Ajax-loader

Tömörkény István könyvei a rukkolán


Tömörkény István - Hajnali ​sötétben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Csata ​a boldogságért
Tartalomjegyzék: ​Ferkó Bicskavásárlás Förgeteg János mint közerő Káplár Papp Tanyák a hó alatt Megöltek egy legényt Thurzó utja A szárnyékember Csata a katonával Két ló bitangságban A csempész Éjszaka Csőszhalál Vándorló földek Táncrahúzás Vásár Megy a hajó lefelé A Szent Mihály jégben Öreg embör napáldozatja Valer a földbe megy Munkások A házasság első éve Fecskék Kikötés Hühü Csata a boldogságér Újbor idején Így volt rendelve Péter tanul Pör Sztrájktanyán Talpas úri módban János visszapótol Szirtesek a partok Új talicska irányában Mihály szóbelizik Földragasztás irányában Fonatos kiskalács Meddig tart még? Természkőszívű Mihály Alku a szülével Muzsikaszó Idegenek a jegyenyék alatt A szökés Szibériából Mindenek változnak Nyári kép 1916-ból A kraszniki csata Jakab Jakab a diplomáciával A szüle a katonákkal Fölteszik a hajnal A ribillióról Magukban élők

Tömörkény István - A ​Szent Mihály a jégben
Tartalom MEGY ​A HAJÓ LEFELÉ AGYAGHORDÁS TÁNCRAHÚZÁS FŐZÉS VÁNDORLÓ FÖLDEK VÁSÁR FIGURACSINÁLÓK PÖRLEKEDÉS BORFEJTÉSNÉL AZ ÜSZŐ FÖLTEKINTÉSE A SZENT MIHÁLY A JÉGBEN HAJNALBAN A KAPU ELŐTT FAKADÓ VÍZ A MAG TÖRTÉNETE GUGORÁZÁS DUGOTT BÁL ASSZONYI OK... ODA A JUHÁSZ MUNKÁSOK VÍZENJÁRÓK A HÁZASSÁG ELSŐ ÉVE ETAL A DOBBAN

Gárdonyi Géza - Móra Ferenc - Papp Dániel - Tömörkény István - A ​földhözragadt János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Fakadó ​szerelmek
Magyarország ​történetét, érzésvilágát, gondolat-földjét műveikben nekünk hagyományba tették, hogy sohase felejtsük el apáinkat áldani." Irodalmi különlegesség ez a kötet, hiszen Tömörkény halála után 95 évvel ötvenegy ismeretlen, eddig lappangó novella és tárcanovella jelenik meg itt. Nem maradék, nem zsenge - az író legerőteljesebb, érett korszakát idéző művek a Szeged környéki tanyavilág és a város kispolgárainak életéből. Irónia és humor színezi az apró remekműveket, melyekben megcsipkedi a bürokráciát és leleplezi az emberi gyarlóságot, a szerelem "vadhajtásait", kacagtató helyzeteit és tragikus fordulatait. "Elmélkedéseiben és kacskaringós bölcselkedéseiben örök időkre lekottázta a magyar vér ütemét, a keleti parasztész utánozhatatlan belső ritmusát" - mondja ki Kosztolányi, kijelölve helyét a magyar Parnasszuson.

Tömörkény István - Kétkézi ​munkások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Katona ​a kötélen
Száz ​esztendővel ezelőtt, 1888. szeptember 24-én este búcsúztatták barátai a katonának bevonuló Tömörkény Istvánt, mert október elsején rukkolt be a normálkaszárnyába, a császári és királyi 46. gyalogezrednek Mars (ma Marx) téri laktanyájába, s innen vonult zászlóaljával együtt - Szarajevóig vasúton, onnan pedig tíznapi gyaloglás után - állomáshelyére, a prijepoljei barakktáborba. Innen küldözgette irodalmi tudósításait a "boszniai katonaéletről", s ettől kezdve egész írói pályáját végigkísérik katonaemlékeinek remekbe szabott megörökítései. Számtalan cikk, tudósítás, tárca, riport, levél nyersanyagát szolgáltatja ez a nehéz és keserves élményekkel teljes világ, amelynek a "boszniai" esztendő után, a múlt század kilencvenes éveiben három alkalommal is "tartalékos" résztvevője volt az író, és népfölkelő igazolványának tanúsága szerint 1915-ben is alkalmasnak találták még a katonai szolgálatra, s "mikor a háború harmadik nyarán - ahogy Móra Ferenc írta - az öreg katonákat is bekívánta a császár, Pista is menni akart erővel, s úgy felkészült, hogy már a hivatali pénztárakat is átadta nekem". De azután "lefújták". A gyűjtemény összeállítója, Péter László, Tömörkény katonatárgyú írásait nem megírásuk, hanem tartalmuk, az emlékek megtörténtének időrendjében sorakoztatta egymás után, s ennek köszönhetően az író katonáskodásának minden lényeges eleme megismerhető ezekből az elbeszélésekből. "Nem hiszem, hogy akad még író, akinek a művei ilyen részletességgel és hitelességgel örökítenék meg a Monarchia katonaéletét". Bosnyák földön ismerte meg életre szóló élménnyel a kétkezi munkást, a parasztot meg a kubikost. "Ide kellett jönnie - állapította meg róla első életrajzírója, Juhász Gyula -, hogy most már végképpen megismerje a szegedi népet, a magyar parasztot, akivel együtt élt, együtt robotolt, együtt szenvedett és együtt tűrt ebben az idegen világban." De ennek a kötetnek az "írásai nemcsak egy nagy író életrajzának dokumentumai - olvashatjuk Péter László utószavában -, nemcsak fontos források az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének hiteles történetéhez, hanem - elsősorban - művészi alkotások. Emberi tartalmukkal és ragyogó stílusukkal egyaránt a magyar irodalom klasszikus kincsei."

Tömörkény István - Öreg ​regruták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Förgeteg ​János mint közerő és más elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Új ​bor idején
Tartalom: ÚJ ​BOR IDEJÉN TALÁLKOZÁS FARSANGI GONDOK LUK A HÁZOLDALBAN IDŐN TÚL FÖL IS HAJÓZUNK, LE IS HAJÓZUNK LÁNYSZEDÉS ÚJ KOCSI ELINTÉZETT ÜGY HÜHÜ KUBIKOSÚT TORTÜLŐK CSATA A PITVARBAN ÚJ BOR IDEJÉN ETAL A CSÁRDA TÉLEN A VIDÉKEN GÁNYÓK AZ EST LESZÁLLT VERA ELVITELE BOCSÁNAT A MUZSIKA ÍGY VOLT RENDELVE

Tömörkény István - Föltetszik ​a hajnal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Népek ​az ország használatában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Kinyílt ​az idő
"Soha ​senki nem hallotta, hogy írónak nevezte volna magát, és amikor lexikonok számára életrajzot írt, abba belevette, hogy ő nyelvész, régész és etnográfus és magyarra fordította Franke konyhavegytanár, és csak a legvégére tette oda, nyilván némi habozás után, hogy novellás kötetei vannak" - írja Móra Tömörkényre emlékezve. Pedig ezekben a novellás kötetekben egy új világot fedezett fel az irodalom számára s tett örökkévalóvá: az alföldi tanyák, a tiszai hajósok, a baráberek és kubikusok azóta elsüllyedt, kiveszett világát, mindenestül, erkölcseivel és szokásaival, nyelvével és típusaival, tárgyaival, szerszámaival, panaszával és humorával, bajaival, örömeivel együtt. Ady leghívebb olvasójának vallotta magát. "Nagyon hódolok neki, mert nagyon szeretem." Tolsztoj idézte őt Minden napra szóló laikus breviáriumában. A nagy író kortársak – Móricz, Krúdy – nagyon nagyra becsülték. És becsülték – vagy talán igazabb így – szerették, nagyon szerették azok is, akiknek ő feltehetően szánta művét, s akikhez ez a mű nem egykönnyen és nem egyhamar jutott el: a vízenjárók és kétkeziek fiai, unokái. Életműve – ha nem is teljesen, de megközelítő teljességgel 45 után jelent meg, a Szépirodalmi Könyvkiadó 8 kötetes sorozatában: válogatott elbeszélései ugyanezen idő alatt sokszor, több helyütt, kisebb és nagyobb terjedelemben.

Tömörkény István - Pusztai ​iskola
A ​századelő nagy elbeszélője az alföldi tanyák, falvak lakói, zsellérek, kubikusok, tiszai hajósok, kétkezi munkásemberek életének krónikása, aki – Móricz Zsigmond szavaival élve – „a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával, s az igaz ember emberségével” mutatja be egy mára elveszett világ szépségeit, erkölcseit, szokásait, humorát, fájdalmait és örömeit.

Tömörkény István - A ​ravasz Kabók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Vizenjárók ​és kétkezi munkások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Rónasági ​csodák
Tömörkény ​István a Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiemelkedő ábrázolója. Tökéletesen ismeri a paraszti életet, környezetének minden részletét, a népnyelv szimbolikus kifejezésmódját, s így egy eddig ismeretlen "világrésznek" lesz a felfedezője. A Rónasági csodákban is az egyszerű emberek mindennapjairól rajzol vonzó, mély együttérzésről tanúskodó képet. Írásaiban mindig ott bujkál a humor - különösen nyelvezetében -, noha egyszer-egyszer tragikum is felvillan.

Tömörkény István - Homokos ​világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Így ​volt rendelve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Rózsa ​Sándor nálunk
"A ​puszta és az ő emberei oly kiismerhetetlenek. Az eszük oly másképp jár, fogalmaik a dolgokról oly mások, hogy sohasem tudni, hogy igazságaikban nincsen-e tréfa, s tréfát nem az igazság kedvéért mondanak-e.(...) ki tudna belemenni kutató kézzel e pusztai szívekbe, melyekben ma is lobog az ősvallás áldozati lángja." Kevés szegletében a világnak tartozik olyan elválaszthatatlanul össze ember és természet, mint a pusztában, ahol a természet rendjébe illeszkedés az egyetlen lehetőség a megmaradásra. Így volt ez a XIX. század második felében, a Szeged környéki, akkor még végtelennek és végtelenségükben öröknek tűnő pusztákon is. Az ősfoglalkozásokat űző, kevés szavú, a Nappal, a Holddal és a csillagokkal beszélő viszonyban élő juhászok, gulyások, csikósok pontosan tudták ezt. Róluk, s e tudásról, csorbíthatatlan igazságaikról, maguk szabta törvényeikről mesélnek a kötet elbeszélései. És szólnak még a pusztai népekből kiszakadt törvényen kívüliekről, a betyárokról is, egy elsüllyedt világ derűjével, békességével és indulataival...

Tömörkény István - Nehéz ​emberek és más elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - A ​tengeri város
Tartalom FERKÓ DÉLEBÉD TEREFERE ​A CSÁRDÁBAN TANYÁK A HÓ ALATT MEGÖLTEK EGY LEGÉNYT CSATA A KATONÁVAL TISZAI LEGENDA DÉLELŐTT A KOCSMÁBAN THURZÓ ÚTJA A TENGERI VÁROS PUSZTAI TŰZ KÉT VÉNSÉG A KIMUTATÁSON

Tömörkény István - Két ​vénség és más elbeszélések
Aki ​elkezdi olvasni, többet kíván belőle, azután egyre többet, aztán megszereti, aztán egyre inkább érezni kezdi, hogy nemcsak érdekes és kedves, meleg és szép az, amit tőle kap, hanem valami nagy dolog is: valami olyan lényeges, amit csak a nagyoktól szoktunk kapni": Sík Sándor így képzeli el 1942-ben Tömörkény-életmű befogadásának élményét a fogékony, őszinte olvasóban. Péter László azt figyelte meg, hogy Tömörkény írásait a legegyszerűbb és legigényesebb olvasók kedvelik, "az ítéleteikben elfogulatlan, ízlésükben megbízható" kortársak és utódok. A tartalomból: Virradat előtt; Rózsa Sándor nálunk; Förgeteg János, mint közerő; Délelőtt a kocsmában; Bábocskay szelet hever; Az üsző föltekintése; Faragó János megégett; Hajnal az úton; Luk a házoldalban.

Tömörkény István - Barlanglakók
Tartalom SÜLIÉK ​NYÚJTANAK HAJÓSOK LIBAI ÜGYBEN A BUJDOSÓ MEZEI DOLGOK A FÓRUM BORSZEDÉS VISSZACSERÉLÉS SABOTAGE ASZTAGÉGÉS KÜLSŐ ÉSZJÁRÁSOK KUTYAVÉR A HAVON A NAGYVÍZ KABARÉZÁS A CSÁRDÁBAN LÓ NEM VALÓ KORCSMASZOBÁBA LEVÉL A PUSZTÁBAN PARASZTI RÉGÉSZ FÖLDRAGASZTÁS IRÁNYÁBAN KAVARODÁS AZ ÚTSZÉLEN A BAROM KÖRÜL PÉNZETLEN VILÁGBAN ÁLLATOK A HÁZ KÖRÜL

Tömörkény István - Fecskék
1866. ​december 21-én született Tömörkény István, a századelő nagy elbeszélője, a zsellérek, kubikosok, vízenjárók és kétkezi munkások, a célszerű szegény emberek életének hűséges krónikása, aki - ahogy Móricz Zsigmond írta róla - "a tudós alaposságával, a gyűjtő szenvedélyével, a művész újrateremtő géniuszával s az igaz ember emberségével" rögzítette örökérvényűen egy immár letűnt világ, a régi paraszti élet tragikumát és szépségét, fájdalmait és örömét, kegyetlen törvényeit és fénylő derűjét. Születése századik évfordulóján legjobb novelláinak e válogatásával tisztelgünk Tömörkény emléke előtt.

Tömörkény István - Jegenyék ​alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Bazsarózsák
Részlet ​a könyvből: A világító állat és a vadrózsabokor. Mózes első könyve, amely tudvalevőleg a teremtésről való könyv, azt mondja a Xll-ik mondásban : Hoza annak okáért a föld gyenge füveket, maghozó füveket az ő nemek szerint, és gyümölcstermő fákat, melyekben vala az ő nemük szerint való magvak: és látá Isten, hogy az jó volna. A XIII. szerint így lett estve és reggel, a harmadik nap. De mindez nem volt elegendő. Azt mondja a XlV-ik mondás: Azután mondá az Isten: Legyenek világosító állatok az égnek kiterjesztésén, hogy különbséget tegyenek a nap közt és az éjszaka közt: és legyenek jelei bizonyos időknek, napoknak és esztendőknek. Mondja a XV.: Legyenek világosító állatok az égnek kiterjesztésén, hogy világosítsák a földet. És úgy lett. S a XVI. szól: Szerze azért az Isten két nagy világosító állatokat: a nagyobbik világosító állatot, hogy világosítana nappal: a kisebbik világosító állatot, hogy éjszaka világosítana: és a csillagokat is. XVII.: És helyhezteté az Isten azokat az égnek kiterjesztésén, hogy a földet megvilágosítanák. Azt mondja a XVIII-ik mondás. És hogy vezérei lennének a napnak és az éjszakának és különbséget tennének a világosság és setétség között: és látá Isten, hogy ez jó volna.

Tömörkény István - Vándorló ​földek
Tömörkény ​István nem tartozik a forradalmár íróink közé. ... Néha passzívnak is láthatjuk, fáj neki a a város és a tanyavilág közt tátongó szakadék, de arra nem is gondol, hogy rajta hidat lehetve verni. Csöndes lelki emigrációba vonul tehát, tanyai embörei, kétkezi munkásai, vizenjárói közé (Sőtér István)

Tömörkény István - A ​házasság első éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Tiszai ​legenda
E ​könyv lapjain olvasmányos, magával ragadó Tömörkény-novellák várják az olvasót: diákot, szülőt, pedagógust egyaránt.

Tömörkény István - Két ​ló bitangságban
"- ​Hej, gazda!... Fizetek! - fordult be sebesen. - Ellopták a kocsimat. A kijelentés egy kis érdeklődést okoz, s kérdezik sokan Mihályt, milyen volt a kocsi meg a lovak. De nem ér rá felelni. Szalad az utcára, s nézi végig fel és le az utat, hogy nem látná-e meg valahol az elveszett vagyont. De sehol se mutatkozik. Oda van a kedve egyszerre. - Hej, az árgyélusát - sóhajtja -, megvan a baj. A városháza felé halad a kocsiúton, hogy ne kelljen kerülgetni az embereket. Siet, de nagyon sebesen, hogy hátha talán még sikerülne valami. Hej, hitvány gazemberek, hogy ki tudták lesni! Még a tarisznyája is a kocsin maradt. Az új ostor is. Micsoda csapás ez... A városházán a lovas rendőrség hivatalába utasítják, hogy ott adja elő a dolgot. - Ellopták a kocsimat - hörgi itt Mihály ijedten - Kocsit, lovat, mindent. - Kicsoda? - Kicsoda?! - tör ki keserűen. - Hát a betyárok! Hát mit tudom én? Valami rablóbanda, verje meg az Isten."

Tömörkény István - Napos ​tájak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók