Ajax-loader

Weöres Sándor könyvei a rukkolán


Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Weöres Sándor - A kétfejű fenevad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - Mahruh veszése
E vers szerint ember és emlékezet régibb, mint a Föld. Az ős csillag, Mahruh, ahonnan származunk, gömbölyű és üres óriásbúborék volt s a mostaninál ezerszerte nagyobb tengereket, rónákat, hegyeket hordozott; s többfajta élőlényt és sokkal több embert. Évmilliókkal ezelőtt szétrobbant; egyik elröppent cseppje a mi Földünk. Belső űrében a Nap és minden kísérője sokszorosan elfért volna, de akkor ezek még nem voltak. Kívül három izzó égitest keringett, úgy világítottak és melegítettek, mint most a Nap: a sárga Udmirtu, a fehér Khaureu és a vörös Bingu; és kilenc tarka üstökös kígyózott velük. Bonyolult ütemben, váltakozó világosságban-sötétségben ringatta óriásait és törpéit Mahruh, „az ősök léptei alatti hely”, „az istenek gyümölcsös-kertje”. Az ének szavai közt idegen nevek villódznak, mint iszapban a sárkányok: többnyire akkori világrészek nevei; szárazföldek, melyeket a legnagyobb földi távolságokkal úgy mérhetnénk, mint hernyó-arasszal a fakérget; akkora hegyek, hogy talpuk a Földön nem férne el és csúcsuk a Holdat elsöpörné; akkora folyamok és zuhatagok, hogy rajtuk a Hold elúszna. Mahruh végső korszakának, a tűz- és vízözönnek kezdetekor egy lantos szólal, határtalan háborúk közt, világrengés idején; száz pusztuló földet felsorol és elsirat. A szerző Rou Erou-nak, azaz Bíbor Láng-nak nevezi magát. A hanyatlás idején élt, és sokkal kisebb művész, mint az előző virágkorok számtalan költője; de éneke, szinte a veszés pillanatában, villámcsapásként végigvilágít Mahruh tájain, és sommázva látjuk, ha vázlatosan is, hogy míly élet forrt ott. Az ének eredeti címe: „Kana vuanh athetan jargelih” - „Gyászdob száz lerogyó világért Jargeh városában.”

Weöres Sándor - Bolond ​Istók
A ​Bolond Istók költői alkotás, prózában írt költői alkotás, jól megkülönböztethető a novellától, a mítosztól, a mesétől – műfaji jellemzői alapján azonban prózakölteménynek mégsem tekinthetjük. A prózaköltemény műfaji leírási kísérleteiben általános vélemény, hogy a prózaköltemény egyik fő jellemzője a rövidség, például Michel Sandrasnál: „A rövidség, ami a legjobban szolgálja az ábrázoló szöveg tömörségét, szükséges feltétel” ŐSI JÁNOS

Weöres Sándor - Rapszódia ​a kivívott szabadságról
Ez ​az összeállítás Weöres Sándor közéleti és közérzeti költeményeit tartalmazza: vallomásait hazájához, anyanyelvéhez, a magyar irodalomhoz, valamint lírai beszámolóit pályájának alakulásáról, az őt ért méltatlan kritikákról. Kifejezett politikai versek is találhatók a kötetben: a Rákosi-rendszer zsarnokságáról, az 1956-os forradalomról és annak eltiprásáról, majd az ezt követő évek keserűségeiről. Nem apolitikus, elefántcsonttoronyba visszahúzódó költővel ismerkedhetünk meg e lapokon, hanem a környező világra, a mindennapi életre nagyon is figyelő humanista művésszel, aki magyarként európai és európaiként magyar.

Weöres Sándor - Sok ​tünemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​levelek I-II.
„Összegezve ​a dolgot: Mindegy, miről ír valaki, csak műve jól legyen megírva és akkor van jól megírva, ha a mű a szerzőnek egész mivoltában gyökerezik és ha a szerző önmagából valamely csak egyszeri többletet tudott meríteni. Az ilyen mű szép, s minthogy a szerző önmaga mélyéről merített, tehát igaz, és ami szép is, igaz is, az szükségképpen jó.” Fülep Lajoshoz írt leveléből Csönge, 1939. Aug. 10.

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor diákkori versesfüzete, iskolai dolgozata, levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - A ​lélek idézése
Talán ​egy nemzet irodalmában sincs olyan rangja, olyan gazdag hagyománya a műfordításnak, mint a mienkben. A legkíválóbb magyar költők - Arany, Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi - nyitottak utat a magyar olvasónak a világirodalom legnagyobbjaihoz. Weöres Sándor, a magyar nyelv és verselés igazi nagy művésze, a költészet eddig szinte ismeretlen tájaira vezeti az olvasó: megszólaltatja magyarul a csodálatos Klet évezredes művészetének remekeit, a bájos, színes kínai dalokat, nagy himnuszokat, a hinduk és perzsák buja énekeit. De megtalálhatjuk a lélek idézésében az európai költészet alkotásait is, az ősi pogány énekektől a kortárs költők műveiig. Csakugyan lélekidézés ez a könyv: Weöres Sándor Varázslatos művészettel idézi fel a világirodalom nagy alkotóinak szellemét.

Weöres Sándor - Évszakok
Weöres ​Sándor jól ismert művei ebben a válogatásban most egy egész esztendőn kalauzolnak végig. A legkisebbek számára is szórakoztató versek egymás után mutatják be az évszakokat, a természet változásait. A verseket kísérő meseszép festmények szereplői népszerű dallamokra megelevenednek a DVD-n. Olvasd, nézd és hallgasd!

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor kézírásos könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Kutyafülű ​Aladár
A ​magyar irodalom egyik legnagyobb költője, a magyar gyermekvers klasszikussá nemesült alkotója száz éve született. Ma már nem él közöttünk, de tovább élnek lélekmelengető művei, amelyek gyermeket-felnőttet átitatnak nyelvünk gazdagságával, szépségével, dallamosságával. Legszebb gyermekverseiből kiadónk az évforduló alkalmából nyújt át egy színes válogatáscsokrot, amelyben a legismertebbektől a kevésbé felfedezett darabokig, az óvodásoktól az iskolásokig mindenki találhat kedvére való költeményt. Weöres Sándor napjainkban is időszerű remekeit Igor Lazin mókás képei hozzák még közelebb a gyerekekhez.

Weöres Sándor - Éren-nádon
Éren-nádon ​sikló kúszik, kicsi patak-ágyon vizicsibe úszik. Hajló nád közt kotlós zizzen, vizicsibe-népét tereli a vízben. Ér tükrében látszik az ég is, fejetetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját. A Bóbitán túl... Weöres Sándorról talán ma is mindenkinek először a gyerekeknek írt versei jutnak eszébe. Az életművét gondozó Helikon Kiadó azonban igyekszik megmutatni e sokoldalú alkotó minden arcát, és kiadatlan, felnőtteknek szóló művei mellett olyan gyerekirodalmi csemegéket is kínál, melyek tovább árnyalják a róla kialakult képet. Az Éren-nádon címet viselő kötet ismert és kevéssé ismert állatos versek, mondókák gyűjteménye, Keresztes Dóra rajzaival illusztrálva. Az eddigi szám szerint legteljesebb tematikus válogatás hetven költeményt tartalmaz. Állatfajták szerint összegyűjtve sorakoznak a rigmusok kutyákról, macskákról, na és persze olyan állatokról is, mint Zimzizim, akit a költő teremtett.

Weöres Sándor - Színjátékok
Weöres ​Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Az életmű sorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiá-tól az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulat, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Hetedhét ​ország
Weöres ​Sándor és Károlyi Amy verseivel

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Tarka ​forgó
Weöres ​Sándor és Károlyi Amy csodálatos versgyűjteménye sok ismert és kevésbé ismert verset tartalmaz. Pici babáktól kisiskolás korosztályig szinte minden gyerek szavalja ezeket a fülbemászó rigmusokat. Irodalmi csodával találkoznak.

Weöres Sándor - 111 ​vers
Válogatott ​verseiket a költők, a kialakult szokásnak engedelmeskedve rendszerint az idő, a keletkezéstörténet fonalára fűzik. Legeredetibb költőnk, aki egyébként azt nyilatkozta legutóbb, hogy "az eredetiség annyira nem érdekelt, amennyire a reneszánsz költőit nem érdekelte", és nem hiszi, hogy "neki valaha is lett volna saját hangja", ebben is, válogatott verseinek csoportosításában is más rendet követ. A _111 vers_ - 11 ciklus 11-szer 10 darabja és az _Ablak négyszögében_ című nyitó vers - szerkezeti újdonságával tulajdonképpen maga a költő ad sokat vitatott és sokféleképpen értelmezett költészetéhez, költői működésének megértéséhez új magyarázatot. Ez a rend ugyanis, azáltal, hogy a szüntelenül áramló, egyetemes lét költészetének tartományait a belső összetartozás jellege szerint különíti el, a költő önarcképét is kirajzolja, a típusét, "aki végigpróbál mindenféle hangot, mindenféle lehetőséget, olyan széles körben, hogy ott egyéni jegy egyéb már nem marad, mint a hozzányúlásnak a jellege". Ez a rend az életmű elemi struktúráinak a rendje, s nagy tanulsága, hogy a "százféleképpen író" Weöres Sándor költészetének egységét, másokéval összetéveszthetetlen közös stílusjegyét az örökös változásban aligha lehet műfaji, életrajzi vagy tematikus szempontból jellemezni, hiszen metrikai tulajdonságok alapján rendezett ciklus, a _10 tánc-ritmus_ például, éppúgy található a gyűjteményben, mint a költőnél egyébként ritka, önéletrajzi elemekre, személyes vallomásokra épülő ciklus, a _10 szubjektív vers_, s olyasmi is, ami a poétika tudományának "szőrcsipeszeivel" végképp megragadhatatlan, mint a _10 csönd_ vagy a _10 emlékmű_. S a szerkezet matematikai harmóniájára kristályosodó önarckép arra is figyelmeztet, hogy az egyéniség "ormótlan sárcipőjét" levetett költő milyen világosan látja ihlet, tudás és értelem funkcióját a vers létrejöttében. A _111 vers_, az 1973-ban megjelent _11 szimfóniá_-val együtt, ily módon vall egy fél évszázados költészet alaptörvényeiről, és alkotójáról, aki - Weöres Sándor szerint - "csak úgy tudja kifejezni a világot, hogy folyton más és más formába bújik. Mindig maszkot visel, de ez a maszk nem arra szolgál, hogy rejtőzzék, hanem arra, hogy a maszkon keresztül, a váltott maszkon keresztül minél többet, minél többfélét kifejezhessen".

Weöres Sándor - 62 ​vers / 62 poems
A ​huszadik századi magyar költészet egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) tizenöt éves volt, amikor Kodály Zoltán megzenésítette egy versét. Már egészen fiatalon bravúros verselő volt, és idővel a poézis Próteusza lett belőle. Nem lírai énjét tárta fel a közönség számára, ami a magyar költői magatartás hagyományos formája, inkább álarcok sokaságát öltötte fel, utánozta és újjáalkotta elmúlt korok és távoli népek költői hangját, sőt sosemvolt világokat és személyeket teremtett a semmiből. Rövidebb verseinek ciklusa, a Rongyszőnyeg, ez a csillogó kaleidoszkóp a versvarázslót mutatja legjobb formájában, aki a hangulatok és érzelmek sokféleségét idézi meg színpompás látomásokban és változatos vers-zenével. A benne foglalt költői darabok közül sok vált népszerű gyermekverssé, és sokat fogadhatnak meglepve a költészet felnőtt ínyencei is. A Rongyszőnyegből a válogatást e kétnyelvű kötethez Tótfalusi István készítette, és ő fordította le az angolul értő olvasók számára.

Weöres Sándor - Három ​veréb hat szemmel
Weöres ​Sándor életművében kiemelt szerepet kap a Három veréb hat szemmel című, első kiadásban 1977-ben (Szépirodalmi), majd bővített változatban 1982-ben (Magvető) megjelent antológia, amely a költő szavaival rokontalan könyv a világon. A középkortól a XX. század kezdetéig tesz közzé "lappangó, rejtett, ismeretlen költői szépségeket, különös izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban új kiadás nélkül vagy éppen kéziratban, kiadatlanul". Több mint negyedszázad után a Helikon Kiadó az életmű-sorozatban teszi újra közzé az eredetileg a nagyközönségnek szánt "temető-feltáró" antológiát, ami nemcsak rendkívül szórakoztató és tanulságos gyűjtemény, hanem sajátos vonással gazdagítja Weöres Sándorról alkotott képünket. A két kötetet az 1982-es változat szerkesztője, Steinert Ágota gondozta. Helyet kap a műben Kovács Sándor Iván forrásjegyzéke és bevezető tanulmánya, valamint Bata Imre esszéje.

Weöres Sándor - Tizenegy ​szimfónia
Tizenegy ​versoszlop, Weöres Sándor költői művének tizenegy tartópillére sorakozik egymás mellé a költő 60. születésnapját köszöntő kis verseskönyvében. Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegezik egy-egy korszakának költői jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát. Az Első szimfónia például a pályakezdet lírai kvintesszenciája, a - korábban Háromrészes ének címmel ismert - Harmadik szimfónia az 1943 táján bekövetkezett nagy fordulat összegezése, amikor nemcsak saját költészetén belül nyitott "új tárnát" Weöres Sándor, de az egész magyar, sőt: világköltészet szempontjából új tartalmakat fogott el ihletével "a lélek árján fénylő, forró igékből", amikor "a forma mellé megjelent nálam a tartalom - ahogyan egyik levelében írta, még 1943-ban, de minden eddigitől eltérő módon. Ennek a tartalomnak nincs logikai láncolata, a gondolatok, mint a zeneműben a fő- és melléktémák, keringenek, anélkül, hogy konkréttá válnának, az intuíció fokán maradva." De ezek a szimfóniák nemcsak betetőzői egy-egy korszaknak, egyszersmind azt is előlegezik, ami a költő ösztöneiben rejtve szunnyad, s később, látszólag váratlanul, szinte előzmények nélkül valósul meg. Így a Negyedik szimfónia, a "hódolat Arany Jánosnak", a pastiche remekműve, a más költő alkatába való beleélés ritka csodája, ahonnét az út már a későbbi Psyché felé vezet. S végül a Tizenegyedik szimfónia (amelyet az olvasóközönség ebből a kötetből ismerhet meg), megint nem pusztán a Psyché utáni korszak összefoglalása, de valamiképpen az összes többi szimfóniára is ráépül. A tizenegy hosszú versben a magyar líra történetében talán soha nem volt spontán válogatás vagy kiemelés érvényesül, amit a költői ösztön maga végzett el, az életmű építésével párhuzamosan, melynek "egyik végén a nyugati líra a nagy nyelvolvasztó, logikátlan ihlet-nyelvet teremtő kísérlete áll, a másikon az ősi mítoszok modern sugallata" (Németh László).

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - Kutyatár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Harmincöt ​vers
Weöres ​Sándor új versei szintézist teremtő lírájának szerves darabjai. Ne tévesszen meg bennünket a kötet egyszerű, tényközlő címe: ez a harmincöt vers nem találomra összeválasztott költemények laza füzére, bennük tudatosan, összefoglalóan szólal meg ennek az elbűvölő költészetnek szinte mindegyik hangja: a hetyke és az intim archaizáló, a filozofikusan többértelmű játékos, a kozmikus és mitikus, a szellemesen szatirikus és az olvadékonyan, behízelgően éneklő. Szabadon hullámzó, meghökkentőasszociációk változnak kristályszerűen kemény, letisztult képekkel, bonyolult ritmusképletek a gyermekmondókák egyszerű ütemeivel, álomszerű, gyengéd víziók hétköznapian puritán, pontos lírai megfigyelésekkel. Weöres versei mindig a születés, sőt a teremtés kegyelmi pillanatában maradnak, van bennük valami illanó és megfoghatatlan, de valami vaskosan, megindítóan földszagú, reális is. Magukon hordozzák alkotójuk egyedi, senkihez nem hasonlítható kéznyomát, és mégis – a legjobb értelemben véve – személytelenek. A költőtől távol áll egyéni élményeinek elkendőzése, csak éppen ezeket az élményeket a szó szoros értelmében anyagnak tekinti, hiszen nem zárt, egyedi, egyszeri személyiség titka érdekli, hanem mindaz, ami a mindenség nagy körforgásában, az élet folyamatában közös és szükségszerű. „Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása” – vallja Weöres Sándor. „Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény: ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert.”

Weöres Sándor - Martyn Ferenc - Baranyai ​képek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - A ​vers születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Károlyi Amy - Weöres Sándor - Weöres ​Sándor titkai
Valóság ​és ideál Utam jelekkel teleróttam de az Igaz, amelyre törtem, úgy maradt, mint tiszta papírlap s ragyog, mint hajnal a tükörben.

Weöres Sándor - A ​tündér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - A ​medve töprengése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Szent ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Zimzizim
Weöres ​Sándor költészete szinte kimeríthetetlen olyan emberi és költôi értékekben, amelyek a gyerekek számára is hozzáférhetôek. A végig színes képekkel illusztrált kötet a Bóbita-versekhez hasonló vidám gyerekverseket tartalmaz. Többek között: Éc, péc, kapuléc, Csimpilimpi, hová mész? Sehallselát Dömötör, buta volt, mint hat ökör...

Weöres Sándor - Elhagyott ​versek
A ​kötet címe alapján a kötetnek is kettős értelme van: el/kihagyott és elhagyott/elkallódott művek. Weöres Sándor ugyanis nagyon kritikusan, nagy művészi műgonddal írta alkotásait, s ennek nem mond ellent, hogy született költő volt, akiből csak úgy áradta költészet. Amikor életművét összegezte, alaposan megválogatta írásait, pedig ezek a kihagyott darabok sem érdektelenek, színvonaltalanok. Mégis elhagyta őket művészi igényességből (pl. a fiatalkori verseit), személyes vagy politikai okokból. De nem tartotta számon valamennyi művét azért sem, mert elajándékozta, elkeverte kéziratai egy részét, elfeledkezett róluk vagy éppen félretette a „vers csírákat”, amelyeket valamilyen nagyobb „vers-szimfónia” elkészítéséhez akart felhasználni. E gyűjtemény tehát most ezeket az ismeretlen, „elhagyott” költeményeket adja közre a teljesség igénye nélkül: a hagyatékban és más gyűjtők birtokában fennmaradt kiadatlan verseit, valamint a csupán folyóiratokban, újságokban, antológiákban, egyedi kötetekben, gyermekeknek szánt összeállításokban kiadott alkotásait azért, hogy az életmű a maga egészében – a tizenöt éves kora óta rendszeresen publikáló ifjú zsengéitől egészen az érett művésznek halála előtt írt töredékeiig – megismerhető legyen az őt szerető és értő olvasók számára, hogy teljesebbé válhasson a róla alkotott képünk.

Kollekciók