Ajax-loader

Bársony István könyvei a rukkolán


Bársony István - Víg ​világ
Az ​összeállítás hangulatos és mosolyra, néha hangos nevetésre késztető állattörténeteket tartalmaz. Például Néróról a vadászebről így kezdődik a mese: Nero nagy, izmos cseh vizsla volt. Ereiben pomerán ősei lusta vére folyt; szemeiről csak az okuláré hiányzott, hogy felérjen a fizimiskája egy tudós német professzoréval. Szaglás dolgában vetekedett akárhány angol vizslával s kivált vízi vadra páratlannak tartották hét megyében. Pedig vadászember tudja, hogy ez nem olyan kis dolog, mert azt a meglőtt rucát, a melyik harminc lépésnyire vágódik le az embermagasságú nád közé, egy ilyen Nero nélkül az ördögének lehet tekinteni. Iszonyú nagyralátiság volt benne s harapós fegyelem alatt tartotta a tanya összes házőrző ebeit. Még a nagy fehér-sárga kuvasz is tisztelettel tért ki előle, mióta tapasztalta, hogy azon a sűrű kávészínű bundán nem fog a fog. Mindössze egy esetet jegyezhet föl róla a krónika, a melyben méltatlanul viselte magát ahhoz a hírnévhez, a mely mint komoly és megbízható vizslát, körülvette. Ennek is egy könnyelmű szakácsné volt az oka, a kinek folyvást az udvarlókon járt az esze s így többször megfeledkezett abbeli kötelezettségeiről, hogy Neronak kiadja a maga reggelijét. Pedig e tekintetben nem igen értette a tréfát. Elhanyagoltatásának az lett a következménye, hogy egy időben szédelgésre adta magát s a leghuncutabb módokat eszelte ki, hogy üres bendőjét megtöltse. Szemfényvesztői ügyességgel emelte le a tepsit a tűzhely széléről s képes volt arra a gazságra, hogy ha tartalmát elfogyasztotta, az üres edényt visszategye előbbi helyére. A szakácsné egy párszor összepofozkodott e miatt a szolgálóval, a kit gyanúba vett. Nero a küszöbön elnyújtózva, egykedvűen nézte a zajos harcot.

Bársony István - A ​királytigris
Részlet ​A főváros egyik félreeső, de csinos és tiszta utcácskáján egy sűrűn lefátyolozott hölgy sietett végig a javában díszlő tavasz valamelyik csöndes alkonyatán. Magasabb volt a közepesnél s termete rendkívül arányosnak látszott a testhez simuló kabátkában. Nem volt tulságosan karcsú, hanem a dereka plasztikus hajlása annál több erőt és rugalmasságot sejtetett. Oly könnyedén és kecsesen lépegetett, hogy már a járása is fiatalságot árult el. Amint szoknyáját egy parányit megemelte, kikandikált alóla a cipőcskéje hegye. Nagyon finom szabású cipőcske volt a lábán. Árúló cipőcske. Elmondta az ahhoz értő kíváncsi szemnek, hogy ez a nő az elegáns emberek osztályából való. A nyárspolgárkaszt derék asszonyait majdnem mindig meg lehet ösmerni arról, hogy bármily kitűnő szabóval dolgoztassanak is: cipő és keztyű dolgában kevéssé finnyásak. Pedig ha ez a kettő nem tökéletes, akkor a híres Worth szabási tudománya sem elég, hogy a toilette igazi gourmandja meg ne botránkozzék magában a rosszul öltözött hölgy láttára.

Bársony István - Erdőn, ​mezőn
Róka ​lopakszik az éjszakában, szarvasok, őzek vonulnak a holdfényes tisztáson inni a patakra, szuszogva csörtet a vaddisznó a magasra nőtt kukoricásban, medve brummog a szakadékos hegyoldalban, fázó tapsifüles nyulak iszkolnak át a szántáson, biztonságosabb tájakra, ahol nem durrog a vadászok puskája. A magasban vadlibák sereglenek, a nádasban megbúnak a vízicsirkék, a nádas partján kémlel a vadász, és figyeli a lábánál szimatoló, izgatott vadászeb mozgását. Titokzatos hangok, neszek, sejtelmes árnyak mozgása a levegőben, a gyöngyharmatos réteken sír a tücsökszó, az erdő süket csendjét, csak az állatok mozgása háborítja.. Ebbe a világba vezet el a hajdanmúlt híres vadászírójának, Bársony Istvánnak "Erdőn mezőn" című könyve. Megfigyelései a termászetről és a vadon élő állatokról szórakoztatnak és tanítanak, olyan világba vezetik e a fiatal olvasókat, ahol a magányos szemlélődés szokatlan élmények varázslatával fon körül. A szép könyvet Csergezán Pál nagyszerű rajzai gazdagítják.

Bársony István - Fülöp Sándor - Gál László - Gyulai József - Hahn Emil - Hajdú István - Harsányi Gábor - Horváth Zsolt - Illyefalvi-Vitéz Zsolt - Kormány Teréz - Kovács Balázs - Kovács Ferenc - Mizsei János - Mojzes Imre - Motál György - Poppe András - Pődör Bálint - Ripka Gábor - Somogyi Károly - Szabó Zsolt - Székely Vladimir - Szendrő István - Szentpáli Béla - Zólomy Imre - Mikroelektronika és technológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Róka ​a körben
A ​kötet népszerű írója szívesen vadászott, szerette az erdőt és a benne élő állatokat....Ez a könyv válogatást nyújt legszebb természetfestő írásaiból, amelyekben az erdő életének vidám vagy éppen tragikus pillanatairól ad hírt.

Bársony István - Egy ​darab élet
Dr. ​Vadai ügyvéd ur, a neves kriminalista, kivételesen nem ment haza ebédelni, hanem amint tárgyalásait elvégezte, hamarosan evett valamit a vendéglőben, aztán visszasétált irodájába, ahol valami fölöttébb sürgős munka várt rá. A lakás meg az iroda nem volt egy épületben. Az irodának nagy hasznára válhatott, ha a törvényszéki palota közelében van; de minthogy Vadainak csinos kertes háza volt a Józsefvárosban, családját inkább ott helyezte el. Hadd legyen jó helyök gyermekeinek; hadd játszhassanak, hencsereghessenek szabadon a füben. Körülbelül egy óra hosszat dolgozhatott már, amikor csöngetés háborgatta meg. Abban a hitben, hogy a cselédje jön, akit délutánra oda rendelt, ajtót nyitott. Egy nagyon jó külsejű öreges ur állt előtte, aki udvariasan kérdezősködött az ügyvéd ur után, minthogy nagyon fontos és rendkivül sürgős ügyben volt szüksége a tanácsára...

Bársony István - A ​szabad ég alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Dinamit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Nyomról ​nyomra
"Nyomról ​nyomra járunk. Vezetőnk Bársony István, az első magyar állatregény szerzője, a természetírás aranytollú mestere, aki otthonosan mozog a női szívekhez vezető ösvényeken is. Elvisz bennünket a Vág völgyébe, ahol Dankó Pista dúdolgat; az erdőbe, a mezőre, ahová százféle madárszó hívogat. Bemutatja a budapesti éjszakát, s a vörös terror által feldúlt alföldi falu képét csakúgy, mint az égbe nyúló hegyek világát, ahol egy szerelmi dráma tanúi leszünk... E kötetbe az Új Idők 1895 és 1928 között megjelent Bársonyírásaiból válogattam." (Csiák Gyula)

Bársony István - Ecce ​homo
Íme ​az ember! - mutatja be a hegyi emberek világát ebben a novelláskötetében Bársony István. És a hegyi ember bemutatása során előkerül minden, mi emberi: bimbózó szerelem, izzó gyűlölet, halálig menő harc ugyanazért a nőért, féltékenység, meghitt mély érzelem, halál természetes és erőszakos úton. Mindez a ma idillinek gondolt hegyi környezetben, mely közelről valójában olyan kemény, mint az egymásnak feszülő indulatok.

Bársony István - Pagony Péter - Szerényi Attila - Épületasztalos ​szerkezetek
A ​hiánypótló könyvet az asztalos és faipari technikus képzés számára készítettük, a kamarai programok alapján. Az épületasztalos szerkezetek megértéséhez szükséges a faipar és építőipar kapcsolatának ismerete. A nyílászáró szerkezetek előtt azok fő részeit, méreteit, jelöléseit, konszignációját foglaltuk össze. Ezen ismeretek elsajátítása nélkül ugyanis a további ismeretek nem érthetők meg. A könyv két fő fejezete az ajtók és ablakok szerkezetét mutatja be részletesen. Mindkét fejezetben ismertetjük a régi hagyományos szerkezeteket. Ezek jó részét ma már nem gyártják, régi épületekben, műemléki munkáknál azonban még találkozik velük a tanuló. A mai általánosan elterjedt keresztmetszetek, vasalatok, üvegezések, kiegészítők, szerkezeti felépítések mellett a legkorszerűbb, hazánkban még nem általános profilokat, szerkezeti megoldásokat is megemlítjük. Rengeteg metszeti és axonometrikus rajz, fotó segíti az épületasztalos szerkezetek felépítésének, működésének megértését. Részletesen ismertetjük az épületasztalos szerkezetek (mind az ajtók, mind az ablakok) szakszerű beépítését is, külön figyelmet fordítva az egyre szigorúbb követelményeknek való megfelelésre. A korszerű nyílászárók gyártástechnológiája külön fejezetbe került. Itt egy ablak és egy ajtó gyártását lépésenként, fotókkal illusztrálva láthatja a tanuló. A könyvünket árnyékoló szerkezetek, faburkolatok és falépcsők szerkezetinek rövid ismertetésével zárjuk.

Bársony István - Az ​erdők könyve
Ez ​a könyv az erdő könyve. Csupa erdei élmény és hangulat van benne. Amerre az olvasó itt velem jön, mindenütt az erdő lelke szól hozzá. Valóság és álomkép ölelkezik abban, amit lát és érez. Lépten-nyomon jelentkezik ezeken a lapokon a természetimádó mellett a vadász, aki valamely nemes vad nyomán lesi egyszersmind az erdő lelkét. Azokat az emlékezéseimet foglalom itt össze, amelyek erdei életemet különösen hangulatossá tették. A vadász-siker itt mellékessé válik; ellenben a természetimádó naplója mindig gazdagodik. Az ilyen hangulatok jobbára a magány szülöttei. A természet ölén a magány közelebb visz bennünket az Örökkévalóhoz. Ám az erdőn a magány nem jelent egyedülvalóságot. Minden fa valaki körülöttünk, s egyéni életet él, mint magunk. Az erdő ennek a nagy életcsoportnak a foglalata.

Bársony István - A ​kaméleon-leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Vadásztáska
Gyermekkori ​élményei és később, már felnőttként megélt vadászkalandjai ösztönözték a szerzőt mulatságos vadásztörténetei megírására.

Bársony István - Az ​elveszett Paradicsom
...Budapesten ​élt és alkotott, gyökereit a szatmári tájon,múzsáját pedig a magyar rónán, a Kárpátok bérceim, a dunántúli dombok lankáin és az alföldi lápok, nádas tavak vidékén kell keresnünk. Puskával a vállán járta vándorútját, a zsákmány a legtöbbször egy-egy természeti kép lett, melynek valósághű, mégis költői leírását ajándékba adta nekünk, olvasóknak. Az írások döntő többségében... a szatmári táj, a Szamos, a Kraszna vidéke, a Majtényi sík végtelen világa köszön vissza...

Bársony István - Vadászhangok, ​hangulatok
Bársony ​István történeteinek egyik része puskalövéssel végződik, másik része hangulat, líra, csattanó nélkül. Ezek az írásai még leghűségesebb olvasóinak is újdonságot jelentenek, mert eddig csak a korabeli lapokban jelentek meg. Tavaszi földillat, nyári alkony, őszi színek, téli képek; szívet melengető olvasmány.

Bársony István - Erdei ​hajtás
Bársony ​István (1855-1928) író, publicista, az utókor számára főképpen vadászíró. Magyarországon elsőként ő ábrázolta irodalmi szinten az élő természetet, a szabadon élő állatok világát és az ember viszonyát a környezetéhez. Több mint negyven éves írói pályafutása a későbbi generációk számára minta volt és iránymutatás. Tárcáinak és egyéb írásainak száma a jelenlegi kutatások szerint megközelíti a kétezret, de ezeknek még fele sem jelent meg könyvben, így volt miből meríteni. A kiadó által 2016-ban megjelentetett Tavaszi szalonkázás után ez már a második kötet Bársony Istvántól olyan írásokkal, amelyek régóta lapulnak régi újságok töredezett lapjain. Olvashatunk sikeres és sikertelen vadászatokról, a természet és a benne élő állatok megfigyeléséről, erdei és pusztai barangolásokról, eltűnő mocsárvilágról. Puskákról, természettudományi kiállításról, József főhercegről, Herman Ottóról és régi vadásztársakról. Azoknak ajánljuk a könyvet, akik a mai rohanó életmód mellett is szeretnék megismerni és átélni ennek a régi világnak a hangulatát.

Dr. Szentiday Klára - Dávid Lajos - Kovács András - Bársony István - Mikroelektronikai ​érzékelők
Szenzoroknak, ​más néven érzékelőknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyeket a nemvillamos fizikai vagy kémiai mennyiségeket villamos mennyiségekké alakítják át, és ezáltal azokat elektronikus műszerekkel mérhetővé teszik. Szenzorelem pl. egy termisztor, amelynek ellenállása a hőmérséklettel arányosan változik, azonban nem tekintjük szenzornak a higanyos hőmérőt. Az érzékelők olyan speciális tulajdonságú, ill. szerkezetű anyagokból készülnek, amelyek képesek az észlelni kívánt fizikai-kémiai jelenségek közvetlen átalakítására. Ilyenek pl. a különböző szerkezetű és adalékoltságú félvezető rétegekből felépített hőmérséklet-, fény- vagy sugárérzékelők, a piezoelektromos kristályok, amelyek ellenállása nyomásfüggő, vagy a Hall-cellák, amelyek sarkai között feszültség keletkezik, ha mágneses térbe kerülnek.

Bársony István - Csend
“A ​rejtelmesen fenséges természet nagy magyar apostola, s mint vadász, fogalom a hazai nimródok köztudatában” - írja róla Czvalinga István. Bársony István 1855-ben született a Fejér megyei Sárkeresztesen, és 1928-ban halt meg Budapesten. Jogot tanult, de nem fejezte be az egyetemet, író és hírlapíró lett Budapesten. Hosszú élete során 44 önálló kötete jelent meg, közülük 15 természetleíró és vadászkönyv. Leghíresebb műve az Erdőn-mezőn és a Magyarföldön, de ő írta az első magyar állatregényt is, A rab király szabadon címmel, 1902-ben. A századforduló egyik legnépszerűbb írója volt. Kortársával, Lakatossal ellentétben, ő mindig finom tollal, könnyű kézzel rajzolja meg mondatait. Stílusa lírai, de világos, könnyen olvasható.

Bársony István - Titkos ​veszedelmek
Tartalom Pont ​a falon Déli szelek Az ősi virtus Titkos veszedelem Amig a holdat várjuk A zsalu mögött A pillangó formáju sárkányok Ami igaz: igaz Pusztai találkozás Kutya a kertben Alku az asszonyra Árvaság Az öreg Usztató A két Oroszi Egy csók Borulat Valami csak kell Hárman - együtt Csendbiztos-Trézsi

Bársony István - Este
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Fekete ​vér
Bársony ​István (1855-1928) az irodalmi igényű vadászelbeszélés első nagyhatású írója a magyar irodalomban, aki évtizedeken át a polgári középosztály különösen kedvelt szerzői közé tartozott. Legjobb írásaiban a vadászat azonban csupán ürügy arra, hogy az erdők, mezők, nádasok világáról beszélhessen, és hogy az urbánus környezetben élő olvasók figyelmét felkeltse a természet iránt. E „hangulatozások” révén – ahogyan a szépirodalommá stilizált rácsodálkozásait önmaga emlegette – a nyüzsgéstől megcsömörlött városlakók romantikus elvágyódását szólaltatta meg. Az ismeretszerzés élvezetére mutatott személyes példát, miközben a fűszáltól a rengetegig és a hangyától a medvéig a látnivalók kimeríthetetlen sokaságát részletezte gyakorta lírai novelláiban. „A természetről csupa igazságot írok, költői mezbe öltöztetve” – fogalmazta meg hitvallását. Hosszú írói pályája során Bársony István mindvégig vonzódott a különös emberekhez, és előszeretettel állított rendkívüli sorsokat, illetve élethelyzeteket balladai hangulatú anekdotikus elbeszéléseinek középpontjába. A szenvedéseknek és a gyengeségeknek e titokzatos, izgalmas, esetenként humoros történeteiben a vadászat szinte mellékes esemény. Az érintetlen természet valósággal megbabonázza hőseit, hogy aztán vadsága és nagyszerűsége egyaránt visszatükröződjön tetteikben. Az olvasó minduntalan azzal a szerzői meggyőződéssel szembesül, hogy a még feltérképezetlen, úttalan vadon is könnyebben kiismerhető, mint a legegyszerűbbnek látszó emberi természet. A kritika elismeréssel fogadta e sajátos vadászelbeszéléseket, amelyekben Bársony István – a természet rajza mellett – a hangulatfestés és a lélektani ábrázolás terén is remekelt. Ezekből a kortárs Gozsdu Eleket, Petelei Istvánt és Lovik Károlyt, valamint a legjelentősebb követőjét, Fekete Istvánt idéző írásokból állítottuk össze kötetünket.

Bársony István - Dobogó ​szívek
Mikor ​a vas olvad Barduvay Ádám az asztalnál ült és leveleket irt. Kemény, eres keze pörczögtetve szalajtotta végig a tollat a papiroson; tekintete azzal a közönnyel kisérte az egyenes sorokat, mely arra vallott, hogy az ész dolgozik most ebben az emberben, - a sziv pihen. Barduvay Ádám megirta az utolsó levelet is és becsengette az inast. Mig a legényt várta, kivette a tárczáját és bankókat olvasott le az asztalra. Az ajtónyilás neszére megfordult. - Sürgős levelek, János, - szólt barátságos hangon, mely inkább kérő volt, mint parancsoló, - a zárdába megy először és a főnöknőnek átadja a levéllel ezt a száz forintot; azután siessen Éliáshoz és mondja meg neki, hogy a váltót várom; utoljára hagyja a szerkesztőségeket, adja át mindenütt azt az összeget, amit a boritékra jegyeztem és ne kérjen nyugtatványt.

Bársony István - Magyar ​földön
Bársony ​István (1855-1928) író, újságíró. Apja uradalmi főtiszt, aki mellett gyermekkorától belénevelődött a természet szeretete. Iskoláit Nagykárolyban, Pozsonyban, Szatmáron végezte. Jogot Pesten tanult. Gárdonyi Géza vezette be az irodalmi életbe. Természetfestő írásai, az erdő életét bemutató rajzai vadásztörténeteiben hangulatosak és színesek, melyeken Turgenyev hatása érződik. Olykor tréfás eseteket kerekített történetté, máskor a természettel együtt élő embert (vadászt, gazdát, erdészt) mutatta be mulatságos helyzetekben. Az első magyar állatregény szerzője.

Bársony István - Árnyak ​az éjszakában
Bársony ​István természetimádó vadásznak tartotta magát, és ez az önmeghatározás jól kirajzolódik ebben a válogatáskötetben is. A természetimádó vadászról azt kell tudni, hogy vad nélkül sokszor tér haza, de hangulat nélkül sohasem. Nincs az esztendőnek olyan szaka, a napnak olyan órája, perce, az időjárásnak olyan szeszélye, hogy a nyílt szemű és fogékony lelkű megfigyelő mindig és mindenütt meg ne telnék a természet gyönyörűségeivel. A vadászat szeretete Bársony Istvánnál családi örökség volt: édesapja vezette be ebbe a világba, amely aztán az egész életét meghatározta. Nyolcéves korában lőtte első vadját, s tizenhárom esztendősen vált önálló vadásszá. Később azután hazánk szinte valamennyi tájegységén vadászott, élményeit papírra vetette. Termékeny író volt, írt elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot. A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. Hangulatos írásai ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak. E kötet a négy évszak változó keretében vonultatja fel a pazar tájleírásokat, a költői hangulatokat, a hasznos gyakorlati tudnivalókat és persze az állatokat: olvashatunk többek között vaddisznó-, szarvas-, őz-, medve-, farkas-, szalonka- és vadlibavadászatról, valamint hűséges vadászebekről. Aki a hangulatokból jobban kiveszi a részét, az a természetimádó; de a vadász az, aki mindenüvé elvezet, ahol a hangulat megterem.

Bársony István - Magyar ​természeti és vadászati képek
Bársony ​István korai vadászkönyve. Néhány fejezetcím: Rókatáncz, Titkos tanya, Hajnal a vizen, Tolvaj-nyomon, Párbaj a víz partján, Vadászkép ezer év előtt

Bársony István - Maderspach Viktor - A ​szarvasok háreme
Sorozatunk ​e kötete magyar írók vadászattal kapcsolatos elbeszéléseit gyűjti egybe. Megjelenik benne a vadászirodalom sokszínűsége, amelynek vadászati szakemberek, szépírók és természetbarátok egyaránt elkötelezettjei. A szerzőket összeköti a vadászat önmérsékletes gyakorlása és a természet szeretetteljes fürkészése, tanulmányozása. Igényesen ábrázolják a vadászszenvedéllyel együtt élő ember viszonyát ahhoz a természethez, amellyel nem is olyan rég sokkal inkább együtt élt, mint manapság. Értő szemmel figyelik erdeink életét, és lélegzetelállító titkokat fedeznek fel a hazai állatvilágban. Az izgalmas vadászkalandok azonban nem csupán a veszélyes helyzetekben is úrrá levő embert dicsérik: a magyar vadászokat mindenkor a természet alapos ismerete, a vadon világának szeretete is jellemezte. Így hát aki velük tart, nemcsak a vadászlesek feszült perceinek vagy a vadon sorsdöntő, nagy pillanatainak lehet részese, hanem a természet szépségeire is fogékonyabb lesz.

Bársony István - Magányos ​órák
Bársony ​István legszebb írásait tartalmazza ez a kötet, olyan műveket, melyek évtizedek óta nem láttak nyomdafestéket. Az újrafelfedezés örömét osszuk meg most a kedves Olvasóval!

Bársony István - Erdőn-mezőn
Bársony ​István műveiből árad a természet szeretete. Nem csupán szeretet ez, ő inkább rajongásnak nevezte. A természet törvényei iránt tanúsított mély tisztelettel és empátiával közelíti meg az erdők, mezők varázslatos világát. A magyar ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb műfajában alkotott, természetleírásokat, vadászrajzokat készített. Hangulatos írásai különösen ritka természetérzékről és ismeretről tanúskodnak. Legszebb elbeszéléseit gyűjtöttük össze ebben a kötetben, melyek megörökítik többek között a remegő őzgida, a kitartó és hűséges vadászkutya, Britt és mindenekelőtt a bölcs vadász alakját. Megismerhetjük az erdők-mezők igazi világát, a tavaszi ébredést, a `magyar őszt`, a fogcsikorgató tél nyomorúságát, és nem utolsósorban a vad és vadász ősi háborúját, mely gyakrabban vesz meghökkentő fordulatot, mint gondolnánk.

Bársony István - Magyar ​élet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Lármás ​vizek
Százharminc ​évvel ezelőtt született az első igazi vadászírónk: Bársony István. Természetközeli boldog gyermekkorából táplálkozik későbbi írói világa, az utókor számára ezek a novellák jelentik az igazi értéket. A hazai tájak századvégi vadon természetéről, amely paradicsomai gazdagságúnak tűnik a mai ember szemében, ő fest elragadó képet tollának páratlan színvilágával. Igaz, hogy ő is, társai is akkor még kócsagot, túzokot vadásztak - nem védte akkor még semmiféle törvény a puskásoktól a ma már féltve őrzött állatokat; de azt is kiérezzük írásaiból, hogy milyen könnyű szívvel ereszti le fegyverét, hagyja futni zsákmányát. Boldogabb, ha vadásztarisznyájába egy-egy jó történetet gyűjthet. Szepesi Attila a költő és természetbarát érzékenységével "nagyította" ki a remek állatportrékat a terjengősebb novellákból, elhagyván mellőlük a nehézkesebb, avultabb részleteket. Felfedezteti velünk Bársony Istvánt; szándékában Jurida Károly színes és fekete-fehér grafikái segítik.

Szerényi Attila - Szerényi István - Bársony István - Ácsszerkezetek
A ​tankönyv a modul szakismereti, rajzi és szakmai számítási részeihez kíván segítséget nyújtani. A bevezető fejezetekben az ács szakmát, illetve az ácsmunkák eszközeit, gépeit mutatjuk be. Ezt követi a hagyományos és mérnöki fakötéseket ábrákkal részletesen bemutató két fejezet. Az alapvető ismeretek után a magastetők, tetőidomok egyes típusait, jellegzetességeit ismerheti meg a tanuló, a tetőket érő hatásokkal együtt. A fedélidomok és a valódi méret szerkesztése után azokat a fa fedélszerkezeteket (és azok részleteit) mutatjuk be, amelyek hazánkban előfordulnak. Az anyagmennyiség számítások után a fedélszékek építését bemutató technológiai fejezet következik. A szeglemezes tartók, a ragasztott fatartók külön fejezetben kaptak helyet a könyvben. Bár a kerettanterv nem tartalmazza, mi fontosnak tartottuk a fafödémeket és a fából készült épületeket is bemutatni, hiszen azok a hétköznapi életben is előfordulnak. A könyv záró fejezeteiben olyan kisebb ácsmunkákat ismerhet meg az olvasó, mint a falépcsők, előtetők, pergolák. A leírásokat számos ábra és fénykép kíséri: egyebek közt csomóponti rajzokat, gyártmányterveket mutatunk be. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a szerkezeti megoldásokat, rétegeket pontosan megismerhessék a tanulók. A fejezetekben folyamatosan helyeztünk el tervolvasási, házi-, gyakorló-, rajzi- és gyakorlaton megoldandó feladatokat. Minden nagyobb tananyagrészt munkafüzet jellegű kitöltendő feladatokkal zárunk.

Kollekciók