Ajax-loader

Karen Blixen könyvei a rukkolán


Karen Blixen - Angyalok ​bosszúja
A ​Pierre Andrézel álnév mögé bújva, misztikus, viktoriánus stílusban írta egyetlen regényét Karen Blixen. „Törvénytelen gyermekének“ nevezte, valószínűleg azért, mert ezúttal a bűnügyi regény területére kalandozott. Pedig ha más regisztereken is, korábbi művei alapján jól felismerhetőek a Karen Blixent foglalkoztató kérdések és témák: a különleges női karakterek, a képmutató vallásosság, az erényességnek álcázott hatalomvágy és általában a maszk, mely szerinte jellemzőbb az emberre, mint valódi arca. A hátborzongató történetet Blixen 1944-ben, Dánia német megszállása alatt, mintegy túlélési terápiaként írta. Vannak, akik a német megszállók elleni allegóriaként értelmezik, vannak, akik a Jane Eyre paródiájaként. Lucan és Zosine, két magára maradt angol lány. Sikertelen elhelyezkedési kísérleteik után végül egy Franciaországban élő skót pap és a felesége fogadja őket magához. Az idilli környezetben élő, jóságosnak látszó párról azonban kiderül, hogy nem azok, akiknek látszanak, jótékonykodásuk mögött sanda szándékok rejtőznek. Amikor rájönnek, hogy a lányok felfedezték üzelmeiket, az ő életük is veszélybe kerül…

Karen Blixen - A ​sors anekdotái
A ​sors anekdotái Karen Blixen legnépszerűbb elbeszéléskötete, amellyel végérvényesen meghódította a világot. Két híres remekművet is tartalmaz: a varázslatos Babette lakomáját, amelyből Gabriel Axel készített Oscar-díjas filmet, és az Orson Welles rendezésében vászonra vitt elementáris Halhatatlan történetet. Az öt elbeszélést tartalmazó kötet késői, érett mű, mégis - vagy talán épp ezért - játékosabb, könnyedebb a korábbiaknál. Ezek a látszólag egyszerű történetek rafinált művészi módon hozzák közelebb az olvasóhoz az írónő örök témáit: különleges sors- és művészetfelfogását, a történetek mágikus erejébe vetett hitét.

Karen Blixen - A ​halhatatlan történet
Karen ​Blixen-Finecke dán bárónő rendkívüli életét és egyéniségét Sydney Pollack Távol Afrikától című, hét Oscar-díjat elnyert filmjéből ismerheti a magyar közönség. A Babette lakomájá-ból Gabriel Axel forgatott ugyancsak Oscar-díjas filmet. A halhatatlan történet egzotikus helyszínre, a XIX. századi Kínába kalauzolja el az olvasót, szereplői különböző okokból hazájuktól távol élő európaiak. A színes cselekmény mögött érdekes gondolatkísérlet rejtőzik: vajon meg lehet-e fordítani a világ menetét, és megtörténtté tenni egy mítoszt? Létezik-e olyan vagyon a világon, amely jogosan kelti tulajdonosában a mindenhatóság érzését? Karen Blixen univerzumában a történet mágikus erővel rendelkezik. Mintha a világ valamiféle rend, előre megírt "történet" szerint működne, melyet az ember ugyan nem változtathat meg, mégis fontos feladata van benne: az, hogy a saját helyét, rendeltetését megtalálja, és azon belül beteljesítse magát.

Karen Blixen - Babette ​lakomája
Karen ​Blixen-Finecke dán bárónő rendkívüli életét és egyéniségét Sydney Pollack _Távol Afrikától_ című, hét Oscar-díjat elnyert filmjéből ismerheti a magyar közönség. A _Babette lakomájá_ból Gabriel Axel forgatott ugyancsak Oscar-díjas filmet. Karen Blixent nem csak híres írónőként, hanem híres ínyencként és szakácsművészként is ismerték szerte a világon. Ebben az elbeszélésében e szenvedélyének is hódol. Varázslatos hangulatú, pazar vacsorát "tálal" elénk, mesterien keverve a puritán norvég falucska és a legkifinomultabb ízlésű Párizs rafinált ízeit és hangulatát. Könnyedsége mögött a _Babette lakomája_ ugyanakkor rendkívül finoman szól a művészi tehetségben rejlő legmélyebb ösztönző erőkről és vágyakról is.

Karen Blixen - Hét ​fantasztikus történet
A ​Hét fantasztikus történet Karen Blixen fő műve. Dániai otthona csendjében azokat az egzotikus meséket írta le, melyekkel kenyai farmján szórakoztatta a hozzá betérő vendégeket, elsősorban szerelmét, Denys Finch Hattont. Az először álnéven, angolul megírt elbeszéléskötet Amerikában egy csapásra a hónap könyve lett. Hemingway a Nobel-díj átvételekor azt nyilatkozta, hogy Karen Blixen jobban megérdemelte volna a díjat, mint ő. Az amerikai kiadás után egy évvel a könyv az írónő saját fordításában hazájában is megjelent.Karen Blixen extravagáns alakját és életét a Távol Afrikától című filmből ismerte meg a világ. Cseppet sem kevésbé izgalmas írói pályája a filmben ábrázolt sorscsapások, a kávéfarm csődje és szerelme halála után kezdődött csak el. Egyedülálló életműve a dán bárónőt mára a világirodalom klasszikusává avatta.

Karen Blixen - Volt ​egy farmom Afrikában
1912 ​telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő..." Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült, s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet. Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot vásároltak Nairobi közelében, "a Ngong-hegyek alatt", ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra: szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunternek, vagyis szafarivezetőnek bizonyult így ismerkedett meg a mi nagyszerű vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is. Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, az afrikai "bennszülöttekkel", a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrákkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom "nagyasszonya". Tizenhét évig élt a fekete kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön-, majd elváltan, s meglehetősen viharos szerelmi viszonyban egy másik "természeti emberrel", a tragikus véget ért Denys Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundbe visszatérve, 1937-ben előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját-életrajzát, amelyet később romantikus- pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) főműve azonban kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában. Karen Dinesen, illetve Karen Blixen, leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. S ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt "felsőbbrendűségét" - Farah Adent, Kinan-dzsuit és a többieket tartva erkölcsileg előbbre valónak. Részint ennek az egyedülálló könyvnek az alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje, a főszerepekben a páratlan tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert Redforddal.

Karen Blixen - Saison ​à Copenhague
À ​Copenhague, la saison mondaine commence au Nouvel An pour s'achever en avril. Pendant ces quelques mois, ce ne sont que réceptions et bals où les jeunes gens dansent et rient. Mais pour Ib Angel, éperdument amoureux de sa cousine, la ravissante Adélaïde, ce n'est que souffrance et désespoir... Une magnifique et bouleversante histoire d'amour.

Karen Blixen - Out ​of Africa
From ​the moment Karen Blixen arrived in Kenya in 1914 to manage a coffee plantation, her heart belonged to Africa. Drawn to the intense colours and ravishing landscapes, Karen Blixen spent her happiest years on the farm and her experiences and friendships with the people around her are vividly recalled in these memoirs. _Out of Africa_ is the story of a remarkable and unconventional woman and of a way of life that has vanished for ever.

Karen Blixen - Téli ​regék
"A ​Téli regéket hideg téli napokra szántam, amikor az emberek a meleg szobákban szívesen mesélnek egymásnak réges-régi históriákat és közben régi időkre és a nyárra emlékeznek." A Távol Afrikától című filmből megismert dán írónő, Karen Blixen műve a világirodalom egyik különlegessége, az írónő kedvenc elbeszéléskötete. Történetei a romantika virágzása idején játszódnak. Életművét rengeteg nyelvre lefordították, magyarul a Polar Könyvek sorozatában jelent meg a nagy sikerű Babette lakomája és a Halhatatlan történet. Tartalom: A hajósinas meséje, A szegfűs ifjú, Mese az igazgyöngyről, Úrnő és szolgája, Heloise, Az álmdozó gyermek, A régvolt Dániából, Alkméné, Peter és Rosa, Bánatföldje, Egy épületes történet

Karen Blixen - Ehrengard
Az ​Ehrengard Karen Blixen utolsó és egyben egyik legszebb elbeszélése, melyet egy újabb kötet bevezetőjéül szánt, de már csak halála után, 1962-ben jelenhetett meg. Az írónő színes fantáziája ugyanabba a 18. századi, arisztokrata környezetbe viszi vissza olvasóját, amelyet a Hét fantasztikus történet című kötetéből már megismertünk. Mintha tudta volna, hogy ez lesz az utolsó műve, még egyszer megcsillogtatta gazdag elbeszélő művészetét, belesűrített művébe szinte mindent, ami egész életén keresztül foglalkoztatta: a művészet és élet kapcsolatát, a sors hatalmát az egyén fölött, az emberek lelkében rejtőző mély titkok óvatos megközelítését. Fő témája a csábítás és odaadás, ebben a tekintetben Kierkegaard Egy csábító naplójának ironikus verziója. Ehrengardban ráismerünk az írónő egyik vissza-visszatérő kedvenc alakjára, a bátor, tehetséges, rendíthetetlenül kiegyensúlyozott, vonzó amazonra. Talán a leginkább felejthetetlen ilyen alak Babette, a szakácsnő és forradalmár, a Babette lakomája című elbeszélés címszereplője.