as putting on index the works of bishop Ottokár Prohászka, the background to the ecclesiastical-historical works of Vilmos Fraknói or the 20th century history of the relations between Hungary and the Holy See. They present the theoretical and organizatorial problems of political Catholicism, Christian socialism and Christian Democracy, from the Christian Socialist canon prelate Sándor Giesswein to the Christian Democrat István Barankovics. Jenő Gergely (1944) took his degree in History at the Eötvös Loránd University (ELTE), Budapest in 1967. He has worked there for forty years, from 1992 as a Professor and from 1995 as Head of the Department of 19th–20th Century Hungarian History. His main fields of research include the 19th–20th century ecclesiastical history of Hungary and 20th century Christian movements. In 1997 as a recognition of his achievements as a researcher and lecturer he became Head of the Ph.D. School of Historical Studies at ELTE, and in 1999 he was honoured with the Award of the Hungarian Academy of Sciences.

Gergely Jenő - A ​politikai katolicizmus Magyarországon
A ​polgári fejlődés természetes velejárójaként jelentkező laicizálódással a katolikus egyház olyan reakciót igyekezett szembeállítani, amely magába foglalta a népies igényű szociális mozgalmakat és ideológiát is. Először az egyházpolitikai küzdelmek mezején tudatosult az egyház válsága. A kötet ennek a válságnak fél évszázados történetét kutatja, egyes katolikus vezéregyéniségek, széles körben ható ideológiai áramlatok, vagy több-kevesebb sikert felmutató katolikus szervezkedések megragadásával. A szerző által kiemelt történeti csomópontokban éleződött ki a politikai katolicizmus és a társadalmi haladás permanens konfliktusa. A bemutatott katolikus portrék - Prohászka, Bangha, Giesswein - a politikai és szociális katolicizmus egy-egy alternatíváját képviselik. A bukásból ismét egy név tűnik elénk mint meghatározó jelenség: Mindszenty József prímásé, de ő is inkább csak a tagadás szellemének meghökkentően csökönyös merevségével. A kötetet összetartó gondolat a keresztény szociális eszmék és azok megvalósítására irányuló mozgalmak marxista bírálata. A századelő modern katolicizmusának értékelését, a "kurzus-keresztény-szocializmus" ellenforradalmi lényegének bemutatását igen jól oldja meg a szerző. Az 1930-as évek katolicizmusának egyetemes kerete volt az Actio Catholica, amely a kötetben elemzett hivatásrendi szervezeteket - KALOT, KALÁSZ, EMSZO, Hivatásszervezet, KIOE - létrehozta és inspirálta. A Barankovics-féle Demokrata Néppárt történetének elemzése arra ad választ, hogy lehetséges volt-e a népi demokráciával szembe egy kereszténydemokrata alternatíva állítása. A szerző a kötetben tárgyalt időszak bonyolult történeti folyamataiba szervesen ágyazza be a politikai és szociális katolicizmust, mint a magyar múlt le nem becsülhető és figyelmen kívül nem hagyható komponensét.

Barta János - Gergely Jenő - Kristó Gyula - Magyarország ​története előidőktől 2000-ig
Ez ​a szintézis az első olyan 21. századi összefoglalás, amely egy kötetben teljes képet igyekszik adni a mögöttünk hagyott évezredről, sőt előtörténetünkről is. Szerzői professzorok, több évtizedes oktatói és kutatói tapasztalattal a hátuk mögött, egyszersmind három nagy múltú egyetem - a budapesti, a debreceni és a szegedi -történészműhelyének méltó reprezentánsai. Tagjai a sokkötetes Magyar Századok című, nagy szakmai- és közönségsikert aratott millenniumi sorozat alkotóközösségének. A könyvben kísérletet tesznek arra, hogy e monumentális vállalkozás eredményeit még közérthetőbb formában az olvasóközönség szélesebb körének közvetítsék. Megőrizve természetesen a Magyar Századok fő erényeit: a hitelességet, az elfogulatlanságot, a korszerű szemléletet és a tárgyszerű előadásmódot. A sűrített formának köszönhetően ebben az összefoglalásban még inkább kidomborodik a megélt történelem teljességére törekvő ábrázolás, a koncepcióalkotás igénye. A Magyarország története előidőktől 2000-ig című könyv egy Európába talált és ott magának tartósan helyet foglaló nép története. Egy sokat próbált, sok vihar sújtotta, a történelem kataklizmáit legyűrő nemzeté. Egy túlélő, a hosszú idő perspektívájából nézve sikerre ítéltetett országé. Ez a könyv Magyarország balsors motiválta sikertörténetéről szól.

Gergely Jenő - A ​gyógypedagógia pedagógiai-pszichológiai kérdéseiről
Jelen ​kötetet haszonnal forgatják majd mind a gyógypedagógus képzés elején állók, a gyógypedagógiai asszisztensek, de alkalomadtán tanárok, tanítók is. Átfogó képet, szemléletet kíván nyújtani a terület pedagógiai vonatkozásairól. Elsősorban a területtel épp megismerkedni készülő számára fontos, hogy betekintést kapjon a pszichológia néhány olyan területére, amelyek kapcsolatát a gyógypedagógiai területtel viszonylag ritkán veszik szemügyre, ugyanakkor a nevelési, „pedagógusi” praktikum szempontjából különösen lényeges. „A nyelvfejlődés mind a törzsfejlődésben, mind az egyén fejlődésében társadalmi jelenség. Elsődleges szerepe a közlési folyamatban, a kommuniká­cióban van. Azonban a nyelv nemcsak az emberek közötti külső kommunikáció eszköze, hanem olyan belső kommunikációs eszköz is, amelyet a gondolkodásban is használunk. A nyelv, mint a „külső és belső” világ közötti kapcsolat, fontos szerepet játszik az egyén fejlődésében.”

Gergely Jenő - Főpapok, ​főpásztorok, főrabbik
Az ​elmúlt század egyházi vezetői, a főpapok, főpásztorok, világhírű főrabbik között találhatunk karizmatikus személyiségeket, a népért és a nemzetért akár a vértanúságot is vállaló hitvallókat, nagy hatású igehirdetőket, a magyar tudományt és kultúrát életművükkel gazdagító tudósokat. Kötetünk célja az általunk legjelentősebbnek és leginkább jellemzőnek tartott egyházi személyiségek életútjának nyomon követése, alakjuk bemutatása, működésük elemzése. Helyet kaptak itt tömegeket megtérítő hitszónokok, nagy hatalmú bíboros hercegprímások és protestáns főpásztorok, a szociális igazságért küzdő prelátusok, a tömegkommunikációban otthonosan mozgó püspökök és szerzetesek, valamint az izraelita felekezetet a törvényhozásban is képviselő, nagy tekintélyű tudós főrabbi.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - A ​huszadik század története
A ​20. századi magyar történelem politikai, állami, katonai stb. szempontból sokkal inkább a kudarcok és tragédiák, semmint a sikerek története. A lakosság egyharmada nemzeti államán kívülre, idegen impérium uralma alá került. Magyarok százezreit hurcolták el, kínozták meg, zárták táborokba, űzték el és telepítették ki szülőföldjükről. Idegen hatalmak korlátozták, sőt felszámolták a maradék ország állami szuverenitását. Mégis, az ezeréves magyar államiság utolsó századáról is elmondható, hogy a magyarságban a megmaradás és élni akarás erősebbnek bizonyult, mint annak veszélyei.

Gergely Jenő - A ​katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945
A ​két világháború közötti Magyarország lakosságának mintegy kétharmad része katolikus vallású volt. A magát keresztény-nemzetiként identifikáló társadalmi-politikai rendszer struktúrájában meghatározó szerepet töltött be a katolikus egyház. Ugyanakkor a magyarországi katolikus egyház is legújabbkori történelmének reneszánszát élte meg. Így szerencsés módon találkozott a társadalmi-politikai szükséglet az egyházi megújhodással, aminek eredményeként a polgári korbab addig nem tapasztalt összefonódás és szoros együttműködés alakult ki az állam, a társadalom és a katolikus egyház között. A szakirodalomból hiányzott a magyarországi katolikus egyház 1919--1945 közötti történetének monografikus feldolgozása. Ma már kellő történeti távlattal és nagyrészt elérhető források segítségével lehetségesnek tűnt mind az apologetikus szépítések, mind az ellenséges, antiklerikális szempontok mellőzésével és meghaladásukkal a szakszerű feldolgozás. Felfogásunk szerint az egyháztörténet nem teológiai diszciplína, hanem a történettudomány egyik specifikus területe, ahol messzemenően tekintettel kell lenni az egyház transzcendens lényegére, evangelizációs küldetésére. Ám ugyanakkor az egyház mint a valós társadalmi-politikai közegben élő, működő intézmény, sőt intézményrendszer megragadható és vizsgálható a történettudomány saját eszközeivel és módszereivel. Könyvünkben vizsgáljuk a hazai egyház és az Apostoli Szentszék, a magyar állam és a Vatikán kapcsolatait, a magyar egyházszervezet és egyházkormányzat kérdéseit, az állam és az egyház jogi kapcsolatait, a katolikus szociális, kulturális, ifjúsági, nőmozgalmi, gazdasági egyesületek, szervezetek történetét, a férfi és női szerzetesrendek működését, az egyház, illetve az ilyen jellegű egyesületek hitbuzgalmi tevékenységét, a katolikus egyház oktatási, nevelési, szociális, tudományos, kulturális intézményrendszerét és munkáját, valamint gazdasági-jövedelmi helyzetét. A katolikus egyház története szerves része nemzeti történelmünknek, és ennek ismerete nélkül a korszakról alkotott képünk sem lehet teljes. Az elmúlt 50 évben kialakult fájó hiány eltüntetéséhez szerettünk volna könyvünkkel hozzájárulni.

Gergely Jenő - A ​Püspöki Kar tanácskozásai
Társadalmunk ​egyik legősibb intézményének, a magyar katolikus egyháznak életébe pillanthatunk be Gergely Jenő egyetemi docens kutató munkája segítségével. Az ismert szerző, aki a Politikai katolicizmus története Magyarországon, 1890-1950 című (1977) könyvében fontos információkat közölt témájáról, újabban pedig a pápaság történetét írta meg, jelen művében a magyar püspöki kar évenként kétszer megtartott konferenciáinak jegyzőkönyveiből, e fontos forrásokból publikál, az 1919 és 1944 közti negyedszázadból. A műben olvasható jegyzőkönyvek elsősorban a magyar katolikus egyház belső életét tükrözik. Képet kapunk azokról a kérdésekről, melyek a püspöki kart foglalkoztatták, s az okokról, amelyek döntéseiket befolyásolták. De tájékozódhatunk az egész ország sorsát irányító ellenforradalmi kormányzat terveiről és gondjairól, a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekről, amelyekhez a püspöki kar hozzászólt. A jegyzőkönyveket kiegészítő püspökkari körlevelek, valamint a gondos bevezető tanulmány, jegyzetanyag és mellékletek izgalmas és érdekes olvasmánnyá teszik a művet az érdeklődő olvasó számára.

Gergely Jenő - Gömbös ​Gyula
A ​két világháború közötti Magyarország politikai berendezkedését három politikus határozta meg alapvetően: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, illetve a két miniszterelnök, gróf Bethlen István és Gömbös Gyula. A vesztes háborútól vesztes háborúig tartó korszakban Horthy és Bethlen szerepe, felelőssége többé-kevésbé tisztázott, Gömbösé azonban a mai napig sem. Az utókor - úgy tűnik - rá osztotta a bűnbak szerepét, miközben Horthy és Bethlen már-már felmagasztosul. De ki is volt valójában Gömbös Gyula? Milyen is volt a "Gömbös-korszak"? Mit és miért akart elérni e nagy hatású politikus? A könyv többek között ezekre a kérdésekre kínálja a választ.

Gergely Jenő - A ​Keresztény Községi (Wolff) Párt (1920–1939)
Gergely ​Jenő könyvében a tőle megszokott alapossággal, de olvasmányosan elemzi a ma már kevéssé ismert, katolikus Wolff Károly által vezetett Keresztény Községi Párt tevékenységét, amely Budapest székesfőváros önkormányzatát irányította a Horthy-korszakban 1920 és 1939 között. A párt 1920 júliusában alakult meg. A különféle áramlatokat erős kézzel összefogó, autokrata pártelnök, a jogi végzettségű, nagy hatású szónoki tehetséggel megáldott Wolff Károly korszerű kommunálpolitikus volt. A fővárosi keresztény párt bizonyult a korszak legsikeresebb keresztény pártjának, meg tudta őrizni választóit, és így majd negyedszázadon át kézben tartotta a város vezetését. A párt nemcsak a vele azonos politikai-világnézeti alapon álló politikusokkal, hanem akár liberális, demokrata és szociáldemokrata ellenfeleivel is eredményesen együttműködött az egyes kormányok autonómiát korlátozni akaró, sőt esetenként felszámolni törekvő politikájával szemben. Az 1930-as években Wolff a várospolitikát középutas, a radikalizmusokkal szemben csak a főváros érdekeit szem előtt tartó irányba vitte tovább. Wolff Károly azonban 1936-ban elhunyt, és utódja, a református Csilléry András már nem tudott ellenállni a párton belüli szélsőjobboldalnak (Kékkeresztes Mozgalom), sem a kormánypárt beolvasztási törekvéseinek. 1939 elején a KKP megszűnt, feladta önállóságát, és egyesült az akkor Imrédy Béla által vezetett kormánypárt fővárosi szervezetével. A kötetet a 20. századi magyar történelem iránt érdeklő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk.

Gergely Jenő - A ​pápaság története
A ​nérói keresztényüldözés (Kr. u. 64.) elől a hívek rábeszélésére Szent Péter el akarta hagyni Rómát. Egy sötét éjjel elindult rejtekhelyéről az appiai út felé. A Via Appián a városkapunál szembetalálkozott a feltámadott Krisztussal, aki vállán a kereszttel a Városba tartott. "Quo vadis, Domine?" - kérdezte az Urat megdöbbenve Péter. Mire Jézus ezt válaszolta: "Rómába jöttem, hogy ismét keresztre feszíttessem." Péter megértette a szavak értelmét, és megszégyenülve visszafordult. A folytatás már tény: a Mestertől kapott újabb megerősítés birtokában ő is vállalta a kereszthalált. A Krisztus utáni második évezred utolsó hónapjaiban és a harmadik évezred hajnalán a kérdés továbbra is aktuális: Quo vadis? Hová mész, emberiség, hová megy az európai keresztény kultúrvilág, hová tart ebben a magyarság, s még inkább, hová tart az egyén, a megismételhetetlen egyes ember? A lehetséges válaszokat a kétezer éves kereszténység éppúgy tartalmazza és kínálja, mint esetleg más hitek, filozófiák, világnézetek és kultúrák. Európában azonban kétezer éve, a mi számunkra ezer év óta a kereszténység jelentette ezt, a Via Appián elhangzottak szellemében. A választás és vállalás, a megingás és menekülés, a helytállás és tanúságtétel "Quo vadis?"-a kétezer éve folytonosan ismétlődik. A hívő ember számára a megváltás misztériuma kínálja bizonyára a mostani ezredfordulón is a "Hová mész?"-re a megnyugtató választ. A nem hívők válaszkeresése sem függetlenedik azonban a kétezer éves keresztény kultúrkörből adódó értékektől, normáktól vagy üzenetektől. Ezek értése és megértése pedig aligha lehetséges a múlt ismerete nélkül. A múlt megismerése, feltárása és üzenetének bemutatása számos diszciplina segítségével lehetséges. A kereszténységnek mint vallásnak és egyháznak az esetében e tekintetben a legautentikusabb maga a teológia, amely azonban nem nélkülözheti és nem is negligálja a többi tudomány: így elsősorban a történettudomány, a régészet, a néprajz idevágó eredményeit.

Gergely Jenő - Az ​1950-es egyezmény és a szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon
1950 ​június elején az ország számos rendházából és kolostorából az ÁVH tömegesen internálta a szerzeteseket és apácákat. A deportálások borzalmait felidéző terrorakció az egyház megfélemlítését, a püspökök tárgyalóasztalhoz kényszerítését szolgálta. A kényszerhelyzetben 1950. június végén induló, s két hónapig húzódó tárgyalások szöveghű jegyzőkönyveit kapja kézhez az olvasó. ___ 1989-től Magyarországon ismét szabadon működhetnek a nagymúltú férfi és női szerzetesrendek. Az újjáéledés és a féllegális létből a napfényre lépés örömteli pillanatában egyház és állam, hívők és nem hívők számára egyaránt tanulságos lehet annak a tragédiának a tényszerű megismerése, amit a katolikus egyház szerves részét képező szerzetesrendek magyarországi szétszóratása jelentett. A dokumentumkötet _eddig sehol nem publikált, eredeti, bármiféle csonkítás vagy rövidítés nélküli iratokat ad közre_, amelyek a szerzetesrendek működési engedélyének megvonásával járó, a magyar kormány és a katolikus püspöki kar között 1950. augusztus 30-án aláírt megállapodás előzményeit, okait, tartalmát és következményeit mutatják be.

Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc - Magyarországi ​pártprogramok, 1919-1944
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Jenő - Gömbös ​Gyula - Politikai pályakép
A ​két világháború közötti időszak ellentmondásos történelmének meghatározó személyisége volt Gömbös Gyula miniszterelnök, akiről politikai pályarajz, elfogulatlan, árnyalt értékelés most jelenik meg először, 45 illusztrációval.

Balogh Sándor - Gergely Jenő - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Magyarország ​a XX. században
A ​kötet Magyarország XX. századi történetét a nemzetközi viszonyokba szorosan beágyazva és azokkal kölcsönhatásban tárgyalja, külön figyelmet szentelve a közép- és kelet-európai nemzetek és nemzetiségek sorsának sajátos alakulására. A hazai munkásmozgalmat pedig a nemzeti fejlődés szerves alkotórészeként, a korabeli haladó irányzatok és mozgalmak keretén belül, de a mindenkori jelentőségének megfelelően ábrázolja. A politikai intézményrendszer és központi intézményeinek bemutatásakor kitekint a helyi állami és és társadalmi szervek, valamint a közigazgatás működésére. A politika mellett a gazdaság, a társadalom és a kultúra története is helyet kapott a kötetben. A szerzők - saját kutatásaikon túl - elsősorban a történettudomány legújabb eredményeire támaszkodtak munkájukban, s a tudományosan igazolt és szilárd ismereteket közérthetően, olvasmányosan fogalmazták meg.

Gergely Jenő - II. ​János Pál pápa élete és munkássága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Jenő - Kardos József - Rottler Ferenc - Az ​egyházak Magyarországon
"A ​hiánypótló mű ökumenikus nyitottsággal és dicsérendő objektivitással tárgyalja a magyarországi keresztény egyházak és zsidó felekezet ezeresztendős történetét. A tudományosság igényét a könnyed olvashatóság követelményével igen jól ötvözi. A történelmi folyamatokat beágyazza az egyházi fejlődés sorába, amelynek eseményeit a történelem szerves részeként ítéli meg. Ez annál tiszteletre méltóbb, mert a világi történészek sokszor nem tudják átélni - néhány kivételtől eltekintve - az egyház spiritualitásának lelki motivációit, s ugyanakkor az egyháztörténészek sokszor figyelmen kívül hagyták a jelenségek társadalmi, politikai vagy gazdasági tényezőit. Az előbbi egy racionalista, az utóbbi egy pietista szemlélethez vezetett. E munkában egyensúlyban vannak az immanens és transzcendens dimenziók. A szerzők objektivitása hozzájárulhat az olvasóközönség eddiginél szélesebb körű tolarenciájához."

Gergely Jenő - Izsák Lajos - A ​magyar jelenkor története
A ​magyar 20. század politikai, állami, katonai stb. tekintetben sokkal inkább a kudarcok és tragédiák, semmint a sikerek története. A magyarság egyharmada nemzeti államán kívülre, idegen impérium alá került. Magyarok százezreit hurcolták el, gyilkolták le, kínozták meg, zárták táborokba űzték el és telepítették ki szülőföldjükről. Idegen hatalmak korlátozták, sőt felszámolták a maradék ország állami szuveneritását; a térség egyik legkisebb államává vált Magyarország sorsa a korábbinál is nagyobb mértékben függött (és függ ma is) a nagyhatalmi szándékoktól és erőviszonyoktól. Az ezeréves magyar államiság utolsó századáról is elmondható azonban, hogy éppúgy, mint az előzőekben, a megmaradás és élni akarás erősebbnek bizonyult, mint annak veszélyei. A 20. század a magyar történelemben a gazdagság nagyarányú fejlődését, a társadalomnak az előző, polgári korszakhoz viszonyítva is jelentős modernizálását, a lakosság döntő többsége életminőségének javulását, egyszóval civilizációjának jobbá válását eredményezte. Ennek mutatói, ha el is maradnak a szerencsésebb régiókétól, annál inkább figyelemreméltóbbak a térség más országaihoz és teljesítményeihez képest. Az "örök vesztes" sorsa - a tragédiák, a háborús pusztítások és pusztulások - dacára, a 20. század végére egy olyan Magyarország kéredzkedhet(ett) az európai nemzetek gazdasági, politikai és katonai közösségébe, amely nemcsak ezeréves idetartozása jogán, hanem saját teljesítménye miatt bizonyult erre méltónak.

Kristó Gyula - Barta János - Gergely Jenő - Boronkai Szabolcs - Magyar ​történelem
A ​21. századi Enciklopédia Magyar történelem kötete a Pannonica Kiadó hazánk történelmét feldolgozó könyveinek sorába illik, de természetesen jelentősen különbözik a korábbiaktól mind tartalmát, mind szerkezetét, mind célkitűzését illetően. A millenniumi Magyar Századok sorozat tizennégy kötete a történelemszakma nagyívű vállalkozásának számít, az egykötetes Magyarország története előidőktől 2000-ig a szélesebb, laikus olvasóközönségnek szól. Jelen kötet ezzel szemben elsősorban a középiskolákat, azok végzős diákjait és tanárait, illetve egyetemistákat célozza meg. A legfőbb szerkesztési elv az volt, hogy a kötet illeszkedjen a középiskolás tananyaghoz. Természetesen annál bővebb, hogy lehetőséget adjon az elmélyüléshez egy-egy témában, de semmiképpen sem az ismeretek kimeríthetetlen és ezért átláthatatlan tárháza.

Gergely Jenő - Pritz Pál - A ​trianoni Magyarország
Ez ​az izgalmas kötet az ún. Horthy korszak történelmileg igaz és bármiféle politikai vagy ideológiai elfogultságától mentes megismeréséhez nyújt segítséget. A szerzők szerves egységben tárgyalják a bel- és külpolitikai eseményeket, a fejlődési irányokat, mindig szoros kapcsolatban a kor társadalom- gazdaság- és művelődéstörténeti összefüggéseivel.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - 20. ​századi magyar történelem
A ​kötet szerzői - történészek, jogászok, közgazdászok, irodalomtörténészek - komplex, átfogó képet adnak századunk sokat vitatott magyar történetéről. Az objektív történeti tények tükrében vizsgálják a múlt század végi, az első világháborút megelőző eseményeket, a Monarchia felbomlását, a két világháború közötti időszakot, a második világháború vérzivataros éveit. Árnyaltan elemzik a háború utáni időszakot, a pártállami berendezkedést, az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeit, történéseit és leverésének következményeit. A szerzők a Kádár-korszak, majd a rendszerváltozás bemutatásával zárják a kötetet, amelyet kronológiai táblázat, névmutató és szakirodalmi tájékoztató zár le.

Gergely Jenő - II. ​János Pál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Jenő - A ​katolikus egyház Magyarországon 1944-1971
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Jenő - Héri Vera - Pápák ​emlékezete
Pápai ​érmek, kitüntetések és pénzek gazdagon illusztrált könyve.

Kollekciók