Ajax-loader

Szávai Géza könyvei a rukkolán


Szávai Géza - Kivégzősdi
Félhetünk ​tőle, viaskodhatunk vagy komázhatunk vele - de nem kerülhetjük el a találkozást: a halállal. Ebben a kötetben olyan történetek olvashatók, amelyeknek hősei a halál árnyékában keresnek - és találnak olykor groteszk, olykor tragikus vagy kegyetelen - megoldásokat életük kérdéseire.

Szávai Géza - Burgum ​Bélus, a mesterdetektív
Burgumburg ​mesés hely, ahol minden megtörténik, amit csak jókedvünkben elképzelhetünk - vagy el sem tudunk képzelni! A Burgumburgi Vidám Könyvekben derűs történeteket, meséket találsz. Ebben a könyvben Burgum Bélus világhírű nyomozásairól - a repülőszőnyegek rejtélyeiről, kalifák titkairól, Ali Baba hagyatékáról olvashatsz. A nagy detektív azt is kiderítette, mi történt Aladdin bűvös lámpájával... Sorozatunk következő kötetében folytatjuk Burgum Bélus újabb nyomozásainak történetét.

Szávai Géza - A hazugság forradalma
A három kötetre tervezett sorozat - Lánc, lánc, Eszterlánc - első darabját kapja kézhez az Olvasó, melyben a szerző a kisgyermekek belső világáról írt egy mindenki számára hozzáférhető, könnyen érthető művet, melyben a gyermekkori megnyilatkozásokat csoportosítva követi: 1) hogyan születik a nyelv (és halandzsából, mondókákból a vers) 2) miről és hogyan vallanak a gyermekrajzok 3) milyennek látja a valóságot a kisgyerek, hogyan gondolkozik, mit mesél... A könyvek a felsorolás fordított sorrendjében jelennek meg (Szávai Géza a gyermeki gondolkodás "tettenérésében" a - számára - könnyebbtől halad a nehezebb felé)

Szávai Géza - Makámaszútra
A ​Káma Szútra közismert, prózában írt mű a szerelemről, a makáma pedig olykor rímeket is használó prózai elbeszélés. Makámában mesélték-írták például az Ezeregyéjszaka történeteit – ahogyan erre Szávai Géza MAKÁMASZÚTRA című regényének egyik szereplője is emlékeztet. Épp csak ő rímnek tekint mindent, ami a világban, az emberi sorsokban ismétlődik, összecseng, egyik a másikra utal. A MAKÁMASZÚTRA: egymással akár több emberöltő távolságból is „rímelő” emberi életek – évszázadnyi történetfolyam – foglalata. Párhuzamosan futó vagy egymást keresztező életutak, egymásnak feszülő szenvedélyek, történetek, melyek együtt: történelemmé állnak össze. És hogy miként érintkeznek, „állnak össze” emberek, mikor az éppen zord történelemnek kiszolgáltatva a testükön kívül semmijük nem marad? Amikor már csak azt kísérelhetik meg „elolvasni”, hogy – sors, természet által – mi van a testükbe írva? Regénybe rendeződő emberi sors-olvasatok foglalata Szávai Géza nagy ívű, szókimondó könyve.

Szávai Géza - A ​lábnyomok
A ​körkörösen vagy inkább spirálisan alakuló történet (visszatérő színhelyek stb.) átível a huszadik századon, és azokat a helyzeteket járja körbe, amelyek emlékezetes "nyomot hagytak" a szereplők - és nemzeti (!), társadalmi - közösségeik életében.

Szávai Géza - Burgum ​Bélus, Piroska és a farkas
„Kicsi ​a világ, de nagyra nőhetne benne a derű!” – vallja Burgum Bélus. GYERE VELÜNK BURGUMBURGBA! Burgumburg mesés hely, ahol minden megtörténik, amit csak jókedvünkben elképzelhetünk – vagy el sem tudunk képzelni! Ki ne hallotta volna Piroska és a farkas meséjét? De tudjátok meg, hogy Burgum Bélus, a mesterdetektív kinyomozta, hogy – amúgy igazándiból! – mi történt Piroskával és a vadásszal. És a gonosz farkas életét is megváltoztatta a világhírű nyomozó. Most megismerheted Burgum Bélus, Piroska és a farkas titokzatos történetét. A következő füzetekben - keresd az újságos standon is! - a nagy nyomozó mellé régi barátja, Malacka, a cirkuszi költő is felzárkózik. Együtt keresik fáradhatatlanul az igazságot.

Szávai Géza - Isten ​után szabadon
"Fölöttünk ​Isten, alatta - itt lenn - porlik az emberi ARÉNA. Ennek törvényeiről szólnak a szerző novellába hajló esszéi (esszébe hajló novellái). Meghökkentő történetek a képzelet és a logika működéséről. Olykor játékos a sztori: Szávai Géza a húsvéti nyuszi és a piros tojás logikai összetartozását is képes levezetni... De alapvetően drámai a szerző minden felvetése, mert hiszen az ember világában ok és okozat uralkodik ugyan, mégis tragikus a valóság: "bűn és bűnhődés arénája helyett a bűntelen bűnhődés (büntetés!) ketrecében vergődni - korunk emberének alapélménye." A helyzet logikáért kiált... Lebilincselően izgalmas képzelet- és gondolatmeneteiben Szávai Géza a bűntudattól való szabadulás helyzeti logikájának működését varázsolja elénk. Tüneményes arénája törvényeit és esélyeit, amely fölött "Égboltunk: a logika!"

Szávai Géza - Akit ​átvisznek a hegyen
Szávai ​Géza 1986-ban, megjelenés reménye nélkül írt regényét - Oszlik a bál / Utójáték - a rendszerváltozás után kétszer is kinyomtatták, idegen nyelveken is kiadták... És most (ebben a kötetben) színpadra ,,fordítva", színjátékként jelenik meg. Igaz, a regényben egyetlen elbeszélői mondat sincs, eleve csak a valóság beszél(t): a szereplők egymáshoz, egymásnak. Két magyar szekus (Mámbó és Zudor Antal) a rettegett ,,fekete autóban" egy éjszaka elviszi a székelyföldi faluból - ,,meggyőzni" - a makacs (köposz) magángazdát, Molnár Vencelt. A képlet ,,...halálos pontosan működik (...) nem játék, nem stilizálás, nincs hamisan kizengetett tragikus hang, úgy vélem, így kell ilyen legördögibb ügyekről beszélni", írta a regényről Kukorelly Endre. A könyv egyik román kritikusa, Octavian Soviany a kor szédítő örvényéről beszél ,,amelyet Szávai Géza a posztmodern író eszközeivel ragad meg, úgy szemlélve a történelmet, mint a 'látszatok' sorjázását, amelyet egy hatalmas tragikomédia levegője leng be." Maga a szerző így vall egész estét betöltő színjátékáról: ,,a nem kimondottan vidám 'élményanyag' egész nemzedékek életét (és történetét) betöltötte, sőt, folyamatosan betölti. Hadd töltsön be színjátékba oldva egy szórakoztató estét is."

Szávai Géza - Amiért ​élünk
"Az ​Amiért élünk sorsmetszeteinek sorozata isten háta mögötti falvaktól, kisebb-nagyobb városokon át Budapestig ível, és évszázadnyi időt fog át. Szávai Géza a regényíróknak ahhoz a fajtájához tartozik, akik egész életükben, folyamatosan jegyzetelnek. Szávai rögzítő szenvedélyének eszköztára azonban egészen tág: gyerekkorától fotózik, rajzol, gyűjt mindenfélét. És e könyvének tanúsága szerint szeszélyesen memorizál, védekező ön-agresszióval felejt. A kötet az állandó regényírói készenlét állapotairól is tudósít. Ott látjuk a szerzőt sajátságos világa peremén, ahonnan a fikció felé rugaszkodtak a regényei - de ebben a könyvben maga a valóság jut szóhoz, és bámulatra méltóan változatos hangon szólal meg. Szigorúan pontos valóságmetszeteit az író olyan kérdések köré csoportosítja, mint hogy mi az, amiért élünk, aztán következetesen tovább köröznek a sorsmetszetek, azt közelgetve, amiért képesek vagyunk meghalni. Végig jelen van, majd erőteljesen felsejlik a titok, amiért túlélünk. Többszörös visszacsatolással, meglepetésekkel - előttünk! - épül ez a sodró erejű könyv, éles valóságmetszetek rajzásában tárul elénk, amit megélünk, amit túlélünk, és amibe belehalhatunk."

Szávai Géza - Ragyog ​az ég, akár az aszfalt
Szávai ​Géza tizenkét éves korában, 1962-ben írta meg saját gyerek-élete egyik fájó epizódját. A szülei elől is rejtegetett füzet sok évvel később került elő, és az író felnőttként szembesül a gyerekként rögzített történet fél- vagy rejtett igazságaival. ,,Itt áll a valóságlakkozó kis ember." A kiskamasz tudatán átszüremkednek a teljében tomboló kommunizmus évei a kor minden stílusjegyével. Az író kamaszkori és fiatalkori önmagával kíméletlenül szembesülve végigírja ,,pontos, igaz" történetét, melyben fellángolnak Európa 1968-as reményei, és az Isten háta mögötti székely falucska egy groteszk éjszakán átéli a harmadik világháború kitörésének pánik-hangulatát, majd a rendszerváltozás talányos, keserű színjátékát. Szávai Géza későbbi regényeiből ismert egyedi elbeszélőstílusának ,,útját visszakövethetjük" itt a gyermekkor szenvedélyes, ellentmondásos világába.

Szávai Géza - Aletta ​bárkája
Kereskedők ​és hittérítők hajóján érkezik édesanyjával az 1630-as évek elején a forrongó Japánba a holland gyereklány, Aletta Huebler. Kyushu szigete ekkor az európai vallásháborúk egyik "kihelyezett hadszíntere". A tét: ki fogja keresztény hitre téríteni a japánokat - a katolikus Rómát képviselő portugálok és spanyolok, vagy a hitet reformáló hollandok? Japán úgy próbálja védeni magát, hogy kiirtja a keresztényeket, teljesen lezárja határait, és két évszázadra elszigeteli magát a külvilágtól. A véres keresztényirtások idején érik nővé a megalázott Aletta, akinek néhány évig még meghagyják az életét. Két -japán!- gyereke (és a gyerekek feltételezett gyerekei) után több nemzedéken át nyomozó és a történetükkel szembesülő japánok tudatában végig dereng nem csupán saját történelmük, hanem Aletta és Kodzsima Miki életének ellentmondásokkal terhelt értelme is. A regény az egymás mellé, közös térbe, szerelembe, apaságba, anyaságba, eltérő hitekbe, ösztönökbe zárt emberek egymásra tárulkozásának -és kényszeres védekezésüknek- leheletfinom rajzával a lélek és a sors különös tájai felé sodor. Az olvasó pedig döbbenten tapasztalja: milyen ismerős a titkolt félelmeknek, tétova reményeknek ez a kegyetlen, könyörtelen világa.

Szávai Géza - Valaki ​átment a havon
A ​regény az 1900-as éveket és az évszázadot meghatározó eseményeket, Kelet-Európa akkori kamaszvilágát, titokzatos döntésekkel, azok következményei miatt sérült közösségi tudattal terhelt világát pontozza körbe. A könyv a szerző által ifjúkorában megálmodott-tervezett Kisregények és nagyregények sorozatban jelenik meg.

Szávai Géza - Burgum ​Bélus és a repülőszőnyeg rejtélye
Szávai ​Géza meseregény-sorozatának újabb kötete az Ezeregyéjszaka varázslatos világába vezeti az olvasót. A nyelvi humorban, fordulatokban bővelkedő történet során a nagy detektív megoldja a sokszáz éves rejtélyt.

Szávai Géza - A ​nagy átmenetelés
1989-ben, ​az átmenet évében Szávai Géza is átment több szerzőbe. Elképedéseit vidámságba oldva jegyezte-rajzolta a nagy átmenetelést, a történelmi vígeposzt a szerzői gárda: Sz. G., Dali Endre, pipás és a többiek, de főként a kiküldetésben lévő ördög: Geezen Guuz jeleskedett. Geezen Guuzt a Pokoli Nagytanács Magyarországra küldte ugyan, de a gyakornok-ördög az egész Földet szemlézi. Érdeklik a fejformákra hajazó Földgolyó változásai, a politikai tájművészet minden mulandó alkotása. Geezen Guuz tudósítja pokoli megbízóit mindenről ami a földi (berlini, kínai stb.) Nagy Falak és Nagy Szakadékok körül történik. A Csillagos Magyar égről és a Magyar Világóceánról is van jelentenivalója. Na és persze, a nagy pálfordulások, átmenetelések is foglalkoztatják a csodálkozó ördögöt...

Szávai Géza - Múlt ​évezred Marienbadban
Az ​érzékeny, rendkívül tehetséges, kilencéves fiú a máriarévi gyermekotthonban talál pár évre menedéket, majd innen is tovább sodorják a rendszerváltás utáni Magyarország válságos történései. Szávai Géza regényének kilenc könyve hatalmas folyamként járja át - és körül! - a \"gyerekfelnőtt\" Vincze Flórián elképesztő világát. A kamaszlélek kivételes logikával táplált kohójában a 2000-es éveink (napjaink) izzanak, a történelem ontja a salakot, és a hihetetlen precizitással megidézett körülmények forgatagában a szereplők sorsa bűnök, vezeklések, politikai csaták, pszichológiai játszmák és megrendítő érzelmek között kanyarog az előreláthatatlan végkifejlet felé.

Szávai Géza - Torzmagyar
Én ​vagyok torzmagyar - e könyv legelső sorában sietek ezt kijelenteni, mert tudom, hogy magyarázattal tartozom, mielőtt még félreértenének. Kisebbségi magyarnak születtem, torz és egyre torzítóbb világba; életem első negyven-ötven éve (egy fél évszázad!) torzulásaim leküzdésében telt el - de azt nem tudom, hogy mekkora sikerrel jártam. Ennek a könyvnek a műfaját sem tudom, nem is akarom meghatározni. Talán utószó a most emlegetett fél évszázadhoz; vagy előszó a következőhöz? Vagy valami egyéb? Eldönti az olvasó, aki magyar, de legalábbis tud valamit a magyarokról, irodalmukról, hiszen csak magyarul olvashatja ezt a könyvet. (Mennyi "magyar" egy mondatban!) Gondolom, ezért is adhattam a kötetnek ezt az őszintén torz címet. (Szávai Géza).

Szávai Géza - Ribizlikávé
Szülők, ​nagyszülők és gyerekekkel foglalkozó felnőttek számára készült a kisgyerek belső világát feltérképező Lánc, lánc Eszterlánc című sorozat, amelynek új kötete, a Ribizlikávé -(A gyermek nyelve és világa) a nyelv születését, sziporkázását vizsgálja, és mindannyiunk számára bizonyítani szeretné: nemcsak a szeretet, a gondoskodás és a felelősség köt kicsinyeinkhez, hanem fantasztikus szellemi élményt jelent a gyerekekkel foglalkozni.

Szávai Géza - Vígesztendő ​- avagy a humor körforgása a természetben
A ​humor előfordulása a természetben című tanulmányában Arisztotelész kifejtette, hogy ahol kacagás-lelőhelyre bukkantak a világban, ott a nevetés kellékeként szükségképpen embert is találtak. Mivel kacagás nincs ember nélkül, ebből a nagy görög tudós - és követői - véleménye szerint az következik, hogy az emberiség fennmaradása szükségszerűnek látszik. Mert kár lenne, ha a humor kiveszne a Földről. A gyémánt az ember nélkül is tovább ragyog, vagy a mélyben rejtőzik és tökéletesedik, de a kacagáshoz ember szükségeltetik. A VÍGESZTENDŐ egy erőteljesen körvonalazódó humor-enciklopédia tengelye és vígan forog körülötte minden, miről tudni érdemes. Ez a robusztos világérzékelés a teljességre figyel, és vallja: Az volna tragédia, ha az embernek nem lenne humora. Szávai Géza könyve lenyűgözően szellemes vígelszámolás a helyzetünkről (VÍGÜNK VAN?!), amely mint tudjuk: éppen fokozódik. A könyv megjelenését támogatta az NKA.

Szávai Géza - Séta ​gramofonzenére
Szávai ​Géza regényének egyik hőse, foglalkozása szerint matematikatanár, harmincegyedik életévében mérleget készít; elhatározza, hogy megírja családja történetét. Így tárul fel aztán lapról lapra a Jánosok sorsa, a “dinasztiaalapító” főtörzsőrmester Johannes Benedekkel, a narrátor dédnagyapjával kezdődően a filozofáló hajlamú nagyapán, majd a Jánosok sorából jámborságával kitűnő apán keresztül a sorba ismét visszailleszthető krónikásig, illetve annak gyermek-fiáig. A hősök mögött a háttér is kirajzolódik: Johannes Benedek első világháborús élményei; az iparos nagyapa életútja; az ötvenes évek hangulata, közérzete az apa életének tükrében; végül az elbeszélő gyermekkorának színes világa. A látszólag bonyolult, de valójában világos, könnyen követhető szerkesztésmód összefogja és lezárja, de ugyanakkor meghosszabbítja a valóságos felé a regénybeli történés szálait.

Szávai Géza - Burgum ​Bélus és a hétfejű sárkány
„Kicsi ​a világ, de nagyra nőhetne benne a derű!” – vallja Burgum Bélus. GYERE VELÜNK BURGUMBURGBA! Burgumburg mesés hely, ahol minden megtörténik, amit csak jókedvünkben elképzelhetünk – vagy el sem tudunk képzelni! Burgum Bélus, a mesterdetektív nyomozásai vastag köteteket töltenének meg. A BURGUMBURG füzeteiben a nagy detektív egy-egy nyomozását olvashatod.

Szávai Géza - Burgum ​Bélus mesterdetektív nyomozásai az óceánban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szávai Géza - Láss ​csodát!
Látni ​és rajzolni is velünk, tőlünk, felnőttektől tanul a kisgyerek. Miközben rögzíti amit (és ahogyan!) lát, néha döbbenetes kifejező erővel közli gondolatait, érzéseit, fogalmazza meg közérzetét a világban. Ezeket a magánemberi élményeimet szerettem volna közösségi élménnyé kiáltani három évtizeddel ezelőtt, amikor elhatároztam, hogy Gyermekvilág trilógiát írok. Tegyük szellemi élményünkké a gyereket!, hangoztatom azóta, már nem csupán apaként, hanem íróként, szerkesztőként, aki gyerekek ezreivel, tízezreivel írtam-rajzoltam-meséltem közösen. A hazugság forradalma (a kisgyermek és a valóság) a mese születését járta körül, a Ribizlikávé (a gyermek nyelve és világa) a szavakból épített világ sziporkázását mutatta fel, a Láss csodát! pedig a gyermekrajzokban tetten érhető értelmi és érzelmi látást, a rajzban-gondolkodást vizsgálja. (Szávai Géza)

Szávai Géza - Csodálatos ​országokba hoztalak
A ​„csodálatos országokból” álló világ állapotát a huszadik század elejére annyira felforgatták a háborúk, forradalmak, világrengető eszmék, hogy Szávai Géza regényének hősei már „a lét boldog semlegességére” vágynak. A semlegesség fellegvárában, a csodálatos Svájcban, az úgyszintén csodálatos Transzilvániában, no meg a forradalmi Oroszországban, vagy a talányos Amerikában - szerte a világban - keresnek megoldást életükre. A női lét szabad kiteljesítésére törő Sophie M. groteszk anyasága, vonzó nőisége éppolyan talányos, mint a nők által „becsvágy nélküli férfiállatnak” tekintett - és csodált - Henri Durand furcsa életérzékelése, vagy Kendy Joséphine élete és a pszichológiáról vallott elképzelései. Minden sors: sodró regény, melyeket sok dimenziójú regényköteggé sodor a szerzői invenció és a megvalósított szándék: csodálatos országokba hoztalak.

Szávai Géza - Kivégezzük ​nagyapádat
A ​Gáspár testvérpár, az iszonytató betegségében korán elhalt Bence és a mindent túlélő Áron gyerekkora az egyenlőséget hirdető történelmi korszak – a kommunizmus – tombolásának idejére esik. De az egymást követő gyereknemzedékek sorsát mélyebben gyökerező erők, múltból rájuk szabadított, ösztönné szervült ítéletek játéka is meghatározza. Tovább élő „kivégzősdik” erőterében nő fel áldozat, hóhér, kibic, szemtanú – a mindenkori jelen örök szereplői –, emberéleteken át tör utat magának düh, bosszú, előítélet, szerelem. A bátyját túlélő Gáspár Áron keservesen megtanulja, de a gyermekének tekintett félcigány kislány, Fruzsina még csak nem is sejti, hogy az életük: sosem lesz egyenlő életük idejével, nem lesz azonos megélt éveik történéseivel. Szávai Géza pályakezdő regénye közel negyven év után is döbbenetesen idézi az akkori „közelmúltat” – folyamatos jelenként. 

Szávai Géza - Ki ​látott minket meztelenül?
- ​Menjünk haza - mondta a Mester. - Hozzám haza? - kérdezte szép, szőke szeretője. - Hozzád haza - bólintott a Mester. Az udvaron Zsiga pavilonja, ennek előszobájában iddogált néha a Mester, s olykor a kör alakú rekeszből a medvét is kiengedte maga mellé. Mindig megpaskolta a Zsiga tarkóját, valahogy úgy, ahogyan az idősebb férfi szokta vállon veregetni a fiatalabbat. - Féltékeny vagyok erre a Dzsigára - vallotta be a Mester. - Túl fog élni engem, bár még nem néztem utána, mennyit is él egy medve.

Szávai Géza - Száz ​lábnak is egy a vége
Tudja ​valaki, hogyan nézett ki a valóságban Micimackó? Látott valaki hiteles fényképet Micimackóról? Ugye, hogy ti is csak lerajzolva láttátok? És most fogózzatok meg: a Háry János Akadémia fotósa lefényképezte az Elvarázsolt Völgyben - a híres Micimackót. A hihetetlen történetet „hihető fényképek” alapján követheted ebben a könyvben. Egy érzelmes struccleány szerelmes lett a Lila Hagymába... Hihetetlen? Erről is fényképek és rajzok tanúskodnak. A Lila Hagyma strucc-politikájáról és az érzelmes strucc hagyma-politikájáról szóló vidám történet megmozgatja a szívünket, és persze az eszünket is... Olvashatsz még ebben a könyvben kacagtató, füllentős meséket a vadnyugati prérin vágtató seriffekről, nevető fákról, csodálatos tehenekről, tündérszép királylányokról, hatszáz éves kislányokról, tigrisekről... És sok mindent megtudhatsz, például azt is, hogyan működik a vidám füllentéseket gyűjtő Háry János Akadémia. Burgumburg mesés hely, ahol minden megtörténik, amit csak jókedvünkben elképzelhetünk - vagy amit el sem tudunk képzelni! A Burgumburgi Vidám Könyvekben derűs történeteket, vidám meséket találsz.

Szávai Géza - Én ​ne lennék eszes gyerek?
Felnőttként ​már úgy szerettem volna visszaemlékezni, hogy kisgyerek koromban vidáman megvontam a vállam, nevettem, és hangosan kiáltottam a világba: „Én ne lennék eszes gyermek?”… Nem így volt, és saját gyerekkori bátortalanságomon már nem változtathatok. De azt megtehetem, hogy minden kételkedő, tétova gyereknek azt mondom: „Te ne volnál eszes gyerek?!” Hidd el, az vagy! Tanúsítani fogják ennek a könyvnek a szereplői is. Kívánok nektek vidám találkozásokat az eszes kis Annával, Király Gyurkával, Háry Janikával, Münchausen báróval, Jeromossal, a szamárral és a többi jókedvű társaikkal. Jó szórakozást, barátaim, eszes lányok, eszes fiúk, eszes gyerekek! – írja a könyv ajánlójában Szávai Géza. Öt éven felülieknek ajánljuk: minden eszes gyereknek, szülőnek. Eszes nagymamáknak és nagypapáknak is.

Szávai Géza - Székely ​Jeruzsálem
Erdély ​legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett - a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat... A hitújítás lázában Péchi Simon és követői olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat. És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de "lelkileg zsidó" székelyföldi emberek szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok - így nevezte őket az erdélyi köznyelv - vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a "bevett vallások" mellett nem tűrték meg... Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált - már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben") élt néhány zsidózó család... Aztán jöttek a zsidótörvények... Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez... Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek - kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.

Szávai Géza - A ​Zöld Sivatag vőlegénye
Volt ​egyszer egy különös kis robotgyerek, Koko Samu, akiről csak a barátai tudták, hogy: érez és gondolkodik! És volt egyszer egy város, ahol felhőkig érő toronyházakban laktak az emberek, és csúcsforgalom idején az utcákon alig lehetett látni a kipufogócsövek füstjétől, amely szürke felhőkben telepedik a házakra... Ebből a városból indul el kalandos vándorútjára Koko Samu és barátja, Brekkeghy Bercy, a furfangos béka, a tudós szamár és egy megkínzott juh. Útközben egyre sokasodik a csapat. Egy őskorból itt maradt tojásból kikel, és óriássá nő Páncéltörő Dino, a dinoszaurusz... Ők oda menekülnek, ahonnét mindenki elmenekül: a sivatagba, mely igazában csak azóta sivatag, amióta az emberek azzá tették. Koko Samu és csapata a sivatagban építi föl új otthonát - sőt nem csak otthont építenek, hanem arra is képesek, hogy az élővilág erejével meggyógyítsák és újra zöldbe borítsák ezt a sivár vidéket. Útjuk nem csupán nehéz, hanem veszélyes és kalandokkal teli. Szávai Géza humoros fordulatokban, izgalmas kalandokban bővelkedő meseregényéhez Keresztes Dóra készített bámulatos rajzokat: ha megpörgeted a lapokat, egy mozgó képsort, egy különös rajzfilmet látsz! Jó szórakozást!

Szávai Géza - Az ​elrabolt Burgum Bélus
Burgumburg ​mesés hely, ahol minden megtörténik, amit csak jókedvünkben elképzelhetünk-vagy amit el sem tudunk képzelni! A Burgumburgi Vidám Könyvekben derűs történeteket, vidám meséket talál a kis olvasó, aki már jól ismeri Burgum Bélust. Ebben a kötetben Burgum Bélus világhírű mesterdetektív újabb, izgalmas nyomozásairól olvashatunk. A kalandos történet során maga a nagy nyomozó is csapdába esik, de megmenekül, és sikerrel fejezi be nyomozásait az Ezeregyéjszaka mesés, ám veszélyes színhelyein.

Kollekciók