Ajax-loader

Fenákel Judit könyvei a rukkolán


654143
elérhető
11

Fenákel Judit - K-vonal
Fenákel ​Judit új kötete kíméletlen szembenézés a múlttal és a jelennel, és baljós kép a jövőről. Korábbi és új írásai mégis egy történetet alkotnak, az elmúlt évtizedek szomorú krónikáját. Az írónő a hatvanas években tűnt fel novelláival és regényeivel, mígnem K-vonal című, a kommunizmus fülledt levegőjét bemutató írása miatt, el kellett hagynia kedves városát, Szegedet. Budapestre költözött, ahol a Nők Lapja munkatársa lett, ismert íróként és publicistaként műveit tízezrek olvasták. A most megjelent K-vonal: összegzés. A deportálás, a kitelepítés, az álságos konszolidáció és a rendszerváltás körüli eufóriát felváltó csalódás, ez Fenákel útja. Ahogy fogalmaz: Egész életemben diktatúrából diktatúrába hányódtam. És hányódtak a kisemberek, a döntésképtelenek, a történelem játékszerévé törpült vagy züllött többiek is. Mi mindannyian

Fenákel Judit - Tíz ​nap vidéken
A ​kötetben sorakozó novellákat különböző születési idejük és szándékuk miatt nehéz lenne egyetlen mondattal jellemezni. Mindenesetre - ez korábbi és ezután következő írásaimra is érvényes - igyekszem az embereket nem hivatalos pillanataikban megmutatni. Olyan percekben, amikor levetik pózaikat, mert az élet nem engedi, hogy törődjenek a látszattal.

Fenákel Judit - Az ​Igazi Nagy Nő
Az ​író írja könyvéről: Az Igazi Nagy Nő természetesen nem én vagyok, mint azt a szerző neve és a cím egybeolvasásával gondolni lehetne. Az Igazi Nagy Nő hol fekete, hol vörös hajú, csípőre feszülő bársony-nadrágokat és mélyen kivágott blúzokat visel, nyakában csillog a hamis ékszer, szemén-száján a festék, érkezését illatfelhő jelzi, nem lép, hanem lebeg, belföldiekkel nem ismerkedik, és csak valutáért kapható. Az Igazi Nagy Nő egy város kedvence, ő a soha meg nem valósuló álom, a mese, az illúzió, az élet, amit mindnyájan élni szeretnének. Az Igazi Nagy Nő senkié, tehát olyan, mintha mindnyájunké lenne. Ő az egyhangúságban a változás, a végeérhetetlen hétköznapok után a közös ünnep. Ő az Igazi, a Nagy, a Nő...az egyetlen, aki karriert csinált. És a többiek? Róluk meg az Igazi Nagy Nőről szól ez a kisregény.

Fenákel Judit - A ​negyedik segéd monológja
"Kérem, ​az én életem nem volt egy szenzáció. Ezt homoki úr is tanúsíthatja, elég régen ismerjük egymást. De akárhogy is vesszük, akárhogy forgatjuk a dolgot, sokat kínlódtam, sokan elhagytak az életben, viszont a szerencse, hogy lekopogjam, a szerencse hűséges bajtársam maradt. Vagyis beszélhet akármit Gáti Gyurka, Strasszer Jani mindig kiforogta magát." Így kezdi regény terjedelmű monológját ennek a könyvnek főszereplője, az egykori Konrád Áruház rangban negyedik segédje egy kötelességteljesítésben eltelt élet végén. S míg a maga sorsáról beszél, valójában egy másik sorssal vitatkozik. Mert őt minden cselekedetében a szorgalom, a körülményekhez alkalmazkodás irányította. A "törd magad, Strasszer Jani". Nincs is számára ellenszenvesebb magatartás, mint volt társáé, a váratlan látogatásával mindent fölkavaró Gáti Györgyé, aki sosem fogadta a körülményeket isteni elrendelésként. Kettejük életfelfogásának polémiája ez a kisregény.

Fenákel Judit - Az ​elhallgatás
Szuggesztív, ​meggyőző írás Fenákel Judit új regénye: Az elhallgatás: s egyben izgalmas, olvasmányos, érdekfeszítő. "A félreértések és magyarázkodások gyakran egész életünket kitöltik - mondja új könyvéről az író. - Hallgassuk végig két ember párbeszédét, rövid idő alatt számtalanszor képesek félreérteni egymás szavait, és kényszerülnek magyarázni önmagukat. Ráadásul az élet nem két személy dialógusa, s minél több szereplő avatkozik a történetbe, annál több alkalom kínálkozik a félreértésre is. Az új félreértés újabb magyarázkodási kényszert vált ki: az említett konfliktus állandóan ismétlődik. Az ember természetesen erre a kihívásra is többféleképpen válaszolhat. Ennek a regénynek hőse a neurózisba menekül. Története - a részletek mozaikszerű s a képzettársítás szeszélyének engedelmeskedő leírásával - egy neurózis magyarázata. Olyan neurózisé, melyet nem szervi elváltozások, de elme károsodása, hanem a gyarapodó élettapasztalatok idéztek elő." A téma "kitalálja" a hozzávaló regénytechnikát. Míg más regényben a történet hitelesítését a fiktív dokumentumforma szolgált, megint másikban az alkattól idegen hőssel való azonosulást a monológ, itt a bonyolultabb társadalmi és lelki folyamatok ábrázolásában az asszociáció szabadsága segítette az írót.

Fenákel Judit - Magántörténet
"... ​csak egysaroknyi út a tetejétől megfosztott, állványrengeteggel körülbástyázott színházig, az állványokra háron helyen is fölerősítették a Vigyázat, életveszély, közlekedés a túloldalon! táblákat. Nem mulasztja el naponta körüljárni az elhagyott épületet, gondosan elolvassa és figyelmen kívül hagyja az óvatosságra intő táblákat, a színház körül a járda csupa törmelék, hullott vakolatdarab, már az utcaseprők is feladták a küzdelmet a makacs romosodással. Stílusos halál lenne egyszer összecsuklani egy vakolatomlástól. Természetesen nem akar meghalni, csak a színészképzelet forgatja le újra és újra azt a kicsit régimódi jelenetet, amiben Hornok Mihály m. b. színházigazgató a színház romjai között leli halálát."

Fenákel Judit - Egy ​bizonyos Remény utca
Az ​író mondja új kötetéről: "Mi fűzi össze a tizenöt évvel ezelőtt írt _Egyedül_ című novellát a hetvenes évek végén született _Földhözragadt történet_-tel? Ez a kérdés foglalkoztatott, amíg másfél évtized elbeszéléseiből ezt a kötetet összeállítottam. Hisz a pályakezdőből közben felnőtt lett, s a szerző élete, gondolkodása ugyanúgy megváltozott, mint hőseié. Csakhogy van, ami az életemben s a gondolkozásomban eközben állandósult. Gyalogjáró ember voltam tizenöt évvel ezelőtt, s az maradtam, nyilván már az is maradok életem végéig. Írásra a többi gyalogjáró sorsának konfliktusai késztettek, ma is az ő gondjuk-bajuk érdekel leginkább a világból. Némi nagyképűséggel azt mondhatnám: a társadalmi érdeklődés közös ezekben az írásokban. Mint ahogy közös bennük az irónia meg az önirónia is, ami nélkül bizony nehezen igazodhatunk el ebben az eszményeket elkoptató, önmagával feleselő, minduntalan saját vermébe zuhanó korban. Nem vidámak az én történeteim. De talán fölfedezik bennük a sorok között bujkáló csúfondáros kérdést is: ugyan szabad-e, lehet-e önmagunkat egészen komolyan venni?"

Fenákel Judit - Dokumentumok ​U. M.-ról
Egy ​budapesti múzeum postán hetvenkét festményt kap, valamennyin ugyanaz a kézjegy áll: U.M. A képek felkeltik a szakértők figyelmét, mivel tehetséges, egyedi alkotások, és kiállítást rendeznek belőlük. A nagy siker után egy fiatal művészettörténész, L. G., beszélgetések és dokumentumok alapján megpróbálja rekonstruálni Uhrin Mátyás, a "huszadik századbeli ismeretlen festő" életét, és kideríteni az okát, hogy miért süllyedt eddig el az ismeretlenségben. Sorra járja Uhrin Mátyás szülővárosában a rokonokat, az ismerősöket, volt kollégákat, és vallomásaikból lassacskán kirajzolódik a vádirat a helyenként még ma is élő "kisvárosi szellem" ellen, amelyben az összefonódottság, a kéz-kezet-mos gyakorlat, pöttömnyi zsarnokok és szürke, nyúlszívű karrieristák még ma is tönkre tudnak tenni egy-egy tehetséget.

Fenákel Judit - Apám ​felesége
Szerelem? ​Rögeszme? Vagy inkább egy rögeszmévé váló szerelem története az Apám felesége című kisregény? Hősnője az örökösére hagy kétfüzetnyi vallomást, amiben végig kíséri a fiatal korától öreg koráig, sőt haláláig tartó szenvedélyt, a boldogság ritka perceit és a szinte állandó szenvedést a férfi közönye miatt. Közben elzúg mellette a történelem, de saját magánélete is, a családban bekövetkezett változások, két házassága egyformán hidegen hagyják, mindennapjait ez az egyetlen érzelem foglalja el. Amit hol szégyell, hol beleveti magát, de szabadulni tőle sose tud. Szerethet így, ilyen vak szerelemmel egy öregasszony? Egyáltalán, nem komikus az öregek szerelme? Hiába minden vívódás, megalázottság, az érzés, hol vágyódás, hol féltékenység, hol rajongás alakjában élete végéig megmarad.

Fenákel Judit - Lili ​utazásai / Dokumentumok U. M.-ről / Az elhallgatás
"Már ​majd tíz éve épült az én képzeletbeli városom, amikor Lili - a három kisregény közül a megírás sorrendjében az első történet hőse - utazgatni kezdett benne és saját addigvolt életében - mondja e könyv írásairól Fenákel Judit. - A város, amelynek a Várkony nevet adtam, évről évre új lakókkal gyarapodott, terein középületek emelkedtek, folyója partján gesztenyefák nőttek, lett színháza, múzeuma, napilapja, temploma és könyvtára, cukrászdájában gazdát cseréltek a helyi pletykák, fő és mellékutcáin köszöntötték egymást az ismerősök, szerelmek szövődtek és karrierek alakultak bennük, szóval kezdett úgy viselkedni, mint egy valóságos élő város, amelyben a születéstől a halálig minden megtörténhet. Megtörténhet például, hogy Lili a kényszerű megvilágosodás ritka pillanatában bejárva életének majdnem négy évtizedét, minden korábbi döntését hibásnak találja, mert ezek a döntések a kötelességteljesítés erkölcsi parancsára hallgatva egyre távolabb kergették a boldogság lehetőségétől. Megtörténhet, hogy a város fölneveli a maga különcét, Uhrin Mátyást, a Dokumentumok U. M.-ről című kisregény hősét, akinek másságát se méltányolni, se elviselni nem képes, s aki a huszadik század ismeretlen festőjeként vonul be Várkony történetébe. Végül megtörténhet, hogy Forgács Júlia, Az elhallgatás főszereplője mindazon konfliktusok és félreértések elől, amelyekkel már regénybeli elődjei, Lili és U. M. se tudtak megbirkózni, a neurózis súlyos magányába menekül. A közös szülővárosból háromféle sors jelenik meg ebben a kötetben, és háromféle regénytechnika kelti életre a szereplőket. Lilit az emlékképek döbbentik rá tévedéseire, Uhrin Mátyást magnószalagra mondott vallomásokból, levelekből, jegyzőkönyvekből és más fiktív dokumentumokból ismerheti meg az olvasó, Forgács Júlia menekülését pedig az asszociáció szeszélyes játékai nyomán kialakult mozaikszerű szerkezet próbálja megértetni. "Az elmúlt húsz évben az itt összegyűjtötteken kívül más regények is megteremtek képzeletbeli városom talaján, ebben a válogatásban azonban - a hősök hasonló világa és szellemi-lelki közössége miatt - ez a három történet kapott helyet."

Fenákel Judit - Az ​élet vidám dolog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fenákel Judit - Egy ​regénye mindenkinek van
Az ​író írja: "Régóta tudom, nincs izgalmasabb, lenyűgözőbb kaland az életnél. A gazdasági, politikai, történelmi kényszerektól és véletlenektől hajszolt ember életénél. Mert ebben a megismételhetetlen kalandban, ebben az egyedi és esetlegeg sorsban benne a kor színe, íze, szaga. A történelemkönyvben sematizált, leegyszerűsített és elszürkített kor fölágaskodik az egyén életében, és visszanyeri három dimenzióját. Tapinthatóvá válik, és talán érthetővé. A tanulmányainkból elszabadult szavak - háború, forradalom, munkásmozgalom, személyi kultusz - beöltöznek hétköznapi ruháikba. Itt egy svájcisapka, amott egy bakaruha, megint máshol egy monogramos női pulóver rejti és magyarázza őket: lám, ezek vagyunk, ilyenek! Ilyen egyszerűek és ilyen bonyolultak. Öltözz beléjük. Vegyük magunkra az alább következő hét ember hétféle bőrét, és próbáljuk, mint a magunkét, átélni a sorsukat."

Fenákel Judit - Vetkőztető
Két ​képsor váltakozik egymással, feleselve a címadó elbeszélésben. Az egyik zajos, tarka forgatagot mutat: a falubeli iskolában ruhát osztanak a rászoruló, sokgyerekes cigánycsaládoknak. Lehullnak a rongyos ruhácskák, pőre gyerekek, kicsik és nagyok tolonganak a teremben, a zuhanyozóban. A másik képsor feszült csendben pereg, a csendet egy-egy rideg kérdés töri csak meg, s ritkábban egy-egy válasz, pedig itt is az folyik, ami odalent a teremben: vetkőztetés. Amannál rosszabb, jogtalanabb, megalázóbb. Egy szép és tiszta emberi kapcsolatot készülnek tönkretenni, egy védtelen asszonyt megalázni a kérdezők, vallatók, vetkőztetők. Védekezz! - kiáltaná legszívesebben oda az olvasó a vallatottnak. Védekezz! - kiáltja Fenákel Judit embertársainak, védekezz az embertelenség, ostobaság, kicsinyes irigység ellen, őrizd meg emberi méltóságodat, önmagadat. Kiáltja? Csendes szavú író ő, csakhogy konokul mondja a magáét. Konokul - és sokféleképpen. A kétéltű-ben, visszafelé gombolyítva a történet szálait, a nyomozás izgalmával ajándékoz meg, másutt fesztelen, csevegő, ironikus hanggal oldja-színezi a főhősnő drámáját, vagy a nézőpont megkettőzésével növeli meg váratlanul a kép térbeli mélységét. De a mélyben mindig és mindenütt ugyanaz az indulat munkál, amelyik a Vetkőztető-ben kiáltássá érett: ember, élj emberül!

Fenákel Judit - Májustól ​májusig
Az ​író a könyvéről: "Jó néhány évvel ezelőtt jelen lehettem egy érdekes kihallgatáson. Kihallgatásnak csak azért nevezem, mert a rendőrség épületében zajlott. Valójában inkább jóindulatú beszélgetés volt, amelyen egy rendőrtiszt megpóbálta szándékuk megváltoztatására bírni azokat az életben maradt öngyilkosokat, akik az öngyilkossági kísérlet után éppen elhagyták a kórházat. Talán ha egy-két férfi akadt köztük. Többségük nő volt, méghozzá egészen fiatal nő. Szívesen beszéltek magukról, a rendőrtiszt érdeklődését egyáltalán nem tartották tolakodásnak. Az volt az érzésem, hogy ha öngyilkosság nélkül is így a figyelem középpontjába kerülhettek volna, s a közfigyelmet még részvét is színezi, egyszóval ha zavartlanul sajnálhatták és sajnáltathatták volna magukat, eszükbe se jut a gyógyszeres dobozért nyúlni. A beszélgetés végeredményeként rá kellett jönnöm, hogy az öngyilkossági kísérlet - ha csak kísérlet - a legolcsóbb eljárás, amely az érdekes ember rangjára emelhet bennünket. Így lehet belőlünk gyorsan egyszerűen, nagyobb szellemi vagy fizikai erőfeszítés nélkül - Valaki."

Fenákel Judit - A ​hagyaték
Két ​család él egy bérházban. Csakhogy az egyik az utcai úri fronton, míg a másik az udvari prolifertályon. Az utcai lakás konyhájából egy unatkozó, az életével elégedetlen kamaszfiú "mozizza" a földszinti udvari lakásban élő népes Ocskó familia eseményekben bővelkedő hétköznapjait. A kamaszból férfi lesz, az Ocskó gyerekek is felnőnek; a kisfiús kíváncsiság azonban nem múlik, sőt szenvedélyes érdeklődéssé válik. Amikor pedig az Ocskó unokát fölszólítják, hogy számolja fel a családi hagyatékot, ebben is a család életének tanúja siet segítségéra. Amíg a régi iratok, levelek, feljegyzések, ruhadarabok és újságkivágások között válogatnak, a "mozi benépesül a volt és még élő szereplőkkel, a film, két család életrajza az olvasó előtt is megjelenik. A kisemberek családi háborúságain, szerelmein, sikerein és kudarcain át- meg átlép a történelem, és letörölhetetlen nyomokat hagy maga után.

Fenákel Judit - Itt ​járt a házmesterné
Az ​itt összegyűjtött novellákból az derül ki, hogy minden másképp van. Ami az egyik embernek idill, a másiknak szorongásos emlék. A készülődő falusi protokoll ünnepség valójában két, az életből kisemmizett asszony fájdalmas találkozása. A békés, őszi hétköznapját élő bérház egy pillanat alatt az újabb világháború tömegpszichózisába szédül. Semmi nem az, aminek látszik. Az emberi sorsok, a valóságos élet, a látszatok, előítéletek a néha megkérgesedett felszín alatt mutatkoznak meg teljes gazdagságukban.

Fenákel Judit - A ​cég embere
Ízig-vérig ​mai regény. Két hajdani iskolatárs kapcsolatát ábrázolja az elmúlt évtized magyar vadkapitalizmusának viszonyai között. Császár Istvánt, az elbocsátott kiadói szerkesztőt felveszi idegenforgalmi cégéhez Hajmási Zoltán vezérigazgató, tulajdonos, az egykori barát. Kettejük kapcsolatának és konfliktusának történetét meséli el a regény, azt a furcsa karriert, melynek során Császár a cég embere lesz. A kortársaink számára ismerős fordulatokkal tarkított, tipikus figurákat felvonultató történet kettős csavarral végződik.

Fenákel Judit - Sefüle
Ki ​vagyok? - teszi fel a kérdést az írónő legújabb kötetének egyik novellájában. Fenákel Judit -A cég embere, A fénykép hátoldala, a Hajtogatós és A kékezüst hölgy című könyvek szerzője- a kötetben életének legmeghatározóbb pillanatait, eseményeit meséli el hosszabb-rövidebb formában.

Fenákel Judit - A ​kékezüst hölgy
Két ​kisregény egy kötetben. A kékezüst hölgy a huszadik század második felétől a huszonegyedik első évtizedig tartó időszakot öleli fel. A címszereplő kilépve a kényelmes babaszobából betört a külvilágba, de ezt is sajátos, fenákeli módon. Az elhallgatásnak új időszerűséget ad címében is szereplő témája.

Fenákel Judit - Grófnő ​a répaföldön
Hogy ​miként kerülnek egy vidéki nagyváros diákjai 1952 aszályos nyarán a jánoskúti állami gazdaság répaföldjére, azt még könnyű magmagyarázni: embertelen körülmények között a tervteljesítést volnának hivatottak segíteni, noha kapához nem szokott kezük munkája nyomán több a kár, mint a haszon. De a grófnő...? Nem, nem kitelepített osztályellenség! A főhős diáklány fantáziájában jelenik meg a látóhatár szélén egy gyönyörű hintóban. Ettől kezdve Marica naponta mesél társainak, hogy elviselhető legyen durva, nyers valóságuk, s a képzelet hátán naivan repüljenek kamaszvágyaik.

Fenákel Judit - A ​fénykép hátoldala
Két ​család, egy évszázad. Két magyar család, egy magyar évszázad. Két magyar zsidó család és egy nem zsidó magyar évszázad. Fenákel Judit most sem történelmi művet írt. Valódi regényt vehetünk a kezünkbe, a szereplők személyiségének titkáig hatoló művet. A szerző minden eseményt egy család történetével mesél el, a hőseivel megtörténik a történelem. Ők egyszerűen élni szeretnének, családot alapítani, megünnepelni az ünnepeket és végigdolgozni a hétköznapokat. A súlyos mondandó ellenére sem nehéz olvasmány ez a könyv, mert humorral, öniróniával és sok szeretettel íródott.

Fenákel Judit - Bolondériából ​Harmóniába
Messze ​van-e Bolondéria Harmóniától? Bizony nagyon messze. Sokat kell a három művésznek: a Mesemondónak, a Festőnek és az Énekesnek vándorolnia Militárián, Monotónián és Gasztronómián át, amíg a gyerekek szépre és nemesre fogékony országába jutnak, betölthetik hivatásukat, és boldogok lesznek. A meseregény csupa jelkép, groteszk irónia, játékos kaland, humoros képzeletvilág és mégis - vagy éppen ezért - maga a valóság. Fenákel Judit kitűnő, magvas és szórakoztató regényét Hajnal Gabriella szép rajzai illusztrálják.

Fenákel Judit - Lili ​utazásai
Lili, ​akinek utazásait ígéri a kötet, nem járja be a nagyvilágot, csupán saját életének tájain utazgat - s első pillantásra ez az élet nem látszik rendkívülinek. Mégis, miért kívánkozik regénybe ennek a se nem túlságosan szép, se nem túlságosan okos asszony története? Azért, mert Lili váratlan életének váratlan fordulópontján olyan felismerésekhez jut el, amelyek kilendíthetik sorsát addigi, egyhangú pályájáról. Rádöbben, hogy a munka, a szerelem, az élet nemcsak az lehet, ami addig volt számára - (és még annyi asszony számára): a kötelesség taposómalma, hanem az öröm gazdag forrása, a teljes jogú, felnőtt ember boldogságának kerete és tartalma. Fenákel Judit a tőle megszokott árnyalt pontossággal, cáfolhatatlan hitellel, finom, visszafogott költészettel kelti életre Lilit és világát, a pillanatot, amelyben a felismerés megfogan, és amelynek mély és teljes távlatot ad a mögötte kirajzolódó múlt, s a nehezen kiküzdött igazság keserűségét és örömét. Hat novellával egészül ki a kötet: hat év szigorúan rostált, válogatott termésével.

Fenákel Judit - Gergely Ágnes - Hajtogatós
Hajtogatós... ​Emlékeznek a gyerekkori játékra? Írjunk meg együtt egy történetet! Enyém a kezdőmondat, s ráhajtom a papírt, hogy leshess. Most te következel, írsz, ráhajtod, írok, ráhajtom, nagy nevetések közepett, mindaddig, amíg úgy nem érezzük, a végére értünk... minek is? a türelmünknek? a mondanivalónknak? az életünknek?! Fenákel Judit és Gergely Ágnes hajtogatóst ír: prózát, verset vegyesen, kinek milyen nyelven idéződik föl a közös gyerekkor, a csupa-titok világ: az endrődi ház, a kút, a szilvafa, meg Bikficke és fantáziajátékaik többi hőse; aztán a nagyszülők - szép esküvői képek idillje -, az anyák, akik mellől a munkaszolgálat elrabolta a férjüket, csak néhány fényképet hagyva meg emlékeztetőül; később az ifjúság, a pályakezdés, szerelmek és kudarcok, most már kinek-kinek a magáé, az elváló utak, de az időpont és a légkör azonos: az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek. És lassan elfogy a papír, egészen összehajtogattuk, ideje, hogy kibontsuk, s megnézzük, mire jutottunk ketten...

Fenákel Judit - Szégyen
A ​fájdalom a test vagy a lélek betegségének tünete. Mi okozhatja a regény hősének a gerincsérvnél is kínzóbb fizikai szenvedését, amely minden alkalommal fellángol, amikor kezelőorvosával találkozik? Ezt keresi, nyomozza napról napra, kezelésről kezelésre a történet főszereplője. És miközben felelni próbál a szervezete által föltett kérdésre, a múltnak olyan mélyrétegéig jut el, aminek létezéséről eddig egyáltalán nem vett tudomást. Csakhogy, ami egyszer megtörtént az emberrel, azt hiába süllyeszti a tudat küszöbe alá, hiába védekezik ellene jótékony felejtéssel, a megfogalmazás hiányával, a gondolkodás felületességével. Az egyszervolt valóság beépül a szervezetbe, hús, vér és fájdalom lesz belőle. Végül is nincs más hátra: a múltat - mint egy elkövetett, de soha be nem bizonyított bűntényt be kell vallani.

Fenákel Judit - Levélária
Fenákel ​Judit új regénye, a Leválária, egy szerelem több évadjának története. Az operák érzelmi sűrűségével (s néhol amazok stílusát is követve) íródott. Grosszman Anikó és Turizán Kálmán szerelme a boldog, és közös kisvárosi ifjúkorban nem volt kölcsönös, amikor azonban a történelem már átgázolt rajtuk, s mindketten családos emberek, váratlanul fellobban, méghozzá elsősorban az Operában, ahol a sors és a bérletrendszer szeszélye állandóan egymás mellé ülteti őket. Hogyan alakul a kapcsolatuk? Lesz-e hőseinknek közös jövőjük? - erről szól ez a forró, kegyetlen és szenvedélyes regény.

Kollekciók