Ajax-loader

Szabó Lőrinc könyvei a rukkolán


Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összegyűjtött versei I-II.
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartózik – írta róla költői életútját összegző, nagy tanulmányaiban 1955-ben Illyés Gyula –, akinek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének – Szent Ágoston és Rousseau írásának – címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már toronygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc véglegesen személyes és végletesen őszinte életbeszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké."

Szabó Lőrinc - Szabó Lőrinc összes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Szél ​hozott
Szabó ​Lőrinc az örök kortársaink közé tartozik, legszebb gyerekversei - a Nyitnikék, az Esik a hó vagy éppen a fiához, Lócihoz szóló versei - az elmúlt évtizedek alatt semmit sem vesztettek költői erejükből, frissességükből. Jelen kiadásnak azonban nem csupán az a célja, hogy ismert műveket tárjon az olvasók elé: a könyv szerkesztője, Miklya Zsolt költő olyan válogatást állított össze, amelyben eddig gyerekverskötetben soha meg nem jelent költemények is szerepelnek. A három ciklusba rendezett, csaknem félszáz vers Schall Eszter álomhangulatú rajzaival kiegészülve válik igazi modern kötetté, amely új, eddig ismeretlen rétegeit mutatja meg Szabó Lőrinc gyereklírájának.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc kiadatlan drámafordításai
A ​Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének és a Csokonai Kiadónak a sorozata a műfordítóként is korszakalkotó klasszikus költő Szabó Lőrinc kiadatlan drámafordításait juttatja el az olvasókhoz és a színházat szerető közönséghez. A szakemberek számára is jelentős ez a vállalkozás, ugyanis négy fordításról csak a színházi előadásokról szóló híradások adatai alapján tájékoztathatjuk, egyről pedig még tudomásunk sem lehetett. Az MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött kéz- és (autográf javítású) gépiratok publikálására a hagyaték feldolgozása eredményeképpen kerülhetett sor. A sorozat részben adósságtörlesztés (a Vízkereszt illetőleg a Pokoli színjáték esetében), amely élő színpadi előadást is szolgálhat napjainkban, részben kultúrtörténeti adalék, végül pedig drámatörténeti meglepetés (a Strindberg-fordítás esetében). Maguk a fordított drámák (szerzőik és a fordítás minősége) önmagukban indokolják a kiadást, ám egy klasszikus költő pályaképének kiegészítését is szolgálhatja e sorozat. A sorozat kötetei: 1. William Shakespeare: Vízkereszt, vagy: amit akartok 2. Catherine Turney: Keserű aratás 3. Zygmunt Krasinski: Pokoli színjáték A következő kötetek még nem jelentek meg: 4. Hanns Johst: Thomas Paine 5. August Strindberg: A csöndes ház

Szabó Lőrinc - Emlékezések ​és publicisztikai írások
A ​kötet Szabó Lőrinc összegyűjtött prózai műveit tartalmazza (az irodalmi tanulmányok és kritikák kivételével), a teljesség igényével: a tárcákat, úti jegyzeteket, színes írásokat, riportokat, életrajzi jegyzeteket, emlékezéseket, publicisztikai megnyilvánulásokat összegyűjtve első ízben veheti kézbe az olvasó. Prózai szövegeiben Szabó Lőrinc az élet különböző jelenségei láttán - mint verseiből jól ismerjük - elgondolkozik, összefüggéseket keres események, látványok, jelenetek között, és rákérdez a személyes létezés mikéntjének természetére. A legszebb szövegek a költő úti élményei: az emberi alkotás és a természeti tárgyak kiváltotta csodálkozás megfogalmazásai.

Szabó Lőrinc - Örök ​Barátaink I-II.
Az ​Örök barátaink Szabó Lőrinc látomása a világirodalomról. Költői pályája során mindig egyik fő műfajának tartotta a műfordítást. Először 1941-ben, majd 1948-ban készített ezen a címen egy-egy antológiát, majd összes fordításaiból halála előtt válogatott össze egy gyűjteményt: nem időrendi, és nem is költők szerinti sorrendben, hanem tematikai összeállításban. Az apró képektől, a világ egyszerű eseményeitől halad a létezést összegező nagy művekig. A gyűjtemény vallomás az életről és a világról. Egy nagy költő az általa magyar nyelven megszólaltatott társainak művein keresztül kérdez rá az egyéni élet és a világmindenség mibenlétére. Az először 1958-ban megjelent könyv rég várt új kiadását Horányi Károly és Kabdebó Lóránt rendezte sajtó alá.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc hévízi versfüzete
"Hogy ​füstöl a csúzölő csodató sárkánytúrta büdössár-krátere a téli fák közt! Hogy száll ég fele a kék víz, a bolond víz! Mintha hó"

Szabó Lőrinc - Te ​meg a világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Huszonöt ​év
Szenvedélyek ​csapnak ki ebből a levelezéskötetből, megpörkölik a lapokat. Mint minden nagy pszichodrámában, itt is hárman vannak: Szabó Lőrinc, a Költő, Korzáti Erzsébet, a _Semmiért egészen_ "halhatatlan kedves"-e és a hitvestárs, Szabó Lőrincné Mikes Klára. Szemünk előtt alakul a rokonszenv szenvedéllyé, a barátság féltékenységgé, a szeretet szenvedéssé, s ki tudja, hogy ebben a különös alkímiában még milyen féktelen átváltozások lehetségesek az érzelmek túlhevülése nyomán. Ők mindhárman nagyon megszenvedték a sorsukat. Mi pedig azt mondhatjuk, hogy irodalmat olvasunk, hiszen egyik legnagyobb költőnk levelezése ez, néha napló, néha útibeszámoló, máskor pedig egy szerelmes férfi gyönyörű vallomástétele. Levelezőpartnerei érezhetően hozzá akarnak nőni, írásuk, gondolataik lejegyzése nem hevenyészett, nem pontatlan. Néha mintha mindhárman az utókornak írnának. Az utókor pedig hálás lehet, mert ellebben a Titok elől a fátyol. Nem hálószobatitkok lepleződnek le, hanem a testi-lelki szerelem igazi természete. Egyikük öngyilkos lett, de néha úgy érezzük, mindhárman ebbe a mennybélien pokoli szenvedélytrióba haltak bele.

Szabó Lőrinc - Harminchat ​év
A ​huszadik századi magyar költészet kiemelkedő alakjának, Szabó Lőrincnek és feleségének, Mikes Klárának több mint harmincöt éven át, 1921-től a költő 1957-ben bekövetkezett haláláig folytatott levelezése rendkívül gazdag és változatos anyag. Két ember érzelmi és szellemi kapcsolatának minden szépsége, öröme és bánata, buktatója és kísértése, már-már a szakításig eljutó ellentéte, meg-megújuló párviadala, majd ennek elcsitulása követhető nyomon a két kötet lapjain.

Szabó Lőrinc - Magyar ​sors és fehér szarvas
"Az ​utóbbi években forráspontig hevültek a magyar élet izgató problémái. A lelkek forrongása az irodalmat és a lírát is meggyötri. Éles akció és reakciók, érthető, kikerülhetetlen, de pillanatnyilag semmiképpen sem üdvös megnyilatkozásokat teremtettek, túlzásokat és rejtőzködéseket, terrort és bojkottot, amely sokszor láthatatlan, de mindig hatékony. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a dolgok nálunk sokkal komplikáltabbak, mint másutt. Az újabban elért nemzeti eredmények biztatóan hatnak, de még nem olyan nagyok, hogy felszabadítsák a lelkeket és megadják azt a szükséges hitet, amely nélkül az író kritikai értelme nem képes eltekinteni bizonyos aggodalmaktól. Sok sebet csak az idő lesz képes begyógyítani és eltüntetni, sok becsületes tétovázást, programzavart, szimplicizmust és ellenségeskedést csak a további élet alakíthat és javíthat hasznos és erőteljes egyéni és közös munkává.. Még azt se látom, hogy tetőpontján vagyunk-e már a feszültségnek. Mindez mind "kínzó tájékozatlanság" veszi körül irodalmi életünket és ez a kritikus atmoszféraélő alkatrészként tapad a valósághoz. Hóbort volna az t állítanom, hogy akárcsak én is mentes vagyok a kételkedéstől, bármennyire igyekszem most kizárólag jeleket és jelenségeket észlelni és tolmácsolni. A szükséges nagy hitet spontán kell kiválasztania a költőből az életnek, anélkül lelkiismereti parancs a várakozás a végső ítéletmondásban. Abban azonban feltétlenül bízom, hogy a megerősödött társadalom az igazi magyarságnak és az örök kultúrának további szerencsés és nagyszerű ötvöződéseit fogja megteremteni a jövő fiataljaiban. A magyar nép most óriási erőfeszítéseket tesz a feltámadásért; és engem még az sem csüggeszt, ha átmenetileg túlságosan igénybe veszi a fizikai erők és szükségletek gondja és birkózása. A lélek, a szellem, az öntudat előbb-utóbb kitermeli a maga magasabb vágyait és a kielégítésüket." Szabó Lőrincnek e '39-ben mondott szavai mintha ma íródtak volna. Kérdései ma is megválaszolatlanok. Ezt mutatja Csurka Istvánnak a kötethez írott előszava is, amelyben az eszmei rokonságból fakadó megéréssel ír Szabó Lőrincről az emberről, a költőről és koráról.

Szabó Lőrinc - Föld, ​erdő, Isten
Szabó ​Lőrinc legelső verseskötete. Első megjelenés 1922.

Szabó Lőrinc - Fény, ​fény, fény
Szabó ​Lőrinc harmadik verseskötete, első kiadás 1925.

Papolczy Péter - William Shakespeare - Szabó Lőrinc - Hogyne ​szeretnélek!
Shakespeare ​szonettjei a világirodalom legismertebb szerzőjének kevésbé ismert művei. A magas- és popkultúrában ezerféle stílusban feldolgozott drámaíró ugyanis lírai költő is volt, 154 szonettet hagyott az utókorra. Szerelmes szonettjei épp olyan titokzatosak, mint Shakespeare egész személye: nem tudjuk, ki állította össze a kötetet, ki(k) a versek címzettjei – annyi biztos, hogy vegyesen férfiak és nők – és hogy az amúgy házasságban élő költő a valóságban milyen viszonyban volt a „múzsáival”. Egy biztos: a szonettek ma is érvényesek, ma is megszólítanak és magukba hívnak. A szerelem, a vágy, a féltékenység, a féle­lem a magánytól és a testi romlástól – ugyanúgy az életünk részei. A szövegek most három hangon szólalnak meg: zseniális és humoros modern átiratban, klasszikus fordításban és eredeti nyelven. Együtt még teljesebb a kép.

Szabó Lőrinc - A ​huszonhatodik év
A ​huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja "lírai rekviem". Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.

Szabó Lőrinc - Válogatott ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Szél ​hozott, szél visz el
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Tücsökzene
Szabó ​Lőrinc (1900-1957) A Tücsökzene ciklus a háborús és az azt követő megpróbálatások ellenére a gyermekkor emlékeit idézi, önfeledten idillikus világához fordul; a középkorú költő 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét . Áradni kezdenek az emlékek megállíthatalanul, a költő a tücskök muzsikáján át újra képes a mindenséghez kapcsolódni. A Tücsökzene izgalmasan modern, univerzális tudatregény, a költői életmű ragyogó betetőzése.

Szabó Lőrinc - Hörpentő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - A ​költő és a földiek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Nők, ​habzó májusi rózsák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Napló, ​levelek, cikkek
Századunk ​viharos társadalmi és szellemi mozgalmainak, változásainak túlélő részesei, korunk "nagy öreg" személyiségei az összegzés szándékával, az átéltek értékelésének, megértésének igényével gondolják végig életútjukat, készítik memoárjaikat. A költő Szabó Lőrinc az elsők között érzett rá erre a világirodalmi jelenségre, kétkötetnyi méretű ciklusban (Tücsökzene, A huszonhatodik év) rajzolta meg egy személyiség alakulásának és kapcsolatainak történetét. Verseinek ismerői is kikövetkeztethetik életútját. Teljes életrajzot mégsem hagyott ránk a költő. Ez a kötet dokumentumokkal (levelek, naplók, interjúk, műértelmezések, rádióelőadások) keresi a költők mű és alkotójának élete közötti kapcsolatot. Igyekszik megteremteni a meg nem írt memoárt. A költő minden korszakából, majd minden jelentős tevékenységéről található benne dokumentum. Szubjektivitásában is hasonló ez a kötet a memoárokhoz: egy nagy költő így látta önmagát, műveit és helyét környezetében. Csakhogy nem utólag készíti életrajzát, hanem élete különböző pillanataiban fogalmazta meg helyzetét. A kötet éppen ezt a jellemzően változó-alakuló öndokumentálását tartalmazza, az élő Szabó Lőrincet idézi meg.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc válogatott versei
"Szabó ​Lőrinc verseinek válogatása során az ember belekényszerül abba a módszerváltásba, melyet ő saját életművén is megvalósított: a lineárisból a visszatérőbe, a privatizálóan magyartól a világirodalmi társaságúan magyarig, az egyszerű és egyszeri összefüggésektől a mély áramok föltárásáig kell eljutnunk. Ez a válogatás arról szól, hogyan lett jó, aztán nagy, aztán nagyobb költő Szabó Lőrinc." (Vörös István)

Szabó Lőrinc - A ​sátán műremekei
Szabó ​Lőrinc - A Sátán műremekei kötet verseit tartalmazza.

Szabó Lőrinc - Tücsökzene ​/ A huszonhatodik év
Szabó ​Lőrinc (1900-1957) A Tücsökzene ciklus a háborús és az azt követő megpróbálatások ellenére a gyermekkor emlékeit idézi, önfeledten idillikus világához fordul; a középkorú költő 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét . Áradni kezdenek az emlékek megállíthatalanul, a költő a tücskök muzsikáján át újra képes a mindenséghez kapcsolódni. A Tücsökzene izgalmasan modern, univerzális tudatregény, a költői életmű ragyogó betetőzése. A huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja „lírai rekviem”. Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.

Szabó Lőrinc - Káprázat
Önéletrajz ​és szellemi fejlődéstörténet - ez a legmélyebb esztétikai s egyben életrajzi igazság, amit a költészet szerepéről és rendeltetéséről Szabó Lőrinc mondani tudott: lírájának kulcs ez. Költészete - amiről legszebb, legnépszerűbb verseinek Olcsó Könyvtár-beli válogatása is könnyűszerrel meggyőzheti az olvasót - a világlíra egyik legnagyobb-szabású önletrajzaként is felfogható. A Nyugat c. folyóiratban, 1920-ban napvilágot látott verseitől kezdve, 1957. október 3-án bekövetkezett haláláiga egy hatalmas agy kíváncsi éberségével, s egy minden bonyomásra kigyúló idegrendszer érzékenységével, majd négy évtizeden át, versről versre folyamatosan és szakadatlanul rögzítette az örök idő pillanatait, amint változó tartalmaival átlüktetett egy esendő életen.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Lőrinc - Szabó ​Lőrinc összes versei
E ​két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.

Szabó Lőrinc - Kaláka ​- Szabó Lőrinc
Tán ​húsz éve, vagy pár hónappal több talán, hogy Lóci szinte ránk parancsolt: énekeljétek el a Kortársak-at. Mielőtt nekiláttunk volna kikeresni a kötetből, átadta kinyomtatva a verset és a fenti két sort aláhúzta, mondván: ezt ismételjétek meg! Így lett. Elénekeltük, megismételtük, fel is vettük a Kaláka 25 c. lemezünkre. Akkor már 1994-et írtunk. Tíz évvel később elindult a Hangzó Helikon sorozat. Kaláka - Kányádi; Sebő – Nagy László; Cseh Tamás – Ady és így tovább. Volt, hogy 5 kötet is megjelent egy év alatt. Közben tervezgettünk. Felírtuk a költők neveit, akiktől kötetet adnánk ki, végigsoroltuk, kik lehetnének az előadók, sokan meg is kerestek minket ötletekkel, örültünk a sorozat fogadtatásának, elismeréseinek. Kezdettől fogva szerepelt a megénekelni vágyott költők listáján Szabó Lőrinc. Egyszer megkérdeztem Lóci feleségétől, Évától, hogy ki énekel Szabó Lőrinc verseket, akiről én esetleg nem tudok. Gondolkodott kicsit, aztán szúrós szemmel rám nézve kérdezte: csak nem azt akarod mondani, hogy nem a Kaláka fogja énekelni a Szabó Lőrinc verseket a Hangzó Helikonban? Már nem emlékszem mit válaszoltam, de, ahogy mindennek meg van a rendelt ideje, úgy tűnik a Kaláka – Szabó Lőrinc-nek a 2011. év volt. Januárban nekiláttunk, válogattunk, olvasgattunk, eldöntöttük, hogy régi dalokat újra felveszünk, műfordítások is szerepelnek majd. Márciusban mentünk először stúdióba. Aztán nyáron is született néhány új ének, szeptemberben ismét stúdió, de közben már kezdtük énekelni a dalokat. A Szeretlek, szeretlek bemutatója épp Buenos Airesben volt. Bár a közönség negyede, ha értett magyarul, nem sokat kellett tolmácsolni… Novemberben elkészült a könyv, és a CD. Fogadják szeretettel! Gryllus Dániel

Szabó Lőrinc - Homlokodtól ​fölfelé
"Szabó ​Lőrinc azok közé a különben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik - írta róla költői életútját összegező, nagy tanulmányában 1955-ben Illyés Gyula -, akiknek életműve egyben életregény. A világirodalom két legnagyobb életregényének - Szent Ágoston és Rousseau írásának - címe egyaránt ez: Vallomás. Mi egyéb a lírai vers is? Gyűjteménybe állva, mi mássá válhat az ilyen líra, ha anyagát a társadalom szikráztatja ki, mint izgalmas, mert kettősen is hiteles leleplezésévé az egyénnek is, a világnak is?" Korának balzaci és baudelaire-i értelmében is megrázó, hiteles érzékeltetésével, "amikor a kapitalizmus már tornygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabó Lőrinc végletesen személyes ésvégletesen őszinte beszámolója irodalmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat, Illyés szerint: ez a látszólag csak magával foglalkozó lírikus voltaképpen a polgári élet konfliktusainak legnagyobb költői ábrázolójává nőtt modern líránkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is írt: a materializmus. Igazságérzetével, individualista moralitásával párosulva sötét, véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyasfélét, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk fölboncolását tekintették. Szabó Lőrinc önmagát boncolta. Kevés költő volt, aki magával kegyetlenebbül járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. "Műve tragikussága így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké." - Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza, lírai életregénye legjelentősebb verseit a Szabó Lőrinc-kiadások történetében először, a keletkezés időrendjében sorakoztatva egymás után. Ez a magyarázata annak, hogy a Tücsökzene "Utójáték"-ciklusának versei, melyek az 1957-es kiadás számára készültek, mint a költő bizonyíthatóan utoljára írt versei, a gyűjtemény végén foglalnak helyet.

Szabó Lőrinc - Szavakkal ​nő a gyász
TARTALOM A ​HUSZONHATODIK ÉV KÉT KIMARADT DARABJA SZÁZ KÉRDÉST, EZRET SZAVAKKAL NŐ A GYÁSZ A HUSZONHATODIK ÉV FOLYTATÁSA KÁPRÁZAT KÉT ÉLŐ EGY HALOTTHOZ SZIV AZ ÖRVÉNY MINT GYEKEKEK A CSÓKOD? RÁTI ALKONY AHOGY LEHET KÉSŐ BÍRÁK MA MÉG OLTÓ KÉPZELET VONATON VÉGSŐ MENEDÉK A SZONETTEKRŐL

Szabó Lőrinc - Vers ​és valóság
Az ​irodalomtörténet egyik legeredetibb és legrejtélyesebb sorsú szövegét kapja kezébe az olvasó. Klasszikus nagyságrendű költő még sohasem készítette el élete végén saját összes művének magyarázatát. A kézirat egy sok szövegromlással feldúsítódott változat, amelyet a költő fia két részletben kapott kézhez. A két emlékező szöveg egyértelműen diktálás eredménye, ami a félrehallások, kihagyások, emlékezetkiesések különböző formáival is együtt kellett hogy járjon. A költő váratlan halála nem engedte meg a hiányzó adatok pótlását, a tévedések korrigálását, és az "Íródeák" munka közbeni tévedéseinek megigazítását.

Kollekciók