Ajax-loader

Weöres Sándor könyvei a rukkolán


Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Weöres Sándor - A kétfejű fenevad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Mahrun veszése
E vers szerint ember és emlékezet régibb, mint a Föld. Az ős csillag, Mahruh, ahonnan származunk, gömbölyű és üres óriásbúborék volt s a mostaninál ezerszerte nagyobb tengereket, rónákat, hegyeket hordozott; s többfajta élőlényt és sokkal több embert. Évmilliókkal ezelőtt szétrobbant; egyik elröppent cseppje a mi Földünk. Belső űrében a Nap és minden kísérője sokszorosan elfért volna, de akkor ezek még nem voltak. Kívül három izzó égitest keringett, úgy világítottak és melegítettek, mint most a Nap: a sárga Udmirtu, a fehér Khaureu és a vörös Bingu; és kilenc tarka üstökös kígyózott velük. Bonyolult ütemben, váltakozó világosságban-sötétségben ringatta óriásait és törpéit Mahruh, „az ősök léptei alatti hely”, „az istenek gyümölcsös-kertje”. Az ének szavai közt idegen nevek villódznak, mint iszapban a sárkányok: többnyire akkori világrészek nevei; szárazföldek, melyeket a legnagyobb földi távolságokkal úgy mérhetnénk, mint hernyó-arasszal a fakérget; akkora hegyek, hogy talpuk a Földön nem férne el és csúcsuk a Holdat elsöpörné; akkora folyamok és zuhatagok, hogy rajtuk a Hold elúszna. Mahruh végső korszakának, a tűz- és vízözönnek kezdetekor egy lantos szólal, határtalan háborúk közt, világrengés idején; száz pusztuló földet felsorol és elsirat. A szerző Rou Erou-nak, azaz Bíbor Láng-nak nevezi magát. A hanyatlás idején élt, és sokkal kisebb művész, mint az előző virágkorok számtalan költője; de éneke, szinte a veszés pillanatában, villámcsapásként végigvilágít Mahruh tájain, és sommázva látjuk, ha vázlatosan is, hogy míly élet forrt ott. Az ének eredeti címe: „Kana vuanh athetan jargelih” - „Gyászdob száz lerogyó világért Jargeh városában.”

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - Martyn Ferenc - Baranyai ​képek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Válogatott ​versek
Weöres ​Sándor korunk magyar költészetének Próteusza. Szinte számtalan alakváltozása közismert; lénye hol mitikus, hol középkori, vagy pedig merészen modern; szelleme is szüntelen metamorfózis: egyszer az óegyiptomi bölcseké vagy a kínai császároké, máskor a gyermekeké. Mindennel azonosulni tud, mindennek magára tudja ölteni a formáját. Ez azonban nem személyteleníti el; ellenkezőleg: ez a cselekvés a személyisége, ez válik egyetlen és tökéletes személyiséggé. Ezért vallhatja a líráról - és közvetlen persze önmagáról is -: "Se tartalom, se forma - hát mi kell? / A jó vers élőlény, akár az alma, / ha ránézek, csillogva visszanéz, / mást mond az éhesnek s a jóllakottnak, / és más a fán, a tálon és a szájban, / végső tartalma vagy formája nincs is, / csak él és éltet. Vajjon mit jelent / nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer / jelentés ott s akkor fakad belőle, / mikor nézik, tapintják, ízlelik." Ez a válogatás Weöres Sándornak azokból a köteteiből készült, amelyek 1945-től napjainkig láttak napvilágot. A költő igen sokoldalú és szerteágazó lírájának legmaradandóbb, legjellegzetesebb és egyszersmind legközkedveltebb darabjait igyekszik bemutatni.

Weöres Sándor - 62 ​vers / 62 poems
A ​huszadik századi magyar költészet egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) tizenöt éves volt, amikor Kodály Zoltán megzenésítette egy versét. Már egészen fiatalon bravúros verselő volt, és idővel a poézis Próteusza lett belőle. Nem lírai énjét tárta fel a közönség számára, ami a magyar költői magatartás hagyományos formája, inkább álarcok sokaságát öltötte fel, utánozta és újjáalkotta elmúlt korok és távoli népek költői hangját, sőt sosemvolt világokat és személyeket teremtett a semmiből. Rövidebb verseinek ciklusa, a Rongyszőnyeg, ez a csillogó kaleidoszkóp a versvarázslót mutatja legjobb formájában, aki a hangulatok és érzelmek sokféleségét idézi meg színpompás látomásokban és változatos vers-zenével. A benne foglalt költői darabok közül sok vált népszerű gyermekverssé, és sokat fogadhatnak meglepve a költészet felnőtt ínyencei is. A Rongyszőnyegből a válogatást e kétnyelvű kötethez Tótfalusi István készítette, és ő fordította le az angolul értő olvasók számára.

Weöres Sándor - 111 ​vers
Válogatott ​verseiket a költők, a kialakult szokásnak engedelmeskedve rendszerint az idő, a keletkezéstörténet fonalára fűzik. Legeredetibb költőnk, aki egyébként azt nyilatkozta legutóbb, hogy "az eredetiség annyira nem érdekelt, amennyire a reneszánsz költőit nem érdekelte", és nem hiszi, hogy "neki valaha is lett volna saját hangja", ebben is, válogatott verseinek csoportosításában is más rendet követ. A _111 vers_ - 11 ciklus 11-szer 10 darabja és az _Ablak négyszögében_ című nyitó vers - szerkezeti újdonságával tulajdonképpen maga a költő ad sokat vitatott és sokféleképpen értelmezett költészetéhez, költői működésének megértéséhez új magyarázatot. Ez a rend ugyanis, azáltal, hogy a szüntelenül áramló, egyetemes lét költészetének tartományait a belső összetartozás jellege szerint különíti el, a költő önarcképét is kirajzolja, a típusét, "aki végigpróbál mindenféle hangot, mindenféle lehetőséget, olyan széles körben, hogy ott egyéni jegy egyéb már nem marad, mint a hozzányúlásnak a jellege". Ez a rend az életmű elemi struktúráinak a rendje, s nagy tanulsága, hogy a "százféleképpen író" Weöres Sándor költészetének egységét, másokéval összetéveszthetetlen közös stílusjegyét az örökös változásban aligha lehet műfaji, életrajzi vagy tematikus szempontból jellemezni, hiszen metrikai tulajdonságok alapján rendezett ciklus, a _10 tánc-ritmus_ például, éppúgy található a gyűjteményben, mint a költőnél egyébként ritka, önéletrajzi elemekre, személyes vallomásokra épülő ciklus, a _10 szubjektív vers_, s olyasmi is, ami a poétika tudományának "szőrcsipeszeivel" végképp megragadhatatlan, mint a _10 csönd_ vagy a _10 emlékmű_. S a szerkezet matematikai harmóniájára kristályosodó önarckép arra is figyelmeztet, hogy az egyéniség "ormótlan sárcipőjét" levetett költő milyen világosan látja ihlet, tudás és értelem funkcióját a vers létrejöttében. A _111 vers_, az 1973-ban megjelent _11 szimfóniá_-val együtt, ily módon vall egy fél évszázados költészet alaptörvényeiről, és alkotójáról, aki - Weöres Sándor szerint - "csak úgy tudja kifejezni a világot, hogy folyton más és más formába bújik. Mindig maszkot visel, de ez a maszk nem arra szolgál, hogy rejtőzzék, hanem arra, hogy a maszkon keresztül, a váltott maszkon keresztül minél többet, minél többfélét kifejezhessen".

Weöres Sándor - Bolond ​Istók
A ​Bolond Istók költői alkotás, prózában írt költői alkotás, jól megkülönböztethető a novellától, a mítosztól, a mesétől – műfaji jellemzői alapján azonban prózakölteménynek mégsem tekinthetjük. A prózaköltemény műfaji leírási kísérleteiben általános vélemény, hogy a prózaköltemény egyik fő jellemzője a rövidség, például Michel Sandrasnál: „A rövidség, ami a legjobban szolgálja az ábrázoló szöveg tömörségét, szükséges feltétel” ŐSI JÁNOS

Weöres Sándor - ABC
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Elhagyott ​versek
A ​kötet címe alapján a kötetnek is kettős értelme van: el/kihagyott és elhagyott/elkallódott művek. Weöres Sándor ugyanis nagyon kritikusan, nagy művészi műgonddal írta alkotásait, s ennek nem mond ellent, hogy született költő volt, akiből csak úgy áradta költészet. Amikor életművét összegezte, alaposan megválogatta írásait, pedig ezek a kihagyott darabok sem érdektelenek, színvonaltalanok. Mégis elhagyta őket művészi igényességből (pl. a fiatalkori verseit), személyes vagy politikai okokból. De nem tartotta számon valamennyi művét azért sem, mert elajándékozta, elkeverte kéziratai egy részét, elfeledkezett róluk vagy éppen félretette a „vers csírákat”, amelyeket valamilyen nagyobb „vers-szimfónia” elkészítéséhez akart felhasználni. E gyűjtemény tehát most ezeket az ismeretlen, „elhagyott” költeményeket adja közre a teljesség igénye nélkül: a hagyatékban és más gyűjtők birtokában fennmaradt kiadatlan verseit, valamint a csupán folyóiratokban, újságokban, antológiákban, egyedi kötetekben, gyermekeknek szánt összeállításokban kiadott alkotásait azért, hogy az életmű a maga egészében – a tizenöt éves kora óta rendszeresen publikáló ifjú zsengéitől egészen az érett művésznek halála előtt írt töredékeiig – megismerhető legyen az őt szerető és értő olvasók számára, hogy teljesebbé válhasson a róla alkotott képünk.

Weöres Sándor - Bóbita
Nincs ​semminemű elfogultság abban, ha azt állítjuk, hogy a magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni. Ezért van kivételes fontossága a kicsik nevelésében ezeknek a verseknek, s ezért tartjuk ezt a kötetet folyton készenlétben, Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.

Weöres Sándor - A ​szerelem ábécéje
Megismertem ​minden szerelmet: az emberekét, a fákét, virágokét és madarakét, az ördögökét és angyalokét, az Istenét. Végső kedvesem te vagy, olvasó. Mindig hű leszek hozzád. Ez a könyv jegyajándékom: tarka ládika, melyben huszonkét kis ékszert találsz. Gondold, hogy lelked az én menyasszonyom - akár nő vagy, akár férfi, a te lelked az én menyasszonyom - ezért oly gondosan és komolyan bontsd ki elmédben e verseket, mint a leány az ékszereket, melyeket vőlegénye küldött. Bontsd ki az "Ajánlás"-t: tükör, melyben saját arcodat látod és azét, akire legtöbbet gondolsz: a "Boldogság"-ot, az egymáshoz hangolódott szeretők életen túlra mutató dalát: a "Csók"-ot, mely a két szeretkező test egybefonódását mutatja, nem az érzékiség ködén keresztül, hanem az ős-örök szeretkezést elementáris tisztaságában: a "Dal"-t, melyből kihallhatod a földi szerelem áradó, szakadatlan, végtelen dallamát; s haladj tovább, a sóvárgó, mosolygó, bánkódó, tört-fényű, vagy telt-ragyogású verseken keresztül, a "Zárószó"-ig, a végső, tárgytalan szerelem énekéig, melyből megtudhatod, hogy folyton-változó érzéseink rabságából hogyan bontakozik ki életünknek célja és értelme, a változatlan, örök, teljes szerelem.

Weöres Sándor - A ​sebzett föld éneke
"Ez ​a könyv W. S. költészetének hegy- és vízrajzi térképe. Minden csermely, patak, folyó megjelölve: kerülővel vagy egyenest úszik a Deltába, mely a tengerbe fut. Vagy piros jelzésű ösvény, szurdok, hágó, hegyláncokon átkúszva vezet a csúcs felé. S kék jelzéssel egy-egy magánosan ismerős nagy hegy. Ezekből a csermelyekből, patakokból, ösvényekből és hegyekből épül a W. S.-i mű. Ismerős akkordok, dallamok, ütemek hangolása egy még kivilágítatlan hangversenyteremben. Már minden együtt van, a színskála ismerős, ilyen színű fonalakból szövi majd az évek szövőszéke az életművet. Bevezetője s egyben keresztmetszete az Egybegyűjtött írások három vaskos kötetének. Ennek a kötetnek létjogosultsága, hogy versei nem jelentek meg az életműkiadásban és javarészt sehol sem. Hogy miért? Nem voltak kéznél, elfelejtődtek, iskolásfüzetekben rejtőztek, ide-oda bejegyezve papírfoszlányokon halványodtak. Ezeknek a verseknek a felkeresése volt az én dzsungel-expedícióm. Pepita füzetek homályos erdejét, idősb W. S. gazdasági könyvelését átfésülve akadtam a bújócskát játszó kamaszkori írásokra, a szinte világon túli derűjét és evilági szarkazmusát megtaláló ifjú költőre, akiben a természet eső-kopogása, patak-iramlása és vihar-fúvása lüktet." Károlyi Amy

Pásztor Béla - Weöres Sándor - Holdaskönyv
Bizonnyal ​szokatlanul érinti az olvasót, hogy ennek a strófa-sorozatnak két szerzője van. Csak regény, színdarab, tudományos munka szokott több szerzőtől származni, vers szinte soha. Ezért néhány szót kell szólnom a Holdaskönyvről meg azért is, hogy a szerzőtársról, Pásztor Béla barátomról megemlékezzem, aki a második világháborúban zsidó kényszer-munka-szolgálatos volt és eltűnt. Abban a költő-nemzedékben, melyhez mindketten tartozunk, Pásztor Béla volt valamennyiünk közt a legszövevényesebb képzeletű zsúfolt és szeszélyes motívumok halmozója. Lénye szinte nem is e világból való volt, mintha egy jámbor földalatti szellem, a gyökerek és elásott kincsek manója tévedésből embernek született volna. Képzelete, akárcsak az enyém, folyton kikívánkozott a náci terror és a háború által leszűkített emberi sorsból, ez kapcsolt össze bennünket. 1940-ben, mikor Pesten éltem, gyakran eljött hozzám, ilyenkor valósággal fürödtünk a felelőtlen, kacskaringós, elszabadult vers-fabrikálásban. Négysoros strófákat rögtönöztünk, furcsa és kusza versikéket, ha az egyik elkezdett valamit, folytatta a másik, ha az egyik leírt valamit, belejavított, vagy belerontott a másik, javítás-e, rontás-e, nem sokat törődtünk vele: úgy hajszoltuk az ötleteket, mint a szél a vízfodrot, a lehullt lombot, a port. A közösen írt strófákból egy marékra valót kis ciklusokba osztottunk, Holdaskönyv címmel. Talán nem is versek, csak közös hancúrozás. Vagy primitív hímzések, naiv kerámiák: sűrű indázatban nyüzsgő pirinyó démon-, ember-, állat-alakok. _Weöres Sándor_ Hajlamaimat követve gondoltam formába a Holdaskönyvet, képzeteimre hagyatkoztam, így áradtak pazarlóan a rajzok. Hagytam, hogy csavarodjanak a figurák, egy elképzelt falhoz odakenve lapítottam őket, hogy egymás hajlongását követve közös ritmusba fonódjanak. A versek által felvillanó képzeteket hagytam szétfolyni a kezem között, majd kőre rajzolva tömörítettem őket, mint egy román kori oszlopfőre. Az illusztrátor alázata azonosulás az írott képek érzelmeivel, ezért legalább olyan hevülettel kell kifejezni az olvasás által feltörő víziókat, nem szabad rátelepedni a versekre, hanem saját képzelettel kell folytatni. A felvillanó képzetek világát csak az öntudatlan áramlás segítségével fejezhetem ki, a játékosan összefonódó képekben, ritmusban, megbújik a tragédia. Szürrealista ornamentika minden strófa, egymásból bomlanak és egymásba szövődnek, egyszerre játékos és szenvedő a szálak sodrása. A széthulló valóság elemei dallamfüzérben léteznek tovább, újraálmodva a valóságot, amely egy karneváli forgatag, a görbe tükörbe néző ember szédülete. Az elillanó képzetek amorf stilizációiban feloldódik a kiismerhetetlen világ, a groteszk rigmusok, képek látszólag megszabadítanak a félelemtől, de a sorok mögül a lét abszurditása árad. _Gaál József_

Weöres Sándor - Varázsének
Weöres ​Sándor népszerű verséhez, amit a gyerekek Csiribiriként énekelnek az óvodában, Igor Lazin rajzolt a kicsik szívéhez szóló rajzokat. Leporelló formájában adjuk ki, hogy a kicsik is nézegethessék a rajzokat, amíg a szülők elmondják hozzájuk a verset.

Weöres Sándor - Kutyatár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Ének ​a határtalanról
Amikor ​még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én. Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jég-erezetten hömpölygetett nagy erő. És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk.

Weöres Sándor - A ​medve töprengése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Áthallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Holdbeli ​csónakos
Weöres ​Sándor drámai műveit színpadra állítani nagy kihívás. A költői szöveg, a szárnyaló gyermeki képzelet - mindezek mélyén a felelős történelem-filozófiai gondolkodás - együttesen teszik próbára a színháziakat. Ennek a rendkívüli és számomra lenyűgöző komplexitásnak az újrateremtését próbáltuk meg munkatársaimmal együtt a Nemzeti Színház előadásában. Valló Péter

Weöres Sándor - Hold ​és Sárkány
Ez ​a könyv két nagyszerű drámai művet tartalmaz. A Holdbéli csónakos mulatságos mesejáték, tele sziporkázó ötletekkel, fordulatokkal, szürrealista bukfencekkel, tréfával, bonyodalommal, érzelmességgel és csúfondárossággal. Az Octopus avagy Szent György és a Sárkány Históriája shakespeare-i méretű, epikus történelmi-társadalmi dráma ; Weöres győzi benne szuflával a hatalmas shakespeare-i képalkotást, nyelvet, dikcióhömpölygést, jellemek, sorsok, eszmék kavargását, fekete ragyogásba fogva a káoszt. A Szent György-legenda egy sovány részletén alapuló nagyszabású mű fő mondanivalója az, hogy minden szükséges társadalmi változásnak - ha arra megérett a helyzet, és valóban változás kell - mélyrehatónak kell lennie ; nem elégedhet meg látható eredményekkel vagy szimbólumcserékkel. Csak a gyökeresen új léphet az előző rossz helyére.

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor diákkori versesfüzete, iskolai dolgozata, levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Macskaszerenád
Károlyi ​Amy és Weöres Sándor számtalan verse bizonyítja, hogy a természet minden jelensége, titokzatossága, szépsége és tragédiája erősen foglalkoztatta őket. Az állatok viselkedésében is a létezés örök törvényszerűségeit kutatták, az élet sokszínűségében gyönyörködtek. Közös életük végén otthonukat mindig megosztották egy-egy befogadott macskával. A költő házaspár egykori szerkesztője, egyben – Károlyi Amy szavaival élve – „cicapásztoruk”, Steinert Ágota Weöres és Károlyi macskákról szóló verseit gyűjtötte össze a szerzők és cicáik emlékére és a macskabarátok örömére. A kötetet Orosz István remek grafikái illusztrálják.

Weöres Sándor - Medúza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Hideg ​van
A ​Hideg van Weöres Sándor első verseskötete. 1934-ben jelent meg Pécsett a költő költségén és kiadásában. Weöres Sándor ekkor huszonegy esztendős volt. A kötetben szereplő versek szinte gyermekkorától - az első 1928-as keletű - sorakoznak. Köztük van a tizenöt évesen írt híres öregek is, mely Kodály Zoltán megzenésítésében azóta közismertté vált. Noha Weöres Sándor a Nyugat harmadik nemzedékének tagja, s egy versében Ady, Babits és Kosztolányi tanítványának vallja magát, hangja már ebben az első kötetében is valami mást, újat, eddig idegent hozott a magyar lírába. Még a harmadik nemzedék vezető egyéniségének, József Attilának, Szabó Lőrincnek, Illyés Gyulának ugyancsak sajátos hangja után is.

Weöres Sándor - A ​lélek idézése
Talán ​egy nemzet irodalmában sincs olyan rangja, olyan gazdag hagyománya a műfordításnak, mint a mienkben. A legkíválóbb magyar költők - Arany, Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi - nyitottak utat a magyar olvasónak a világirodalom legnagyobbjaihoz. Weöres Sándor, a magyar nyelv és verselés igazi nagy művésze, a költészet eddig szinte ismeretlen tájaira vezeti az olvasó: megszólaltatja magyarul a csodálatos Klet évezredes művészetének remekeit, a bájos, színes kínai dalokat, nagy himnuszokat, a hinduk és perzsák buja énekeit. De megtalálhatjuk a lélek idézésében az európai költészet alkotásait is, az ősi pogány énekektől a kortárs költők műveiig. Csakugyan lélekidézés ez a könyv: Weöres Sándor Varázslatos művészettel idézi fel a világirodalom nagy alkotóinak szellemét.

Weöres Sándor - Éren-nádon
Éren-nádon ​sikló kúszik, kicsi patak-ágyon vizicsibe úszik. Hajló nád közt kotlós zizzen, vizicsibe-népét tereli a vízben. Ér tükrében látszik az ég is, fejetetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját. A Bóbitán túl... Weöres Sándorról talán ma is mindenkinek először a gyerekeknek írt versei jutnak eszébe. Az életművét gondozó Helikon Kiadó azonban igyekszik megmutatni e sokoldalú alkotó minden arcát, és kiadatlan, felnőtteknek szóló művei mellett olyan gyerekirodalmi csemegéket is kínál, melyek tovább árnyalják a róla kialakult képet. Az Éren-nádon címet viselő kötet ismert és kevéssé ismert állatos versek, mondókák gyűjteménye, Keresztes Dóra rajzaival illusztrálva. Az eddigi szám szerint legteljesebb tematikus válogatás hetven költeményt tartalmaz. Állatfajták szerint összegyűjtve sorakoznak a rigmusok kutyákról, macskákról, na és persze olyan állatokról is, mint Zimzizim, akit a költő teremtett.

Weöres Sándor - Octopus, ​avagy Szent György és a sárkány históriája
Az ​Octopus avagy Szent György és a Sárkány históriája újszerű kiadásával a Katona József Színház régi terve válik valóra. A szövegkönyvek kiadásának hagyománya van. A most induló sorozat célja a színházban bemutatásra kerülő, nyomtatásban régen megjelent, nehezen hozzáférhető, vagy még kiadatlan művek megjelentetése. A műsorterv és a kiadói szándék szerencsés találkozása révén került a sorozat élére éppen az Octopus avagy Szent György és a Sárkány históriája, a weöresi életmű és a magyar drámaköltészet reprezentatív alkotása. A kiadványokban a mű teljes szövege szerepel, de jelöljük azokat a rendezői-dramaturgiai változtatásokat, amelyek a Katona József Színház előadásához készültek.

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor kézírásos könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​színjátékok
Weöres ​Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Színműírói tevékenységét is a rendkívüli formagazdagság jellemzi, sokféle műfajban kipróbálja magát, de alapvetően két típusba sorolhatóak alkotásai. A történelmi, mitológiai távlatokba helyezett drámai-filozofikus művei váltakoznak a népi humorra, hagyományokra, a mozgékony fantázia szárnyalására alapozott, elbűvölő mesejátékaival. Sokszor persze ezek az elemek keverednek egymással, s éppen ez az egymásba-játszás adja meg Weöres művészetének egyéni ízeit. Az életműsorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiától az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulati, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.

Weöres Sándor - Köszöntlek, ​karácsony
Jelen ​kötet a költő karácsonyi gondolatkörhöz, a télhez, az ünnephez, a családhoz, a szeretethez, valamint Istenhez kapcsolódó verseiből válogat. A versek mindegyike egyenként csillogtatja meg Weöres Sándor zseniális stílusát, egyedi, utánozhatatlan hangját, virtuozitását. Sajátos szemüvegén keresztül tekinti a világot, benne a karácsonyt és a hozzá kapcsolható fogalmakat, hogy aztán karcos, fanyar, iróniától, sőt néhol keserűségtől sem mentes hangon öntse formába sorait, melyeken mindentől függetlenül átsejlik örök humánuma. A költő vitathatatlan tehetségével megörökített élet és halál örök tánca, elválaszthatatlan kettőse adja meg magasságát és mélységét a válogatáskötetnek. Köszöntsük vele a karácsonyt!

Kollekciók