Ajax-loader

Várnai Péter könyvei a rukkolán


Várnai Péter - Operalexikon
Ezzel ​a könyvvel az első magyar operalexikont veszi kézbe az olvasó. Tudjuk, hogy a komolyzene kedvelői körében az opera közel négyszáz éves műfaja a legnépszerűbb. És ez természetes is, hiszen az opera nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is ad élményt, benne a zene, a színpad látványa, a jelmezek és a díszletek, a színészi játék és az énekesi bravúr, tehát egyetlen szóval: a zenedráma hat a közönségre. A kötet szerzőjét is a komplexitásnak ez az elve vezette. Nemcsak a művekről és az énekesektől szólnak a címszavak, helyet kaptak köztük a szövegírók, rendezők és tervezők is. Természetesen külön címszavak tájékoztatnak az operatörténet jelentős karmestereiről, valamint a leghíresebb operaházakról és fesztiválokról. Szerepelnek a fontos és népszerű áriák, kettősök és egyéb együttesek kezdő szövegsorai (eredeti nyelven és magyar fordításban), valamint a műfaj és az előadási gyakorlat szakkifejezései. A sokezer címszó ily módon, a zeneszerzők kivételével, az opera műfajáról minden tudnivalót tartalmaz.

Várnai Péter - Velence
Zenei ​baedekkert adunk az olvasó kezébe, olyan könyvet, amely egyszerre városkalauz és város-zenetörténet. Megismertet Velence muzsikáló múltjának és jelenének nagy alakjaival,a városok zenéjének jellemző vonásaival és az épületekkel, mindazoknak az eseményeknek a színhelyeivel, amelyek jelentőssé teszik a várost a muzsika általános történetében.

Káldor Márton - Várnai Péter - Goldmark ​Károly
Mindannyian ​büszkék vagyunk Goldmark Károlyra, a magyar származású, s magyarságát soha meg nem tagadó nagy zeneszerzőre. Örömmel emlegetjük, hogy "Sába királynője" és "Téli rege" című operái, "Sakuntala" című hangversenynyitánya a világhír magaslatára emelkedtek. Mégis, művészetének gazdagságáról, küzdelmekben és kalandokban bővelkedő életéről csak keveset tudunk. Ezt a hiányosságot pótolja végre ez a könyv, amelyben Káldor Márton színesen, szinte regény eszközeivel ismerteti a mester életét, míg Várnai Péter Goldmark korának zenei életéről, s művészetét gazdagító zenei irányzatokról, továbbá legfontosabb operáiról, nyitányairól, szimfonikus műveiről írt elemző tanulmányt. Egy szerénységében is hősi, fojtottságában is szenvedélyes művészi és emberi egyéniség bontakozik ki előttünk Káldor Márton és Várnai Péter írásainak tükrében. Egy nagy alkotó, akinek életművével szemben van még törleszteni valónk, aki - ha nem is éri el Liszt vagy Bartók zsenijét - azok közé tartozik, akik a magyar zeneművészetet az emberiség zeneművészetének dobogójára emelték. Ha alaposan áttanulmányozzuk ezt az értékes könyvet, jobban megértjük nemcsak Goldmark művészetét, hanem korának zengő lelkét is.

Várnai Péter - Verdi ​operakalauz
"Hangjegyeim, ​legyenek azok szépek vagy csúnyák, sohasem a véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit." Verdi egyik levelének ez az idézete Várnai Péter könyvének mottója. Ennek megfelelően legfőbb célja az, hogy megmutassa: hogyan "mond mindig valamit" Verdi operáinak zenéjével. Kell ezt magyarázni? Nagyon is. Verdi muzsikája ugyan több mint száz éve a világ minden táján népszerű, de zenéjének igazi értelmét - értelmezését -, e muzsika miértjeit és hogyanjait csak a legutóbbi néhány évtizedben kezdi felfedezni a szakma és a nagyközönség egyaránt. Mert Verdi nemcsak leírt a fent idézett mottót, hanem annak megfelelően komponált. Operáiban a szó legszorosabb értelmében semmi sem a véletlen szülötte: minden dallamának, ritmusának, harmóniájának és hangszínének vaslogikával megszerkesztett értelme van. A szerző másfél évtizedes, külföldön is elismert Verdi-kutatásainak eredményét foglalja össze a könyvben. Tizenhárom tanulmánya a budapesti Operaházban műsoron levő tizenhárom Verdi-művet tárgyalja: ismerteti az egyes operák keletkezéstörténetét, jellemzi a főbb szereplőket, és - számos kottapéldával illusztrálva - elemzi a művek zenei dramaturgiáját.

Várnai Péter - Székely ​Mihály
A ​színpad minden nagy alakjáról - legyen az drámai színész vagy operaénekes - elmondhatjuk: teljesen feladja egyéniségét és átalakul a játszott vagy énekelt figurává. Enélkül a metamorfózis nélkül elképzelhetetlen az igazi színjátszás, az igazi operaéneklés. Hiszen nemcsak annak a régi színházi mondásnak van igaza, hogy "este hétkor megszűnik a protekció", hanem az is bizonyos, hogy este hétkor X, Y, Z-ben itt és itt lakó, foglalkozására nézve színművész vagy operaénekes eltűnik a világból, átadva helyét Hamletnek. Stuart Máriának, II. Fülöp királynak vagy Brabanti Elzának. Közhely, ám ez adja a legfontosabb alapot a színpadi teljesítmény kritikai megítéléséhez. Az viszont már sokkal bonyolultabb feladat, hogy kielemezzük, mi jellemzi egy-egy nagy színész vagy énekes alakítását ezen az általánosnak mondható "nagyságmutatón" felül. Tehát - s a következőkben csak látszólag kerülünk ellentétbe az előbb mondottakkal - miben rejlik egy-egy nagy művész alakításának egyéni jellege, miben más, miben új és miben egyszeri? E kis könyv célja, hogy az újabb magyar operaművészet talán legnagyobb alakjának, Székely Mihálynak életútját végigkísérve és alakításait a szó, a zene és a kép segítségével elemezve, feleletet kíséreljen adni erre a kérdésre.

Várnai Péter - Verdi ​Magyarországon
1847. ​január 2-án került sor a Nemzeti Színház első magyar nyelvű Verdi-bemutatójára, a Nabuccóra. Ezután szinte minden év meghozza a maga Verdi-bemutatóját vagy felújítását. Hogyan fogadták a magyar zenekedvelők a XIX. századi Európa talán legnagyobb és legsikeresebb operakomponistájának műveit? Hogyan vélekedtek a kor zenekritikusai, többek között Brassai Sámuel, Kern Aurél, Haraszti Emil, Jász Dezső, Lányi Viktor, Tóth Aladár vagy Jemnitz Sándor a Verdi-operákról és magyarországi előadásaikról? Napi-, hetilapok és folyóiratok cikkeinek idézésével, ismertetésével erről számol be színesen és érdekesen Várnai Péter a magyar kultúrtörténet, az operatörténet iránt érdeklődőknek s az operakedvelőknek.

Várnai Péter - Jegyesek ​vagyunk - házasok leszünk
E ​változó világ változékony történései közepette mindig időszerű a legalapvetőbb kapcsolatról, a házasságról igazságokat megvilágítani. Érdemes örök értékekre figyelni és azokat követni. Szeretet-Isten tapasztalata, vágya, élménye minden embernek van. Ezért könnyű és izgalmas szót értenünk egymással, amikor örök értékekről folyik a beszélgetés. A szeretet értelem és akarat kérdése. A szeretet kölcsönös önajándékozás és elfogadás. Magunkat adjuk és a másik embert kapjuk meg. Szent csere jön létre. Csak akkor köthetünk házasságot, ha egymás nélkül, a találkozásunk előtt is voltunk már boldogok. Mert a házasság nem mentőcsónak és nem vészkijárat. Egymást szeretnénk szolgálni. Boldogan boldogítani.

Várnai Péter - Beszélgetések ​Luigi Nonóval
E ​kötetnek - mint a Zeneműkiadó interjú-sorozata valamennyi kötetének - nem is rejlett célja, hogy a magyar közönségnek bemutasson egy olyan zeneszerzőt, akinek legfeljebb neve ismeretes zeneszerető körökben. Luigi Nono a II. világháború után porondra lépett nemzedék egyik legjelentősebb tagja. Valamikor az 50-es évek elején Karlheinz Stockhausennel és Pierre Boulezzel együtt tűnt fel Darmstadtban. El is nevezték őket "darmstadti szentháromságnak", noha mindhárman más és más elveket követtek már akkor is, más és más felfogásuk volt a zenéről, a zene megújításáról, a zene szerepéről. Nono már akkor is elkötelezett művész volt, harcos baloldali, aki minden művével a forradalmat, a társadalmi átalakulást, a haladó eszmét szolgálta. Ez az alapállás azóta is változatlan munkásságában, melynek éppen az ad jelentőséget, hogy ezt az elvi-eszmei állásfoglalást összekapcsolja a legmaibb, legmodernebb zenei kifejezőeszközökkel. Pályája kezdetén a schönbergi dodekafónia híve, ma az elektronikus zene egyik legjelentősebb művelője. Ám sem a dodekafónia, sem az elektronika nem egyéb kezében, mint eszköz. Eszméjét és célját szolgálja az is. hogy szinte valamennyi alkotása szöveges-vokális.

Várnai Péter - Beszélgetések ​Ligeti Györggyel
Ligeti ​Györgyöt, a Bécsben élő, magyar származású zeneszerzőt igen sokan tartják a legnagyobb élő komponistának, de legalábbis korunk zenéje legjelentősebb vezéralakjai egyikének. Minek köszönheti ezt a hírnevet? Talán leginkább annak, hogy sohasem követett egyetlen "divatot" sem, távol tartotta magát a darmstadti iskolától éppúgy, mint bármely más, napjainkban feltűnt csoporttól. Mindig megmaradt saját egyéniségénél, melynek legfőbb jellemvonása a zeneiség. Talán meglepő, ha egy komponista dicséreteként a zeneiség szót használja valaki. Akik azonban ismerik az utolsó harminc év muzsikáját, azok tudják, hogy ebben a zenében hányszor és hány különböző formában uralkodott el az öncélú konstrukció, az elmélet a zene - természetesen megformált-megszerkesztett, de mégis spontán - áradása fölött. Ligeti különböző zenei újításai iskolát teremtettek. Sokan átvették tőle a mikropolifóniát, a beszélt nyelv lejtésének formaképző módszerét, sőt zenéjének néhány tipikus, egyedi jellemvonását is. Mindezekről a stílusjegyekről, a stiláris fejlődés útjáról, a Ligeti-zene tisztán zenei és eszmei jellegzetességeiről vallanak e beszélgetések. A kötet Ligeti György első budapesti szerzői estjére jelenik meg.

Várnai Péter - Oratóriumok ​könyve
Az ​a váratlan betörés a világ zeneáramába, amelyet Bartók Béla és Kodály Zoltán fellépése jelentett, nem maradt kettejük elszigetelt dicsősége, hanem szinte egy csapásra fegyvertársak termettek mellettük. Igaz, ők ketten tették zenéjükkel egyetemes jellegűvé és érvényűvé helyünket a nagyvilágban, de velük együtt ugyancsak nemzetközi értékű zeneesztéták és zenetudósok tették zeneéletünket szellemi életünk egészébe kapcsolódó folyamattá, szinte pillanatok alatt pótolva, feledtetve viszontagságos múltunk minden mulasztását. Ennek az örökségnek a birtokában ugyanez a komoly, szép szándék indította szerzőnket is ennek a könyvnek a megírására. A téma: az oratórium, nemcsak műfajánál fogva vonzó, lévén igen gazdag ága a zeneirodalomnak, hanem erősen időszerű is. Napjainkban a zeneszeretők egyre fokozódó érdeklődéssel fordulnak az oratórium felé, egyre több oratóriumelőadásra van szükség. Mit kap az oratóriumkedvelő ebben a könyvben? Mindazt megkapja, ami őt az oratóriummal kapcsolatban érdekli. Nem zenetörténet ez a könyv, de azért az oratórium történeti fejlődését megtalálja benne az olvasó éppen úgy, mint az egyes oratóriumok formai elemzését, anélkül, hogy egy formatani szakdolgozaton kellene átküzdenie magát. Figyelemre méltó erénye a könyvnek az is, hogy hangsúlyozott jelentőséggel tárgyalja az egyik valóban leglényegesebb kérdését a műfajnak: a szöveg és a zene kapcsolatát az oratóriumban, a kettő viszonyát, egymásrahatását. Valóban, a szöveg és a zene viszonyán múlik nemcsak az egész oratórium formája, hanem végső mondanivalója is. Ezen kívül és belül sok minden másról is esik szó ebben a könyvben, de ezt már bízzuk a szerzőre, aki örömest mond el mindent az oratóriumokról egészükben és részleteikben. Nemcsak éppen bemutatja őket, úgy amint vannak, hanem ismerteti családfájukat, születési körülményeiket, beszél az utódokról, és közben szép csöndesen elmondja saját élményeit, gondolatait is. A többit a kedves olvasóra bízza. A kedves olvasó pedig forgassa figyelemmel ezt a könyvet, gondolkozzék a benne találhatókon, egészítse ki azokat saját gondolataival. Aztán tegye le, ne gondoljon semmire, csak figyeljen elfogulatlanul a zenére, nyitott füllel, nyitott szívvel. A hangverseny után fogja csak észrevenni, hogy mélyebben élte-érezte át a hallottakat: közelebb jutott a műhöz.

Várnai Péter - Heinrich ​Schütz
Heinrich ​Schütz anno 1585 született, október 8-án, Kösteritzben, egy Elster melléki kis fészekben, a Voigtlandban. Anno 1591 atyjával, Cristoph Schütz-cel Weissenfelsbe költözött, ahol a nagyapa, Albrecht Schütz, birtokokat hátrahagyva akkortájt meghalt. Schütz atyja később Weissenfels polgármestere lett; azonban 1599 augusztus 20-án, finom hangja miatt Moritz hessen-casseli őrgróf udvarába került, ahol a grófok, nemesek és más derék ingeniumok között elvezettetett a nyelvekhez, művészetekhez és gyakorlatokhoz.

Kollekciók