Ajax-loader

Lengyel Dénes könyvei a rukkolán


Lengyel Dénes - Jókai ​Mór
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Lengyel Dénes - Kossuth ​Lajos öröksége
Nemzeti ​történelmünk kimagasló csúcsa, egyik állandó viszonyítási pontja a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Az utána következő rendszerek mindegyike valami módon a magáénak vallotta. De vajon hogyan látták a kortársak, miként alakultak eseményei a mondatképződés szabályai szerint? Lengyel Dénes két előzmény kötetéhez (Régi magyar mondák, Mondák a török világból és a kuruc korból) hasonlóan ez is folyamatosan olvasható történelmünk és egyben kiválóságaink arcképcsarnoka. Hiteles forrásai, értelmező apparátusa, gazdag fekete-fehér illusztrációs anyaga miatt nemcsak érdekes olvasmány, hanem kiválóan felhasználható az iskolai oktatásban is.

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Lengyel Dénes - Emlékezések ​1914-1947
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Dénes - Magyar ​mondák a török világból és a kuruc korból
Ez ​a kötet szerves folytatása az eddig több kiadást megért "Régi magyar mondák"-nak. A Mátyás halálát követő időtől a Rákóczi-szabadságharc leveréséig beszéli el a "két pogány közt" viaskodó magyarság történetét. A mondafeldolgozások híven őrzik forrásaik nyelvi ízeit, fordulatait, szemléletét, a szerző sikerrel elkerülte a romantikus feldolgozások túlzásait. A bőséges jegyzetanyag a jobb tájékozódást segíti elő, a korabeli fekete-fehér illusztrációk pedig a rég múlt idők embertípusait, viseletét, környezetét idézik. A kötet nem csupán érdekes olvasmány, hanem kiválóan alkalmas elmélyültebb, iskolai feldolgozásra is.

Lengyel Dénes - Székely ​színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Dénes - Ókori ​bölcsek nyomában
"Vajon ​gyerekeknek való-e a filozófia, a bölcsek tudománya? Nem korai-e ezzel foglalkozniuk?" - teszi fel a kérdést a szerző, s így felel rá: "Mindenki, akiből később jeles bölcs lett, gyermekkorától fogva érdeklődött a filozófia iránt. A gondos és tehetős éddesapák az ókorban bölcseket hívtak meg házukba, rájuk bízták a gyermekeik nevelését." A humán ismeretterjesztés néhány éve elhunyt kiválósága ebben a nagy sikerű könyvében az ókori görög és római bölcselők alakját eleveníti megk és színes, anekdotikus történetek során át ismerteti meg a gyermekolvasót gondolataikkal, az egyes iskolák közötti, folyamatosan épülő kapcsolatokkal. A filozófia legemberközelibb ágán, az etikán halad végig, s így is sikerül minden bölcselő leglényegesebb eszméit élvezetes és emlékezetes módon bemutatnia.

Lengyel Dénes - Új ​élet hajnalán
A ​kötet Lengyel Dénes mondakönyveinek negyedik, záró darabja, szerves folytatása az előzőeknek. A régi magyar mondák, Mondák a török világról és a kuruc korról, Kossuth Lajos öröksége utána ebben a gyűjteményben hetven én, az 1849-től 1919-ig terjedő korszak mondáit dolgozza fel a szerző. A Kossuth-emigráció, Türr és Klapka, az otthoni ellenállás, Teleki László, a paraszt- és munkásmozgalmak, a kiegyezés előkészítése, Deák, Tisza Kálmán, a kor irodalmi és művészeti nagyjai, az első világháború, a Tanácsköztársaság: Kun Béla, Szamuely, Landler - nagyjából így jelezhető a mondai anyag történeti tartalma. Forrásai jórészt kortársi feljegyzések, történelmi munkák, emlékiratok, irodalmi alkotások. A kötetet utószó, időrendi tábla, jegyzetek, s mintegy félszáz korabeli kép, valamint térkép egészíti ki.

Lengyel Dénes - Irodalmi ​kirándulások
Az ​irodalmi kirándulásnak ókori, klasszikus hagyománya van: az antik költők kultuszából ered. Homéroszért hét város versengett, mert mindegyik a maga szülöttének vallotta. Vergilius sírját még a középkorban is felkeresték az asszonyok, hogy könnyű szülésért könyörögjenek. A kultusz érzésvilágához közel álló tisztelet, áhítat tölti el a kirándulót, amikor Petőfi szülőházának, Arany nagykőrösi iskolájának vagy Berzsenyi niklai otthonának küszöbét átlépi. De a kiránduló ennél többre vágyik, azért indul útnak, hogy jobban megismerje a költőket, műveik színhelyét, szereplőit és a tájat, amelyet megénekeltek. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Irodalmi kirándulások. A könyv hazánk főbb irodalmi emlékhelyeit mutatja be a főváros kerületeinek sorszáma, a megyék ábécérendje szerint. Emlékhelynek tekintjük a költő, az író szülő- és lakóházát, nyaralóját, emléktáblával jelölt tartózkodási helyét, művei születésének színhelyét, cselekményének színterét, a költő sírját, a róla rendezett kiállítást, az emlékházban levő múzeumot, emlékszobát, sőt az irodalmi kávéházat, vendéglőt is. A kötet első fejezetében a főváros, a másodikban a megyék ismertetésére kerül sor. A fő fejezetek élén, az Irodalom című szakaszban tájantológiák, fővárosi vagy megyei szöveggyűjtemények címét találja az olvasó. Emellett szépirodalmi műveket és cikkeket ajánlunk figyelmébe. Az Irodalom rovatban nem soroltuk fel nagy költőink tájverseit, mert ezeket az olvasó számos közismert kiadásban megtalálja. Mégis felhívjuk a figyelmet arra, hogy kirándulás előtt érdemes ezeket a verseket kiválogatni és újra elolvasni. Így reproduktív képzelettel előre látjuk a tájat, amelyet a költő ábrázolt, tanítványaink pedig mintegy "ráismernek" az először látott vidékre. A vers olvasója a költő hangulatával, érzéseivel együtt élvezi a tájat.

Lengyel Dénes - Magyar ​regék és mondák
Lengyel ​Dénes mondagyűjteménye a teljes középkori magyar történelmet felöleli. Hun-magyar mondák, a honfoglalás, az államalapítás, majd az Árpádok és a Hunyadiak kora, valamint a török idők és a Rákóczi-szabadságharc eseményei elevenednek meg a 33 monda mindegyikében. Az ihletett előadás hűen őrzi a korabeli források nyelvi zamatát, hangulatát. A három CD anyagát Kaszás Attila előadásában hallhatjuk. Teljes idő 200 perc. A(z) Magyar regék és mondák - Hangoskönyv (3 CD) (Hangoskönyv) szerzője Lengyel Dénes.

Lengyel Dénes - Így ​élt Jókai Mór
Jókai ​Mór (1825-1904) író, lapszerkesztő. Polgáriasodott körülmények között élő nemesi-értelmiségi család fia. A pápai református gimnáziumban együtt tanul Petőfivel. Kecskeméten jogi stúdiumokat folytat, ügyvédi oklevelet szerez. Pesten lapot szerkeszt, politizál és ír. A márciusi ifjak egyik vezéralakja. A világosi fegyverletétel után bujdosik, majd komáromi menlevélhez jut, visszatér az irodalomhoz, ír és ír. Közben ismét közéleti férfiú: főszerkesztő, bankelnök, akadémikus, képviselő, főrendiházi tag. Már életében klasszikus. Országszerte ünneplik 1894-ben ötvenéves írói jubileumát, megindul műveinek gyűjteményes sorozata, a Nemzeti Díszkiadás, amely száz kötet. Az író mindent tud, ami a romantikus regényíráshoz szükségeltetik. Voltaképp egyetlen könyvével sem fordul közvetlenül az ifjúsághoz, de a romantika természeténél fogva igen sok művének helye van a gyerekek, kamaszok könyvespolcán. Olvasásszociológiai szempontból sokáig emlegetik a pubertást úgy, mint Jókai-korszakot. Nincs magyar író, aki az ő nyelvi gazdagságát felülmúlná, és manapság talán éppen ez a veszte írásainak: latin, német, francia és más idegen kifejezések, ill. a nyelvújítás kevésbé elterjedt szavai miatt egyre nehézkesebb olvasmány egyébként is vaskos köteteinek sora. Meséit újra és újra összegyűjti az utókor. Történelmi kisregényeiből, beszélyeiből, a török világ, a kuruc kor, a szabadságharc éveit idéző írásaiból utóbb már könnyebben kerekedik ifjúsági kötet: A huszti beteglátogatók (1982), A nagyenyedi két fűzfa (1993), A tengerszem tündére (1995). Később pedig megkerülhetetlen olvasmány kell, hogy legyen: Egy magyar nábob (1853), Kárpáthy Zoltán (1854), A kőszívű ember fiai (1869), Fekete gyémántok (1870), Eppur si muove! (1872), Az arany ember (1873), Rab Ráby (1879), Sárga rózsa (1893). A mester biográfiáját Mikszáth írja meg: Jókai Mór élete és kora (1906), Lengyel Dénes pedig egyenesen az ifjú olvasóknak állítja össze a pályaképet: Így élt Jókai Mór (1975).

Kollekciók