Ajax-loader

Tömörkény István könyvei a rukkolán


Tömörkény István - Hajnali ​sötétben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - A ​Szent Mihály a jégben
Tartalom MEGY ​A HAJÓ LEFELÉ AGYAGHORDÁS TÁNCRAHÚZÁS FŐZÉS VÁNDORLÓ FÖLDEK VÁSÁR FIGURACSINÁLÓK PÖRLEKEDÉS BORFEJTÉSNÉL AZ ÜSZŐ FÖLTEKINTÉSE A SZENT MIHÁLY A JÉGBEN HAJNALBAN A KAPU ELŐTT FAKADÓ VÍZ A MAG TÖRTÉNETE GUGORÁZÁS DUGOTT BÁL ASSZONYI OK... ODA A JUHÁSZ MUNKÁSOK VÍZENJÁRÓK A HÁZASSÁG ELSŐ ÉVE ETAL A DOBBAN

Tömörkény István - Csata ​a boldogságért
Tartalomjegyzék: ​Ferkó Bicskavásárlás Förgeteg János mint közerő Káplár Papp Tanyák a hó alatt Megöltek egy legényt Thurzó utja A szárnyékember Csata a katonával Két ló bitangságban A csempész Éjszaka Csőszhalál Vándorló földek Táncrahúzás Vásár Megy a hajó lefelé A Szent Mihály jégben Öreg embör napáldozatja Valer a földbe megy Munkások A házasság első éve Fecskék Kikötés Hühü Csata a boldogságér Újbor idején Így volt rendelve Péter tanul Pör Sztrájktanyán Talpas úri módban János visszapótol Szirtesek a partok Új talicska irányában Mihály szóbelizik Földragasztás irányában Fonatos kiskalács Meddig tart még? Természkőszívű Mihály Alku a szülével Muzsikaszó Idegenek a jegyenyék alatt A szökés Szibériából Mindenek változnak Nyári kép 1916-ból A kraszniki csata Jakab Jakab a diplomáciával A szüle a katonákkal Fölteszik a hajnal A ribillióról Magukban élők

Tömörkény István - Szegedi ​parasztok és egyéb urak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Napos ​tájak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Förgeteg ​János mint közerő és más elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Mihály ​furfangéroz
Nyolcvan, ​eddig lappangó írás Tömörkény Istvántól, amelyek kötetben sosem jelentek meg. Korabeli folyóiratok közölték őket 1900-tól a szerző 1917-es haláláig. Novellák, tárcák, útirajzok, riportok és karcolatok – sok más mellett tájképekkel, a „kintlevők”, tanyasiak és a tanyavilág rajzával, balkáni (novibazári) katonaemlékekkel, korabeli bűnügyekkel, jellegzetes alföldi figurákkal, a vándorcigányokkal, a Nagy Háborúval, valamint a halpaprikás a paprikás hal közti distinkcióval foglalkozó írásokkal. Kötetben meg nem jelent írások A kötet anyagát gyűjtötte, szerkesztette, a szöveget gondozta, és az utószót írta: dr. Urbán László

Tömörkény István - Így ​volt rendelve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Katona ​a kötélen
Száz ​esztendővel ezelőtt, 1888. szeptember 24-én este búcsúztatták barátai a katonának bevonuló Tömörkény Istvánt, mert október elsején rukkolt be a normálkaszárnyába, a császári és királyi 46. gyalogezrednek Mars (ma Marx) téri laktanyájába, s innen vonult zászlóaljával együtt - Szarajevóig vasúton, onnan pedig tíznapi gyaloglás után - állomáshelyére, a prijepoljei barakktáborba. Innen küldözgette irodalmi tudósításait a "boszniai katonaéletről", s ettől kezdve egész írói pályáját végigkísérik katonaemlékeinek remekbe szabott megörökítései. Számtalan cikk, tudósítás, tárca, riport, levél nyersanyagát szolgáltatja ez a nehéz és keserves élményekkel teljes világ, amelynek a "boszniai" esztendő után, a múlt század kilencvenes éveiben három alkalommal is "tartalékos" résztvevője volt az író, és népfölkelő igazolványának tanúsága szerint 1915-ben is alkalmasnak találták még a katonai szolgálatra, s "mikor a háború harmadik nyarán - ahogy Móra Ferenc írta - az öreg katonákat is bekívánta a császár, Pista is menni akart erővel, s úgy felkészült, hogy már a hivatali pénztárakat is átadta nekem". De azután "lefújták". A gyűjtemény összeállítója, Péter László, Tömörkény katonatárgyú írásait nem megírásuk, hanem tartalmuk, az emlékek megtörténtének időrendjében sorakoztatta egymás után, s ennek köszönhetően az író katonáskodásának minden lényeges eleme megismerhető ezekből az elbeszélésekből. "Nem hiszem, hogy akad még író, akinek a művei ilyen részletességgel és hitelességgel örökítenék meg a Monarchia katonaéletét". Bosnyák földön ismerte meg életre szóló élménnyel a kétkezi munkást, a parasztot meg a kubikost. "Ide kellett jönnie - állapította meg róla első életrajzírója, Juhász Gyula -, hogy most már végképpen megismerje a szegedi népet, a magyar parasztot, akivel együtt élt, együtt robotolt, együtt szenvedett és együtt tűrt ebben az idegen világban." De ennek a kötetnek az "írásai nemcsak egy nagy író életrajzának dokumentumai - olvashatjuk Péter László utószavában -, nemcsak fontos források az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének hiteles történetéhez, hanem - elsősorban - művészi alkotások. Emberi tartalmukkal és ragyogó stílusukkal egyaránt a magyar irodalom klasszikus kincsei."

Tömörkény István - Föltetszik ​a hajnal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Öreg ​regruták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Homokos ​világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Hétről ​hétre
Az ​író mint a Szegedi Napló publicistája ebben a négy évben A hétről címmel rendszeresen kifejtett véleményét napjainak bel- és külpolitikai eseményeiről. Ezekben - akár elbeszéléseinek javában - demokratikus gondolkodásmódja és szociális érzéke éppúgy megmutatkozik, mint - ugyancsak novelláiból ismert - szellemes stílusa, élvezetes előadásmódja. A viszonylag egynemű publicisztika ízelítőt ad az írónak hosszú újságírói pályája alatt írt sok száz hasonló írásából, amelyek még föltárásra várnak. Ezekhez az írásokhoz a kötet szerkesztője a szereplő személyeket és eseményeket magyarázó jegyzeteket fűzött.

Tömörkény István - Kinyílt ​az idő
"Soha ​senki nem hallotta, hogy írónak nevezte volna magát, és amikor lexikonok számára életrajzot írt, abba belevette, hogy ő nyelvész, régész és etnográfus és magyarra fordította Franke konyhavegytanár, és csak a legvégére tette oda, nyilván némi habozás után, hogy novellás kötetei vannak" - írja Móra Tömörkényre emlékezve. Pedig ezekben a novellás kötetekben egy új világot fedezett fel az irodalom számára s tett örökkévalóvá: az alföldi tanyák, a tiszai hajósok, a baráberek és kubikusok azóta elsüllyedt, kiveszett világát, mindenestül, erkölcseivel és szokásaival, nyelvével és típusaival, tárgyaival, szerszámaival, panaszával és humorával, bajaival, örömeivel együtt. Ady leghívebb olvasójának vallotta magát. "Nagyon hódolok neki, mert nagyon szeretem." Tolsztoj idézte őt Minden napra szóló laikus breviáriumában. A nagy író kortársak – Móricz, Krúdy – nagyon nagyra becsülték. És becsülték – vagy talán igazabb így – szerették, nagyon szerették azok is, akiknek ő feltehetően szánta művét, s akikhez ez a mű nem egykönnyen és nem egyhamar jutott el: a vízenjárók és kétkeziek fiai, unokái. Életműve – ha nem is teljesen, de megközelítő teljességgel 45 után jelent meg, a Szépirodalmi Könyvkiadó 8 kötetes sorozatában: válogatott elbeszélései ugyanezen idő alatt sokszor, több helyütt, kisebb és nagyobb terjedelemben.

Tömörkény István - Különféle ​magyarok meg egyéb népek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - A ​ravasz Kabók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Rónasági ​csodák
Tömörkény ​István a Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiemelkedő ábrázolója. Tökéletesen ismeri a paraszti életet, környezetének minden részletét, a népnyelv szimbolikus kifejezésmódját, s így egy eddig ismeretlen "világrésznek" lesz a felfedezője. A Rónasági csodákban is az egyszerű emberek mindennapjairól rajzol vonzó, mély együttérzésről tanúskodó képet. Írásaiban mindig ott bujkál a humor - különösen nyelvezetében -, noha egyszer-egyszer tragikum is felvillan.

Tömörkény István - Fakadó ​szerelmek
Magyarország ​történetét, érzésvilágát, gondolat-földjét műveikben nekünk hagyományba tették, hogy sohase felejtsük el apáinkat áldani." Irodalmi különlegesség ez a kötet, hiszen Tömörkény halála után 95 évvel ötvenegy ismeretlen, eddig lappangó novella és tárcanovella jelenik meg itt. Nem maradék, nem zsenge - az író legerőteljesebb, érett korszakát idéző művek a Szeged környéki tanyavilág és a város kispolgárainak életéből. Irónia és humor színezi az apró remekműveket, melyekben megcsipkedi a bürokráciát és leleplezi az emberi gyarlóságot, a szerelem "vadhajtásait", kacagtató helyzeteit és tragikus fordulatait. "Elmélkedéseiben és kacskaringós bölcselkedéseiben örök időkre lekottázta a magyar vér ütemét, a keleti parasztész utánozhatatlan belső ritmusát" - mondja ki Kosztolányi, kijelölve helyét a magyar Parnasszuson.

Tömörkény István - Válogatott ​novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Pusztai ​iskola
A ​századelő nagy elbeszélője az alföldi tanyák, falvak lakói, zsellérek, kubikusok, tiszai hajósok, kétkezi munkásemberek életének krónikása, aki – Móricz Zsigmond szavaival élve – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával, s az igaz ember emberségével” mutatja be egy mára elveszett világ szépségeit, erkölcseit, szokásait, humorát, fájdalmait és örömeit.

Tömörkény István - Rózsa ​Sándor nálunk
"A ​puszta és az ő emberei oly kiismerhetetlenek. Az eszük oly másképp jár, fogalmaik a dolgokról oly mások, hogy sohasem tudni, hogy igazságaikban nincsen-e tréfa, s tréfát nem az igazság kedvéért mondanak-e.(...) ki tudna belemenni kutató kézzel e pusztai szívekbe, melyekben ma is lobog az ősvallás áldozati lángja." Kevés szegletében a világnak tartozik olyan elválaszthatatlanul össze ember és természet, mint a pusztában, ahol a természet rendjébe illeszkedés az egyetlen lehetőség a megmaradásra. Így volt ez a XIX. század második felében, a Szeged környéki, akkor még végtelennek és végtelenségükben öröknek tűnő pusztákon is. Az ősfoglalkozásokat űző, kevés szavú, a Nappal, a Holddal és a csillagokkal beszélő viszonyban élő juhászok, gulyások, csikósok pontosan tudták ezt. Róluk, s e tudásról, csorbíthatatlan igazságaikról, maguk szabta törvényeikről mesélnek a kötet elbeszélései. És szólnak még a pusztai népekből kiszakadt törvényen kívüliekről, a betyárokról is, egy elsüllyedt világ derűjével, békességével és indulataival...

Tömörkény István - Egyszerű ​emberek
Tömörkény ​elbeszélései helyi és országos lapokban elvétve hetilapokban jelentek meg. Belőlük az író fél évszázadot alig meghaladó életében és három évtizednél valamivel hosszabb írói tevékenysége idején tizenhét kötetre valót gyűjtött egybe. Jelen kötet 31, egytől-egyig szórakoztató elbeszélést tartalmaz.

Tömörkény István - Nehéz ​emberek és más elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Bazsarózsák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Tiszai ​legenda
E ​könyv lapjain olvasmányos, magával ragadó Tömörkény-novellák várják az olvasót: diákot, szülőt, pedagógust egyaránt.

Tömörkény István - Kétkézi ​munkások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Gárdonyi Géza - Harsányi Zsolt - Kosztolányi Dezső - Krúdy Gyula - Mikszáth Kálmán - Móra Ferenc - Móricz Zsigmond - Tömörkény István - Hans Christian Andersen - Christoforo Colombo - Karácsonyi ​emlékek
Ezt ​a hangoskönyvet a meghitt, téli estékre ajánljuk. A tél, a téli ünnepek, a Karácsony misztériuma, a kerszténység legszebb mítoszának születése megérintette sok író szívét. A legtöbb keresztény szerző legalább egy művében biztosan írt már a Karácsonyról. Reméljük, hogy hangoskönyvünk hallgatása, a régi emlékek felidézése, a Régi Karácsonyok most is elhozzák a varázslatot és az Áldott Ünnepet kiegészítik egy forró tea és a kedves mellett, a tűz mellett ülve, amely biztosan nem csak a kandallóban lobog...

Tömörkény István - Jegenyék ​alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Vándorló ​földek
Tömörkény ​István nem tartozik a forradalmár íróink közé. ... Néha passzívnak is láthatjuk, fáj neki a a város és a tanyavilág közt tátongó szakadék, de arra nem is gondol, hogy rajta hidat lehetve verni. Csöndes lelki emigrációba vonul tehát, tanyai embörei, kétkezi munkásai, vizenjárói közé (Sőtér István)

Tömörkény István - János ​a földdel
Népének ​sorsát együttérzéssel figyelte az első világháborúban. Híven követve paraszthőseinek járását, hamarosan rájött, hogy a becsülettel helytálló népet a történelem láthatatlan erői és látható urai rászedték. A népsors e szemléletét, ábrázolását érezte rokonnak Ady, amikor 1917 őszén, a szegedi újságírók Tömörkény-ünnepélyén így vallott: "Háborús nézése is egészen tömörkényi, az övé, szánó, de nem csüggedt, majdnem fatalista, de könnyes humorú. Irigylendőbb és hasznosabb, mint egy-kettőnké, kiknek az a büszkeségünk, hogy a háborút legkezdete óta átkozzuk..." Tömörkény István válogatott elbeszéléseinek e kötete a pálya elejéről és végéről rokon tárgykört fog egybe: a katonáskodás emlékeit és az első világháború élményeit.

Tömörkény István - Tömörkény ​István válogatott novellái
"Tömörkény ​István több volt a művész-fotográfusnál... írónak igazán író volt néhai jó Tömörkény István, nagyon magyar s annyira szegedi, hogy az már szinte bosszantotta az embert... Hanem tárcaírónak alig tudok elképzelni magyarban különbet, az aprólékosságnak ilyen kivételes művészét. Néha-néha úgy fölmelegszik, mint egy igazi nagy költő, egy lírikus, s az embereket pedig mindig szereti. Olyan valaki, akihez el fognak járni iskolába, sokat tanulni, esetleg néha tökéletesebbre menendő nagyobbak is." (Ady Endre) "Ebben az íróban... nincsen semmi irodalmárság... sohasem szegődött irodalmi irányokhoz, mozgalmakhoz, és éppen olyan távol tartotta magát az akadémikusoktól, mint a forradalmároktól. Olyan egyszerű és igaz a műve, mint maga a természet. Még csak a népiességet se keresi vagy csinálja, számára az nem izmus, hanem élet. Tömörkény nem tud, de nem is akar mesélni nekünk, mint Jókai... nem anekdotázik, mint Mikszáth... nem novellázik, mint Gárdonyi... Tömörkény beszél... csak azt mondja, amit lát, és csak úgy mondja, ahogy látja. Ez az ő erőssége és biztossága... Nem volt még eddig írónk, aki annyira egy lett volna az alakjaival, lélekben, sorsban és szemléletben, mint éppen Tömörkény István." (Juhász Gyula) "Tömörkény minden parasztot megragadott, megforgatott, kikutatott, átszűrt, aranyát lecsapolta, s még gazdagabban eresztette tovább, mint kapta: jó szívéből jó szót vetve az ekrekkentettnek. Hogy elkapta minden szavát, fordulatát, mozdulatát, testi és lelki pillanatait, a köhintése, a szeme rebbenése módját, a botjának, tarisznyájának eredetiségét, az életének minden furcsaságát s minden szépet és igazat, amit csak benne lelt... A Tömörkény figurái kiemelkednek az életből, mint a lemetszett s pohárba tett mezei virág." (Móricz Zsigmond) "Ki volt Tömörkény? A magyar Alföld költője volt. Petőfi volt, de prózában írt. Szegedi paraszt volt, de verset érzett, költeményt mondott. Nemzetünk kincse volt, mint a régebben meghalt magyar költők, akik elhalványodva, de felejthetetlenül néznek vissza szépséges nemzeti múltunkból... A szélmalmok csöndes forgása a látóhatáron, a füvek szinte szemmel látható növekedése, a távoli tanyáknak őskori csendje, a Tiszának megbékélt, megnyugvó folydogálása, a háborúmentes emberélet biztonsága, a jegenye módjára, lassan növekedő új generáció csöndben történő felváltása, a kiszolgált kocsikerekeknek szinte emberi pihenése: - ez volt a Tömörkény Magyarországa." (Krúdy Gyula)

Tömörkény István - Megöltek ​egy legényt
A ​Szeged környéki tanyavilág népéletének nagy megfigyelője és krónikása, Tömörkény István csak a felszabadulás után, alig néhány éve jutott el a "célszerű szegény emberekhez", vízenjárókhoz és kétkezi munkásokhoz, az ő igazi közönségéhez, akikről és akiknek írt, akiknek a szemével látott. Páratlan művésze ő a rövid, karcolat- és tárcaterjedelmű novellának. Négy-ötoldalas kis remekeiben a magyar parasztéletet - a ma már elsüllyedőben levő, vagy eltűnt, múltbéli parasztéletet - a maga teljességében ábrázolta, bajaival, kínjaival, vergődésével, és ritka örömeivel, derűjével is. Életében tucatnyi kötete jelent meg, de ezek a életműnek mintegy felét tartalmazták csupán. A legutóbbi években indult meg összegyűjtött műveinek kiadása, amelyből eddig hét kötet látott napvilágot. A "Megöltek egy legényt" e hét kötet legjavát nyújtja az olvasóknak.

Kollekciók