Ajax-loader

Weöres Sándor könyvei a rukkolán


Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Weöres Sándor - A kétfejű fenevad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Mahrun veszése
E vers szerint ember és emlékezet régibb, mint a Föld. Az ős csillag, Mahruh, ahonnan származunk, gömbölyű és üres óriásbúborék volt s a mostaninál ezerszerte nagyobb tengereket, rónákat, hegyeket hordozott; s többfajta élőlényt és sokkal több embert. Évmilliókkal ezelőtt szétrobbant; egyik elröppent cseppje a mi Földünk. Belső űrében a Nap és minden kísérője sokszorosan elfért volna, de akkor ezek még nem voltak. Kívül három izzó égitest keringett, úgy világítottak és melegítettek, mint most a Nap: a sárga Udmirtu, a fehér Khaureu és a vörös Bingu; és kilenc tarka üstökös kígyózott velük. Bonyolult ütemben, váltakozó világosságban-sötétségben ringatta óriásait és törpéit Mahruh, „az ősök léptei alatti hely”, „az istenek gyümölcsös-kertje”. Az ének szavai közt idegen nevek villódznak, mint iszapban a sárkányok: többnyire akkori világrészek nevei; szárazföldek, melyeket a legnagyobb földi távolságokkal úgy mérhetnénk, mint hernyó-arasszal a fakérget; akkora hegyek, hogy talpuk a Földön nem férne el és csúcsuk a Holdat elsöpörné; akkora folyamok és zuhatagok, hogy rajtuk a Hold elúszna. Mahruh végső korszakának, a tűz- és vízözönnek kezdetekor egy lantos szólal, határtalan háborúk közt, világrengés idején; száz pusztuló földet felsorol és elsirat. A szerző Rou Erou-nak, azaz Bíbor Láng-nak nevezi magát. A hanyatlás idején élt, és sokkal kisebb művész, mint az előző virágkorok számtalan költője; de éneke, szinte a veszés pillanatában, villámcsapásként végigvilágít Mahruh tájain, és sommázva látjuk, ha vázlatosan is, hogy míly élet forrt ott. Az ének eredeti címe: „Kana vuanh athetan jargelih” - „Gyászdob száz lerogyó világért Jargeh városában.”

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - Szent ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Áthallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Csiribiri
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​levelek I-II.
„Összegezve ​a dolgot: Mindegy, miről ír valaki, csak műve jól legyen megírva és akkor van jól megírva, ha a mű a szerzőnek egész mivoltában gyökerezik és ha a szerző önmagából valamely csak egyszeri többletet tudott meríteni. Az ilyen mű szép, s minthogy a szerző önmaga mélyéről merített, tehát igaz, és ami szép is, igaz is, az szükségképpen jó.” Fülep Lajoshoz írt leveléből Csönge, 1939. Aug. 10.

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Hetedhét ​ország
Weöres ​Sándor és Károlyi Amy verseivel

Weöres Sándor - Kútbanéző
"Ezek ​a versek a lasceaux-i barlangfestmények verses rokonai. Az ősember nap mint nap veszélyeztetett létét varázsigékkel (rajzokkal) kibeszélő s a vallomás által megvédeni akaró kultikus igék. W. S. versei egy Mallarmén, Picassón, Keresztes Szent Jánoson, afrikai primitíveken és ókori mítoszokon nevelkedett ősember szavai. Évmilliós átöröklött félelmek szólalnak meg modernül iskolázott hangon, de archaikus erővel." _Károlyi Amy_

Weöres Sándor - A ​fogak tornáca
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - A ​vers születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Kutyatár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pásztor Béla - Weöres Sándor - Holdaskönyv
Bizonnyal ​szokatlanul érinti az olvasót, hogy ennek a strófa-sorozatnak két szerzője van. Csak regény, színdarab, tudományos munka szokott több szerzőtől származni, vers szinte soha. Ezért néhány szót kell szólnom a Holdaskönyvről meg azért is, hogy a szerzőtársról, Pásztor Béla barátomról megemlékezzem, aki a második világháborúban zsidó kényszer-munka-szolgálatos volt és eltűnt. Abban a költő-nemzedékben, melyhez mindketten tartozunk, Pásztor Béla volt valamennyiünk közt a legszövevényesebb képzeletű zsúfolt és szeszélyes motívumok halmozója. Lénye szinte nem is e világból való volt, mintha egy jámbor földalatti szellem, a gyökerek és elásott kincsek manója tévedésből embernek született volna. Képzelete, akárcsak az enyém, folyton kikívánkozott a náci terror és a háború által leszűkített emberi sorsból, ez kapcsolt össze bennünket. 1940-ben, mikor Pesten éltem, gyakran eljött hozzám, ilyenkor valósággal fürödtünk a felelőtlen, kacskaringós, elszabadult vers-fabrikálásban. Négysoros strófákat rögtönöztünk, furcsa és kusza versikéket, ha az egyik elkezdett valamit, folytatta a másik, ha az egyik leírt valamit, belejavított, vagy belerontott a másik, javítás-e, rontás-e, nem sokat törődtünk vele: úgy hajszoltuk az ötleteket, mint a szél a vízfodrot, a lehullt lombot, a port. A közösen írt strófákból egy marékra valót kis ciklusokba osztottunk, Holdaskönyv címmel. Talán nem is versek, csak közös hancúrozás. Vagy primitív hímzések, naiv kerámiák: sűrű indázatban nyüzsgő pirinyó démon-, ember-, állat-alakok. _Weöres Sándor_ Hajlamaimat követve gondoltam formába a Holdaskönyvet, képzeteimre hagyatkoztam, így áradtak pazarlóan a rajzok. Hagytam, hogy csavarodjanak a figurák, egy elképzelt falhoz odakenve lapítottam őket, hogy egymás hajlongását követve közös ritmusba fonódjanak. A versek által felvillanó képzeteket hagytam szétfolyni a kezem között, majd kőre rajzolva tömörítettem őket, mint egy román kori oszlopfőre. Az illusztrátor alázata azonosulás az írott képek érzelmeivel, ezért legalább olyan hevülettel kell kifejezni az olvasás által feltörő víziókat, nem szabad rátelepedni a versekre, hanem saját képzelettel kell folytatni. A felvillanó képzetek világát csak az öntudatlan áramlás segítségével fejezhetem ki, a játékosan összefonódó képekben, ritmusban, megbújik a tragédia. Szürrealista ornamentika minden strófa, egymásból bomlanak és egymásba szövődnek, egyszerre játékos és szenvedő a szálak sodrása. A széthulló valóság elemei dallamfüzérben léteznek tovább, újraálmodva a valóságot, amely egy karneváli forgatag, a görbe tükörbe néző ember szédülete. Az elillanó képzetek amorf stilizációiban feloldódik a kiismerhetetlen világ, a groteszk rigmusok, képek látszólag megszabadítanak a félelemtől, de a sorok mögül a lét abszurditása árad. _Gaál József_

Weöres Sándor - A ​tündér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Elhagyott ​versek
A ​kötet címe alapján a kötetnek is kettős értelme van: el/kihagyott és elhagyott/elkallódott művek. Weöres Sándor ugyanis nagyon kritikusan, nagy művészi műgonddal írta alkotásait, s ennek nem mond ellent, hogy született költő volt, akiből csak úgy áradta költészet. Amikor életművét összegezte, alaposan megválogatta írásait, pedig ezek a kihagyott darabok sem érdektelenek, színvonaltalanok. Mégis elhagyta őket művészi igényességből (pl. a fiatalkori verseit), személyes vagy politikai okokból. De nem tartotta számon valamennyi művét azért sem, mert elajándékozta, elkeverte kéziratai egy részét, elfeledkezett róluk vagy éppen félretette a „vers csírákat”, amelyeket valamilyen nagyobb „vers-szimfónia” elkészítéséhez akart felhasználni. E gyűjtemény tehát most ezeket az ismeretlen, „elhagyott” költeményeket adja közre a teljesség igénye nélkül: a hagyatékban és más gyűjtők birtokában fennmaradt kiadatlan verseit, valamint a csupán folyóiratokban, újságokban, antológiákban, egyedi kötetekben, gyermekeknek szánt összeállításokban kiadott alkotásait azért, hogy az életmű a maga egészében – a tizenöt éves kora óta rendszeresen publikáló ifjú zsengéitől egészen az érett művésznek halála előtt írt töredékeiig – megismerhető legyen az őt szerető és értő olvasók számára, hogy teljesebbé válhasson a róla alkotott képünk.

Weöres Sándor - Köszöntlek, ​karácsony
Jelen ​kötet a költő karácsonyi gondolatkörhöz, a télhez, az ünnephez, a családhoz, a szeretethez, valamint Istenhez kapcsolódó verseiből válogat. A versek mindegyike egyenként csillogtatja meg Weöres Sándor zseniális stílusát, egyedi, utánozhatatlan hangját, virtuozitását. Sajátos szemüvegén keresztül tekinti a világot, benne a karácsonyt és a hozzá kapcsolható fogalmakat, hogy aztán karcos, fanyar, iróniától, sőt néhol keserűségtől sem mentes hangon öntse formába sorait, melyeken mindentől függetlenül átsejlik örök humánuma. A költő vitathatatlan tehetségével megörökített élet és halál örök tánca, elválaszthatatlan kettőse adja meg magasságát és mélységét a válogatáskötetnek. Köszöntsük vele a karácsonyt!

Weöres Sándor - Kocsi ​és vonat
A ​színes képeskönyv lapozóból a legkisebbek megtudhatják, hogy hova fut a kocsi és a vonat. A kiadvány Szántói Krisztián rajzaival jelent meg.

Weöres Sándor - Nyisztor Zoltán - A ​keleti út - Párhuzamos naplók
Weöres ​Sándor 1937-ben utazott első ízben Keletre, az előző évben elnyert Baumgarten-díj (a kor legrangosabb irodalmi kitüntetése) összegéből. Útját, melynek során eljutott Indiába, Ceylonba, Szingapúrba, Manilába Naplóban és versekben örökítette meg. Ugyanezen a hajón indult a kínai missziókat meglátogatni a kor neves egyházi írója, szerkesztője, Nyisztor Zoltán is, aki szintén lejegyezte élményeit. A két Napló egymás mellé állításából nagyon érdekes, ismeretlen, színes kép rajzolódik ki Weöres Sándor - költői fejlődése szempontjából oly meghatározó - útjáról, melynek során először szembesült a keleti kultúrával.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​színjátékok
Weöres ​Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Színműírói tevékenységét is a rendkívüli formagazdagság jellemzi, sokféle műfajban kipróbálja magát, de alapvetően két típusba sorolhatóak alkotásai. A történelmi, mitológiai távlatokba helyezett drámai-filozofikus művei váltakoznak a népi humorra, hagyományokra, a mozgékony fantázia szárnyalására alapozott, elbűvölő mesejátékaival. Sokszor persze ezek az elemek keverednek egymással, s éppen ez az egymásba-játszás adja meg Weöres művészetének egyéni ízeit. Az életműsorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiától az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulati, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.

Weöres Sándor - Varázsének
Weöres ​Sándor népszerű verséhez, amit a gyerekek Csiribiriként énekelnek az óvodában, Igor Lazin rajzolt a kicsik szívéhez szóló rajzokat. Leporelló formájában adjuk ki, hogy a kicsik is nézegethessék a rajzokat, amíg a szülők elmondják hozzájuk a verset.

Weöres Sándor - Hold ​és Sárkány
Ez ​a könyv két nagyszerű drámai művet tartalmaz. A Holdbéli csónakos mulatságos mesejáték, tele sziporkázó ötletekkel, fordulatokkal, szürrealista bukfencekkel, tréfával, bonyodalommal, érzelmességgel és csúfondárossággal. Az Octopus avagy Szent György és a Sárkány Históriája shakespeare-i méretű, epikus történelmi-társadalmi dráma ; Weöres győzi benne szuflával a hatalmas shakespeare-i képalkotást, nyelvet, dikcióhömpölygést, jellemek, sorsok, eszmék kavargását, fekete ragyogásba fogva a káoszt. A Szent György-legenda egy sovány részletén alapuló nagyszabású mű fő mondanivalója az, hogy minden szükséges társadalmi változásnak - ha arra megérett a helyzet, és valóban változás kell - mélyrehatónak kell lennie ; nem elégedhet meg látható eredményekkel vagy szimbólumcserékkel. Csak a gyökeresen új léphet az előző rossz helyére.

Weöres Sándor - A ​medve töprengése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Ének ​a határtalanról
Amikor ​még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én. Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jég-erezetten hömpölygetett nagy erő. És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk.

Weöres Sándor - Színjátékok
Weöres ​Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Az életmű sorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiá-tól az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulat, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​prózai írások
Ez ​a kötet Weöres Sándor egybegyűjtött prózai írásait tartalmazza a teljesség szándéka nélkül. A méltán ismert A vers születése vagy A teljesség felé közreadott alkotások mellett – zömmel kötetben most először megjelenő – rendkívül vegyes műfajú, érdekes munkákat ismerhetünk meg. Akad közöttük elmélyült tanulmány, színes útirajz, aforizma, cikk, jegyzet, visszaemlékezés elhunyt pályatársakra, kritika, recenzió, novella, költői estek bevezetője, kiállítási megnyitó, különböző kiadványokhoz készült utószó, vallomás. Habár a költő nem azonos igénnyel írta valamennyi itt olvasható művét, irodalmi arcképének megrajzolásához egyik sem nélkülözhető. Hiszen még rövid recenzióiban sem csupán ismert és kevésbé ismert szerzők méltatására vagy kritikájára kell figyelnünk, hanem azokra a sorokra, amelyek az irodalomról vallott nézeteiről árulkodnak, amelyekben pontosan felismerhető az a művészi etalon, amihez mind a saját, mind mások műveit méri.

Weöres Sándor - Rapszódia ​a kivívott szabadságról
Ez ​az összeállítás Weöres Sándor közéleti és közérzeti költeményeit tartalmazza: vallomásait hazájához, anyanyelvéhez, a magyar irodalomhoz, valamint lírai beszámolóit pályájának alakulásáról, az őt ért méltatlan kritikákról. Kifejezett politikai versek is találhatók a kötetben: a Rákosi-rendszer zsarnokságáról, az 1956-os forradalomról és annak eltiprásáról, majd az ezt követő évek keserűségeiről. Nem apolitikus, elefántcsonttoronyba visszahúzódó költővel ismerkedhetünk meg e lapokon, hanem a környező világra, a mindennapi életre nagyon is figyelő humanista művésszel, aki magyarként európai és európaiként magyar.

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Tarka ​forgó
Weöres ​Sándor és Károlyi Amy csodálatos versgyűjteménye sok ismert és kevésbé ismert verset tartalmaz. Pici babáktól kisiskolás korosztályig szinte minden gyerek szavalja ezeket a fülbemászó rigmusokat. Irodalmi csodával találkoznak.

Weöres Sándor - Posta ​messziről
A ​Kossuth-díjas Weöres Sándor köztudottan egyik legjobb, legismertebb és legkedveltebb költőnk. Hatása, költészetének változatos gazdagsága és igazi értéke szinte felbecsülhetetlen. Fejlődése évtizedek óta töretlen és következetes. Új verseskötetében is fölényes mesterségbeli tudással, a tőle megszokott könnyedséggel, gondolati és érzelmi igényességgel építi tovább költői világát. S noha most kopárabbak a képek, egyszerűbbek az eszközök, a versekben kevesebb a dísz, a csillogás, kevesebb a sziporkázó ötlet, a virtuóz megoldás és a formai bravúr, a játékos fintortól a tragikusig ívelő témái, alkalmi rögtönzései, ritmusjátékai, kortársakat köszöntő alkotásai, holt pályatársak előtt tisztelgő emlékezései, hangulatot, létérzést vagy tájélményt megfogalmazó költeményei, groteszk és mulatságos, filozofikus mélységű képtelenségei mégis mindig meggyőzőek és hitelesek, s ugyanarról a teljességről vallanak, mint korábban.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - Tűzkút
"A ​negyven évnél hamarább elérkező III. évezredbe küldöm könyvemet, nem sejtve, meddig őrzi meg és kedvérevaló-e, de bizakodva hogy rácáfol a Menschendämmerung próféciára; és remélve hogy nem pesszimizmust és nihilizmust lát ez írásokban, inkább kacag a spirituszcsempészeten, amit a szellemi szesztilalomnak talán már véget ért időszakában űztem, ugyanazzal a derűvel néz vissza öreg szemembe, mint én előre az ő kedves fiatal szemébe. E versek nihilizmusa, úgy vélem, nem egyéb, mint a stílusnak, eszmének, életnek többé-kevésbé idegen rétegeibe hatolás: az ismeretlen mindig űr-szerű és ijesztő, mégis valóság, fel kell tárnunk. Ami pedig a pesszimizmust illeti: Európa háromezer esztendős tündöklő csodájának és kegyetlenül kapzsi uralmának betegágya mellett ázsiai vérünk száz könnyet verejtékezik, de százegyet nem. Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása; értenek-e, azzal sem törődöm. Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert. Átvilágítani és felrázni óhajtlak, hogy átrendezhesd magadat zárt, véges, egzisztenciális énedből nyitott, szociális, kozmikus, végtelen énné. A kommunisztikus embert hívom, aki ráeszmél a birtoklás, rang, erőszak kényelmetlenségére, külső érvényesülés helyett testi-lelki önmagát emeli egyre értékesebbé."

Weöres Sándor - Füves ​könyv
„Egyetlen ​ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” „A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan. Igazságot csak beszéd nélkül tudhatsz meg, tehát csak önmagadtól. Tedd alkalmassá lelkedet arra, hogy az igazságot tudhasd benne.” Kötetünkben Weöres Sándor életvezetési tanácsai, filozófiai lírájának tömör összefoglalásai találhatók: teljes költemények éppen úgy, mint vers- illetve prózarészletek. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő Steinert Ágota adta, annak mintájára, ahogy a költő ezt tette A teljesség felé című munkájában. A Weöres Centenáriumi Év alkalmából kiadott könyv bepillantást enged Weöres Sándor „tanításaiba”: nincsenek hősök és nemes eszmék az ember nélkül.

Kollekciók