Ajax-loader

Karinthy Ferenc könyvei a rukkolán


Covers_194281
elérhető
2

Karinthy Ferenc - Dialógus
Nincs ​régi élet és modern élet. Minden élet modern. Az Odüsszeia rendkívül modern, mert akkor az volt a jelen idő. Ez a mai jelen idő engem rettenetesen érdekel. De a magam munkáját nem tudom kiszakítani abból a szerves folyamatból, ami a magyar irodalom.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Karinthy Ferenc - X ​utolsó kalandja
"Hogy ​mért tűröm mind e testi és lelki tortúrákat, holott kiléphetnék, kiszállhatnék, könnyedén eltűnhetnék, tovaillanhatnék?... Csak hát őrült vagyok, szerelmes vagyok, elment az eszem, agyam forrong, egy érdekel a tágasságos, lélegző világból, hogy mellette legyek, ővele, az életben, ágyában, karja között, a bőre alatt. Nem, pontosan érzem, nem lenne szabad ennyire beleszédülnöm, túl sok, tilalmas, kiszámíthatatlan, nem marad büntetlen, beláthatatlan meredélyre, vészes, ismeretlen sötétségbe hajszol... Így csupán tartom a kezét, morzsolom az ujjait, szorongatom, mintha mentőövbe fogódzkodnék."

Karinthy Ferenc - Budapesti ​tavasz
Apám ​egész életműve a túlélésről szól. Arról, hogy trükkel, csellel, ravaszsággal, de túl lehet élni, túl kell élni még a szörnyűségeket is. Apám anyjának, Böhm Arankának például nem sikerült. Zalaegerszegről vitte a marhavagon Auschwitzba. Ez is ott lüktet a történet mögött. Cini ifjú társaságát már más fából faragták. Ennek a pesti polgári értelmiségi körnek az a képesség is megadatott, hogy játékkal, rafinériával, vagánysággal, olykor pajzánsággal győzve le akár a tragédiát is, a múltjuktól is röhögve búcsúzzanak. A Budapesti tavasz című filmet 1955-ben a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be. A filmplakáton Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa ölelkezik. Kibomló szerelmük mögött a romos város, a semmibe zuhanó ablakaival. A főszereplőt Jutkának hívják. Cini a regény írásakor adoptálta a nővéremet, Jutkát. A családi események is beépültek az írásaiba. Ahogy az egész élete. Ez is a szellemidézés egy darabja. Karinthy Márton

Karinthy Ferenc - Utolsó ​cigaretta, utolsó ítélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Végtelen ​szőnyeg
Karinthy ​Ferenc elbeszélései változatos tájakra vezetik el az olvasót: egy észak-amerikai kisvárosba, a moszkvai Vörös térre, egy hajdan kelet-berlini nemzetközi kongresszusra, egy groteszk budapesti gyászmisére. Hősei: egy egzaltált dél-amerikai költőnő, egy öntelt katedraprofesszor és elkínzott felesége, egy kamaszosan kíváncsi és mohó fiatal magyar író, egy szerencsétlen sorsú német tolmácsnő és még sokan mások....

Veadandp0296
elérhető
0

Karinthy Ferenc - Kentaur
"Budapesten ​nincs Quartier Latin, nincs olyan kerület, amely magán viselné az egyetemi városrész színes és félre nem ismerhető jegyeit. De azért egyes vidékein, útvonalain fel lehet lelni azt a jellegzetes reggeli és déli nyüzsgést, amely az egyetemek és főiskolák közelségére vall"- ezzel a hangütéssel kezdődik Karinthy Ferenc nagy sikerű regénye. A Kentaur azonban nemcsak a pesti egyetemisták életének hiteles megidézése, mint az indító mondat sejteti: "tudóslélektani detektívregény" is, ahogy egy kritikus nevezte. Ősi Iván, a regény nyelvész-hőse, a megszállott detektívek ádáz dühével nyomoz egy középkori oklevél rejtélyes szava, a kangrez után, hogy e nyomozás során - mint a jó detektívregényekben is - egy jellegzetes kisvilág, különös tenyészet furcsa figuráit és helyzeteit ismerje meg az olvasó. A kalandos történet, a már-már irrealitásba átlendülő, groteszk epizódok játékossága opalizáló fényekbe vonja a mindvégig izgalmas, mélyebb tartalmait humoros helyzetek mögé rejtő kitűnő regényt.

Karinthy Ferenc - Mi ​van a Dunában?
A ​több mint másfél évtizede elhunyt Karinthy Ferenc gazdag életművet hagyott hátra, mégis viszonylag kevés írása kapható jelenleg a könyvesboltokban. A Ciceró ezt a hiányt szeretné pótolni a kötettel, amely ugyanezzel a címmel 1980-ban jelent meg először és utoljára. A kötetben szereplő elbeszélések témája rendkívül változatos: a gyermekkori családi élményektől kezdve a legendás vízilabda-történeteken keresztül a szerelmi fellángolások és kudarcok önironikus ábrázolásán keresztül maga a sokarcú XX. század elevenedik meg az olvasó előtt. Karinthy művészete mit sem kopott az évek során: írásai ugyanolyan szórakoztatóak, olvasmányosak és elgondolkodtatóak, mint megjelenésük idején.

Epepe
elérhető
6

Karinthy Ferenc - Epepe
Szokatlan ​volt az a hang és szemlélet, mellyel a realista Karinthy az Epepe világát megalkotta. Főszereplője, Budai nyelvészkongresszusra utazik Helsinkibe, ám a repülőtéri átszálláskor eltéveszti gépét, és ismeretlen állam ismeretlen városába kerül. A nyelvi kommunikáció szakértője, aki számos idegen nyelven tud, nem képes magát megértetni és ő sem érti a bennszülöttek beszédét. Kényszerűségből ragad az egymás iránt is közönyös, állandóan rohanó és hadaró emberek országában, kilátástalannak tűnő helyzetét kell elfogadnia, s lakhatóvá tennie megszokott körülményeiből kizárult életét.

Karinthy Ferenc - Skizofrénia
A ​mindannyiunkat így vagy úgy érintő évtizedek hazai történelme és napjaink változásai inspirálták e két kisregényt. A Skizofrénia aktuális társadalmiságával 1988-ban az év egyik publikációs szenzációja volt. A főszereplő, Fabriczky akadémikus látszatra sikeres világpolgár. Valójában lelkiismereti válság gyötri, elbizonytalanodott, fél... A Man overboard hajózási vészkifejezés, értelme: ember a vízben! A fordulatos, izgalmas cselekmény egy atlanti üdülőhajón játszódik. Szereplői magyar emigránsok. A mélységek felsejlenek a csillogó luxusfelszín, az elegáns elbeszélőmodor alatt.

Karinthy Ferenc - Don ​Juan éjszakája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Alvilági ​napló
"... ​Hát bizony eléggé lerongyolódtak, mire idáig értek, ezt a kocsiban, oldalt pillantva is észre kellett vennem. Csillogó selyemtüll öltözékük elvásva és mocskolódva, kikönyökölve, térdelve, a gombok le-le szakadva, fénylő anyaga elfoszlott és feslett, a lyukak más színű cérnával, befércelve, csámpásra taposva. Hajuk talán bodorítva lehetett, s most kijött belőle a hullám, loncsosan, gondozatlanul lógott alá, és szőkítve is, a választéknál, homlokuk fölött sötétebb, barnás-korpás. Hozzá jócskán ki voltak készítve, ám a déli melegben a festék megolvadt és lecsurgott verejtékező arcukon, alatta kiütköztek nagy, lélegző pórusaik. De azért így is szépek voltak, magasak, karcsúk, kecsesek, érdekesek, fejük körül az ifjúság kiolthatatlan sugárkoronája. Furdalt, hogy miféle szerzetek: honnan jöttek, kérdeztem. A korfui Dassiából, oda meg Olaszországból. És ez a különös ruházatuk, folytattam óvatosan, már korábban is láttam őket, föltűnt, tetszik nekem, netán valami ünnepi vagy estélyi kosztüm, esetleg uniformis? A leány felelt..."

Karinthy Ferenc - Házszentelő
Kisregényeiben, ​novelláiban, elbeszéléseiben a kortárs magyarországi értelmiség egy nemzedékének önvizsgálatát végezte el. Végigkíséri útját a második világháborútól a jelenig, és arról ad képet, hogy hősei miként tudták megőrizni szellemi és erkölcsi integritásukat, emberi méltóságukat a történelem nyomása alatt.

Karinthy Ferenc - Hosszú ​weekend
Hátország Aranyidő Ősbemutató Hosszú ​weekend Marich Géza utolsó kalandja Alvilági napló

Karinthy Ferenc - Ezer ​év
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Don ​Juan éjszakája / Szellemidézés / Kentaur
Don ​Juan éjszakája Részlet a könyvből: "Dübörgött az ég, villámok csaptak fel és fehér gőz szállott a magasba. Giovanni kitépte magát a szobor karjaiból, de már ez nem segített. Forró tűz perzselte, vad szelek rázták s megnyílt alatta a föld. Ahol eltünt lángok csaptak fel s fehér, fojtó szag szállt még soká a levegőben. - Csupa piszok, csupa kosz - dörmögte fogai közt, ahogy kilépett a süllyesztőből s az öltöző felé indult. - Majd beléragad az ember. A fürdő készen várta s perc mulva úgy főtt a vízben, mint az Alvilágban a lelkek. Fentről homályos énekszó hallatszott: Én meg másik gazdát nézek Jobbat, mint a régi volt." Szellemidézés "Ezt a regényt több mint húsz évvel ezelőtt írtam - emlékezik Karinthy Ferenc a saját gyermekkorát s édesapja, Karinthy Frigyes életének utolsó esztendeit felvillantó Szellemidézés keletkezéséről. - Nagyobbrészt az ostrom idején, különféle lakásokban és pincékben hányódva: egy szuszra, szinte törlés és javítás nélkül. Talán azért siettem, mert éreztem, hogy a magam gyermekifjúságával visszavonhatatlanul elmúlt az a világ is, amelyben felnőttem: gyorsan föl akartam jegyezni, amit akkor fontosnak, érdekesnek tartottam belőle, nehogy később elfelejtsem. Újraolvasva a könyvet, főként a gátlástalansága lep meg. Hangban, stílusban, szerkezetben, s ahogy a valóságos elemeket, az immár irodalomtörténeti tényeket a képzelet játékaival elegyítettem - ma persze másképpen írnám meg mindezt, vagy tán meg sem írnám, neki sem mernék kezdeni. Azt hiszem, nincs jogom annyi év után átkozmetikázni, legföljebb itt-ott megnyesegetni, tömöríteni. Egyébként maradjon csak úgy, ahogy volt: a tündér ifjúság játszi-fájdalmas, szertelen szellemidézésének." A Szellemidézés új kiadása mellett ez a könyv Karinthy Ferenc emlékezetes "irodalmi történeteinek" a regény életanyagát kiegészítő s folytató novelláit is közreadja. Kentaur "Budapesten nincs Quartier Latin, nincs olyan kerület, amely magán viselné az egyetemi városrész színes és félre nem ismerhető jegyeit. De azért egyes vidékein, útvonalain fel lehet lelni azt a jellegzetes reggeli és déli nyüzsgést, amely az egyetemek és főiskolák közelségére vall"- ezzel a hangütéssel kezdődik Karinthy Ferenc nagy sikerű regénye. A Kentaur azonban nemcsak a pesti egyetemisták életének hiteles megidézése, mint az indító mondat sejteti: "tudóslélektani detektívregény" is, ahogy egy kritikus nevezte. Ősi Iván, a regény nyelvész-hőse, a megszállott detektívek ádáz dühével nyomoz egy középkori oklevél rejtélyes szava, a kangrez után, hogy e nyomozás során - mint a jó detektívregényekben is - egy jellegzetes kisvilág, különös tenyészet furcsa figuráit és helyzeteit ismerje meg az olvasó. A kalandos történet, a már-már irrealitásba átlendülő, groteszk epizódok játékossága opalizáló fényekbe vonja a mindvégig izgalmas, mélyebb tartalmait humoros helyzetek mögé rejtő kitűnő regényt.

Karinthy Ferenc - Mélyvízi ​hal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Napló ​I.
„Hogyan ​kell egy naplót elkezdeni?” – írja 1967. január 1-jén Karinthy Ferenc (a családban Cini), akinek Naplója valódi időutazás „Karinthyába”, szépséges és hiteles beszámoló a Karinthy család mindennapjairól. Olyan páratlan „kandi kamera”, amelyen keresztül kileshetjük, mit gondolt ez a hihetetlenül gazdag életművel rendelkező író a korszak színházi pezsgéséről, irodalmi és kritikai életéről, elévülhetetlen barátságokról és ellenségeskedésekről, szellemi közösségekről, művészekről és műkedvelőkről, és persze az írásról, dühről, szerelemről, ünnepekről és hétköznapokról. Az Ulpius-ház Könyvkiadó a Szellemidézés és a Budapesti tavasz után a Karinthy-életműsorozatot a Naplóval folytatja, melynek első része az 1967–69 közötti igencsak mozgalmas időszakot öleli fel.

Karinthy Ferenc - Baracklekvár ​és más történetek
Kilenc ​éve, 1992-ben ment el, s azóta csend van körülötte. Talán mert még mindig hihetetlen, hogy ez a derűs, életvidám és életkedvelő író, a vagány vízipólós és tréfacsináló, a sose modernkedő s mégis korszerű író, a Budapesti tavasz, az Epepe és megannyi remekmű szerzője nincs közöttünk. Ez a kötet, mely hol derűs, hol korrajz-értékű „családi" és személyes történeteinek válogatása, azt igazolja az olvasó előtt, hogy Karinthy igenis itt van velünk, hiszen - mint az utószóban Fráter Zoltán írja - „írásai... állják az idők ostromát, hullámhegyektől, hullámvölgyektől függetlenül. Életműve a gyorsan avuló kordivatok közepette is eleven marad és hatni tud. Aligha véletlen, hogy Karinthy fiaként Kosztolányival és Tersánszkyval vállalt rokonságot a Nyugat nagy nemzedékéből. Mindig jobban érdekelte az élet, mint az irodalom, miközben az irodalom létkérdés volt számára..."

Karinthy Ferenc - Harminchárom
A ​történetek lényege egyetlen szóval: a felelősség. Ki a felelős egy 1942-es újvidéki gyilkosságért? Jóváteszi-e a bűnét a gyilkos azzal, hogy megpróbál később megmenteni egy másik asszonyt? Lehet-e kimaradni a háborús mocsokból, vagy csak hemperegni benne? Mik azok a történelmi próbák, amelyeknek atmoszférikus nyomását nehezen vagy nem bírja el a törékeny lélek? S ha mégis bírja, hogyan tovább? Az öngyilkos színésznő lánya - fiatal újságíró - spontán igazságérzetétől hajtva szegődik a történet nyomába, s ő is egyszerre ébred rá a saját felelősségére. Ez az író végső válasza: mindannyian felelősek vagyunk.

Karinthy Ferenc - Leányfalu ​és vidéke
A ​műfajoknak nincsen hierarchiájuk; egy háromlapos vagy akár néhány soros tárca, miniatűri s maradandó alkotás lehet, lényeges dolgokról, igaz művészettel szólhat benne az író. Kosztolányi Dezső egykor "körömműfaj"-nak nevezte ezt a műfajt; azóta sokan megtépázták hírnevét és tekintélyét - Karinthy Ferenc azon dolgozik, hogy visszaszerezze becsületét. Ez-az - írta egy régebbi kötetének címlapjára, ez-az, az életből ellesve, mulatságos történetek, fejük tetejére állított helyzetek és figurák, groteszk ötletek - ki venné észre, avagy ki eszelné ki őket, ha nem a Kentaur, a Szellemidézés, a Három huszár, az Epepe írója? Karinthy Ferenc e karcolatokban is a képtelen felé hajlítja a valóságosat, a realista felé az abszurdot: racionalista és féktelenül játékos, egyszerre. S hogy e két elemet egységben látjuk az az író kivételes életismeretének, erős, világos, természetes nyelvének, jellegzetesen magyar (pesti), mégis egyéni humorának, fölényes írói tudásának köszönhetjük. A Leányfalu és vidéke Karinthy Ferenc ragyogó karcolatai mellett néhány tárgyilagos, pontos, okos "hazai tudósítás"-át (riportját) közli, tokiói, moszkvai, iowai, szamarkandi útleveleit, valamint nyelveléseit, a köznyelv s a publicisztikai stílus rút helytelenségeiről és friss hajtásairól, érzékletes aszfaltvirágairól beszámoló szellemes nyelvészeti írásait.

Karinthy Ferenc - Kék-zöld ​Florida
Karinthy ​Ferenc novellai, melyeket e kötetben kap kéme az olvasó: az utolsó négy-öt év termése. de kissé tükre is változatos pályafutásának. A lapokon felismerhető a sportoló élmenyanyaga, a nyelvész stiláris fegyelme és az okok után nyomozó riporter is, S a próbált műfajok is rendre jelentkeznek a kötetben. legalábbis tanulságaikkal: a riportból a közvetlenség, életközelség, a regényből az érdekes, világos cselekményvezetés, a drámából a sűrítés, a dialógusok tömörsége és jellemző ereje. A Kék-zöld Florida, a kötet címadó novellája, egy disszidens vízilabdacsapat floridai szerepléséről a milliomosok szórakoztatására pankracióvá züllő sportról szól emberi tartásukat elvesztett sportolók tragikomikus története. A kötet tematikai változatosságából éppen ez a szólam. az idegenbe került magyarok sorsa iránti emberi érdeklődés hangzik legerősebben. Karinthy Ferenc sokat utazott. modelljeinek sorsát személyes tapasztalatból ismeri, Négy írás is tükrözi külföldre szakadt honfitársainak elidegenülését a kinti élet rideg s gyakran kíméletlen hajszájától magányosságukat, hazavágyódásukat.

Karinthy Ferenc - Halállista
Gyerekkoromban ​szinte másról se lehetett hallani, olvasni, csak nemzetről, hazaszeretetről. Már nagyon fiatalon kialakult bennem egy reflex, irtóztam a nagy szavaktól. Reggeltől estig mindenütt ezt kiabálták. Úgy kellett imádkozni az iskolában: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, ámen." Meg: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország." A fiataloknak akkor is az volt a természete, hogy amit nagyon pumpáltak a fejükbe, az ellen tiltakoztak. Majdnem botrány támadt az egyik házi dolgozatomból, mert azt írtam, én ugyan nem vagyok hazafi, de azért... már nem is tudom, hogy folytattam. Aztán szüleim tanácsára vastagon kihúztuk tustintával, mert ebből mégiscsak baj lehet. A hazaszeretetnek, idetartozásnak van egy patetikus megfogalmazása. Hogy Petőfi elhanyatlik a csatamezőn, és szíve vérével írja a porba: Hazám. És ha ezt a csupa nagybetűs Nemzetet, Hazát bontjuk aztán le megyékre, városokra, kerületekre, utcákra. Az egészből kiindulni és azt kiporciózni annyifelé, ahány fű, fa, bokor. Evvel én nem tudok mit kezdeni, számomra idegen, elvont és máig bennem van annak a kis elemistának az ódzkodása. Aztán telik-múlik az idő, s bizonyos apró dolgok kezdenek majd többet jelenteni. Egy régi kapualj, utcasarok, grund - teljes jogú magyar szó ez Molnár Ferenc óta -, ahol az ember a labdát rúgta, a holtág, melyben vízilabdázott. Egy utca, ahol először kísérgetett vagy várt kislányokat, egy tömb, amit négyszáz méteres futóverseny címen körülloholt. Ezek a dolgok egyre fontosabbak. És az esztendőkkel szaporodnak a kapualjak, bokrok, fák, régi mozik, utcák, terek, rétek, villamossinek, vasúti töltések, hidak, hegyek. És az emberek, akik ott laknak. S ez tágul és tágul. Az utcából kerület lesz vagy egy környék, amihez jobban odatartozunk. És a kerületekből, vidékekből lassanként kikerekedik az ország. Hát ezzel a nem patetikus, de nagyon érzékletes, reális megközelítéssel már egyre többet jelent nekem a szülőföld. Nem hiszek abban a hazaszeretetben, amely zászlót lenget, és kiabál és a mellét döngeti. Nagyon sokszor megbukott ez a zajos, színpadias pufogtatás. Sokszor kiderült, hogy nagy szavak, frázisok, hiába ismételgetik őket reggeltől estig, nem tartanak össze. Az igazi összetartozás alulról épül, ilyen kicsiségekből. Vigyázzunk hát a padokra, utcasarkokra, grundokra, mozikra, futballpályákra, a Feneketlen-tóra. Karinthy Ferenc

Karinthy Ferenc - Hátország
Sokan ​kísérelték már meg a novella műfaji meghatározását, s a sok, nemegyszer ellentmondó meghatározás között a legjobbnak és legegyszerűbbnek tűnik maga a műfaj neve, a név jelentése: újdonság. Történet, amelyet még sohasem hallottunk; mese, amelyet izgatottan és kíváncsian olvastunk; egy ismeretlen szelete az életnek, az emberi sornak, ez a novella; s ilyen novellák Karinthy Ferenc írásai is. Gazdag, sokszínű nyersanyag, egyszerű, mégis leleményes cselekmény, éles vonásokkal, plasztikusan ábrázolt figurák, ezek a novellista Karinthy jellemző tulajdonságai. Nyersanyag és író küzdelmében erőfeszítés és muszklimutatás nélkül győz mindig az író, hibátlan, harmonikus egyensúlyú mondatai eltitkolják, milyen nehéz is ez a könnyedség. Témában és technikában egyaránt változatos a kötet, s a változatosság a garanciája annak, hogy mindenki számára szórakoztató is.

Karinthy Ferenc - Kőművesek
Kőművesek ​(1950) című "építési" regény, mesterségesen konstruált történet.

Karinthy Ferenc - Pesten ​és Budán
Szellemidézés Gellérthegyi ​álmok Hetvenes évek Szegény Magyarország Budán Pesten Hangok az űrben

Karinthy Ferenc - Ezredvég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Hét ​játék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Víz ​fölött, víz alatt
A ​kötet Karinthy Ferenc legjobb elbeszéléseit gyűjti össze. Változatos világ elevenedik meg ezekben az írásokban: a háború rettenetes éveinek tragédiái csakúgy hangot kapnak bennük, mint az író ifjúságának elsüllyedt Atlantisza, vagyis apjának különös élete és furcsa baráti köre, vagy a tegnapi és mai sportolók sajátos világa, távolba szakadt magyarok nosztalgikus érzései, a mai magyar irodalmi és művészettársadalom némely groteszk jelensége. Fordulatos cselekményszövés, találó társadalomábrázolás és lélekrajz, a beszélt nyelven alapuló gondos stílus, eredeti humor emeli ezeket az írásokat az utóbbi esztendő legjobb magyar elbeszélései közé.

Karinthy Ferenc - Szabad ​rablás
Volt ​nekem egy kedves tornatanárom, Mikus tanár úr. Igen katonás ember: az első óráját az osztályteremben tartotta, és azzal kezdte, hogy felírta a táblára a parancs meghatározását a régi, első világháborús szabályzatból: "A parancs a csapat által feltétlen engedelmességgel, azonnal, az erők teljes megfeszítésével, minden viszonyok közt stb. ..." Azután is szünet nélkül: menetelés, jobbra át, balra át., hátra arc, díszlépés, puskafogások. Egyszer meg úgy állított föl bennünket, ahogy az ő idejében sorakoztak, majd kiszaladt a tornaterem végébe, ily módon vezényelve: – Fiúk, varázsoljátok vissza az ifjúságomat! Kettős rendek, jobbra át!... A szernél is feszesen, keményen kellett viselkednünk. Például az úgynevezett plintnél, annál a bőrrel bevont, összerakható szekrénynél, melyen át kell vetődni: – Fiúk, nem elég ugorni, az még semmi. Ugyanilyen fontos a magatartás a szernél, ez is osztályozva lesz. Tehát: megállsz ötméternyire, merev vigyázzban, szemed se rebben, akkor ballal keményen kilépsz, odafutsz, kihúzod magad, két tenyérrel jó erősen rácsapsz. De ne sajnáld, csattanjon az a bőr, nem a tiéd! Utána lehet ugrani... Egy darabig nézte, aztán arrébb ment, a terem túlsó végébe, a többi fiúhoz, felénk csak fél szemével pillantgatva. Hamarosan rájöttünk: elég, ha feszesen dobbantunk, odalépünk a plinthez, egy nagyot rácsapunk, hadd szóljon, és utána, mint aki jól végezte dolgát, visszafordulunk. Mikus tanár úr elégedetten hallgatta a csattogtatást, bólogatott is messziről, hogy jól van, nagyon jól. Jött a következő, az is jókorát rácsapott, ment vissza... Azóta is így áll a kérdés: csattogtatni vagy ugrani?

Karinthy Ferenc - Zenebona
A ​kitűnő elbeszélő új kötete részint a közelmúlt években keletkezett, s műfajilag igen változatos írásainak a javát gyűjti egybe - hagyományos novellát, tárcát, karcolatot, irodalmi útinaplót Kínáról, riportázst és humoreszkeket -, részint pedig írói pályafutása során első ízben ad közre hamisítatlan naplót a hetvenes évekből, amely ma már félmúlt, sőt: bizonyos vonatkozásaiban irodalomtörténet és történelem. De könyvének nem a műfaji változatosság a legfontosabb írói tulajdonsága, hanem a különböző alkalmak különböző ihletésére született írásokat egybefogó elbeszélő hang, amely változatlan, dacol a tiszavirágéletű irodalmi stílusdivatokkal, és jólesik olvasni, ezért soha nem okoz csalódást népes olvasótáborának. A mese, a történetmondás és az emberjellemzés megunhatatlan, ősi jó ízei keverednek a mindig aktuális témák kapcsán, mert Karinthy Ferenc a kor írója, a korról beszél kortársainak közérthető és mégis gazdag emberi nyelven.

Karinthy Ferenc - Ősbemutató ​/ Szellemidézés
Az ​Ősbemutató, Karinthy Ferenc legújabb, nagy sikerű regénye, egy mai magyar kisváros művészvilágának, színészeinek és újságíróinak, énekeseinek és zseni-önjelöltjeinek szellemes, lendületes, váratlan fordulatokban gazdag megelevenítése. Egy ötven év körüli budapesti költő és drámaíró meg egy fiatal, szép, tehetséges, és nagyravágyó színésznő, Tünde talál egymásra az ősbemutatót követő mámoros éjszakán, hogy kurta szerelmükből éa a rákövetkező macskajajos kiábrándulásból drámai erővel bontakozzék ki a sokszor megírt, de ma is aktuális magyar vidék változásaink és még mindig meg nem változott jegyeinek képe. A Szellemidézés korai mű, Karinthy Ferenc 1944-ben írta, nagyobbrészt az ostrom idején. Ifjúságát örökíti meg benne, apjának Karinthy Frigyesnek alakját, családját, azt a különös, izgalmas környezetet, amely majd irodalmi történeteinek is tárgyát adja. De a Szellemidézés nem emlékirat és nem korrajz: valódi regény, annak története, hogy egy tehetséges fiatalember hogyan teszi meg az első lépéseket, elszakadva az atyai háztól, éppen az apai örökség szellemében.

Kollekciók