Ajax-loader

Karinthy Ferenc könyvei a rukkolán


Karinthy Ferenc - Ezer ​év
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Végtelen ​szőnyeg
Karinthy ​Ferenc elbeszélései változatos tájakra vezetik el az olvasót: egy észak-amerikai kisvárosba, a moszkvai Vörös térre, egy hajdan kelet-berlini nemzetközi kongresszusra, egy groteszk budapesti gyászmisére. Hősei: egy egzaltált dél-amerikai költőnő, egy öntelt katedraprofesszor és elkínzott felesége, egy kamaszosan kíváncsi és mohó fiatal magyar író, egy szerencsétlen sorsú német tolmácsnő és még sokan mások....

Karinthy Ferenc - X ​utolsó kalandja
"Hogy ​mért tűröm mind e testi és lelki tortúrákat, holott kiléphetnék, kiszállhatnék, könnyedén eltűnhetnék, tovaillanhatnék?... Csak hát őrült vagyok, szerelmes vagyok, elment az eszem, agyam forrong, egy érdekel a tágasságos, lélegző világból, hogy mellette legyek, ővele, az életben, ágyában, karja között, a bőre alatt. Nem, pontosan érzem, nem lenne szabad ennyire beleszédülnöm, túl sok, tilalmas, kiszámíthatatlan, nem marad büntetlen, beláthatatlan meredélyre, vészes, ismeretlen sötétségbe hajszol... Így csupán tartom a kezét, morzsolom az ujjait, szorongatom, mintha mentőövbe fogódzkodnék."

Karinthy Ferenc - Mélyvízi ​hal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Mi ​van a Dunában?
A ​több mint másfél évtizede elhunyt Karinthy Ferenc gazdag életművet hagyott hátra, mégis viszonylag kevés írása kapható jelenleg a könyvesboltokban. A Ciceró ezt a hiányt szeretné pótolni a kötettel, amely ugyanezzel a címmel 1980-ban jelent meg először és utoljára. A kötetben szereplő elbeszélések témája rendkívül változatos: a gyermekkori családi élményektől kezdve a legendás vízilabda-történeteken keresztül a szerelmi fellángolások és kudarcok önironikus ábrázolásán keresztül maga a sokarcú XX. század elevenedik meg az olvasó előtt. Karinthy művészete mit sem kopott az évek során: írásai ugyanolyan szórakoztatóak, olvasmányosak és elgondolkodtatóak, mint megjelenésük idején.

Karinthy Ferenc - Hosszú ​weekend
Hátország Aranyidő Ősbemutató Hosszú ​weekend Marich Géza utolsó kalandja Alvilági napló

Veadandp0296
elérhető
0

Karinthy Ferenc - Kentaur
"Budapesten ​nincs Quartier Latin, nincs olyan kerület, amely magán viselné az egyetemi városrész színes és félre nem ismerhető jegyeit. De azért egyes vidékein, útvonalain fel lehet lelni azt a jellegzetes reggeli és déli nyüzsgést, amely az egyetemek és főiskolák közelségére vall"- ezzel a hangütéssel kezdődik Karinthy Ferenc nagy sikerű regénye. A Kentaur azonban nemcsak a pesti egyetemisták életének hiteles megidézése, mint az indító mondat sejteti: "tudóslélektani detektívregény" is, ahogy egy kritikus nevezte. Ősi Iván, a regény nyelvész-hőse, a megszállott detektívek ádáz dühével nyomoz egy középkori oklevél rejtélyes szava, a kangrez után, hogy e nyomozás során - mint a jó detektívregényekben is - egy jellegzetes kisvilág, különös tenyészet furcsa figuráit és helyzeteit ismerje meg az olvasó. A kalandos történet, a már-már irrealitásba átlendülő, groteszk epizódok játékossága opalizáló fényekbe vonja a mindvégig izgalmas, mélyebb tartalmait humoros helyzetek mögé rejtő kitűnő regényt.

Covers_194281
elérhető
2

Karinthy Ferenc - Dialógus
Nincs ​régi élet és modern élet. Minden élet modern. Az Odüsszeia rendkívül modern, mert akkor az volt a jelen idő. Ez a mai jelen idő engem rettenetesen érdekel. De a magam munkáját nem tudom kiszakítani abból a szerves folyamatból, ami a magyar irodalom.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​tavasz
Apám ​egész életműve a túlélésről szól. Arról, hogy trükkel, csellel, ravaszsággal, de túl lehet élni, túl kell élni még a szörnyűségeket is. Apám anyjának, Böhm Arankának például nem sikerült. Zalaegerszegről vitte a marhavagon Auschwitzba. Ez is ott lüktet a történet mögött. Cini ifjú társaságát már más fából faragták. Ennek a pesti polgári értelmiségi körnek az a képesség is megadatott, hogy játékkal, rafinériával, vagánysággal, olykor pajzánsággal győzve le akár a tragédiát is, a múltjuktól is röhögve búcsúzzanak. A Budapesti tavasz című filmet 1955-ben a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be. A filmplakáton Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa ölelkezik. Kibomló szerelmük mögött a romos város, a semmibe zuhanó ablakaival. A főszereplőt Jutkának hívják. Cini a regény írásakor adoptálta a nővéremet, Jutkát. A családi események is beépültek az írásaiba. Ahogy az egész élete. Ez is a szellemidézés egy darabja. Karinthy Márton

Epepe
elérhető
6

Karinthy Ferenc - Epepe
Szokatlan ​volt az a hang és szemlélet, mellyel a realista Karinthy az Epepe világát megalkotta. Főszereplője, Budai nyelvészkongresszusra utazik Helsinkibe, ám a repülőtéri átszálláskor eltéveszti gépét, és ismeretlen állam ismeretlen városába kerül. A nyelvi kommunikáció szakértője, aki számos idegen nyelven tud, nem képes magát megértetni és ő sem érti a bennszülöttek beszédét. Kényszerűségből ragad az egymás iránt is közönyös, állandóan rohanó és hadaró emberek országában, kilátástalannak tűnő helyzetét kell elfogadnia, s lakhatóvá tennie megszokott körülményeiből kizárult életét.

Karinthy Ferenc - Utolsó ​cigaretta, utolsó ítélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Karinthy Ferenc - Skizofrénia
A ​mindannyiunkat így vagy úgy érintő évtizedek hazai történelme és napjaink változásai inspirálták e két kisregényt. A Skizofrénia aktuális társadalmiságával 1988-ban az év egyik publikációs szenzációja volt. A főszereplő, Fabriczky akadémikus látszatra sikeres világpolgár. Valójában lelkiismereti válság gyötri, elbizonytalanodott, fél... A Man overboard hajózási vészkifejezés, értelme: ember a vízben! A fordulatos, izgalmas cselekmény egy atlanti üdülőhajón játszódik. Szereplői magyar emigránsok. A mélységek felsejlenek a csillogó luxusfelszín, az elegáns elbeszélőmodor alatt.

Karinthy Ferenc - Alvilági ​napló
"... ​Hát bizony eléggé lerongyolódtak, mire idáig értek, ezt a kocsiban, oldalt pillantva is észre kellett vennem. Csillogó selyemtüll öltözékük elvásva és mocskolódva, kikönyökölve, térdelve, a gombok le-le szakadva, fénylő anyaga elfoszlott és feslett, a lyukak más színű cérnával, befércelve, csámpásra taposva. Hajuk talán bodorítva lehetett, s most kijött belőle a hullám, loncsosan, gondozatlanul lógott alá, és szőkítve is, a választéknál, homlokuk fölött sötétebb, barnás-korpás. Hozzá jócskán ki voltak készítve, ám a déli melegben a festék megolvadt és lecsurgott verejtékező arcukon, alatta kiütköztek nagy, lélegző pórusaik. De azért így is szépek voltak, magasak, karcsúk, kecsesek, érdekesek, fejük körül az ifjúság kiolthatatlan sugárkoronája. Furdalt, hogy miféle szerzetek: honnan jöttek, kérdeztem. A korfui Dassiából, oda meg Olaszországból. És ez a különös ruházatuk, folytattam óvatosan, már korábban is láttam őket, föltűnt, tetszik nekem, netán valami ünnepi vagy estélyi kosztüm, esetleg uniformis? A leány felelt..."

Karinthy Ferenc - Házszentelő
Kisregényeiben, ​novelláiban, elbeszéléseiben a kortárs magyarországi értelmiség egy nemzedékének önvizsgálatát végezte el. Végigkíséri útját a második világháborútól a jelenig, és arról ad képet, hogy hősei miként tudták megőrizni szellemi és erkölcsi integritásukat, emberi méltóságukat a történelem nyomása alatt.

Karinthy Ferenc - Don ​Juan éjszakája / Szellemidézés / Kentaur
Don ​Juan éjszakája Részlet a könyvből: "Dübörgött az ég, villámok csaptak fel és fehér gőz szállott a magasba. Giovanni kitépte magát a szobor karjaiból, de már ez nem segített. Forró tűz perzselte, vad szelek rázták s megnyílt alatta a föld. Ahol eltünt lángok csaptak fel s fehér, fojtó szag szállt még soká a levegőben. - Csupa piszok, csupa kosz - dörmögte fogai közt, ahogy kilépett a süllyesztőből s az öltöző felé indult. - Majd beléragad az ember. A fürdő készen várta s perc mulva úgy főtt a vízben, mint az Alvilágban a lelkek. Fentről homályos énekszó hallatszott: Én meg másik gazdát nézek Jobbat, mint a régi volt." Szellemidézés "Ezt a regényt több mint húsz évvel ezelőtt írtam - emlékezik Karinthy Ferenc a saját gyermekkorát s édesapja, Karinthy Frigyes életének utolsó esztendeit felvillantó Szellemidézés keletkezéséről. - Nagyobbrészt az ostrom idején, különféle lakásokban és pincékben hányódva: egy szuszra, szinte törlés és javítás nélkül. Talán azért siettem, mert éreztem, hogy a magam gyermekifjúságával visszavonhatatlanul elmúlt az a világ is, amelyben felnőttem: gyorsan föl akartam jegyezni, amit akkor fontosnak, érdekesnek tartottam belőle, nehogy később elfelejtsem. Újraolvasva a könyvet, főként a gátlástalansága lep meg. Hangban, stílusban, szerkezetben, s ahogy a valóságos elemeket, az immár irodalomtörténeti tényeket a képzelet játékaival elegyítettem - ma persze másképpen írnám meg mindezt, vagy tán meg sem írnám, neki sem mernék kezdeni. Azt hiszem, nincs jogom annyi év után átkozmetikázni, legföljebb itt-ott megnyesegetni, tömöríteni. Egyébként maradjon csak úgy, ahogy volt: a tündér ifjúság játszi-fájdalmas, szertelen szellemidézésének." A Szellemidézés új kiadása mellett ez a könyv Karinthy Ferenc emlékezetes "irodalmi történeteinek" a regény életanyagát kiegészítő s folytató novelláit is közreadja. Kentaur "Budapesten nincs Quartier Latin, nincs olyan kerület, amely magán viselné az egyetemi városrész színes és félre nem ismerhető jegyeit. De azért egyes vidékein, útvonalain fel lehet lelni azt a jellegzetes reggeli és déli nyüzsgést, amely az egyetemek és főiskolák közelségére vall"- ezzel a hangütéssel kezdődik Karinthy Ferenc nagy sikerű regénye. A Kentaur azonban nemcsak a pesti egyetemisták életének hiteles megidézése, mint az indító mondat sejteti: "tudóslélektani detektívregény" is, ahogy egy kritikus nevezte. Ősi Iván, a regény nyelvész-hőse, a megszállott detektívek ádáz dühével nyomoz egy középkori oklevél rejtélyes szava, a kangrez után, hogy e nyomozás során - mint a jó detektívregényekben is - egy jellegzetes kisvilág, különös tenyészet furcsa figuráit és helyzeteit ismerje meg az olvasó. A kalandos történet, a már-már irrealitásba átlendülő, groteszk epizódok játékossága opalizáló fényekbe vonja a mindvégig izgalmas, mélyebb tartalmait humoros helyzetek mögé rejtő kitűnő regényt.

Karinthy Ferenc - Napló ​I.
„Hogyan ​kell egy naplót elkezdeni?” – írja 1967. január 1-jén Karinthy Ferenc (a családban Cini), akinek Naplója valódi időutazás „Karinthyába”, szépséges és hiteles beszámoló a Karinthy család mindennapjairól. Olyan páratlan „kandi kamera”, amelyen keresztül kileshetjük, mit gondolt ez a hihetetlenül gazdag életművel rendelkező író a korszak színházi pezsgéséről, irodalmi és kritikai életéről, elévülhetetlen barátságokról és ellenségeskedésekről, szellemi közösségekről, művészekről és műkedvelőkről, és persze az írásról, dühről, szerelemről, ünnepekről és hétköznapokról. Az Ulpius-ház Könyvkiadó a Szellemidézés és a Budapesti tavasz után a Karinthy-életműsorozatot a Naplóval folytatja, melynek első része az 1967–69 közötti igencsak mozgalmas időszakot öleli fel.

Karinthy Ferenc - Irodalmi ​történetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Leánykereskedő
Tartalom Leánykereskedő Hol ​az az utca? Nők Ősbemutató Playback Éljen és virágozzék! Marharépa Perújrafelvétel

Karinthy Ferenc - Magyar ​történet
Karinthy ​Ferencnek betegsége és halála miatt nem sikerült befejeznie évtizedes vágyát: úgy állítani össze legjobb írásait (novellákat, színpadi műveket egyaránt), hogy azokból a háború előtti, alatti és utáni Magyarország története kerekedjék ki. Írásaiban a nevek (Marich Géza, Fabriczky stb) búvópatakként el-eltűnnek és fel-felbukkannak, hol főszereplőként, hol mellékalakként mozogva a történetekben.A hetvenes években megjelent Harminchárom című kötet már ez irányba tett kísérlet volt. Erre épül az új kötet, kiegészülve néhány fontos novellával – s így a háborús évektől a szocialista kísérlet bukásáig ívelő regénnyé, Magyar történetté vált.

Karinthy Ferenc - Ősbemutató
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Marich ​Géza utolsó kalandja
Ebben ​az elbeszélés- és útirajzkötetben az író megőrizte régebbről ismert elbeszéléseinek jól bevált szerkesztési módját: a szereplők átlépnek egyik történetből a másikba, vagy valamilyen gondolatuk, mondatuk visszacseng, jelzi az írói szándékot. Még az útijegyzetek szellemes vázlatszerűsége is az alaptónust színezi. Utazó ember kötete ez a könyv, utazó emberé, aki ugyanazt az élményt cipeli magával, ami a Magnóliakert, a Visszajátszás vagy a Marich Géza utolsó kalandja hősei: az ideláncoltság élményét. A probléma legerőteljesebben ebben a kisregényben körvonalazódik. Marich Géza, a korábbi novellák ismert hőse, valamilyen szakmai sértődés, sérülés miatt elhagyta hazáját, föltehetően azzal a meggondolással, hogy nemcsak az országgal: korábbi életével is szakít. A napló formájában közreadott beszámoló a menekülés képtelenségének ítéletét hordozza. A kis görög fürdőhelyen, ahol egy autóstoppal fölszedett lány a barátnője, Marich lépten-nyomon az odahagyott múlt szereplőibe botlik, színes, eleven, már-már történelmi figurákba: volt görög partizánba, angol tisztbe, német katonába. Az író nem mondja ki, csak érezteti a mitikus erejű történetben, hogy Marichot nemcsak szerelmi trgaédiája, de az emlékek elől való menekülés is odaviszi, az utolsó, végzetes útra. A gyökerevesztett ember sorsát izgalmasa, észrevétlen megindító lírával rajzolja elénk az író.

Karinthy Ferenc - Ősbemutató ​/ Szellemidézés
Az ​Ősbemutató, Karinthy Ferenc legújabb, nagy sikerű regénye, egy mai magyar kisváros művészvilágának, színészeinek és újságíróinak, énekeseinek és zseni-önjelöltjeinek szellemes, lendületes, váratlan fordulatokban gazdag megelevenítése. Egy ötven év körüli budapesti költő és drámaíró meg egy fiatal, szép, tehetséges, és nagyravágyó színésznő, Tünde talál egymásra az ősbemutatót követő mámoros éjszakán, hogy kurta szerelmükből éa a rákövetkező macskajajos kiábrándulásból drámai erővel bontakozzék ki a sokszor megírt, de ma is aktuális magyar vidék változásaink és még mindig meg nem változott jegyeinek képe. A Szellemidézés korai mű, Karinthy Ferenc 1944-ben írta, nagyobbrészt az ostrom idején. Ifjúságát örökíti meg benne, apjának Karinthy Frigyesnek alakját, családját, azt a különös, izgalmas környezetet, amely majd irodalmi történeteinek is tárgyát adja. De a Szellemidézés nem emlékirat és nem korrajz: valódi regény, annak története, hogy egy tehetséges fiatalember hogyan teszi meg az első lépéseket, elszakadva az atyai háztól, éppen az apai örökség szellemében.

Karinthy Ferenc - Baracklekvár ​és más történetek
Kilenc ​éve, 1992-ben ment el, s azóta csend van körülötte. Talán mert még mindig hihetetlen, hogy ez a derűs, életvidám és életkedvelő író, a vagány vízipólós és tréfacsináló, a sose modernkedő s mégis korszerű író, a Budapesti tavasz, az Epepe és megannyi remekmű szerzője nincs közöttünk. Ez a kötet, mely hol derűs, hol korrajz-értékű „családi" és személyes történeteinek válogatása, azt igazolja az olvasó előtt, hogy Karinthy igenis itt van velünk, hiszen - mint az utószóban Fráter Zoltán írja - „írásai... állják az idők ostromát, hullámhegyektől, hullámvölgyektől függetlenül. Életműve a gyorsan avuló kordivatok közepette is eleven marad és hatni tud. Aligha véletlen, hogy Karinthy fiaként Kosztolányival és Tersánszkyval vállalt rokonságot a Nyugat nagy nemzedékéből. Mindig jobban érdekelte az élet, mint az irodalom, miközben az irodalom létkérdés volt számára..."

Karinthy Ferenc - Uncle ​Joe
Részlet ​egy levélből, amelynek írója - Karinthy Ferenc: "Megdöbentő, mennyire hasonlít apámhoz, a homloka, szeme, orra, álla, csak némileg soványabb kiadásban, és persze öregebben, hiszen hetven elmúlhatott, húsz esztendővel élte túl bátyját. Amellett, tükörbe nézve, az én arcomon is jócskán felfedezem vonásait, s az ő korában, ha ugyan megérem, bizonyára ilyesformára vénülök majd. Öltözködésében, megjelenésében, modorában tökéletesen, megkülönböztethetetlenül idős francia úrrá idomult. Ebben a nyárelői hőségben is nehéz felöltőt, széles karimájú kalapot visel, régies szabású, vastag posztóból készült zárt, sötét ruhát, nyakkendőt, zakója alatt kötött szvettert vagy inkább mellényt, csuda hogy meg nem sül, s mindig nála az elmaradhatatlan hatalmas fekete esernyője, degeszre tömött, legalább tíz-tizenöt kilós aktatáskája - ő servitte-nek nevezi." Részlet egy visszaemlékezésből, amely a Rakéta Irodalmi Kávéházban látott napvilágot, s amelynek írója - Szalay Károly: Monográfiám írása közben, az ötvenes évek végén kerültem kapcsolatba a nagy humorista öccsével, Józseffel... Párizsban élt már a húszas évek óta, s mivel nem kért állampolgárságot, hontalannak számított, s haza sem utazhatott, még látogatóba sem. Azt mondják róla furcsa, zárkózott, bogaras, barátságtalan ember, Cini mégis megadta Clermont-Ferrand-i címét és levelezni kezdtünk. 1962-ben aztán, amikor Párizsba utaztam hosszabb időre, írtam neki egy lapot, hogy ha lehet, találkozzunk... Egy napon levelet adott át a postás. A levélben névjegyen ez állt. Kedves Szalay! Ha nincs ellene kifogása, holnap tizenegy órakor keressen föl irodámban, s tegye magát szabaddá estig. De ha megun, szól és otthagy!"

Karinthy Ferenc - Túl ​az Óperencián
Élek-halok ​a jó térképekért... Otthon, esténként nagy utazásokat teszek a papiron, gyalogosan szelem át Ausztrália járatlan őserdeit, atommeghajtású búvárnaszádon hajókázom az Északi-sarkra, a Holdra szállok... Nem tudom, mit szólna hozzá Lukács György: nekem a térkép tökéletes realizmus. Minden rajta van, ami lényeges, és semmi, ami lényegtelen, esetleges. Feltétele a legteljesebb pontosság, szabatosság, félreérthetetlen és félremagyarázhatatlannak kell lennie: a műfaj nem tűri meg a homályt, zavart, gőzös irracionalizmust... Arányos, gazdaságos, kis helyre sokat sűrít, s noha szenvtelen és megvesztegethetetlenül tárgyilagos, szárazsága csupán formai, az élet lüktet tündöklő színeiben, a táj és benne az emberi mű. A legszilárdabb, kikezdhetetlen igazság, s mivel a változót, mulandót rögziti, nem fog rajta az idő. Azt szeretném - elérhetetlen cél -, hogy amit írok, olyan legyen, mint a térkép" - vallja az író útirajzát magába foglaló kötetében.

Karinthy Ferenc - Óvilág ​és Újvilág
Karinthy ​Ferenc új kötete valódi, retrospektív és fiktív naplókat tartalmaz. Az 1982-ben Cipruson tett utazása alatt és az egyéves 1968-as amerikai tartózkodása idején, majd hazaérkezése után már itthon írott naplójegyzeteit – ezek egy valódi magánnapló közrebocsátott részei, szakaszai; a Rajk-per tárgyalásáról, az ott jelenlévő meghívott írók reagálásáról, a saját egykori gondolatairól és környezetében tapasztaltakról való visszaemlékezést, melyet bizonyára az akkor, frissiben lejegyzett benyomások segítettek rekonstruálni. Ezeknek az írásoknak egy részét legföljebb folyóiratokból ismerheti az olvasó, s van, amit onnan sem. Közismertek és népszerűek a Marich-regények, amelyekben az Óvilág zamata, tárgyi-földrajzi környezete osztozik a főszerepen Marich Gézával vagy a fiával, s amelyeknek e kötetben az ad külön színt, hogy napló formában íródtak, tehát fiktív útinaplók tulajdonképpen…

Karinthy Ferenc - Italia ​mia
Karinthy ​Ferenc új műve útirajz és lírai napló keveréke. Szabadon, műfajilag kötetlenül áradnak az emlékek az író Itáliájáról, világhírű magyarokkal való találkozásairól. Megtudjuk, hogyan került Lénárd Sándor brazíliai kertjébe a magyar kajszibarack-csemete, beleolvashatunk a Tóték írójának, Örkény Istvánnak szikrázó szellemességű baráti leveleibe, szembetalálkozunk Amerigo Tottal. Ám az alapélmény, amikor a frissen doktorált olasz szakos fiatalember nászútra indul feleségével, s ösztöndíjasként bejárja Olaszországot. A dús nyelven, érzékletesen s élvezettel megírt mű kultúremlékeket, művészettörténeti, sőt nyelvészeti érdekességeket is felidéz. A védőborító _Livio Apolloni_ festményének felhasználásával készült.

Karinthy Ferenc - Gellérthegyi ​álmok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Don ​Juan éjszakája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Víz ​fölött, víz alatt
A ​kötet Karinthy Ferenc legjobb elbeszéléseit gyűjti össze. Változatos világ elevenedik meg ezekben az írásokban: a háború rettenetes éveinek tragédiái csakúgy hangot kapnak bennük, mint az író ifjúságának elsüllyedt Atlantisza, vagyis apjának különös élete és furcsa baráti köre, vagy a tegnapi és mai sportolók sajátos világa, távolba szakadt magyarok nosztalgikus érzései, a mai magyar irodalmi és művészettársadalom némely groteszk jelensége. Fordulatos cselekményszövés, találó társadalomábrázolás és lélekrajz, a beszélt nyelven alapuló gondos stílus, eredeti humor emeli ezeket az írásokat az utóbbi esztendő legjobb magyar elbeszélései közé.

Karinthy Ferenc - Magnóliakert
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók