Ajax-loader

Gecse Gusztáv könyvei a rukkolán


Gecse Gusztáv - Horváth Henrik - Bibliai ​kislexikon
Előszó A ​Biblia a hivatalos statisztikák szerint a világ egyik legelterjedtebb könyve. Egyedül a Brit és Külföldi Bibliatársulat több mint hétszáz nyelven jelentett meg teljes bibliafordítást, illetve bibliai részleteket. A keresztény egyházak és részben a zsidó vallás (Ószövetség) ezt tekintik - Istentől sugalmazott szövegként - hitük legfőbb alapjának. Az emberiség történetének a Biblia ugyanakkor olyan több ezer éves kultúrtörténeti és irodalmi dokumentuma, amely keletkezésétől kezdve napjainkig érezteti hatását. Hatott a társadalomra, befolyásolta a gondolkodást, politikai, hatalmi harcok igazolásául szolgált, inspirálta az irodalmat és a művészetet. A Biblia - éppen az említett hatása miatt - a mai kor felvilágosult, tudományos világnézetet valló emberek számára sem elhanyagolható alkotás. Nemcsak azért, mert ismerete ugyanúgy hozzátartozik az általános műveltséghez, mint az Iliász és Odüsszeia vagy Shakespeare művei, hanem azért is, mert a helyes tájékozottság hozzásegít saját világnézetünk, ideológiánk megerősödéséhez. Tudnunk kell, hogy a tudomány mai állása szerint mit tartsunk erről az egyházak által misztifikált könyvről. Ehhez a tisztánlátáshoz ad segítséget ez a kislexikon, amely a Biblia keletkezési problémáira, a benne szereplő személyekre, történetekre úgy vet fényt, hogy a legújabb kutatási eredményeket is felhasználja, és esetenként a megfelelő társadalmi és vallástörténeti előzményeket is figyelembe veszi. A cél az volt, hogy a "Vallástörténeti Kislexikon"-hoz hasonlóan, olyan könyvet adjunk az olvasó kezébe, amely - úgy mutatván be a Bibliát, mint emberi, irodalmi alkotást - lehetőség szerint választ ad a legtöbb kérdésre, amely a Bibliával kapcsolatban felvetődhet.

Gecse Gusztáv - Kérdések ​a vallásról
Mik ​voltak a "hallgatás tornyai"? Milyen célt szolgálnak a templomi harangok? Mi a lélekvándorlás? Hogyan írja le a Biblia a világ teremtését? Hogyan vélekedjék a modern ember a templomról, a hitről, a vallásról? Ilyen kérdésekre keresi könyvünk a választ. Véleményt alkotni persze csak arról tudunk, amit ismerünk. Ismerjük hát meg a vallást, keletkezésének okait, sok évezredes történtét, szent iratait, törvényeit és szabályait. Fogadjuk ismerőseinkké az órkoi istenségeket, a derűs-haragos olümposzaikat és a félelmetes Jahvét, Allahot, Buddhát, a prófétákat, szenteket meg a Biblia alakjait. De ne feledjük: a modern ember világnézete nem a templomok ódon falai közt alakul.

Gecse Gusztáv - Vallástörténeti ​kislexikon
A ​könyv célja, hogy eligazítsa olvasóját a vallástörténet labirintusában és ezáltal hozzásegítse ahhoz, hogy véleményt alkosson a vallási jelenségvilágról. A tájékozódás megkönnyítése végett a fontosabb címszavak után irodalomjegyzék is került. A kifejezetten filozófiai vagy etikai jellegű problémáknak csak vallási-teológiai vetületével foglalkozik a kötet. A kislexikon kb. 450 címszót és kb. 350 utalást tartalmaz a vallástörténet és az ateizmus története tárgyköréből...

Gecse Gusztáv - Van-e ​túlvilág?
Hányan ​tették, teszik és fogják még hosszú ideig feltenni ezt a kérdést. Erre a sok embert izgató problémára ad választ Gecse Gusztáv, aki több éven keresztül tanulmányozta a vallástörténetet. Könyvében végigkísérhetjük a "túlvilág-legendát" az ősembertől kezdve a világűr meghódításáig. Közben sok olyan érdekes kérdést érint, mint: Az ókori vallások túlvilágról alkotott elképzeléseit; Az ember "lelke"; Mi történetik a halál után? A pokol leírása; Hol van a mennyország? A túlvilághit jövője stb. A népszerűen, olvasmányosan megírt könyv nagy érdeklődésre tarthat számot az ateista irodalom iránt érdeklődő olvasók körében.

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

Gecse Gusztáv - Szentek, ​legendák, ereklyék
A ​ kötet olyan kérdést tárgyal, amely rendkívül sok embert foglalkoztat valamilyen formában. Hogyan alakult ki az istenhit, hogyan keletkeztek, váltak széjjel, majd olvadtak ismét egymásba az egyes vallások? Ezekre a kérdésekre találhat a kötet első részében feleletet az érdeklődő olvasó. A továbbiakban a katolicizmus tanításaival (szentek, angyalok, ereklyék, búcsújáróhelyek) foglalkozik a szerző. Új megvilágításban szól a keresztségről, az oltári szentségről, a papi rendről. A kötetet igen érdekes olvasmánnyá teszi gazdag tényanyaga és meggyőző, egyszerű érvelése.

Gecse Gusztáv - Vallástörténet
A ​hagyományos vallástörténeti szemléletmód szerint különbséget kell tenni az egyiptomi, a mezopotámiai, a perzsa, a görög, a római stb. vallás és a zsidó, illetve a keresztény vallás között. Az első csoportba ui. a nem kinyilatkoztatott vallások tartoznak, amelyek története éppen ezért profán vizsgálati módszert igényel, ezzel szemben a zsidó vallás története mint a kereszténységre előkészítő "szent történelem", még inkább pedig a kereszténység története, az "egyháztörténet" teológiai stúdium, amely pusztán profán módszerekkel nem vizsgálható. A marxista vallástörténeti szemlélet már régen szakított ezzel a felfogással, gyakran azonban a marxista vallástörténészek publikációi sem terjednek túl - egyes részkérdéseket leszámítva - a kereszténység eredetének a tárgyalásánál, mintegy átadván az egyháztörténet területét a teológiai vizsgálódásnak. A vallástörténeti kiadványairól közismert szerző e kötetében, következetesen érvényesítve a marxista történetfelfogás alapelveit, a zsidó és a keresztény vallás történetét is beágyazza a vallástörténet összfolyamatába. Így komplex módon, hiánytalanul vázolja fel a vallásfejlődés törvényszerűségeit a vallás megjelenésétől napjaink vallási irányzatáig.

Józsa György - Pálos Tamás - Pozsgay Imre - Kovács Ferenc - Földy Pál - Herczeg Ferenc - Gecse Gusztáv - Világnézeti ​és etikai kérdések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gecse Gusztáv - A ​szerzetesség története
A ​kötet a szerzetesi intézményrendszer megismertetésére vállalkozik. Nyomon követi a szerzetesség történetét az első remeteségektől a nagy történelmi rendeken keresztül a modern szerzetesi családokig. Bepillanthatunk a férfi és női kolostorok titokzatos világába is. A könyv különös figyelmet fordít a Magyarországon megtelepedett rendek történelmi szerepére és mai helyzetére.

Gecse Gusztáv - Történelem ​és kereszténység
Tartalom: A ​kereszténység történetéből A zsidókeresztények 9 A kereszténység a "pogány" világban 27 A kereszténység és a császárság 45 Az őskeresztény agapéktól napjaink mise-reformjáig 62 Az őskeresztény aszkézistől a szerzetesi intézmény kialakulásáig 77 Hogyan jött létre a püspökség intézménye? 91 A pápaság és a császárság harca a középkorban 106 Szent könyvek Az ugariti ásatások és a Biblia 125 A bibliai "őstörténet" 141 Az Éden kertjétől a Jozefát völgyéig 178 Mítosz és valóság a Jézus-életrajzok körül 193 Mikor született, működött, halt meg Jézus? 208 Az Újtestamentum néhány földrajzi tévedése 221 Jézus-e Krisztus? 235 Dogmák és ünnepek Jézus születése és a dogmák születése 253 A Mária-dogmák keletkezéstörténete 267 Mária-dogmák, Mária-ünnepek 285 A keresztény ünnepek eredete 298 Péter és Pál ünnepe az egyháztörténetben és a néphitben 308 Teológia - filozófia Az ókeresztény irodalom és filozófia 317 A középkori skolasztika 331 A skolasztikus bűnfogalom történetéhez 364 A katolikus teológia 381 A neotomizmus néhány mai kérdése 425 A kereszténység és korunk A katolikus szociális doktrína 437 A II. Vatikáni zsinat 495 A katolikus egyház a zsinat után 539 Irányzatok a modern kereszténységben 554

Kollekciók