Ajax-loader

Kövér György könyvei a rukkolán


Kövér György - A ​növekedés terhe
A ​2008-ban kirobbant válság hatására világszerte megélénkült a válságtörténet kutatása. Olyan mennyiségű irodalom termelődött, hogy szinte lehetetlen nyomon követni. Évszázadokkal meghosszabbodott az időtartam, amelyet a kutatói tekintet megpróbál átfogni. Sokan megfogalmazták: a válságok históriája az amnézia története. És a félreértéseké. Megírható-e tehát a válságok története a felejtés tapasztalatának és a krízisek emlékezetének története nélkül? Szerencsére – történészek lévén – nem nekünk kell recepteken törnünk a fejünket a mai válságból való kilábalás menedzselése érdekében. Viszont minden újabb válság fényében érdemes hosszú távú összefüggéseikben újragondolni a régieket.

Kövér György - Biográfia ​és társadalomtörténet
Kövér ​György: Biográfia és társadalomtörténet Amikor a rendszerváltás révén az archívumokkal együtt a családi iratok is hozzáférhetővé váltak, Losonczy Gézáról nem a nálunk divatos „politikai életrajzot” próbáltam írni. Hiszen egy politikus cselekedetei nem értelmezhetők a karaktervonások és a karriermotívumok felderítése nélkül. Innen fakadt a pszichobiográfia és az oral history iránti kíváncsiság. Eredeti struktúrakutató társadalom- és gazdaságtörténeti munkáim során is érdekelt, vajon be tudom-e népesíteni élő emberekkel például a piaci intézmények világát. A társadalomtörténet hiába hirdette a történelem „demokratizálását”, ha a korábban elhanyagolt névtelen szereplők nem foglalták el helyüket a Történelem színpadán. De tud a társadalomtörténész individualizálni? Hogyan lehet a csoportoknak arcot adni? Miként lesz a tömegből identitással bíró cselekvő csoport? Megannyi izgalmas kérdés, megéri sorra szemügyre vennünk a válaszlehetőségeket. Kövér György

Kövér György - Iparosodás ​agrárországban
Magyarország ​gazdaságtörténete 1848-1914 között.

Kövér György - A ​tiszaeszlári dráma
"1882. ​április 1-jén, szombat déltájban egy Szabolcs megyei faluból, Tiszaeszlárról nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter. Egy 14 éves parasztleány eltűnéséből ritkán szokott országos vihar kerekedni, mégis alig telt el néhány hónap, Solymosi Eszterről, pontosabban a vád szerint zsidók általi elveszejtéséről már nemcsak a vidéki és pesti (sőt külföldi) lapok tudósítottak, nemcsak "népballadák" és ponyvaregények szóltak, hanem az elveszett kisleány ügye az ország házában is parlamenti felszólalások, interpellációk tárgya lett. Egy cselédlány eltűnési ügyénél keresve sem találhatnánk jobb alkalmat arra, hogy a 19. századvégi magyar társadalmat elemi működési módjaiban megmutassunk. Lenn és fenn. Lokálisan és országosan. Hogy az ügy keletkezését, a társadalmi konfliktusok működésének és kezelésének mechanizmusát, a kor embereinek viselkedését kibogozhassuk és megérthessük, elengedhetetlen magával Tiszaeszlárral megismerkednünk. Nem a per szemüvegén át akarjuk szemlélni a falu egykori világát, ugyanakkor a vizsgálat során a község olyan erős reflektorfénybe került, ami a korban egyáltalán nem jellemző. A perbeli hírességből, hírhedtségéből annyiban próbálunk a történész eszközeivel erényt kovácsolni, amennyiben olyasmit is rekonstruálhatónak, elmondhatónak tartunk erről a településről, amit egy másikról aligha lennénk képesek. (...)" (részlet az Előszóból)

Kövér György - 1873. ​Egy krach anatómiája
A ​ kötet a krizeológia - a válságok törvényszerűségeit kutató tudományág - mifelénk ritka jelentkezése. Az Osztrák-Magyar Monarchiát gazdasági alapjaiban megrázó világválság okait a szerző a gazdaságtörténet eszközeivel mutatja be. Megismerkedhetünk a nevezetes tőzsdekrach előzményeivel és következményeivel. Tanúi lehetünk mesés vagyonok látványosan gyors keletkezésének és elúszásának, meglepődhetünk a részvények értéke, a kolerajárvány, az aszály és a vasúti sínek hossza közötti összefüggések titkain.

Kövér György - A ​felhalmozás íve
A ​kötetben közölt tanulmányok az elmúlt másfél évtized termékei. A szerző eddigi pályafutása úgy hozta, hogy kutatásai tárgykörében sokfelé kalandozott. Eredetileg a 19. századi orosz társadalomtörténet iránt érdeklődött (értelmiség, faluközösség), majd első kutatói munkahelyén kezdett neki a dualizmuskori magyar gazdaságtörténet tanulmányozásához. Így jutott el a korszak banktörténetéhez mint kutatási témához. A banktörténeti művelése előhívta az eredeti társadalomtörténeti vonzalmat is, s így a kutatás nemcsak a bankok és állampénzügyek, hanem a bankárok, sőt vállalkozók történetévé is vált. Eközben a figyelem ráterelődött a családi magánfelhalmozás meredek (és törékeny) ívéről a tetőpont utáni visszahajlásra, megbicsaklásra, a szédítő karrierek utáni csődökre, a zuhanásra és eltűnésre is. Innen a kötet címadó metaforája. Ebben a sokszínűségben társadalom- és gazdaságtörténet egyenrangúnak és elválaszthatatlannak látszott egymástól. Ezt próbálja kifejezni a talán szokatlannak tűnő alcím. Nem pusztán gazdaságtörténet, nem pusztán társadalomtörténet, s nincs a kettő között semmilyen determinisztikus sorrendiség. Hanem: társadalom- és gazdaságtörténet, - ennek minden ellentmondásosságával és módszertani tanulságaival.

Kövér György - Soós László - Pogány Ágnes - Péteri György - A ​Magyar Nemzeti Bank története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyáni Gábor - Kövér György - Magyarország ​társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
A ​tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.

Kollekciók