Ajax-loader

Grüll Tibor könyvei a rukkolán


Grüll Tibor - Korsós Bálint - Turgonyi Zoltán - Valaczka András - Líra, ​dráma, epika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

G. Csalog Eszter - Grüll Tibor - Ruff Tibor - Rugási Gyula - Tóth Eszter - Evangélium
A négy evangélium új fordításban, magyarázatokkal, keresztutalásokkal, lábjegyzetekkel. A Hit Gyülekezete kiadása.

Grüll Tibor - Szépség ​és szörnyeteg - Az európai művelődés története II.
Tudtad? Hogy ​miért kötötték pellengérhez a Robinson Crusoe szerzőjét? Hogy mikorra vált lehetségessé a Föld 80 nap alatti körülutazása? Hogy hányan írták Dumas regényeit? Hogy miként lett egy 1848-as honvédből cionista? Hogy mi volt az a Komszomol Karácsony? Hogy ki volt a "halál angyala"? Hogy mik voltak azok a mazsolabombázók? Hogy melyik sci-fi gyakorolta a legnagyobb hatást az atomtudósokra? Hogy mikor lépte át először autó a 100 km/h-ás álomhatárt? Hogy meddig élt Lajka kutya a világűrben? Hogy mikor lett a vécécsészéből műalkotás? Hogy Kik voltak a "tiszta szívű gyilkosok"? Mikor és hol született meg az internet? Hogy ki volt az "ENSZ prófétája"? Hogy milyen ember az, aki "szépségdeficites"? Ha nem tudtad, és érdekel a válasz a fenti kérdésekre, sőt, szeretnél megismerni további több száz érdekes, izgalmas, tanulságos, meghökkentő, mulatságos, hátborzongató, de mindenképpen hasznos tényt Európa új- és legújabb kori kultúrtörténetéből, akkor ez a könyv neked íródott. Ez alapmű: ne hagyd ki!

Grüll Tibor - A ​gyökér és az ágak
"Az ​ókori valllástörténet kutatói gyakran alkalmazzák a verseny- és a piac-metaforát, ha a különféle vallási és filozófiai hairesziszek egymáshoz, illetve a "kívülállókhoz" való viszonyát akarják jellemezni. A sportéletből vett szókép használata azon az előfeltevésen alapul, mely szerint a vallások nagy részét kompetitív, küzd szellem hatotta át, s ebből fakadóan lételemüknek tekintették a misszionálást. A másik metafora arra utal, hogy a Római Birodalom multikulturális piacán (amely - csakúgy, mint ma - egyszerre volt elképzelhetetlenül sokszínű és lehangolóan egyforma) a legkülönfélébb eredet kultuszok kínálták egymás mellett portékájukat. Azok szerint azonban, akik tagadják a különféle pogány felekezetek és filozófiai iskolák missziós jellegét, valójában egyik metafora sem alkalmazható az oikumené vallástörténetére a hellenisztikus és római korban. Ezek a vallások nemhogy elsők nem akartak lenni a versenyfutásban, de még eladó árújuk sem volt." (A judaizmus mint térítő vallás a Római Birodalomban)

Grüll Tibor - Az ​európai művelődés története I.
Grüll ​Tibor munkája nemcsak tankönyv, hanem érdekfeszítő olvasmány is: összefoglalja az európai és a magyar művelődés történetét az ókori görögöktől a reformáció kezdetéig. Történeti háttérbe ágyazza az irodalom, a művészetek, a filozófia, a természettudományok, a kereszténység mellett a zsidó és az iszlám vallás születését és változását. Az eseményekkel párhuzamosan tárgyalja a kultúra különböző jelenségeit, bemutatja egy-egy kor műveltségét. A témaköröket jól megválasztott, a lényeget megvilágító forrásrészletek egészítik ki, amelyek önművelésre, a teljes művek olvasására serkentenek. A kiemelt szövegrészek segítik a lényeg meglátását és megtanulását. A kötetet gazdag utalások szövik át, amelyek a kérdéskör sokoldalú megvilágítását, elő- és utóéletének összekapcsolását szolgálják. A fejezetek végén kérdések és feladatok ösztönöznek az önálló tanulásra, a különböző tantárgyakban már érintett összefüggésekre irányítják a figyelmet. A kötetet kislexikon zárja, amely a jelentős személyiségekről ad bővebb ismertetést, valamint megmagyarázza a szövegben előforduló idegen szavakat, illetve szakkifejezéseket. «Az európai művelődés története» nélkülözhetetlen a kultúrtörténet iránt érdeklődők számára, szerkezetének köszönhetően a középiskolások hasznos filozófiatörténeti és történelmi segédkönyve.

Grüll Tibor - Az ​utolsó birodalom
Az ​Imperium Romanum természetrajza A könyvben tárgyalt kérdések: Járhattak-e római hajósok Amerikában? Kik voltak az antik Róma legnépszerűbb sztárjai? Mi köze az Egyesült Államoknak az ókori Róma alkotmányos rendszeréhez? Ki ültette az első cseresznyefát Európában?...

Grüll Tibor - 50 ​dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról
Vajon ​az ókori Rómával kapcsolatban kinek jutnának ma eszébe az alábbi szavak: hiperinfláció, turizmus, talajszennyezés, analóg számítógép, női emancipáció, pláza, ablaküveg, Barbie-baba, jégszekrény, vízimalom, műfogsor, művégtag, napilap, folyószabályozás, vegyi hadviselés? A kötet ötven írása a fentieken kívül még számos más, korunk embere számára is érdekes és meglepő témát foglal össze könnyed, olvasmányos stílusban.

Grüll Tibor - Szépség ​és szörnyeteg - Az európai művelődés története I.
Tudtad? Hogy ​mik voltak az ókori turisták legkedveltebb úti céljai? Hogy melyik reformátor tiltotta be a korcsolyázást? Hogy miért takarták le fél szemüket a lovagok? Hogy melyik római nevezte a filozófiát „görög zagyvaléknak”? Hogy kik voltak az ókori világ legnagyobb műkincsrablói? Hogy miért nem korbácsolták meg a rómaiak Pál apostolt Jeruzsálemben? Hogy hol vetettek be a középkorban biológiai fegyvert, és mi lett ennek a következménye? Hogy kit neveztek a középkorban idiótának? Hogy mi köze a forintnak Firenzéhez? Hogy melyik középkori városban osztották kövérekre és soványakra az embereket? …ha nem tudtad, és érdekel a válasz a fenti kérdésekre, sőt, szeretnél megismerni további több száz érdekes, izgalmas, tanulságos, meghökkentő, mulatságos, hátborzongató, de mindenképpen hasznos tényt Európa ókori, középkori és reneszánsz kultúrtörténetéből, akkor ez a könyv neked íródott. Ez alapmű: ne hagyd ki!

Grüll Tibor - A ​Római Birodalom gazdasága
Az ​ókori Róma gazdaságáról utoljára több mint fél évszázada jelent meg átfogó munka magyar nyelven. Időközben hatalmas fejlődésen ment keresztül az ókortudomány ezen szakága, elsősorban a régészeti kutatások mennyiségi és minőségi fejlődésének köszönhetően. A Földközi-tengerből előkerült több mint 1500 hajóroncs például bebizonyította, hogy az imperium Romanum területén mindenhol, mindig, mindennel kereskedtek. A grönlandi jégmagok vizsgálata megmutatta, hogy a levegő nehézfém-szennyezettsége a római gazdaság csúcskorszakában, vagyis a Kr. u. 1-2. században akkora mértékű volt, mint az első ipari forradalom idején. Mindezek az adatok - más forrásokból (irodalmi szövegek, papiruszok, feliratok stb.) nyert információkkal kiegészítve - arra mutatnak, hogy az antik római gazdaság a gőzgép és az elektromosság feltalálása előtti premodern világ legfejlettebb gazdasága volt. Kötetünk a legújabb szakirodalom alapján kísérli meg feldolgozni a római ökonómia három nagy szektora - mezőgazdasági és kézműipari termelés; feldolgozóipar; kereskedelem - mellett az ökológiai adottságok, a természeti erőforrások, a társadalom és a gazdaság, valamint a pénzügyek témakörét. A kötetet elsősorban a római történelem e kevéssé ismert, de annál izgalmasabb területe iránt érdeklődő olvasóknak, közülük is különösen az egyetemi hallgatóknak ajánljuk. Grüll Tibor (1964) az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékén működő Ókori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport egyik alapítója és vezetője. Kutatási területei egyebek mellett a Római Birodalom történeti földrajza és gazdaságtörténete. Ebben a témában eddig megjelent művei: Az utolsó birodalom: az imperium Romanum természetrajza (Budapest, Typotex, 2007); 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról (Pozsony-Budapest, Kalligram, 2013); A tenger gyümölcsei: a tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában (Pécs, Kronosz, 2016).

Grüll Tibor - Kőbe ​vésett emlékezet
Eljövendő ​századok történészei bizonyára fejcsóválva vennék tudomásul, ha korunkról csupán néhány közlekedési és utcanévtábla, köztéri szoborfelirat, vagy házak falára illesztett emléktábla alapján kellene véleményt alkotniuk. Márpedig az ókori történelemmel majdnem hasonló a helyzet. Az antikvitás írásbeliségének alapját a papirusz és a pergamen jelentette, s ezek a törékeny íróanyagok csaknem teljes egészében és visszavonhatatlanul elpusztultak. Amiben mégis sántít a hasonlat: az ókorban óriási szerepük volt a kőbe, bronzba, fába vésett feliratoknak, mint médiumoknak. A rómaiak idejében csaknem olyan szerepet töltöttek be, mint a mai fényreklámok vagy óriásplakátok. A zsidóság mindig is ellentmondásos viszonyban állt az őt körülvevő görög-római kultúrával. E kötetben azt vizsgáljuk, mennyire használták ki a felirat-médium adta lehetőségeket, mi volt ezekkel kapcsolatban az elméleti és gyakorlati hozzáállásuk. Kutatásunk fókuszában több mint másfélszáz feltárt késő-ókori (3-7. századi) zsinagóga, illetve azok epigráfiai emlékei állnak. Ezek az apró mozaikdarabkák, feliratos kőtöredékek rendkívül izgalmas képet rajzolnak a korabeli zsidóság életéről, amely ráadásul nem is mindenben egyeztethető össze a kortárs rabbinikus irodalomból eddig megrajzolt képpel. Az 1-2. fejezet a zsidóságnak és korabeli környezetének (hellenisztikus és ókeresztény) epigráfiai vonatkozásait, a 3. fejezet a zsinagóga-feliratok eddigi forráskiadásait és feldolgozásait tartalmazza, ezt követően (4-5. fejezet) a zsinagóga feliratok típusairól, valamint e feliratok jellegzetességeiről olvashatunk. Az utolsó (6-8.) fejezetekben a nyelvhasználatról és a dátumozásról szerezhetünk ismereteket, a zsinagógákról szóló részben pedig a mozaik-művészet rendhagyó példáiról (pl. Szepphórisz) tájékozódhatunk. A leletek izgalmas képet rajzolnak a korabeli zsidóság életéről, mely nem mindenben egyeztethető össze a kortárs rabbinisztikus irodalomból eddig megrajzolt képpel. A kötet végén rövidítés- és irodalomjegyzék, valamint angol nyelvű összefoglaló található.

Grüll Tibor - Áruló ​vagy megmentő?
Aligha ​van az őskornak még egy olyan ismert alakja, aki ennyiféle - és egymástól ennyire különböző - identitást hordozott magában. Joszéf ben Mattitjáhu néven látta meg a világot Jeruzsálemben, köztiszteletben álló papi család sarjaként, aki anyai ágon a Hasmóneus királyokkal állt rokonságban - és Titus Flavius Josephus néven hunyt el Rómában, a Flavius-ház udvari történetírójaként, akit a kortárs zsidók többsége mélységes megvetéssel sújtott árulásáért.

Grüll Tibor - Morvay Péter - Ruff Tibor - Hős ​új ország
1948-ban ​megszületett Izrael, a hős új ország. Hatvan éve megtörtént a legnagyobb történelmi igazságtétel. A modern Izrael azonban csak néhány óráig ünnepelhetett. Ellenségei még születése napján el akarták törölni az új államot a föld színéről. A zsidók tengerbe szorításának a terve sem 1948-49-ben, sem azóta nem sikerült. Hol hősi áldozatokkal, hol szenzációs megelőző csapásokkal mindig megtalálták a menekülés útját - ám a harcnak ma sincs vége. A háborúk, merényletek és rendkívüli körülmények között mégis felépült egy új, sikeres és demokratikus ország a régmúlt romjain. E könyv ezekről a hősi, felemelő, sokszor tragikus, mégis reménnyel teli évtizedekről szól - a Hetek újságíróinak és publicistáinak írásai alapján.

Grüll Tibor - Patmiaka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Grüll Tibor - A ​kövek kiáltanak
A ​Szent Pál Akadémia kiadásában most megjelenő kötetben 50 olyan történeti dokumentumot mutatunk be, melyek közös jellemzője, hogy az első században keletkeztek, és közvetlenül az Újszövetségre vagy annak történeti, vallástörténeti hátterére vonatkoztathatók. A dokumentumok eredetileg héberül, arámiul, görögül és latinul íródtak, de a kötetben csak magyar fordításokat teszünk közzé, az érdeklődők számára bőséges kommentárral és bibliográfiával ellátva.

Grüll Tibor - A ​tenger gyümölcsei
A ​Római Birodalom sohasem akart tengeri nagyhatalommá válni, ennek ellenére az i. e. 2. század végére olyan államalakulattá fejlődött, amelynek gazdasági és részben politikai sikerét a mediterrán tengerrészek „összekapcsoltsága” biztosította. A tengeri hajózás a leggyorsabb és a legolcsóbb módja volt az információcserének, az utazásnak, valamint az áruk beszerzésének, illetve célba juttatásának. Jelen kötet nem a Földközi-tengernek a római politikában és hadügyekben játszott szerepét, hanem mint gazdasági erőforrást vizsgálja. Mint minden birodalom, a római is nagymértékben kiaknázta a rendelkezésére álló természeti kincseket, ami nemcsak a szárazföldre, hanem a tengerre is érvényes. Legfontosabb gazdasági ágazat talán a sólepárlás volt, hiszen a só – ahogy Plinius fogalmazta – a „civilizált élet elengedhetetlen tartozéka”. A só nélkül sem az emberi táplálkozás, sem az állattenyésztés nem tud meglenni, és nélküle az élelmiszerek tartósítása is lehetetlen lett volna. A halászat és haltenyésztés jelentős élelemforrást biztosított, és nemcsak a tengerparti területek lakói számára. A halat számos formában tartósították, nem is szólva az igen népszerű halszósz készítéséről, és ebben a formában a birodalom legtávolabbi helyeire, sőt a limesen túlra is el tudták juttatni. A tengerből ezenkívül számos olyan luxuscikk (bíbor, bisszusz, igazgyöngy, korall, teknőcpáncél stb.) is kinyerhető, amelyet nagy haszonnal lehetett értékesíteni a piacon. A legnagyobb haszon azonban a tengeri hajózásból származott. Az utóbbi fél évszázadban feltárt másfélezernél is több hajóroncs kutatása olyan felfedezéseket produkált, amelyek valósággal forradalmasították az ókori Róma gazdaságáról vallott eddigi nézeteket. Az időközben önálló diszciplínává vált búvárrégészet alapvetően két alapvető tanulsággal járt. Az egyik, amire magukból a hajókból lehetett következtetni, hogy ebben a közlekedési ágazatban is létezett – ha nem is túlságosan gyors, de legalább folyamatos – technikai fejlődés, ami egyre több áru fuvarozását tette lehetővé egyre gyorsabban és biztonságosabban. A másik következtetés, amire a rakományok elemzésével jutottak el a kutatók, hogy tengeren „mindenütt, mindent, mindenhová” szállítottak. Az alapvető élelmiszerektől (búza, bor, olaj, halszósz) a vágómarhákon keresztül a leghétköznapibb agyagedényekig mindenféle elképzelhető árucikk megtalálható a hajóroncsok rakományaiban.

Grüll Tibor - Pontius ​Pilatus
Ki ​volt Pilatus? Egy erőszakos és bosszúszomjas, velejéig antiszemita SS-Gauleiter, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el, ha zsidókat gyilkolhat? Vagy egy gyengekezű, korrupt bábfigura, aki az igazságot bármikor kész volt alárendelni pillanatnyi érdekeinek? Vagy talán csak egy csinovnyik lelkületű tisztviselő, egy apró fogaskerék a Római Birodalom hatalmas gépezetében, aki minden helyzetben görcsösen jól akart dönteni, s éppen ezért sohasem sikerült neki? Korunk történészeinek egy része is ezekre keresi a választ a Pilatusra vonatkozó egykorú dokumentumokban, amelyek bemutatására e kötet vállalkozik.

Kollekciók