Balogh Sándor könyvei a rukkolán

Balogh Sándor - Izsák Lajos - Földet, köztársaságot, állami iskolát!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balogh Sándor - Alternatív táplálkozás - választható táplálékaink
A növényi és húsalapú, mértékletes táplálkozási rendszertől, időszakosan vagy hosszabb időre tervezetten, sokan eltérnek. Ők és a divatdiéták rabjai az alternatív táplálékválasztók. Az alternatív táplálkozás kortünet. Soha ennyi "világmegváltó" fogyókúrás recept nem volt még elérhető, de vajon feltűnik-e, hogy közben a lakosság egészségi állapota összességében nem jobb, sőt romlik? Adatok bizonyítják, hogy milyen gyakoriságú a helytelen táplálkozás miatti egészségromlás, mindenekelőtt az elhízottság és a túlsúlyosság. A szerző a divatdiéták hosszú sorát mutatja be, véleményezi, mellette természetesen az étrendfüggő és táplálkozási betegségekben szenvedők táplálékválasztásának is szentel egy fejezetet. Mindezek előtt azonban az alternatív táplálkozással kapcsolatos személyes döntések valódi hátterével, családi és közösségi kockázataival is megismertet. Az első fejezetekben foglalkozik a táplálék és a táplálkozás fogalmaival, az egészséges, friss, tiszta, biztonságos élelmiszerekkel csakúgy, mint az élelmiszertermelés és -fogyasztás témaköreivel. Különös jelentőséggel bír a bőség következtében könnyen kialakuló túlsúly, és ennek különböző változatai, a nyomukban fellépő betegségekkel, mint írja: A derék és csípő környékén felhalmozódó zsírszövet több korábbi tanulmány szerint is jelentősen csökkentheti életkilátásainkat, mivel hajlamosít szív- és érrendszeri megbetegedésre. Ez a zsírszövet ugyanis több káros anyagot termel, ráadásul közel helyezkedik el a létfontosságú szerveinkhez. Meglepően fontos a fogantatástól számított első 1000 nap. "A fokozott kalória bevitel a zsírsejtek szaporodását serkenti. A szülők a kórós elhízás alapjait már a csecsemő- és gyermekkorban lerakják. Életünk első 1000 napjában "követett" étrend ugyanis a későbbiekben is nagyban befolyásolja testünk egészségét." Ez az egészségveszteség nem, vagy csak alig nyerhető vissza később. Egyik oldalon az élelmiszerek bősége, a másik oldalon az éhezés, s bizony megdöbbenünk, "egy hazai iskolás 15 (!) éhező gyerek napi adagját fogyasztja el egyedül!? Csak Afrikában 50 ezer ember hal meg naponta (!), az alultápláltság következményeként." A szerző, dr. Balogh Sándor csaknem 50 éve ténykedik az élelmiszer-ismeret oktatása és tudományos kutatása terén, jól ismeri a diszciplínát. A magyar viszonyok tekintetében történeti kitekintést is tesz a következő sorokkal (is): "1961-1978 között a mezőgazdaság bruttó termelési értékének növekedésében Magyarországot csak Hollandia előzte meg a világban. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelési értékben pedig Magyarország az első helyen állt." "A termelés értéke 1960-1962 és 1983-1985 között közel megduplázódott, az egy főre jutó gabonatermelés terén Magyarország ekkor az USA-val egy szinten állt, csak Kanada és Dánia előzte meg. Az egy főre jutó hústermelés terén Hollandia után Magyarország a világon a 2. helyet foglalta el." A könyvben külön fejezetek szólnak az élelmiszertermelés és fogyasztás fenntarthatóságáról, a vegetarianizmusról, a vallási (és ezoterikus, spirituális) meghatározottságú táplálékválasztásról, a különböző mentesített ("free from") és dúsított élelmiszerekről, a funkcionális és "novel" élelmiszerekről, de szeretné eloszlatni a téveszméket is a fogyókúrázás, lúgosítás, méregtelenítés ma divatos témaköreiről, és a tisztánlátás érdekében az áltudományok ismertetőjeleit is felsorolja.

Bernát János - Balogh Sándor - Lesotho ​Aranya
A ​világ mindig is forrongott. Ember embernek nem tűri kincseit. Soha nem is tűrte. Hiába azonban az arany, hiába a gyémánt, a megannyi ezüst, vagy akár a nikkel. S hiába az olaj. A víztől nagyobb kincset még nem alkotott az anyatermészet. Afrika azonban nem az a kontinens, ahol egy csöppnyi ország olajként használhatná az arany árával is megbíró kincsét. Ilyen csöppnyi ország Lesotho, melyet hideg kígyóként fon körül az óriási Dél-afrikai Köztársaság. Nyomorban élő népe tűrte egy ideig akár gazdagságot is hozható „olajuk” filléres elrablását, de 1998-ban zavargások robbantak ki a választási csalások nyomán, hisz a nép egy olyan kormányt szeretett volna a nemzet élén látni, mely védi az aprócska alkotmányos monarchia, s vele együtt nyomorúságban lakói érdekeit. A szomszéd azonban nem tűrhette, hogy veszélybe került az olcsó víz megszerzése, s az azt biztosító gátrendszer épsége, működése. Intervenciós haderőként, karöltve a botswanai hadsereggel, bevonult az országba, s megszállta Maserut, a fővárost. Mandela csapatai azonban felkészületlenek voltak, nem beszélve arról, hogy az ellenzék szakadár erői nagyobb ellenállást jelentettek, mintsem arra számítottak volna. III. Letsie királyt ugyan kiszabadították alkalmi rabságából, s visszaültették a trónra, de mint mindennek az életben, s különösen a fekete kontinensen, Lesothóban is meg volt az ára. Mivel Mandela titkosszolgálata, s az egykori keletnémet államban képzett tábornokai csődöt mondtak, képtelenek voltak felmérni a civil lakosság kezébe került fegyverek számát, a szakadár erők méreteit, s mindezen által a várható ellenállás nagyságát. Az ország hosszú hónapokra kormányozhatatlanná vált, s anarchia lett úrrá a monarchiában. Mindennaposak voltak a zavargások, a fosztogatások, míg az intervenciós hadseregek jobb híján szinte rommá lőtték a fővárost, ezzel egyetemben Lesotho több városát. A hadművelet végül kizárólag a Mandela-barát kormány hatalmának fenntartására, s a KATSE gátrendszer megóvására, egyben az olcsó víz további biztosítására szorítkozott. Ezekben a vészterhes időkben ismerjük meg Mohapi Salebonét, s kicsiny családját. Betekintést nyerhetünk a zavargások sújtotta Maseru mindennapjaiba, s hogy hogyan próbál életben maradni, s hogyan próbálja családját életben tartani az egykor még vízépítő mérnök, kit pusztán hazafias kijelentései sodortak az amúgy sem túlságosan magas életszínvonalat biztosító Lesotho perifériájára…

Balogh Sándor - Magyarország ​külpolitikája 1945-1950
"A ​jelen munka a népi demokratikus kormányzat külpolitikáját, illetőleg külpolitikai törekvéseit próbálja röviden felvázolni - külföldi és hazai levéltári forrásokra, dokumentumokra, visszaemlékezésekre és a sajtóra, valamint a történeti irodalomra támaszkodva - a fegyverszüneti megállapodás aláírásától a békeszerződés ratifikálásáig terjedő időszakban. Ennek kapcsán közelebbről is megvilágítja a szövetséges nagyhatalmak közép- és délkelet-európai politikájának a magyar külpolitikára gyakorolt hatását. Bemutatja a fegyverszüneti egyezmény aláírásának közvetlen előzményeit és létrejöttét, a függetlenségi front pártjainak külpolitikai elképzeléseit, valamint a koalíciós kormány külpolitikai programjának kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos küzdelmeket. Kitér az ún. sváb kérdés nemzetközi és hazai vonatkozásaira, valamint a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény aláírásának körülményeire. Ismerteti a magyar béke-előkészítés fontosabb mozzanatait, köztük a kormánydelegáció moszkvai, washingtoni, londoni és párizsi útját. Részletesen tárgyalja a párizsi békekonferencia eseményeit, a magyar ratifikációs vita lefolyását, a koalíciós és ellenzéki pártok ezzel kapcsolatos külpolitikai törekvéseit, jövőről alkotott elképzeléseit."

Balogh Sándor - Birta István - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Korom Mihály - Simon Péter - A ​magyar népi demokrácia története
Hazánk ​felszabadulása utáni történetének ismerete és jó megértése népünk történeti gondolkodásának alakulása, szocialista tudatának magalapozása szempontjából elsőrendű politikai és társadalmi jelentőségű kérdés. A jelen kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy rövid, népszerű-tudományos összefoglalás keretében - kutatásaikra és a történeti irodalomra támaszkodva - mutassák be a népi demokratikus Magyarország fejlődését. A szerzők a korszak politika-, gazdaság-, társadalom-, és kultúrtörténetét egymással szoros összefüggésben és kölcsönhatásban vizsgálják. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek azoknak az eseményeknek, amelyeket a történeti kutatás még alig tárt fel. Munkájuk megírása során arra törekedtek, hogy olyan könyvet adjanak az olvasók kezébe, amely - a tudományos követelmények sérelme nélkül - megfelel a közérthetőség és az olvasmányosság igényeinek is.

Balogh Sándor - Gergely Jenő - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Magyarország ​a XX. században
A ​kötet Magyarország XX. századi történetét a nemzetközi viszonyokba szorosan beágyazva és azokkal kölcsönhatásban tárgyalja, külön figyelmet szentelve a közép- és kelet-európai nemzetek és nemzetiségek sorsának sajátos alakulására. A hazai munkásmozgalmat pedig a nemzeti fejlődés szerves alkotórészeként, a korabeli haladó irányzatok és mozgalmak keretén belül, de a mindenkori jelentőségének megfelelően ábrázolja. A politikai intézményrendszer és központi intézményeinek bemutatásakor kitekint a helyi állami és és társadalmi szervek, valamint a közigazgatás működésére. A politika mellett a gazdaság, a társadalom és a kultúra története is helyet kapott a kötetben. A szerzők - saját kutatásaikon túl - elsősorban a történettudomány legújabb eredményeire támaszkodtak munkájukban, s a tudományosan igazolt és szilárd ismereteket közérthetően, olvasmányosan fogalmazták meg.

Balogh Sándor - A ​magyar népi furulyajáték alapjai
Napjainkra ​számos művészeti iskolában tanulható a népi furulya, amelynek népszerűsége egyre nő. A magyar népi furulyajáték alapjai című tankönyv kifejezetten azok részére készült, akik most szeretnék elkezdeni a népi furulya tanulását és több éven keresztül folytatni is kívánják. Ehhez nyújtunk bőséges dallamanyagot írott és hangzó formában egyaránt. A 180 számozott kotta több mint fele a CD mellékleten is hallható. A kezdeti daltanulást fogásjelek segítik, a kottaanyagot pedig több mint 50, eddig nem közölt archív fotó illusztrálja. A kötet használata nincs életkorhoz kötve, azonban célszerű 2-3. osztályos korban elkezdeni. Megfelelő és kitartó gyakorlással két év alatt eljuthat a növendék a kötet II. részében található hagyományos furulyás dallamokig. A hatlyukú magyar furulya eredetileg pásztorok hangszere volt – a citera mellett talán az egyik legelterjedtebb népi hangszerünk. Többnyire maguk készítették, és általában olyan népdalokat játszottak rajta, amelyeket énekelni is tudtak, de előfordultak – főként Erdélyben és a moldvai csángóknál – szöveg nélküli, zömében táncdallamok is. A hangszer leggyakrabban használt neve a furulya és ennek hasonló változatai: furollya (Észak-Magyarország); furugla, furuglya (Dunántúl). Nem volt ritka a pikula, fapikula, flóta, flajta elnevezés sem. Ez utóbbi két elnevezést főként a harántfurulyára – fuvolára – használták. A moldvai csángók sültünek, szűtünek nevezik. A magyar furulyák hossza 30-50 cm közötti, a hat dallamjátszó lyuk a hangszer sípjának szélhasító nyílásával ellentétes oldalon található. Hangsoruk legtöbbször dúr vagy mixolíd, gyakran semleges tercű (az alaphangtól számított harmadik, olykor pedig a hetedik hangja is semleges). Az ilyen hangsorú furulyát a népi gyakorlatban tiszta hangúnak tartották. Hangterjedelme két, két és fél oktáv, azonban a legfelső hangokat csak néha használták, félhangok fogására is csak ritkán volt szükség. A dallamok záróhangjában tájegységenként eltérést találunk, de hangsorukban a „B” hang jelenléte szinte mindig megfigyelhető; ezt villafogással vagy féllyuk alkalmazásával szólaltatták meg. Ezeken a területeken a „H” hangot nem, vagy csak ritkán használták. Előfordult még – jellemzően a palóc vidéken – a „fogott” „F” hangra való dallamzárás mind a dúr-, mind a moll jellegű dallamok esetén, ezért itt szükség volt az „A” hangnál mélyebb „Asz” hang fogására is. Ezt az alsó három hangnyílás egyidejű befedésével szólaltatták meg. Ennél több félhang fogására a magyar népi furulyajátékban nem volt szükség. Az öreg furulyások közül többen „fordítva” fogták hangszerüket, vagyis a bal kezük volt alul. Napjainkban is megfigyelhető, hogy a balkezesek szívesebben fogják így a hangszert. Az oktatásban mind a jobb, mind a balkezes fogás alkalmazható. A kötet I. része kis hangterjedelmű gyermekdalokkal kezdődik, amelyek furulyán való eljátszása előtt célravezető azok eléneklése. Mindezt kis hangterjedelmű dalok, majd pentaton és modális hangsorú népdalok követik, később pedig megjelennek az egyszerűbb – a régi furulyások játékában is fellelhető – díszítő elemek is. A dallampéldákat javarészt az eredetileg énekelt magyar népdalokból válogattuk, olykor az egyszerűbb változatot kiegészítve egy díszesebb furulyás változattal. A hangzó melléklet dallamanyagának nagy része „C” alaphangú furulyán szólal meg, ez azonban nem zárja ki másfajta hangolású hangszerek használatát. A kötet II. részében tájegység szerinti csoportosításban találjuk a dallamokat; itt már fellelhetők csak hangszeren játszott, szöveg nélküli táncdallamok is a néphagyomány jeles furulyajátékosainak előadása alapján lekottázott formában. Könyvünk hangzó mellékletén – bár nem az adatközlő furulyások játéka hallható – igyekeztünk előadásukhoz hűen igazodva megszólaltatni dallamaikat az egyes tájakra jellemző fúvásmóddal és játéktechnikával az adott területek jellemző furulyatípusain. Ezeket a dallamokat Juhász Zoltán „Furulyaiskola II-III-IV.” köteteiből, „Az utolsó dudás – Pál István nógrádi pásztor zenei öröksége” című könyvéből, Balogh Sándor „Moldvai hangszeres dallamok” című könyvéből, valamint Kádár Ferenc dévaványai furulyás felvételeiből válogattuk.