Ajax-loader

Tömörkény István könyvei a rukkolán


Tömörkény István - Csata ​a boldogságért
Tartalomjegyzék: ​Ferkó Bicskavásárlás Förgeteg János mint közerő Káplár Papp Tanyák a hó alatt Megöltek egy legényt Thurzó utja A szárnyékember Csata a katonával Két ló bitangságban A csempész Éjszaka Csőszhalál Vándorló földek Táncrahúzás Vásár Megy a hajó lefelé A Szent Mihály jégben Öreg embör napáldozatja Valer a földbe megy Munkások A házasság első éve Fecskék Kikötés Hühü Csata a boldogságér Újbor idején Így volt rendelve Péter tanul Pör Sztrájktanyán Talpas úri módban János visszapótol Szirtesek a partok Új talicska irányában Mihály szóbelizik Földragasztás irányában Fonatos kiskalács Meddig tart még? Természkőszívű Mihály Alku a szülével Muzsikaszó Idegenek a jegyenyék alatt A szökés Szibériából Mindenek változnak Nyári kép 1916-ból A kraszniki csata Jakab Jakab a diplomáciával A szüle a katonákkal Fölteszik a hajnal A ribillióról Magukban élők

Tömörkény István - Hajnali ​sötétben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Móra Ferenc - Papp Dániel - Tömörkény István - A ​földhözragadt János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - A ​Szent Mihály a jégben
Tartalom MEGY ​A HAJÓ LEFELÉ AGYAGHORDÁS TÁNCRAHÚZÁS FŐZÉS VÁNDORLÓ FÖLDEK VÁSÁR FIGURACSINÁLÓK PÖRLEKEDÉS BORFEJTÉSNÉL AZ ÜSZŐ FÖLTEKINTÉSE A SZENT MIHÁLY A JÉGBEN HAJNALBAN A KAPU ELŐTT FAKADÓ VÍZ A MAG TÖRTÉNETE GUGORÁZÁS DUGOTT BÁL ASSZONYI OK... ODA A JUHÁSZ MUNKÁSOK VÍZENJÁRÓK A HÁZASSÁG ELSŐ ÉVE ETAL A DOBBAN

Tömörkény István - Fakadó ​szerelmek
Magyarország ​történetét, érzésvilágát, gondolat-földjét műveikben nekünk hagyományba tették, hogy sohase felejtsük el apáinkat áldani." Irodalmi különlegesség ez a kötet, hiszen Tömörkény halála után 95 évvel ötvenegy ismeretlen, eddig lappangó novella és tárcanovella jelenik meg itt. Nem maradék, nem zsenge - az író legerőteljesebb, érett korszakát idéző művek a Szeged környéki tanyavilág és a város kispolgárainak életéből. Irónia és humor színezi az apró remekműveket, melyekben megcsipkedi a bürokráciát és leleplezi az emberi gyarlóságot, a szerelem "vadhajtásait", kacagtató helyzeteit és tragikus fordulatait. "Elmélkedéseiben és kacskaringós bölcselkedéseiben örök időkre lekottázta a magyar vér ütemét, a keleti parasztész utánozhatatlan belső ritmusát" - mondja ki Kosztolányi, kijelölve helyét a magyar Parnasszuson.

Tömörkény István - Napos ​tájak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Szegedi ​parasztok és egyéb urak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Hétről ​hétre
Az ​író mint a Szegedi Napló publicistája ebben a négy évben A hétről címmel rendszeresen kifejtett véleményét napjainak bel- és külpolitikai eseményeiről. Ezekben - akár elbeszéléseinek javában - demokratikus gondolkodásmódja és szociális érzéke éppúgy megmutatkozik, mint - ugyancsak novelláiból ismert - szellemes stílusa, élvezetes előadásmódja. A viszonylag egynemű publicisztika ízelítőt ad az írónak hosszú újságírói pályája alatt írt sok száz hasonló írásából, amelyek még föltárásra várnak. Ezekhez az írásokhoz a kötet szerkesztője a szereplő személyeket és eseményeket magyarázó jegyzeteket fűzött.

Tömörkény István - Gerendás ​szobákból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Tömörkény ​István válogatott elbeszélései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Nehéz ​emberek és más elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Fecskék
1866. ​december 21-én született Tömörkény István, a századelő nagy elbeszélője, a zsellérek, kubikosok, vízenjárók és kétkezi munkások, a célszerű szegény emberek életének hűséges krónikása, aki - ahogy Móricz Zsigmond írta róla - "a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával s az igaz ember emberségével" rögzítette örökérvényűen egy immár letűnt világ, a régi paraszti élet tragikumát és szépségét, fájdalmait és örömét, kegyetlen törvényeit és fénylő derűjét. Születése századik évfordulóján legjobb novelláinak e válogatásával tisztelgünk Tömörkény emléke előtt.

Tömörkény István - János ​a földdel
Népének ​sorsát együttérzéssel figyelte az első világháborúban. Híven követve paraszthőseinek járását, hamarosan rájött, hogy a becsülettel helytálló népet a történelem láthatatlan erői és látható urai rászedték. A népsors e szemléletét, ábrázolását érezte rokonnak Ady, amikor 1917 őszén, a szegedi újságírók Tömörkény-ünnepélyén így vallott: "Háborús nézése is egészen tömörkényi, az övé, szánó, de nem csüggedt, majdnem fatalista, de könnyes humorú. Irigylendőbb és hasznosabb, mint egy-kettőnké, kiknek az a büszkeségünk, hogy a háborút legkezdete óta átkozzuk..." Tömörkény István válogatott elbeszéléseinek e kötete a pálya elejéről és végéről rokon tárgykört fog egybe: a katonáskodás emlékeit és az első világháború élményeit.

Tömörkény István - Mesék, ​amik teremnek
„A ​gondolat félénk madár, akkor röpdös az emberre, amikor akar, és leginkább csak az egyszerűséget, a csöndet és az elnémulást kedveli.” Tömörkény István füveskönyve azokhoz szól, akik szeretik az abált szalonnát, de nem tudják, hogyan készül. Akik azt is tudni szeretnék, hogyan óvhatják meg az éjszaka járó-kelő angyalok csizmátlan, meztelen talpát. Mindenkinek, aki sejti, hogy a lustálkodásban gyönyörűség van, és hisz benne, hogy a jó könyv megnyugvást ad és belőle erő meríthető. A csokorba gyűjtött aforizmák, a hosszabb rövidebb gondolatok arról is mesélnek, hogy milyen volt a világ száz évvel ezelőtt, hogy milyen volt az a Magyarország, ahol még mesék teremtek... „Szép kék ég van odafönt. Az ilyesmit nézni mindig akkor jut az ember eszébe, amikor már nem ér rá.”

Tömörkény István - Tiszai ​legenda
E ​könyv lapjain olvasmányos, magával ragadó Tömörkény-novellák várják az olvasót: diákot, szülőt, pedagógust egyaránt.

Tömörkény István - Tömörkény ​István válogatott novellái
"Tömörkény ​István több volt a művész-fotográfusnál... írónak igazán író volt néhai jó Tömörkény István, nagyon magyar s annyira szegedi, hogy az már szinte bosszantotta az embert... Hanem tárcaírónak alig tudok elképzelni magyarban különbet, az aprólékosságnak ilyen kivételes művészét. Néha-néha úgy fölmelegszik, mint egy igazi nagy költő, egy lírikus, s az embereket pedig mindig szereti. Olyan valaki, akihez el fognak járni iskolába, sokat tanulni, esetleg néha tökéletesebbre menendő nagyobbak is." (Ady Endre) "Tömörkény minden parasztot megragadott, megfaragott, kikutatott, átszűrt, aranyát lecsapolta, s még gazdagabban eresztette tovább, mint kapta: jó szívéből jó szót vetve az ekrekentettnek." (Móricz Zsigmond) "Ki volt Tömörkény? A magyar Alföld költője volt. Petőfi volt, de pózában írt. Szegedi paraszt volt, de verset érzett, költeményt mondott. Nemzetünk kincs volt..." (Krúdy Gyula)

Tömörkény István - Betyárlegendák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Elbeszélések
"Szinte ​sajnálni való, hogy így elnyárspolgáriasodik a mezőség. A falusias csöndet, amibe most el van temetkezve a csárda, nem zavarja a fegyverdurrogás. Elvétve ha nyúlra vadász valaki. A lőporfüst szétterjeng a vidéken; mert ők ismerősek egymással a régi időből. Az egészet pedig nagy mélasággal nézi a kukoricaföldek mellől egy őskorbeli Keresztelő Szent János. Valami romantikus koldus a vállára akasztott egy ócska tarisznyát. Szent Jánosnak ez mindegy, ő egykedvűen néz szét a vidék fölött, és legföljebb akkor örülhetett, mikor csuda történt érte."

Tömörkény István - Szökés ​a bitófa alól
"Ki ​volt Tömörkény? - A magyar Alföld költője volt. - Petőfi volt, de prózában írt. Szegedi paraszt volt, de verset érzett, költeményt mondott. Nemzetünk kincse volt, mint a régebben meghalt magyar költők, akik elhalványodva, de felejthetetlenül néznek vissza szépséges nemzeti múltunkból; akik a régi Magyarország történetét, érzésvilágát, gondolatföldjét műveikben nekünk hagyományba tették, hogy sohase felejtsük el apáinkat áldani. -Tömörkény azt a Magyarországot írta meg, amely még itt van, de már elszállóban van, mint a felhő a szél szárnyán... A szélmalmok csöndes forgása a látóhatáron, a füvek szinte szemmel látható növekedése, a távoli tanyáknak őskori csendje, a Tiszának megbékélt, megnyugtató folydogálása, a háborúmentes emberélet biztonsága, a jegenye módjára, lassan növekvő új generáció csöndben történő felváltása, a kiszolgált kocsikerekeknek szinte emberi pihenése - ez volt Tömörkény Magyarországa." (Krúdy Gyula)

Tömörkény István - Öreg ​regruták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Kinyílt ​az idő
"Soha ​senki nem hallotta, hogy írónak nevezte volna magát, és amikor lexikonok számára életrajzot írt, abba belevette, hogy ő nyelvész, régész és etnográfus és magyarra fordította Franke konyhavegytanár, és csak a legvégére tette oda, nyilván némi habozás után, hogy novellás kötetei vannak" - írja Móra Tömörkényre emlékezve. Pedig ezekben a novellás kötetekben egy új világot fedezett fel az irodalom számára s tett örökkévalóvá: az alföldi tanyák, a tiszai hajósok, a baráberek és kubikusok azóta elsüllyedt, kiveszett világát, mindenestül, erkölcseivel és szokásaival, nyelvével és típusaival, tárgyaival, szerszámaival, panaszával és humorával, bajaival, örömeivel együtt. Ady leghívebb olvasójának vallotta magát. "Nagyon hódolok neki, mert nagyon szeretem." Tolsztoj idézte őt Minden napra szóló laikus breviáriumában. A nagy író kortársak – Móricz, Krúdy – nagyon nagyra becsülték. És becsülték – vagy talán igazabb így – szerették, nagyon szerették azok is, akiknek ő feltehetően szánta művét, s akikhez ez a mű nem egykönnyen és nem egyhamar jutott el: a vízenjárók és kétkeziek fiai, unokái. Életműve – ha nem is teljesen, de megközelítő teljességgel 45 után jelent meg, a Szépirodalmi Könyvkiadó 8 kötetes sorozatában: válogatott elbeszélései ugyanezen idő alatt sokszor, több helyütt, kisebb és nagyobb terjedelemben.

Tömörkény István - Egyszerű ​emberek
Tömörkény ​elbeszélései helyi és országos lapokban elvétve hetilapokban jelentek meg. Belőlük az író fél évszázadot alig meghaladó életében és három évtizednél valamivel hosszabb írói tevékenysége idején tizenhét kötetre valót gyűjtött egybe. Jelen kötet 31, egytől-egyig szórakoztató elbeszélést tartalmaz.

Tömörkény István - Vándorló ​földek
Tömörkény ​István nem tartozik a forradalmár íróink közé. ... Néha passzívnak is láthatjuk, fáj neki a a város és a tanyavilág közt tátongó szakadék, de arra nem is gondol, hogy rajta hidat lehetve verni. Csöndes lelki emigrációba vonul tehát, tanyai embörei, kétkezi munkásai, vizenjárói közé (Sőtér István)

Tömörkény István - Rónasági ​csodák
Tömörkény ​István a Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiemelkedő ábrázolója. Tökéletesen ismeri a paraszti életet, környezetének minden részletét, a népnyelv szimbolikus kifejezésmódját, s így egy eddig ismeretlen "világrésznek" lesz a felfedezője. A Rónasági csodákban is az egyszerű emberek mindennapjairól rajzol vonzó, mély együttérzésről tanúskodó képet. Írásaiban mindig ott bujkál a humor - különösen nyelvezetében -, noha egyszer-egyszer tragikum is felvillan.

Tömörkény István - A ​nép nem tréfál
"Irigylésre ​méltó a szenvedély: szép holmikat gyűjteni. Egy életen át elkíséri az embert és soha nem szűnő kedves örömet szerez. Tömörkény minden parasztot megragadott, megforgatott, kikutatott, átszűrt, aranyát lecsapolta s még gazdagabban eresztette tovább, mint kapta: jó szívéből jó szót vetve az elrekkentettnek. Hogy elkapta, minden szavát, fordulatát, mozdulatát, testi s lelki pillanatait, a köhintése, a szemerebbenése módját, a botjának, tarisznyájának eredetiségét, az életének minden furcsaságát s minden szépet és igazat, amit csak benne lelt. (…) A Tömörkény figurái kiemelkednek az életből, mint a lemetszett s pohárba tett mezei virág: de valami csodálatos elixírt kaptak a vázában s ott bokorba szedve új virágzásnak eredtek s örökre ez új virágban élnek el tovább. Drága apró kis virágocskák: de isten szeme s a művész lelke előtt minden igaz élet egyformán nagy a nagyokban s nagy a kicsinyekben."(Móricz Zsigmond)

Tömörkény István - Új ​bor idején
Tartalom: ÚJ ​BOR IDEJÉN TALÁLKOZÁS FARSANGI GONDOK LUK A HÁZOLDALBAN IDŐN TÚL FÖL IS HAJÓZUNK, LE IS HAJÓZUNK LÁNYSZEDÉS ÚJ KOCSI ELINTÉZETT ÜGY HÜHÜ KUBIKOSÚT TORTÜLŐK CSATA A PITVARBAN ÚJ BOR IDEJÉN ETAL A CSÁRDA TÉLEN A VIDÉKEN GÁNYÓK AZ EST LESZÁLLT VERA ELVITELE BOCSÁNAT A MUZSIKA ÍGY VOLT RENDELVE

Tömörkény István - Hühü
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Mihály ​furfangéroz
Nyolcvan, ​eddig lappangó írás Tömörkény Istvántól, amelyek kötetben sosem jelentek meg. Korabeli folyóiratok közölték őket 1900-tól a szerző 1917-es haláláig. Novellák, tárcák, útirajzok, riportok és karcolatok – sok más mellett tájképekkel, a „kintlevők”, tanyasiak és a tanyavilág rajzával, balkáni (novibazári) katonaemlékekkel, korabeli bűnügyekkel, jellegzetes alföldi figurákkal, a vándorcigányokkal, a Nagy Háborúval, valamint a halpaprikás a paprikás hal közti distinkcióval foglalkozó írásokkal. Kötetben meg nem jelent írások A kötet anyagát gyűjtötte, szerkesztette, a szöveget gondozta, és az utószót írta: dr. Urbán László

Tömörkény István - A ​tengeri város
Tartalom FERKÓ DÉLEBÉD TEREFERE ​A CSÁRDÁBAN TANYÁK A HÓ ALATT MEGÖLTEK EGY LEGÉNYT CSATA A KATONÁVAL TISZAI LEGENDA DÉLELŐTT A KOCSMÁBAN THURZÓ ÚTJA A TENGERI VÁROS PUSZTAI TŰZ KÉT VÉNSÉG A KIMUTATÁSON

Tömörkény István - Katona ​a kötélen
Száz ​esztendővel ezelőtt, 1888. szeptember 24-én este búcsúztatták barátai a katonának bevonuló Tömörkény Istvánt, mert október elsején rukkolt be a normálkaszárnyába, a császári és királyi 46. gyalogezrednek Mars (ma Marx) téri laktanyájába, s innen vonult zászlóaljával együtt - Szarajevóig vasúton, onnan pedig tíznapi gyaloglás után - állomáshelyére, a prijepoljei barakktáborba. Innen küldözgette irodalmi tudósításait a "boszniai katonaéletről", s ettől kezdve egész írói pályáját végigkísérik katonaemlékeinek remekbe szabott megörökítései. Számtalan cikk, tudósítás, tárca, riport, levél nyersanyagát szolgáltatja ez a nehéz és keserves élményekkel teljes világ, amelynek a "boszniai" esztendő után, a múlt század kilencvenes éveiben három alkalommal is "tartalékos" résztvevője volt az író, és népfölkelő igazolványának tanúsága szerint 1915-ben is alkalmasnak találták még a katonai szolgálatra, s "mikor a háború harmadik nyarán - ahogy Móra Ferenc írta - az öreg katonákat is bekívánta a császár, Pista is menni akart erővel, s úgy felkészült, hogy már a hivatali pénztárakat is átadta nekem". De azután "lefújták". A gyűjtemény összeállítója, Péter László, Tömörkény katonatárgyú írásait nem megírásuk, hanem tartalmuk, az emlékek megtörténtének időrendjében sorakoztatta egymás után, s ennek köszönhetően az író katonáskodásának minden lényeges eleme megismerhető ezekből az elbeszélésekből. "Nem hiszem, hogy akad még író, akinek a művei ilyen részletességgel és hitelességgel örökítenék meg a Monarchia katonaéletét". Bosnyák földön ismerte meg életre szóló élménnyel a kétkezi munkást, a parasztot meg a kubikost. "Ide kellett jönnie - állapította meg róla első életrajzírója, Juhász Gyula -, hogy most már végképpen megismerje a szegedi népet, a magyar parasztot, akivel együtt élt, együtt robotolt, együtt szenvedett és együtt tűrt ebben az idegen világban." De ennek a kötetnek az "írásai nemcsak egy nagy író életrajzának dokumentumai - olvashatjuk Péter László utószavában -, nemcsak fontos források az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének hiteles történetéhez, hanem - elsősorban - művészi alkotások. Emberi tartalmukkal és ragyogó stílusukkal egyaránt a magyar irodalom klasszikus kincsei."

Tömörkény István - A ​házasság első éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Pusztai ​iskola
A ​századelő nagy elbeszélője az alföldi tanyák, falvak lakói, zsellérek, kubikusok, tiszai hajósok, kétkezi munkásemberek életének krónikása, aki – Móricz Zsigmond szavaival élve – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával, s az igaz ember emberségével” mutatja be egy mára elveszett világ szépségeit, erkölcseit, szokásait, humorát, fájdalmait és örömeit.

Kollekciók