Ajax-loader

Johan Huizinga könyvei a rukkolán


Johan Huizinga - Hollandia ​kultúrája a tizenhetedik században
A ​világhírű szerző egyik legfontosabb írását veheti első ízben kézbe a magyar olvasó. A kötet alapját Huizinga 1932 januárjában német közönség előtt tartott három előadása képezi. Jelen kötetet a Huizinga által átdolgozott holland eredetiből fordítottuk. A szerző hat fejezetben elemzi Hollandia történelmét, gazdaság- és művelődéstörténetét, művészetét, az egyházi élet szerepét a térség kultúrájában, a mindennapi élet alakulását, kutatja Hollandia virágkora létrejöttének és elmúlásának okait, az úgynevezett Arany Évszázadot.

Johan Huizinga - Huizinga, ​a rejtőzködő
Johan ​Huizinga három tanulmánya - három írásán keresztül - saját történész voltához és hazája kultúrájához való viszonyában mutatja be. Huizinga, írjon akár a históriához vezető személyes útjáról, a holland szellemről vagy festő és műkritikus barátjáról, Jan Vethről, mindezt élvezetes stílusban, szépírói kvalitással teszi. A különböző műfajú szövegekből egy érzékeny, rejtőzködni szerető ember és a klasszikus polgári humanizmus értékeit valló tudós érzelmi és szellemi problémái bontakoznak ki, egyfajta intellektuális életrajz. A személyes motívumok és szellemi vonzódások mélyebb megértéséhez segít hozzá a kísérő tanulmány, Gera Judit Huizinga-portréja.

Johan Huizinga - A ​holnap árnyékában
A ​kultúra elsősorban a szellemi és anyagi értékek bizonyos egyensúlyát követeli. Ez az egyensúly lehetővé teszi, hogy olyan társadalmi helyzet teremjen, melyet az élők többre és magasabbra becsülnek a puszta szükségérzet és a puszta hatalomvágy kielégülésénél. Kultúra annyi, mint irányítottság, s az irány mindig egy eszmény felé vezet. Méghozzá egy eszmény felé, mely több az egyén eszményénél: a közösség eszménye felé.

Johan Huizinga - A ​történelem formaváltozásai
A ​"történelem az a szellemi forma, amelyben egy kultúra számot ad magának múltjáról" - állítja Johan Huizinga (1872-1945) elegánsan kifejtett definíciója. Azután ennek szellemében és bizonyításaként néz körül a szerző az európai reneszánsz ege alatt, gyürkőzik a realizmus fogalmával, vizsgálja az amerikai filozófia fejlődését, csodálja Jeanne d'Arc egyéniségét Bernard Shaw színpadán. Mindezt szellemesen riposztozva teszi: nagy ismeretanyagot mozgatva és érzelmektől fűtötten. A magyar értelmiség már a harmincas-negyvenes évek fordulóján fölfedezte magának a neves holland kultúrtörténész munkáit. Szerb Antal tolmácsolta egyik legjellegzetesebb művét, A középkor alkonya című monográfiáját. Később Halász Gábor méltatta. Közben Tolnai Gábor válogatta, Radnóti Miklós fordította tanulmányait. Ez utóbbi kötetet adjuk most közre újból.

Johan Huizinga - Hogyan ​határozza meg a történelem a jelent?
Hogyan ​határozza meg a történelem a jelent? ezt a beszédét Huizinga nem mondhatta el, mert a felkérést követően megkezdődtek a megszálló hatóságok retorziói, melyek végeredményeképpen aztán be is záratták a leideni egyetemet, nem tűrve a professzorok tiltakozását. A cikk csak a háború után jelent meg. Beszédes tény. És a kérdésre adott válasz: Ahogy az emberiség járja, csak járja útját a századok során, és finomodik a történettudomány, úgy lesz mind gazdagabb és sokszínűbb az emberiség emlékezete, a történelem, amellyel, akarja vagy sem, számolnia kell Mindez azzal jár, hogy ezt a mi mostani jelenünket, történeti érzéke hiába mégoly fejlett, kevésbé határozza meg a történelem, mint amennyire a korábbi szegényesebb és egyoldalúbb időszakokat meghatározta. A kötet nyolc írásában melyet a fordító, Balogh Tamás válogatott szemlélhetjük azt a kifinomult gondolkodásmódot, ahogy a nagy hatású holland szellemtörténész Huizinga kezeli a történelem és a történészi szerep megítélését, változását és hatását.

Johan Huizinga - Homo ​ludens
Központi ​állítása, hogy “az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A játék tehát nem szorul magyarázatra, jelenléte kezdettől fogva természetes adottság. A játék az emberiség életében az elsődleges kulturális tény. A kultúra “magasabb tartalmai”, az eszmék, ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind származékos, a kultúra játszása közben utólag, az idők folyamán kialakult jelenségek.

Johan Huizinga - A ​középkor alkonya
A ​történetírást mindig sokkal jobban foglalkoztatja a kezdeteknek a kérdése, mint a hanyatlásé és a bukásé. Bármilyen korszakról van is szó, azt szoktuk vizsgálni, hogy mit ígér a következő korszaknak. Hérodotosz óta, sőt már régebbtől fova, a családok, a nemzetek, a királyságok, a társadalmi formák és az eszmék eredete foglalkoztatja a leginkább az emberi szellemet. A középkori történelemben páldul oly szorgosan kerestük a modern kultúra gyökereit, hogy már-már úgy látszik: a középkor alig több, mint a reneszánsz előjátéka. Pedig a történelemben, miként a természetben is, egyenlő súlya van születésnek és halálnak. A civilizáció túlérett formáinak látványa legalább annyi felismerést kínál, mint a friss formák növekedése. És néha rá kell ébrednünk, hogy egy kor, amelyben eddig főként az új eszmék születését kerestük, valójában az elfakulás és hervadás időszaka. Az olvasó kezében lévő könyv a XIV. és XV. század történelmét tárgyalja, s lezáró korszaknak, a középkor végének tekinti e századokat. E felfogás akkor alakult ki a szerzőben, amikor megkísérelte mélyebben megérteni a Van Eyck testvéreknek és kortársaiknak a művészetét, vagyis igyekezett a kor életének teljes összefüggésében látni alkotásaikat, s ily módon kibogozni azok jelentését. Eközben bebizonyosodott számára, hogy a korszak civilizációjának különböző megnyilvánulásaira sokkal jellemzőbb az, ami a múlthoz köti őket, mint a jövő bennük rejlő csírája. Akkor sikerül a legjobban felbecsülnünk a művészek jelentőségét, de a teológusokét, a költőkét, a krónikásokét, a fejedelmekét és államférfiakét is, ha nem az eljövendő kultúra hírnökeinek tekintjük őket, hanem a régi betetőzőinek és lezáróinak.

Johan Huizinga - Erasmus
Önöknek ​ajánlva e könyvet, úgy érzem, mintha egy csokor virágot nyújtanék át, amit az önök kertjében szedtem. Egyetlen mentségem, hogy önök bekerítették az egész területet. Manapság senki sem kezdhet bele Erasmus tanulmányozásába anélkül, hogy végig ne járja az Opus Epistolarum Erasmi ösvényeit, a tudományos könyvgondozás mintapéldáját, amely még sokkal több ennél: igaz történelmi kincsestára mindannak, ami a humanizmus és a reformáció korának nagy szellemi mozgalmaira vonatkozik. Erasmus diákja biztonságban érzi magát, amíg Önök kalauzolják megbízható, pontos információikkal, amikor az Önök türelmes munkája által még el nem rendezett utakra tér, végtelen vadont lát maga előtt. Ha Erasmus rövid életrajzát akarjuk megírni, a legfőbb nehézség, hogy ne merüljünk el a téma végtelen gazdagságában. Folyamatos önkorlátozást követel, s olyan dolgok elhagyását, melyek alig tűrik, hogy elhagyják őket. Kétséget kizáróan ebben a munkában több mindent hiányolnak majd, mint amennyi újdonságot találnak. Csak a gondos lényegre figyeléssel, mely itt Erasmust magát jelenti, voltam képes eleget tenni az arányosan tagolt kompozíció követelményeinek. Néhány sor elegendő kellett hogy legyen azon nagy események jelzésére, amelyek Erasmus életének hátterét képezik. Az önök számára oly jól ismert barátainak és ellenségeinek árnyékában kellett maradniuk.

Johan Huizinga - Válogatott ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók