Romsics Ignác könyvei a rukkolán

Romsics Ignác - Nemzet, ​nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században
A ​18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma éppen 20. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának diszharmóniája mindazonáltal nem tűnt el, csupán új formákat öltött. A nacionalizmus ma is a térség békéjét és stabilitását veszélyeztető tényezők egyike. E kötet tárgya a régió nemzetállami átalakulásának és ezzel összefüggésben a nemzetileg motivált államközi és államon belüli ellentétek történeti alakulásának a bemutatása, valamint a konfliktuskezelés technikáinak áttekintése és értékelése. A kötet jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik a napi híradásoknál, politikai nyilatkozatoknál és jószándékú, ám gyakran mégis felszínes szólamoknál mélyebben, a történelmi megismerés és a pártatlan megértés igényével szeretnének eligazodni napjaink egyik legösszetettebb és legnehezebben érthető problémakörében.

Romsics Ignác - A ​Horthy-korszak
Bár ​a Horthy-rendszer immár több mint két emberöltő óta a múlté, emlékezete és megítélése napjainkban is élénk viták tárgya. Vannak, akik a tényekre fittyet hányva még ma is fasiszta diktatúrának tartják, míg mások idealizálják, és a parlamentáris demokráciákkal rokonítják. A Helikon Kiadó ezért határozott úgy, hogy Romsics Ignác életműsorozatát a neves történész Horthy-korszakkal foglalkozó fontosabb írásainak kötetbe gyűjtésével és együttes újrakiadásukkal indítja útjára. Jóllehet a válogatás időben első (1982) és utolsó tanulmányának (2016) megjelenése között harmincnégy év telt el, azokat olyan mérvű gondolati azonosság köti össze, hogy egy-két apró – minden esetben jelzett – módosítástól eltekintve nemcsak a szerző újabb, hanem régebbi, pályája kezdetén írt tanulmányait is változtatás nélkül közöljük. Bízunk benne, hogy az az elfogulatlan, távolságtartó és tényszerű megközelítésmód, amely Romsics minden munkájához hasonlóan ezeket az írásait is jellemzi, sokakat fog hozzásegíteni a Trianon utáni negyedszázad eredményeinek és kudarcainak, fény- és árnyoldalainak fel- és megismeréséhez.

Romsics Ignác - Erdély ​elvesztése - 1918-1947
Az ​első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult. Az átalakulás egyik legfontosabb eleme az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország darabokra hullása-szaggatása volt. A történeti Erdély, valamint a Bánság középső és keleti fele, továbbá az ún. Részek vagy Partium - együttesen 103 ezer négyzetkilométer 5,2 millió lakossal - az új román állam részévé vált. Az 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó folyamatnak több fontos állomása volt. A történelmi háttér felfestése után Romsics Ignác ezeket mutatja be - széles körű hazai és külföldi forrásbázisra támaszkodva. Részletesen foglalkozik az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, majd Erdély román megszállásával, valamint az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román "nemzetgyűléssel" és ennek következményeivel, továbbá az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel. A térképekkel gazdagon illusztrált kötet zárófejezete a két világháború közötti és alatti helyzetet, valamint az 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismerteti.

Romsics Ignác - Honmentők ​/ honvesztők
A ​20. század első felében két nagy háború pusztított a világban. A fegyveres konfliktusokból következett, hogy a korszak államvezetői jóval nagyobb számban kerültek ki magas rangú katonatisztek közül, mint békésebb időszakokban. Ez a kötet hat ilyen katonából lett európai államfő életútját mutatja be: a finn Mannerheimét, a lengyel Piłsudskiét, a magyar Horthyét, a román Antonescuét, a spanyol Francóét és a francia Pétainét. Mindegyik portré a családi háttér és a társadalmi környezet felvillantásával kezdődik, amit iskoláztatásuk és katonai karrierjük bemutatása követ. Piłsudski kivételével valamennyien megérték a második világháborút, s mind az öten Hitler szövetségesei voltak. Országuk geopolitikai helyzetéből és saját politikai meggyőződésükből következett, hogy ezt a szövetséget nagyon különbözőképpen értelmezték és alakították. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy mai megítélésük is jelentősen eltér. Egyértelműen honmentőnek csak Mannerheim és Piłsudski tartható, a többieket egykori és mai híveik honmentőnek, politikai ellenfeleik honvesztőnek tartották és tartják. A hat portré ezeknek a máig nyúló emlékezetpolitikai vitáknak a bemutatásával, maga a kötet pedig a hat életút összehasonlításával zárul. Az idén (2021-ben) éppen hetvenéves, Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra.

Romsics Ignác - Történelem, ​történetírás, hagyomány
Monográfiák ​és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről. A kötet néhány írása ugyanakkor a szerző érdeklődésének idő- és térbeli kitágulásáról tanúskodik. A könyv nyitó tanulmánya például a középkortól a rendszerváltásig tekinti át a magyar politikai gondolkodás történetének egyik fontos, Magyarország helyére és a magyarság szerepére vonatkozó vonulatát. Egy másik, megjelenésekor nagy visszhangot kiváltott írásában viszont Finnország sikerességének a 19. századig visszanyúló okait járja körül. Több írás reflektál az elmúlt évek történetpolitikai vitáira, így például az ún. "két Magyarország" problémára és a magyar demokratikus hagyományra is. Tematikai sokoldalúsága és szakmai igényessége alapján Romsics Ignác új kötete minden történelem iránt érdeklődő olvasó figyelmére joggal számot tarthat.

Romsics Ignác - A ​Nagy Háború és az 1918-1919-es magyarországi forradalmak
2018-2019 ​a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt. Az ellenségeskedés megszűnésével párhuzamosan felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és idegen hadseregek kezdték megszállni a történelmi Magyarország részben nemzetiségek által lakott peremterületeit. Eközben két forradalom söpört végig az országon: először, 1918 októberétől a Károlyi Mihály vezette demokratikus jellegű, majd 1919 márciusától a Kun Béla nevével fémjelzett szovjet típusú. Mindkettő elbukott, és 1919 őszétől a konzervatív-nemzeti beállítottságú Horthy-rendszer kezdett kialakulni. Nagy sikerű életműsorozatának harmadik kötetében Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem eme sorsdöntő eseményeivel foglalkozik - a tőle megszokott tárgyilagossággal és kiegyensúlyozottsággal. A könyv néhány tanulmánya még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években született, míg a többi - így például a Nagy Háborúval foglalkozó és a Magyarország 1918-1919-ben című írása - az utóbbi években.

Romsics Ignác - A ​trianoni békeszerződés
Az ​I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is. Az először 2001-ben megjelent kis könyvecske mostanáig két kiadást ért meg. A mostani, harmadik magyar kiadás tartalmilag annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egy dokumentumokat tartalmazó Függelékkel egészült ki.

Romsics Ignác - Hetven ​év 2.
"Sokan ​úgy tartják, hogy a szakszerűtlen, propagandisztikus, manipulatív vagy egyszerűen csak dilettáns múltértelmezésekkel a történésznek semmi dolga sincs. Én nem osztom ezt a véleményt. Éppen ellenkezőleg: úgy gondolom, hogy a történész fontos társadalmi feladata az ideológiailag durván meghatározott, a múlt ismert és igaznak elfogadott tényeitől eltávolodó, manipulatív és propagandisztikus célzatú értelmezések hiteltelenítése - még ha az abszolút objektív igazság nem is tárható fel." "Egotörténelmem" első kötete arról szól, hogyan lettem történész. A második, melyet az olvasó a kezében tart, arról, hogy milyen történész lettem. Miként végeztem a munkám a modern magyar történelem kutatójaként, kutatásszervezőként, az Osiris, az Akadémiai és a Kossuth Könyvkiadó szerzőjeként és sorozatszerkesztőjeként, hazai és külföldi konferenciák előadójaként, rádió- és tévéműsorok szereplőjeként és nem utolsósorban az ELTE, majd az egri Eszterházy Károly Főiskola s több külföldi universitas, mindenekelőtt az amerikai Indiana Egyetem és a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem oktatójaként. Az első kötethez hasonlóan ebben is igyekeztem kívülről szemlélni magam, s kritikusaim és méltatóim optikáján át egyaránt láttatni történészi tevékenységemet. Bár a pártpolitikához köthető csatározásoktól következetesen távol tartottam magam, időnként mégis személyeskedő támadások kereszttüzébe kerültem. Ezek során egyesek a legkülönfélébb politikai címkéket igyekeztek rám aggatni. Úgy gondolom, hogy e megbélyegző törekvések nemcsak rólam szóltak, hanem tükrözték a rendszerváltozás utáni magyar társadalom érzékenységeit, indulatait és frusztrációit is. Visszatekintésemben ezért ezekről is részletesen beszámolok.

Hermann Róbert - Ifj. Bertényi Iván - Romsics Ignác - Eörsi László - Valuch Tubor - Tölgyessy Péter - Szalay-Berzeviczy András - Címlapon ​Magyarország
Magyarország ​ezer éve Európa és a nyugati világ része, vagy törekszik annak részévé válni. A rólunk alkotott nemzetközi véleményt egyszerre tükrözi és alakítja a hazánkkal kapcsolatos külföldi sajtó. Magyarország napjainkban erősen tematizálja a nyugati médiát. Kiadónk áttekintette hazánk sajtójelenlétét történeti vetületben. Ehhez egy többéves gyűjtőmunka párosult, melynek köszönhetően közel 400 magyar vonatkozású külföldi címlapmegjelenést és további 400 vezércikket, publicisztikát gyűjtöttünk össze az 1848-as szabadságharctól napjainkig hazánkról. A könyv bemutatja, hogy mely hazai történelmi események, személyek és innovációk érték el a világsajtó ingerküszöbét annyira, hogy a legnevesebb nemzetközi időszaki kiadványok legértékesebb felületüket, a címlapot szánták az adott sztori bemutatására. Továbbá ismertetjük, milyen véleménye volt a Nyugatnak hazánk kiemelkedő történelmi eseményeiről és személyiségeiről az elmúlt másfél évszázadban. Kötetünk szerzői Tölgyessy Péter, Romsics Ignác, Hermann Róbert, ifj. Bertényi Iván, Eörsi László, Valuch Tibor és Szalay-Berzeviczy András. A hazánkban egyedülálló könyvben a történészi narratíván, címlapokon és sajtófotókon túl számos fontos cikk magyar nyelvű fordítása is megtalálható.

Romsics Ignác - Rendszerváltás ​Magyarországon
Mik ​voltak a rendszerváltás kül- és belpolitikai előzményei? Reformkommunizmus vagy demokratikus ellenzéki mozgalom? Hogyan alakultak ki az ellenzéki pártok? Mi vezetett Kádár János és az MSZMP bukásához? Mi történt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain? Miként ment végbe a privatizáció? Hogyan zajlottak az első szabad választások? Mik voltak az Antall-kormány legfontosabb intézkedései? Mik a rendszerváltás tanulságai a mából visszatekintve? A Pont könyveksorozat új darabja, a Rendszerváltás Magyarországonérthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére. Az Akadémiai Kiadó új ismeretterjesztő sorozatának célja rövid, lényegre törő, közérthető, ugyanakkor a tudomány mai állását tükröző, megalapozott, kiegyensúlyozott és tárgyilagos áttekintést adni egy-egy tudományágról, részterületről vagy éppen aktuális kérdésről. A sorozat enciklopédikus jelleggel, a tudományok teljességét átfogó módon kíván egy-egy zsebkönyvbe sűrítve alapvető ismeretekkel szolgálni elsősorban a laikus olvasó számára. A kötetek hazai szakértő szerzői garanciát jelentenek a megbízható és naprakész tudásra, miközben a modern arculat és az egységes, könnyen áttekinthető belső szerkezet a mai olvasó igényeihez igazodik. A Pont könyvek egyszerre támpont a tájékozódásban és kiindulópont az ismeretek elmélyítéséhez. Egy biztos pont korunk információözönében.

Romsics Ignác - Múltról ​a mának
A ​kötet a szerző 1998 és 2003 közötti tanulmányait, esszéit és előadásait tartalmazza - öt tematikai csoportra osztva. Az írások első része nemzet, nemzetiség és állam feszültségekkel teli viszonyrendszerét vizsgálja a 19. és 20. századi magyar és kelet-európai történelem példáján. A következő fejezet tárgya: folyamatosság és megszakítottság a 19. és 20. századi magyar történelemben. A harmadik rész írásai a 20. századi nagyhatalmi politika Magyarországra gyakorolt hatását vizsgálják, elsősorban a határok alakulása szempontjából. Ez után a 20. századi magyar történelem első felével foglalkozó történetírást értékelő historiográfiai munkák következnek. A kötetet a szerző részben szubjektív jellegű írásai zárják a történelem és a történetírás természetéről, valamint a történész feladatairól. Romsics Ignác az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanára és a Habsburg Történeti Intézet tanácsadója, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára és az MTA levelező tagja.

Romsics Ignác - Ki ​bombázta Kassát?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romsics Ignác - A ​20. század képes története
A ​különböző típusú és terjedelmű történeti összefoglalók iránt a világ minden országában folyamatos és élénk érdeklődés tapasztalható. Különösen igaz ez a legközvetlenebb múlt, illetve a félmúlt esetében, amely az emberek nagy hányadának személyes élménye is. Ezt a félmúltat mutatja be Romsics Ignác történészprofesszor új könyvében közérthető nyelvezettel, világos gondolatmenettel, áttekinthető felépítéssel. A szerző Magyarország és a világ történetének egyenlő arányban adott helyet. A politika és a háborúk története mellett a gazdaság, a társadalom és a művelődés terén végbement korszakos változásokat is súlyuknak megfelelően mutatja be. Einstein, Freud vagy Picasso hozzájárulása az emberiség történetéhez éppoly fontos számára, mint Roosevelt, Churchill, Hitler vagy Sztálin politikája. Emellett kiemelten tárgyalja a környezetszennyezés, a női emancipáció, valamint a kisebbségi kérdés magyar és nemzetközi vonatkozásait is. A könyv magyar és egyetemes történeti fejezeteihez egyaránt gazdag mellékletanyag párosul. A több, mint ezer fotó, térkép, grafikon és eredeti forrásszöveg nemcsak illusztrálja a szerző mondanivalóját, hanem számos esetben ki is egészíti azt. A könyv időhatárai az 1900 körüli évektől a 2000 körüli évekig terjednek. Ebből következik, hogy nemcsak a közelmúlt, hanem a jelen megértése szempontjából is rendkívül hasznos olvasmány.

Romsics Ignác - Volt ​egyszer egy rendszerváltás
Romsics ​Ignác a tudós precizitásával és távolságtartásával közelít közelmúltunk meghatározó eseményfolyamához, a rendszerváltáshoz. A kiváló történész-akadémikus bemutatja a legfontosabb okokat és előzményeket, kitérve a gazdaság állapotára, a társadalom kőzérzetére és a nemzetközi összefüggésekre. Ugyanazon folyamat két oldalaként érzékelteti az állampárt szétesését és az ellenzék megerősödését, pártosodását. Az átmenet jelentős állomásai közt tűnnek fel az első nagy tüntetések,1956 átértékelése vagy 1989 nyarának két temetése. Ám 1990, a demokrácia első éve a sorsdőntő választások mellett újabb tűntetésekkel, botrányokkal folytatódik. A privatizációval járó problémák és a gazdaségi-szociális válság elmélyűlése jelzi, a politikai folyamat lezárható, a társadalom átalakulása azonban még hosszabb távon folytatódik. A kötet lapjain megelevenedő eseményeket a kitűnő sajtófotós, Prohászka Imre 200 felvétele teszi még érzékletesebbé.

Romsics Ignác - Gróf ​Bethlen István politikai pályája
A ​kitűnő történész az egyik legjobb ismerője a húszas évek magyar történetének. Ezúttal arra vállalkozott, hogy az ellenforradalom konszolidációjának egy vezéralakját, Bethlen István rajzolja meg, politikai pályájának mintegy húsz esztendejében. A politikusi és emberi magatartás megértéséhez azonban szükséges az előzmények ismerete is. Föltárta ezért Bethlen családi körülményeit, gyermek- és ifjúkorát, tanulóéveit és mindazokat a benyomásokat, itthon és külföldön, amelyek befolyásolták jellemének kialakulását. Bethlen a magyar történelem egyik legmozgalmasabb, legdrámaibb húsz esztendejének volt az egyik vezető politikusa. Romsics, hogy az alak áttetszően érthető legyen, érzékletesen megrajzolta azt a közeget is, amelyben tevékenykedett. A parlamenti vitáktól, a különféle párttörekvésektől kezdve a forradalmak és az ellenforradalom egymást keresztező szándékáig, a belső harcoktól a békekötés körüli huzavonákig azokat az eseményeket, amelyekben Bethlen valamiféle szerepet vállalt. Az erdélyi földbirtokos, az ádáz ellenforradalmár, a konzervativizmus elszánt képviselője, a csődből kiutat kereső diplomata bonyolult, ellentmondásos, de lényegében az ellenforradalmi konszolidáció irányába tevékenykedő alakja bontakozik ki előttünk, rengeteg tény, dokumentum, adat, emlékezés, leírás alapján. Romsics minden lehető forrást fölhasznált, amihez hozzájuthatott, és a történetírás legfrissebb, legkorszerűbb eredményeivel vetette össze a saját kutatásainak tapasztalatait. Munkája Bethlen alakjának megrajzolásában úttörő, de a kor egészének megértéséhez is nélkülözhetetlen kútfő, jó, izgalmas olvasmány.

Izsák Lajos - Pölöskei Ferenc - Romsics Ignác - Szerencsés Károly - Urbán Aladár - Magyarország ​miniszterelnökei
ELŐSZÓ ​A MÁSODIK KIADÁSHOZ E kötet megírásával különösen érdekes, izgalmas, ugyanakkor nehéz feladatra vállalkoztunk. Hiszen idáig ilyen tárgyú és jellegű összefoglaló még nem látott napvilágot. Holott újkori történetünk valamennyi területének tanulmányozásakor találkozunk a miniszterelnökök személyiségével, működésével és jórészt a nevükhöz kötődő kormányzati mechanizmussal. A modern polgári államban ugyanis - szemben a feudalizmussal - a hatalom megosztása, továbbá a hatalmi ágak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztása és egyensúlya meghatározó jelent6séggel bír. A ,,Független felelős magyar minisztérium alakulásáról”, továbbá „Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról” című törvényeket 1848-ban még a rendi országgyűlés fogadta ugyan el, miként a jobbágyfelszabadítást tartalmazó törvényeket is. Mindezzel azonban széttörte a feudalizmust és életre hívta a modern polgári államberendezkedés legfontosabb intézményeit. A történeti feldolgozás síkján mégis mindez feltűnően elsikkadt, hiszen nem valóságos súlyuknak megfelelően kerültek a kutatás homlokterébe. Ebben persze szerepe volt az 1940-es évek második felében kiépülő pártállam hatalmi struktúrájának. Ezáltal pedig szinte formálissá vált a szóban forgó hatalmi ágak különállása és működésük eredeti tartalma. Kötetünkben így első ízben teszünk kísérletet a végrehajtó hatalom, különösképpen pedig az egyes kormányok miniszterelnökeinek bemutatására. Ismertetjük életútjuk legfontosabb állomásait, meghatározó emberi tulajdonságaikat, vezetői képességeiket, valamint a kormányok élén végzett tevékenységüket. Az utóbbi kibővítése, mélyebb elemzése kiindulópontul szolgálhat egy - az alkotmányjogászokkal együttműködve - igényes, kormányzattörténeti összefoglaló munka megírásához is. Nem térünk ki az ellen- vagy árnyékkormányok és azok miniszterelnökeinek személyére. A kötet gazdagon illusztrált, hiszen több mint 200 képet tartalmaz. A témában való eligazodás érdekében a miniszterelnökök személyével, működésével kapcsolatos irodalmi tájékoztatót a kötet végén helyeztük el. A SZERZŐK

Frank Tibor - Gyáni Gábor - Hunyady György - Marosi Ernő - Nyíri Kristóf - Ormos Mária - Romsics Ignác - Ervin Staub - Szegedy-Maszák Mihály - Zsoldos Attila - Történelem ​és emlékezet
Az ​MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2014. májusában tudományos ülést tartott „Történelmi emlékezet és a történettudomány” címmel, amelyen kilenc akadémikus és egy külföldi szaktekintély vállalt tartott előadást. Jóllehet az ülés kimondottan nem kapcsolódott a Szabadság téri – akkor még csak tervezett – emlékműhöz, az előadások nagyobbik része vagy kifejezetten foglalkozott vele vagy utalt rá. Minthogy ilyen súlyú és rangú megnyilvánulások a szobor kapcsolatban sem addig, sem azóta nem voltak, a konferencia szokatlanul nagy médiaérdeklődést váltott ki. A rendezvény előkészületeit is már élénk közfigyelem kísérte, az érintett tudományos közösségek, érdeklődő laikusok, civil szervezetek, sőt még külképviseletek is kifejezték iránta való érdeklődésüket. Az ülésen résztvevők megtöltötték a felolvasótermet, sőt a szomszédos helyiségeket is. Soraikban voltak az utóbbi évtizedek magyar történetének aktív szereplői és történeti családok leszármazottai is. Mindez külső jele annak, hogy 2014-ben milyen aktuálisak a történettudomány és a társtudományok művelőit elméleti szinten is hosszabb távon foglalkoztató kérdések, amelyek a múltnak a köztudatban élő képével, az ezt formáló erőkkel, köztük a tárgyszerű tudásra módszeresen törekvő tudomány feladataival kapcsolatosak. Az előadások a magyar középkorra vonatkozó példát is felöleltek, de többnyire fókuszáltak a XX. század derekára, a Holokausztra és a vele kapcsolatos állami és társadalmi felelősségre, ám széles szakmai spektrumuk kiterjedt a történeti gondolkodás pszichológiai buktatóira, a képszerűség szerepére a történelmi kommunikációban, valamint az emlékőrző és - generáló emlékművek stílusváltozásaira és esztétikai értékeire is.

Romsics Ignác - Bethlen ​István
A ​kötet a szerző 1991-ben megjelent, nagy sikerű Bethlen-életrajzának második, átdolgozott kiadása, mely öt nagy, kronologikus egységben mutatja be a modern kori magyar történelem e nagy alakjának életét és politikáját. Az 1991-es magyar és az 1995-ös angol nyelvű kiadáshoz képest az első négy fejezeten a szerző alig változtatott, viszont az 1993-ban előkerült szovjet levéltári dokumentumok alapján teljesen újraírta az Epilógus: a Szovjetunióban című zárófejezetet. A könyv 1991-es első kiadását Borbándi Gyula mesteri biográfiaként méltatta, John Lukács pedig a Századokban ekként vélekedett: Romsics életrajza sok szempontból példás. (...) Megállapításai, ítéletei kiegyensúlyozottak; írásmódjának stílusa és hangneme pedig szinte mintaképe az olyan történetírói prózának, ami nemcsak könnyen olvasható, hanem egyben józan és mértéktartó.

Romsics Ignác - Magyarország ​története a XX. században
A ​könyv Magyarország XX.századi történetének a hazai és külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő nagyívű összegzése. Romsics Ignác az ELTE professzora, gazdaság-, a társadalom- és a művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagrammok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadieseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötet egy értékelő bibliográfiával is segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Romsics Ignác munkája az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a korral foglalkozó kutatók és tanárok tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható alapműve. Mellettük nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a magyarság elmúlt 100 évének nem szokványos története iránt " nem középiskolás fokon" érdeklődnek.

Romsics Ignác - Hetven ​év
Romsics ​Ignác rendhagyó könyvében saját élettörténetén keresztül azt mutatja be, hogy egy Kalocsa melletti faluból, a régi paraszti világból milyen út vezetett az egyetemi tanárságig és az akadémiai tagságig. Nem szokványos önéletrajzot vagy visszaemlékezést írt, hanem olyan szociográfiai leírásokkal gazdagított éntörténetet, amely alulnézetből, egy szülőfalujából kiszakadt s az értelmiségivé válás egymásra épülő stációin felfelé törekvő fiatalember perspektívájából mutatja be az ötvenes évek "szűrt levegőjét" és a Kádár-korszak "fellazult világát" egészen az 1980-as évek közepéig. Ebben az értelemben a kötet egész generációjáról és arról a korról is szól, amelybe beleszületett. Az önéletrajz második kötete 2023-ban jelenik meg.

Romsics Ignác - Magyar ​rebellisek
Romsics ​Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden egyes tanulmány három alapvető kérdés megválaszolására törekszik: szociálisan kik voltak, honnan jöttek a rebellisek; miért lázadtak fel; és mit akartak, mire törekedtek. A válaszok mélysége és bizonyítottsága döntően a forrásadottságok függvénye. Az "utolsó pogányok" és még a középkori paraszfelkelések vezetői és résztvevői esetében is nagy mértékben feltételezésekre vagyunk utalva. Időben előre haladva a források köre egyre bővül, s a 20. század esetében már szinte áttekinthetetlenül sok releváns dokumentum áll rendelkezésre. Ez az oka annak, hogy az utolsó három tanulmány, vagyis a 19-es népbiztosokkal, az 56-os felkelő vezérekkel és a 89-es rendszerváltókkal foglalkozók terjedelme két-háromszorosa a korábbiaknak. Számos más munkájához hasonlóan a szerző elsősorban ezt sem csak az egyes korszakok kutatóinak, hanem a magyar történelem iránt érdeklődök lehető legszélesebb körének szánja és ajánlja.

Bán D. András - Diószegi László - Márer Pál - Pritz Pál - Romsics Ignác - Integrációs ​törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Iván Zoltán - Frank Tibor - Gyáni Gábor - Hunyady György - Kelemen János - Romsics Ignác - Szabadfalvi József - Szegedy-Maszák Mihály - Ujváry Gábor - Ungváry Krisztián - Papp Gábor - Konzervatív ​gondolkodók a két világháború között
A ​Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2015. novemberében egész napos tudományos ülést szentelt egy aktuális történeti kérdéskörnek A konzervatív társadalomtudósok politikai válaszútja az 30-as, 40-es években címmel. Olyan korszakot igyekezett sokoldalúan tárgyalni, amely a 20. század magyar történetének újragondolása és újraértékelése során a társadalmi és szakmai figyelem előterébe került. Ezen belül egy olyan szellemi irányzat alakulását vette szemügyre, amely a Horthy-korszak fontos alkotóeleme tükre és formálója volt, amelynek szereplői formálisan és informálisan a kulturális-tudományos élet markáns pozícióit töltötték be: témát, értékszempontokat, intellektuális arculatot kölcsönöztek a hazai politikai küzdőtér nemzeti-konzervatív erőinek. A tudományos ülés is felszínre hozott a tárgyszerű tudományos vizsgálódás területén teljesen természetes nézet- és hangsúlykülönbségeket, abban tekintetben azonban egységes és egyértelmű következtetés levonására volt alkalmas, hogy a 30-as évek végén és a 40-es évek elején a szellemi életben domináns konzervatív irány politikai (és az egyéni utak változatosságát látva kimondhatjuk: morális) választás elé került: a német birodalmi befolyással felerősödő radikális jobbratolódásra milyen választ ad, mennyiben és hogyan ébred nemzeti felelősségének tudatára, hogyan készül a második világháború kimenetelére és tágabb perspektívában miben látja az ország és a társadalom jövőjét.

Romsics Ignác - Nemzet, ​állam, régió
Romsics ​Ignác hét tanulmányból álló új kötetének témája nemzet, nemzetiség és állam viszonyának kárpát-medencei alakulása az elmúlt két évszázadban – különös tekintettel Erdélyre és az Erdéllyel kapcsolatos nagyhatalmi politikára. A nyitó tanulmány a Habsburg Monarchia küzdelmét mutatja be a birodalmon belüli nacionalista törekvésekkel a 19. század elejétől az I. világháború utáni felbomlásáig. Ezt a 20. századi magyar politika egyik legnagyobb alakjának, Bethlen Istvánnak Erdéllyel kapcsolatos 1918 és 1940 közötti elgondolásai követik. Ezután az Erdély Románia és Magyarország közötti megosztását eredményező második bécsi döntés megszületésének rekonstruálása olvasható. A negyedik tanulmány tárgya a magyar politikai elit és a leendő győztes nagyhatalmak szakértőinek háború alatti tervei az erdélyi kérdés kölcsönösen megnyugtató, illetve saját stratégiai szempontjainknak megfelelő rendezési elképzeléseiről. Erre mintegy válaszol az ötödik írás: az Erdély jövőjével kapcsolatos 1945–1946-os magyar, román és nagyhatalmi viták s végül a trianoni döntést megismétlő 1947-es párizsi békeszerződés bemutatása. Az ezt követő esszé az államszocializmus időszakának e tárgykörben tanúsított magyarországi közömbösségéről és passzivitásáról szól, míg az utolsó tanulmány tárgya az ezredforduló időszakára jellemző nemzetiségi politikák típusainak és technikáinak az áttekintése.

Romsics Ignác - Helyünk ​és sorsunk a Duna-medencében
Az ​évszázad nagy fordulatainak alapvető jellemzője térségünkben, hogy a nagyhatalmak mindegyikben fontos, ha nem sorsdöntő szerepet játszottak. Olykor csak kezdeményezték vagy elősegítették a változásokat, máskor viszont brutálisan rákényszerítették akaratukat az itteni népekre. A XX. századi magyar és kelet-közép-európai történelemnek tehát a nagyhatalmi politika alig túlértékelhetően fontos aspektusa. E kötet tárgya ezen „akaratátvitel" története. Az első rész öt tanulmánya öt nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és az Egycsült Államok magyar, illetve Duna-medencei politikáját vizsgálja a XX.század első felében. A kötet második részének első három írása ugyanazzal, a XX. század első felének régiónkra irányuló nagyhatalmi politikájával, illetve a magyarság reakciójával foglalkozik, mint az első rész tanulmányai, csupán rövidebben és oldottabban, kevésbé a szakmához, inkább a történelem iránt érdeklődőkhöz szólva. Ezek a történész publicista énjének termékei. Ugyanez mondható el a második rész két utolsó cikkéről is, amelyek- igaz, mindigtörténeti alapvetésekre támaszkodva - a jelen, sőt a jövő kérdéseit firtatják. Első megjelenésükkor ezeket az írásaimat több kollégám megrökönyödéssel fogadta, s még legjobb barátaim is óvtak a szakma többé-kevésbé biztos fedezéket nyújtó sáncainak elhagyásától. Én azonban örömömet leltem a történelemből megismert trendek meghosszabításában, s nem bánom, ha egyik-másik megállapításomra rácáfol az idő, vagy ha pesszimista jóslataim nem válnak valóra...

Romsics Ignác - A ​Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romsics Ignác - Ellenforradalom ​és konszolidáció
A ​Horty korszak első 10 éve.

Balogh Sándor - Gergely Jenő - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Magyarország ​a XX. században
A ​kötet Magyarország XX. századi történetét a nemzetközi viszonyokba szorosan beágyazva és azokkal kölcsönhatásban tárgyalja, külön figyelmet szentelve a közép- és kelet-európai nemzetek és nemzetiségek sorsának sajátos alakulására. A hazai munkásmozgalmat pedig a nemzeti fejlődés szerves alkotórészeként, a korabeli haladó irányzatok és mozgalmak keretén belül, de a mindenkori jelentőségének megfelelően ábrázolja. A politikai intézményrendszer és központi intézményeinek bemutatásakor kitekint a helyi állami és és társadalmi szervek, valamint a közigazgatás működésére. A politika mellett a gazdaság, a társadalom és a kultúra története is helyet kapott a kötetben. A szerzők - saját kutatásaikon túl - elsősorban a történettudomány legújabb eredményeire támaszkodtak munkájukban, s a tudományosan igazolt és szilárd ismereteket közérthetően, olvasmányosan fogalmazták meg.

Romsics Ignác - A ​20. század rövid története
Eltérően ​több más könyvétől Romsics Ignác munkájának a címzettjei ezúttal nem a szakemberek, hanem az érettségire készülő középiskolások; az egyetemi képzés társadalomtudományok iránt érdeklődő első, második és harmadik évfolyamos hallgatói, akik még nem döntötték el pontosan, hogy mire is kívánnak szakosodni; és persze azok a felnőttek, akik valamilyen oknál fogva fel akarják frissíteni a korszakra vonatkozó ismereteiket. Ennek megfelelően Romsics új könyvének nemcsak a nyelvezete világos és közérthető, hanem a gondolatmenete és a felépítése is.

Gombár Csaba - Kende Péter - Lengyel László - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Nem ​élhetek birodalom nélkül
Ma, ​a XXI. század elején nincsenek nyilvánvaló birodalmak. De birodalmi törekvések - az adott ország méretétől függetlenül - jócskán vannak. A birodalmi törekvéseket pedig korántsem csupán nagyravágyás fűti, hanem sokkal inkább a rendezettség iránti vágy, hogy adott világukban viszonylagos nyugalmat teremtsenek. Tartunk tőle, hogy - kimondatlanul is - igen sokan vágynak a világ-rendetlenség közepette valamiféle rendezettségre és békére. ha az csak birodalmi lehet, hát akkor birodalmira. Birodalom, impérium, imperiális - ismert szavak. Pax Romana, Pax Britannica, Pax Sovietica, Pax Americana - birodalmi gőggel árnyalt magasztos szavak. A Gonosz Birodalma vagy a Birodalom visszavág - metaforikus fordulatok. A birodalmi szervező elv - ha jó elv egyáltalán - föltehetően csak birodalom által alkalmazható a globális civilizációs folyamatban is. Így aztán nem kerülhető meg a kérdés: van-e birodalom a XXI. század elején?

Gyáni Gábor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Szarka László - Tomka Béla - A ​mi 20. századunk
Az ​ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is. Az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósultak a kiegyensúlyozott fejlődést megszakító törések. A magyar 20. század akár a többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is értelmezhető lenne. A külső és belső történések eközben egyidejűleg keltettek felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül romboltak le illúziókat. Olyan nehezen érthető száz év volt ez, amelyben mintha több évszázad történései sűrűsödtek, teleszkopizálódtak volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, több olvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza, amelyek egymásnak gyakran ellentmondó történelemképek konstruálására ösztönözték és ösztönzik még ma is a különböző szocio-kulturális csoportok emlékezőit és identitáspolitikusait. Az 1867 utáni dualista időszaknak végén az ún. boldog békeidőkkel majdnem ugyanolyan ellentmondásos a megítélése, mint a Horthy-, vagy a Kádár-korszaknak. Egyik időszakról sincs olyan össznemzetileg elfogadott, konszenzusos történelemképünk, mint 1848-49-ről vagy a legtöbb korábbi korszakról. Az interpretációs sémák a század főbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, gyakran egyoldalúak. Ezért nem csoda, hogy olykor éles ellentmondásban állnak egymással. Ilyen megfontolásokból kiindulva döntött úgy 2009-ben szerkesztőségünk, hogy a nagy összegzések időrendben haladó narrációi helyett tematikai szempontból tekintjük át a magyar 20. század jellegzetes vonásait. Vagyis nem egyes korszakok komplex teljesítményét tesszük mérlegre, hanem meghatározott szempontokból hosszú távú folyamatokat vizsgálunk meg, és ezek belső logikája szerint viszonyítjuk egymáshoz az egymást követő korszakokat. Öt ilyen alapvető szempontot találtunk. Ezek a következők: politika rendszerek, társadalmi változások, gazdasági fejlődés, külpolitika és magyar kisebbségek. A feladatra az egyes témák legavatottabb magyarországi történész szakértőit a témák sorrendjében: Romsics Ignácot, Gyáni Gábort, Tomka Bélát, Pritz Pált és Szarka Lászlót kértük fel. Felkérésünknek valamennyien vonakodás nélkül eleget tettek, s a Korunk 2010. áprilisi száma így A mi 20. századunk címmel jelenhetett meg. A szám fogadtatása Erdélyben és Magyarországon egyaránt igen pozitív volt. Ez indított bennünket arra, hogy a tanulmányokat kibővítve külön kötetben is kiadjuk. Ezzel azt a hagyományt kívánjuk folytatni, amelyet a 2001. május 25-én, Budapesten tartott konferenciánkon elhangzott előadások kötetbe rendezésével kezdtünk el 2003-ban (Erdélyről Európában mítosztalanul), majd 2005-ös kolozsvári konferenciánk anyagainak a kiadásával folytattunk 2006-ban (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926-1956-2006). Az öt szerzővel együtt erősen bízunk benne, hogy vállalkozásunk nem volt hiábavaló, s kötetünk eljut olyanokhoz is, akik nem olvassák a Korunkat. S már most jelezzük, hogy sorozatunk folytatódik: az első három kötethez az elkövetkezendő években újabbak fognak csatlakozni reményeink szerint a magyar, és ezen belül az erdélyi történelem iránt érdeklődök örömére és megelégedésére.

Romsics Ignác - Magyar ​sorsfordulók 1920-1989
A ​magyarság számára a 20. század nemcsak a minden addiginál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás, hanem a szétszakíttatás és a gyakori újrakezdések időszaka is volt. Romsics Ignác ennek a zaklatott korszaknak tíz „sorsdöntő” eseményét mutatja be - kezdve az 1920-as trianoni békeszerződéssel, folytatva a bécsi döntésekkel, s befejezve az 1989-es rendszerváltozással. Műve mindazoknak ajánlható, akik az elmúlt század magyar történelme iránt érdeklődnek.