Ajax-loader

Kristó Gyula könyvei a rukkolán


Kristó Gyula - Az ​aranybullák évszázada
E ​könyv a 13. századi Magyarország történetét mutatja be. A 13. század - Bánk bán, az Aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok évszázada - fontos és mozgalmas időszaka a magyar történelemnek. Ekkor vetkőzi le a magyar gazdaság és társadalom azokat a feudalizmus korai szakaszára jellemző vonásokat, amelyek nagy része még a 11. században alakult ki. A korábban jobbára teljesen önellátó gazdasági rend egyeduralmát megtöri az árutermelés és a pénzgazdálkodás elemeinek jelentkezése, megerősödik a fölművelés helyzete, nagy ütemben terjed az agrárfalvak hálózata. A mezőgazdaság immár - a termelési eszközök és a termelési technika tökéletesedésével - felesleget hoz létre, amivel megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalom bizonyos elemei kézműipari tevékenységet űzhessenek. Az alávetettek sokszínű tömegéből kiválnak tehát az iparos-parasztok, míg az agrárfoglalkozást folytató jobbágyparasztság megindul a jogi egység megteremtése útján. A társadalmi munkamegosztás létrehozza a várost. E könyv elsősorban és tudatosan a politikai történet mozzanatait, az államfejlődés kérdéseit állítja előtérbe (erre az államfejlődési irányra, illetve szintre utal a könyv mottójának választott Petőfi versrészlet is*), de mindenkor érvényesíti azt az elvet, hogy a politikatörténet jelenségeinek gazdasági és társadalmi meghatározottsága van. Amikor tehát e könyv az Aranybullák évszázada címet kapta, a szerző tudatában volt annak, hogy a magyarországi 13. századnak nem az Aranybullák a leginkább meghatározó jelentőségű tényezői, de mégis úgy látta: az Aranybullák egymásutánja jól mutatja a 13. századi Magyarország politikai és társadalmi - végső fokon gazdasági okokra visszamenő - változásait, s így alkalmas arra, hogy a könyv címeként reprezentálja a 13. századi magyar történelmet. * "Fenekestül felfordult az ország, Olyan volt, mint a Csáki szalmája, És e bajt a nagyurak okozták." (Petőfi Sándor)

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Az ​Árpád-házi uralkodók
Álmos, ​Árpád és utódaik országot és hazát teremtettek a Kárpát-medencében a hosszú vándorlás után. Az IPM-ben megjelent nagy sikerű sorozat alapján készült könyv államalapító és társadalomépítő első királyaink történetét beszéli el.

Kristó Gyula - Csák ​Máté tartományúri hatalma
A ​szerző a marxista történelemszemlélet alapján, gazdag - kiadott és kiadatlan - levéltári anyag és a modern szakirodalom felhasználásával rajzolja meg azt az évszázados folyamatot, amelynek eredményeként a 13-14. század fordulójára kialakult Csák (vagy Trencséni) Máté tartománya. Végigkíséri a "kiskirályságot" létrehozó család három nemzedékének erre irányuló tevékenységét, a középpontba természetesen a harmadik generáció legmarkánsabb alakját, Csák Mátét állítva. bemutatja a tartományúri hatalom területi kiépítését, eközben feltárul a 13. századi Északnyugat-Magyarország birtokviszonyainak képe. Részletesen elemzi e tartományuraság kialakulását elősegítő okokat (familiaritás, birtokkoncentráció stb.), valamint azokat is, amelyek gyors felbomlásához vezettek. Az utolsó fejezetben a szerző kísérletet tesz, hogy Csák Máté uralmi rendszerét Európa történelmi tablóján elhelyezze.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Marosi Ernő - III. ​Béla emlékezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Az ​Árpád-ház tündöklése és hanyatlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - A ​történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Csák ​Máté
1301-ben ​hunyt el III. András királyunk, az Árpád-ház utolsó férfi tagja. Uralkodása alatt szüntelenül harcot folytatott a nagyurakkal. E feudális oligarchák legjellegzetesebb képviselője Csák Máté, aki 1321-ben bekövetkezett halálakor szinte az egész Északnyugat-Magyarország ura volt. Hogyan tudta aránylag rövid idő alatt tizennégy vármegyére kiterjeszteni hatalmát? Milyen eszközökkel gyarapította vagyonát? Kik támogatták, kik voltak legfőbb ellenfelei? Miképp bukott el végül? Ezekre a kérdésekre felel Kristó Gyula könyve, melyben végigkísérhetjük Csák Máté életútját, harcait a királyi hatalommal.

Kristó Gyula - Az ​Anjou-kor háborúi
Kristó ​Gyula professzor legújabb munkája – a kötet előszavának tanúsága szerint – "folytatása az 1986-ban Az Árpád-kor háborúi címmel napvilágot látott könyvnek; hasonló a szerkezete, rokon a tárgyalásmódja. A megfeleléseknél fontosabb azonban, a különbségek hangoztatása... A jelen írás mindössze nyolcvanegy esztendő, az 1301–1382 közti időszak hadi eseményeinek felvázolására tesz kísérletet, amely – nem csupán a sokkal szűkebb időhatárok miatt is – homogén történelmi periódusnak számít. További fontos különbség, hogy a XIV. századra jelentősen megnőtt a forrásanyag. Míg az Árpád-kor vonatkozásában legtöbbször meg kellett elégednünk azzal, hogy egy-egy hadjárat puszta tényéről maradt ránk információ, az Anjou-korban bizonyos katonai akciók lefolyásáról már részletes, helyenként kifejezetten aprólékos tudósítások őrződtek meg... A jelen könyv nem vállalhatja magára az elmúlt évtizedekben el nem végzett kutatásokat, s éppen azért, mert lépten-nyomon kénytelen tudomásul venni a téma tisztességes megoldását nehezítő, illetve szinte lehetetlenné tevő fehér foltokat, önmagában túllépésre, meghaladásra szólít fel. Ezek a körülmények ugyan nem teszik eleve kilátástalanná egy Anjou-kori hadtörténeti szintézis elkészítését, de ennek eredményei és hibái az előbbiek továbbfejlesztésére, az utóbbiak helyesbítésére kell hogy ösztönözzenek." A Károly Róbert születésének 700. évfordulóján megjelenő kötetet Pandula Attila fegyver- és viselettörténeti tanulmánya egészíti ki, amely kitűnő áttekintést nyújt a "septem probitates" (a hét lovagi erény) hazai korszakának számos kuriózumáról.

Kristó Gyula - Árpád ​fejedelemtől Géza fejedelemig
A ​10. század a magyar történelem fekete doboza. Az ezzel kapcsolatban ránk maradt forrásanyag kivétel nélkül külországi (idegen) híradás, és erősen tendenciózus. Pedig a 10. század (értve rajta a 895-997 közti időszakot) nagyon fontos korszaka a magyar és a közép-európai történelemnek. A magyar honfoglalás, a kalandozások, a nyugatra történő nyitás és a kelettel való kapcsolatok további ápolásának évtizedei ezek. A szerző 20 tanulmányban foglalkozik mindezekkel a kérdésekkel, továbbá a 10. századi magyar fejedelmekkel, az életmód, a gazdaság, a társadalom, a mondaképződés (tudatvilág) kérdéseivel. Tekintettel a korszak forrásproblémáira, a tanulmányok forráskritikai szempontokra is kiterjednek. Valamennyi tanulmányt szakirodalmi apparátus kísér.

Barta János - Gergely Jenő - Kristó Gyula - Magyarország ​története előidőktől 2000-ig
Ez ​a szintézis az első olyan 21. századi összefoglalás, amely egy kötetben teljes képet igyekszik adni a mögöttünk hagyott évezredről, sőt előtörténetünkről is. Szerzői professzorok, több évtizedes oktatói és kutatói tapasztalattal a hátuk mögött, egyszersmind három nagy múltú egyetem - a budapesti, a debreceni és a szegedi -történészműhelyének méltó reprezentánsai. Tagjai a sokkötetes Magyar Századok című, nagy szakmai- és közönségsikert aratott millenniumi sorozat alkotóközösségének. A könyvben kísérletet tesznek arra, hogy e monumentális vállalkozás eredményeit még közérthetőbb formában az olvasóközönség szélesebb körének közvetítsék. Megőrizve természetesen a Magyar Századok fő erényeit: a hitelességet, az elfogulatlanságot, a korszerű szemléletet és a tárgyszerű előadásmódot. A sűrített formának köszönhetően ebben az összefoglalásban még inkább kidomborodik a megélt történelem teljességére törekvő ábrázolás, a koncepcióalkotás igénye. A Magyarország története előidőktől 2000-ig című könyv egy Európába talált és ott magának tartósan helyet foglaló nép története. Egy sokat próbált, sok vihar sújtotta, a történelem kataklizmáit legyűrő nemzeté. Egy túlélő, a hosszú idő perspektívájából nézve sikerre ítéltetett országé. Ez a könyv Magyarország balsors motiválta sikertörténetéről szól.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly ​Róbert emlékezete
Károly ​Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Az ​Árpádok
E ​kötet az Árpád-ház valamennyi uralkodójának életrajzát tartalmazza. A portrék a IX. század elejétől a XIV. század első évéig terjedő mintegy ötszáz esztendőt fogják át. Jelen esetben azonban nem, vagy nem kizárólag politikatörténetről beszélhetünk. Az életrajzok középpontjában az ember áll, így a fél évezred alatt változó történelmi korok is csak az egyes személyek sorsa alakulásának tükrében mutathatók be. A sokszor hiányos, ellentmondásos és torzító tudósítások mögött így felsejlenek az uralkodók tetteinek egyéni mozgatórugói, lélektani motivációi. A könyv a legfrissebb kutatások eredményeinek felhasználásával készült. Mind az életrajzok, mind a kötetben található genealógia tartalmaz olyan új, még sehol nem publikált adatokat, melyek az olvasás nyújtotta szórakozás mellett a tudományos ismeretterjesztés magas színvonalát is garantálják.

Kristó Gyula - Nem ​magyar népek a középkori Magyarországon
A ​szerző legújabb művével nem csupán Magyarország középkori történetét árnyalja új eredményekkel, de belőle bőven meríthetnek román, szerb, szlovák, német kutatók is.

Kristó Gyula - Magyar ​historiográfia I.
A ​múltat megismerni és birtokba venni alapvető emberi igény. A középkorban sem volt ez másként. Ám akkor - főleg az első időkben - a történelem jórészt szóban hagyományozódott. Amit ebből később írásba foglaltak, megmenekült az enyészettől, a többi viszont örökre elsüllyedt. Lassan írásba is kezdték foglalni a megtörtént eseményeket, de az igazság megörökítésének különben sem erős szándékát számos mozzanat gyengítette: a természetes feledés, valamint annak korai felismerése, hogy a történetírás ideológiai fegyver is lehet. A múltról való véleményalkotás azonban nem csupán társadalmi-eszmei elvárásokhoz igazodott, hanem a krónikás felkészültsége, iskolázottsága, a korszellem is sokat nyomott a latban. A rendre változó tartalomhoz időről időre új műfajokat és formanyelvet kerestek. A történetírás a középkorban még nem volt tudományos tevékenység (bár egészen ritkán annak egyes elemei már felbukkannak), hanem irodalmi alkotó munka. A kötet első ízben tesz kísérletet arra, hogy a 9. századig visszakövethető szájhagyománytól 1526-ig kövesse nyomon a múlttal kapcsolatos magyarországi irodalmat. Részletesen szól az egyes művekről, a névtelenségbe burkolózó vagy már írói öntudattól fűtött szerzőkről, az egyre kiteljesedő műfaji sokszínűségről. A középkori magyarországi történetírás monografikus igényű bemutatása a magyar művelődéstörténet egy tanulságos fejezete.

Kristó Gyula - A ​feudális széttagolódás Magyarországon
A ​szerző új könyvében a középkori államfejlődés fontos kérdését, a feudális széttagolódás magyarországi történetét vizsgálja. Fél évezredet áttekintve részletesen elemzi a XI. század közepétől a XIV. század elejéig terjedő kort, röviden utal a IX-X. századi előzményekre, és a XIV-XV. századi fejleményekre is. Külön fejezetek foglalkoznak a királyi hercegség (dukátus) több évszázados históriájával, a korai Erdély és Drávántúl (Horvátország, Dalmácia és Szlavónia) történetét felvázolva a területi különkormányzat, valamint a tartományúri berendezkedés kérdéseivel, mindezt széles európai keretbe ágyazva, s egyben megadva a feudális széttagolódás Európára kiterjedő tipológiáját is.

Kristó Gyula - A ​magyar állam megszületése
A ​munka a 830-as évektől a 11. század végéig eltelt negyed évezred magyar politikai berendezkedéseinek, államszerű képződményeinek történetét mutatja be széles eurázsiai háttér felvázolásával.

Kristó Gyula - A ​Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A ​kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.

Kristó Gyula - A ​rozgonyi csata
1312. ​június is-én a Hernád menti Rozgonynál megvívott csatában ütközött meg a történelmi haladást képviselő királyi hatalom hadereje Károly Róbert vezetésével a fejlődést hátráltató kiskirályok egyikének, Aba Amadé fiainak seregével. A könyv egyrészt azt követi nyomon, hogy hogyan vezetett az Anjou-családból származó Károly Róbert útja Nápolytól az Árpádok kihalása következtében megürült magyar trón elfoglalási kísérletein át a rozgonyi csatamezőig. Másrészt azt, hogy miként került sor szükségszerű összeütközésre a honfoglaló ősökkel büszkélkedő Aba Amadé-fiak és az országegyesítő Anjou-király között. Részletesen megismerkedünk nemcsak a két tábor társadalmi összetételével, szövetségi bázisával és a csata körülményeivel, hanem a résztvevők egyéni sorsa mellett az ország helyzetének alakulásával is.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Kristó Gyula - Levedi ​törzsszövetségétől Szent István államáig
Az ​utóbbi évtizedekben örvendetesen megélénkült hazai őstörténeti kutatások irodalmának minden bizonnyal egyik legfontosabb műve lesz Kristó Gyula új politika- és társadalomtörténeti munkája: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Biztosan elkülöníthető régészeti leletanyag, illetve ellentmondásoktól mentes, megbízható írásos forrásanyag híján történelmünknek és történettudományunknak meglehetősen ingoványos területe ez. Bevezetőjében Kristó Gyula is utal rá, hogy a források szűkössége és hézagossága miatt maga sem élhet az egzakt tudományos bizonyítás - más területeken szokásos - teljes értékű módszereivel, s ennek következtében nem is akarja végleges érvénnyel megoldani "sem a IX - X. század egészének, sem célba vett néhány részletének ágas - bogas problémáit, ha nem egy lehetséges megoldást nyújt az olvasónak, továbbgondolásra, vitára..., csak annak valószínűsítésére (>> elhitetésére <<) törekszik, hogy a dolgok és a fejlődési folyamatok ekként is megeshettek". A szerző az őstörténetnek általa vizsgált szinte mindegyik problémájában új, eredeti megoldást terjeszt elő. Az eddigiektől eltérő véleménye van a magyar törzsszövetség létrejöttének időpontjáról, vezetéséről, a magyarok vándorlásáról, a kazár birodalomhoz való tartozásuk idejéről és módjáról a kettős fejedelemség nálik meggyökeresedett rendszeréről, Kurszán és Árpád vezéri szerepéről (melyikük volt a kündü" és melyikük a "gyula" ), a honfoglalás szakaszairól és időrendjéről, a "katonai demokrácia" társadalomszerkezetéről - hogy csak mutatóba említsünk néhány kérdéskört az általa vizsgáltak közül. Saját feltevéseit, teóriáit az eddigi értelmezéseket is ismertetve, azokkal szembesítve adja elő; műve így valósággal tudománytörténeti kézikönyvvé is válik, segítve a tájékozódásban és a maga álláspontjának kialakításában. A könyv jelentős előnye előadásának elevensége, stílusának világossága és olvasmányossága.

Kristó Gyula - Tájszemlélet ​és térszervezés a középkori Magyarországon
A ​kötet arról ad képet, hogy 1001 és 1526 között a kárpát-medencei térség felosztásában és megszervezésében, valamint egyes elemei elnevezésében milyen indítékok és módozatok játszottak szerepet.

Kristó Gyula - Háborúk ​és hadviselés az Árpádok korában
Jelen ​munka a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig terjedő időszak hadtörténetének monografikus feldolgozása. A kötet két nagy egységre oszlik. Az első rész egyesével sorra veszi a háborúkat, katonai eseményeket, részletesen szól a nevezetes csatákról, számos esetben képekkel közérthetőbbé téve azok lefolyását. A második rész a hadviselés emberi-társadalmi és technikai feltételeiről tájékoztat, vagyis a háborúk típusairól, a hadakozókról, a hadszervezetről, valamint – Kovács László tollából – a korabeli viseletről és fegyverekről; ez utóbbit számos grafika színesíti. A kötetet áttanulmányozva az olvasó nem csupán a szorosan vett katonai-hadi vonatkozásokról kap plasztikus képet, hanem ismereteket szerezhet a 10-13. századi Európa és Magyarország politikai és diplomáciai kapcsolatairól, a társadalmi átrendeződésekről és a technikai újításokról éppúgy, mint a viselet divatjelenségeiről. A könyv tudományos igénnyel készült, állításait széles körű forrásanyag és kiterjedt szakirodalom dokumentálja. Ugyanakkor közérthető előadásban, olvasmányos stílusban tárgyalja mondanivalóját. Ennélfogva egyszerre tarthat igényt a szűk szakmai körök és az érdeklődő nagyközönség figyelmére egyaránt.

Kristó Gyula - A ​vármegyék kialakulása Magyarországon
Monumentális ​vállalkozás ez a monográfia, és az első korszerű feldolgozás a magyarországi vármegyék kialakulási modelljéről. Kristó Gyula az eddigi értelmezéseket is ismertetve fejti ki elméletét a mintegy 100 vármegye és várispánság Árpád-kori történetéről, lehetőséget adva ezzel az olvasónak, hogy a feltevéseket szembesítve maga is véleményt alkothasson. A szorosan vett történeti ismeretanyag mellett jogtörténeti, egyháztörténeti, kormányzattörténeti, hadtörténeti vonatkozásokkal egészül ki a megyeszervezés legkorábbi története. A második rész egyben kézikönyv, lexikon is, amelyet bármikor fellapozhatunk majd, ha bármelyik megyénk első korszakáról szeretnénk alapvető információkat megtudni. A könyv jelentős tudományos eredmény. Hisszük, hogy haszonnal forgatják majd helytörténészek és a honismereti mozgalom résztvevői is határainkon innen és túl.

Kristó Gyula - Szent ​István király
Az ​egy évezrede megkoronázott Szent István király életéről és koráról rendkívül kevés forrás maradt az utókorra. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét: öt biográfia is készült róla. Kristó Gyula Szent István-életrajza azonban nem csupán abban új, hogy ez a harmadik évezred első ilyen műve, hanem abban is, hogy sok tekintetben átrajzolja a köztudatban élő Szent István-képet. A forrásanyag kritikai megrostálásával, új hangsúlyok, összefüggések és feltevések megfogalmazásaival alapvetően új portré született az államalapító királyról és koráról, melyet a szerző több évtizedes kutatómunkája hitelesít, s amelyet most először bocsát népszerűsítő formában a szélesebb olvasóközönség elé.

Kristó Gyula - Az ​aranybullák százada
A ​tizenharmadik század - Bánk bán, az aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok százada. Fontos és mozgalmas időszaka a magyar történelemnek. A neves történészprofesszor ebben a könyvében - felhasználva a legújabb kutatások eredményeit - a politikai történet eseményeit és az államfejlődés kérdéseit állítja a középpontba. Részletesen elemzi a háttérben meghúzódó gazdaság- és társadalomtörténet tényeit és mozzanatait is; betekintést nyújt a korabeli művészetbe és irodalomba, megismerteti az olvasóval a tizenharmadik század hétköznapjait is.

Kristó Gyula - Barta János - Gergely Jenő - Boronkai Szabolcs - Magyar ​történelem
A ​21. századi Enciklopédia Magyar történelem kötete a Pannonica Kiadó hazánk történelmét feldolgozó könyveinek sorába illik, de természetesen jelentősen különbözik a korábbiaktól mind tartalmát, mind szerkezetét, mind célkitűzését illetően. A millenniumi Magyar Századok sorozat tizennégy kötete a történelemszakma nagyívű vállalkozásának számít, az egykötetes Magyarország története előidőktől 2000-ig a szélesebb, laikus olvasóközönségnek szól. Jelen kötet ezzel szemben elsősorban a középiskolákat, azok végzős diákjait és tanárait, illetve egyetemistákat célozza meg. A legfőbb szerkesztési elv az volt, hogy a kötet illeszkedjen a középiskolás tananyaghoz. Természetesen annál bővebb, hogy lehetőséget adjon az elmélyüléshez egy-egy témában, de semmiképpen sem az ismeretek kimeríthetetlen és ezért átláthatatlan tárháza.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - A ​kilencedik és a tizedik század története
A ​Magyar Századok a Millenniumra készült, és csupán az utolsó ezer év történetét tartalmazta. Felmerült azonban az igény a teljes összefoglaló magyar történetre, és a két kiváló történész vállalta, hogy közérthető formában, mégis tudományos igényességgel megírja sok vitát kiváltott előtörténetünket.

Kristó Gyula - Magyar ​honfoglalás - honfoglaló magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - A ​tizenegyedik század története
A ​11. század Magyarország történetében új minőséget hozott. Létrejött a királyság, elterjedt a kereszténység, visszaszorulóban volt a nomadizmus. A 10. században úgyszólván még csak keleti értékeket felmutató ország immár a nyugatihoz igyekezett igazodni. A 11. században a hovatartozás kérdése lényegében eldőlt. A királyi hatalom, az egyház és a mögéjük felsorakozó elit határozottan a nyugat felé kormányozta az ország hajóját. A tét nagy volt. Egy népnek kellett feladnia korábban megszokott életmódját, hitét. A többség elvesztette létbiztonságát, féltve őrzött szabadságát, a világról alkotott képét. A jövő sikerének útját vér és könny áztatta. Sőt a század folyamán még az sem látszott, hogy ez az út sikerre vezet-e majd. Súlyos belháborúk, áldozatokat követelő lázadások és véres trónviszályok dúlták az országot. Nemegyszer a frissen megszületett királyság nehezen biztosított függetlensége is veszélybe került. A királyság azonban mindezek ellenére gazdagodott, erősödött. A népesség gyarapodott, az állami közigazgatás és az egyházi szervezet tovább épült. Oldódott az ország elszigeteltsége. A keresztény világ magához ölelte Magyarországot. Az ország sem maradt adós: a hit befogadásával kiterjesztette Róma befolyását. A külkapcsolatok tágultak. Magyarországon át vezetett a legfontosabb transzeurópai útvonal. Otthonra talált a magyar szó, hódító útjára indult az írás, a szellemi alkotómunka. Ha egy nyugati a 11. században Magyarországra érkezett, nyilván nem érezte igazán otthon magát, de talán már nem kerítette hatalmába a teljes idegenség érzése. Magyarország már kilépett a kelet világából, de még nem érkezett meg nyugatra. Úton volt oda, de ez az út igen hosszúnak bizonyult.

Kristó Gyula - Tanulmányok ​az Árpád-korról
E ​kötet tizennyolc tanulmánya a magyar történelem _Árpád-kora_, a honfoglalástól a XIV. század elejéig eltelt _négyszáz év_ elé tart tükröt. (...)

Kristó Gyula - Az ​augsburgi csata
Kristó ​Gyula új könyvének tárgya az Augsburg melletti Lech-mezőn 955. augusztus 10-én megvívott csata, valamint annak előzményei és következményei. A kötet képet rajzol a magyar kalandozásokról, bemutatja, milyen viszonyok uralkodtak a Kárpát-medencében a X. század első felében. Felvázolja az augsburgi összecsapás részletes, a forrásokból kikövetkeztethető lefolyását, melynek eredményeképpen a 955. évi kalandozó hadjáratban részt vevő magyarok súlyos, egész későbbi történetünkre hatást gyakorló veszteséget szenvedtek. A könyv utolsó fejezete az augsburgi csatavesztés következményeit tekinti át, amelyeknek fél évszázaddal később részük volt a magyar állam megalapításában.

Kristó Gyula - História ​és kortörténet a Képes Krónikában
"A ​Képes Krónika nem kolostorba vonult szerzetesek rövid, szenvetlen glosszája a történtekről, hanem olyan udvari papok alkotása, akik benne éltek saját koruk politikai csatározásaiban, s akik a szó középkori értelmében pártosaqk lévén, a históriát a politikai előzményének, ha nem éppen politikának tekintették."

Kollekciók