Ajax-loader

William Golding könyvei a rukkolán


20140321_092552-1
elérhető
6

William Golding - Beavatás
A ​Nobel-díjas angol író nagyszerű öregkori tengeri trilógiájának első kötete, a Beavatás a napóleoni háborúk vége táján játszódik. Az óceánon, egy utasszállításra átalakított, kimustrált angol hadihajón tartanak messze déli partok felé tengerészek, katonák, kivándorlók, néhány hölgy s néhány úriember. Az elbeszélő, az ifjú Edmund Talbot - kezdő, ám nagy reményű kormánytisztviselő-jelölt -, naplóformában írja meg a hajóút krónikáját. Írásával befolyásos, előkelő keresztatyját óhajtja elszórakoztatni, ám az út eseményei, a közelről megismert sorsok, indulatok szétfeszítik az egyszerű úti beszámoló kereteit. Edmund Talbot átkel az Egyenlítőn, de nemcsak az ilyenkor szokásos "tengerészkeresztelő" szertartását kell átélnie - a kezdetben roppant öntudatos, önelégült (bár alapjában naiv) fiatalember beavatást nyer az emberi viszonylatok, az emberi esendőség, az emberi nyomorúság eladdig ismeretlen rejtelmeibe is.

William Golding - A ​vétkes visszanéz
A ​Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserbenhagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggondolja az életét, azt kutatva, hol is követte el a végzetes lépést, amely Beatrice-t az áldozatává tette. Megrendítő költői allegória a szabad akaratról, amely most a Golding Művei sorozat záródarabjaként csaknem 30 év múltán jelenik meg ismét. A magyar szöveget az eredetivel egybevetette Osztovits Levente.

William Golding - A ​torony / A piramis
A ​világhírű angol író két regénye két teljesen más világba vezet el. A torony (1964) egy középkori templomépítés körül örvénylő, emberi életek egész sorát követelő drámát elevenít meg. Stilbury dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, az égbe fúródó torony fölépítéséhez. Agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja maga körül a közösség életét. A tornyot a pokol ellenében is fölépíti: megküzd elemekkel és emberekkel, de mire a torony áll, elveszített mindent... E tragikus, démoni példázattal mintegy ironikus ellentétben áll A piramis (1967) három epizódja, amely egy angol kisvárosi fiatalember fejlődésének és szerelmi kijózanodásának három állomásáról mesél. Az első személyben elmondott történetben a főhős kamaszkori szexuális megszállottságából ábrándul ki a kisváros szexbombájával lezajló groteszk kalandja révén; a másodikban az "eszményi" szerelemről hull le a szépítő fátyol egy bohózati elemekkel megrajzolt, amatőr színielőadás keretében. A harmadik tragikus epizód: a vénkisasszony zongoratanárnő tragédiájának, magányosságának, megőrülésének és halálának a históriáját beszéli el.. A két különböző hangulatú regényt egyaránt áthatja Golding írástudói felelőssége: az emberi alapértékek modern válságának okait- jelenségeit kutatja fehéren izzó szenvedéllyel.

William Golding - Ripacs ​Martin
Golding ​harmadik regénye, a Legyek ura és az Utódok után, az 1956-ban keletkezett Ripacs Martin, életművének legtalányosabb darabja; formai és tartalmi szempontból egyaránt újat jelent. Az óceán magányos sziklaszirtjére vetődött hajótörött mindvégig az ájulás és az öntudat határán, az embert meghatározó legerősebb ösztön hajtóerejétől indíttatva, küzd a reménytelennek tűnő túlélésért. Látszólag napokig, valójában percekig. A vízbeesés pillanatától a tudat utolsó felvillanásáig követi az író hősének kétségbeesett erőfeszítéseit, csapongó, múltat idéző asszociációit. Az óceán sziklaszigetének Robinsonja, Christopher Hadley Martin tartalékos tengerészhadnagy, civilben színész, a rendezői önkény örökös kiszolgáltatottja, alkoholmámorok hazug kiteljesedéseibe menekülő, két lábon járó középszer, az önmegvalósítás kudarcának áldozata, a regény tragikus iróniája folytán élete legnagyobb, emberformáló élményébe hal bele.

William Golding - A ​Legyek Ura
"Született ​optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan." _A legyek ura_ voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.

William Golding - Az ​utódok
Golding, ​a XX. századi próza világhírű mestere egy Neander-völgyi törzs életét mutatja be ebben a - mára már klasszikussá vált - regényben. A Nobel-díjas író, mintegy "belülről" ábrázolva az ősemberek életét, hallatlanul izgalmas konfliktusok keretében szemlélteti a Régi és az Új találkozását. A regényben arról esik szó, hogy a törzs - az író szimbólumteremtő képzelete segítségével - váratlanul szembetalálja magát a homo sapiensszel, a már nyíllal vadászó, a természetet megismerni és felhasználni akaró, értelmes emberrel. Golding, aki az emberi lét, az értelem és az ösztön szerepét vizsgálja, jól tudja mi lesz a találkozás eredménye...

William Golding - Hae No O (Lord of the Flies)
Ez a könyv teljes egészében megegyezik a Legyek Ura című regénnyel, pusztán japán nyelven van.

William Golding - Close ​Quarters
Following ​"Rites of Passage", this is second of Golding's "Sea Trilogy". Half-way to Australia in a wilderness of heat, stillness and sea mists, a ball is held on a becalmed ship. In this surreal atmosphere the passengers dance and flirt, while beneath them thickets of weed spread over the hull.

William Golding - Pincher ​Martin
Drowning ​in the freezing North Atlantic, Christopher Hadley Martin, temporary lieutenant, happens upon a grotesque rock, an island that appears only on weather charts. To drink there is a pool of rain water; to eat there are weeds and sea-anemones. Through the long hours with only himself to talk to, Martin must try to assemble the truth of his fate, piece by terrible piece.

William Golding - A ​piramis
"Minden... ​rossz. Minden. Nincs igazság és nincs becsület. Istenem. Az élet nem lehet... ott kinn, az embernek csak föl kell néznie az égre... de Stilbourne azt is mennyezetnek nézi. Mint a... és rejtegetjük a testünket, és van, amit említeni sem merünk, és emberek, akikkel nem ismerkedhetünk meg... és ezt a szemetet zenének hívják... Hazugság! Hát nem értik? Ez hazugság, mind hazugság! Ez trágárság!" Így fakad ki a nyárspolgáriasság, a gőg, a szeretetlenség, a fojtogató kisvárosi légkör és önmaga ellen A piramis kudarcot vallott főszereplője, Oliver, akinek fejlődését és szerelmi kijózanodását három epizódban követhetjük nyomon. Az elsőben az egyetemre készülő fiatalember a kamaszkor szexuális megszállottságából ábrándul ki egy furcsa kalandja révén; a másodikban, amikor látogatóba tér vissza szülővárosába, az "eszményi" szerelemről hull le a szépítő fátyol egy bohózati elemekkel megrajzolt, amatőr színielőadás keretében; a harmadik epizódban Oliver egykori zongoratanárnőjének magányáról, megőrüléséról és haláláról olvashatunk. E három történetből épül fel a "piramis", egy halvaszületett város, halvaszületett világ, halvaszületett életforma groteszk, egyszerre valóságos és titokzatos szimbóluma.

William Golding - Kígyónyelv
William ​Golding utolsó, kéziratban maradt regényét tartja kezében az olvasó. A mű nagyszerű szellemi alkotás: az ókori görög világ legszentebb helyén, Delphoiban játszódó történet főalakja Arieka, a jóstemplom idősödő papnője. az ő visszaemlékezéseiből megismerhetjük egy fiatal lány felnőtté érésének nehézségeit éppúgy, mint a nagyhírű jósda papnőjének emberek és népek sorsát meghatározó szerepét.

William Golding - Szélcsend
William ​Golding - A legyek ura, A torony, A piramis és más regények Nobel-díjas szerzője - 1980-ban jelentette meg a Beavatás című regényét, egy tengeri trilógia első kötetét. Az önmagában is kerek egészként megálló második kötet, a Szélcsend, 1987-ben látott napvilágot. Színtere megegyezik a Beavatás-éval: a kimustrált hadihajó, amely a napóleoni háborúk vége felé Ausztráliába tart, fedélzetén az ifjú nemesúrral. Edmund Talbottal, aki a gyarmati kormányzásban szeretne megindulni a ranglétrán. Mint ahogy a Beavatás-ban, Talbot ebben a könyvben is naplót ír a hajón történtekről, ezúttal azonban nem keresztanyjának, hanem önmagának. Látszólag nincs sok írnivalója: a hajó Afrika partjainál vesztegel a szélcsendben - ami azonban alkalmat ad Goldingnak, hogy kiváló hangulatteremtő művészetével nyűgözze le az olvasót, s elmélyítse a szereplőkről az előző kötetben felvázolt képet. Amikor a szél feltámad, a részeg másodtiszt felelőtlensége miatt a hajó elveszíti főárboca csúcsát, vitorlástul. A távolban megpillantott és francia csatahajónak vélt jármű izgatott harckészültségre serkenti a tengerészeket, csakúgy, mint az utasok rettenthetetlenebbjét - kiderül azonban, hogy az idegen hajó valójában brit fregatt, amely közli velük, hogy vége a háborúnak. A magánéleti bonyodalmak még csak ekkor kezdődnek: Edmund beleszeret a másik hajó egy bájos utasába, a sors azonban elválásra kényszeríti őket. Az igazi izgalom akkor köszönt be, amikor elválik a két hajó, és élet-halál kérdése lesz, vajon a sérült tekenő állja-e az óceán megpróbáltatásait...

William Golding - A ​legyek ura / A torony
"Teljes ​értékűnek érzi az ember Golding regényeit már mint cselekményt bonyolító vagy embert elemző munkákat is, de érzi, hogy cselekmény, jellem, emberi sors, mind csak eszköz az író kezében valami elvontabb igazság vagy legalábbis kérdés megvilágítására... nem kész igazságok sablonjára húzza rá a valóságot, hanem, mint minden igaz és jelentős író: a még ismeretlen igazságot, a valóság máig föl nem tárt törvényeit keresi regényeiben."

William Golding - The ​Hot Gates
A ​dazzling collection of occasional writings by the Nobel Prize-winning novelist on subjects ranging from Thermopylae to the English Channel, and from Coral Island to Jules Verne. 'A book of occasional essays which afford us many fascinating insights into Golding the man . . .It is highly individual yet profoundly modest; it has an unusual, slightly angular candour, full of painful knowledge and a beautiful humanity . . . event the slightest piece bears the mark of his rare, austere mind, his remarkable imagination . . . Even these occasional essays are enough to remind us that . . . there is not, at the moment, a writer to touch him.' New Society

William Golding - Látható ​sötétség
Goldingnak ​ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek – ettől ismerősek annyira. Matty, a háborús londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és a szánalmat egy, a világ szemében perverznek számító tanárban leli fel, s felnőttkorában az őt zaklató kérdésekre előbb Bibliájából, majd szellemlényektől vár választ; Sophy és Toni, a gyönyörű külsejű, belül azonban baljós hatalmaktól megszállott ikerpár; az öreg könyvkereskedő és mindenféle vallási-filozófiai divathóborttal sodródó barátja – ők „játsszák el” ezt a különös történetet. Életük, vezérelje bár az együgyű tudni akarás, az érzelemhiánytól eltorzult intelligencia vagy a szánalmas kapaszkodás, úgy érezzük, végzetszerűen fut össze egy terrorista gaztett gyújtópontjába – hiszen a regénybeli tüzek időtlen idők óta égnek, s terjesztik a „látható sötétet”. A könyv a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása.

William Golding - A ​skorpióisten
A ​Nobel-díjas angol író életművét bemutató sorozatunk új kötete három kisregényt tartalmaz, amelyek elõször jelennek meg magyarul. A címadó A skorpióisten a fáraók kora elõtti Egyiptomban játszódik, és egy fiúról, a halála küszöbén álló isten-uralkodó vaksággal sújtott fiáról szól, aki nem akar apja örökébe lépni, szembeszáll a hagyományokkal, és egyre csak a Nílus-völgyön túli, ismeretlen világról beszámoló hihetetlen, ám igaz történetekre vágyakozik, melyeket az uralkodó kegyence mesél neki. A Klonk klonk egy még õsibb, matriarchális afrikai társadalmat ábrázol, s egy nyomorék ifjú megpróbáltatásain és az õt kínzók fölött aratott meglepõ gyõzelmén keresztül a férfiasság szokatlan értelmezését adja. A rendkívüli követ helyszíne az ókori Róma, ahol egy korát messze meghaladó találmányokkal – nyomtatás, gõzgép, robbanóanyagok – megjelenõ görög felforgatja a császári udvar életét. Az emberi gyarlóság elnézõen szatirikus ábrázolása, a humoros és filozofikus szemléletmód ötvözése, az eleven múltidézés és a jellegzetes goldingi irónia élvezetes olvasmánnyá teszik a kötetet.

William Golding - A ​legyek ura / A piramis
Negyvenhárom ​éves volt a szerző, amikor első regénye, A legyek ura megjelent, és ez a könyv nyomban meghozta Goldingnak a világhírt is. "Született optimista vagyok - írja magáról a szerző, majd hozzáteszi: - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. Ebből a pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul, mihelyt Golding az emberség kérdését faggatja: "Ember voltunk abban áll - írja egy helyütt -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazságos és mi az igazságtalan."És regényeiben Golding valóban fel is teszi ezeket a kérdéseket és mi kénytelenek vagyunk válaszolni rájuk. Ha A legyek ura a regényírói pályakezdés dokumentuma, A piramis ugyanennek a pályának eddigi summázata: mintha a szélsőségesen egyéni stílusú és már-már elvontan filozofikus író ebben az önéletrajzi motívumokra épített regényben azt akarná bizonyítani, hogy a hétköznapi valóságot hagyományos eszközökkel éppoly érzékletesen lehet ábrázolni, mint az ember absztrakt tragédiáját.

William Golding - Zsarátnok
Az ​1993-ban elhunyt Nobel-díjas író utolsó, még életében megjelent regénye: a "tengeri trilógiá"-nak - A Beavatás és a Szélcsend után - befejező darabja. Az Angliától Ausztráliáig tartó tengeri út a napóleoni háborúk végén egyben az ifjú Edmont Talbot fejlődésregénye. A Zsarátnok-ban a megrongálódott, árboca vesztett hajó tehetetlenül sodródik dél felé. A hajó utasairól a válságos helyzetben mind jobban kiderül, ki mit ér. Az antarktiszi jéghegyekig lesodródó hajó kis híján elpusztul; végül egyesztendei út után, tépetten, megváltozva, sok tanulsággal gazdagodva befutnak a büntetőkolóniára - az épp csak kiépülőben lévő ausztrál gyarmatra. Talbot itt tudja meg, hogy eltervezett karrierjének oszlopa, a keresztapja, akinek pártfogására építette terveit, időközben Angliában meghalt - a fiatalember immár csak magára hagyatkozhat. Csodával határos módon viszontlátja elveszettnek hitt szerelmesét, a Szélcsend-ben megismert, nincsetelen Chumley kisasszonyt. Amikor éppen azon vannak, hogy közösen - és boldogan - vállalják a szegénységet, híre jön, hogy a keresztapa még idejében gondoskodott Talbot jövőjéről. Nagy ívű fejlődésregény - az előzményekhez szervesen kapcsolódik, de azok ismeretek nélkül is érthető, élvezhető, izgalmas olvasmány.

William Golding - The ​Inheritors
Eight ​Neanderthals encounter another race of beings like themselves, yet strangely different. This new race, Homo sapiens, fascinating in their skills and sophistication, terrifying in their cruelty, sense of guilt, and incipient corruption, spell doom for the more gentle folk whose world they will inherit. Golding, author of Lord of the Flies, won the 1983 Nobel Prize for Literature.

William Golding - A ​torony
Stilbury ​dékánja látomást lát, s mert magát Isten választottjának hiszi, vasakarattal fog hozzá látomása valóra váltásához, az égbe fúródó torony fölépítéséhez. A dékán beteg ember: agyafúrt őrülettel, eszelős konoksággal tör lehetetlen célja felé, átgázol mindenkin, akit szeret, szétzilálja maga körül a közösség életét. A tornyot a pokol ellenében is fölépíti; megküzd elemekkel és emberekkel, de mire a torony áll, elveszített mindent. Vigasztaló angyala korbácsos ördöggé válik, megölt szerelme holtában bűvölő boszorkánnyá, barátja és mestere ellenséggé, meg kell tudnia, hogy nem Isten szemelte ki a munkára, hanem királyokkal hentergő nagynénjének szeszélye, a megalázkodás sarában sem nyer bocsánatot, elítéli a nép és az egyház, s megrokkan maga a mű is: halála óráján fenyegetően magasodik a kolostor fölé a lesújtani kész kőkalapács. Égnek szökő csúcsívek, nyomott pofájú vízköpők, homály és üvegablakon áttündöklő napfény, áhítat és szenvedély, kőtömbökből faragot épület, kőtömbökből faragott mondatk, kőtömbökből faragott könyv. A halál mindent felold, s a névtelen olvasó, aki Anonymus atyával ott áll a dékán halálos ágyánál, megbékélt szívvel teszi le ezt a gótikus székesegyházak tökéletességével szerkesztett regényt.

William Golding - Lord ​of the Flies
Synopsis The ​story that never grows old... Lord of the Flies remains as provocative today as when it was first published in 1954, igniting passionate debate with its startling, brutal portrait of human nature. Though critically acclaimed, it was largely ignored upon its initial publication. Yet soon it became a cult favorite among both students and literary critics who compared it to J.D. Salinger's The Catcher in the Rye in its influence on modern thought and literature. Labeled a parable, an allegory, a myth, a morality tale, a parody, a political treatise, even a vision of the apocalypse,Lord of the Flies has established itself as a true classic. And now readers can own it in a beautifully designed hardcover edition worthy of its stature. This Christmas' meaningful gift, the 50th Anniversary Edition of the Lord of the Flies is the volume that every fan of this classic book will have to own.

William Golding - Rites ​of Passage
In ​the cabin of an ancient, stinking warship bound for Australia, a man writes a journal to entertain his godfather back in England. With wit and disdain he records mounting tensions on board, as an obsequious clergyman attracts the animosity of the tyrannical captain and surly crew.

William Golding - Papíremberek
Kulcsregény ​a Nobel-díjas angol írónak ez a könyve: életrajz és életmű viszonya, az írói és az emberi integritás, az alkotói etika kérdései foglalkoztatják. A köztiszteletben álló, idős angol íróra mindenáron rá akarja tenni a kezét - hivatalos életrajzírójaként - egy jelentéktelen amerikai egyetem tanársegédje, Rick L. Tucker. Megírni szeretné, de közben óhatatlanul alakítja is ezt az életrajzot: erőszakos csetlésbotlásával ő idézi elő a Barclay-házaspár válását, majd azt, hogy Barclay világgá megy, s évtizedes földönfutás után csak akkor tér haza, amikor már késő. Tragikomikus versenyfutás zajlik kettejük között. Barclay nemcsak azért nem akarja Tuckerre bízni életrajzát és irodalmi hagyatékát, mert nem bízik neofita amerikai buzgóságában, illetve mindabban, amit képvisel, nemcsak az ellen tiltakozik, hogy bekebelezze az az irodalomtörténeti gyár, amelyet a milliárdos Mr. Halliday szponzorál, miután ökumenikus templommal, síugrósánccal és havaztatógéppel már megajándékozta az egyetemet. Nem, a "nagy" író egyszerűen fél nyilvánosságra hozni az életrajzát: embervoltát és íróvoltát egyaránt hamisnak érzi, s az életét egyetlen cirkuszi előadásnak, ahol neki, a bohócnak szabályos időközönkint lecsúszik a nadrágja.

Kollekciók