Ajax-loader

Fernando Pessoa könyvei a rukkolán


Fernando Pessoa - I ​Have More Souls Than One
Dramatic, ​lyrical and ranging over four distinct personae, these poems by one of Portugal's greatest poets trace a mind shaken by intense suffering and a tireless search for meaning.

Fernando Pessoa - Mensagem
Única ​obra que Fernando Pessoa publicou em vida, em 1934, a _Mensagem_ trata do passado de Portugal, exaltando as glórias dos Descobrimentos. Carregada de simbolismo, a _Mensagem_ encerra os grandes mitos da cultura portuguesa, do sebastianismo ao Quinto Império. Segundo António Quadros, «A _Mensagem_ (...) é um poema nacional, uma versão moderna, espiritualista e poética dos Lusíadas», que coloca a figura de Fernando Pessoa ao lado da de Luís de Camões.

Fernando Pessoa - Nemzet, ​emberiség, Isten
Az ​emberről A politikáról A művészetről Megismerés és metafizikus valóság Az okkult tudás

Fernando Pessoa - Üzenet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fernando Pessoa - Arc ​többes számban
A ​20. századi líra talán legizgalmasabb alakjainak egyike a portugál Fernando Pessoa. Megjelenő verseskötetének külön időszerűséget ad, hogy 1988-ban ünneplik születésének 100. évfordulóját. A „többarcú” költő, a portugál avantgard költészet megteremtője még napjainkban is kibogozásra váró rejtvény a kutatóknak és a töprengésre kész olvasóknak. Költészete magában foglalja a múltba kívánkozó nosztalgiát és egyúttal a modern emberiség válságát, a valóság kritikai vizsgálatát és tagadását, saját darabokra szakadó énje elemzését, az őszinteség és a tettetés kérdését. Pessoánál csírájában már megvannak ugyanazok a problémák, amelyek később Borges és Cortázar művészetében is kitapinthatók lesznek: a túlracionalizált, mégis sebezhető lény törekvése, hogy megfejtse a lét misztériumát a hamisan csillogó, egymást visszaverve megsokszorozó tükörképek labirintusában. ___Saját néven kiadott (ortonim) verseinek határain formailag és tartalmilag túllépve önálló költői életművel bíró figurák sorát teremtette meg: a pásztori egyszerűségű Alberto Caeirót, az ókori hedonista bölcselet modern változatát adó Ricardo Reist és a futurista szabadverseket író, a gépeket és a száguldást dicsőítő Álvaro de Campost. ___A megjelenő verseskötet a három heteronim és a költő „saját maga” versein kívül az „angol versekből” is tartalmaz egy csokorra valót; ezekben a szexualitás különböző aspektusainak nyers, kendőzetlen megjelenítésével Pessoa szinte kiírta magából azokat az érzelmeket, amelyeket szükségtelennek vélt költői munkásságához.

Fernando Pessoa - Portugál ​tenger
Fernando ​Pessoa (1888–1935) a XX. századi Európa legismertebb portugál nyelvű költője, aki jelentékeny hatást gyakorolt az európai költészet fejlődésére, az ún. objektív líra egyik mestereként. Költészete befolyásolta a magyar irodalmat is, elég, ha Weöres Sándor Psychéjére vagy Esterházy Péter Csokonai Lilijére, Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánjára gondolunk. A modern latin-amerikai irodalom jeles képviselői, Octavio Paz vagy Borges előszeretettel idézik műveikben. Pessoát ma már együtt szokás emlegetni az olyan portugál klasszikusokkal, mint Luís de Camoes, ill. az európai századelő legnevezetesebb európai mestereivel, mint Rilke vagy Kavafisz. Jelentősége a portugál irodalomban magyar példát idézve csak a Nyugat első nemzedékéhez mérhető, Pessoa személyiségével, pontosabban személyiségeivel, mintha egymaga alkotna egy egész írói csoportot. Életművének legkülönösebb vonása ugyanis az, hogy számos alteregót hozott létre. Ráadásul saját néven is publikált műveket, alkalmasint több nyelven. Valószínűleg külön énként kell kezelnünk az angol és a portugál nyelven, ám egyazon Fernando Pessoa néven publikáló költőt. Az alteregók nem egyforma jelentőségűek, van, akitől csak néhány korai mű származik, de van néhány olyan is, aki végigkíséri Pessoa egész költői pályáját. Első alteregóját hat (!) évesen hozta létre. Az alteregók kilépnek a képzelet világából és önálló életre kelnek, Pessoa közli életrajzukat, megszerkeszti horoszkópjukat, kitalálja az aláírásukat. Mivel maga Pessoa három nyelven alkot, angolul, franciául és portugálul, alteregói is többnyelvűek. A Portugál tenger egy kötetben mutatja be Fernando Pessoa színes életművének legszebb darabjait. A vállalkozás nemcsak azért érdemel külön figyelmet, mert a fordító portugál eredetiből ültette át verseket magyarra, hanem azért is, mert a válogatás magába foglalja a hatalmas terjedelmű lírai életmű kevésbé ismert remekműveit is.

Fernando Pessoa - Ez ​az ősi szorongás
A ​portugál költő világirodalmi jelentősége, rangja csak jóval halála után, 1960-ban kiadott összes művei nyomán vált vitathatatlanná. Életében egyetlen kötete látott napvilágot Üzenet címmel (9409205), ennek anyaga adja e magyar edíció első ciklusát. ; "Istenben sincsen egység, hát bennem hogy legyen" - mondja egyik 1930-ban írt kétsorosában, másfél évtizeddel költői énje megsokszorozása, pontosabban egy költőből négy költővé válása után. Prózai vallomása szerint 1914. március 8-án egy bizonyos Alberto Caeiro nevében harmincnál több verset írt. Klasszikus tisztaságú, leíró, kiegyensúlyozott gondolatritmusú szabadversek ezek. Legtöbbjük 1914 és 1918 között született. Költői alapmagatartását itt legjobban az Egy esős napból vett idézet fejezi ki: "Egy esős nap éppoly szép, mint egy verőfényes. Mindkettő létezik: mindegyik olyan, amilyen". Tehát a szépség objektív létezésének csupán megállapítására vállalkozik, és tudatosan tartózkodik a hozzáfűzött reflexióktól. Ricardo Reis névvel jelzett versei részben a görög-római költészet fegyvertárát felhasználó ódák (Oly szépek; Látszólag új; Ha majd; Lídia). Minden bölcs tartózkodása és megelégedést hirdető szárnyalása ellenére azonban itt már kitűnik (pl. Semmiből sem lesz semmi) miért volt szüksége a század talán legkülönösebb lírai kísérletére. Ezt a kötetet kiváló műfordítója (Somlyó György) utószavában a valóság többfajta értelmezésére való jogos törekvésnek, próbának tartja, hogy "megpróbáljunk mindazok lenni, akik lehetünk". Pessoa még világosabban fogalmaz: "Semmik vagyunk. Mesét mesélők". A költő teljes megsemmisülése, s a költői semmiből a mese következetes megvalósulása ugyanis végtelen számú költőt és verset rejt magában. Bármily furcsa, inkább azon kellene tehát csodálkozni, miért nem négynél több név alatt készültek a költemények. Pessoa ugyanis bármely pillanatban a legmagasabb fokon képes a modern költő Rimbaud-i természetességű, sokfélévé-bármivé változására. Így pl. az Alvaro de Campos neve alatt írt szabadversek a leghíresebbjében a Tengeri ódában, amikor a közeledő tengeri gőzös láttán lassan benne is "fordulni kezd egy kormánykerék". Állandó megújulása a legmodernebb költők közé sorolja. De megtestesíti a hagyományos örök poétát is, akit "semmi nem fűz semmihez", aki "ötven dolgot akar egyszerre" (Lisbon revisited), akibe "a világ minden álma belészorult" (Trafik). A kötet címadó verse pszichológiai szempontból sok mindent megmagyaráz egyéni indítékaiból. Tehetségének formátuma és hatása azonban e magyarázat nélkül is meggyőző és vitathatatlan. A válogatás - mely a világhírnevet hozó 1960. évi Rio de Janeiro-i kiadás alapján készült - a magyar műfordítás-irodalomnak is nyeresége, nagy könyvtárak törzsanyaga. Vélhetően pótolandó az 1969. évi magyar kiadás "kikopott" példánya.

Fernando Pessoa - Bensőmben ​sokan élnek
Születésének ​130. évfordulóján ezzel a minden eddiginél teljesebb kötettel tisztelgünk a nagy portugál költő, Fernando Pessoa előtt, köszönetet mondva a budapesti Portugál Nagykövetségnek és a Camöes Intézet Portugál Nyelvi Központjának, amely felkarolta vállalkozásunkat, ösztönözte és segítette a válogatást, a kötet összeállítását és végleges formájának elnyerését. A XX. századi portugál, sőt európai költészet kimagasló alakja, Fernando Pessoa százharminc éve, 1888-ban született. Így némiképpen évfordulós kötetnek is tekinthetjük ezt a mostani válogatást, amely ha megszorításokkal is, de a pessoa-i életmű teljességét szeretné elhozni a magyar olvasónak. Hiszen benne van a költő egyetlen életében kiadott, a portugál történelmen és a tengerjáró portugálok sorsfordító eseményein végigtekintő Üzenet című kötetének összes verse. Akárcsak a Pessoa által megalkotott költőtársak, heteronim alakok versei. A "mesternek" tekintett, Alberto Caeiro-nak 1914-ben, egy délután alatt megírt A nyájak őrizője című teljes versciklusa. A másik heteronim költőtárs, Ricardo Reis összes ódája, és negyedik társuk, Álvaro de Campos Diadalív című kötetének anyaga, amely már nem jutott el a megjelenésig. Pessoa "saját maga" és a kései Campos verseiből azonban terjedelmi okok miatt csak bő válogatást adhatunk közre. Kötetünk másfelől végigkíséri a portugál költő magyarországi sorsát és befogadását is. Szerepelnek benne Pessoa megismertetésének különböző korszakaiból származó magyarítások, Nemes Nagy Ágnes és Somlyó György korai fordításaitól kezdve, a XX. század utolsó éveiben született fordításokon át a jelenkorig, amikor a még csak felnövő költői generáció tagjai próbálkoznak meg egy-egy Pessoa-vers magyarra átültetésével. Ilyenformán ez a kötet a máig legteljesebb magyarul megjelent válogatás a portugál költő verseiből.

Fernando Pessoa - Önelemző ​és elméleti írások
Különös, ​többhangú költészete és A kétségek könyvének lírai szövegdarabkái révén már jól ismert Fernando Pessoa egy másik arcát mutatjuk be jelen válogatásunkban. A XX. század egyetemes mércével mérve is egyik legnagyobb költőséről kevesen tudják, hogy számos szépirodalmi alkotást (köztük detektívregényeket), drámákat és drámatöredékeket, és több ezer oldalnyi levelet, önelemző és elméleti írást hagyott maga után, amelyek új színekkel gazdagíthatják a róla eddig kialakult képet. Az 1991-ben megjelent Nemzet, Emberiség, Isten című válogatásban Pessoa elméleti írásainak egy részét már megismerhette a magyar olvasó. Jelen kötetünket úgy állítottuk össze, hogy a korábban közölt szövegek egy részét elhagyva, s a már megjelenteket kiegészítve, olyan írásokat adunk közre, amelyekből kirajzolódik életét és művészi kiteljesedését tudatosan egy célnak, a portugálok vezetésével létrejövő "ötödik birodalom" eszméjének alárendelő művész alakja és eszmevilága, aki lángelméjére ráébredve, kész volt arra, hogy vállalja a portugál nemzet fölemelkedését megéneklő váteszi költő szerepét.

Fernando Pessoa - Daloskönyv
A ​huszadik század elejének barbár mohósággal terjeszkedő ipari civilizációjára riadtan tekintettek az érzékeny lelkek, s a kultúra és a művészetek továbbélését féltették az egészséget és a nyers erőt fennen hangoztató műveletlen tömegektől. Nem véletlen, hogy Csontváry a beteglelkű lángelmék menhelyén gondolkodott, hogy ott - mániáiknak élve - szabadon alkothassanak a kiválasztottak. De nemcsak ő tartott ettől a mindent befolyó lármás középszertől. Századunk egyik legnagyobb költője, a ma már Ezra Pounddal és T. S. Eliottal egy sorban számon tartott portugál Fernando Pessoa (1888-1935) művét is át meg átjárja a görögségben gyökerező európai kultúrát félte, a demokráciával manipulált és a hatalomfia beszabadított tömegektől való arisztokratikus elzárkózás gondolata, a kiválasztottaknak járó szellemi szabadság. Talán azért is tartott ilyen hosszú ideig, míg e jutott hozzánk, s érteni kezdtük költői- gondolkodói mondandójának lényegét. A költészetében és prózájában sorjázó alteregók, vagy másképpen heteronímek látszólagos misztifikációja mögé rejtőző Pessoa egész munkássága tudatos távolodás volt a mindennapitól, a vulgáris értelemben vett emberi problémáktól. Pályája elején, 1912-ben a portói Águra c. folyóiratban megjelent, a korabeli portugál költészetet elemző írásában megjósolja egy szupra-Camőes, egy új költő fejedelem e jövetelét. Az Indiákat meghódító portugálokról éneklő XVI. századi költő alakja Pessoa írásaiban összefonódik a világot megváltó szellemi birodalom próféciáival. A Dániel könyvében megjósolt Ötödik Birodalom képe lebeg a XX. századi művész szeme előtt: nemcsak nemzetét érzi kiválasztottnak, hanem saját magát is. Ettől fogva lesz munkássága fokozatos készülődés a beavattatásra, valamiféle magasabb dimenzióba történő átlépésre. Egész életét és költői művét ennek az egy célnak áldozza, már-már riasztó és kegyetlen művészi tudatossággal mond le minden érzékileg megragadható - s a tükröző művészetet tápláló - benyomásról, tapasztalatról, hogy ezen a mind anyagibbá váló és csak önmagára figyelő világon túlra transzponálhassa művét.

Kollekciók