Izsák Lajos könyvei a rukkolán

Balogh Sándor - Izsák Lajos - Földet, köztársaságot, állami iskolát!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Izsák Lajos - A Political History of Hungary, 1944-1990
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Izsák Lajos - A Political History of Hungary
Lajos Izsák, DSc is a Professor of History and Vice President of Eötsvös Loránd University, Budapest. He has published twenty-two books on Hungarian and European history. A new chapter in Hungary's history began in December 1944. Subsequently, for almost half a century, Hungary belonged to the Soviet sphere of interest. The era ended - and became a part of history - after the monumentous political changes of 1989-1990.

Izsák Lajos - A ​koalíció évei Magyarországon
A ​szerző arra vállalkozott, hogy az ország 1945 utáni történetének legdrámaibb, legizgalmasabb szakaszát bemutassa az olvasónak. Erre nagy szükség is van: még az akkori időket felnőttként átélt nemzedék sem ismerheti pontosan a plurális pártpolitika időszakának történéseit. A fiatalok pedig talán nem is hallották Balogh páter, Kéthly Anna, Slachta Margit, Sulyok Dezső, Barankovics István vagy Pfeiffer Zoltán nevét. Sokszínű, kavargó világ tárul fel az olvasó előtt, zárófejezete egy történelmi korszaknak s egy másiknak a nyitánya. Számos kérdés először kerül szélesebb olvasóközönség elé. Anyaga hasznos segédlet lehet a történelem oktatóinak, közép- és felsőfokú tanulóknak.

Izsák Lajos - Polgári ​ellenzéki pártok Magyarországon
A ​szerző elsőként vállalkozott arra, hogy bemutassa a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronton kívüli polgári ellenzéki pártok - Keresztény Demokrata Néppárt, Demokrata Néppárt, Magyar Radikális Párt, Magyar Szabadság Párt, Keresztény Női Tábor, valamint a felszabadulás idején, illetve 1947 tavaszán és 1948 nyarán kezdeményezett polgári pártalakítási kísérleteket (Független Szocialista Néppárt. Magyar Köztársasági Párt, Kossuth Párt, Katolikus Néppárt stb.) - és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból már 1945 nyarán kiszorult Polgári Demokrata Párt politikai pályafutását, e pártok programjait, céljait és törekvéseit a népi demokratikus átalakulás időszakában. Megismerkedhetünk a korszak ismert polgári politikusaival, így Balogh Istvánnal, Barankovics Istvánnal, Csécsy Imrével, Eckhardt Sándorral, Gorzó Nándorral, Kabakovits Józseffel, Pfeiffer Zoltánnal, Supka Gézával, Schlachta Margittal, Sulyok Dezsővel, Szent-Iványi Sándorral, Zsolt Bélával, s még hosszan lehetne folytatni e felsorolást. A szerző a fentieken túl - a polgári ellenzéki pártok felszámolásának bemutatása mellett - felvázolja azokat az eseményeket és körülményeket, amelyek az egypártrendszerű népfront megteremtéséhez, a polgári ellenzék politikai pályafutásának végleges befejezéséhez vezettek Magyarországon.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - 20. ​századi magyar történelem
A ​kötet szerzői - történészek, jogászok, közgazdászok, irodalomtörténészek - komplex, átfogó képet adnak századunk sokat vitatott magyar történetéről. Az objektív történeti tények tükrében vizsgálják a múlt század végi, az első világháborút megelőző eseményeket, a Monarchia felbomlását, a két világháború közötti időszakot, a második világháború vérzivataros éveit. Árnyaltan elemzik a háború utáni időszakot, a pártállami berendezkedést, az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeit, történéseit és leverésének következményeit. A szerzők a Kádár-korszak, majd a rendszerváltozás bemutatásával zárják a kötetet, amelyet kronológiai táblázat, névmutató és szakirodalmi tájékoztató zár le.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - A ​huszadik század története
A ​20. századi magyar történelem politikai, állami, katonai stb. szempontból sokkal inkább a kudarcok és tragédiák, semmint a sikerek története. A lakosság egyharmada nemzeti államán kívülre, idegen impérium uralma alá került. Magyarok százezreit hurcolták el, kínozták meg, zárták táborokba, űzték el és telepítették ki szülőföldjükről. Idegen hatalmak korlátozták, sőt felszámolták a maradék ország állami szuverenitását. Mégis, az ezeréves magyar államiság utolsó századáról is elmondható, hogy a magyarságban a megmaradás és élni akarás erősebbnek bizonyult, mint annak veszélyei.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - A ​magyar jelenkor története
A ​magyar 20. század politikai, állami, katonai stb. tekintetben sokkal inkább a kudarcok és tragédiák, semmint a sikerek története. A magyarság egyharmada nemzeti államán kívülre, idegen impérium alá került. Magyarok százezreit hurcolták el, gyilkolták le, kínozták meg, zárták táborokba űzték el és telepítették ki szülőföldjükről. Idegen hatalmak korlátozták, sőt felszámolták a maradék ország állami szuveneritását; a térség egyik legkisebb államává vált Magyarország sorsa a korábbinál is nagyobb mértékben függött (és függ ma is) a nagyhatalmi szándékoktól és erőviszonyoktól. Az ezeréves magyar államiság utolsó századáról is elmondható azonban, hogy éppúgy, mint az előzőekben, a megmaradás és élni akarás erősebbnek bizonyult, mint annak veszélyei. A 20. század a magyar történelemben a gazdagság nagyarányú fejlődését, a társadalomnak az előző, polgári korszakhoz viszonyítva is jelentős modernizálását, a lakosság döntő többsége életminőségének javulását, egyszóval civilizációjának jobbá válását eredményezte. Ennek mutatói, ha el is maradnak a szerencsésebb régiókétól, annál inkább figyelemreméltóbbak a térség más országaihoz és teljesítményeihez képest. Az "örök vesztes" sorsa - a tragédiák, a háborús pusztítások és pusztulások - dacára, a 20. század végére egy olyan Magyarország kéredzkedhet(ett) az európai nemzetek gazdasági, politikai és katonai közösségébe, amely nemcsak ezeréves idetartozása jogán, hanem saját teljesítménye miatt bizonyult erre méltónak.

Balogh Sándor - Birta István - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Korom Mihály - Simon Péter - A ​magyar népi demokrácia története
Hazánk ​felszabadulása utáni történetének ismerete és jó megértése népünk történeti gondolkodásának alakulása, szocialista tudatának magalapozása szempontjából elsőrendű politikai és társadalmi jelentőségű kérdés. A jelen kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy rövid, népszerű-tudományos összefoglalás keretében - kutatásaikra és a történeti irodalomra támaszkodva - mutassák be a népi demokratikus Magyarország fejlődését. A szerzők a korszak politika-, gazdaság-, társadalom-, és kultúrtörténetét egymással szoros összefüggésben és kölcsönhatásban vizsgálják. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek azoknak az eseményeknek, amelyeket a történeti kutatás még alig tárt fel. Munkájuk megírása során arra törekedtek, hogy olyan könyvet adjanak az olvasók kezébe, amely - a tudományos követelmények sérelme nélkül - megfelel a közérthetőség és az olvasmányosság igényeinek is.

Izsák Lajos - Rendszerváltástól ​rendszerváltásig
1944. ​decemberében új fejezete kezdődött a magyar történelemnek. A szovjet érdekszférában töltött közel fél évszázad az 1989-90 évi rendszerváltással zárult le. Valójában egy egész korszak ért ekkor véget, vált történelemmé.

Balogh Sándor - Gergely Jenő - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Magyarország ​a XX. században
A ​kötet Magyarország XX. századi történetét a nemzetközi viszonyokba szorosan beágyazva és azokkal kölcsönhatásban tárgyalja, külön figyelmet szentelve a közép- és kelet-európai nemzetek és nemzetiségek sorsának sajátos alakulására. A hazai munkásmozgalmat pedig a nemzeti fejlődés szerves alkotórészeként, a korabeli haladó irányzatok és mozgalmak keretén belül, de a mindenkori jelentőségének megfelelően ábrázolja. A politikai intézményrendszer és központi intézményeinek bemutatásakor kitekint a helyi állami és és társadalmi szervek, valamint a közigazgatás működésére. A politika mellett a gazdaság, a társadalom és a kultúra története is helyet kapott a kötetben. A szerzők - saját kutatásaikon túl - elsősorban a történettudomány legújabb eredményeire támaszkodtak munkájukban, s a tudományosan igazolt és szilárd ismereteket közérthetően, olvasmányosan fogalmazták meg.

Izsák Lajos - Az ​1944-1946-os évek alternatívái Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - Romsics Ignác - Urbán Aladár - Magyar ​miniszterelnökök
1848. ​március 17-én Batthyány Lajost, az Ellenzéki Párt vezérét kinevezték az első felelős magyar miniszterelnöknek. Vele kezdődik azoknak a magas közjogi méltóságoknak a sora, akik immár több mint százötven éve a mindenkori magyar kormány élén álltak. Reprezentatív összeállításunk a tárgyalt személyiségeket tehetségük, felkészültségük, szorgalmuk, vezetői képességeik számbavételével, tetteik mérlegének megvonásával állítja elénk, illetve életútjukat, tevékenységüket, benne a magyar minisztertanácsban, a képviselőházban, a jogalkotásban, a kül- és belpolitikában betöltött szerepüket veszi szemügyre. Emellett nem hagyja figyelmen kívül a miniszterelnökök és a pártok viszonyát, a politikai taktikázást vagy éppen ennek hiányát sem. A magyar miniszterelnökök bemutatása során mindvégig arra törekedtünk, hogy a népszerű, olvasmányos mű tartalmazza a tudományos kutatás mai eredményeit is, és hogy a gazdag képanyag - esetenként első közlésként - közelebb hozza az olvasóhoz a miniszterelnökök személyiségét.

Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - Romsics Ignác - Szerencsés Károly - Urbán Aladár - Magyarország ​miniszterelnökei
ELŐSZÓ ​A MÁSODIK KIADÁSHOZ E kötet megírásával különösen érdekes, izgalmas, ugyanakkor nehéz feladatra vállalkoztunk. Hiszen idáig ilyen tárgyú és jellegű összefoglaló még nem látott napvilágot. Holott újkori történetünk valamennyi területének tanulmányozásakor találkozunk a miniszterelnökök személyiségével, működésével és jórészt a nevükhöz kötődő kormányzati mechanizmussal. A modern polgári államban ugyanis - szemben a feudalizmussal - a hatalom megosztása, továbbá a hatalmi ágak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztása és egyensúlya meghatározó jelent6séggel bír. A ,,Független felelős magyar minisztérium alakulásáról”, továbbá „Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról” című törvényeket 1848-ban még a rendi országgyűlés fogadta ugyan el, miként a jobbágyfelszabadítást tartalmazó törvényeket is. Mindezzel azonban széttörte a feudalizmust és életre hívta a modern polgári államberendezkedés legfontosabb intézményeit. A történeti feldolgozás síkján mégis mindez feltűnően elsikkadt, hiszen nem valóságos súlyuknak megfelelően kerültek a kutatás homlokterébe. Ebben persze szerepe volt az 1940-es évek második felében kiépülő pártállam hatalmi struktúrájának. Ezáltal pedig szinte formálissá vált a szóban forgó hatalmi ágak különállása és működésük eredeti tartalma. Kötetünkben így első ízben teszünk kísérletet a végrehajtó hatalom, különösképpen pedig az egyes kormányok miniszterelnökeinek bemutatására. Ismertetjük életútjuk legfontosabb állomásait, meghatározó emberi tulajdonságaikat, vezetői képességeiket, valamint a kormányok élén végzett tevékenységüket. Az utóbbi kibővítése, mélyebb elemzése kiindulópontul szolgálhat egy - az alkotmányjogászokkal együttműködve - igényes, kormányzattörténeti összefoglaló munka megírásához is. Nem térünk ki az ellen- vagy árnyékkormányok és azok miniszterelnökeinek személyére. A kötet gazdagon illusztrált, hiszen több mint 200 képet tartalmaz. A témában való eligazodás érdekében a miniszterelnökök személyével, működésével kapcsolatos irodalmi tájékoztatót a kötet végén helyeztük el. A SZERZŐK

Izsák Lajos - Szabó József - Szabó Róbert - 1956 ​vidéki sajtója
Az ​1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulóján megjelent kötet teljessé teszi 1956 írott sajtójának megismertetését a nagyközönséggel. A több mint 70 vidéki lap teljes terjedelemben szerepel a kötetben, mindenféle jegyzet, magyarázat nélkül.

Baráth Magdolna - Feitl István - Izsák Lajos - Palasik Mária - Stemler Gyula - Varga Zsuzsanna - Krónika ​1956
1956 ​sorsfordító év a magyar történelemben. Az októberi forradalomban és szabadságharcban nem egyes emberek, politikai csoportok, nézetek és vélemények csaptak össze, hanem a népakarat tört felszínre. Olyan méltósága volt, amilyet csak az igazság adhat az eszmének, embernek. Kötetünk az egész 1956-os esztendő krónikája. A hazai és a világpolitika szövevényes útvesztői mellett felidézi a gazdaság, a társadalmi élet, a kultúra, a sport, a hétköznapok történéseit, a fokozatosan szabadabbá váló légkört, de a november 4-ét követő elnyomást és a diktatúra restaurációját is.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - A ​Mindszenty-per
1948-1949-re ​Magyarországon kialakult a totalitarianizmus. Ennek egyik eszköze az Államvédelmi Hatóság volt. Ez a szervezet behálózta az egész országot. A háborús bűnösök felkutatásán túl először a szovjetizálás ellen fellépő politikusok, egyházi vezetők és mások ellen fabrikált igaztalan vádakat, gyártott hamis bizonyítékokat, s próbálta "beismerő vallomásra" bírni az áldozatokat. Később már a hatalom részesei: a kommunista, szociáldemokrata, kisgazda politikusokat állította bíróság elé, majd egyházi személyiségek, gazdasági vezetők váltak a koncepciós perek áldozataivá.

Gergely Jenő - Horváth Pál - Izsák Lajos - Surján László - Giczy György - Barankovics ​István öröksége
"A ​demokrácia csak akkor váltja be a népnek hozzá tapadó reményeit, sőt csak akkor érdemli meg a hozzá tapadó nevet, ha nemcsak a nép által és a néppel való kormányzásban merül ki, hanem valóban a népért való kormányzást is jelenti. A népért és a nép által való kormányzás azonban nem ugyanaz... A nép által való kormányzást jogi intézkedésekkel kielégítő mértékben lehet biztosítani, a nép érdekében való kormányzást azonban csakis az szavatolhatja, ha maga a nép elég magas műveltséggel bír érdekeinek felismerésére, megfelelő erkölcsi képessége van azok szolgálatára és ha hajlandó jogaiért áldozatot hozni. Ha a nép nem tudja felismerni valódi érdekeit, akkor alkalmatlan emberek kezébe teszi le a vezetés jogát, akik rosszul, vagy önérdekükben használják a közhatalmat, sőt a nép érdekeivel ellentétes cselekedetekre is csábíthatják és fellelkesíthetik a népet." Barankovics István