Ajax-loader

Kötter Tamás könyvei a rukkolán


Kötter Tamás - Férfiak ​fegyverben
,,- ​Ervin... - A tekintete fogva tart. Magamban azért könyörgök, hogy még egyszer képes legyen felemelni a kezét. Sikerul neki, meghúzza a ravaszt. Semmi. Az öreg Steyr pisztoly csütörtököt mond. - Pál önkéntes... - a szájából fekete vér csordogál, de egy pillanatra újra erő költözik a hangjába - teljesítse a kötelességét! - Ismét felsikolt a katyusa. - Ervin! - Nincs menekvés. A PPS utolsó tárát is ellőttem, csak a rohamkésem maradt. Kiveszem a kezéből a pisztolyt. Nincs kibiztosítva. Vinnyogva felnevetek. Tőlem jobbra orosz gyalogosok szökdelve törnek előre, elfogyott az időnk. Kétszer lövök." A háborúban emberek harcolnak emberek ellen. Ezt az alapvetést hajlamosak vagyunk elfelejteni. Emberek millió démonizálódnak a történelem narrációjában, pedig a többség nem volt önkéntes. Ment, mert mennie kellett. Az irodalomban tabu a magyar hadsereg második világháborús szerepléséről beszélni - nem is nagyon született olyan szépirodalmi mű, mely a Don-kanyarban odaveszettekről írna, anélkül, hogy kiszolgálná az aktuális politikai elvárásokat. Kötter vállalása ezért bátor és újító. Úgy beszél a magyar hadseregről, ahogyan senki sem előtte. A lótetemek mellett dohányzó bakák érdeklik, a véletlenül és minden szándék nélkül hőssé válók, akiknek a nevét befújja a hó. A vesztes csatákból sem elfutóké. Azoknak a története, akik csak haza akartak érni. A férfiaké, fegyverben. (Jászberényi Sándor)

Kötter Tamás - Nem ​kijárat
Kötter ​Tamás írásait vagy szeretik, vagy gyűlölik. Nem ismerek olyat, aki közömbös tudna maradni iránta. Akik szeretik, azért szeretik, mert a magyar, végtelenül szexista, kiábrándult, megnyomorított és megnyomorító felső-középosztályról ír. Magukra ismernek. Akik nem szeretik, azért nem szeretik, mert magukra ismernek, és nem tetszik nekik a tükörképük. Férfiak és nők alakjai vonulnak végig ezeken a novellákon, a társadalom nagy törésvonalai mentén, a szerzés és a birtoklás bűvöletében, becsapva a környezetüket és saját magukat is, valami végső rossz felé. Kijárat nincs. (Jászberényi Sándor) A Nem kijárat novellái - akár egy baljós nyomozás egy-egy fejezete - Kiss Zoltán életét legfontosabb leckéiben követik, és egyúttal arra is választ keresnek, hogy a gyermeki szorongás apró hazugságai miként hajszolhatnak gyilkos félelembe egy meglett férfit.

Kötter Tamás - IKEA, ​vasárnap
„Egyre ​inkább gondolom azt, hogy kétféle író létezik. Az egyik, akit csak a szöveg hogyanja, az elbeszélés és a csacsogás érdekel. Aki kifejezetten élvezi, hogy csacsoghat. A másik fajta író számomra kedvesebb: az nem akar írni. Az azért csinálja ezt az egész irodalomnak nevezett valamit, mert világok ütköznek benne. Két óriási földdarab feszül egymásnak, recseg, törik a víz alatt. Azért ír, mert máshogyan nem tudja elvezetni ezt az óriási energiát, és még így sem biztos, hogy nem hal bele a végére. Kötter ezek közé az írók közé tartozik. Világok ütköznek benne. A hősei mind valami helyett tesznek valamit, valami hiányt rajzolnak körbe, próbálnak kitölteni a fogyasztói társadalomban. Kötter a nyelvünkön beszél: Ettől a hiánytól szenvedünk mindannyian." Jászberényi Sándor Nagy lakoma után éhesnek maradni bosszantó, nevetséges és mélyen szomorú. Kötter Tamás három novelláskötet _(Rablóhalak, Dögkeselyűk, A harcból nincs elbocsátás)_ után erről az éhségről mesél első regényében. Két negyvenes ügyvéd ül a menzán – kezdődik, akár egy viccben. Kollégák, jómódúak, családosok. Nyáron a tengerpartra, télen síelni járnak, drága autókban utaznak drága éttermek felé. Irigyelnénk őket, ha nem marná mindkettejük gyomrát ugyanaz az elégedetlenség. Mi vezet az édes középszer unalmához? Míg a főszereplő, Karcsi már a kiutat keresi a boldog boldogtalanságból, mi elgondolkodhatunk: van annál rosszabb is, mint IKEA-ba járni vasárnaponként?

Kötter Tamás - Dögkeselyűk
Kötter ​Tamás új könyve a nagysikerű, három kiadást megért Rablóhalak folytatása. A Dögkeselyűk bravúrja az, hogy a rengeteg hazugság kíméletlenül igaz képet rajzol ki. Egy korszak és egy társadalmi csoport ügyei tárulnak elénk a könyv lapjain. Kötter állatos könyvei leltározzák a XXI. századi Magyarország problémáit: ahogyan a Rablóhalak a kiüresedés és az érzéketlenség könyve, úgy a Dögkeselyűk a hazugságé, legyen szó öncsalásról vagy mások félrevezetéséről. Egyfajta haza a magasban, ráadásul a szó szoros értelmében véve, hiszen a felső tízezer világába nyerünk bepillantást. Előre szólok: nem fog tetszeni a látvány. A könyv viszont nagyon is tetszeni fog. (Babiczky Tibor)

Kötter Tamás - Rablóhalak
Kötter ​Tamás olyan világba kalauzol minket írásaiban, amelyről a magyar irodalom eddig nemigen tudósított. Hogy erről a szféráról eddig nem nagyon születtek opuszok, annak oka egyszerű: a magyar író általában nem ismeri ezt a bolygót. A pesti Édes Életről ír, a felső tízezerről: pénzes ügyvédekről, menő menedzserekről, cégvezetőkről, multis lányokról. És a csillogás mögött a hihetetlen ürességről.

Kötter Tamás - A ​harcból nincs elbocsátás
Az ​unott nagy- és kismenők fanyarédes életét feltáró két könyve, a Rablóhalak és a Dögkeselyűk után Kötter Tamás figyelme a celebritás felé fordul. Ezúttal a budapesti tápláléklánc egy-egy Darwin-díjra érdemes láncszeme kerül terítékre. A harcból nincs elbocsátás hősei egytől-egyig pancserek. Kérdés nélkül hiszik el, hogy a siker, pénz, csillogás boldogsága rövidített úton is elérhető és megtartható, így könnyűszerrel végzik a nagyváros vadjainak eleségeként. Bulvárlapok, tv-műsorok újrahasznosított szereplői botladoznak értetlenül a médiagyár és a pesti éjszaka kulisszái között. Szerethetők, bumfordik, nevetségesek. Kötter most sem ereszti az olvasót a kétezres évek belvárosából.

Kollekciók