Pap András László könyvei a rukkolán

M. Tóth Balázs - Pap András László - A ​hatékonyság mítosza
A ​faji, etnikai, nemzetiség, vallási, és egyéb kisebbségeket a rendészeti vagy egyéb hatósági eljárások során sújtó hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a jogvédők örökzöld feladatai közé tartozik. A kötet témáját az elsősorban rendőrségi igazoltatások során alkalmazott etnikai profilalkotás, azaz az etnikai ismérvek figyelembevételével kialakított intézkedési forma adja. A téma vizsgálata túlmutat önmagán: alkalmas arra, hogy közelről nyomon követhessük azokat a kortárs közpolitikai (és egyúttal alkotmányjogi, kriminológiai és erkölcsfilozófiai) vitákban megjelenő tendenciákat és vitákat, amelyek a 2001. szeptember 11-e utáni – a kötet megjelenésekor már inkább megszokottnak, mint újnak tekinthető – társadalmakat jellemzik és foglalkoztatják. A polgárok szabadságjogainak korlátozására ugyanis már nem csak egy bűncselekmény feltételezett elkövetését követően van felhatalmazása az államnak: a bűnüldözés mellett a bűnmegelőzés is elfogadott indokká válik. További fontos körülmény, hogy az állam rendészeti fellépését segítik a gazdasági élet minden terén, így a szórakoztatóiparban és az egészségügyben is jelen lévő infokommunikációs technológiák, illetve adatbányászati módszerek.

Balogh Lídia - Kádár András Kristóf - Majtényi Balázs - Pap András László - Antidiszkriminációs ​és esélyegyenlőségi alapismeretek
A ​kötet célja, hogy tankönyvként elméleti, de a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket közvetítsen a felsőoktatásban, valamint a különböző antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi képzéseken részt vevő hallgatók, a köz- és magánigazgatásban, valamint a jogvédelemben dolgozók számára. Ennek során megkülönböztetett figyelmet szentel a civil szervezetek rendelkezésére álló jogvédelmi lehetőségeknek mind magyarországi, mind nemzetközi keretek között. Az elméleti bevezető fejezet az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos alapfogalmak, illetve az azok leküzdését célzó megközelítések bemutatására vállalkozik. A nemzetközi áttekintést nyújtó, második fejezet a diszkrimináció és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására irányuló ENSZ-keretektől indul, ezután az Európa Tanácshoz kötődő fontosabb egyezményeket, majd pedig az Európai Unió által a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépéshez biztosított jogi eszközöket ismerteti. A magyarországi helyzetről szóló, harmadik fejezet jogi környezetével együtt mutatja be a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Ezután hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető fórumrendszer felépítését és sajátosságait vázolja, különös hangsúllyal az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a kisebbségi ombudsman szerepére és eljárásaira. Ez a fejezet, a hazai jogi szabályozás mintáját követve, kiemelten foglalkozik a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével, hiszen az őket támogató pozitív intézkedések biztosítása a magyar jogban nem csupán lehetőség, hanem az alkotmányban garantált állami kötelezettség.

Pap András László - Mozgásszabadság
A ​mozgásszabadság a legrégebben elismert, ugyanakkor széles körben korlátozott alapjogok közé tartozik. A jogkorlátozásra és a jogegyenlőség hiányára példák sora hozható az ókori rabszolgáktól és röghöz kötött jobbágyoktól az alattvalók és polgárok száműzésén, a vallásszabadsághoz kapcsolódó költözés jogáét vívott harcon, a fertőző betegségekhez kapcsolódó karanténokon, a kivándorlás szabályozásán át egészen az államszocialista diktatúrák kitelepítéseiig és ki nem adott útleveleiig. A kérdés vizsgálatának sajátos hazai aktualitást ad, hogy 2007. december 21-én – a magyar történelemben először – megszűntek vagy legalábbis szabadon átjárhatóvá váltak azok a határok, amelyek Magyarországot Európa nyugati államaitól elválasztották. A schengeni csatlakozás történelmi pillanatának inspirációját követve, a kötet témája a mozgásszabadság: e szabadságjog érvényesülésének és korlátozásának néhány történeti és jelenkori formája, valamint az utóbbiak nemzetközi jogi, alkotmányjogi és rendészeti jogi értelmezése. Az olvasó kezében lévő könyv célja az, hogy a magyar Alkotmány a tárgykört szabályozó 58. paragrafusának logikáját követve, egységes szerkezetben mutassa be az alapjog különböző aspektusait: az ország elhagyásához és az abba történő belépés (alapvetően nemzetközi jogi szemléletű) jogát; a közösségi jog a személyek szabad mozgására (mint a Közösség egyik alapszabadságára) vonatkozó joganyagát; a személyes szabadsághoz fűződő jog az országhatárokon belüli mozgásra vonatkozó szabályait; valamint e jog (elismerésének és korlátozásának) történetét. A kötet a Föld-rész könyvek része.