Ajax-loader

Kurt Rieder könyvei a rukkolán


Kurt Rieder - Kémek ​és hírszerzők a III. Birodalomban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kurt Rieder - A ​legyőzhetetlen Messerschmitt
A ​Wilhelm Emil Messerschmitt által tervezett Messerschmitt Bf 109 vadászgép a 20. század legjelentősebb harci repülőgépe. A második világháború éveiben ez a típus jelképezte a Luftwaffe haderejét, valamennyi szövetséges katona ismerte és félte a híres vadászgépet. A Messerschmitt Bf 109 különböző variánsait repülő pilóták eredményei magasan felülmúlták az egyéb hadban álló országok által rendszeresített gépeken harcoló pilóták eredményeit, a háború legnagyobb ászai ezt a konstrukciót repülték. A Luftwaffe pilótái közül 5000-nél is többen értek el 5 vagy több légi győzelmet, amely a szövetségesek értékelési rendszerében magával vonta az ász minősítést. Egyes kivételes tehetségű német pilóták egymagukban is döbbenetes veszteségeket okoztak az ellenfelek számára: Erich Hartmann 352, Gerhard Barkhorn 301, Günther Rali 275, Ottó Kittel 267, Walter Nowotny 258, Wilhelm Batz pedig 237 légi győzelmet ért el katonai pályafutása alatt. Ez a felsorolás korántsem teljes: összesen 23 német pilóta aratott diadalt a légi harcok során 200-nál több alkalommal, és további 82 pilóta ért el 100-nal több légigyőzelmet. A legnagyobb ászok egyesített győzelmei még ennél is beszédesebb eredményeket mutatnak: a második világháború 35 legeredményesebb német pilótája - többségük a Me 109 különböző variánsaival repült - összesen 6800-nál is több szövetséges repülőgépet lőtt le.

Kurt Rieder - Partraszállás ​a II. világháborúban
"Minden ​jól kezdődött.Az aknákat,az akadályokat és a parti ütegeket már java részben leküzdöttük.Nagy arányokban és igen eredményesen vetettük be ejtőernyős csapatokat.A gyalogság partraszállása gyorsan halad,sok harckocsi és önjáró löveg már a parton van."1944.június 6.Churchill miniszterelnök Sztálin marsallnak. Egy lebilincselően hiteles dokumentum könyv a partraszállásról eredeti fényképekkel kiegészítve.

Kurt Rieder - A ​legyőzhetetlen farkasfalka
A ​német tengeralattjáró-flotta elsöprő diadalokkal és véres kudarcokkal teljes története a második világháború hadi krónikájának lebilincselő, drámai eseményekben gazdag fejezete. 1939 és 1945 között a német búvárnaszádok körülbelül 2900 kereskedelmi hajót süllyesztettek el, amelyek összesített vízkiszorítása meghaladta a 14 315 000 bruttóregisztertonnát (összehasonlításképpen: az elsüllyesztett hajók összesített vízkiszorítása mintegy 302 darab Titanic méretű hajót tesz ki). Rettenetes veszteség volt ez: Winston Churchill személyes számításai szerint a búvárnaszádok a háború során a szövetséges kereskedelmi flotta szállítókapacitásának hozzávetőlegesen 68 százalékát küldték hullámsírba. A tenger könyörtelen acélfarkasai azonban nem csupán a kereskedelmi egységek, de a szövetséges haditengerészet hajói ellenében is kimagasló eredményeket értek el. A második világháború éveiben a Kriegsmarine búvárnaszádjai 145 ellenséges hadihajót süllyesztettek el, köztük olyan, korábban legyőzhetetlennek tartott egységeket, mint a 31100 tonnás HMS Barham csatahajó, a 22600 tonnás HMS Ark Royal repülőgéphordozó, a 29150 tonnás HMS Royal Oak csatahajó, vagy a 22500 tonnás HMS Courageous repülőgéphordozó. A tengeralattjáró flotta azonban rettenetes árat fizetett ezekért a fényes diadalokért. A második világháború éveiben összesen 1170 német búvárnaszád teljesített szolgálatot a Kriegsmarine kötelékében, közülük 751 pusztult el harci cselekmény közben.

Kurt Rieder - Afrika ​Korps
Az ​észak-afrikai harcokban számos kivételes parancsnok bizonyíthatta hozzáértését, ám kétségtelen, hogy a sivatagi csatározás legkiválóbb hadvezére a DAK élén álló Erwin Rommel volt. A tábornagy alakja óriásként magasodott a front fölé, ellenfelei olyannyira rettegték őt, hogy különleges kommandót küldtek elveszejtésére. Erwin Rommel sajátos modora és eredeti harcászati elképzelései okán meglehetősen népszerűtlen volt az OKW berkein belül, ám a tengelyhatalmi csapatok katonái páratlan tisztelettel övezték személyét. Rommel taktikai zsenialitása, tiszti kvalitásai, illetve emberi nagysága okán vált legendává: a remek hadvezér páratlan hatékonysággal vezette csapatait, rettenetes áron mért, tankönyvbe illő leckéket adott az ellenség számára a modern hadviselés fortélyait és a harckocsik alkalmazását illetően, mindemellett lovagiasságból is példát mutatott.

Kurt Rieder - A ​II. világháború legnagyobb katonai kudarcai
Mint ​a cím is mutatja, a könyv a II. világháború legnagyobb katonai kudarcairól szól. Nem volt ettől mentes Erwin Rommel sem, az egyik legzseniálisabbnak tartott hadvezér, aki lehetetlennek tartotta a normandiai partraszállást, s ezért elutazott nyaralni...

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom legyőzhetetlen katonái
Rudel, ​Galland, Carius, Hartman, Wittman, Skorzeny, Kretschmer, Peiper, Schnaufer, Dönitz, Mölders, Giskes... : róluk nemcsak a katonák, de a civilek is jól tudták, hogy rettenthetetlen harcosok. Kimagasló teljesítményükkel vívták ki maguknak a hadvezetés tárgyiasult elismerését, a Lovagkeresztet. Ennek a kitüntetésnek a megítélését szerfelett szigorú eljárás igazgatta, amely eljárás során nem a katonai rendfokozat vagy a politikai megfontolások, hanem csak és kizárólag a hősiesség számított. Egyszerű közlegény éppúgy részesült a kitüntetésben, mint a hadvezetés tagjai. A kitüntetett személyek nevét minden fegyvernemnél ismertették, a napiparancs külön kitért azokra a harcosokra és az általuk végrehajtott haditettekre, akik részesültek eme megtiszteltetésben. A könyvben szereplő személyek a nácizmus diadalra viteléért, ördögien gonosz célok beteljesítéséért harcoltak, ám ennek ellenére is megilleti őket a tisztelet: halált megvető bátorsággal küzdő frontharcosok voltak, akik nem ismertek lehetetlent, és a legreménytelenebb körülmények között sem futamodtak meg.

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom páncélosai
Az ​ötvenöt tonnás acélszörnyeteg szörnyű dübörgéssel gázol át minden akadályon, letarolja az erdősáv mellett kiépített tüzérségi állást, miközben géppuskája fülsértően kelepel. A katonák közül néhányan megpróbálják viszonozni a tüzet, de a gránátok és a kis kaliberű gyalogsági páncéltörő fegyverek lövedékei még csak karcolást sem ejtenek a páncéltesten; míg a többség harc helyett fejvesztve menekül, a menedékkel kecsegtető fák felé rohan, miközben a 7,92 milliméteres géppuska irgalmat nem ismerve tizedeli őket. Az erdő szélén vörös csillagot viselő tankok jelennek meg, megpróbálják célba venni a rettegett harckocsit, de az 1500 méteres távolságból kilőtt páncéltörő gránátok nem ütik át a vaskos frontpáncélzatot. A feldühödött szörnyeteg tornya csikorogva mozdul, a nehézpáncélos elfordítja lövegét, az ágyúcső halálos biztonsággal fogja be a célpontokat. A 88 milliméteres löveg irdatlan robajt hallat, tűz és füst csap ki a cső szájából, a nagy kaliberű gránát fülsértő robajjal indul útnak. A találat végzetesnek bizonyul: a T-34 harckocsik egyikét szörnyű detonáció szaggatja szét, mely a levegőbe repíti a vasból öntött tornyot. Az acélrémet közben több találat is éri, de a vaskos páncéllemezek állhatatosan viselik a gránátokat. Ismét eldördül a rettenetes löveg, újra meg újra tüzel. Néhány percre rá már öt lángoló roncs áll a mezőn; a szovjet páncélosszázad túlélői visszavonulnak, a félelmetes Tigris harckocsi pedig diadalmas robajjal halad tova.

Kurt Rieder - Hadihajók ​akcióban
A ​végtelen tenger ritkán tesz barátságos gesztust az ember felé, ellenben ezeregy halálos veszedelmet tartogat a hajózok számára: az, ki helytáll az ellenséges körülmények közepette, megingathatatlan bátorságról és kivételes erőről tesz tanúbizonyságot. Nincs rossz idő, csak kicsi hajó - ironizálnak a tengerészek, midőn szembekerülnek a szeszélyes időjárás heves dühkitöréseivel, hisz tudják jól, hogy a házmagasságú hullámok, a sodró erejű viharok, az éles zátonyok, a zord hideg és az acéltestben megkapaszkodó jég még a leghatalmasabb hajóban is rettenetes károkat okozhat, szerencsétlenebb esetben akár a pusztulásba is ránthatja azt. Ezért a nyílt tengeren való hajózás merész, kitűnően képzett és szélsőséges viszonyok közt is józan gondolkodású férfiakat kíván: mikor teremtett lélek sem tartózkodik száz és ezer tengeri mérföldnyi távolságra, a hajó pedig kiszolgáltatott a természet erőivel szemben, akkor minden döntésnek mázsás súlya van, és akár a legkisebb hiba, a legapróbb figyelmetlenség is katasztrofális következményeket vonhat maga után.

Kurt Rieder - Különleges ​egységek a III. Birodalomban
A ​második világháború volt az első olyan fegyveres konfliktus, amelyet különleges alakulatok aktív részvételével vívtak meg a hadviselő felek. Az európai nagyhatalmak, illetve az amerikai hadvezetés már a 1930-as években megkezdték az elit alakulatok felállítását és kiképzését, Németországban életre hívták az SS-t és a Fallschirmjager-hadosztályt, az USA vezérkara pedig kiterjedt figyelemmel fejlesztette a tengerészgyalogságot. Miután a háborúban bebizonyosodott a különleges egységek jelentősége, újabb és újabb csoportok kerültek felállításra: ezek az alakulatok szigorú normarendszer szerint kiválogatott, önkéntesekből álló, kis létszámú, különlegesen kiképzett csapatok voltak, melyek harci értéke magasan felülmúlta az adott hadsereg átlagos harci potenciálját. Az elit alakulatok harcászati alkalmazásának elképzelése nem mennyiségi alapon fogant, a katonai döntéshozók nem nyers erőt kívántak szembeszegezni az ellenféllel, miként azt az első világháborúban tették. A különleges egységek katonáit nem holmi anyagháborúkban kívánták alkalmazni, az új koncepció lelkét az alakulatok elit jellege adta: a speciális kiképzésben részesített, modern fegyverzettel ellátott, páratlanul szilárd morállal bíró csoportok képesek voltak rá, hogy sikerrel szálljanak szembe akár többszörös túlerővel, és olyan hadműveleteket hajtsanak végre, amelyek a hagyományos alakulatok bevetése által kivitelezhetetlennek tűntek. Az elit alakulatok értékét nagymértékben fokozta, hogy az egységek minden esetben önkéntesekből kerültek felállításra: a toborzások során a legbátrabb, leginkább talpraesett, kiemelkedő fizikai képességű katonák jelentkeztek, kik komoly válogatáson estek át, így végül csakis azon személyek kerültek be a kiképzési programokba, kik a legjobbak közt is a legjobbak voltak.

Kurt Rieder - Zyclon ​B
Harmadik ​Birodalom gátlástalan hiénáinak névsora hosszú és változatos, mind motivációikat, mind tetteiket tekintve különböző emberek voltak ők. Ám egy dolog feltétlen közös volt bennük: a nácizmus ártatlan áldozatainak vérén híztak kövérré, magasra ívelő karrierüket emberi életek kioltásával váltották meg, vélt vagy valós sikereik mögött milliók tetemei tornyosultak. Gaztetteiket korántsem lehet egy lapon említeni (hisz még közöttük is akadtak címeres gonosztevők, vagy kirívóan szadista tömeggyilkosok), de mindahányan bűnösök voltak, méghozzá sejtjeik legmélyéig. Önös érdekeik miatt szolgálták híven azt a rendszert, amely a történelem során sosem tapasztalt szenvedést és felmérhetetlen veszteségeket okozott az emberiség számára.

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom felemelkedése és bukása
A ​III. Birodalom krónikája az emberiség történelmének egyik legmegrázóbb története. Adolf Hitler és az általa felépített birodalom sorsa mindörökre összefonódott: a felemelkedést diadalok, a megingást agónia, majd az elkerülhetetlenné vált kárhozat követte.

Kurt Rieder - Kémek ​és hírszerzők a II. világháborúban
A ​II. világháború kimenetele - alapvetően - véres csaták során dőlt el, ám a színfalak mögött csendes, ám nem kevésbé ádáz és könyörtelen küzdelem zajlott, melyben bátor férfiak és nők teljesítettek veszélyes szolgálatot. Az Abwehr, a KGB, a SIS, vagy a SOE által végzett titkos hadműveletek tekintélyes részét még ma is homály fedi. Ügynökeink tevékenysége rendkívül kockázatos volt, legtöbbször az ellenséges vonalak mögött kellett helytállniuk, a felderített és letartóztatott kémek pedig nem számíthattak kegyelemre: kényszervallatás, kínzás és halálbüntetés várt rájuk. A II. világháború mesterkémei közül sokakat nem ismerhet az utókor, sokan még évtizedek múltán sem fedhették fel a teljes valóságot, míg mások a sírba vitték a titkaikat...

Kurt Rieder - A ​II. világháború legyőzhetetlen katonái
A ​Kongresszusi Érdemrend a legmagasabb kitüntetés, amit az Amerikai Egyesült Államok hadseregében szolgáló katona kaphat; neve onnan ered, hogy a kitüntetést az elnök adományozza a kongresszus nevében. A Kongresszusi Érdemrendet 1861-ben alapították; az adományozás jogát eleinte a haditengerészet katonáira korlátozták, majd később kiterjesztették a fegyveres erők valamennyi tagjára. A Parti őrség katonái éppúgy kiérdemelhették a Kongresz-szusi Érdemrendet, mint a tengerészgyalogosok, vagy a légierő pilótái; a tisztek és a sorállomány tagjai egyaránt felterjeszthe-tők voltak a magas elismerésre. A Kongresszusi Érdemrendet csakis azok a katonák kaphatták meg, akik a legbátrabbak közül is kiemelkedtek. Az adományozás nem függött rendfokozattól vagy beosztástól, egyetlen szempont számított csupán: a szolgálati esküben foglalt kötelességeket messze meghaladó hősiesség. Olyan katonákat terjesztettek fel a kitüntetésre, akik saját testi épségükkel mit sem törődve, megsemmisítő ellenséges tűzben törtek előre; akik gyilkos párbajokat vívtak a levegőben, és ellenséges pilóták sokasága felett diadalmaskodtak; akik kiemelkedő eredményekkel harcoltak a japán hadiflotta ellenében; akik ezer meg egy veszéllyel dacolva, bevehetetlennek tartott bunkereket és állásokat számoltak fel. A Kongresszusi Érdemrend megszerzéséhez nem kevesebbet, mint a lehetetlent kellett megcselekedni, ezért viselése minden másnál nagyobb dicsőségnek számított: azok, akik feltűzhették a kitüntetést, bármerre jártak is életük során, a háborús hősöknek kijáró fogadtatásban részesültek. A második világháború éveiben összesen 440 Kongresszusi Érdemrendet adtak át-250 esetben posztumusz adományozás történt.

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom ászai
Nem ​lehet elválasztani egymástól az SS-t, a Wehrmachtot, a holokausztot és az egyéb háborús bűnöket, amelyeket a Harmadik Birodalom náci vezetői, illetve az általuk sulykolt ideológiától gyakorta elvakult, a környező világ és az emberi társadalom valós jellemzőire érzéketlenné vált, gyakran alig felnőttkorba lépő német katonák követtek el 1939 és 1945 között. Vitathatatlan tény, hogy a Wehrmacht, az SS, a Kriegsmarine és a Luftwaffe vezetése, illetve a személyi állomány tagjai a korabeli, Goebbels által vezetett propagandaminisztérium hírverését meghazudtolva egyáltalán nem voltak csillogó vértezetű lovagok. A náci rezsim elképzelésével ellentétben a csatamezőkön nem ideológiák vagy egydimenziós propagandafigurák, hanem emberek álltak egymással szemben, ők döntötték el a harcok kimenetét. E könyv szereplői nem fedhetetlen hősök, hanem jól képzett és bátor, a harcok során számtalan esetben bizonyító, az ellenségtől - legyen az bármilyen nemzetiségű - soha meg nem rettenő katonák voltak, kik nem ismertek sem lehetetlent, sem elveszett helyzetet.

Kurt Rieder - A ​II. világháború repülőgépei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom csodafegyverei
A ​második világháború éveiben a Harmadik Birodalom minden korábbinál nagyobb rombolóerőt képviselő fegyverek sokaságának fejlesztését finanszírozta, melyek eldönthették volna a háború kimenetelét. A különleges hadászati eszközök közt számos olyan akadt, amely a kor technikai szintjéhez mérten forradalminak számított: a megtorló fegyverek, az irányított levegő-felszín rakéták, a csupa szárnyszerkezetű lopakodó bombázógépek, az új generációs vadászgépek mind olyan fegyverek voltak, melyhez hasonlóak nem szerepeltek a szövetséges haderő gazdag haditechnikai eszköztárában. Akadtak köztük olyanok, amelyek harctéri alkalmazásra is kerültek, akadtak olyanok is, amelyek legfeljebb tervrajz formájában léteztek. A hivatalos történetírás évtizedeken át mereven elutasította a német atombomba létezésének lehetőségét is arra hivatkozva, hogy Adolf Hitler 1942 végén törölte a katonai célú nukleáris kutatásokat. A második világháború utáni évtizedekben előkerült tárgyi bizonyítékok, a titkosítás alól feloldott hivatalos dokumentumok azonban korántsem támasztják alá egyértelműen a fenti vélekedést, sőt szép számban akadnak köztük olyanok, melyek éppenséggel arra utalnak, hogy a német atomprogram nem torkollott csúfos kudarcba. Ma már tudjuk, hogy a Harmadik Birodalomban legalább négy kísérleti központban foglalkoztak az atomfegyverek kutatásával, és igazolást nyert az a feltételezés is, miszerint Németország rendelkezett sugárzóanyag előállításához szükséges atomreaktorral, amely lehetővé tette a radioaktív uránérc előállítását, és végső soron a náci atombomba előállítását...

Kurt Rieder - Vadászok ​akcióban!
„1915 ​és 1945 között a vadászpilóták társadalma alkotta a hadsereg elitjét, az ászok pedig a vadászerők ünnepelt hősei voltak. Kevés pilóta volt képes a megtisztelő titulus megszerzé­sére: ahhoz, hogy valaki ásszá váljon, olyan képességek szük­ségeltettek, melyek tízezer emberből legfeljebb egy számára adatnak meg. Azok a férfiak, kik az első világháború éveiben repülték a vászonból és fából, zongorahúrokból és vascsövek­ből összetákolt, kehes motorok által hajtott, idegtépőén bi­zonytalan masinákat, és nap-nap után veszedelmes harci missziókat teljesítettek, kivételesen bátor emberek voltak. Ám a rettenthetetlen szív, avagy a harci ösztön önmagában még vaj­mi keveset ért: ha nem társult mellé képzettség és hidegvér, úgy inkább hozott bajt a pilóta fejére, mintsem segítette győ­zelmekhez.”

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom repülőgépei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kurt Rieder - Japán ​szamurájok a II. világháborúban
Annak ​ellenére,hogy a századfordulón Japán pusztán egy kicsiny és távoli, csekély katonai fenyegetést képviselő szigetországnak tűnt a nyugati hatalmak számára, a felkelő Nap birodalma megkerülhetetlen katonai erővé akart válni, és a csendes-óceáni térség totális uralását tűzte ki célul. A kormányzat a két világháború közti időszakban hatalmas összegeket költött fegyverkezésre, elszántan fejlesztette a légierőt és a flottát, a hatályban lévő nemzetközi haditengerészeti szerződés korlátozásait pedig cseles megoldásokkal játszotta ki. A széles körű fegyverkezési és haderőépítési programok szigorú titoktartás mellett zajlottak, ám a szigetország nem sokáig leplezte valódi céljait, és rövidesen félreérthetetlen, drámai erejű cselekedetekkel tudatta a világgal hódítási szándékait: Japán 1931. szeptember 18-án támadást intézett Mandzsúria ellen, és sikeres offenzívát hajtott végre,mely során megszállta a délen fekvő, stratégiai jelentőségű területeket, majd az északi tartományok felé terjesztette ki befolyását. A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, csupán terjedelmi okoknál fogva sem vállalkozhat a japán haderő teljes fegyverzetének bemutatására, ám lajstromba veszi a legfontosabb és legérdekesebb hadászati eszközöket, illetve azokat a fejlesztési programokat, amelyek valamely okokból méltóak az olvasóközönség figyelmére.

Kurt Rieder - A ​könyörtelen Waffen-SS
A ​könyv, amit az Olvasó a kezében tart, megpróbálja több oldalról bemutatni az SS, illetve a Waffen-SS históriáját: egyaránt szól borzalmas rémtettekről és páratlan diadalokról; háborús bűncselekményekről és harctéri helytállásról; kikezdhetetlen bátorságról és sötét aljasságról; hűségről és árulásról, hogy az érdeklődő a vérvörös betűkkel szedett vádirat vagy elfogult propaganda helyett árnyaltabb képet alkothasson a 20. század leghíresebb, egyszersmind leghírhedtebb katonai alakulatának a történetéről.

Kurt Rieder - A ​legyőzhetetlen Tigris páncélos
" ​Az amerikai harckocsizók ekkor úgy döntöttek, hogy kihasználják létszámfölényüket, és lerohanják az ellenséges páncélost. Mire elhalt az ágyúzás zaja, a magányos Tigris megsemmisített egy Easy-8 Shermant, és kilőtte mindhárom M10 páncélost. Jon említette, még hogy 18 becsapódási nyomot látott a Tigris felületén, még mielőtt az visszavonult az erdő mélyére. Az amerikaiak támogatást kértek. Egy új harckocsi érkezett, amelyet Jon "Tigrisgyilkosnak " nevezett.(...) Jon elmondta, hogy a "Tigrisgyilkos" két lövést adott le a Tigrisekre: az egyik elhibázta, a másik peddig hatalmas szikraesőt verve lepattant a homokpáncélról. A Tigris ráfordult a célpontra, és átlötte az M36 motorterét, és a jármű azonnal felrobbant..."

Kurt Rieder - Páncélosok ​akcióban
1917 ​novemberében járunk. Immáron két és fél éve dühöng a világháború. Ez a háború nem hasonlított a korábbi fegyveres konfliktusokra: merev frontvonalak mögül néztek farkasszemet a szembenálló felek, kik alig minimális stratégiai előnyökért is döbbenetes áldozatokkal fizettek. A csatamezőt szögesdrótból vont akadályok, aknazárak, műszaki akadályok, nap-nap után szaporodó lövészárkok szabdalták fel, amelyek ellehetetlenítették a gyalogság és a lovasság hatékony alkalmazását. A támadásra parancsolt rohamcsapatokat áthatolhatatlan géppuskatűz állította meg, a lovasság mint fegyvernem nemkülönben értékét vesztette a jól kiépített védelmi vonalakkal szemben: megesett, hogy néhány kilométernyi sártenger elhódítása is százezer katona életébe került. Ezt a háborút hagyományos fegyverekkel megnyerni nem lehetett: új, a kézifegyverek tüzével szemben ellenálló, az árkok és a műszaki akadályok leküzdésére képes, nagy tűzerővel bíró haditechnikai eszközökre volt szükség. Egy olyan fegyverre, amely képes stratégiai előnyökhöz juttatni birtokosait, és amely képes eldönteni az évek óta húzódó, elképesztő véráldozatokkal járó, kilátástalanná vált harcok menetét.

Kurt Rieder - Magyar ​fejlesztések a II. világháborúban
1941. ​június 27-én, a Kassa elleni bombatámadás utáni napon, Bárdossy László miniszterelnök a parlament jóváhagyása nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak, rövidre rá pedig az Egyesült Államoknak, amely bejelentés által Magyarország hadviselő féllé vált. A Magyar Királyi Honvédség azonban nem állt készen a Vörös Hadsereg túlerejével szemben megvívandó harcra. Hazánk hadserege sem élőerő, sem katonai technológia szempontjából nem volt méltó ellenfele a vele szemben felsorakozott erőknek, így a németbarát politikájáról híres államférfi elhibázott cselekedete tragikus következményeket vont maga után.

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom csúcsragadozói
A ​második világháború éveiben zseniális német mérnökök szolgálták a Harmadik Birodalmat, tudásuk legjavát nyújtva. Dr. Ferdinand Porsche, Ernst Heinkel, a Horten fivérek, Willy Messerschmitt, Werner von Braun és társaik kivételes fegyvereket alkottak: a V-2 rakéta, a gázturbinával hajtott Messerschmitt 262, a „csupa szárny” Horten 229, az éjjellátó berendezéssel felszerelt Párduc harckocsi, vagy a legyőzhetetlen Királytigris páncélos oly magas szintű haditechnikát képviseltek, amellyel a szövetséges hadviselő felek egyike sem rendelkezett. A csúcstechnológia azonban önnön magában még nem garantálhatta a harctéri sikert, amely csak akkor vált kivívhatóvá, ha sokat tapasztalt és rettenthetetlenül bátor katonák gondjaira bízták ezeket a fegyvereket. A csúcstechnológiát képviselő német fegyverekből kevés került ki a hadszíntérre, ám a megfelelő személyzettel ellátott harci eszközök hatalmas károkat okoztak a szövetséges csapatok számára. Számszerileg kevesen voltak, mégis legendás fegyverekké váltak: ezek a harcjárművek, repülőgépek és tengeralattjárók voltak a csatamezők csúcsragadozói, a Harmadi Birodalom utolsó reményei.

Kurt Rieder - A ​II. világháború legnagyobb katonai sikerei
A ​katonai diadalok megszerzéséhez - legyen szó szemtől szemben vívott egyéni harcról, avagy teljes hadosztályokat felvonultató kombinált hadműveletekről - számos tényező kedvező együttállása szükségeltetik. A komplex viszonyrendszer lényegére egy híres mondás világít rá: ütközet előtt semmi sem fontosabb, mint a jó haditerv, ám a csata kezdete után a haditerv már mit se számít. Eme bölcseletnek mindkét fele fontos állítást tartalmaz. Tény, hogy háború idején elhagyhatatlan a gondos tervezés, de sem az alapos mérlegelés, sem a lelkiismeretes felkészülés nem kínál egyértelmű garanciát a sikerre - létezik ugyanis egy tényező, mely bármikor képes felülírni a papírra vetett terveket, és megfordíthatja a hadművelet zajlását, avagy a bevetés menetét. A második világháború idején számtalan alkalommal megesett, hogy a szerencse - vagy éppen a balszerencse - mint a végzet mindenható keze avatkozott a történésekbe. Egyes hadműveleteket tökéletesen kiterveltek, ám ezek az előre nem látott tényezők miatt mégis elbuktak; volt, hogy számbéli túlerőben álló, stabil pozíciót élvező csapatok kapituláltak a náluknál jóval csekélyebb erőt képviselő ellenfél előtt; miként arra is akadt példa, hogy egyetlen rafinált, ám roppant kockázatos titkosszolgálati trükk döntött tízezrek sorsáról. Kialakultak olyan katasztrófahelyzetek, melyek a hősies erőfeszítéseknek és a szerencsének köszönhetően - paradox módon - feledhetetlen sikerekbe fordultak át, és arra is akadt példa, hogy azok a katonák, akik ésszerűtlenül sokat kockáztattak, és önnön képességük határán túlra merészkedtek, végül briliáns győzelmeket arattak az ellenség felett.

Kurt Rieder - A ​II. világháború páncélosai
A ​II. világháború páncélosai A Szovjetunió páncélosai AZ Egyesült Királyság páncélosai AZ Amerikai Egyesült Államok páncélosai

Kurt Rieder - Legendás ​hadműveletek a II. világháborúban
A ​második világháború története során a hadviselő felek számos merész és szokatlan, esetenként akár vakmerőnek is nevezhető hadműveletet terveltek ki és hajtottak végre. A leghíresebb katonai akciókat a kínzó szükségszerűség hívta életre, és a legendássá vált hadműveletektől nem kevesebbet vártak, mint komoly stratégiai előnyök megszerzését, esetenként a háború menetének a megfordítását. A leghíresebb hadműveletek terveit zseniális stratégák fogalmazták meg, az ambiciózus törekvések végrehajtásához szükséges harcászati eszközöket kimagasló tehetséggel és hozzáértéssel bíró mérnökök hozták létre, a nagy körültekintéssel kidolgozott akciókat pedig kiválóan képzett és bátor katonák hajtották végre. Egyes hadműveletek a felvonultatott haditechnika különlegessége és kísérleti jellege, a szokatlanul merész, esetenként akár formabontónak is nevezhető tervezés, az akciót végrehajtó katonák kimagasló bátorsága, emberfeletti kitartása és a hadművelet stratégiai szerepe miatt válhattak legendássá. Ezen fegyveres konfrontációk nem minden esetben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: egyesek sikerrel jártak, mások véres kudarcba torkollottak, megint más hadműveletek pedig csak ellentmondásos, vagy a vártnál jóval szerényebb eredményeket hoztak.

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom elveszett kincsei
Mítosz, ​legenda és valóság. A Toplitz-tó titka, az Antarktisz-expedíció és a náci arany rejtélye

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom felemelkedése
A ​Harmadik Birodalom krónikája az emberiség történelmének legsötétebb és leginkább megrázó, egyszersmind nyomasztó, máig érvényes tanulságokkal terhes története. Adolf Hitler, a karizmatikus diktátor politikai pályája minden szempontból egyedi és példa nélkül álló. Annak ellenére, hogy a húszas években még semmiféle erőforrással vagy támogatással nem rendelkezett, páratlan következetességgel és kitartással váltotta valóra beteges elképzeléseit és a Nemzetiszocialista Munkáspártot egyetlen évtized leforgása alatt egy jelentéktelen, perifériális politikai csoportosulásból Németország vezető, majd egyetlen pártjává tette. Adolf Hitler vezetésével a nácik létrehozták a totalitárius államot, amely lépésről-lépésre terjesztette ki hatalmát: befolyása alá hajtotta a hadsereget és az igazságszolgáltatást, az oktatásügyet és az ifjúsági mozgalmakat, majd felszámolta az emberi magánszférát - így az élet valamennyi területét kontrollálta. A „Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása" két részben tárgyalja a náci Németország történetét. Az első rész főleg az 1933. és 1938. közötti időszakot veszi górcső alá, a kétségek nélküli növekedés éveit, amelyek során Adolf Hitler szinte bárminemű külpolitikai befolyástól függetlenül építette fel az általa megálmodott pokoli birodalmat. Ebben az időszakban az európai nagyhatalmak - bár számos esetben kerültek összetűzésbe a náci vezetéssel - legitim partnerként ismerték el az Adolf Hitler által vezetett Németországot és felettébb meglepő módon roppant toleráns viselkedést tanúsítottak a Harmadik Birodalom irányába. Németország vezetése pedig - annak ellenére, hogy a kodifikált jog és egyéb módszerek által számtalan esetben tiporta porba az egyetemes emberi értékeket - szabadon gyakorolhatta a náci elveket és képes volt rá, hogy a német társadalom egészét a hitleri elképzelések által megszabott kényszerzubbonyba erőltesse. Németország nácifikálásának folyamata aljasán rafinált, ám roppant hatékony politikai és félkatonai eszközökkel, a kívülállók számára törvényesnek látszó úton zajlott le.

Kurt Rieder - Hans-Joachim ​Marseille, Afrika csillaga
Ezen ​könyvvel végigkísérhetjük Hans Joachim Marseilles-t, Afrika csillagát élete szakaszain, és szinte előttünk cseperedik ásszá a zöldfülű újonc aki nem éppen szófogadó magatartásáról híres. Marseille harcolt a Csatorna felett, de igazi hírnevét az afrikai hadszíntéren szerezte, ahol az ellenség hamar megtanulta félni a sárga 14-es lajstromú Messercshmittet, mely ellen nem használt a Liberty-kör nevű védekező formáció. Ellenség soha le nem lőhette, halálát műszaki hiba okozta.

Kurt Rieder - A ​III. Birodalom bukása
A ​könyv a világháború eseményeit, a Harmadik Birodalom erőszakos terjeszkedését tárgyalja, amely már a kezdetektől fogva magában hordozta a náci Németország bukásának lehetőségét – hisz nincs oly erős birodalom, amely féktelen gőgjében azt gondolhatná, hogy képes dacolni egy egész világgal és képes valamennyi ellenlábasát iga alá hajtani. Ebben a korszakban a szövetségre lépett nemzetek által fenyegetett Harmadik Birodalom összeomlása már megkerülhetetlen, természetszerűen bekövetkező folyamat volt, a totális kudarc pedig magával vonta a náci diktátor, Adolf Hitler teljes megsemmisülését.

Kollekciók