Ajax-loader

Péter Katalin könyvei a rukkolán


Péter Katalin - Esterházy ​Miklós
A ​tizenhetedik század egyik legtragikusabb korszaka nemzetünk történetének. A három részre szakított országban szüntelenül folyt a harc, s e század magyarjainak bonyolult kérdésekre kellett választ adniuk az élet minden területén. Az első ötven év vitathatatlanul kiemelkedő egyénisége Esterházy Miklós. Kortársa Bocskai Istvánnak, Bethlen Gábornak és Pázmány Péternek. Politikáját meghatározta a Habsburg-dinasztia abszolutisztikus uralomra törekvése, a törökök elleni védekezés és a virágkorát élő Erdély fejedelmeinek fegyveres fellépése. Péter Katalin, a Történettudományi Intézet főmunkatársa elsősorban hősének egyéniségét mutatja be. Stílusa színes és könnyed, a képek pedig jól egészítik ki a mű mondanivalóját.

Péter Katalin - A ​szigetország uralkodói
"A ​szigetországi uralkodók életrajzai az öntörvényű politika világába engednek betekintést. Ez a könyv nem az angol, vagyis brit történelem fordulatait, nem is az angol-magyar kapcsolatok menetét követi... A kötetbe azok kerültek bele, akikről magyarországi könyvtárakban nem csak másodlagos irodalmat, hanem kiadott forrásokat is lehetett találni" - írja a szerző a könyv Bevezetőjében. A hét életrajzi portrén keresztül az olvasó azonban végigjárhatja azt az utat, melyen haladva a kelta őslakosságú Britanniából a legnagyobb gyarmatokkal rendelkező, virágzó világbirodalom vált.

Péter Katalin - Hitújítók ​és hitvédők
Péter ​Katalin a reformáció és a hitviták korának neves személyiségeiről készített portrékat. A hitújítók közül Luther Márton, Philipp Melanchton, Kálvin János és Dávid Ferenc szerepel. Luther és Kálvin közismertsége folytán magyarosított néven. Dávid Ferenc Erdély szülötte volt. A katolikus hit védelmezői közül Loyola Ignác, Avilai Szent Teréz, Canisius Szent Péter és Borromei Szent Károly életével és tevékenységével ismerkedhetünk meg e könyvből. Mind a protestáns, mind a katolikus személyiségek hús-vér emberekként tűnnek elénk: megtudhatjuk, mi vezérelte őket a hitük megújítására és megvédelmezésére irányuló törekvésükben és milyen emberek is voltak valójában, privát életükben.

Péter Katalin - A ​reformáció: kényszer vagy választás?
A ​szerző legsajátabb ügye, hogy korábbi kutatásai alapján újragondolja a reformáció már-már megkövesedettnek vélt tételeit. Kellett-e követnie a gyülekezetnek a földesúr vallását? Magyarország a reformáció idején sok nép hazája volt. Hogyan éltek együtt? Hatottak egymásra. Mit jelentett nekik a reformáció? És mit jelent egyáltalán ez a fogalom? A kortársak valószínűleg nem ugyanazt értették reformáción Angliában, mint Magyarországon. Előbbi diadalmas nagyhatalommá vált, míg Magyarország épp a reformáció megjelenésekor hullott három részre. Ugyanúgy ment végbe a hitújítás a hódoltságban, ahogyan Erdélyben vagy a királyi Magyarországon? A lakosok zöme mindhárom országrészben "a szegény község" tagja volt, de vajon az egyszerű ember nyert, vagy veszített a reformációval? Tények, kérdések válaszok.

Péter Katalin - A ​csejtei várúrnő
A ​csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát.

Péter Katalin - Házasság ​a régi Magyarországon
Péter ​Katalin ebben a könyvében azzal a meglehetõsen elterjedt nézettel vitatkozik, miszerint a hagyományos társadalmak tagjai érzéketlen fatalisták voltak. Bemutat nõket, akik boszorkánytól kérik, hogy varázsolja szerelmessé a férjüket, és férfiakat, amint beteg feleségüket látogatják, mert orvosasszonyra bízták õket. Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

Péter Katalin - Magánélet ​a régi Magyarországon
Az ​MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete új sorozatában (Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések) megjelenő kötet Péter Katalin történész utóbbi 15 évben megjelent tanulmányaiból ad válogatást. Péter Katalint kezdetben inkább a kora újkori arisztokrácia életének kutatása, manapság a mindennapi egyszerű emberek életének feltárása foglalkoztatja. Kötetünk témája szerteágazóan izgalmas: a nők szerepe a családon, társadalmon belül, a szerelem, a házasság, a családi élet jellemzői különböző történeteken keresztül ábrázolódnak a kora újkorban. Mind az arisztokraták (például Lorántffy Zsuzsanna, Nádasdy Tamás), mind az úgynevezett „egyszerű” emberek (jobbágygyermekek és szüleik) hús-vér élő, gondolkodó, cselekvő emberként jelennek meg a kötet hasábjain. A szerző különösen olvasmányos stílusban készítette el munkáját, így nemcsak a történész szakmának, hanem a szélesebb közönségnek is élvezetes olvasmányt kínál. A könyvet fekete-fehér metszetekkel illusztráltuk.

Péter Katalin - A ​magyar romlásnak századában
A ​magyar romlásnak századában... A romlás melyik századában? - kérdezi az olvasó, és joggal. Történelmünkben talán nem is lehet kijelölni olyan tízszer tíz esztendőt, aminek hosszabb vagy rövidebb szakaszára ne illenék, ha romlásról beszélünk. Leginkább mégis a Mohács után következő évtizedeket szoktuk a mélypontnak tekinteni, amikor a nemrégen még nagy ország területe szétesett, és a magyar állam függetlensége megszűnt. Ez a könyv azonban nem a 16. század eseményeit követi, címét is olyan valaki sugallata, aki hat év híján száz esztendővel a nagy katasztrófa után született. Zrínyi Miklóstól származik a címadó idézet, és ha Mohácsra emlékeztet, az azért van, mert a 17. századnak ez a nagy politikusa valóban valahol ott látta kora romlásának eredetét.

Kollekciók