Ajax-loader

Karinthy Ferenc könyvei a rukkolán


Karinthy Ferenc - Uncle ​Joe
Részlet ​egy levélből, amelynek írója - Karinthy Ferenc: "Megdöbentő, mennyire hasonlít apámhoz, a homloka, szeme, orra, álla, csak némileg soványabb kiadásban, és persze öregebben, hiszen hetven elmúlhatott, húsz esztendővel élte túl bátyját. Amellett, tükörbe nézve, az én arcomon is jócskán felfedezem vonásait, s az ő korában, ha ugyan megérem, bizonyára ilyesformára vénülök majd. Öltözködésében, megjelenésében, modorában tökéletesen, megkülönböztethetetlenül idős francia úrrá idomult. Ebben a nyárelői hőségben is nehéz felöltőt, széles karimájú kalapot visel, régies szabású, vastag posztóból készült zárt, sötét ruhát, nyakkendőt, zakója alatt kötött szvettert vagy inkább mellényt, csuda hogy meg nem sül, s mindig nála az elmaradhatatlan hatalmas fekete esernyője, degeszre tömött, legalább tíz-tizenöt kilós aktatáskája - ő servitte-nek nevezi." Részlet egy visszaemlékezésből, amely a Rakéta Irodalmi Kávéházban látott napvilágot, s amelynek írója - Szalay Károly: Monográfiám írása közben, az ötvenes évek végén kerültem kapcsolatba a nagy humorista öccsével, Józseffel... Párizsban élt már a húszas évek óta, s mivel nem kért állampolgárságot, hontalannak számított, s haza sem utazhatott, még látogatóba sem. Azt mondják róla furcsa, zárkózott, bogaras, barátságtalan ember, Cini mégis megadta Clermont-Ferrand-i címét és levelezni kezdtünk. 1962-ben aztán, amikor Párizsba utaztam hosszabb időre, írtam neki egy lapot, hogy ha lehet, találkozzunk... Egy napon levelet adott át a postás. A levélben névjegyen ez állt. Kedves Szalay! Ha nincs ellene kifogása, holnap tizenegy órakor keressen föl irodámban, s tegye magát szabaddá estig. De ha megun, szól és otthagy!"

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Karinthy Ferenc - Mi ​van a Dunában?
A ​több mint másfél évtizede elhunyt Karinthy Ferenc gazdag életművet hagyott hátra, mégis viszonylag kevés írása kapható jelenleg a könyvesboltokban. A Ciceró ezt a hiányt szeretné pótolni a kötettel, amely ugyanezzel a címmel 1980-ban jelent meg először és utoljára. A kötetben szereplő elbeszélések témája rendkívül változatos: a gyermekkori családi élményektől kezdve a legendás vízilabda-történeteken keresztül a szerelmi fellángolások és kudarcok önironikus ábrázolásán keresztül maga a sokarcú XX. század elevenedik meg az olvasó előtt. Karinthy művészete mit sem kopott az évek során: írásai ugyanolyan szórakoztatóak, olvasmányosak és elgondolkodtatóak, mint megjelenésük idején.

Karinthy Ferenc - Alvilági ​napló
"... ​Hát bizony eléggé lerongyolódtak, mire idáig értek, ezt a kocsiban, oldalt pillantva is észre kellett vennem. Csillogó selyemtüll öltözékük elvásva és mocskolódva, kikönyökölve, térdelve, a gombok le-le szakadva, fénylő anyaga elfoszlott és feslett, a lyukak más színű cérnával, befércelve, csámpásra taposva. Hajuk talán bodorítva lehetett, s most kijött belőle a hullám, loncsosan, gondozatlanul lógott alá, és szőkítve is, a választéknál, homlokuk fölött sötétebb, barnás-korpás. Hozzá jócskán ki voltak készítve, ám a déli melegben a festék megolvadt és lecsurgott verejtékező arcukon, alatta kiütköztek nagy, lélegző pórusaik. De azért így is szépek voltak, magasak, karcsúk, kecsesek, érdekesek, fejük körül az ifjúság kiolthatatlan sugárkoronája. Furdalt, hogy miféle szerzetek: honnan jöttek, kérdeztem. A korfui Dassiából, oda meg Olaszországból. És ez a különös ruházatuk, folytattam óvatosan, már korábban is láttam őket, föltűnt, tetszik nekem, netán valami ünnepi vagy estélyi kosztüm, esetleg uniformis? A leány felelt..."

Karinthy Ferenc - Hosszú ​weekend
Hátország Aranyidő Ősbemutató Hosszú ​weekend Marich Géza utolsó kalandja Alvilági napló

Karinthy Ferenc - Ezer ​év
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_194281
elérhető
2

Karinthy Ferenc - Dialógus
Nincs ​régi élet és modern élet. Minden élet modern. Az Odüsszeia rendkívül modern, mert akkor az volt a jelen idő. Ez a mai jelen idő engem rettenetesen érdekel. De a magam munkáját nem tudom kiszakítani abból a szerves folyamatból, ami a magyar irodalom.

Karinthy Ferenc - X ​utolsó kalandja
"Hogy ​mért tűröm mind e testi és lelki tortúrákat, holott kiléphetnék, kiszállhatnék, könnyedén eltűnhetnék, tovaillanhatnék?... Csak hát őrült vagyok, szerelmes vagyok, elment az eszem, agyam forrong, egy érdekel a tágasságos, lélegző világból, hogy mellette legyek, ővele, az életben, ágyában, karja között, a bőre alatt. Nem, pontosan érzem, nem lenne szabad ennyire beleszédülnöm, túl sok, tilalmas, kiszámíthatatlan, nem marad büntetlen, beláthatatlan meredélyre, vészes, ismeretlen sötétségbe hajszol... Így csupán tartom a kezét, morzsolom az ujjait, szorongatom, mintha mentőövbe fogódzkodnék."

Karinthy Ferenc - Végtelen ​szőnyeg
Karinthy ​Ferenc elbeszélései változatos tájakra vezetik el az olvasót: egy észak-amerikai kisvárosba, a moszkvai Vörös térre, egy hajdan kelet-berlini nemzetközi kongresszusra, egy groteszk budapesti gyászmisére. Hősei: egy egzaltált dél-amerikai költőnő, egy öntelt katedraprofesszor és elkínzott felesége, egy kamaszosan kíváncsi és mohó fiatal magyar író, egy szerencsétlen sorsú német tolmácsnő és még sokan mások....

Karinthy Ferenc - Ősbemutató ​/ Szellemidézés
Az ​Ősbemutató, Karinthy Ferenc legújabb, nagy sikerű regénye, egy mai magyar kisváros művészvilágának, színészeinek és újságíróinak, énekeseinek és zseni-önjelöltjeinek szellemes, lendületes, váratlan fordulatokban gazdag megelevenítése. Egy ötven év körüli budapesti költő és drámaíró meg egy fiatal, szép, tehetséges, és nagyravágyó színésznő, Tünde talál egymásra az ősbemutatót követő mámoros éjszakán, hogy kurta szerelmükből éa a rákövetkező macskajajos kiábrándulásból drámai erővel bontakozzék ki a sokszor megírt, de ma is aktuális magyar vidék változásaink és még mindig meg nem változott jegyeinek képe. A Szellemidézés korai mű, Karinthy Ferenc 1944-ben írta, nagyobbrészt az ostrom idején. Ifjúságát örökíti meg benne, apjának Karinthy Frigyesnek alakját, családját, azt a különös, izgalmas környezetet, amely majd irodalmi történeteinek is tárgyát adja. De a Szellemidézés nem emlékirat és nem korrajz: valódi regény, annak története, hogy egy tehetséges fiatalember hogyan teszi meg az első lépéseket, elszakadva az atyai háztól, éppen az apai örökség szellemében.

Veadandp0296
elérhető
0

Karinthy Ferenc - Kentaur
"Budapesten ​nincs Quartier Latin, nincs olyan kerület, amely magán viselné az egyetemi városrész színes és félre nem ismerhető jegyeit. De azért egyes vidékein, útvonalain fel lehet lelni azt a jellegzetes reggeli és déli nyüzsgést, amely az egyetemek és főiskolák közelségére vall"- ezzel a hangütéssel kezdődik Karinthy Ferenc nagy sikerű regénye. A Kentaur azonban nemcsak a pesti egyetemisták életének hiteles megidézése, mint az indító mondat sejteti: "tudóslélektani detektívregény" is, ahogy egy kritikus nevezte. Ősi Iván, a regény nyelvész-hőse, a megszállott detektívek ádáz dühével nyomoz egy középkori oklevél rejtélyes szava, a kangrez után, hogy e nyomozás során - mint a jó detektívregényekben is - egy jellegzetes kisvilág, különös tenyészet furcsa figuráit és helyzeteit ismerje meg az olvasó. A kalandos történet, a már-már irrealitásba átlendülő, groteszk epizódok játékossága opalizáló fényekbe vonja a mindvégig izgalmas, mélyebb tartalmait humoros helyzetek mögé rejtő kitűnő regényt.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​tavasz
Apám ​egész életműve a túlélésről szól. Arról, hogy trükkel, csellel, ravaszsággal, de túl lehet élni, túl kell élni még a szörnyűségeket is. Apám anyjának, Böhm Arankának például nem sikerült. Zalaegerszegről vitte a marhavagon Auschwitzba. Ez is ott lüktet a történet mögött. Cini ifjú társaságát már más fából faragták. Ennek a pesti polgári értelmiségi körnek az a képesség is megadatott, hogy játékkal, rafinériával, vagánysággal, olykor pajzánsággal győzve le akár a tragédiát is, a múltjuktól is röhögve búcsúzzanak. A Budapesti tavasz című filmet 1955-ben a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be. A filmplakáton Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa ölelkezik. Kibomló szerelmük mögött a romos város, a semmibe zuhanó ablakaival. A főszereplőt Jutkának hívják. Cini a regény írásakor adoptálta a nővéremet, Jutkát. A családi események is beépültek az írásaiba. Ahogy az egész élete. Ez is a szellemidézés egy darabja. Karinthy Márton

Karinthy Ferenc - Mélyvízi ​hal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Epepe
elérhető
6

Karinthy Ferenc - Epepe
Szokatlan ​volt az a hang és szemlélet, mellyel a realista Karinthy az Epepe világát megalkotta. Főszereplője, Budai nyelvészkongresszusra utazik Helsinkibe, ám a repülőtéri átszálláskor eltéveszti gépét, és ismeretlen állam ismeretlen városába kerül. A nyelvi kommunikáció szakértője, aki számos idegen nyelven tud, nem képes magát megértetni és ő sem érti a bennszülöttek beszédét. Kényszerűségből ragad az egymás iránt is közönyös, állandóan rohanó és hadaró emberek országában, kilátástalannak tűnő helyzetét kell elfogadnia, s lakhatóvá tennie megszokott körülményeiből kizárult életét.

Karinthy Ferenc - Házszentelő
Kisregényeiben, ​novelláiban, elbeszéléseiben a kortárs magyarországi értelmiség egy nemzedékének önvizsgálatát végezte el. Végigkíséri útját a második világháborútól a jelenig, és arról ad képet, hogy hősei miként tudták megőrizni szellemi és erkölcsi integritásukat, emberi méltóságukat a történelem nyomása alatt.

Karinthy Ferenc - Skizofrénia
A ​mindannyiunkat így vagy úgy érintő évtizedek hazai történelme és napjaink változásai inspirálták e két kisregényt. A Skizofrénia aktuális társadalmiságával 1988-ban az év egyik publikációs szenzációja volt. A főszereplő, Fabriczky akadémikus látszatra sikeres világpolgár. Valójában lelkiismereti válság gyötri, elbizonytalanodott, fél... A Man overboard hajózási vészkifejezés, értelme: ember a vízben! A fordulatos, izgalmas cselekmény egy atlanti üdülőhajón játszódik. Szereplői magyar emigránsok. A mélységek felsejlenek a csillogó luxusfelszín, az elegáns elbeszélőmodor alatt.

Karinthy Ferenc - Napló ​I.
„Hogyan ​kell egy naplót elkezdeni?” – írja 1967. január 1-jén Karinthy Ferenc (a családban Cini), akinek Naplója valódi időutazás „Karinthyába”, szépséges és hiteles beszámoló a Karinthy család mindennapjairól. Olyan páratlan „kandi kamera”, amelyen keresztül kileshetjük, mit gondolt ez a hihetetlenül gazdag életművel rendelkező író a korszak színházi pezsgéséről, irodalmi és kritikai életéről, elévülhetetlen barátságokról és ellenségeskedésekről, szellemi közösségekről, művészekről és műkedvelőkről, és persze az írásról, dühről, szerelemről, ünnepekről és hétköznapokról. Az Ulpius-ház Könyvkiadó a Szellemidézés és a Budapesti tavasz után a Karinthy-életműsorozatot a Naplóval folytatja, melynek első része az 1967–69 közötti igencsak mozgalmas időszakot öleli fel.

Karinthy Ferenc - Vége ​a világnak
Utazások, ​találkozások, emlékek, "nyelvelések": az utóbbi évek rövidebb írásaiból állt össze Karinthy Ferenc új kötete, amelyre éppúgy jellemző a tartalmi sokféleség, mint a humorra, iróniára, "kancsalságra" - és belátásra alapozott írói szemlélet. De jobb, ha ízelítőül magát az írót idézzük: " - A hirdetésre jelentkeztem. - Melyik hirdetés? - Az önök hirdetése. Hogy az Állami Balettintézet felvételre keres jelentkezőket. Hát itt volnék. - Nyolc-kilenc éves fiúkat és leánykákat. - Igen. Olvastam az újságban. - Erre akar jelentkezni? - Engedelmükkel. - Bocsánat, ön hány éves? - Hatvan múltam. - És hány kiló? - Kilencvenhárom. - ... - Nem megy, uram. - Bizonyos, hogy nem? - Nem. - Kár. Egy álommal kevesebb."

Karinthy Ferenc - Halállista
Gyerekkoromban ​szinte másról se lehetett hallani, olvasni, csak nemzetről, hazaszeretetről. Már nagyon fiatalon kialakult bennem egy reflex, irtóztam a nagy szavaktól. Reggeltől estig mindenütt ezt kiabálták. Úgy kellett imádkozni az iskolában: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában, ámen." Meg: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország." A fiataloknak akkor is az volt a természete, hogy amit nagyon pumpáltak a fejükbe, az ellen tiltakoztak. Majdnem botrány támadt az egyik házi dolgozatomból, mert azt írtam, én ugyan nem vagyok hazafi, de azért... már nem is tudom, hogy folytattam. Aztán szüleim tanácsára vastagon kihúztuk tustintával, mert ebből mégiscsak baj lehet. A hazaszeretetnek, idetartozásnak van egy patetikus megfogalmazása. Hogy Petőfi elhanyatlik a csatamezőn, és szíve vérével írja a porba: Hazám. És ha ezt a csupa nagybetűs Nemzetet, Hazát bontjuk aztán le megyékre, városokra, kerületekre, utcákra. Az egészből kiindulni és azt kiporciózni annyifelé, ahány fű, fa, bokor. Evvel én nem tudok mit kezdeni, számomra idegen, elvont és máig bennem van annak a kis elemistának az ódzkodása. Aztán telik-múlik az idő, s bizonyos apró dolgok kezdenek majd többet jelenteni. Egy régi kapualj, utcasarok, grund - teljes jogú magyar szó ez Molnár Ferenc óta -, ahol az ember a labdát rúgta, a holtág, melyben vízilabdázott. Egy utca, ahol először kísérgetett vagy várt kislányokat, egy tömb, amit négyszáz méteres futóverseny címen körülloholt. Ezek a dolgok egyre fontosabbak. És az esztendőkkel szaporodnak a kapualjak, bokrok, fák, régi mozik, utcák, terek, rétek, villamossinek, vasúti töltések, hidak, hegyek. És az emberek, akik ott laknak. S ez tágul és tágul. Az utcából kerület lesz vagy egy környék, amihez jobban odatartozunk. És a kerületekből, vidékekből lassanként kikerekedik az ország. Hát ezzel a nem patetikus, de nagyon érzékletes, reális megközelítéssel már egyre többet jelent nekem a szülőföld. Nem hiszek abban a hazaszeretetben, amely zászlót lenget, és kiabál és a mellét döngeti. Nagyon sokszor megbukott ez a zajos, színpadias pufogtatás. Sokszor kiderült, hogy nagy szavak, frázisok, hiába ismételgetik őket reggeltől estig, nem tartanak össze. Az igazi összetartozás alulról épül, ilyen kicsiségekből. Vigyázzunk hát a padokra, utcasarkokra, grundokra, mozikra, futballpályákra, a Feneketlen-tóra. Karinthy Ferenc

Karinthy Ferenc - Nyelvelés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Leányfalu ​és vidéke
A ​műfajoknak nincsen hierarchiájuk; egy háromlapos vagy akár néhány soros tárca, miniatűri s maradandó alkotás lehet, lényeges dolgokról, igaz művészettel szólhat benne az író. Kosztolányi Dezső egykor "körömműfaj"-nak nevezte ezt a műfajt; azóta sokan megtépázták hírnevét és tekintélyét - Karinthy Ferenc azon dolgozik, hogy visszaszerezze becsületét. Ez-az - írta egy régebbi kötetének címlapjára, ez-az, az életből ellesve, mulatságos történetek, fejük tetejére állított helyzetek és figurák, groteszk ötletek - ki venné észre, avagy ki eszelné ki őket, ha nem a Kentaur, a Szellemidézés, a Három huszár, az Epepe írója? Karinthy Ferenc e karcolatokban is a képtelen felé hajlítja a valóságosat, a realista felé az abszurdot: racionalista és féktelenül játékos, egyszerre. S hogy e két elemet egységben látjuk az az író kivételes életismeretének, erős, világos, természetes nyelvének, jellegzetesen magyar (pesti), mégis egyéni humorának, fölényes írói tudásának köszönhetjük. A Leányfalu és vidéke Karinthy Ferenc ragyogó karcolatai mellett néhány tárgyilagos, pontos, okos "hazai tudósítás"-át (riportját) közli, tokiói, moszkvai, iowai, szamarkandi útleveleit, valamint nyelveléseit, a köznyelv s a publicisztikai stílus rút helytelenségeiről és friss hajtásairól, érzékletes aszfaltvirágairól beszámoló szellemes nyelvészeti írásait.

Karinthy Ferenc - Kőművesek
Kőművesek ​(1950) című "építési" regény, mesterségesen konstruált történet.

Karinthy Ferenc - Körvadászat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Pesten ​és Budán
Szellemidézés Gellérthegyi ​álmok Hetvenes évek Szegény Magyarország Budán Pesten Hangok az űrben

Karinthy Ferenc - Hátország
Sokan ​kísérelték már meg a novella műfaji meghatározását, s a sok, nemegyszer ellentmondó meghatározás között a legjobbnak és legegyszerűbbnek tűnik maga a műfaj neve, a név jelentése: újdonság. Történet, amelyet még sohasem hallottunk; mese, amelyet izgatottan és kíváncsian olvastunk; egy ismeretlen szelete az életnek, az emberi sornak, ez a novella; s ilyen novellák Karinthy Ferenc írásai is. Gazdag, sokszínű nyersanyag, egyszerű, mégis leleményes cselekmény, éles vonásokkal, plasztikusan ábrázolt figurák, ezek a novellista Karinthy jellemző tulajdonságai. Nyersanyag és író küzdelmében erőfeszítés és muszklimutatás nélkül győz mindig az író, hibátlan, harmonikus egyensúlyú mondatai eltitkolják, milyen nehéz is ez a könnyedség. Témában és technikában egyaránt változatos a kötet, s a változatosság a garanciája annak, hogy mindenki számára szórakoztató is.

Karinthy Ferenc - Három ​huszár
A ​Három Huszár keresztmetszetet add Karinthy Ferenc életművéből. Új és régi írásait tartalmazza a kötet: a Kentaur-t, legismertebb a legnépszerűbb régi elbeszéléseit (Irodalmi történetek, Ferencvárosi szív, Kék-zöld Florida, Víz alatt, víz fölött kiemelkedő darabjait) és könyv alakban meg nem jelent írásai közül olyan kitűnő munkákat, mint például a Siófok, Aranyidő, Töredék, Víz, Szegény Magyarország.

Karinthy Ferenc - Utolsó ​cigaretta, utolsó ítélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Magyar ​történet
Karinthy ​Ferencnek betegsége és halála miatt nem sikerült befejeznie évtizedes vágyát: úgy állítani össze legjobb írásait (novellákat, színpadi műveket egyaránt), hogy azokból a háború előtti, alatti és utáni Magyarország története kerekedjék ki. Írásaiban a nevek (Marich Géza, Fabriczky stb) búvópatakként el-eltűnnek és fel-felbukkannak, hol főszereplőként, hol mellékalakként mozogva a történetekben.A hetvenes években megjelent Harminchárom című kötet már ez irányba tett kísérlet volt. Erre épül az új kötet, kiegészülve néhány fontos novellával – s így a háborús évektől a szocialista kísérlet bukásáig ívelő regénnyé, Magyar történetté vált.

Karinthy Ferenc - Leánykereskedő
Tartalom Leánykereskedő Hol ​az az utca? Nők Ősbemutató Playback Éljen és virágozzék! Marharépa Perújrafelvétel

Karinthy Ferenc - Baracklekvár ​és más történetek
Kilenc ​éve, 1992-ben ment el, s azóta csend van körülötte. Talán mert még mindig hihetetlen, hogy ez a derűs, életvidám és életkedvelő író, a vagány vízipólós és tréfacsináló, a sose modernkedő s mégis korszerű író, a Budapesti tavasz, az Epepe és megannyi remekmű szerzője nincs közöttünk. Ez a kötet, mely hol derűs, hol korrajz-értékű „családi" és személyes történeteinek válogatása, azt igazolja az olvasó előtt, hogy Karinthy igenis itt van velünk, hiszen - mint az utószóban Fráter Zoltán írja - „írásai... állják az idők ostromát, hullámhegyektől, hullámvölgyektől függetlenül. Életműve a gyorsan avuló kordivatok közepette is eleven marad és hatni tud. Aligha véletlen, hogy Karinthy fiaként Kosztolányival és Tersánszkyval vállalt rokonságot a Nyugat nagy nemzedékéből. Mindig jobban érdekelte az élet, mint az irodalom, miközben az irodalom létkérdés volt számára..."

Karinthy Ferenc - Ezredvég
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Ferenc - Zsiga, ​Marci és más ebadták
Az ​Ünnepi Könyvhét kiadványa ; A Karinthy Ferenc rövid elbeszélései között szerepel Betyár kutya története, "aki" - akár a hűtlen macskák - két gazdát "tartott" egyszerre. Bukfenc, a keverék kiskutya elrejtette cirkuszi tehetségét abban bízva, hogy új gazdái nem "dolgoztatják". Az író emléket állít kedves tacskó kutyájának, Zsigának, "aki" színes egyéniségével 14 évig társa volt, A Ferdinánd című írás szinte már átvitt értelmű, jelképes lírai mű. ; Az iskolai élmények sem hiányoznak a kötetből. A rossz tanuló egyszavas dolgozata, mely kevésnek bizonyult (Kevés). A gyermek Karinthy Gábor alakját idéző abszurd történet (Gabi), melyben a címszereplő kitűnő zeneelméletből és vonótartásból, csak éppen iszonyú hamisan hegedül. Az ingyenes kakaókóstolás esete, amikor a szegény segéddel a bolondját járatta két kamasz, mert lefitymálták a kitűnő holland kakaót, csakhogy még ihassanak (Kakaó). Az író kisfiáról szóló kedves történetek füzére zárja a könyvet. Kiderül, hogy a kis Marci miként ülte végig hatszor is apja színdarabját, hogyan "tálalta" az iskolai intőt, hogyan játszott apjával fantáziajátékokat, paródiát, és végül, hogy ki a felnőttebb: ő, vagy édesapja? - Elsősorban a kamaszoknak ajánlott.

Kollekciók