Ajax-loader

Arisztotelész könyvei a rukkolán


Arisztotelész - A ​létrejövés és a pusztulás
A ​létrejövés és a pusztulás Arisztotelész természetfilozófiai munkája, amely környezetünk, a földi világ, vagy ahogyan ő mondja, a Hold alatti világ jelenségeit vizsgálja. Ellentétben az égitestekkel, amelyek örökké léteznek és csupán helyváltoztatást végeznek, itt minden szüntelenül keletkezik és pusztul, s különféle más átalakulások történnek az élő és élettelen létezőkkel. E sokféle változás okait és módjait, a négy elem, a négy egyszerű test, a tűz, a levegő, a víz, a föld természetét és kölcsönhatásait kutatja a könyv. A mű először jelenik meg magyar nyelven.

Arisztotelész - Τα ​μετά τα φυσικά / Metaphysica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztotelész - Poétika
Arisztotelész, ​az ókor legegyetemesebb és legnagyobb hatású filozófusának esztétikai remekművét adjuk át az olvasónak. Ez a vázlatos és töredékes munka az első kísérlet az európai irodalomban a művészet - különösen a költészet - sajátosságainak és törvényszerűségeinek rendszerezésére. Igen fontosak a dráma eredetéről és fejlődéséről, a költészeti műfajok viszonyáról, valóság és művészet összefüggéséről adott elemzései. Arisztotelész munkája minden későbbi haladó esztétika őse és bizonyos vonatkozásban példaképe.

Arisztotelész - Lélekfilozófiai ​írások
A ​Filozófiai írók Tára sorozaton belül induló Arisztotelész-összkiadás első kötete. A könyv két arisztotelészi iratot tartalmaz: A lélek (De anima) című háromkönyves művet és azt az értekezésgyűjteményt, amelyet Parva Naturalia címen tart számon a szakirodalom.

Arisztotelész - Eudémoszi ​etika / Nagy etika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztotelész - Nikomakhoszi ​Etika
"... ​a boldogság nem mondható lelki alkatnak: ilyenformán az az ember is a boldogság birtokában lehetne, aki esetleg az egész életét átaludná, s mintegy a növények életét élné; sőt az is, akit a legnagyobb sorscsapások érnének. Ha tehát ezt nem fogadhatjuk el, ...a boldogságot valami olyan tevékenységnek kell tekintenünk, amelyet önmagában véve, nem pedig valami másért tartunk kívánatosnak; a boldogság ugyanis nem szorul rá semmire sem, hanem önmagában elégséges. Önmagukban véve pedig azok a tevékenységek kívánatosak, melyektől magán a tevékenységen kívül semmi egyebet sem várunk. Ilyenek nyilván az erénynek megfelelő cselekedetek..." Arisztotelész e művében - az ókori etikai gondolkozás legjelentősebb emlékében - azt az emberi magatartást vizsgálja, amely a legfőbb jó, a boldogság (eudaimonia) elérésére alkalmas. A klasszikus polisz-társadalom felbomlását jelzi, hogy e cél elérése érdekében az ideális emberi magatartást a szemlélődő, filozofikus életben jelöli meg (tudjuk, hogy Periklész - Thuküdidésznél megőrzött híres beszédében - még a közösségben tevékenykedő polgár életmódját tartja egyedül dicséretesnek). Mivel azonban ezt az életformát sokak számára megvalósíthatatlannak tartja (kicsit később Epikurosznál ez már természetes lesz) követendő életformának az erényes cselekvés, az eupraxiát ajánlja.

Arisztotelész - Politika
Arisztotelész ​a politika tudományát, amely a szabad emberek legmagasabbrendű közösségének, az antik városállamnak az életével foglalkozik, az emberre vonatkozó valamennyi tudomány közül a legfontosabbnak tartotta. Híres művében, amelyet hosszú idő után magyar nyelven újra közreadunk, arra az alapvető kérdésre keresi a választ, milyen a legjobb emberi élet?, hogyan kell berendezni a városállamot, hogy polgárainak a legjobb, legtökéletesebb életet biztosítsa?

Arisztotelész - A ​természet
Az ​arisztotelészi főmű, A természet,vagy ahogyan idézni szokták, a Physica, műveltségünk mellőzhetetlen része, vele találkozni nem a tanulmányok befejeztével, hanem neveltetésünk, képzésünk részeként volna helyénvaló. Szemlélete, retorikája, fogalmisága máig elevenen hat. Továbbra is azokon az utakon járunk, élünk, gondolkodunk, amelyek belőle nyíltak, nyílnak. Több mint kétezer éve forrás és tájékozódási pont az európai tudományok, filozófiák, teológiák számára. Üzenete napjainkban is nélkülözhetetlen, amikor mind nagyobb gondot okoz az ember kapcsolata a természettel. A mű először olvasható magyar nyelven.

Arisztotelész - Hermeneutika
A ​Hermeneutika - mely az értelmezés, az interpretáció tudománya - Arisztotelész korai munkája, mely eredetileg az Organonban kapott helyet. Az Organon hat könyvet tartalmaz, ennek a műnek második darabja a Hermeneutika. Az arisztotelészi logika formális természetű. Felfogása szerint a filozófia a gondolkodás tartalmaival foglalkozik. Ezek között megkülönböztetett hely illeti meg a megismerést. Arisztotelész szerint a megismerés a fogalmak összekapcsolódása mondatokká. A mondatok válfajai közül - a megismerés szempontjából - elsődlegesek az ítéletek. Ezeknek jellegzetességeit vizsgálja a műben (állító és tagadó ítéletek, egyszerűek és összetettek, az ítéletek fajai a modalitás, a mennyiség és a minőség szerint stb.) itt születnek meg azok a szabályok, amelyekre később a szillogizmusok rendszere épül.

Arisztotelész - Kategóriák
A ​kategóriák a legáltalánosabb fogalmak, egyszersmind a lét legáltalánosabb vonatkozásai. A fogalmakból épülnek fel az ítéletek, az ítéletekből a következtetések, a következtetésekből pedig az induktív vagy deduktív bizonyítás. Arisztotelész, a formális logika megteremtője, tíz kategóriát - szubsztancia, mennyiség, minőség, viszony, hely, idő, helyzet, birtoklás, cselekvés, elszenvedés - különböztet meg, s ezeket fejti ki a Kategóriák című könyvében, amely az "Organon" első logikai tanulmánya.

Arisztotelész - Pseudo-Xenophon - Az ​athéni állam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztotelész - Quintus Horatius Flaccus - Nicolas Boileau - Poétikák
Arisztotelész, ​Horatius, Boileau. Egy filozófus, egy költő és még egy költő. Mindannyian a poétikáról, azaz a költészetről értekeznek írásaikban. Arisztotelésznek és Horatiusnak az időszámításunk előtti időkből, Boileau-nek pedig a középkorból származó írásai gazdagítják költészettel kapcsolatos alapvető ismereteinket.

Arisztotelész - Az ​égbolt
Az ​égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja. A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását. Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Arisztotelész - Platón - A ​bölcsesség szeretete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztotelész - Organon
Az ​Organon I. kötete magyarul először a Görög és Latin Írók sorozatban jelent meg a görög szöveg kíséretében 1961-ben. Az első kiadás óta eltelt időben - mialatt a kétnyelvű kiadvány persze már rég elfogyott - egyre világosabban fogalmazódott meg az igény az Organon magyar szövegének újbóli publikálására. A Filozófiai Írók Tára sorozat szerkesztő bizottsága ennek az igénynek akar eleget tenni most, amikor az Organon I. kötetének 1961-es kiadásából a magyar szöveget, az útmutatást, valamint a magyarázó jegyzeteket minimális - a görög szöveg elhagyásából származó - változtatásokkal közzé teszi.

Arisztotelész - Poétika ​/ Kategóriák / Hermeneutika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztotelész - Rétorika
A ​meggyőzésre való törekvés, a szónoklás feltehetőleg egyidős a nyelvvel. Jelentősége a homéroszi társadalomban például vetekszik a fegyverekével. Mikor ez utóbbiak csődöt mondanak, az okos szavak veszik át szerepüket. "Lám, az acháj fiakat te legyőzöd, öreg, szavaiddal." - olvashatjuk az Iliaszban. A meggyőzés művészetének klasszikusa Arisztotelész, aki Rétorikáját feltehetőleg i. e. 329 és 323 között írta. A mai olvasót, aki nem feltétlen szónok kíván lenni e mű olvastán, nemcsak a meggyőzés logikai eszközeinek felsorolása, a lélektani és etikai bizonyítékok tárháza, a stílus és a beszédelrendezés kérdései kötik majd le, hanem el fogja bűvölni az erisztotelészi bölcsesség, mely minduntalan megnyilatkozik, akár jótettről és háládatlanságról esik is szó, akár arról, hogy kik előtt is szégyelljük magunkat. 1845-ben, Kis János magyarításában jelent meg nálunk először a Rétorika. A fordító panaszkodott Arisztotelész "szófösvénysége" és a magyar rétorikai terminológia hiánya miatt. Csaknem másfél évszázad múlva, ma, ugyanezzel a két nehézséggel küzdött meg Adamik Tamás - sikerrel. Arisztotelész Rétorikáját az olvasó figyelmébe ajánljuk.

Arisztotelész - A ​lélekről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arisztotelész - Metafizika
Az ​arisztotelészi Metafizika a filozófiának klasszikus könyve, melyből minden időben számtalan okulást és ébresztést vettek az olvasók, de nagyon csalódik, aki azzal a szándékkal veszi kezébe, hogy benne valami rendszeres metafizikai kézikönyvet talál, mely ennek a tudománynak minden problémájára kielégítő feleletet fog neki nyújtani. Hiszen e mű már a nevét is egy véletlennek köszönheti, noha írójának kétségtelenül megvolt a maga metafizikai rendszere a létező mibenlétére nézve. Csakhogy, ami a Metafizika című munkájában olvasható, az mégsem egy metafizikai rendszer teljes kifejtése, hanem a többé-kevésbé összefüggő metafizikai problémák hosszabb vagy rövidebb dialektikai fejtegetése.

Kollekciók