Ajax-loader

Bihari Klára könyvei a rukkolán


Bihari Klára - Éjféltől ​reggelig
"Az ​élet fény" - véste az egykori mester a Balaton mellett talált avar kori ékszer gyöngyébe. A fény nyomot hagy a fényérzékeny lemezen, de a láthatatlan sugarakat csak az emulziós papírnál finomabb írói érzék tudja felfogni, rögzíteni. Bihari Klára novelláit, elbeszéléseit is ez a nagy fény- és színérzékenység jellemzi. Színskálája az élet pirosától az emberi tragédiák koromfekete árnyalatáig terjed. De a sötétebb színek mögött is ott izzik a jobbra, szebbre való törekvés, a haladás vágya, s ennek - társadalmunk nyújtotta - reális lehetősége is. De nem mehetünk el szó nélkül Bihari Klára humora mellett sem. Mert jókedv és jó kedély tölti el nem egy írását, bölcsen tudja, hogy a nevetés az élet sója.

Covers_71616
elérhető
0

Bihari Klára - Magányosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Angyal
elérhető
0

Bihari Klára - Angyal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bihari Klára - Az ​öregasszony és a végzet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bihari Klára - A ​bűnvalló
Kellemes ​kötelessége a kiadónak, hogy olyan szerző könyvéhez írjon kedvcsinálót, akit nem kell bemutatni az olvasóközönségnek. Bihari Klára regényeiben és novelláiban töretlen szenvedéllyel tesz hitet a hagyományos családi értékek mellett, elsivárosodó korunkban a társadalom alapsejtjének, a családnak a fennmaradásáért, melegének visszanyeréséért emel szót. Az emberek társas kapcsolatait nemcsak mindennapi gondok nehezítik, hanem gyakran fellobbanó érzelmek és szenvedélyek is. Hogy egy sokéves megszokás közepette feltörő szerelem, szexuális vonzódás milyen örvénybe sodorhatja két ember életét, milyen sötétségbe boríthatja a közös jövőt, milyen keserves gyermektartási perekhez, vádaskodáshoz, végső soron elhidegüléshez, gyűlölethez vezethet – nos ezt emeli ki szenvedélyes nőiséggel Bihari Klára, és a kötetbe foglalt kisregény címével figyelmeztet: Te vagy az!, illetve te is lehetsz az, akinek az élete máról holnapra kisiklik…

Bihari Klára - A ​kilincs
A ​kötet címadó novellájában egy falusi zsellérből dunaújvárosi munkássá lett családfő - aki addig elégedetlenül, de passzívan figyelte mindazt a bomlási tünetet, ami családjában fellépett - végül is elhatározza, hogy megjavítja a régóta rossz kilincset. Ebben a jelenetben van valami jelképes. A megjavított kilincs mögött ott van - csak ki kell nyitni az ajtót - a megjavított, tartalmasabbá tett élet lehetősége. A kitűnő írónő új novelláskötetében számos olyan elbeszélés is szerepel, amelynek csak a küszöbig eljutott, s ott ácsorgó, vergődő emberek a hősei. Többnek közülük éppen csak ki kellene nyitnia az ajtót, hogy érezze a fényt, a meleget, a meghittséget, de nincs ereje hozzá. Hogyan kapnak erőt nem valamiféle csodaforrásból, hanem saját emberségük tartalékaiból és az állatéban nem látványosan segítő, de mégis csak segítő társadalomtól? Ez érdekli az írónőt, aki már "Holnap" című regényében, "Brigitta nővér" és "Tisztességes asszony" című elbeszélés-kötetében is bebizonyította, hogy az egyszerű emberek gondjai, bajai, lehetőségei állnak közel hozzá. Peremvárosi segédmunkások, falusi özvegyasszonyok, kisvárosi tanárnők, apa nélkül nevelkedő fiúk és lányok, keményen dolgozó vájárok, nehéz beidegzettségtől szabadulni alig tudó idő emberek szerepelnek "A kilincs" cím új Bihari-kötet hosszabb-rövidebb írásaiban. Emberek, akiknek nem ad szárnyat sem különleges képesség, sem különös szerencse, hanem akik a tapasztalat, a töprengés, a megvilágosító gondolkodás emelőin jutnak ki sokszor nehéz helyzetükből. És éppen azért oly derűs és szép végül is a teljesítményük, mert elmondhatni róluk: ők igazán megharcolták harcaikat.

Bihari Klára - Lány ​a dobozban
Bihari ​Klára új kötetében Feloldozás című kisregénye mellett az utóbbi években írt novelláinak javát nyújtja át az olvasóknak. A Feloldozás egy asszony megrendítő életét, tragikus szerelmének történetét mondja el. A sorsát meghatározó szerelem, amely a közeledő fasiszta háború előszelében születik meg, s amelyet a háború pusztít el, olyan cselekedetre kényszeríti a regény hősnőjét, amire soha nem hitte magát képesnek. Ez a tett, ami a visszatérő béke és a feltámadó élet józan rendjének légkörében egyre képtelenebbnek és önmaga előtt is egyre érthetetlenebbnek és ijesztőbbnek látszik, mély bűntudattal oltja be az asszonyt. Egész életét ez a bűntudat és a meg nem szűnő belső vezeklés irányítja. S egyszer csak szembetalálja magát időközben felnőtté váló lánya sebzettségével, haragjával. Megérik benne a felismerés, hogy fel kell tárnia múltját a lánya előtt, mert egyedül csak neki van joga az ítélkezéshez. Kisregényében Bihari Klára nemcsak Ágneshez intézi a kérdést, hogy van-e feloldozás az anyja számára, hanem az olvasóhoz is. A novellákban a mai élet számos jelensége villan fel, olyanok is, amelyeknek társadalmi jelentőségét mindenki átérzi, s olyanok is, amelyek tallán jelentéktelennek látszanak, csaz az írói figyelem ébreszt rá fontosságukra. Házasságok felbomlása, a szerelem megtartó és pusztító ereje, gyermekek és öregek magányossága éppúgy kínál témát az írónak, mint a hatalommal való visszaélés vagy a korrpució.

Bihari Klára - Nincs ​tovább
Beigazolódik ​a balzaci mondás: a regény a történelem magánéletének foglalata. Az élet pedig konokul tovább írja a maga regényeit, még akkor is, ha néhány mozzanatát a szereplők legszívesebben meg nem történtté tennék. Mert eljön a perc, amikor felelnie kell mindenkinek a tetteiért, még akkor is, ha történelmi, társadalmi talajmozgások motiválják cselekedeteit. A Nincs tovább hősei, a férj és felesége huszonhat hosszú éven át él az árulás alapjára épült házasságban. Azt, hogy együttélésük hazug, évekig csak az asszony tudja. A hazugság félelmetes poklát a férjnek kell újraélnie, attól a pillanattól kezdve, amikor egy nyaralás közben véletlenül tudomást szerez a huszonhat éven át takargatott titokról, felesége árulásáról. A szégyen ismeretében visszatekintve házaséletére, minden másképp, új és félelmetes árnyalatokkal telítődve idéződik fel, s nemcsak felesége, ő maga is könnyűnek találtatik a lelkiismeret mérlegén.

Covers_216244
elérhető
1

Bihari Klára - Próbaidő
Rita ​- Bihari Klára új regényének hősnője - negyvenéves elmúlt, de még mindig ő az a bizonyos független, felvilágosodott, szabad, intelligens lány, aki mellett a férfiak elidőzhetnek házassági válságaik idején, aki készségesen és hajlékonyan megérti őket, akit bármikor fel lehet hívni telefonon. Rita könyvelőnő, szépen berendezett lakásban, jó anyagi viszonyok között él, ha beszél valamiről, idézetekkel szövi át szavait, nemegyszer idegen költők verseit szavalja idegen nyelven: akár boldog is lehetne. Még mindig szép és fiatal. De finom és kultúrált modorán minduntalan átüt a mohóság, hogy szeressék, a rettegés, hogy nem kell. Kétségbeesetten adakozik - s ez feszélyezi a férfiakat, fölényt és kegyetlenséget vált ki belőlük. Élete egy keserű pillanatában találkozik egy taxisofőrrel. A férfiból árad a rokonanyagú keserűség és kielégítetlenség: többre vihette volna, s ostoba buktatók miatt deformálódott az élete. Mindig arra a magasabb rendű életformára áhítozott amelyen Rita oly otthonos, valakire, aki meglátja benne, hogy másra hivatott. Két értékes ember, akik meg tudnák váltani egymást. Bihari Klára nem torzítja találkozásukat egy értelmiségi nő és egy fizikai munkát végző férfi szokványkonfliktusává. Mindkettőjük jellemében mély árkot ásott a múlt, s most egymás segítségével, legyőzve önnön gyengeségüket, át kéne lépniük ezen az árkon. Ez a találkozás számukra az utolsó esély.

Bihari Klára - Barát Endre - Bahcsiszeráji ​látomás
Moszkvai ​és Krími úti élményeiről számol be a Bihari - Barát íróházaspár. Útjuk a moszkvai Kremlnél kezdődik, és a krími Bahcsiszerájban ér véget.

Covers_109223
elérhető
1

Bihari Klára - Miért?
Második ​kiadásban jelentetjük meg Bihari Klára drámaian súlyos, a mai fiatalság egy részének nyugtalanságától feszülő, izgalmas regényét. Miért? - lobban fel a kérdés. Miért disszidál egy tizenhat éves, második gimnazista kislány, akinek igazán mindent megadtak a szülei, talán még a kelleténél többet is: anyagi jólétet, szeretetet, lehetőséget, maximális szabadságot? Miért tette ezt? Miért szakadt el hazájától, szüleitől? Miért rejtőzik el, nyomokat sem hagyva maga után? Miért és hol vétették el a szülők, a tanárok, a társadalom? Ezek a fájó kérdések húzódnak végig a regény lapjai, s ezekre keresi a választ az író ezerféle módon, a gyerekkori élményektől a gimnazista kislány olykor féktelen szórakozásai vágyáig, majd az eltűnt Luca nyomait kutatva Ausztriában, Svédországban, Törökországban, országhatárokon át csavargó beat fiatalok között. Érdekes, különös sorsok villannak fel a detektívregénybe illő nyomozás folyamán. Keserű, drámai vívódások során át mutatja be Bihari Klára a szülők és fiatalok kapcsolatát, s jeleníti meg kíméletlen, a lényegről beszélő, meztelen őszinteséggel.

Bihari Klára - Elvált ​asszony
Az ​írónő egész pályája során a mindennapi élet legjellegzetesebb, leggyakrabban előforduló, sokakat izgató jelenségeiről írta könyveit. Ezúttal is ez történt: egy nő életének közel huszonöt évét kíséri végig a regény, aki egy főváros környéki munkáscsaládból indul el. Iskoláztatják, íróasztal mellé kerül, azután további szívós tanulás árán egyre magasabbra emelkedik a társadalmi ranglétrán. Asszonyi sorsa már nem alakul ilyen zökkenőmentesen. Talán elnyúló tanulása miatt? Vagy megnövekedett igényei miatt? Pedig ő készségesen alkalmazkodna: minden áldozatot vállal üresfejű, betegesen önző férje és anyósa mellett. Több mint egy évtizedig tart ki a türelme, de amikor megbizonyosodik arról, hogy mennyire kihasználják, inkább visszatér öreg szülei házába. Csakhogy ekkor kezdődik a súlyosabb megpróbáltatás: meddő őrlődés a csapdába ejtő remények és a rideg csalódások között. Ő csak társat szeretne, ezért megy bele fogyó bizalommal hozzá méltatlan kalandokba. De minduntalan rá kell ébrednie, hogy szabad prédának tekintik. És ő minek tekintse saját magát? Végül is a regény hősnője számára ennek a kérdésnek a megoldása a legnehezebb.

Bihari Klára - Asszonyi ​szolgálat
Három ​külvárosi asszony sorsát kíséri figyelemmel új regényében a népszerű, életünk jellegzetes és gyakori problémái iránt s kivált az asszonyi lét problémái iránt fogékony írónő. Micsoda kiszolgáltatottságban élnek akár az önfeláldozó szeretet, akár az egzisztenciális félelem miatt még most is az asszonyok, legalábbis nagyobb részük! A legnagyob társadalmi és műveltségbeli különbségek ellenére ez a közös sok-sok nő életében, s hiába betanított munkásnő az egyik, a másik pedig több ember munkáját irányító vezető, az otthoni megalázottság, az önként vállalt és viselt "rabszolgaság" egyforma árkokat vág arcukon. Ez a felismerés s az emiatt érzett felháborodás hívta elő ezt a regényt, melyben a vidékről, szülei kizsákmányolásából Kispestre, férje zsarnoksága alá kerülő Eszter s Bontáné, a szenvedélyes anyai szeretetében fia szolgálatának élő, munkaerejét kizsaroló munkásnő, továbbá a munkáslányból áruházi vezetővé előlépett Lehóczkyné házasságát elemezve arra a kérdésre keresi Bihari Klára a választ, hogy a társadalmi jogok megszerzéséhez hasonlóan miféle jogokat kell kiharcolnia a nőnek otthonában is a boldogsághoz.

Bihari Klára - Párbeszéd ​a paradicsomban
Kallódó ​fiatal lányok, kis pesti selyemfiúk, kiábrándult, szomorú öregek, harcban álló házastársak; erkölcstelenek és élnivágyók, ám legtöbbször hibáikkal is rokonszenves, jobb sorsra érdemes mai férfiak és nők, kortársaink és sorstársaink a hősei Bihari Klára új elbeszéléseinek. Az írónő ismeri és szereti az egyszerű embereket, jó pszichológus, kitűnően tud elmesélni kis és nagy konfliktusokat, ábrázolni visszataszítót vagy szeretetre méltót, de az igazi szeretetet, szerelmet oly sokszor nélkülöző fiatalokat és idősebbeket. Nemcsak azt látja meg, ami van, hanem azt is, ami "lehet" - úgy ír igazat, hogy ezzel a jobbat készíti elő. Ezeknek az elbeszéléseknek a problémafölvetése, társadalmi helyzetképe, látlelete, lélektani elemzése, megannyi erkölcsi utalása és mondanivalója együtt mind élni segít, akkor is, ha megértet, akkor is ha leleplez, sőt elítél.

Bihari Klára - A ​táncoló szatír
Zoltán, ​a regény főhőse úgy kívánja céljait elérni, hogy amíg magányosan élő, vagyonosabb nő van a világon, addig ő mindig megtalálja a számítását. S ez okozza Gemmának, a lassacskán öregedő asszonynak is a tragédiáját...

Bihari Klára - Kétszer ​az úton
Serdülő ​fiatalok vagy felnőttek azok a tizen- és huszonévesek, akik engem mint írót annyira érdekelnek? Ezek is, azok is - mindkét korosztály jellegzetes jegyeivel. Ezért is vonzódom hozzájuk. Egy még új magatartás, új erkölcstan s az emberré válás új formáinak úttörői. Mint ilyenek, természetesen vakmerők, túlzások pólusasi között, közülük sokan önveszélyesen élnek, talán kevesebb és más jellegű gondban és kétségben, mint a szülők nemzedéke - ám kétségtelenül nagyobb szabadságban s tágabb lehetőségekkel. Tudatos-e vajon bennük a harci kedv, a legtisztultabb légkör, az őszintébb emberi viszonylatok megteremtésére? Lehetséges. Egy azonban bizonyos: jórészt vállalják feladataikat s tetteik következményeit is a közéletben, a munkában - a szerelemben. A korán érő, korán megvalósult szerelem drámája feszül a kötet mindkét kisregényében. Hősei nehéz küzdelemben eszmélnek rá arra, hogy a könnyen elért cél voltaképpen csak kezdete annak az útnak, amelyen igazán és teljesen megtalálhatják egymást.

Bihari Klára - A ​fekete tündér lánya
A ​finom tollú írónő legszebb meséinek gyűjteménye kötetünk. Bihari Klára szívből szeret mesélni, kifogyhatatlan az ötletekben, színes, kalandos mesevilágot teremt, melyben sárkányokkal, gonosz és jó tündérekkel éppúgy találkozunk, mint kedvesen csetlő-botló, bumfordi vagy talpraesett lányokkal, legényekkel. Becsületes munkára, a jóra való igyekezetre buzdítanak a mesék, szép szavak helyett tettekre ösztökélnek, vagy a lustaságot, fösvénységet, rátartiságot teszik nevetségessé kedves, szelíd humorral. Bihari Klára választékos stílusa és Reich Károly lírai illusztrációi külön örömet szereznek az olvasónak.

Bihari Klára - Körtánc
Negyven ​novellát fog össze a kötet. Drámai és derűs történeteket. Találkozást és elválást, eszmélő, tisztázó, rossz és jó irányba fordító emberi pillanatot. Sok női arc, asszonyi sors villan fel a novellák alakjainak körtáncában, s talán ugyanannyi férfié is. Hiszen a harc, amit egymással összeforrva vagy egymás ellen vívnak, annak a társadalomnak a talaján, amelyet ők teremtettek, közösen folyik. Egyéni örömeikkel, gondjaikkal elfoglalva, messzire látón vagy elcsüggedve küzdve, megtorpanva, s újra meg újra nekilendülve alakítják mindannyiunk életét is.

Bihari Klára - A ​menyasszony
Egy ​pesti bérház körfolyosóján átosonó elhomályosodó tudatú öregasszony, akit múltjának szégyene emészt, és retteg felnőtt lánya kérdéseitől, mert nyilvánosházban hozta világra; vagy egy elhagyatott alföldi tanyára tizenhárom éves korában pénzért eladott cigánylány, aki irtózatos lelkierővel próbálja kimenteni magát az embertelenségből; az értelmiségi házaspár, amint egy szép festményt visz haza a pesti utcán a képkeretezőtől, s hol haraggal, hol részvéttel, hol örömmel tapasztalják a legkülönfélébb emberek figyelmét vagy örömét, vagy keserű indulatait, melyeket a kép vált ki belőlük, aszerint, hogy mifélék; az ártatlan, korosabb gyárigazgató, akit "hírbe hoz" egy fruska kislányos hiúságból, és a korántsem ártatlan tanácsi tisztviselő, aki vagyont akar keresni egy hivatalos házvásárláson; a fellengzős, de meghatóan tiszta kamasz, aki szégyenli külön szobáját barátja előtt; a külvárosi kertes házból időről időre felkerekedő jóvérű munkás, aki nagy, kalandos kóborlások után mindig megtér feleségéhez, s az asszony mindannyiszor megadja magát a derűs, természetes férfierőnek; a pletykás asszonybrigád... - de hát ki tudná felidézni e kötet novella valamennyi színterét és szereplőjét? Bihari Klára új novellás kötetében szinte keresztmetszetet készít társadalmi osztályainkról, a legkülönfélébb rétegek életmódjáról, és közvetlenül, mintha ismerősökről, szomszédokról, családtagokról beszélne, mindennapi életünk humoros vagy tragikus színeire irányítja a figyelmet, bizonyítva, hogy mennyi kaland és dráma zajlik korunkban is, mely a közhiedelemmel ellentétben - nem szürke és eseménytelen.

Bihari Klára - A ​kis tündér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bihari Klára - Lorin ​és Lillia
Bihari ​Klára izgalmas, romantikus regényének színhelye két szomszédos ország, Doránia és Toránia, melyek között egykor ádáz harc dúlt a Kincses-hegyek birtokáért. A háborúból Toránia került ki győztesen, de tulajdonjogát és a békét még egy házassággal is biztosítani kívánja. Ezért Lilliát, a dorán királylány gyermekkorában a torán udvarba viszik, hogy az ottani rendkívül szigorú, merev etikett szerint nevelkedjék. A szeretethez, gyöngédséghez szokott kislány nem sokáig bírja a rideg bánásmódot, egy óvatlan pillanatban megszökik. Vele tart Lorin királyfi, leendő jegyese is, hogy a hosszú vándorlás alatt oltalmazza. Kalandos útjukon számos veszedelem leselkedik a szökevényekre, megismerik az emberi jóságot és elvetemültséget, cselszövőkkel, gonosztevőkkel kell megküzdeniük, amíg révbe érnek. A mindvégig fordulatos történetet Szecskó Tamás gyönyörű rajzai elevenítik meg.

Bihari Klára - Az ​áldozat
Különös ​nő Bihari Klára új regényének fő alakja. Különös valóban? Talán csak egyszerűen - jó. De nem a szó köznapi értelmében az. Részvéte mögött erő feszül, tetteit a lelkében, latolgató ítéleteiben kiformálódott felelősségérzet vezérli. Ágnes a pokol mélyéről érkezett el szokatlan légkörű, drámává érlelődő házasságáig. Az indulatok, érzések bonyolult szövevénye harmadmagával szorítja egy áttörhetetlennek tetsző körbe. Neki kell a szabadulásra megoldást találnia. És talál is, mert - mint élete során mindig - ezúttal is a nehezebb részt választja. Ezt az életet, mint valamennyiünkét, a legutóbbi három évtized, a történelmi események izgatott és tragikus sodrása alakította és mutatta fel a mának. Ez a kevés iskolát járt asszony nemcsak hazája, népe sorsát vállalta, de ennél jóval többet is - a fasizmus iszonyata ellen támadt harag, a belső igazságérzet parancsára. És vállalnia kell azt is, hogy a kárpótlásnak és biztos révnek tekintett szerelem és házasság is válsággá, döntésre és áldozatra szorító próbatétellé válik a számára. A regény hősnője a közfelfogás szerint az úgynevezett "egyszerű" emberek közül való. Ez az egyszerűség árnyalt és gazdag belső világának és emberségének összegezése. Az áldozat dús cselekményű és erős sodrású regény, amely egy asszony sorsán keresztül vet fel mindannyiunkban élő morális kérdéseket.

Bihari Klára - Szomjúság
A ​cím híven kifejezi a regény lényegét: szomjúságot a szeretet, szerelem, az élet céljának, értelmének megismerése után. A szereplők közül különösen két nőalak válik ki erősen megrajzolt körvonalakkal. Egyik az anya, akiben kiirthatatlan elevenséggel él ifjúkori, beteljesületlen szerelmének emléke. Ez ösztönzi arra, hogy leányát magánál igényesebbé, különbbé nevelje, hogy mindazt könnyűszerrel elérhesse, amiről neki le kellett mondania. A másik: a leány, akit a féktelen anyai szeretet egy szörnyű házasságba hajszol. Hogyan lesz összetörtségében is oly erős az anya, hogy kimenthesse gyermekét a méltatlan és gyötrelmes házasság poklából, s hogyan jut el leánya az igazi, tiszta és megtisztító szerelemig – ezt mondja el a regény, érdekfeszítően, nagy emberábrázoló erővel. Az ébredő emberi, asszonyi öntudat és a testet-lelket megrázó szenvedély regénye a „Szomjúság”.

Bihari Klára - Holnap
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bihari Klára - Mene ​Tekel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bihari Klára - A ​csábító
Bihari ​Klára írja önmagáról és könyvéről: Születtem - s ezzel a ténnyel kezdődik minden életút. Ezzel a ténnyel kezdődik a szülőföld, a táj, a környezet, a nyelv formáló-alakító hatása. A gyermekévek alatt rakódik le a vékony, meg nem számlálható rétegekben az a fundamentum, amely megköti, meghatározza a felnőtt embert, és ezernyi gyökérrostján keresztül, szellemi vérkeringését újra meg újra felfrissítve, tartja, táplálja az írót. A tudatosan meg sem figyelt, számon sem tartott napfelkelték és naplementék, hirtelen kigyulladó boglyatüzek, nyári zivatarok, házak, utcák, emberi arcok, hangok, konyhai ízek és zamatok, szorongások és örömök forrasztanak az alföldi horizontokhoz, az alföldi hanglejtéshez, embertípushoz. Nagyszalonta, s hajdani Nagyfalu nemcsak táji, nyelvi kötöttséget jelent számomra. Az élet jelenségeit sűrítő, a lét és létezés drámáit szégyenlősen vagy tagadó szigorral rejtegető, mégis lemeztelenítő kisváros (ellentmondásnak tetszhet, mégsem az) éppen koncentrált mivoltában hívta fel figyelmemet az emberi viszonylatok, osztályellenességek bonyolult és szélességében alig befogható szövevényességére. Lehet, meglepi az olvasót, hogy új kötetem a mai Budapestről és peremvárosaiból a görög legendák és a biblia tájaira vezeti. De legalább annyira közel érzem magamhoz a házasságszédelgőnek kiszolgáltatott nőket, mint a mondabeli, elhagyott királylányt, Ariadnét. Az egyik asszonyért börtönt ült, a másikért önmagát nagyszerű férfivá kovácsoló fiatal bányászt éppen úgy, mint az életet is az alkotás eszközévé gyúró, alakító Daidaloszt vagy a szegény egyetemi hallgatót, akiből számító, mohón gazdagodó diplomás lesz, s akinek önzése végeérhetetlen menyasszonyságra ítéli az áldozatkész, szerelmes lányt. Új könyvemet útjára bocsátva ugyanaz a nyugtalanság és kívánság merül fel bennem, mint a korábbiak elindítása idején. Boldog lennék, ha az olvasó az eddigieknél érettebbnek, letisztultabbnak érezné az író munkáját.

Kollekciók