Kövér György könyvei a rukkolán

Dávidházi Péter - Gyáni Gábor - K. Horváth Zsolt - Kövér György - Kulcsár-Szabó Zoltán - László János - Odorics Ferenc - Pólya Tibor - Takáts József - Tóth G. Péter - A ​narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban
A ​társadalomtudományok beszédmódjai közül az egyik legfontosabb talán a narratívák létrehozása. A „valaki(k) beszél(nek) valami(k)ről valaki(k)nek" séma bármely egysége érdekes vizsgálati terület lehet, sőt, a narráció mint tudományos tevékenység a társadalomtudományos megfigyelés minden pontján megjelenhet. Jól mutatja ezt, hogy a tanulmányok szerzői - akik között irodalomtörténészek, történészek éppúgy szerepelnek, mint pszichológusok, etnográfusok, irodalomelmélettel, illetve a társadalmi kommunikáció elméletével foglalkozó kutatók - egyaránt relevánsnak és termékeny problémafelvetésnek találták saját területük szempontjából a választott kérdést. E kötet A NARRATÍV IDENTITÁS KÉRDÉSEI A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN című, 2001 októberében, Szegeden megrendezett interdiszciplináris konferencia előadásait tartalmazza. Az interdiszciplinaritás nem jelent irreálisan átfogó, abszurd módon globális megközelítésmódot. Épp ellenkezőleg: minthogy maga is identitásképző narratíva, még segíthet is az egyes tudományszakok egymáshoz viszonyított rokonságainak és eltéréseinek meglátásában. Talán abban is, hogy megvilágítsák a különbségeket abban a totalizáló tudománymodellben, amelynek keretei közt sokszor valóban az egyes tudományszakok sajátosságait figyelembe venni nem képes módon kellene meghatározni általános érvényű elveket kutatásra, eredményességre, hatékonyságra és fejlődésre nézve.

Kövér György - A ​növekedés terhe
Az ​ismert gazdaság- és társadalomtörténész új kötete válságtörténeti tanulmányok gyűjteménye. Sokadszor szögezhetjük le, hogy 2008 után a válság jelensége újra az érdeklődés homlokterébe került. A helyzet a történész számára is jó alkalmat teremt régi válságaink újragondolására. Kövér György szűkebb szakterülete a 19. századi Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia krízishelyzeteit értelmezi a társadalom- és gazdaságtörténet újabb keletű módszereivel. Három nagyobb tematikus részbe szervezett kötete élén két elméleti írás áll, egyik a válság fogalomtörténetét bontja ki, a másik a leghíresebb hosszúciklus-elmélet, a Kondratyev-ciklus recepcióját tekinti át. A kötet gerincét adó hét tanulmány a század derekán sűrűsödő krízisek léptékváltó vizsgálatát adja, egyfelől rámutat a különböző természetű válságok, az ún.létfenntartási krízisek (éhínségek, járványok), valamint a pénzügyi és hitelválságok közötti kapcsolatra, valamint alulnézetből is elemzi a válságokat. Tiszaeszláron követi nyomon az 1863-as “nagy ínség” lefolyását, a pesti csődstatisztika rekonstrukcióján keresztül méri fel az 1873-as krach hatását, egy pesti evangélikus nagykereskedő csődje kapcsán teszi fel a kérdést, hogy mi lehet egy üzleti bukás magyarázata. Az utolsó két tanulmány tárgya a reflexió: A monarchia gazdasági teljesítményének értékelése a hazai és a nemzetközi gazdaságtörténetben. Végül a zárótanulmány tárgya egy különleges, eddig ismeretlen történeti forrás, Krausz Simon válságnaplójegyzetei 1931-34-ből, amiben a huszadik század elejének legnagyobb magyar tőzsdeguruja avagy spekulánsa elmélkedik az 1929-es Nagy Válságról

Kövér György - Biográfia ​és társadalomtörténet
Kövér ​György: Biográfia és társadalomtörténet Amikor a rendszerváltás révén az archívumokkal együtt a családi iratok is hozzáférhetővé váltak, Losonczy Gézáról nem a nálunk divatos „politikai életrajzot” próbáltam írni. Hiszen egy politikus cselekedetei nem értelmezhetők a karaktervonások és a karriermotívumok felderítése nélkül. Innen fakadt a pszichobiográfia és az oral history iránti kíváncsiság. Eredeti struktúrakutató társadalom- és gazdaságtörténeti munkáim során is érdekelt, vajon be tudom-e népesíteni élő emberekkel például a piaci intézmények világát. A társadalomtörténet hiába hirdette a történelem „demokratizálását”, ha a korábban elhanyagolt névtelen szereplők nem foglalták el helyüket a Történelem színpadán. De tud a társadalomtörténész individualizálni? Hogyan lehet a csoportoknak arcot adni? Miként lesz a tömegből identitással bíró cselekvő csoport? Megannyi izgalmas kérdés, megéri sorra szemügyre vennünk a válaszlehetőségeket. Kövér György

Kövér György - Iparosodás ​agrárországban
Magyarország ​gazdaságtörténete 1848-1914 között.

Kövér György - Soós László - Pogány Ágnes - Péteri György - A ​Magyar Nemzeti Bank története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kövér György - A ​tiszaeszlári dráma
"1882. ​április 1-jén, szombat déltájban egy Szabolcs megyei faluból, Tiszaeszlárról nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter. Egy 14 éves parasztleány eltűnéséből ritkán szokott országos vihar kerekedni, mégis alig telt el néhány hónap, Solymosi Eszterről, pontosabban a vád szerint zsidók általi elveszejtéséről már nemcsak a vidéki és pesti (sőt külföldi) lapok tudósítottak, nemcsak "népballadák" és ponyvaregények szóltak, hanem az elveszett kisleány ügye az ország házában is parlamenti felszólalások, interpellációk tárgya lett. Egy cselédlány eltűnési ügyénél keresve sem találhatnánk jobb alkalmat arra, hogy a 19. századvégi magyar társadalmat elemi működési módjaiban megmutassunk. Lenn és fenn. Lokálisan és országosan. Hogy az ügy keletkezését, a társadalmi konfliktusok működésének és kezelésének mechanizmusát, a kor embereinek viselkedését kibogozhassuk és megérthessük, elengedhetetlen magával Tiszaeszlárral megismerkednünk. Nem a per szemüvegén át akarjuk szemlélni a falu egykori világát, ugyanakkor a vizsgálat során a község olyan erős reflektorfénybe került, ami a korban egyáltalán nem jellemző. A perbeli hírességből, hírhedtségéből annyiban próbálunk a történész eszközeivel erényt kovácsolni, amennyiben olyasmit is rekonstruálhatónak, elmondhatónak tartunk erről a településről, amit egy másikról aligha lennénk képesek. (...)" (részlet az Előszóból)

Kövér György - A ​felhalmozás íve
A ​kötetben közölt tanulmányok az elmúlt másfél évtized termékei. A szerző eddigi pályafutása úgy hozta, hogy kutatásai tárgykörében sokfelé kalandozott. Eredetileg a 19. századi orosz társadalomtörténet iránt érdeklődött (értelmiség, faluközösség), majd első kutatói munkahelyén kezdett neki a dualizmuskori magyar gazdaságtörténet tanulmányozásához. Így jutott el a korszak banktörténetéhez mint kutatási témához. A banktörténeti művelése előhívta az eredeti társadalomtörténeti vonzalmat is, s így a kutatás nemcsak a bankok és állampénzügyek, hanem a bankárok, sőt vállalkozók történetévé is vált. Eközben a figyelem ráterelődött a családi magánfelhalmozás meredek (és törékeny) ívéről a tetőpont utáni visszahajlásra, megbicsaklásra, a szédítő karrierek utáni csődökre, a zuhanásra és eltűnésre is. Innen a kötet címadó metaforája. Ebben a sokszínűségben társadalom- és gazdaságtörténet egyenrangúnak és elválaszthatatlannak látszott egymástól. Ezt próbálja kifejezni a talán szokatlannak tűnő alcím. Nem pusztán gazdaságtörténet, nem pusztán társadalomtörténet, s nincs a kettő között semmilyen determinisztikus sorrendiség. Hanem: társadalom- és gazdaságtörténet, - ennek minden ellentmondásosságával és módszertani tanulságaival.

Gyáni Gábor - Kövér György - Magyarország ​társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
A ​tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.

Kövér György - 1873. ​Egy krach anatómiája
A ​ kötet a krizeológia - a válságok törvényszerűségeit kutató tudományág - mifelénk ritka jelentkezése. Az Osztrák-Magyar Monarchiát gazdasági alapjaiban megrázó világválság okait a szerző a gazdaságtörténet eszközeivel mutatja be. Megismerkedhetünk a nevezetes tőzsdekrach előzményeivel és következményeivel. Tanúi lehetünk mesés vagyonok látványosan gyors keletkezésének és elúszásának, meglepődhetünk a részvények értéke, a kolerajárvány, az aszály és a vasúti sínek hossza közötti összefüggések titkain.