Ajax-loader

Zalán Vince könyvei a rukkolán


Bakonyi Vera - Zalán Vince - John Cassavetes
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes Károly - Zalán Vince - Tanulmányok és vélemények a mai magyar filmről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zalán Vince - Fejezetek a dokumentumfilm történetéből
Filmművészeti Könyvtár 70. kötet

Winkler Erika - Zalán Vince - Eric Rohmer írásaiból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zalán Vince - Film, információ, esztétika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zalán Vince - Makk ​Károly
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zalán Vince - Kalandozások
Ez ​könyv: nem rendszeres filmtörténet, nem "összegyűjtött művek", nem tematikus tanulmánygyűjtemény. Hát akkor micsoda? Kalandozások a közelmúlt filmvilágában. Elsősorban a magyar film és az európai film világában. Műfajilag változatos, többféle íz keveredik benne. Jegyzetek és tanulmányok, naplórészletek és interjúk, portrék és kritikák sorjáznak az egyes fejezetekben. Nem húz szakavatottan határvonalakat: a film egésze érdekli, miközben természetesnek tartja, hogy a film különböző műfajokban szólalhat meg, sokféle formában emelkedhet a művészet magasába. Nemcsak játékfilmekről, hanem dokumentumfilmről, animációs filmekről is szól, sőt olykor a filmkultúra más terrénumaira is eljut. Többek között azt sugallja, hogy nincsenek értékes és értéktelen műfajok. A megfelelő mesterségbeli tudással elkészített film lehet kellemes a szemnek, lehet hasznos. Ahhoz azonban, hogy művészet legyen, ennél több kell – mindenekelőtt tehetség, meg sok minden más; akárcsak a többi művészetben. A kötet szerzője bevallottan elfogult, anélkül, hogy az értéktelenségnek kedvezményeket adna. Kedveli azokat a rendezőket, akikről ír – Huszárikot és Bódyt, Fassbindert, Rivette-et és Angelopuloszt, vagy éppen Reisenbüchler Sándort és Gyarmathy Líviát. S nem rejti el jó néhány film iránt érzett rokonszenvét sem. Méltatásai olykor találkoznak – ha lehet ilyesmiről beszélni – az általánosabban elfogadott "filmművészeti kánonnal", olykor meg utat engednek "egyéni bolondériáinak". De mindegyik írás hátterében felfedezhetünk egy állandó, intellektuálisan is megerősített érzést: a filmművészet szeretetét. Ezért a Kalandozások írásai – remélhetőleg – sok együtt érző (s talán együtt is gondolkodó) olvasóra találnak.

Zalán Vince - Gaál ​István krónikája
Pier ​Paolo Pasolini 1965-ben két filmrendező előtt emelte meg a kalapját: az egyik Luis Bunuel volt, a másik a fiatal magyar filmrendező Gaál István, akinek első játékfilmjét, a Sodrásbant az év legemlékezetesebb filmjének nevezte. S valóban: a Sodrásban elsőként adta tudtul a világnak, hogy Magyarországon "másfajta raj" állt a kamera mögé. Gaál István tevékeny részese és meghatározó egyénisége az új magyar film megteremtésének: mint rendező, olykor meg mint operatőr alkotója szociográfiai ihletésű lírai dokumentumfilmeknek (Pályamunkások, Oda-vissza, Cigányok), más filmjeiben Bartók vagy épp Gluck zenéje inspirálja költői képi világ megformálására, de mindenekelőtt játékfilmjei (Sodrásban, Zöldár, Keresztelő, Holt vidék, Legato, Cserepek, Orfeusz és Eurydiké) bizonyítják kivételes filmrendezői tehetségét. Magasiskola című filmjét a cannes-i filmfesztivál zsűrije külön- díjjal tüntette ki. Az ő fordításában ismerhettük meg Renato Mny A film formanyelve és a neves filmrendező, Carlo Lizzani Az olasz film története című művét. Tanított a római filmfőiskolán, a legutóbbi években pedig Indiában vezetett mesterkurzusokat. A kötet föleleveníti e gazdag életpálya kevésbé fontosnak látszó, mégis meghatározó eseményeit éppúgy, mint a nyilvánosság előtt lezajlott történéseit. Érdekes kordokumentumokat (műhelyvitákról készült feljegyzéseket, barátok, alkotótársak - Huszárik Zoltán, Szőllősy András és mások - leveleit, fényképeket, rajzokat stb.) tartalmazó különös életrajz.

Zalán Vince - Film ​van, babám!
A ​közértes Fekete Péter, a szerelmes Szöszi, Miloš, a vasutas gyerekember, a százszorszép Jarmila és Ježinka – sorolhatjuk emlékezetes cseh filmek felejthetetlen filmhőseit. Mindannyian egy nevetős-sírós, filmművészeti (tűzoltó) bál résztvevői voltak az 1960-as években, ahonnan, mint ismeretes, ellopták a tombolanyereményeket – máig nem tudjuk, kik. Mások meg, 1968-ban, véget vetettek a táncnak, a mókának, a kacagásnak. Tudjuk, kik voltak. A bált fiatal cseh és szlovák filmrendezők új szemléletű nemzedéke rendezte, szomorúságos évek után újra mosolyt varázsolva a nézők arcára, nemcsak Csehszlovákiában és Magyarországon, hanem egész Európában. Az úgynevezett cseh új hullámról van szó, arról a filmművészeti megújulásról, amelyhez olyan kiemelkedő rendezők munkái tartoznak, mint Miloš Forman, Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Karel Kachyňa és Ivan Passer. Olyan filmek, amelyek az ember belső szabadságáról, eltiporhatatlan méltóságáról és esendőségéről szóltak az azóta is oly sokszor emlegetett hatvanas években. E rendezők a régi filmformákat megújítva biztosan igazodtak el a valóság dokumentumai között éppúgy, mint a képzelet kifürkészhetetlen birodalmában. Miközben előszeretettel tették nevetségessé az emberi kicsinyességet és önhittséget, egy pillanatra sem feledkeztek meg ember voltunkról, sem a humánum elpusztíthatatlanságáról. A Film van, babám! az eddigi legteljesebb magyar nyelvű összefoglaló a cseh új hullámról, mely a korszak zárlatáig, 1970-ig mutatja be e filmművészeti megújulást, kitérve azokra a szellemtörténeti és filmtörténeti hagyományokra is, amelyeket a rendezők folytatásra érdemesnek tartottak. Több mint százhúsz csehszlovák produkció szerepel a kötetben, a kiemelkedő tehetségű filmrendezők filmjeinek részletes elemzésével. Filmtörténeti-filmelemző kalauz, amelyet nemcsak a cseh kultúra, a cseh filmművészet iránt érdeklődők forgathatnak érdeklődéssel, hanem hasznos lehet a filmrajongó olvasók széles tábora számára is.

Zalán Vince - Filmesztétikai ​ismeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók