Ajax-loader

Thierry Loisel könyvei a rukkolán


Thierry Loisel - Pécsi látogatás
Thierry Loisel francia író, műfordító, filmrendező 1955-ben született, angol és olasz és magyar írók (Kosztolányi Dezső, Csáth Géza) műveit is átültette franciára. 1998-ban filmet forgatott Giulietta ou l'Identification (,,Giulietta avagy az azonosítás") címmel. 2007 óta Budapesten él. Magyarul megjelent művei: Öt olasz novella (fordította Barna Anett, Budapest, Kijárat Kiadó, 2011); Tollbavágó történetek (fordította Bereczki Péter Levente, Budapest, Kijárat Kiadó, 2012). A történet elbeszélője alkotói válsággal küzdő zenész, aki egy téli napon Pécsre téved. A város egyre inkább különös játék színhelyévé válik, melynek szabályait egyre kevésbé tudja követni az értelem: mintha a külső és belső valóság egyformán darabokra tört volna az elbeszélő tudatában, s mintha a kétféle valóság összekeveredett mozaikdarabkáit rakosgatná egymás mellé. Pécs utcái, épületei álomszerű jelenetekben válnak különös találkozások helyszíneivé.

Thierry Loisel - Öt ​olasz novella
A ​könyv egy itáliai utazásnak állít emléket, de úgy, hogy ezek az emlékek nem állnak, maguk is útra kelnek, a valóságtól elszakadva, a valóság mögötti valóságot fürkészve, faggatva történetté formálódnak. Az utazó narrátor újrajárja Firenze, Orvieto, Perugia, Assisi, Bologna utcáit és tereit, hol rácsodálkozással, hol elborzadással, szemlélődve vagy tépelődve, de mindig a mélyebb megismerés vágyától hajtva. THIERRY LOISEL francia író, műfordító 1955-ben született a Le Havre melletti Montivilliers-ben, három éve Budapesten él. Szépirodalmi és filozófiai művek fordítója; angol és olasz szerzők mellett magyar írók (Csáth Géza, Örkény István, Kosztolányi Dezső) műveit is átültette franciára. Számos regény és novelláskötet szerzője; magyar nyelvű kiadásuk nyitánya az 1983-ban írt _Öt olasz novella (Cinq nouvelles italiennes)_ című kötet.

Thierry Loisel - Pécsi ​látogatás
Thierry ​Loisel francia író, műfordító, filmrendező 1955-ben született, angol és olasz és magyar írók (Kosztolányi Dezső, Csáth Géza) műveit is átültette franciára. 1998-ban filmet forgatott Giulietta ou l’Identification („Giulietta avagy az azonosítás”) címmel. 2007 óta Budapesten él. Magyarul megjelent művei: Öt olasz novella (fordította Barna Anett, Budapest, Kijárat Kiadó, 2011); Tollbavágó történetek (fordította Bereczki Péter Levente, Budapest, Kijárat Kiadó, 2012). A történet elbeszélője alkotói válsággal küzdő zenész, aki egy téli napon Pécsre téved. A város egyre inkább különös játék színhelyévé válik, melynek szabályait egyre kevésbé tudja követni az értelem: mintha a külső és belső valóság egyformán darabokra tört volna az elbeszélő tudatában, s mintha a kétféle valóság összekeveredett mozaikdarabkáit rakosgatná egymás mellé. Pécs utcái, épületei álomszerű jelenetekben válnak különös találkozások helyszíneivé.

Thierry Loisel - Tollbavágó ​történetek
Thierry ​Loisel francia író, műfordító 1955-ben született Franciaországban, három éve Budapesten él. Szépirodalmi és filozófiai művek fordítója; angol és olasz szerzők mellett magyar írók (Csáth Géza, Örkény István, Kosztolányi Dezső) műveit is átültette franciára. Számos regény és novelláskötet szerzője. "Állítom, hogy semmilyen hangot vagy csattanást sem észleltem, sem tompa zajt, de még csak azt a barátságos csörömpölést sem, amit otthonunkat elhagyva, az ajtót bezáró óvatos mozdulata keltett." ( A kéz)

Thierry Loisel - A ​lélektelen test
A ​regény borítóján Egon Schiele képe látható, melyen egy fiatal nő vetkőzik, alig észrevétlenül érinti meg mellét, mint aki most fedezi fel a testét. Valami ilyesmi történik a regény hősnőjével, Mélanie-val is: naplót ír a maga választotta félhomályban – vetkőzik. Csak úgy hullanak le róla a húsba vágó, soha kimondani nem akart, arcpirító, néha obszcén, néha áttetszően finom, hol el-, hol leleplező szavak. A regényben tehát egy nő vetkőzik – több színen és több értelemben is: a regény minden prüdériától mentes, extatikus szex-jeleneteiben ugyanúgy, mint azokban a sorokban, ahol maga a lélek bújik elő a rá préselődött maszkok, a meztelen hazugságok alól. A Lélektelen test fiktív nőalakja hús-vér, eleven lény, portréja azonban lényegileg emblematikus. Az írói metamorfózis szándéka nem a stílusjáték, a női elbeszélés imitációja, hanem sokkal inkább a „Mélanie-jelenség” feltárása. A regény nőalakja korunk „betegségének”, az odaadás hiányának és egyúttal az arra való mélységes vágynak a szimbóluma. Modern mítosz a közelségről és a távolságról, az intimitás határairól.

Kollekciók