Ajax-loader

Balázs Béla könyvei a rukkolán


Balázs Béla - Emberek ​a határon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - Halálos ​fiatalság
A ​tudós nő, a művész nő, az önálló hivatásért küzdő nő tragikus bukása, a művészi pálya iránti elhivatottság és mindennek a magánélettel való összeegyeztethetetlensége, kötődésekre és ugyanakkor függetlenségre törekvő kétségbeesett, elkeseredett harc, önmaguktól való menekülés jellemzi a Doktor Szélpál Margit és a Halálos fiatalság című darabok hősnőinek és szereplőinek válságos életérzését.

Balázs Béla - Halálugrás ​a szakadékon át
A ​spanyol polgárháború idejében játszódik ez az ifjúsági regény. Apró, fekete alakok bontakoznak ki a hajnali köd derengéséből, de nem a havon közelednek hanem a levegőben. A szakadék fölött repülnek át mind a hetvenketten, sílécen és fegyverrel a kézben, hogy halálra rémítsék a nemzetközi brigád ellen harcoló marokkóiakat, akiknek fogalmuk sincs a téli hadviselésről.

Balázs Béla - Lehetetlen ​emberek
A ​regény szereplői lehetetlen emberek, de nem értéktelenek, s magatartásuk csődje,amely e regényben kiderül, tanulságos. A magányos szembeszegülés hívei ők, az intellektuális lázadásé, amely céltalan s hátat fordít mindennek, mert azonosulni nem tud. Saját felismeréseikből kovácsolnak maguknak béklyót, mert megrettenti őket, hogy minden tett mögött ott áll a kiszámíthatatlan következmények kockázata. Háborgó lelkiviláguk állapotát vetítik a külvilágra, s e képzelt földrengéses talajon lépni sem mernek. E saját erkölcsi hálójukban fönnakadt szellemi hajótöröttek világából lépnek át a könyv alakjai, Szegedi János és szerelmese, Klára a határozott körvonalú, szilárd valóságba.

Balázs Béla - Napló ​(1914-1922)
"Balázs ​Béla egyike a magyar művészet sokoldalú, érdekes alakjainak, mint költő, novellista, drámaíró és filmesztéta egyaránt maradandót alkotott. Íróként Ady; Lukács György, Thomas Mann méltatta, szövegeit Bartók és Kodály zenésítette meg. A század legjelentékenyebb emberei közül - itthon és külföldön - sokan tartoztak baráti társaságához, s részt vett kora legfontosabb eszmei és művészi mozgalmaiban. 1903-tól 1922-ig-kisebb, megszakításokkal írt naplója, mely most jelenik meg először, nemcsak egy kísérletező kedvű, több műfajú művész és eredeti személyiség fejlődésrajza, de egyben a kor magyar és európai szellemi életének érzékeny, plasztikus ábrázolása is."

Balázs Béla - Történet ​a Logody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - A ​vándor énekel
Balázs ​Béla fiatalkori műveinek harmadik - utolsó - kötete verseit és prózáját tartalmazza. Balázs Béla korai verseinek gondolatiságát az élet-halál, szerelem, emberi-lelki közeledések elvonttá finomított megfogalmazása jellemzi. De lírája - hangulati, érzelmi költőiségével - egyre inkább általános érvényű közlendők megfogalmazására törekszik. Bár vállalt és vallott az Ady-költészettel való rokonság, s bár sokhelyütt félreérthetetlenül megmutatkoznak ennek nyomai, mégis, saját hang, eredeti látás teszi önállóvá és egyedivé már az első két kötet verseit is. Az itt szereplő utolsó verseskötete a háborúban, az emigrációban született. Ennek darabjain már érződik a verstől, mint kifejezési formától való eltávolodás. Kötetünk második része válogatást nyújt Balázs Béla prózai írásaiból. Az én orosz barátnőim című novella-ciklust követi a Történet a Lágody utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről. Kötetünk záródarabja két részlet a Lélek a háborúban című naplójából. Prózája, akárcsak költészete, önvallomás; a fiatalkori évek helykeresése, gondolati, érzelmi fűtöttség vívódik az egyéni világkép, állásfoglalás, helytállás gondjaival. "...Megdöbbentően értelmesnek és szükségszerűnek látom életem minden eseményét...1884-ben születtem Szegeden... Régen elkerültem onnan, messzire húzódtam, de minden esztendőben haza kell látogassak egyszer. ...Hat esztendős voltam, mikor apámat, aki középiskolai tanár volt, Lőcsére helyezték... nekem jó volt, hogy tátraalji hegyek tízkilométeres bozótjában játszottam rablópandúrt, mikor tüdőm kialakult és valódi lovagvárak romjai között olvastam az első Jókai-regényeket, mikor fantáziám formálódott. Különben hat éves koromban voltam először szerelmes... költeni talán akkor kezdtem már úgy, hogy hazudoztam... Betegség volt az, mely ellen hiába küzdöttem. Húsz éves koromban gyógyultam csak ki belőle, átmenet nélkül, egyszerre. Amikor először írtam le "kitalált" történetet, első drámámat. Akkor ébredtem rá az igazság szörnyű szent voltára, elrejtett messzeségére. Azóta nem is írtam egyebet, mint ami velem történt. Öltöztessem bár hasonlatokra és kosztümökbe, mindig önéletrajzot írok... 1906-ban ösztöndíjjal Berlinben és Párizsban bohémkedtem orosz forradalmárok társaságában és habilitációs tudományos munka helyett a dr. Szélpál Margit című bolondos drámámmal tértem haza. Azok keserves idők voltak. Éhezés és rajongó küzdelem a polgári életformák kényszerűsége ellen. Ma is hordom még sebeit és ma is bántanak érte... Az irodalomba Osvát Ernő nyitott nekem utat, pedig az első perctől fogva ellentétes, sőt ellenséges volt művészi hitvallásuk. Sikereim nem voltak és tekintve írásaim természetét, nem is reméltem, hogy lesznek."

Balázs Béla - Hét ​mese
A ​három hűséges királyleány Mosolygó Tündér Ilona meséje Muzsikus mese A szent rabló legendája A csend Kis gyerekeknek kell ezt elmesélni Wan-Hu-Csen könyve

Balázs Béla - A ​hét királyfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - A ​film
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - A ​látható ember / A film szelleme
A ​könyv nélkülözhetetlen szakkönyv a film- és médiaoktatásban, de haszonnal forgathatják azok is, akik szeretnének a filmművészet problémáival behatóbban megismerkedni. Balázs Bélának, a magyar és a nemzetközi filmesztétika egyik atyjának két klasszikus műve, A látható ember és A film szelleme máig érvényes gondolatokat fogalmazott meg az írások keletkezése idején még születőben lévő filmművészetről. A korai filmművészet tapasztalataiból kiindulva Balázs Béla felismerte az arc és a közelkép, a történet dramaturgiája, a vágás szerepének fontosságát a film művészi lehetőségeinek kihasználásában, s ez mind a mai napig sok tanulsággal szolgálhat a modern és a kortárs filmek elemzéséhez és megértéséhez.

Balázs Béla - Testvérország
A ​Hol volt, hol nem volt műsor adásaiban a magyar irodalom klasszikusainak meséit mutatják be egy teljesen újszerű képi világgal. Ezek a mesék alternatívát nyújtanak azoknak, akik nem a mai olcsó, sokszor giccses, agressziót sugalló rajzfilmeket szeretnék nézni (láttatni gyermekeikkel), hanem valami mást, a gyermekek gondolkodásához, értékrendszeréhez, érzelmi világához közelebb álló meséket. Mese két unokatestvér, Pali és Manci nyári kalandjáról. A gyerekek elindulnak a tóban látható fordított Tündérországba és csodás dolgok történnek velük. A fordított Testvérországban minden fenti dolognak megvan a lenti testvére, de minden sokkal jobb, minden olyan, amilyen a felső szeretne lenni.

Balázs Béla - Játékok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - Halálesztétika
1907-ben ​jelent meg utoljára önálló kötetként a szerző alapvető esztétikai műve. Tanulmánya szerint az élet az emlékek sokasodó változó képsora, míg a művészet képe az idő dimenziójában mozdulatlan, mintegy kiemeli a létet az idők sodrából. Balázs szerint a művészetben élünk és az életben csak emlékezünk rá. Az igazi művészet nem kevesebbet céloz meg szerinte, minthogy megelevenítse azt a gondolatot, hogy születésünktől fogva halunk és halálunkig születünk. A halál nem túlnan van, hanem körülöttünk, s ennek tudata adja a hangoltságot, a mű sugárzását. A Halálesztétika szépségét is.

Balázs Béla - Doktor ​Szélpál Margit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - A ​kékszakállú herceg vára
A ​Kékszakállú herceg vára Balázs Béla Misztériumok című, a Nyugat kiadásába 1912-ben megjelent kötetének első darabja.

Balázs Béla - Az ​álmok köntöse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - Mesék ​a szerelemről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - A ​csend
"Hívjuk ​ki a sorsot, támadjon fel Balázs Béla egykori novelláskötet-terve egyéb korabeli írásai társaságában. Szolgáltassunk igazságot Révai Nagy Lexikonának, ha önhibáján kívül tévedett" - írja bevezetőjében a gyűjtemény összeállítója, Lenkei Júlia a novellás kötetről, amely elgondolása és egyes darabjainak megszületése után mégsem jelent meg, s emlékét a Révai Lexikonnak a kötetre utaló szócikke őrízte csupán, s baráti levelek. Izgalmas és felemelő próbálkozás tehát: beteljesíteni egy hét évtizedes akaratot, rekonstruálni a kötetet, kitapintani az írói koncepciót, s útjára bocsátani valamit a századvégen, ami a századelő eszmei virágzásának "hímporától" termékenyült meg. A csend csodálatos novelláiban, misztikus meséiben s érzékeny karcolataiban ott van a század eleji szecessziónak minden izzása és varázsa - s szól múlhatatlan szerelemről, viharos és önemésztő szenvedélyekről, barátságokról, misztikus flörtökről, orfikus művészetről, angyali vérfertőzésről, elmúlt vágyakozásokról, gigászi csalódásokról és megbocsátásokról - fiatalos, magabiztos lendülettel és stílussá váló, hevült stilizációval. Az írásokban érezhető az a bódító szellemi erjedés, amely megrészegítette a tízes években induló nemzedéket: benne van a korabeli viták minden kérdése, a nagyvárosi szalonok hangulata, utazások varázslata (az Úti levelek lebilincselő gyűjteményével), és persze a gátlástalanul és korlátlanul érzett és élvezett szerelem is: az "egyetlen Ádámé", aki szembe került a "millió részre hasadt Évával" - s mindegyiket akarja, kívánja, imádja, és elhagyja a következőért. Balázs Béla "felélesztett" novellás kötete tehát merész irodalomtörténeti próbálkozás, izgalmas dokumentum s elragadó, andalító olvasmány mindazok számára, akiket rabul ejtett a századelő szellemi-művészi sugárzása.

Balázs Béla - Filmkultúra
Most, ​hogy a film művészetéről szóló utolsó könyvemet írom, szükségét érzem, hogy előző filmelméleti könyveimre emlékezzek és emlékeztessek. Nem azért, hogy huszonöt esztendő munkájának holmi befejezett kerek egységet adjak, hanem ellenkezőleg azért, hogy utolsó könyvemet úgy indíthassam útjára, mint huszonöt év előtt az elsőt: egy be nem fejezett, sőt alig elkezdett művészet jövőt követelő proklamációjaként. Első filmelméletem nem egy régen kialakult művészet, könyvtárakban és múzeumokban felmérhető, eligazító térképe volt, hanem iránytű ismeretlen tengerekre merészkedő felfedezők számára. Most, hogy a film ötvenéves évfordulóján vissza- és körülnézve emlékezünk rá, hogy láttunk egy új művészetet nemcsak megszületni, hanem (mint némafilmet) meghalni is, hogy láttuk hangosfilm formájában testet váltani és láttuk technikája nagyszerű fejlődése folyamán új szellemét, lelkét elcsenevészedni, most, hogy látjuk századunk legnagyobb ígéretét, a filmművészetet veszedelms zsákutcában megrekedve - mos t újra az elmélet iránytűjével kell utat keresnünk. Idéznünk kell, minek ígérkezett a film, hogy felmérhessük, mi veszett el és mi van veszendőben és hogy a dialektikus fejlődés szerpentinútján magasabb síkon indulhassunk el újra a kezdet irányában. Ez a könyv úgy tekint vissza, mint ahogy nagy elugrás nekifutásához kell hátralépnünk...

Balázs Béla - Hét ​+ 1 mese
Balázs ​Béla meséi 1907 és 1918 között születtek. Az író nem követ egyetlen stílust, minden meséje más. A szecesszió sokféle, eklektikus érzékenysége jellemzi őket. Van köztük indiai, kínai mese, de olyan is, mely a magyar néphagyományba vagy a középkor legendáinak sorába illeszkedik; északi tájak hangulatát idézi, a művészsors fájdalmát és magányát fejezi ki fantasztikus költői látomásával. A mesék nyelvi gazdagsága külön figyelmet érdemel: az író újraértelmezi, újraalkotja a műfajt.

Balázs Béla - A ​fából faragott királyfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - Álmodó ​ifjúság
Önéletrajzi ​regény, melyben élete első tizennyolc évét eleveníti föl az író. Önéletírásában azokról az élményekről kíván számot adni, melyek nem fértek el az általa már addig is művelt sokféle műfaj - vers, tanulmány, esszé, regény - keretei közt. Valami még közvetlenebb, még hitelesebb tanúságot akart tenni életeszményei mellett ebben a lírai szépségű regényben. "Mi adja egy önéletrajz objektív értékét"? - teszi fel naplójában a kérdést. S mindjárt felel is rá: - "kétségtelenül a művészet. Annyiban érték, amennyire művészi. De ez még nem lenne elég. Túlságosan sok fokozata van a művészetnek a legalacsonyabbrendűtől a legmagasabbrendűig, hogysem egy mű egyedül művészi értékei alapján igényt tarthatna arra, hogy figyelmet keltsen... Egy önéletrajz létjogosultsága tehát az adott élet különleges jelentőségű valóságanyagában rejlik. Egyes-egyedül a tartalmi jelentősége tehet jogosulttá egy önéletírást. Nem kielégítő ok, hogy egy életrajz kalandos, vagyis szórakoztató. Az sem ha jellemző egy osztályra vagy rétegre. Minden életrajznak a következő kérdéser kell feleletet adnia: Hogyan lett egy ember azzá, akivé lett, mire az életét elmeséli?" A regény, sajnos csak egy rövid életszakaszt világít meg. De azt gazdagon, érzékletes színekben. Úgy, hogy végül is: felel a kérdésre.

Balázs Béla - Válogatott ​cikkek és tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - Napló ​(1903-1914)
Balázs ​Béla egyike a magyar művészet sokoldalú, érdekes alakjainak, mint költő, novellista, drámaíró és filmesztéta egyaránt maradandót alkotott. Íróként Ady, Lukács György, Thomas Mann méltatta, szövegeit Bartók és Kodály zenésítette meg. A század legjelentékenyebb emberei közül - itthon és külföldön - sokan tartoztak baráti társaságához, s részt vett kora legfontosabb eszmei és művészi mozgalmaiban. 1903-tól 1922-ig kisebb megszakításokkal írt naplója, mely most jelenik meg először, nemcsak egy kísérletező kedvű, több műfajú művész és eredeti személyiség fejlődésrajza, de egyben a kor magyar és európai szellemi életének érzékeny, plasztikus ábrázolása.

Bartók Béla - Balázs Béla - A ​kékszakállú herceg vára
"Közös ​fiatalság közös hitéből született az én misztériumom. Nem librettónak készült. Hiszen játszották is zene nélkül valamelyik Nyugat-matinén. Az a költemény csak úgy szólt Bartókak, mint ahogy fáradt, tikkadt vándorok közül az egyik nótára gyújt, hogy énekelni késztesse a másikat is, a fáradtabbat. Mivel a nóta visz még egy darabig, mikor a lábunk már nem bír tovább. És sikerült beugratnom. Bartók is rázendített, de olyan énekléssel, amihez fogható Beethoven óta nem szólott Európában..." (Balázs Béla: A kékszakállú herceg váráról, 1922)

Balázs Béla - Logika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - Az ​igazi égszínkék
Ahogy ​a pohár teli lett, Ferkó mindjárt ki akarta próbálni a festéket, ezért hát felhozta a képet, és hozott egy ecsetet is. A kék folyadékkal megfestette az eget a ház, a kerítés és a fák fölött. Százszor szebb lett, mint a kerítés és a fák fölött. Százszor szebb lett, mint a berlini kék. Egészen olyan kék volt, mint az igazi kék. És valóban, az igazi égszínkék csodálatos. Kalmár Ferkó, Cser Kati és Dán Zsuzsi szövetséget is köt, nehogy valaki felfedje a titkot: az égszínkékkel akár varázsolni is lehet. A baj csak akkor kezdődik, amikor a varázsszer Novák tanár úr cilinderébe kerül...

Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József - Mi ​az idő?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - Karcsi ​kalandjai
"Hideg ​rémület árasztotta el. Rejtekhelyéről most már látta a kutyát. Irgalmatlan nagy, foltos farkaskutya volt. Egyenesen a kapuhoz futott, ott kicsit szaglászott. Aztán feléje fordult. Látni lehetett, hogy szimatol, és hogy megtalálta a nyomot. Lógó fejjel a pinceablakhoz futott, és onnan a felhalmozott deszkákhoz. Pontosan azon az úton, melyen Karcsi járt. Karcsi félelmében sírni kezdett. Mikor a szimatolást és szuszogást már egészen közel hallotta, behunyta szemét, és szinte megdermedve várta a legborzalmasabbat. Most fogja a nagy kutya átharapni a torkát! És... egyszerre valami meleget és nedveset érzett az arcán. Egyáltalán nem fájt. Félénken kinyitotta a szemét. A nagy farkaskutya bemászott utána a gerendák alá. Ott lapult mellette, és könnyes arcát nyalta. Nagy, meleg, loncsos fejét a síró fiú mellé dugta, melegen rálehelt, és nyalta az arcát. Karcsi megsimogatta, és könnyes szemmel suttogta: -Kutyus, te vagy az én jó kutyusom!?"

Balázs Béla - Az ​én utam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók