Ajax-loader

Weöres Sándor könyvei a rukkolán


Img_20141007_0008_new
elérhető
31

Weöres Sándor - Psyché
Irodalmunk ​egyik legkülönösebb vállalkozása, bámulatba ejtő bravúrja ez a mű: egy a múlt század elejére képzelt, viharos életű, soha nem létezett költőnő tarka-barka egyéniségének, elragadó gazdagságú oeuvre-jének, az aprólékosságig pontos biográfiájának példátlan "rekonstrukciója". Mi vezette Weörest a Psyché megalkotásában? Éppen nem az a kegyes hamisító szándék, mint Macphersont vagy Thalyt, akik a szegényesen pislákoló "régi dicsőség" fényét próbálták növelni - a maguk korában fölöttébb sikeresen. Nem is holmi öncélú virtuózkodás. Többrétű feladat izgathatta. Az például, hogy egy régi költőnő ürügyén, annak bőrébe bújva, kitombolhassa olyan hajlamait, szándékait, amikre a mai költői felfogás, ízlés korlátlanul szabadnak hangoztatott, valójában akárhányszor öncsonkító, szigorú illemszabályrendszere nem ad módot. Weöres itt kedvére ábrázolhat, leírhat, figurákat teremthet és mozgathat, történeteket kerekíthet, dúskálhat halottnak ítélt versformákban, élhet egy ódon, dús zamatú nyelvvel, játszhat egy groteszkül elavult írásformával, beilleszthet azóta kikísérletezett fogásokat a patinás miliőbe, a fiktívet bizarr és merész módon egybejátszhatja a történelmi nevekkel, helyzetekkel és - mintegy mellékesen - olyan sok oldalról színesen elegánsan fölrajzolja az egész korszakok, hogy történelmi kézikönyvekből sem ismerhetnénk meg különbül. Remek ötle, hogy (az egykorú szokásokkal egyezőleg) Psyché fiktív versei közé applikálja Weöres az általa régóta nagyrabecsült Ungvárnémeti Tóth László hiteles verseinek egy egész ciklusát. (Psyché pompás élet- és jellemrajzot is "közöl' Ungvárnémetiről - olyan szabadon bánva figurával, tényekkel, ahogy a történelmi regényekben eddig is tették ugyan az írók, de lírai emlékezésnek álcázott "tanulmányban" eddig hasonlót nem találhattunk.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Weöres Sándor - A kétfejű fenevad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Mahrun veszése
E vers szerint ember és emlékezet régibb, mint a Föld. Az ős csillag, Mahruh, ahonnan származunk, gömbölyű és üres óriásbúborék volt s a mostaninál ezerszerte nagyobb tengereket, rónákat, hegyeket hordozott; s többfajta élőlényt és sokkal több embert. Évmilliókkal ezelőtt szétrobbant; egyik elröppent cseppje a mi Földünk. Belső űrében a Nap és minden kísérője sokszorosan elfért volna, de akkor ezek még nem voltak. Kívül három izzó égitest keringett, úgy világítottak és melegítettek, mint most a Nap: a sárga Udmirtu, a fehér Khaureu és a vörös Bingu; és kilenc tarka üstökös kígyózott velük. Bonyolult ütemben, váltakozó világosságban-sötétségben ringatta óriásait és törpéit Mahruh, „az ősök léptei alatti hely”, „az istenek gyümölcsös-kertje”. Az ének szavai közt idegen nevek villódznak, mint iszapban a sárkányok: többnyire akkori világrészek nevei; szárazföldek, melyeket a legnagyobb földi távolságokkal úgy mérhetnénk, mint hernyó-arasszal a fakérget; akkora hegyek, hogy talpuk a Földön nem férne el és csúcsuk a Holdat elsöpörné; akkora folyamok és zuhatagok, hogy rajtuk a Hold elúszna. Mahruh végső korszakának, a tűz- és vízözönnek kezdetekor egy lantos szólal, határtalan háborúk közt, világrengés idején; száz pusztuló földet felsorol és elsirat. A szerző Rou Erou-nak, azaz Bíbor Láng-nak nevezi magát. A hanyatlás idején élt, és sokkal kisebb művész, mint az előző virágkorok számtalan költője; de éneke, szinte a veszés pillanatában, villámcsapásként végigvilágít Mahruh tájain, és sommázva látjuk, ha vázlatosan is, hogy míly élet forrt ott. Az ének eredeti címe: „Kana vuanh athetan jargelih” - „Gyászdob száz lerogyó világért Jargeh városában.”

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor diákkori versesfüzete, iskolai dolgozata, levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - A ​vers születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Télköszöntő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Magyar ​etűdök
Gyerekkorunk ​klasszikus és kevésbé ismert rigmusai a szerző kézírásával és saját illusztrációival. Ez a könyv ajándék. Én is ajándékba kaptam. Fiatal házas korunkban W. S. rajzolta és írta számomra, annyiféle tintával, ahányféle színt kapott. Ezért lett olyan tarka, mint a színes tojás. Nekem mindmáig legkedvesebb ajándékom. Azt mondják, a szeretet annál inkább növekszik, mennél inkább osztogatják. Ilyen szeretettel adom olvasói kezedbe ajándéknak ezt a könyvet. Károlyi Amy

Weöres Sándor - Nyisztor Zoltán - A ​keleti út - Párhuzamos naplók
Weöres ​Sándor 1937-ben utazott első ízben Keletre, az előző évben elnyert Baumgarten-díj (a kor legrangosabb irodalmi kitüntetése) összegéből. Útját, melynek során eljutott Indiába, Ceylonba, Szingapúrba, Manilába Naplóban és versekben örökítette meg. Ugyanezen a hajón indult a kínai missziókat meglátogatni a kor neves egyházi írója, szerkesztője, Nyisztor Zoltán is, aki szintén lejegyezte élményeit. A két Napló egymás mellé állításából nagyon érdekes, ismeretlen, színes kép rajzolódik ki Weöres Sándor - költői fejlődése szempontjából oly meghatározó - útjáról, melynek során először szembesült a keleti kultúrával.

Weöres Sándor - Weöres ​100
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Harmincöt ​vers
Weöres ​Sándor új versei szintézist teremtő lírájának szerves darabjai. Ne tévesszen meg bennünket a kötet egyszerű, tényközlő címe: ez a harmincöt vers nem találomra összeválasztott költemények laza füzére, bennük tudatosan, összefoglalóan szólal meg ennek az elbűvölő költészetnek szinte mindegyik hangja: a hetyke és az intim archaizáló, a filozofikusan többértelmű játékos, a kozmikus és mitikus, a szellemesen szatirikus és az olvadékonyan, behízelgően éneklő. Szabadon hullámzó, meghökkentőasszociációk változnak kristályszerűen kemény, letisztult képekkel, bonyolult ritmusképletek a gyermekmondókák egyszerű ütemeivel, álomszerű, gyengéd víziók hétköznapian puritán, pontos lírai megfigyelésekkel. Weöres versei mindig a születés, sőt a teremtés kegyelmi pillanatában maradnak, van bennük valami illanó és megfoghatatlan, de valami vaskosan, megindítóan földszagú, reális is. Magukon hordozzák alkotójuk egyedi, senkihez nem hasonlítható kéznyomát, és mégis – a legjobb értelemben véve – személytelenek. A költőtől távol áll egyéni élményeinek elkendőzése, csak éppen ezeket az élményeket a szó szoros értelmében anyagnak tekinti, hiszen nem zárt, egyedi, egyszeri személyiség titka érdekli, hanem mindaz, ami a mindenség nagy körforgásában, az élet folyamatában közös és szükségszerű. „Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása” – vallja Weöres Sándor. „Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény: ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert.”

Weöres Sándor - Járj, ​baba, járj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Színjátékok
Weöres ​Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Az életmű sorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiá-tól az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulat, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.

Weöres Sándor - Éren-nádon
Éren-nádon ​sikló kúszik, kicsi patak-ágyon vizicsibe úszik. Hajló nád közt kotlós zizzen, vizicsibe-népét tereli a vízben. Ér tükrében látszik az ég is, fejetetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját. A Bóbitán túl... Weöres Sándorról talán ma is mindenkinek először a gyerekeknek írt versei jutnak eszébe. Az életművét gondozó Helikon Kiadó azonban igyekszik megmutatni e sokoldalú alkotó minden arcát, és kiadatlan, felnőtteknek szóló művei mellett olyan gyerekirodalmi csemegéket is kínál, melyek tovább árnyalják a róla kialakult képet. Az Éren-nádon címet viselő kötet ismert és kevéssé ismert állatos versek, mondókák gyűjteménye, Keresztes Dóra rajzaival illusztrálva. Az eddigi szám szerint legteljesebb tematikus válogatás hetven költeményt tartalmaz. Állatfajták szerint összegyűjtve sorakoznak a rigmusok kutyákról, macskákról, na és persze olyan állatokról is, mint Zimzizim, akit a költő teremtett.

Weöres Sándor - 62 ​vers / 62 poems
A ​huszadik századi magyar költészet egyik legnagyobbja, Weöres Sándor (1913-1989) tizenöt éves volt, amikor Kodály Zoltán megzenésítette egy versét. Már egészen fiatalon bravúros verselő volt, és idővel a poézis Próteusza lett belőle. Nem lírai énjét tárta fel a közönség számára, ami a magyar költői magatartás hagyományos formája, inkább álarcok sokaságát öltötte fel, utánozta és újjáalkotta elmúlt korok és távoli népek költői hangját, sőt sosemvolt világokat és személyeket teremtett a semmiből. Rövidebb verseinek ciklusa, a Rongyszőnyeg, ez a csillogó kaleidoszkóp a versvarázslót mutatja legjobb formájában, aki a hangulatok és érzelmek sokféleségét idézi meg színpompás látomásokban és változatos vers-zenével. A benne foglalt költői darabok közül sok vált népszerű gyermekverssé, és sokat fogadhatnak meglepve a költészet felnőtt ínyencei is. A Rongyszőnyegből a válogatást e kétnyelvű kötethez Tótfalusi István készítette, és ő fordította le az angolul értő olvasók számára.

Pásztor Béla - Weöres Sándor - Holdaskönyv
Bizonnyal ​szokatlanul érinti az olvasót, hogy ennek a strófa-sorozatnak két szerzője van. Csak regény, színdarab, tudományos munka szokott több szerzőtől származni, vers szinte soha. Ezért néhány szót kell szólnom a Holdaskönyvről meg azért is, hogy a szerzőtársról, Pásztor Béla barátomról megemlékezzem, aki a második világháborúban zsidó kényszer-munka-szolgálatos volt és eltűnt. Abban a költő-nemzedékben, melyhez mindketten tartozunk, Pásztor Béla volt valamennyiünk közt a legszövevényesebb képzeletű zsúfolt és szeszélyes motívumok halmozója. Lénye szinte nem is e világból való volt, mintha egy jámbor földalatti szellem, a gyökerek és elásott kincsek manója tévedésből embernek született volna. Képzelete, akárcsak az enyém, folyton kikívánkozott a náci terror és a háború által leszűkített emberi sorsból, ez kapcsolt össze bennünket. 1940-ben, mikor Pesten éltem, gyakran eljött hozzám, ilyenkor valósággal fürödtünk a felelőtlen, kacskaringós, elszabadult vers-fabrikálásban. Négysoros strófákat rögtönöztünk, furcsa és kusza versikéket, ha az egyik elkezdett valamit, folytatta a másik, ha az egyik leírt valamit, belejavított, vagy belerontott a másik, javítás-e, rontás-e, nem sokat törődtünk vele: úgy hajszoltuk az ötleteket, mint a szél a vízfodrot, a lehullt lombot, a port. A közösen írt strófákból egy marékra valót kis ciklusokba osztottunk, Holdaskönyv címmel. Talán nem is versek, csak közös hancúrozás. Vagy primitív hímzések, naiv kerámiák: sűrű indázatban nyüzsgő pirinyó démon-, ember-, állat-alakok. _Weöres Sándor_ Hajlamaimat követve gondoltam formába a Holdaskönyvet, képzeteimre hagyatkoztam, így áradtak pazarlóan a rajzok. Hagytam, hogy csavarodjanak a figurák, egy elképzelt falhoz odakenve lapítottam őket, hogy egymás hajlongását követve közös ritmusba fonódjanak. A versek által felvillanó képzeteket hagytam szétfolyni a kezem között, majd kőre rajzolva tömörítettem őket, mint egy román kori oszlopfőre. Az illusztrátor alázata azonosulás az írott képek érzelmeivel, ezért legalább olyan hevülettel kell kifejezni az olvasás által feltörő víziókat, nem szabad rátelepedni a versekre, hanem saját képzelettel kell folytatni. A felvillanó képzetek világát csak az öntudatlan áramlás segítségével fejezhetem ki, a játékosan összefonódó képekben, ritmusban, megbújik a tragédia. Szürrealista ornamentika minden strófa, egymásból bomlanak és egymásba szövődnek, egyszerre játékos és szenvedő a szálak sodrása. A széthulló valóság elemei dallamfüzérben léteznek tovább, újraálmodva a valóságot, amely egy karneváli forgatag, a görbe tükörbe néző ember szédülete. Az elillanó képzetek amorf stilizációiban feloldódik a kiismerhetetlen világ, a groteszk rigmusok, képek látszólag megszabadítanak a félelemtől, de a sorok mögül a lét abszurditása árad. _Gaál József_

Weöres Sándor - Priapos
Mind ​illetlen versezet,s ládd, mégsem ledér dalok. Weöres Sándor máig a legkisebbeknek szóló csengő-bongó verseiről ismert, igazi próteuszi költő volt, aki minden hangnemben és versformában képes volt ugyanolyan remekműveket alkotni. A sorból természetesen a pajzán, főként a népköltészeti rigmusok modorában írt versikék, sikamlós szonettek és epigrammák sem maradhattak ki. A 2001-ben először kéziratos hasonmás kiadásban megjelent Weöres-kötetben a magyar néphagyományok mellett remekül megférnek az antik költészeti formák is, hiszen az ókori görögök a kötet címét adó Priapos személyében a termékenység istenét tisztelték: kertjeikben a férfitermékenység buzdítására előszeretettek állították föl karó alakú faszobrait. Az 1950 őszén lejegyzett 40 vers a politikai cenzúra időszakára esett, sokáig a kutatók sem tudtak létezéséről. Az erotikus versgyűjteményt Orosz István készített különleges rajzokat.

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Tollrajzok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egysoros ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Áthallások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - A ​szerelem ábécéje
Megismertem ​minden szerelmet: az emberekét, a fákét, virágokét és madarakét, az ördögökét és angyalokét, az Istenét. Végső kedvesem te vagy, olvasó. Mindig hű leszek hozzád. Ez a könyv jegyajándékom: tarka ládika, melyben huszonkét kis ékszert találsz. Gondold, hogy lelked az én menyasszonyom - akár nő vagy, akár férfi, a te lelked az én menyasszonyom - ezért oly gondosan és komolyan bontsd ki elmédben e verseket, mint a leány az ékszereket, melyeket vőlegénye küldött. Bontsd ki az "Ajánlás"-t: tükör, melyben saját arcodat látod és azét, akire legtöbbet gondolsz: a "Boldogság"-ot, az egymáshoz hangolódott szeretők életen túlra mutató dalát: a "Csók"-ot, mely a két szeretkező test egybefonódását mutatja, nem az érzékiség ködén keresztül, hanem az ős-örök szeretkezést elementáris tisztaságában: a "Dal"-t, melyből kihallhatod a földi szerelem áradó, szakadatlan, végtelen dallamát; s haladj tovább, a sóvárgó, mosolygó, bánkódó, tört-fényű, vagy telt-ragyogású verseken keresztül, a "Zárószó"-ig, a végső, tárgytalan szerelem énekéig, melyből megtudhatod, hogy folyton-változó érzéseink rabságából hogyan bontakozik ki életünknek célja és értelme, a változatlan, örök, teljes szerelem.

Weöres Sándor - A ​medve töprengése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Elhagyott ​versek
A ​kötet címe alapján a kötetnek is kettős értelme van: el/kihagyott és elhagyott/elkallódott művek. Weöres Sándor ugyanis nagyon kritikusan, nagy művészi műgonddal írta alkotásait, s ennek nem mond ellent, hogy született költő volt, akiből csak úgy áradta költészet. Amikor életművét összegezte, alaposan megválogatta írásait, pedig ezek a kihagyott darabok sem érdektelenek, színvonaltalanok. Mégis elhagyta őket művészi igényességből (pl. a fiatalkori verseit), személyes vagy politikai okokból. De nem tartotta számon valamennyi művét azért sem, mert elajándékozta, elkeverte kéziratai egy részét, elfeledkezett róluk vagy éppen félretette a „vers csírákat”, amelyeket valamilyen nagyobb „vers-szimfónia” elkészítéséhez akart felhasználni. E gyűjtemény tehát most ezeket az ismeretlen, „elhagyott” költeményeket adja közre a teljesség igénye nélkül: a hagyatékban és más gyűjtők birtokában fennmaradt kiadatlan verseit, valamint a csupán folyóiratokban, újságokban, antológiákban, egyedi kötetekben, gyermekeknek szánt összeállításokban kiadott alkotásait azért, hogy az életmű a maga egészében – a tizenöt éves kora óta rendszeresen publikáló ifjú zsengéitől egészen az érett művésznek halála előtt írt töredékeiig – megismerhető legyen az őt szerető és értő olvasók számára, hogy teljesebbé válhasson a róla alkotott képünk.

Weöres Sándor - Tizenegy ​szimfónia
Tizenegy ​versoszlop, Weöres Sándor költői művének tizenegy tartópillére sorakozik egymás mellé a költő 60. születésnapját köszöntő kis verseskönyvében. Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegezik egy-egy korszakának költői jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát. Az Első szimfónia például a pályakezdet lírai kvintesszenciája, a - korábban Háromrészes ének címmel ismert - Harmadik szimfónia az 1943 táján bekövetkezett nagy fordulat összegezése, amikor nemcsak saját költészetén belül nyitott "új tárnát" Weöres Sándor, de az egész magyar, sőt: világköltészet szempontjából új tartalmakat fogott el ihletével "a lélek árján fénylő, forró igékből", amikor "a forma mellé megjelent nálam a tartalom - ahogyan egyik levelében írta, még 1943-ban, de minden eddigitől eltérő módon. Ennek a tartalomnak nincs logikai láncolata, a gondolatok, mint a zeneműben a fő- és melléktémák, keringenek, anélkül, hogy konkréttá válnának, az intuíció fokán maradva." De ezek a szimfóniák nemcsak betetőzői egy-egy korszaknak, egyszersmind azt is előlegezik, ami a költő ösztöneiben rejtve szunnyad, s később, látszólag váratlanul, szinte előzmények nélkül valósul meg. Így a Negyedik szimfónia, a "hódolat Arany Jánosnak", a pastiche remekműve, a más költő alkatába való beleélés ritka csodája, ahonnét az út már a későbbi Psyché felé vezet. S végül a Tizenegyedik szimfónia (amelyet az olvasóközönség ebből a kötetből ismerhet meg), megint nem pusztán a Psyché utáni korszak összefoglalása, de valamiképpen az összes többi szimfóniára is ráépül. A tizenegy hosszú versben a magyar líra történetében talán soha nem volt spontán válogatás vagy kiemelés érvényesül, amit a költői ösztön maga végzett el, az életmű építésével párhuzamosan, melynek "egyik végén a nyugati líra a nagy nyelvolvasztó, logikátlan ihlet-nyelvet teremtő kísérlete áll, a másikon az ősi mítoszok modern sugallata" (Németh László).

Weöres Sándor - Hold ​és Sárkány
Ez ​a könyv két nagyszerű drámai művet tartalmaz. A Holdbéli csónakos mulatságos mesejáték, tele sziporkázó ötletekkel, fordulatokkal, szürrealista bukfencekkel, tréfával, bonyodalommal, érzelmességgel és csúfondárossággal. Az Octopus avagy Szent György és a Sárkány Históriája shakespeare-i méretű, epikus történelmi-társadalmi dráma ; Weöres győzi benne szuflával a hatalmas shakespeare-i képalkotást, nyelvet, dikcióhömpölygést, jellemek, sorsok, eszmék kavargását, fekete ragyogásba fogva a káoszt. A Szent György-legenda egy sovány részletén alapuló nagyszabású mű fő mondanivalója az, hogy minden szükséges társadalmi változásnak - ha arra megérett a helyzet, és valóban változás kell - mélyrehatónak kell lennie ; nem elégedhet meg látható eredményekkel vagy szimbólumcserékkel. Csak a gyökeresen új léphet az előző rossz helyére.

Weöres Sándor - Merülő ​Saturnus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Tűzkút
"A ​negyven évnél hamarább elérkező III. évezredbe küldöm könyvemet, nem sejtve, meddig őrzi meg és kedvérevaló-e, de bizakodva hogy rácáfol a Menschendämmerung próféciára; és remélve hogy nem pesszimizmust és nihilizmust lát ez írásokban, inkább kacag a spirituszcsempészeten, amit a szellemi szesztilalomnak talán már véget ért időszakában űztem, ugyanazzal a derűvel néz vissza öreg szemembe, mint én előre az ő kedves fiatal szemébe. E versek nihilizmusa, úgy vélem, nem egyéb, mint a stílusnak, eszmének, életnek többé-kevésbé idegen rétegeibe hatolás: az ismeretlen mindig űr-szerű és ijesztő, mégis valóság, fel kell tárnunk. Ami pedig a pesszimizmust illeti: Európa háromezer esztendős tündöklő csodájának és kegyetlenül kapzsi uralmának betegágya mellett ázsiai vérünk száz könnyet verejtékezik, de százegyet nem. Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása; értenek-e, azzal sem törődöm. Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert. Átvilágítani és felrázni óhajtlak, hogy átrendezhesd magadat zárt, véges, egzisztenciális énedből nyitott, szociális, kozmikus, végtelen énné. A kommunisztikus embert hívom, aki ráeszmél a birtoklás, rang, erőszak kényelmetlenségére, külső érvényesülés helyett testi-lelki önmagát emeli egyre értékesebbé."

Weöres Sándor - Rapszódia ​a kivívott szabadságról
Ez ​az összeállítás Weöres Sándor közéleti és közérzeti költeményeit tartalmazza: vallomásait hazájához, anyanyelvéhez, a magyar irodalomhoz, valamint lírai beszámolóit pályájának alakulásáról, az őt ért méltatlan kritikákról. Kifejezett politikai versek is találhatók a kötetben: a Rákosi-rendszer zsarnokságáról, az 1956-os forradalomról és annak eltiprásáról, majd az ezt követő évek keserűségeiről. Nem apolitikus, elefántcsonttoronyba visszahúzódó költővel ismerkedhetünk meg e lapokon, hanem a környező világra, a mindennapi életre nagyon is figyelő humanista művésszel, aki magyarként európai és európaiként magyar.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​levelek I-II.
„Összegezve ​a dolgot: Mindegy, miről ír valaki, csak műve jól legyen megírva és akkor van jól megírva, ha a mű a szerzőnek egész mivoltában gyökerezik és ha a szerző önmagából valamely csak egyszeri többletet tudott meríteni. Az ilyen mű szép, s minthogy a szerző önmaga mélyéről merített, tehát igaz, és ami szép is, igaz is, az szükségképpen jó.” Fülep Lajoshoz írt leveléből Csönge, 1939. Aug. 10.

Weöres Sándor - A ​tündér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor kézírásos könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók