Ajax-loader

Weöres Sándor könyvei a rukkolán


Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Weöres Sándor - A kétfejű fenevad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Mahrun veszése
E vers szerint ember és emlékezet régibb, mint a Föld. Az ős csillag, Mahruh, ahonnan származunk, gömbölyű és üres óriásbúborék volt s a mostaninál ezerszerte nagyobb tengereket, rónákat, hegyeket hordozott; s többfajta élőlényt és sokkal több embert. Évmilliókkal ezelőtt szétrobbant; egyik elröppent cseppje a mi Földünk. Belső űrében a Nap és minden kísérője sokszorosan elfért volna, de akkor ezek még nem voltak. Kívül három izzó égitest keringett, úgy világítottak és melegítettek, mint most a Nap: a sárga Udmirtu, a fehér Khaureu és a vörös Bingu; és kilenc tarka üstökös kígyózott velük. Bonyolult ütemben, váltakozó világosságban-sötétségben ringatta óriásait és törpéit Mahruh, „az ősök léptei alatti hely”, „az istenek gyümölcsös-kertje”. Az ének szavai közt idegen nevek villódznak, mint iszapban a sárkányok: többnyire akkori világrészek nevei; szárazföldek, melyeket a legnagyobb földi távolságokkal úgy mérhetnénk, mint hernyó-arasszal a fakérget; akkora hegyek, hogy talpuk a Földön nem férne el és csúcsuk a Holdat elsöpörné; akkora folyamok és zuhatagok, hogy rajtuk a Hold elúszna. Mahruh végső korszakának, a tűz- és vízözönnek kezdetekor egy lantos szólal, határtalan háborúk közt, világrengés idején; száz pusztuló földet felsorol és elsirat. A szerző Rou Erou-nak, azaz Bíbor Láng-nak nevezi magát. A hanyatlás idején élt, és sokkal kisebb művész, mint az előző virágkorok számtalan költője; de éneke, szinte a veszés pillanatában, villámcsapásként végigvilágít Mahruh tájain, és sommázva látjuk, ha vázlatosan is, hogy míly élet forrt ott. Az ének eredeti címe: „Kana vuanh athetan jargelih” - „Gyászdob száz lerogyó világért Jargeh városában.”

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - A ​sebzett föld éneke
"Ez ​a könyv W. S. költészetének hegy- és vízrajzi térképe. Minden csermely, patak, folyó megjelölve: kerülővel vagy egyenest úszik a Deltába, mely a tengerbe fut. Vagy piros jelzésű ösvény, szurdok, hágó, hegyláncokon átkúszva vezet a csúcs felé. S kék jelzéssel egy-egy magánosan ismerős nagy hegy. Ezekből a csermelyekből, patakokból, ösvényekből és hegyekből épül a W. S.-i mű. Ismerős akkordok, dallamok, ütemek hangolása egy még kivilágítatlan hangversenyteremben. Már minden együtt van, a színskála ismerős, ilyen színű fonalakból szövi majd az évek szövőszéke az életművet. Bevezetője s egyben keresztmetszete az Egybegyűjtött írások három vaskos kötetének. Ennek a kötetnek létjogosultsága, hogy versei nem jelentek meg az életműkiadásban és javarészt sehol sem. Hogy miért? Nem voltak kéznél, elfelejtődtek, iskolásfüzetekben rejtőztek, ide-oda bejegyezve papírfoszlányokon halványodtak. Ezeknek a verseknek a felkeresése volt az én dzsungel-expedícióm. Pepita füzetek homályos erdejét, idősb W. S. gazdasági könyvelését átfésülve akadtam a bújócskát játszó kamaszkori írásokra, a szinte világon túli derűjét és evilági szarkazmusát megtaláló ifjú költőre, akiben a természet eső-kopogása, patak-iramlása és vihar-fúvása lüktet." Károlyi Amy

Károlyi Amy - Weöres Sándor - Weöres ​Sándor titkai
Valóság ​és ideál Utam jelekkel teleróttam de az Igaz, amelyre törtem, úgy maradt, mint tiszta papírlap s ragyog, mint hajnal a tükörben.

Weöres Sándor - Köszöntlek, ​karácsony
Jelen ​kötet a költő karácsonyi gondolatkörhöz, a télhez, az ünnephez, a családhoz, a szeretethez, valamint Istenhez kapcsolódó verseiből válogat. A versek mindegyike egyenként csillogtatja meg Weöres Sándor zseniális stílusát, egyedi, utánozhatatlan hangját, virtuozitását. Sajátos szemüvegén keresztül tekinti a világot, benne a karácsonyt és a hozzá kapcsolható fogalmakat, hogy aztán karcos, fanyar, iróniától, sőt néhol keserűségtől sem mentes hangon öntse formába sorait, melyeken mindentől függetlenül átsejlik örök humánuma. A költő vitathatatlan tehetségével megörökített élet és halál örök tánca, elválaszthatatlan kettőse adja meg magasságát és mélységét a válogatáskötetnek. Köszöntsük vele a karácsonyt!

Weöres Sándor - Varázsének
Weöres ​Sándor népszerű verséhez, amit a gyerekek Csiribiriként énekelnek az óvodában, Igor Lazin rajzolt a kicsik szívéhez szóló rajzokat. Leporelló formájában adjuk ki, hogy a kicsik is nézegethessék a rajzokat, amíg a szülők elmondják hozzájuk a verset.

Weöres Sándor - Szent ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Hetedhét ​ország
Weöres ​Sándor és Károlyi Amy verseivel

Weöres Sándor - Elhagyott ​versek
A ​kötet címe alapján a kötetnek is kettős értelme van: el/kihagyott és elhagyott/elkallódott művek. Weöres Sándor ugyanis nagyon kritikusan, nagy művészi műgonddal írta alkotásait, s ennek nem mond ellent, hogy született költő volt, akiből csak úgy áradta költészet. Amikor életművét összegezte, alaposan megválogatta írásait, pedig ezek a kihagyott darabok sem érdektelenek, színvonaltalanok. Mégis elhagyta őket művészi igényességből (pl. a fiatalkori verseit), személyes vagy politikai okokból. De nem tartotta számon valamennyi művét azért sem, mert elajándékozta, elkeverte kéziratai egy részét, elfeledkezett róluk vagy éppen félretette a „vers csírákat”, amelyeket valamilyen nagyobb „vers-szimfónia” elkészítéséhez akart felhasználni. E gyűjtemény tehát most ezeket az ismeretlen, „elhagyott” költeményeket adja közre a teljesség igénye nélkül: a hagyatékban és más gyűjtők birtokában fennmaradt kiadatlan verseit, valamint a csupán folyóiratokban, újságokban, antológiákban, egyedi kötetekben, gyermekeknek szánt összeállításokban kiadott alkotásait azért, hogy az életmű a maga egészében – a tizenöt éves kora óta rendszeresen publikáló ifjú zsengéitől egészen az érett művésznek halála előtt írt töredékeiig – megismerhető legyen az őt szerető és értő olvasók számára, hogy teljesebbé válhasson a róla alkotott képünk.

Weöres Sándor - Színjátékok
Weöres ​Sándor életművében színjátékai kiemelt jelentőséggel bírnak; tehetségének közel azonos fontosságú kifejezési formája a líra és a dráma. Az életmű sorozat most megjelenő kötete ismert és játszott darabjait adja közre az 1938-ban írt Theomachiá-tól az 1968-as Kétfejű fenevadig, megmutatva műfaji, hangulat, nyelvi sokszínűségét, gondolati gazdagságát. A kiadvány újdonsága néhány, a hagyatékban és közgyűjteményekben fennmaradt, kötetben kiadatlan báb- és mesejáték, librettó, jelenet, valamint drámatöredék, mely segíti az olvasót a weöresi színjátékírói műhely jobb megismerésében.

Weöres Sándor - Tizenegy ​szimfónia
Tizenegy ​versoszlop, Weöres Sándor költői művének tizenegy tartópillére sorakozik egymás mellé a költő 60. születésnapját köszöntő kis verseskönyvében. Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegezik egy-egy korszakának költői jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát. Az Első szimfónia például a pályakezdet lírai kvintesszenciája, a - korábban Háromrészes ének címmel ismert - Harmadik szimfónia az 1943 táján bekövetkezett nagy fordulat összegezése, amikor nemcsak saját költészetén belül nyitott "új tárnát" Weöres Sándor, de az egész magyar, sőt: világköltészet szempontjából új tartalmakat fogott el ihletével "a lélek árján fénylő, forró igékből", amikor "a forma mellé megjelent nálam a tartalom - ahogyan egyik levelében írta, még 1943-ban, de minden eddigitől eltérő módon. Ennek a tartalomnak nincs logikai láncolata, a gondolatok, mint a zeneműben a fő- és melléktémák, keringenek, anélkül, hogy konkréttá válnának, az intuíció fokán maradva." De ezek a szimfóniák nemcsak betetőzői egy-egy korszaknak, egyszersmind azt is előlegezik, ami a költő ösztöneiben rejtve szunnyad, s később, látszólag váratlanul, szinte előzmények nélkül valósul meg. Így a Negyedik szimfónia, a "hódolat Arany Jánosnak", a pastiche remekműve, a más költő alkatába való beleélés ritka csodája, ahonnét az út már a későbbi Psyché felé vezet. S végül a Tizenegyedik szimfónia (amelyet az olvasóközönség ebből a kötetből ismerhet meg), megint nem pusztán a Psyché utáni korszak összefoglalása, de valamiképpen az összes többi szimfóniára is ráépül. A tizenegy hosszú versben a magyar líra történetében talán soha nem volt spontán válogatás vagy kiemelés érvényesül, amit a költői ösztön maga végzett el, az életmű építésével párhuzamosan, melynek "egyik végén a nyugati líra a nagy nyelvolvasztó, logikátlan ihlet-nyelvet teremtő kísérlete áll, a másikon az ősi mítoszok modern sugallata" (Németh László).

Weöres Sándor - Kutyatár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor - A ​szerelem ábécéje
Megismertem ​minden szerelmet: az emberekét, a fákét, virágokét és madarakét, az ördögökét és angyalokét, az Istenét. Végső kedvesem te vagy, olvasó. Mindig hű leszek hozzád. Ez a könyv jegyajándékom: tarka ládika, melyben huszonkét kis ékszert találsz. Gondold, hogy lelked az én menyasszonyom - akár nő vagy, akár férfi, a te lelked az én menyasszonyom - ezért oly gondosan és komolyan bontsd ki elmédben e verseket, mint a leány az ékszereket, melyeket vőlegénye küldött. Bontsd ki az "Ajánlás"-t: tükör, melyben saját arcodat látod és azét, akire legtöbbet gondolsz: a "Boldogság"-ot, az egymáshoz hangolódott szeretők életen túlra mutató dalát: a "Csók"-ot, mely a két szeretkező test egybefonódását mutatja, nem az érzékiség ködén keresztül, hanem az ős-örök szeretkezést elementáris tisztaságában: a "Dal"-t, melyből kihallhatod a földi szerelem áradó, szakadatlan, végtelen dallamát; s haladj tovább, a sóvárgó, mosolygó, bánkódó, tört-fényű, vagy telt-ragyogású verseken keresztül, a "Zárószó"-ig, a végső, tárgytalan szerelem énekéig, melyből megtudhatod, hogy folyton-változó érzéseink rabságából hogyan bontakozik ki életünknek célja és értelme, a változatlan, örök, teljes szerelem.

Weöres Sándor - Hold ​és Sárkány
Ez ​a könyv két nagyszerű drámai művet tartalmaz. A Holdbéli csónakos mulatságos mesejáték, tele sziporkázó ötletekkel, fordulatokkal, szürrealista bukfencekkel, tréfával, bonyodalommal, érzelmességgel és csúfondárossággal. Az Octopus avagy Szent György és a Sárkány Históriája shakespeare-i méretű, epikus történelmi-társadalmi dráma ; Weöres győzi benne szuflával a hatalmas shakespeare-i képalkotást, nyelvet, dikcióhömpölygést, jellemek, sorsok, eszmék kavargását, fekete ragyogásba fogva a káoszt. A Szent György-legenda egy sovány részletén alapuló nagyszabású mű fő mondanivalója az, hogy minden szükséges társadalmi változásnak - ha arra megérett a helyzet, és valóban változás kell - mélyrehatónak kell lennie ; nem elégedhet meg látható eredményekkel vagy szimbólumcserékkel. Csak a gyökeresen új léphet az előző rossz helyére.

Weöres Sándor - Kútbanéző
"Ezek ​a versek a lasceaux-i barlangfestmények verses rokonai. Az ősember nap mint nap veszélyeztetett létét varázsigékkel (rajzokkal) kibeszélő s a vallomás által megvédeni akaró kultikus igék. W. S. versei egy Mallarmén, Picassón, Keresztes Szent Jánoson, afrikai primitíveken és ókori mítoszokon nevelkedett ősember szavai. Évmilliós átöröklött félelmek szólalnak meg modernül iskolázott hangon, de archaikus erővel." _Károlyi Amy_

Weöres Sándor - Válogatott ​versek
Weöres ​Sándor korunk magyar költészetének Próteusza. Szinte számtalan alakváltozása közismert; lénye hol mitikus, hol középkori, vagy pedig merészen modern; szelleme is szüntelen metamorfózis: egyszer az óegyiptomi bölcseké vagy a kínai császároké, máskor a gyermekeké. Mindennel azonosulni tud, mindennek magára tudja ölteni a formáját. Ez azonban nem személyteleníti el; ellenkezőleg: ez a cselekvés a személyisége, ez válik egyetlen és tökéletes személyiséggé. Ezért vallhatja a líráról - és közvetlen persze önmagáról is -: "Se tartalom, se forma - hát mi kell? / A jó vers élőlény, akár az alma, / ha ránézek, csillogva visszanéz, / mást mond az éhesnek s a jóllakottnak, / és más a fán, a tálon és a szájban, / végső tartalma vagy formája nincs is, / csak él és éltet. Vajjon mit jelent / nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer / jelentés ott s akkor fakad belőle, / mikor nézik, tapintják, ízlelik." Ez a válogatás Weöres Sándornak azokból a köteteiből készült, amelyek 1945-től napjainkig láttak napvilágot. A költő igen sokoldalú és szerteágazó lírájának legmaradandóbb, legjellegzetesebb és egyszersmind legközkedveltebb darabjait igyekszik bemutatni.

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor kézírásos könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pásztor Béla - Weöres Sándor - Holdaskönyv
Bizonnyal ​szokatlanul érinti az olvasót, hogy ennek a strófa-sorozatnak két szerzője van. Csak regény, színdarab, tudományos munka szokott több szerzőtől származni, vers szinte soha. Ezért néhány szót kell szólnom a Holdaskönyvről meg azért is, hogy a szerzőtársról, Pásztor Béla barátomról megemlékezzem, aki a második világháborúban zsidó kényszer-munka-szolgálatos volt és eltűnt. Abban a költő-nemzedékben, melyhez mindketten tartozunk, Pásztor Béla volt valamennyiünk közt a legszövevényesebb képzeletű zsúfolt és szeszélyes motívumok halmozója. Lénye szinte nem is e világból való volt, mintha egy jámbor földalatti szellem, a gyökerek és elásott kincsek manója tévedésből embernek született volna. Képzelete, akárcsak az enyém, folyton kikívánkozott a náci terror és a háború által leszűkített emberi sorsból, ez kapcsolt össze bennünket. 1940-ben, mikor Pesten éltem, gyakran eljött hozzám, ilyenkor valósággal fürödtünk a felelőtlen, kacskaringós, elszabadult vers-fabrikálásban. Négysoros strófákat rögtönöztünk, furcsa és kusza versikéket, ha az egyik elkezdett valamit, folytatta a másik, ha az egyik leírt valamit, belejavított, vagy belerontott a másik, javítás-e, rontás-e, nem sokat törődtünk vele: úgy hajszoltuk az ötleteket, mint a szél a vízfodrot, a lehullt lombot, a port. A közösen írt strófákból egy marékra valót kis ciklusokba osztottunk, Holdaskönyv címmel. Talán nem is versek, csak közös hancúrozás. Vagy primitív hímzések, naiv kerámiák: sűrű indázatban nyüzsgő pirinyó démon-, ember-, állat-alakok. _Weöres Sándor_ Hajlamaimat követve gondoltam formába a Holdaskönyvet, képzeteimre hagyatkoztam, így áradtak pazarlóan a rajzok. Hagytam, hogy csavarodjanak a figurák, egy elképzelt falhoz odakenve lapítottam őket, hogy egymás hajlongását követve közös ritmusba fonódjanak. A versek által felvillanó képzeteket hagytam szétfolyni a kezem között, majd kőre rajzolva tömörítettem őket, mint egy román kori oszlopfőre. Az illusztrátor alázata azonosulás az írott képek érzelmeivel, ezért legalább olyan hevülettel kell kifejezni az olvasás által feltörő víziókat, nem szabad rátelepedni a versekre, hanem saját képzelettel kell folytatni. A felvillanó képzetek világát csak az öntudatlan áramlás segítségével fejezhetem ki, a játékosan összefonódó képekben, ritmusban, megbújik a tragédia. Szürrealista ornamentika minden strófa, egymásból bomlanak és egymásba szövődnek, egyszerre játékos és szenvedő a szálak sodrása. A széthulló valóság elemei dallamfüzérben léteznek tovább, újraálmodva a valóságot, amely egy karneváli forgatag, a görbe tükörbe néző ember szédülete. Az elillanó képzetek amorf stilizációiban feloldódik a kiismerhetetlen világ, a groteszk rigmusok, képek látszólag megszabadítanak a félelemtől, de a sorok mögül a lét abszurditása árad. _Gaál József_

Weöres Sándor - Weöres ​Sándor diákkori versesfüzete, iskolai dolgozata, levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Sok ​tünemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Károlyi Amy - Macskaszerenád
Károlyi ​Amy és Weöres Sándor számtalan verse bizonyítja, hogy a természet minden jelensége, titokzatossága, szépsége és tragédiája erősen foglalkoztatta őket. Az állatok viselkedésében is a létezés örök törvényszerűségeit kutatták, az élet sokszínűségében gyönyörködtek. Közös életük végén otthonukat mindig megosztották egy-egy befogadott macskával. A költő házaspár egykori szerkesztője, egyben – Károlyi Amy szavaival élve – „cicapásztoruk”, Steinert Ágota Weöres és Károlyi macskákról szóló verseit gyűjtötte össze a szerzők és cicáik emlékére és a macskabarátok örömére. A kötetet Orosz István remek grafikái illusztrálják.

Weöres Sándor - Merülő ​Saturnus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Ének ​a határtalanról
Amikor ​még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én. Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jég-erezetten hömpölygetett nagy erő. És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk.

Weöres Sándor - Harmincöt ​vers
Weöres ​Sándor új versei szintézist teremtő lírájának szerves darabjai. Ne tévesszen meg bennünket a kötet egyszerű, tényközlő címe: ez a harmincöt vers nem találomra összeválasztott költemények laza füzére, bennük tudatosan, összefoglalóan szólal meg ennek az elbűvölő költészetnek szinte mindegyik hangja: a hetyke és az intim archaizáló, a filozofikusan többértelmű játékos, a kozmikus és mitikus, a szellemesen szatirikus és az olvadékonyan, behízelgően éneklő. Szabadon hullámzó, meghökkentőasszociációk változnak kristályszerűen kemény, letisztult képekkel, bonyolult ritmusképletek a gyermekmondókák egyszerű ütemeivel, álomszerű, gyengéd víziók hétköznapian puritán, pontos lírai megfigyelésekkel. Weöres versei mindig a születés, sőt a teremtés kegyelmi pillanatában maradnak, van bennük valami illanó és megfoghatatlan, de valami vaskosan, megindítóan földszagú, reális is. Magukon hordozzák alkotójuk egyedi, senkihez nem hasonlítható kéznyomát, és mégis – a legjobb értelemben véve – személytelenek. A költőtől távol áll egyéni élményeinek elkendőzése, csak éppen ezeket az élményeket a szó szoros értelmében anyagnak tekinti, hiszen nem zárt, egyedi, egyszeri személyiség titka érdekli, hanem mindaz, ami a mindenség nagy körforgásában, az élet folyamatában közös és szükségszerű. „Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása” – vallja Weöres Sándor. „Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény: ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert.”

Weöres Sándor - A ​medve töprengése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​levelek I-II.
„Összegezve ​a dolgot: Mindegy, miről ír valaki, csak műve jól legyen megírva és akkor van jól megírva, ha a mű a szerzőnek egész mivoltában gyökerezik és ha a szerző önmagából valamely csak egyszeri többletet tudott meríteni. Az ilyen mű szép, s minthogy a szerző önmaga mélyéről merített, tehát igaz, és ami szép is, igaz is, az szükségképpen jó.” Fülep Lajoshoz írt leveléből Csönge, 1939. Aug. 10.

Weöres Sándor - Szerelmes ​verseim
Hőségben ​ágyadon fekszel ruhátlan, / hajad sötét, bőröd kéken ragyog; / moccanni sem merek a szöglet-árnyban, / mert rád terülnek mind a csillagok. „Nem igyekszem megörökíteni személyem, életem, vágyaim, érzelmeim, gondolataim kis szamárfészkét, nagyjából ugyanolyan, mint bárkié. Inkább, ami bennem az alig ismert mélyrétegekből fölfakad, kevéssé személyi, sokkal inkább általános-emberi” – írta Weöres Sándor egyik prózai írásában, s bár úgynevezett szerelmi lírájában is ezt az általános emberit igyekszik kiemelni, mindezt a személyes vonatkozások hitelesítik. E kötet darabjai – nagy részük csak a hagyatékban maradt fenn – az idézett elvek jegyében nem annyira a szeretett nőkről szólnak, mint a szerelem élményéről és magáról a költőtől. A versek szenvedélyessége és szuggesztívitása, keletkezési körülményeik titokzatossága kiváltja azt az érzést, amit Weöres Sándor elérni kíván, hogy olvasóinak „idegei borzongjanak, mint kifeszített húr a szélben”, a kapott élmény annyira megrázza őket, hogy ne tudjanak fölötte gyorsan napirendre térni. A versgyűjteményt Orosz István különleges rajzai díszítik.

Weöres Sándor - Füves ​könyv
„Egyetlen ​ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” „A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan. Igazságot csak beszéd nélkül tudhatsz meg, tehát csak önmagadtól. Tedd alkalmassá lelkedet arra, hogy az igazságot tudhasd benne.” Kötetünkben Weöres Sándor életvezetési tanácsai, filozófiai lírájának tömör összefoglalásai találhatók: teljes költemények éppen úgy, mint vers- illetve prózarészletek. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő Steinert Ágota adta, annak mintájára, ahogy a költő ezt tette A teljesség felé című munkájában. A Weöres Centenáriumi Év alkalmából kiadott könyv bepillantást enged Weöres Sándor „tanításaiba”: nincsenek hősök és nemes eszmék az ember nélkül.

Weöres Sándor - Három ​veréb hat szemmel
Weöres ​Sándor életművében kiemelt szerepet kap a Három veréb hat szemmel című, első kiadásban 1977-ben (Szépirodalmi), majd bővített változatban 1982-ben (Magvető) megjelent antológia, amely a költő szavaival rokontalan könyv a világon. A középkortól a XX. század kezdetéig tesz közzé "lappangó, rejtett, ismeretlen költői szépségeket, különös izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban új kiadás nélkül vagy éppen kéziratban, kiadatlanul". Több mint negyedszázad után a Helikon Kiadó az életmű-sorozatban teszi újra közzé az eredetileg a nagyközönségnek szánt "temető-feltáró" antológiát, ami nemcsak rendkívül szórakoztató és tanulságos gyűjtemény, hanem sajátos vonással gazdagítja Weöres Sándorról alkotott képünket. A két kötetet az 1982-es változat szerkesztője, Steinert Ágota gondozta. Helyet kap a műben Kovács Sándor Iván forrásjegyzéke és bevezető tanulmánya, valamint Bata Imre esszéje.

Kollekciók