Ajax-loader

Nagy Lajos könyvei a rukkolán


Nagy Lajos - A ​lázadó ember
A ​lázadó ember, Nagy Lajos önéletrajzának első kötete a Ferenc József-i "boldog békeidőkben" kezdődik, és az első világháború kitörésével fejeződik be.

Nagy Lajos - A ​hűséges szegényember
Nagy ​Lajos e kötetben közreadott novelláiban és karcolataiban is mesteri jellemzést ad a Horthy-korszak Magyarországának társadalmáról, a híres és hírhedt gazdasági válságról, a frankhamisítási perről, a fasizmus térhódításáról, egy sor más akkori eseményről és jelenségről, mely a szocialistává érlelődő írót tiltakozásra késztette. Tömör, szűkszavú szatíráiban nevetségessé tesz minden emberi és társadalmi fonákságot, gondolatokat ébreszt, egyben szórakoztat is.

Nagy Lajos - Fő ​az illúzió / A tanítvány
elbeszélő ​művészetének egy újabb, sajátos metszetével ismertetik meg az olvasót. Ezekben az írásokban ugyanis a mese, a fikció szervezi az irodalmi szöveg építőelemeit, és az íróra oly jellemző tény- és tárgyszerű szociográfikus megközelítés csak búvópatakszerűen bukkan föl, és akkor is inkább dramaturgiailag, funkcionálisan beépülve a szereplők megnyilatkozásaiba, semmint az eseményeket kommentáló szerzői állásfoglalásokba. Nagy Lajos tehát mesél, többnyire csattanóra épülő, bizarr, ám mégis hiteles történeteket. Ezek a negyvenes évek elején különféle "füzetes regénytárakban" megjelenő kisregények többségükben korábbi novellák továbbfejlesztett változatai: a novellisztikus tömörséget föloldó újabb epizódok nemcsak a terjedelembővítést szolgálják, hanem lehetőséget kínálnak az írónak az írásmű által befogott valóságmetszet árnyaltabb, újabb dimenziókkal bővített ábrázolására, s így mintegy keresztmetszetét adják a korabeli magyar társadalmi valóságnak, ráadásul szórakoztatóan, olvasmányosan. Nagy Lajos elsősorban a kívülről, felszínesebb szemléletben homogénnek látszó társadalmi osztályok bonyolult, belső továbbrétegződésére figyel; az alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat vizsgálja olyan élethelyzetekben, melyekben a lappangó konfliktusok, érdekellentétek már-már szétrobbantják a társadalom vagy a kisebb közösségek által szentesített status quót. A detonáció azonban elmarad. Az erő- és gerincpróbáló tettek helyett méltatlan kompromisszumok tolják úgy-ahogy helyre a már-már megbillent egyensúlyt. Happy end nélküli, rezignált írások ezek; még a szintén e kötetben közölt A tanítvány írójából is kitör olykor-olykor a kételkedés, noha kétségtelen, hogy ebben az önéletrajzi ihletésű, összegező regényében Nagy Lajos már egy társadalmi osztály elkerülhetetlenül közelgő végnapjait jeleníti meg. A szkepszis persze az ellenségben is a sebezhető embert kereső humanista íróé, aki végül is kénytelen rádöbbenni, hogy az ellentétek kibékíthetetlenek. De eddig a fölismerésig gyötrelmes út vezet. Amit az író maga is megjárt. Miként Kosztolányi írja róla: "...ő fontos és nagy szerepet tulajdonít az élménynek. Alakjai - érezni lehet - eleven modellekről mintázódik. Szellemi élete középpontjában nem is a művészet van, hanem inkább az ítélet, az erkölcs, az igazságosság."

Nagy Lajos - Három ​boltoskisasszony
Csöndes, ​szelíd szavú ez a regény, de ostoba és csúnya az a harc amelyet a "három boltoskisasszony" közül a két fiatalabb indít az idősebb ellen. Ilonát, aki anyjuk helyett anyjuk volt, és szüleik halála után egyedül vezette a rájuk maradt kis boltot, fölcseperedő húgai majdhogy kisemmizik a jussából... A "három boltoskisasszony" ugyanabban a faluban él, amelyről Nagy Lajos szociográfiai remekművét írta. Nevezheti az író Kiskunhalomnak, Dunaszemesnek végül is szülőhelyére, Apostagra ismerhetünk, egyszersmind a magyar társadalom harmincas évekbeli hiteles képére.

Darvas József - Déry Tibor - Kassák Lajos - Nagy Lajos - Virradat ​előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy_lajos_-_kiskunhalom_(millenniumi_k%c3%b6nyvt%c3%a1r)
elérhető
0

Nagy Lajos - Kiskunhalom
Ez ​a könyv a két háború közti magyar írószociográfiai irodalom úttörő, klasszikus remeke, írója szülőfalujáról, Apostagról. Egyetlen nap leltára, hajnaltól hajnalig tartó huszonnégy óra eseménymozaikjainak egymáshoz illesztése, 1932. augusztus tizenhetedikén, szerdán. „Kemény, öröm és szépség nélküli élet bontakozik ki ebben a falu-monográfiában. - írta a Kiskunhalomról 1934-ben Bálint György. - Ridegség, gőg és kapzsiság egyrészről, fásultság, kétségbeesés, kényszerű, eltompult megalázkodás másrészről: ez Kiskunhalom életének lelki tartalma.” József Attila pedig baráti levélben így jellemezte a könyvet: „Bennem szinte szorongást keltett a Kiskunhalom végzetszerűsége. Mert nem az a végzetszerű, hogy a hős a végén elbukik, hanem hogy a hős egy pakli dohányt vesz a trafikban, hogy tehát soha senki nem lehet hős.”

Nagy Lajos - Vadember ​/ A tanítvány
Az ​1926-ban írt _A vadember_ Nagy Lajos pályáján belül is kísérleti jellegű. A többször átdolgozott műről maga írja. "...nem éppen tökéletes, sőt stílusbeli, megírási zavaroktól sem mentes, de tele jóindulattal és sok újnak akarásával.” Jóllehet a "sok újnak akarása" itt még megreked a szándék szintjén, de már _A vadember_ is fölcsillantja a később tökélyre fejlesztett Nagy Lajos-i regényforma erényeit: a mozaikokból összeálló totalitást. Az idő itt még a 19. századi regény kedvelt különc hőseit támasztja föl, "különleges sztoriról" is gondoskodik, hiszen a kisvárosi házasságtörő asszony kálváriájáról mint szűzséről valóban csak a port kellett letörölni. De hogy a zsarolással egybekötött szokványos történet mégis megújul, és nyílvánvaló fogyatékosságok ellenére is hamisítatlanul Nagy Lajos-ivá válik, az a cselekmény mellékágaiban föltárulkozó plasztikus társadalomképnek köszönhető.

Covers_248372
elérhető
0

Nagy Lajos - Jeremiáda
"Füst ​Milántól tudjuk, hogy a 'bértollnok' kifejezés Nagy Lajos >>nyelvújítása<< - írja Kónya Judit, a sorozat szerkesztõje az íróról szóló monográfiájában. Ezt a gyilkos új magyar szót csak az találhatta ki, aki sohasem "szegõdött el", aki sohasem alkudott meg, akinek mindig megvolt a maga "különvéleménye"... Tanúság rá e kötet valamennyi novellája. 1921 és 1930 között írta õket, tehát a legvadabb ellenforradalmi kurzusban és a legvadabb gazdasági depresszió poklában. A nyomor jeremiádája ez a kötet; az anyagi és intellektuális nyomoré, melybõl az írónak is kijutott, s amit nem lehetett fatalista módon, valamiféle predesztinációként elfogadni. Nagy Lajos kristálytisztán látja a helyzetet, nem ad hitelt semmiféle propagandának. Õ mindig, következetesen baloldalról bírál. Formailag is hat rá a progresszív irodalmi emigráció avantgárd szelleme; novellái egyre "direktebbé" válnak, tárgy- és tényszerûek, már-már dokumentumok. Elszaporodnak írásaiban az álfabulákba oltott példázatok: nemritkán expresszionista stílusjegyekkel. Névválasztásai is magukért beszélnek: Dr. Kényes, Kukuriku tábornok, Dagadt Pál bankigazgató (lakik Tobzódó u. 5.), Roncs János napszámos, Senkiházi úr stb. Szorongásait s nyilvánvaló neuraszténiáit is "kiírja": vezérmotívuma e kötetnek a nyomorult szegény embert érõ autóbaleset, s megint és újra visszatér a házitanító megaláztatása. Oly direkt, hogy néha már önmagát is megjeleníti egy-egy írásában. Érzi, hogy a korbali széplélek fikcióáradatát fel kell robbantani - ténybomábbal. Akár a szerzõ személyének, érzelmeinek, szubjektív attitûdjének "bedobásával" is. Mert Nagy Lajos nem finnyáskodik. A "pesi élc" nála nem vaktöltény. Iróniája - különben ritkán csillanó humora - most telibe talál. Kíméletlenül. Még sokat emlegetett pesszimizmusa is termékeny. Mert tudja okát, mert in situ írja le, s nem holmi divatos hóbortokban, politikai panaceákban keresi. Ő racionalista. Ez óvja meg a kurzus szellemi mákonyának fogyasztásától. Õt semmivel sem lehet megetetni. Még Trianonnal sem. És ebben szinte egyedülálló. Õ nem sír vissza területeket, neki Schwarcz úr ugyanolyan ágrólszakadt szerencsétlen, mint kortársa, a munkanélküli Kovács János. Más kérdés, hogy "elaprózta önmagát" - mint Illyés Gyula írta. De ugyanõ teszi hozzá: "És ki tartotta számon írói munkásságát? Miért maradt éveken át mindig csak ígéret? Miért nem dolgozhatott hosszabb lélegzetû munkán, mert máról holnapra élt, és mégis bizonyított." Igen, bizonyított. Leszólhatta õt a korabeli kritika azzal, hogy nem novellákat, de vitairatokat, miniatûr szociográfiákat, pamfleteket ír. De megint Illyés Gyulával szólva: "Engem elõször ezekkel gyûgözött le, ezekkel tett hívévé Nagy Lajos." És ezekkel hat ma is. Jó fél évszázad távlatából.

Nagy Lajos - Képtelen ​természetrajz
Kötetünk ​Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza, Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb tényekben, az általános figyelmet sokszor elkerülő részletekben lásson rá jelentékeny és jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem a társadalmi és emberi fonákságokat. Karcolataiból a Horthy-korszak szinte teljes képe bontakozik ki: Nagy Lajos kíméletlen iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. Vérbeli szatírairó: nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással hanem az akkori társadalmi és emberi fonákságok nevetségessé tételével győzi meg.

Nagy Lajos - A ​tanítvány
A ​Tanítvány Nagy Lajosnak önéletrajzi jellegű regénye, egy szegény fiatalember nyári instruktorkodásának története egy földbirtokos grófi családnál. Nagy Lajos huszonegy éves korában jogi alapvizsgára készíti elő a dúsgazdag Jankovich-Bésán Endrét, ennek az ifjúkori élménynek remek irodalmi megformálása ez az 1944-ben írt regény. a regény tökéletes szociográfiai pontossággal feltérképezi a grófi család életét, az uralom viszonyait, az arisztrokraták gondolatvilágát, előítéleteit és megmutatja azt a mérhetetlen és áthidalhatatlan távolságot, ami a gróffiú és az instruktor között, a két világ között tátong. Pompásan megrajzolt figurák, a grófi család és a nevelő környezetének tipikus alakjai népesítik be a regényt. Nem lehet elfelejteni a megalázott Varga bácsi görnyedt alakját, Sunykó cigánylegény döbbenetes hatású meghurcolását, Vérfi kasznár vérlázító figuráját. Itt is - mint minden művében - nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással, hanem a leplezett logikai és főleg társadalmi ésszerűtlenségekkel győz meg. Írói alaphangja is csak ezt támogatja. Hiányzik belőle minden szónokiasság, pátosz, szentimentális elérzékenyítés, tömör, szűkszavú mondataiban az értelemre akar hatni. Nem maga indulatoskodik - a közlés módja lázít.

Kokas György - Nagy Lajos - Rózsahajtatás
A rózsa világviszonylatban is a legnépszerűbb virágsztárok egyike. Hazánkban hajtatása az utóbbi években visszaesett, aminek elsősorban a régi gazdaságtalan termesztéstechnológia volt az oka. A szerzők e könyvvel bebizonyítják, hogy a hazai tapasztalatok és a feldolgozott külföldi irodalmi adatok alapján napjainkban is lehet rózsát hajtatni gazdaságosan az emelkedő fűtés- és fenntartási költségek mellett is. A kondicionált térben nevelt rózsa termesztésével első ízben foglalkozó könyvet kis- és nagyüzemi szakembereknek, kistermelőknek egyaránt ajánljuk.

Nagy Lajos - Igék ​hétköznapokra
A ​Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház latin jelmondata magyarul: A BETEG ÜDVE A LEGFŐBB TÖRVÉNY (SALUS AEGROTI SUPREMA LEX ESTQ). _______________________________________________„Mit tehetek érted?" ________________________________________________________(2Királyok 4,2) Ez a könyv kötete annak a sorozatnak, amely Nagy Lajos református esperes-lelkipásztor, kórházlelkész hétkezdő áhítatainak gyűjteménye. Ezek a meditációk a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában hangzottak el, orvosok és főnővérek előtt, ám nemcsak nekik szólnak, hanem mindazoknak, akik testi-lelki gyógyulásra, megújulásra várnak. Nagy Lajos lelkipásztor alapossága, pontossága, felkészültsége minden meditációban, mint egy-egy kis gyöngyszemben, tetten érhető: ám idézetei, képei, témaválasztásai soha nem öncélúak, hanem mindig a másik embert akarják építeni, legyen az orvos, beteg; hívő, vagy kételkedő; egyházi, vagy egyháziatlan ember. Ezek az írások gyógyítóan megszólítanak: egyéni csendességben, családi áhítatokon ugyanúgy áldott lelki irodalom, mint gyógyulásra várva, vagy betegjeink gyógyulásáért imádkozva. Steinbach József református lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke

Nagy Lajos - Budapest ​nagykávéház
Részlet ​a műből: "Naprendszerük a világűrben van, ez bizonyos, bár hogy a világűr micsoda, azt talán maga Einstein sem tudja. Naprendszerünk középpontja a Nap. Ez egy óriási izzó gömb s ennek a gömbnek bolygói vannak, melyek a saját tengelyük körül forognak s a Nap körül keringenek. A bolygók különböző nagyságúak, számuk, ha igaz, kilenc, ezeknek egyike a Föld. A naprendszerünkön kívül eső világ teljesen ismeretlen előttünk, hiszen még azt sem tudjuk, hogy a világűr véges-e, vagy végtelen, de a naprendszerünkön belül való világról is ugyancsak hiányosak az ismereteink. Nem tudjuk például, hogy a Marson, vagy a többi bolygón van-e élet. Az azonban bizonyos, és körülbelül mindnyájunk számára az, hogy a Földön eleven lények élnek, növények, állatok és emberek, sőt az emberek számáról is van megközelítő fogalmunk. Körülbelül kétezermillió él, dolgozik, termel, fogyaszt, élvez és szenved ebből a fajtából."

Kassák Lajos - Nagy Lajos - Szántó György - Szép Ernő - Elbeszélések
Tartalom: Tavaszi ​felhők Prof. Csizmadia Erdélyi biedermeier Karacsné nagyasszony.

Nagy Lajos - A ​kutya / A macska
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - Aquincumi ​múmia-temetkezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - Egyiptomi ​íródeák
Történetei ​nagyobb részt pesti típusok körül bogozódnak, alakjai a nagy körutak sivár fényárjában sürögnek, ahová a szennyes, sötét mellékutcák öntik át őket, mint vaksi, gonosz mellékfolyócskák, a nyomorúság alattomos sodrú patakjai… Szárazon, egyszerűen állítja be őket, olykor furcsa, fanyar humorral, s gyors ütemben pergeti le félretaposott életük egy-egy apró tragédiáját. Éles vonásokkal húzza körül a kontúrokat, melyek feledhetetlenül mélyen vágódnak bele emlékezetünk elevenjébe… Az emberi komiszságokat szinte démoni erővel jeleníti meg, a kocsisával kegyetlenkedő báró, a parasztkínzó csendőr csakúgy döbbenetes plasztikával lép elénk, mint a csúnya leány kínálkozásait lerázó fiatalember… Úgy hat ezeknek a novelláknak rejtett, különös líraisága, mintha kíméletlen bántó villanyfénnyel világítana bele valaki egy-egy alak arcába, élesen látjuk a riadt, tépett vonásokat s az alak mögött ugyanakkor fantasztikus, ferde, nagy, szomorú árnyék vetődik fel a végtelenségbe. Az érzéseknek ez a hullámzó fájdalmú játéka, az alakok beállításának, a történetek lüktetésének ez a tragikus elmélyülése az olvasó lelkében, Nagy Lajos novellaköltészetének fő értéke. Így kapunk mély, sajgó lírát, noha aránylag kevés helyen fűz érzelmi kíséretet mondanivalóihoz az író. De abból, ahogyan alakjainak seregét összeválogatja, történeteit szűkszavú, végzetes iramlásra kényszeríti, ellenállhatatlanul előtör a lírai hév: a téma már egy mély líraiság tüzén olvadt át, mielőtt egyáltalán felbukkant a művész fantáziájában. Lávakövek gránitfeleselésével zendülnek meg a kemény témák az író vésője alatt, szürkeségük forró szikrákat hány. A két legmélyebb indulat, mely ősanyagukat kiolvasztotta, a fiatal férfiléleknek legfélelmesebb hőfokú kohóiból csap elő: az egyik a fájón és megalázottan testi szerelemvágy, a másik a korhadt, tűrhetetlen becstelenségű világrend ellen törő lázadozás – börtönfalakat dönget ez a felvérző öklű líra, s az egyik börtön maga a fájdalmas zsongású ifjúi test, a másik börtön a buta, ósdi, renddel körülrácsolt társadalom. Itt érintkezik Nagy Lajos novellaköltése a legújabb generáció forradalmas hitvallásával, a világszemléletes irodalommal: a korhadt régi világ képeit hű pontossággal tükröző szem e képek mögött belső tüzek izzásától fényesül: a lélek olthatatlan vágyától egy jobb, nemesebb, igazabb világrend után. Tóth Árpád

Nagy Lajos - 1919 ​május
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - A ​tanítvány / Kiskunhalom / A falu álarca
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Lajos - Nagy Lajos - Budapest ​története a török korban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - Pincenapló
A ​Pincenapló, amely első ízben közvetlenül az ostrom után, 1945-ben látott napvilágot, őszinte hangú, rendkívül gazdag, szemléletében egyéni felidézése 1945 első heteinek, azoknak az időknek, amikor a háború elvakult hívei és szerencsétlen üldözöttek, közönyösök, gyávák és a jövőben reménykedő emberek együtt húzódtak meg a bombázások és harcok elől a város pincéiben, ki várva a közeledő Vörös Hadsereget, ki pedig félve tőle. A vallomás őszinteségével, a részletek hitelességével, a tanú tárgyilagosságával, de egyszersmind a szocialista író indulataival ábrázolja Nagy Lajos ezeket a napokat, halhatatlan emlékiratot adván történelmünk egyik legiszonyatosabb korszakáról.

Nagy Lajos - Razzia
A ​szerző novellisztikájának legjava Réz Pál válogatásában: Este van, Nyitott ablakok, Egy berlini lány, Tanyai történet, Tornázó diákok, Menekülés, Utcai baleset, A kastély vendége, Farkas és bárány, Jeremiáda, Napirend, Razzia, Lyukas harisnya, A három éhenkórász, A talált húszas, Próba a cukorral, A tolvaj macska...

Nagy Lajos - A ​szobalány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - A ​falu álarca
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - Egy ​lány a századfordulón / A fiatalúr megnősül
Az ​1940-ben, a Híd című folyóiratban folytatásos regényként megjelent Egy lány a századfordulón árulkodóan mutat a harmincas évek úttörő szicográfusára, a műfajteremtő Nagy Lajosra. Olyannyira, hogy a bulvárregények kelléktárát idéző írásmű a maga kiagyaltnak tetsző alaptörténetével (polgári szülőnél nevelkedő törvénytelen arisztokrata - afféle jég hátán is megélő - leány tündöklése és bukása) végül is beleütközött a Károlyi grófok családi cenzúrájába: a regény további megjelentetését megakadályozták, a teljes mű nem is jelent meg életében: a regény befejezése hagyatékából került elő. A sors keserű iróniája. Úgy látszik, Nagy Lajos még akkor is darázsfészekbe nyúl, ha látszólag csak a tovaröppenő pillangót akarja elkapni. Pedig ez az álmatagon szentimentális történet - más író tollából - ártatlan, könnyű esti olvasmány volna, de Nagy Lajos óhatatlanul is elkalandozik, szinte magára hagyva hősnőjét, hogy az író-szociográfus szemével lássa és láttassa az egyéni sorsproblémák általánosítható vonásait. Hogy föltárja a gazdagsági konjunktúra és dekonjunktúra hullámzásainak kitett emberek szorongató helyzetét, a megélni és túlélni imperatíviszának engedelmeskedők hányattatásait a különféle társadalmi és gazdasági szférák farkastörvények uralta labirintusában. Az 1941-ben szintén folytatásokban megjelent A fiatalúr megnősül című regény ugyanezt a kettősséget hordozza. A szabványos "meseautó-történet" ugyanis egyetlen, de alapvető vonatkozásában rendkívüli mélységet mutat meg. Ez pedig a fiatalúr parvenü kispolgár családjának életmódja és végletesen eltorzult értékrendje. Ezek ábrázolásában újra a Kiskunhalom vagy még inkább a Budapest nagykávéház írójára ismerhetünk, aki kegyetlenül szarkasztikus távolságtartással tudja fölrajzolni a félszavak és félgesztusok mögött rejtőző képmutatást, önzést, embertelenséget, noha a cselekmény dramaturgiai alappillérei meglehetősen ingatagok. Ennek ellenére a regény néhány felejthetetlen jelenetének, párbeszédének kikezdhetetlen lélektani és szociológiai hitele van. A nagyszerűen kidolgozott, markáns írói erőről tanúskodó epizódok Nagy Lajos legjobb alkotásaival vetekszenek, s méltó részei a teljes Nagy Lajos-i életműnek.

Kubinyi András - Gerevich László - Fekete Lajos - Nagy Lajos - Budapest ​története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - Tízezer ​kilométer Szovjetoroszország földjén
Nagy ​Lajos, mikor a Szovjetunióba utazott, akkor nem a JÖVŐBE, a JÖVENDŐ ORSZÁGÁBA utazott, hanem saját jövőjébe, Magyarország jövőjébe, anélkül, hogy sejtelme lett volna erről. Visszafelé nézve, mai szemmel olvasva az útinaplót, az az elképesztő számunkra, hogy saját jövőnk nem az időben előttünk, hanem a térben mellettünk helyezkedett el. Az elképesztő az, hogy amikor Nagy Lajos a Szovjetunióba utazik és nagyobb távolságról veszi szemügyre az "ígéret földjét", mint egy angol lord Taldi-Kurgánt (ennyi provincializmust megbocsáthatunk honfitársunknak, végtére ezt a trükköt mi is elég jól alkalmazzuk azóta), akkor sejtelme sincs arról, hogy saját jövőjét - párttagságát, Kossuth-díját, mellőztetését - és saját hazája mindennapjait látja maga előtt. Ettől válik kissé lidércessé az olvasás.

Darvas József - Déry Tibor - Kassák Lajos - Nagy Lajos - Város ​az ingoványon / Alvilági játékok / Kis könyv haldoklásunk emlékére / Pincenapló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - Nagy ​Lajos válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - A ​falu meg a város
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - English ​Workbook 1-3.
A ​kötet célja az angol nyelvet tanuló gyerekek segítése a nyelv elsajátításában, írás- és olvasáskészségük fejlesztése, önálló munkára serkentése, szókincsének bővítése. A munkafüzet végén több mint 700 szavas szótár található.

Nagy Lajos - A ​menekülő ember
A _menekülő ​ember_, a négy kötetre tervezett önéletrajz második darabja, már posztomusz könyv. Betegen, a halál árnyékában írta Nagy Lajos, sértetten és önigazolást keresve, 1954-ben. Ez a könyv 1919-től 1934-ig követi az író pályáját, mégis inkább irodalmi és társadalmi körkép, semmint személyes visszatekintés, vallomás. A műfaj hagyományaitól eltérően nem az "én korszak", hanem a "korszak és én" írói attitűdje jellemzi; olyan tehát, mint legkitűnőbb szociografikus regényei - tárgyilagosan távolságtartó, tényszerűen hiteles. Pedig a mellőzött, ritkán elismert, anyagi gondokkal is gyakran küszködő író, szinte állandó konfliktusban volt korával; igazságkeresése, eredendő humanizmusa, meg nem alkuvó gránitjelleme újból és újból elvágta előtte a polgári értelemben vett érvényesülés útját. Nagy Lajos mindenkinél tisztábban látta helyzetét. Tudta, hogy némi simulékonysággal egyszerre tehetné szalonképessé magamagát és művészetét. De ő inkább maradt "menekülő ember", aki tudatosan tartotta távol magát az integráció csábító igézetétől. Önmagával volt hát elsősorban szigorú, de másokkal szemben sem ismerte a könnyű föloldozást. Talán ezzel is magyarázható, hogy ez a töredékes portrésorozatot felvillantó könyv nem irodalmi barátságok szubjektív története. Neki inkább pályatársai voltak, akiket előbb ítélt meg homo ethicusként, és csak azután homo litteratusként. De végtére is nem irodalomtörténetet írt, hanem a forradalmak utáni évek, a fehérterror, majd a fasizálódó Magyarország kultúrális életében próbálta saját helyzetét körvonalazni, abban a sokszínű, bonyolult, egzisztenciális érdekellentétekkel és érdekszövetségekkel átszőtt irodalmi világban, mely hűen tükrözte, sőt olykor - természeténél fogva - felnagyítva érzékeltette az egész társadalom ellentmondását, fonákságait. A politikailag szinte állandóan kiélezett helyzet morális vízválasztóként működött; az irodalmi alvilág - a kurzus szennylapjainak jóvoltából - a virágkorát élte. Nagy Lajos sajtótörténetileg is figyelemre méltó beszámolója erről az irodalom alatti szféráról is tudósít, teljessé téve az írott szó világáról festett körképét az adott másfél évtizetben. Lehet, hogy nem minden kortársát ítélte meg helyesen, lehet, hogy sokakkal szemben elfogult volt, lehet, hogy méltánytalan helyzete, olykor eltorzította optikáját, de egy biztos: a Nagy Lajos-i "különvélemény" jogát mindig fenntartotta. És ez már a tett értékével bírt, nemcsak a szóban forgó másfél évtizedben, de a könyv megírásának idején is.

Kollekciók