Ajax-loader

Alfred Amenda könyvei a rukkolán


Covers_21942
elérhető
0

Alfred Amenda - Eroica
1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: "Művész volt -, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. - Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai jóságát az övéinek, tehetségét az egész világ üdvére. Így élt, így halt meg s így fog élni minden időkben." Beethoven küzdelmekben és szenvedésekben gazdag életét, remekműveinek születését és fogadtatását, eseményekben gazdag korát tárja elénk Alfred Amenda regénye.

Covers_165205
elérhető
2

Alfred Amenda - Nobel
Amenda ​regényében megkísérli, hogy a zseniális vegyész és üzletember, a háborút gyűlölő fegyvergyáros, a sikeres, de mindvégig magányos ember ellentmondásos életéről hű képet adjon. Apja ezermester-feltaláló, fantasztikus tervei azonban újra és újra csődbe juttatják, így családjának az adósságok elől ismételten menekülnie kell. Mind a négy Nobel-fiú örökli apjuk technikai fantáziáját, de szerencsésebb üzleti érzékkel párosítva. Fegyvergyáraikban puskákat korszerűsítenek, és ők kezdik meg a bakui olajmező kiaknázását is. Mindegyiküket túlszárnyalja Alfréd, a 19. század egyik legnagyobb feltalálója. Kutatási területe rendkívül szerteágazó, szabadalmai az öngyilkosgéptől a műselyemig mindenre kiterjednek. Legjelentősebb találmányai a nitroglicerinhez fűződnek. 1863-ban az első indító-gyújtószerkezetet, a nitroglicerin ipari hasznosításának előfeltételét, 1867-ben pedig a dinamitot fedezi fel. A rendkívüli szívóssággal végzett kísérletek sikerei mellett rettenetes csapások érik: szállítóhajói levegőbe repülnek, legkedvesebb testvére robbanás áldozata lesz. Csak 1875-ben, a robbanózselatin előállításával sikerül megfékeznie, szállíthatóvá tennie a robbanószert. Találmányait csak úgy tudja értékesíteni, ha felhasználásukat nem korlátozza. Így a dinamit nemcsak az emberi munka segítője, bányák, alagutak építője lesz, hanem öldöklő, pusztító fegyver is. Nobel többszörös milliomos fegyvergyáros, de Victor Hugo barátjaként, a haladás, a béke hívének vallja magát. Életének ezt a nagy ellentmondását egy újabb, minden eddiginél borzalmasabb fegyver előállításával akarja feloldani, azt reméli, hogy rakétája az emberiséget vissza fogja rettenteni a háborútól. Kísérleteit azonban félbeszakítja a halál. Végrendeletével alapítja meg a tudomány, az irodalom és béke gondolatának támogatására, az azóta évenként kiosztásra kerülő Nobel-díjat.

Kollekciók