Ajax-loader

Katja Kettu könyvei a rukkolán


Katja Kettu - Éjlepke
1937, ​a vorkutai fogolytáborba tartó rabvonat. Egy finn és egy mari lány, a Lappföldről a Szovjetunióba szökött, kémkedéssel gyanúsított Irga és az önkéntesnek jelentkező Elna életre szóló barátságot köt. A fogolytábor rendkívüli megpróbáltatásai és sajátos hatalmi viszonyai közepette mindketten elszántan küzdenek az életben maradásért. Ám hogy vár-e rájuk élet a tábor kerítésén kívül, arról nemcsak a politikai viszonyok változásai döntenek, hanem az olyan, elementárisan emberi tényezők is, mint a barátság, a hűség és a szerelem. 2015, Mari El Köztársaság. Verna, a finn lány rég nem látott apja segítséget kérő levele nyomán érkezik az apró mari faluba, de már csak a férfi megnyomorított holttestét találja ott. A lánynak magának kell megpróbálnia fényt deríteni a titokra, mely apja családjának múltjában rejlik, s amely közvetve apja halálát okozta. Mindezt egy olyan faluban, ahol az emberekbe hosszú évtizedek óta beleivódott a bizalmatlanság a külvilág iránt (beleértve a mindenkori – előbb a szovjet, majd az orosz – hatalmat), s ahol láthatólag mindenkinek van rá valamilyen oka, hogy elkendőzze az igazságot. Katja Kettu új regénye, melyet át- meg átsző az ősi mari természethit, bravúrosan fonja egybe a múlt és a jelen szálait. Akárcsak A bába esetében, az írónő szuggesztív, eleven, rendkívül erőteljes prózát hoz létre, mely a groteszk és a mágikus realizmus hagyományait követi, s amelyben teljes természetességgel kerül egymás mellé a szépséges és a taszító. KATJA KETTU (1978) az észak-finnországi Rovaniemiből származik, író és animációsfilm-rendező. Előző regényét, A bábát (Gondolat, 2013) több mint húsz nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjat nyert, többek között Németországban, Svédországban, Norvégiában és Lettországban. A regényből készült filmet a legjobb alkotás, a címszereplő Krista Kosonent pedig a legjobb női főszereplő díjával jutalmazták 2015-ben a Waterloo Történelmi Filmek Nemzetközi Fesztiválján, Belgiumban.

Katja Kettu - A ​bába
Petsamo, ​Finnország északi vidéke, 1944 nyara, a lappföldi háború előestéje. A szovjet-finn frontvonal finn oldalán és Norvégiában a német csapatok erősítik állásaikat, a Jeges-tengert övező partvidéken a helyi ellenállás emberei, valamint szövetséges és német hírszerzők tevékenykednek. "Szilajszemű", a bába gyermekkorától számkivetettként él a születés és halál világában. Számára minden megváltozik azon a napon, amikor megpillantja a férfit, és így könyörög: "Istenem, én akarom ezt a férfit. Istenem, ha őt megkapom, én másikat nem követelek." A német tiszt és a finn nő előtörténete fokozatosan bomlik ki az olvasó előtt. A kérdésre, hogy e világ végén született, jövő nélküli szerelem túlélheti-e a világégést és a fogolytábor borzalmait, csak a könyv végén kapunk választ. Az erős hangulatú és szuggesztív nyelvezetű regényben, mely a groteszk és a mágikus realizmus hagyományait követi, és amelyben teljes természetességgel kerül egymás mellé a szépséges és a taszító, a kifinomult és a durva, az európai történelem egyik feledésbe merült epizódja elevenedik meg: a fogolytáborok és háborús mátkák Finnországa, valamint a messzi észak, a finn Lappföld világa.

Kollekciók