Kovács András Bálint könyvei a rukkolán

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Les ​mondes d'Andrei Tarkovski
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács András Bálint - The ​cinema of Béla Tarr
The ​Cinema of Béla Tarr is a critical analysis of the work of Hungary’s most prominent and internationally best known film director, written by a scholar who has followed Bela Tarr’s career through a close personal and professional relationship for more than twenty-five years. András Bálint Kovács traces the development of Tarr's themes, characters, and style, showing that almost all of his major stylistic and narrative innovations were already present in his early films and that through a conscious and meticulous recombination of and experimentation with these elements, Tarr arrived at his unique style. The significance of these films is that, beyond their aesthetic and historical value, they provide the most powerful vision of an entire region and its historical situation. Tarr's films express, in their universalistic language, the shared feelings of millions of Eastern Europeans.

Kovács András Bálint - Mozgóképelemzés
A ​filmek hatáselemeinek nagy része észrevétlenül, tudattalanul hat. Egyszer csak eszünkbe jut valami egy jelenet nézésekor, és nem tudjuk, miért pont erre gondolunk. E könyvecske segíthet abban, hogy megtanuljunk filmet nézni. Rámutatva azokra az apró részletekre, amelyekből a kifejezés felépül, és amelyeket szinte észre sem veszünk. Ahhoz szeretnék itt hozzájárulni, hogy azt a kérdést: "miért ez és ez jutott eszembe?", "miért lett ilyen és ilyen a hangulatom?" minél jobban meg tudjuk közelíteni a filmes kifejezőeszközök oldaláról is. A műalkotásokról és általában az elénk táruló világról való esztétikai beszélgetésnek a legfőbb értelme, hogy szubjektívnek tűnő élményeinket meg tudjuk osztani egymással, azaz, hogy megtaláljuk élményeink közös forrásait.

Kovács András Bálint - A ​film szerint a világ
Kovács ​András Bálint új könyvét olvasva akárha egy filmklub lebilincselő előadás-sorozatán vennénk részt. A szerző a filmesztétikai alapfogalmak feltérképezése után a film noirtól az elmúlt negyedszázad magyar filmvilágáig kalauzol, egy-egy kiemelkedő rendező (Jancsó Miklós, Jeles András, Tarr Béla és mások) portréját is fölvázolva.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Kovács András Bálint - Metropolis, ​Párizs
"Az ​új hullámnak nem volt esztétikai programja: egyszerűen kísérlet volt arra, hogy újra megtalálja azt a függetlenséget, amit a film 1924 körül veszített el, röviddel a hangosfilm megjelenése előtt, amikor a filmek elkezdtek sokba kerülni." Francois Truffaut "Az új hullámot egy már nem létező filmművészet feletti sajnálkozással és az iránta érzett nosztalgiával is meg lehet határozni." Jean-Luc Godard

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij, ​az orosz film Stalkere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács András Bálint - Film ​és elbeszélés
A ​film- és kommunikáció oktatásával foglalkozó szakirodalom a legutóbbi időkig alig-alig volt hozzáférhető magyar nyelven, pedig a köz- és felsőoktatásban egyre nagyobb az érdeklődés a média szakok iránt. A film- és kommunikáció kutatására, oktatására és tanulására szakosodók nagy száma jelzi, hogy megjelent az a „kritikus tömeg”, amely magyar nyelvű tankönyvet és szakirodalmat igényel. A tömör és közérthető nyelvezetű tankönyv sokoldalúan világítja meg a narratológia alapgondolatát, jól megválogatott példákon mutatja be állításai helyességét. Elemzései feltárják, hogy mennyire eltérnek egymástól a szövegszerűen megformált elbeszélt változatok a képi elbeszélésben. A tanulságos filmelemzések a nem szakértő olvasónak is elégséges szakmai betekintést nyújtanak.

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Kovács András Bálint - A ​kör bezárul
Tarr ​Béla az elmúlt húsz évben nemzetközileg a legismertebb és a legnagyobbra értékelt magyar filmes mesterré vált. Ez a könyv Tarr Béla műveit olyan valaki szemével mutatja be, aki huszonöt éve közeli emberi és munkakapcsolatban volt e filmek szerzőivel. Végigköveti azt az utat, ahogy Tarr kidolgozta témáit, alakjait és sajátos stílusát. Megmutatja, hogy szinte minden fontos stilisztikai és elbeszélő motívum már jelen volt Tarr korai munkáiban is, és azt, hogy tudatos kísérletezéssel és ezek aprólékos kombinációjával hogyan jutott el Tarr egyedülálló művészi világához. E filmek jelentősége túlmutat esztétikai és filmtörténeti értékükön. Egy történelmi kor, és egy földrajzi régió víziója bontakozik ki bennük olyan erővel, amelyet az egész világon megbűvölve néznek.