Ajax-loader

Szabó Lőrinc könyvei a rukkolán


Szabó Lőrinc - Szabó Lőrinc összes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc kiadatlan drámafordításai
A ​Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és a Csokonai Kiadónak a sorozata a műfordítóként is korszakalkotó klasszikus költő Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításait juttatja el az olvasókhoz és a színházat szerető közönséghez. A szakemberek számára is jelentős ez a vállalkozás, ugyanis négy fordításról csak a színházi előadásokról szóló híradások adatai alapján tájékoztathatjuk, egyről pedig még tudomásunk sem lehetett. Az MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött kéz- és (autográf javítású) gépiratok publikálására a hagyaték feldolgozása eredményeképpen kerülhetett sor. A sorozat részben adósságtörlesztés (a Vízkereszt illetőleg a Pokoli színjáték esetében), amely élő színpadi előadást is szolgálhat napjainkban, részben kultúrtörténeti adalék, végül pedig drámatörténeti meglepetés (a Strindberg-fordítás esetében). Maguk a fordított drámák (szerzőik és a fordítás minősége) önmagukban indokolják a kiadást, ám egy klasszikus költő pályaképének kiegészítését is szolgálhatja e sorozat. A sorozat kötetei: 1. William Shakespeare: Vízkereszt, vagy: amit akartok 2. Catherine Turney: Keserű aratás 3. Zygmunt Krasinski: Pokoli színjáték A következő kötetek még nem jelentek meg: 4. Hanns Johst: Thomas Paine 5. August Strindberg: A csöndes ház

Szabó Lőrinc - Fény, ​fény, fény
Szabó ​Lőrinc harmadik verseskötete, első kiadás 1925.

Szabó Lőrinc - Hörpentő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Emlékezések ​és publicisztikai írások
A ​kötet Szabó Lőrinc összegyűjtött prózai műveit tartalmazza (az irodalmi tanulmányok és kritikák kivételével), a teljesség igényével: a tárcákat, úti jegyzeteket, színes írásokat, riportokat, életrajzi jegyzeteket, emlékezéseket, publicisztikai megnyilvánulásokat összegyűjtve első ízben veheti kézbe az olvasó. Prózai szövegeiben Szabó Lőrinc az élet különböző jelenségei láttán - mint verseiből jól ismerjük - elgondolkozik, összefüggéseket keres események, látványok, jelenetek között, és rákérdez a személyes létezés mikéntjének természetére. A legszebb szövegek a költő úti élményei: az emberi alkotás és a természeti tárgyak kiváltotta csodálkozás megfogalmazásai.

Szabó Lőrinc - Buddha ​tenyerén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - A ​sátán műremekei
Szabó ​Lőrinc - A Sátán műremekei kötet verseit tartalmazza.

Szabó Lőrinc - Lóci ​óriás lesz
Szabó ​Lőrinc gyermekversei és versfordításai, Würtz Ádám színes illusztrációival.

Szabó Lőrinc - 35 ​vers - 35 Poems by Lőrinc Szabó
Ebben ​a különleges kötetben a nagyszerű költő verseit a magyar mellett angol fordításban is olvashatjuk. A verseket Tótfalusi István fordította.

Szabó Lőrinc - Nők, ​habzó májusi rózsák
Szerelmes ​versek Válogatta és összeállította Steinert Ágota

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Bírákhoz ​és barátokhoz
Őrizetesség ​után, internálás veszélye közben kezdi írni Szabó Lőrinc 1945 áprilisában Napló-ját, majd igazolási tárgyalásaira készíti a Bírákhoz és barátokhoz címzett kétrészes védőbeszédét. Mindkettőben védekezik, magyarázkodik, önmagát is meggyőzni szeretné: régi barátai nem a vesztét akarják, de pletykák, képzelgések áldozatai. És önmagának is magyarázza: nem bűnös, csak a látszat mutatja olyannak, mint az ellene indult hajsza fantomképe megrajzolta. Talán egyszerűbb lett volna, ha ő is csak azt érzi, hogy voltak tévedései, bántó gesztusai, ezeket meg kell bánnia - és minden folytatódhat tovább. Hiszen verseivel senkinek sem volt vitája. Így képzelték barátai is, ellenfelei szintúgy. Csakhogy a Napló ennél lényegibb váltást jelent Szabó Lőrinc pályáján. Abban a félévben (igazolásáig, szeptember végéig vezeti a Napló-t) döbben rá csalódására az erőben. Ekkortól azonosítja gondolkozásában is, nemcsak verseiben, az erőt az erőszakkal. Így Napló-ja egyben nagy tudati tisztázási folyamat is. Mindenfajta erő tiszteletétől való elszakadás. Most már nemcsak költészetében, de történetszemléletében is az egyes ember sorsát emeli meghatározóvá. Míg ekkortól az új rend hatalmi rendszerében szerephez jutó barátai teljesítményeiben fokozatosan, majd rohamos értékcsökkenés következik, addig az ő költészete éppen ettől az időtől fogva újulhat meg: neki semmilyen hatalommal szemben nem lesz már illúziója, egyetlen értékként az emberi személyiséget mutatja fel. Amíg csak a hitlerizmus és az antiszemitizmus vádja alól való felszabadulás dokumentumát láthattuk a Napló korábban közreadott töredékeiben, hihettük kicsinyes magamentségnek is, önvédő írásműnek. A mostani, teljes kiadás ismerete a katartikus önvizsgálatra hívja fel a figyelmet. Nemcsak az említett vádak alól tisztázza ezzel magát, hanem, mivel alászáll önmaga rejtett mélyrétegeibe és szembenéz démonaival, sikerül leszámolnia minden ilyesféle kísértéssel. S ezzel nemcsak azokat hárítja el magától, melyekkel őt vádolták, hanem azokat is, melyeket akkori vádlói fognak majd elkövetni a későbbi években. Mára kap ezáltal igazi távlatot a Napló. Előhangja a Tücsökzenének és A huszonhatodik év-nek, amelyek nem jöhettek volna létre az eszmélkedés nélkül. A kötetet Kabdebó Lóránt rendezte sajtó alá, az ő részletes utószava magyarázza, és az ő irodalomtörténeti jegyzetei zárják.

Szabó Lőrinc - Kalibán!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Húz ​a liba papucsot
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - A ​huszonhatodik év
A ​huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja "lírai rekviem". Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összegyűjtött versei I-II.
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartózik – írta róla költői életútját összegző, nagy tanulmányaiban 1955-ben Illyés Gyula –, akinek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének – Szent Ágoston és Rousseau írásának – címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már toronygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc véglegesen személyes és végletesen őszinte életbeszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké."

Szabó Lőrinc - Könyvek ​és emberek az életemben
Szabó ​Lőrinc köztudottan és elismerten a huszadik századi magyar líra kimagasló alakja, egyik legsokoldalúbb, legjelentősebb műfordítónk. A halála óta eltelt két és fél évtized során kiderült, hogy tanulmányírónak, esszéistának is elsőrangú; bizonyította ezt már a Simon István által válogatott és szerkesztett kötet is (A költészet dicsérete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967), jóllehet a válogatás a prózai életmű harmadát, negyedét sem mutatta be. De talán még inkább tanúsítja mostani összeállításunk, mely Steinert Ágota munkája, aki a naplók kivételével a költő prózai, illetve kritikai életművének java termését, számos fontos tanulmányát, esszéjét, önvallomását, tárcáját, kritikáját, nekrológját, előadását, útirajzát és interjúját gyűjtötte egybe, mintegy megduplázva A költészet dicsérete terjedelmét. Az anyag rendkívül változatos, s nemcsak igényes és színvonalas, hanem egyúttal olvasmányos is. Szabó Lőrinc mindig élvezetesen és érzékletesen fejezte ki magát, kerülte a tudományoskodó fordulatokat, az elvontságot, a homályt és a mellébeszélést. Egy nagy tudású, kíváncsi és érzékeny intellektus, a mesterség minden csínját-bínját kiűnően ismerő alkotó, s egy különlegesen fogékony, élményeit mohó intenzitással átélő ember megnyilatkozásaival találkozhatunk a könyv lapjain. Bármiről is ír Szabó Lőrinc: kedves olvasmányairól, meghatározó érzelmi és szellemi találkozásairól, mindennapjainak örömeiről, gondjairól vagy a művészet örök kérdéseiről - a fogalmazásban, a látásmódban szüntelenül érezzük a nagy, az izgalmas, a vonzó lírikus jelenlétét. Prózai írásainak ereje, hatása - nem véletlenül - épp költőiségükben rejlik. Hiszen - ahogy maga vallotta - "A költészet a teljes ember megnyilatkozása, az érző és gondolkodó igaz emberré. Igazi mivoltában senkitől sem lehet idegen."

Szabó Lőrinc - Vers ​és valóság
Az ​irodalomtörténet egyik legeredetibb és legrejtélyesebb sorsú szövegét kapja kezébe az olvasó. Klasszikus nagyságrendű költő még sohasem készítette el élete végén saját összes művének magyarázatát. A kézirat egy sok szövegromlással feldúsítódott változat, amelyet a költő fia két részletben kapott kézhez. A két emlékező szöveg egyértelműen diktálás eredménye, ami a félrehallások, kihagyások, emlékezetkiesések különböző formáival is együtt kellett hogy járjon. A költő váratlan halála nem engedte meg a hiányzó adatok pótlását, a tévedések korrigálását, és az "Íródeák" munka közbeni tévedéseinek megigazítását.

Szabó Lőrinc - Napló, ​levelek, cikkek
Századunk ​viharos társadalmi és szellemi mozgalmainak, változásainak túlélő részesei, korunk "nagy öreg" személyiségei az összegzés szándékával, az átéltek értékelésének, megértésének igényével gondolják végig életútjukat, készítik memoárjaikat. A költő Szabó Lőrinc az elsők között érzett rá erre a világirodalmi jelenségre, kétkötetnyi méretű ciklusban (Tücsökzene, A huszonhatodik év) rajzolta meg egy személyiség alakulásának és kapcsolatainak történetét. Verseinek ismerői is kikövetkeztethetik életútját. Teljes életrajzot mégsem hagyott ránk a költő. Ez a kötet dokumentumokkal (levelek, naplók, interjúk, műértelmezések, rádióelőadások) keresi a költők mű és alkotójának élete közötti kapcsolatot. Igyekszik megteremteni a meg nem írt memoárt. A költő minden korszakából, majd minden jelentős tevékenységéről található benne dokumentum. Szubjektivitásában is hasonló ez a kötet a memoárokhoz: egy nagy költő így látta önmagát, műveit és helyét környezetében. Csakhogy nem utólag készíti életrajzát, hanem élete különböző pillanataiban fogalmazta meg helyzetét. A kötet éppen ezt a jellemzően változó-alakuló öndokumentálását tartalmazza, az élő Szabó Lőrincet idézi meg.

Szabó Lőrinc - Föld, ​erdő, Isten
Szabó ​Lőrinc legelső verseskötete. Első megjelenés 1922.

Szabó Lőrinc - Homlokodtól ​fölfelé
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik - írta róla költői életútját összegező, nagy tanulmányában 1955-ben Illyés Gyula -, akiknek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének - Szent Ágoston és Rousseau írásának - címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már tornygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc végletesen személyes ésvégletesen őszinte beszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké." - Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza, lírai életregénye legjelentősebb verseit a Szabó Lőrinc-kiadások történetében először, a keletkezés időrendjében sorakoztatva egymás után. Ez a magyarázata annak, hogy a Tücsökzene "Utójáték"-ciklusának versei, melyek az 1957-es kiadás számára készültek, mint a költő bizonyíthatóan utoljára írt versei, a gyűjtemény végén foglalnak helyet.

Szabó Lőrinc - Falusi ​hangverseny
Háp! ​Háp! Háp! Jönnek a Kacsák! Hej, de éhes, hej, de szomjas ez a társaság! [...] Bú! Röf! Háp! Sípok, trombiták: keltsen édes hangversennyel ez a társaság! Ugye ismerős! Erre a rigmusra biztosan minden felnőtt emlékszik.

Szabó Lőrinc - Tücsökzene
Szabó ​Lőrinc (1900-1957) A Tücsökzene ciklus a háborús és az azt követő megpróbálatások ellenére a gyermekkor emlékeit idézi, önfeledten idillikus világához fordul; a középkorú költő 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét . Áradni kezdenek az emlékek megállíthatalanul, a költő a tücskök muzsikáján át újra képes a mindenséghez kapcsolódni. A Tücsökzene izgalmasan modern, univerzális tudatregény, a költői életmű ragyogó betetőzése.

Szabó Lőrinc - Irodalmi ​tanulmányok, előadások, kritikák
"Kötetünkben ​több, a korábbi válogatásokban még nem szereplő, eddig föltáratlan írás jelenik meg. Itt olvashatók együtt először a műfordítói műhelymunka révén keletkezett, a költő verseihez hasonlóan csiszolt, tökéletesített tanulmányai. A tiszta művészetet művelő költő, műfordító alakja mellett árnyalt képet kapunk az általa képviselt esztétikáról, kritikusi és műbírálói elveiről, a költészet közreadásában aktív filológusról és az irodalom gyakran elvont nyelvét közérthetővé formáló, nevelő tanárról. A szövegeket gazdag jegyzetapparátus kíséri." (a Kiadó)

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Szabó Lőrinc - Harminchat ​év
A ​huszadik századi magyar költészet kiemelkedő alakjának, Szabó Lőrincnek és feleségének, Mikes Klárának több mint harmincöt éven át, 1921-től a költő 1957-ben bekövetkezett haláláig folytatott levelezése rendkívül gazdag és változatos anyag. Két ember érzelmi és szellemi kapcsolatának minden szépsége, öröme és bánata, buktatója és kísértése, már-már a szakításig eljutó ellentéte, meg-megújuló párviadala, majd ennek elcsitulása követhető nyomon a két kötet lapjain.

Szabó Lőrinc - Örök ​Barátaink I-II.
Az ​Örök barátaink Szabó Lőrinc látomása a világirodalomról. Költői pályája során mindig egyik fő műfajának tartotta a műfordítást. Először 1941-ben, majd 1948-ban készített ezen a címen egy-egy antológiát, majd összes fordításaiból halála előtt válogatott össze egy gyűjteményt: nem időrendi, és nem is költők szerinti sorrendben, hanem tematikai összeállításban. Az apró képektől, a világ egyszerű eseményeitől halad a létezést összegező nagy művekig. A gyűjtemény vallomás az életről és a világról. Egy nagy költő az általa magyar nyelven megszólaltatott társainak művein keresztül kérdez rá az egyéni élet és a világmindenség mibenlétére. Az először 1958-ban megjelent könyv rég várt új kiadását Horányi Károly és Kabdebó Lóránt rendezte sajtó alá.

Szabó Lőrinc - Szél ​hozott
Szabó ​Lőrinc az örök kortársaink közé tartozik, legszebb gyerekversei - a Nyitnikék, az Esik a hó vagy éppen a fiához, Lócihoz szóló versei - az elmúlt évtizedek alatt semmit sem vesztettek költői erejükből, frissességükből. Jelen kiadásnak azonban nem csupán az a célja, hogy ismert műveket tárjon az olvasók elé: a könyv szerkesztője, Miklya Zsolt költő olyan válogatást állított össze, amelyben eddig gyerekverskötetben soha meg nem jelent költemények is szerepelnek. A három ciklusba rendezett, csaknem félszáz vers Schall Eszter álomhangulatú rajzaival kiegészülve válik igazi modern kötetté, amely új, eddig ismeretlen rétegeit mutatja meg Szabó Lőrinc gyereklírájának.

Szabó Lőrinc - Huszonöt ​év
Szenvedélyek ​csapnak ki ebből a levelezéskötetből, megpörkölik a lapokat. Mint minden nagy pszichodrámában, itt is hárman vannak: Szabó Lőrinc, a Költő, Korzáti Erzsébet, a _Semmiért egészen_ "halhatatlan kedves"-e és a hitvestárs, Szabó Lőrincné Mikes Klára. Szemünk előtt alakul a rokonszenv szenvedéllyé, a barátság féltékenységgé, a szeretet szenvedéssé, s ki tudja, hogy ebben a különös alkímiában még milyen féktelen átváltozások lehetségesek az érzelmek túlhevülése nyomán. Ők mindhárman nagyon megszenvedték a sorsukat. Mi pedig azt mondhatjuk, hogy irodalmat olvasunk, hiszen egyik legnagyobb költőnk levelezése ez, néha napló, néha útibeszámoló, máskor pedig egy szerelmes férfi gyönyörű vallomástétele. Levelezőpartnerei érezhetően hozzá akarnak nőni, írásuk, gondolataik lejegyzése nem hevenyészett, nem pontatlan. Néha mintha mindhárman az utókornak írnának. Az utókor pedig hálás lehet, mert ellebben a Titok elől a fátyol. Nem hálószobatitkok lepleződnek le, hanem a testi-lelki szerelem igazi természete. Egyikük öngyilkos lett, de néha úgy érezzük, mindhárman ebbe a mennybélien pokoli szenvedélytrióba haltak bele.

Szabó Lőrinc - Kaláka ​- Szabó Lőrinc
Tán ​húsz éve, vagy pár hónappal több talán, hogy Lóci szinte ránk parancsolt: énekeljétek el a Kortársak-at. Mielőtt nekiláttunk volna kikeresni a kötetből, átadta kinyomtatva a verset és a fenti két sort aláhúzta, mondván: ezt ismételjétek meg! Így lett. Elénekeltük, megismételtük, fel is vettük a Kaláka 25 c. lemezünkre. Akkor már 1994-et írtunk. Tíz évvel később elindult a Hangzó Helikon sorozat. Kaláka - Kányádi; Sebő – Nagy László; Cseh Tamás – Ady és így tovább. Volt, hogy 5 kötet is megjelent egy év alatt. Közben tervezgettünk. Felírtuk a költők neveit, akiktől kötetet adnánk ki, végigsoroltuk, kik lehetnének az előadók, sokan meg is kerestek minket ötletekkel, örültünk a sorozat fogadtatásának, elismeréseinek. Kezdettől fogva szerepelt a megénekelni vágyott költők listáján Szabó Lőrinc. Egyszer megkérdeztem Lóci feleségétől, Évától, hogy ki énekel Szabó Lőrinc verseket, akiről én esetleg nem tudok. Gondolkodott kicsit, aztán szúrós szemmel rám nézve kérdezte: csak nem azt akarod mondani, hogy nem a Kaláka fogja énekelni a Szabó Lőrinc verseket a Hangzó Helikonban? Már nem emlékszem mit válaszoltam, de, ahogy mindennek meg van a rendelt ideje, úgy tűnik a Kaláka – Szabó Lőrinc-nek a 2011. év volt. Januárban nekiláttunk, válogattunk, olvasgattunk, eldöntöttük, hogy régi dalokat újra felveszünk, műfordítások is szerepelnek majd. Márciusban mentünk először stúdióba. Aztán nyáron is született néhány új ének, szeptemberben ismét stúdió, de közben már kezdtük énekelni a dalokat. A Szeretlek, szeretlek bemutatója épp Buenos Airesben volt. Bár a közönség negyede, ha értett magyarul, nem sokat kellett tolmácsolni… Novemberben elkészült a könyv, és a CD. Fogadják szeretettel! Gryllus Dániel

Szabó Lőrinc - Vallomások
Az ​ember, mihelyt teheti, mihelyt ráér, rögtön játszani, szórakozni akar. Mulatságok százait és ezreit találta ki, hogy ne unatkozzék. Az unalom: üresség. A semmi borzadálya, az üresség irtózata, a régi horror vacui nagyon szép, érzékletes kifejezés. Szellemi gépezetünk nem tud, nem akar üresen járni, az emberiség retteg az unalomtól. Fáj neki, hogy az egyéniség elve két aránytalan és árva világra osztotta a mindenséget? Csak az állatok és a nagyon okos, nagyon érző emberek nem unatkoznak, amikor "üresek". A filozófus még továbbmegy e tekintetben: benne önmagát figyeli, és saját működése szabályait próbálja megállapítani a szellem, roppant erőfeszítéseket téve, hogy szétnézhessen a tiszta, vagyis a külvilággal keveredetlen ész konstrukciói között.

Szabó Lőrinc - Káprázat
Önéletrajz ​és szellemi fejlődéstörténet - ez a legmélyebb esztétikai s egyben életrajzi igazság, amit a költészet szerepéről és rendeltetéséről Szabó Lőrinc mondani tudott: lírájának kulcs ez. Költészete - amiről legszebb, legnépszerűbb verseinek Olcsó Könyvtár-beli válogatása is könnyűszerrel meggyőzheti az olvasót - a világlíra egyik legnagyobb-szabású önletrajzaként is felfogható. A Nyugat c. folyóiratban, 1920-ban napvilágot látott verseitől kezdve, 1957. október 3-án bekövetkezett haláláiga egy hatalmas agy kíváncsi éberségével, s egy minden bonyomásra kigyúló idegrendszer érzékenységével, majd négy évtizeden át, versről versre folyamatosan és szakadatlanul rögzítette az örök idő pillanatait, amint változó tartalmaival átlüktetett egy esendő életen.

Kollekciók