Ajax-loader

Pomogáts Béla könyvei a rukkolán


Pomogáts Béla - Jelenidő ​az erdélyi magyar irodalomban
Tartalom Bevezetés Hagyományok ​és előzmények A felszabadulás után Nemzetiségi önismeret A számvetés költészete Az idős költőnemzedék) Az emlékezés jegyében (Az idős elbeszélő nemzedék) A költészet szabadságharca (Derékhad költői) Valóság és példázat A derékhad írói A Forrás költői A Forrás elbeszélői Az Echnox írói köre Játék és történelem (A drámairodalom fejlődése) Magunk keresése (Szociográfia és útirajz) Kitekintés Írói kislexikon Jegyzetek Irodalom

Pomogáts Béla - A ​székely tanítónő
Azok ​között a fogalmak között, amelyeket a magyar történelem szentesített és a közmegegyezés elfogadott, a nemzet és az irodalom fogalma mindig egymással szoros kapcsolatban állt. Teremtő kölcsönösség jött létre közöttük, egyfelől a nemzeti történelem, s azok a törekvések, amelyek e történelem során érvényesülni kívántak, és igen gyakran vereséget szenvedtek, mindig meghatározták irodalmunk vállalt feladatait, küldetéstudatát, többnyira abban az értelemben, hogy magának az irodalomnak kellett helyreállítania a nemzet megbolott szellemi egyensúlyát, vagy megtört politikai és kulturális egységét, másfelől hagyományosan az irodalomban konstituálódtak azok a személyiségjegyek, amelyeknek összessége a magyarság nemzeti jellegét teszi. A magyar irodalom, még az európai áramlatokat követő törekvéseiben is, mindig nemzeti volt, és a magyar nemzetnek nem egyszer irodalma adott szellemi keretet és közösségi indentitást. Balassi Bálinttól Berzsenyi Dánielig, Vörösmarthy Mihálytól Ady Endréig, és Illyés Gyulától Nagy Lászlóig mindig a "nemzet" és az "irodalom" alkottak egymással lényegi kapcsolatban álló fogalmakat. Ez a fogalompáros valóságos Janus-arccal néz ránk a múltból és bizonyára a jelenből: ami az egyik oldalról szemlélve egy történelmi emberközösség küzdelme a megmaradásért, az a másik oldalról szemlélve magas rendű művészi érték történeti folytonossága és rendszere, s ami az egyik nézetben gondolat, költői kép és versforma, az a másik nézetben emésztő küzdelem és gyötrelem azért, hogy tizenötmillió ember otthont találjon a népek közösségében, és képes legyen kibontakoztatni a maga szellemi és erkölcsi értékeit.

Béládi Miklós - Pomogáts Béla - Rónay László - A ​nyugati magyar irodalom 1945 után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Magyar Erdély
"Nincs Európában irodalom, melynek számára a saját regionálizmus élőbb, égetőbb, fájóbb problémát jelentene, mint a magyarnak. De talán, ahol ennyire fáj és él ez a probléma, ott kétszeres joggal lehet remélni, hogy a regionálizmus önmagából növeszthet ki valamit, ami több nála, valamit, ami nem csupán par­tikuláris érdekű, ami az embert és a mai embert mélyen és lényegesen érint­heti. A mai Emberség sorsának gyökeréhez bizonnyal annak az irodalomnak van a legtöbb kilátása hozzáférkőzni, amely Nemzet és Ember viszonyát leg­forróbban átéli önmagában: s a kulturális válság gyökeréhez az ér, amelyiknek számára a saját partikulárizmusa legvitálisabban vált problémává. S itt van a kis irodalmak reménye, hogy fontosat és izgatót mondhassanak ma, amikor a nagyok is alig tudnak ilyent mondani. S itt elsősorban a magyar szellemé: me­lyet különleges helyzete s egész története predesztinált, hogy különös intenzi­tással élje át az emberi és regionális kultúra összeütközésének akut drámáját. S köztünk magyarok közt is, ki ismerheti erősebb és tragikusabb ízét e könnyes élménynek, mint amit ismer az erdélyi lélek? És ez az érzés adja meg talán az erdélyi irodalmi mozgalomnak erősítő, kincses öntudatát." (Babits Mihály) "Fölébredtünk. Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat. Számba kell venni erőin­ket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni... kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Kőrös-vidék és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Éb­redj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki, nézz széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé! A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból. Ami eddig orvosság volt és védelem is talán, de mindenesetre becsület volt, méreg az ezentúl, és gyávaság. Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk hát a mun­kára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája." (Kós Károly) "A magyar író feladata ma: a világi hatalom példátlan torlódásában vele szem­ben is helytálló szellemit teremteni. Ha a kétféle hatalom, temporális és spi­rituális közül az egyiknek meg kell alázkodnia a másik előtt, ne az alázkodjék meg, amelyik az Istenhez közelebb esik: így tudják ezt a Biblia prófétái, így a görög jósok s a középkor egyháza. A magyar irodalom van annyira próféták és jósok irodalma, hogy tekintélye és függetlensége kedvéért minden világi hely­ről és hatalomról lemondani - a hagyomány felelős szolgájának: miniszternek lenni a miniszterekkel szemben - nem lemondás, hanem előlépés." (Németh László)

Pomogáts Béla - Déry ​Tibor
A ​szerző Déry Tibor kivételes rangú életművét, gazdag, változatos írói világát mutatja be a kismonográfia lapjain. Írói útja és magatartása a baloldali európai értelmiség helyzetét, felemelkedését és válságait példázza. Célja szerint e tanulmány nem életrajzot ad, hanem az alkotó személyiség és az életmű fejlődéstörténetét. Az író eszmei fejlődésének és világképének alakulásával, művészi útjának változásaival foglalkozik. Részletes képet ad Déry Tibor írói stílusának fejlődéséről, amely az avantgarde különböző irányzatain, majd a klasszikus realizmus vonzásán át jutott el ahhoz a modern realizmushoz, amely egyszerre használja fel, ötvözi egybe a hagyomány és az újítás eredményeit.

Pomogáts Béla - Magyarok ​között a nagyvilágban
Úti ​beszámolók 1980–2001 Hogyan alakult a Magyarország határain túl élő magyarság helyzete az elmúlt húsz évben? A kötetből a személyes élmények, benyomások alapján kap erről hiteles képet az olvasó.

Pomogáts Béla - Magyar ​irodalom - határok nélkül
A ​kötet írásai a magyar kulturális nemzet eszméjének szolgálatában állnak. Szerzőjük ezért foglalkozik bennük olyan írástudókkal, éljenek ők egykoron a mai Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken vagy éppen a nyugati világban (emigrációban), akik maguk is a nemzeti irodalom, illetve a "kulturális nemzet" egységének tudatában írtak, alkottak. Néhány kivétellel (Dobos László, Borbándi Gyula) azon írókról, költőkről szóló írások gyűjteménye ez a könyv, akik a huszadik század első felében már jelen voltak a magyar irodalmi életben: a régebbi múltból Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Bánffy Miklós, a közelebbiből Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter, az erdélyi Reményik Sándor, Kós Károly, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Karácsony Benő, Dsida Jenő, és Jékely Zoltán, a nyugati világban tevékenykedő Kovács Imre és Wass Albert. Mindannyiuk közös meggyőződése volt, és a szerzőé is az, hogy csak egyetlen magyar irodalom van - határok nélkül, és amit a történelem durván összetört, azt az alkotó szellemnek az irodalom világában kell helyreállítania.

Pomogáts Béla - Lovas Ildikó - Toldi Éva - Balogh István - Utasi Csaba - Gobby Fehér Gyula - Németh István - A ​Gerard írójáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Sorsát ​kereső irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - A ​romániai magyar irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Történelmi ​sorsfordulók
A ​kötetben szereplő tanulmányok képet adnak arról, hogy a magyar irodalom miként dolgozta fel az első világháborús eseményeket, majd ezek tragikus trianoni következményeit. Ady Endre, Szabó Dezső, Kuncz Aladár, Makkai Sándor és mások műveiben megfogalmazott következtetéseket és tanulságokat fájdalmas szükség ismernünk, mert tudnunk kell, hogy mi történt velünk, mi ebben a mi felelősségünk és miben játszott szerepet a nagyhatalmak, közöttük a békecsináló nagyhatalmak elfogultsága, közönye, rosszindulata.

Pomogáts Béla - Jékely ​Zoltán
POMOGÁTS ​BÉLA Az erdélyi költő Jékely Zoltán élete nagy részét Budapesten töltötte, csupán tizenhét éves koráig, majd 1941 és 1946 között élt Erdélyben, mindazonáltal ihlető élményei, az erdélyi magyarság iránt tanúsított elkötelezettsége, mondhatnám így: „erdélyi patriotizmusa” következtében erdélyi költőnek kell tekintenünk. Elégikus költő volt, csupa emlék, reflexió, elvágyódás, jellegzetes gesztusa a búcsú, lelkiállapota a múltra révedés, a világ iránt érzett testvéri részvét. A múltban kutatva, emlékeken merengve fedezte fel önmagát, személyiségének titokzatos, benső tájait. Az önelemzés mintha költői élettervet valósított volna meg, a múlt kutatása akár szándékos lehetett, a vallomás azonban mindig ösztönös, megnyilatkozásait a pillanat ihlete és kényszere hívta ki. Oly természetesen írt verset, ahogy a romantikusok, vagy később Verlaine és Apollinaire. Nem szerette a „laboratóriumi” költészetet, a formakereső kísérletezést, noha a formának, akár a formateremtésnek is fölényes mestere volt. Mester, aki hangpróbák nélkül énekelte a legváltozatosabb dallamokat, és aki műfordításaiban bizonyította, hogy milyen biztonsággal tud bánni a legravaszabb formákkal és újításokkal is. Nemcsak természetessége avatta költővé, akár a fogalom romantikus értelmében, hanem hangja is: a bel canto szárnyalása, zengése, önfeledt dallama. Abban is a romantikusok és a szimbolisták rokona volt, hogy legfőbb eszközének a muzsikát választotta.

Pomogáts Béla - Régió ​Európában: a Vajdaság
Pomogáts ​Béla felvidéki és erdélyi hasonló témájú kötetei után ezúttal a délvidéki vonatkozású írásait is elolvashatjuk egy csokorba szedve. Megvizsgálja a nemzet és irodalom kérdését, a hagyományok értékmegőrző szerepét, majd időben haladva tekinti végig a vajdasági vonatozású irodalom történetét. A klasszikusok (Kosztolányi, Csáth, Herceg János, Szirmai Károly) mellett a mai irodalmi műhelyeket is megismerhetjük (Híd, Létünk, Életjel, Üzenet, Új Symposion), illetve a mai "vajdasági írástudókról" olvashatunk egy fejezetet: Tolnai Ottó, Szeli István, Pap József, Bori Imre és más szerzők munkásságát ismerhetjük meg közelebbről.

Pomogáts Béla - Változatok ​az avantgárdra
„…nem ​tartoztam az avantgarde elkötelezett és elhivatott historikusai közé, ennek ellenére is meglehetősen sok kisebb-nagyobb tanulmányt és kritikát írtam mind a régebbi, mind az újabb avantgarde képviselőiről és teljesítményeikről. Ezeknek egy részét (nem is nagyobbik részét) rendeztem el ebben a kötetben, amelyet abban a reményben bocsátok útjára, hogy mindaz, ami itt olvasható, mára maga is dokumentum. Dokumentuma annak a küzdelemnek, amely a huszadik századi magyar irodalom teljes szellemi örökségének megőrzését és birtokbavételét szolgálta, elsősorban munkahelyemnek: a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének műhelyében.” (Pomogáts Béla)

Pomogáts Béla - A ​marosvécsi várban
Az ​Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh körül gyülekező írók közössége a korszak egyik leginkább figyelemre méltó irodalmi szerveződése volt, termékeny példát adott arra, hogy az irodalmi értékek szolgálata és a közösségi-nemzeti elkötelezettség a legkevésbé sem állhat egymással szemben, és ennek a két szellemi stratégiának a képviselete mindenképpen előnyös szellemi és közéleti pozíciót jelent. A művészi elveket, amelyek az európai elkötelezettséggel jártak együtt és a nemzeti küldetés vállalását, amelynek politikai vagy legalábbis közéleti tartalma volt, nem egyszer állította szembe egymással a két világháború közötti (meg az utána következő) korszak. Nos, az Erdélyi Helikon irodalmi kultúrája azt tanúsította, hogy ez a két orientáció nem csak békésen megfér egymással, hanem természetes módon kiegészíti egymást, és együttesen a hatékony cselekvés támasza lehet. Ez az összegző szemlélet és magatartás mindenképpen olyan szellemi, közéleti értékek kialakítását, szolgálatát tette lehetővé, amelyek ma is követendő példát jelenthetnek.

Pomogáts Béla - Kuncz ​Aladár
"Mindenki, ​aki örökké ismétlődő táncfiguráiban végiglejt, az újság, a hiánytalan megvalósulás, a természet fennhéjazó illúzióját az élettől eltanulja, és tele torokkal kiáltja: mi vagyunk a vagyunk, s rajtunk kívül minden más álomkergetés. Így szól a farsangi menet a művészhez, ki ha talán ideig-óráig a vidám farsangolókkal együtt is kiabál, de közülük csakhamar kiáll, és a belső hangra figyel, mely lelkéből nemes íveléssel bontakozik ki és szívet facsarón az elveszett álomvilágra emlékezteti." Kuncz Aladár

Pomogáts Béla - Regénytükör
A ​gyűjtemény három évtized magyar regényirodalmába enged betekintést, harminchárom regény alapján. Regénytükör - a szónak kettős jelentése van. Tükrözi az új magyar regényt, láthatóvá válnak érdekes alkotó egyéniségek, lebilincselő történetek, emberi magatartások. Az új magyar regény azonban maga is tükör, bemutatja az ország történetét, a magyar társadalom átalakulását. Ebből a tükörből nemcsak a felszabadulás óta eltelt három évtized, hanem a megelőző korszakok képe is kibontakozik. "Ahhoz a fiatal olvasóhoz szólunk - írja könyve előszavában Pomogtás Béla -, aki e könyvekben nemcsak kalandos cselekményt, néhány órás önfeledt szórakozást keres. Hanem eligazító szót, emberi vallomást, történelmi magyarázatot."

Pomogáts Béla - Hazatérő ​irodalom
"Pomogáts ​Béla irodalomtörténészi munkásságának számottevő részét képezte a nyugati, "emigráns" magyar irodalom jeles alkotóinak méltatása, hazai bemutatása. Tette ezt a polgári értelmiségi hitet és meggyőződést gerincbe törni akaró Kádár-korszakban is, bátran, következetesen. Folytatta ezt a munkát a demokratikus változások után is. Pomogáts kérdése, értelmezői dilemmája egyben kulturális létünk egyik nagy dilemmája: a vasfüggöny megszűnte után hazatérőben-e, otthonra lelt-e Magyarországon nyugati literátoraink ténykedése? Szükség van-e még odakint a magyar költők, írók hangjára?" (Balázs Tibor)

Pomogáts Béla - Versek ​közelről
Tartalom Bevezetés Kassák ​Lajos: Óda 1948 Fodor József: Óh dinnyék illata Illyés Gyula: Óceánok Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Takáts Gyula: Fakutyán, fényben Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz Weöres Sándor: Canzone Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak Pilinszky János: Harbach 1944 Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Kormos István: Tél Normandiában Váci Mihály: Édes hazám Nagy László: Tűz Simon István: Almafák Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában Fodor András: Hegyek és tavak Garai Gábor: Koránkelők Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak Tandori Dezső: Egy vers születése Bella István: Halotti beszéd Veress Miklós: A néhai poétára A versek lelőhelye Irodalmi tájékoztató

Pomogáts Béla - Változó ​világban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Kisebbség ​és humánum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Változó ​Erdély - Kisebbségkutatás könyvek
A ​kötetcím arra utal, hogy a magyar Erdélynek a XX. századi kataklizmák szabták meg az életét. A század elején az Erdélyben még magabízó és gyarapodó magyarság élt, akik igen rövid idő alatt alávetett helyzetbe kerültek. Ennek a folyamatnak a történelmi, művelődéstörténeti és irodalmi vonatkozásait vizsgálja a szerző.

Pomogáts Béla - A ​tárgyias költészettől a mitologizmusig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Történelmi ​látleletek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Egy ​eszme indul
Kosztolányi ​Dezső így az akkor még álnéven (Végvári) publikáló költőről: „Népszerűsége művészi szempontból is érthető. Mozgalmas és mozgató képzelete van, egészséges megjelenítő-képessége és ízlése, mely megóvja attól, hogy mint költő visszaéljen a helyzetével, arra törekszik, hogy - szerényen és nemesen - csak a maga érzéseivel hasson. Nem kimondottan programversek. De éppen ezért, a művészi jóhiszeműségük folytán válnak alkalmassá, hogy sok millió ember érzését tolmácsolják a hangverseny-dobogón is. Végvári, mint művész, nem dolgozik meglepő eszközökkel, egyaránt fölhasználja a régi-klasszikusokat és az új-moderneket is, a stílje még sincs eredetiség nélkül.”

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodnár János - Pomogáts Béla - Magyar ​Odysseus
E ​közel 300 fotót, dokumentumot és egyéb korabeli illusztrációt tartalmazó kötet nemcsak Faludy György rendkívül izgalmas, kalandos és hihetetlenül tartalmas életét öleli fel, hanem a XX. század kortörténete is egyben. Ez a könyv igazi kuriózum, minthogy Faludy György élete során számos alkalommal volt kénytelen maga mögött hagyni múltjának emlékeit. Mégis sikerült életének állomásait és főbb eseményeit rekonstruálva egy olyan gyűjteményt létre hozni, melyben a barátok, családtagok áldozatos segítségének köszönhetően összegyűlt az összes még fellelhető fénykép, feljegyzés. Olyan, az olvasók előtt eddig ismeretlen részletekre is fény derül, mint például Faludy György szűkebb családjának története vagy az utóbbi tíz évben tett utazásainak kalandjai. Minden olyan olvasó számára, akit érdekel egy szélsőségeiben tipikus XX. századi emberi sors, aki, ha csak töredékeiben is, de ismerte Faludy György életét, vagy akit csak egyszerűen lenyűgözött a Pokolbéli víg napjaim című életrajzi regény - bedekkerként szolgál ez a könyv.

Kenyeres Zoltán - Pomogáts Béla - Radnóti Sándor - Tarján Tamás - Tüskés Tibor - Az ​élő magyar líra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Irodalmunk ​szabadságharca
Az ​1956-os magyar forradalom és szabadságharc nem 1956-ban kezdődött. A Nagy Imre nevével fémjelzett júniusi kormányhatározatok után örvendetes olvadás keződött meg szellemi életünkben. A korábban elhallgattatott írók, költők- mások mellett a volt kommunista Déry Tibor, Pilinszky János, Nagy László, Szabó Lőrinc- felemelték szavukat a rákosista vezetés és módszereik ellen. Újra megjelent az 1949-53 között indexre tett könyvek egy része. Pomogáts Béla kitűnő könyve bemutatja, hogyan tért vissza a magyar irodalom arra az útra, melyről 1938-ban erőszakkal letérítették, hogyan élénkült meg a magyar szellemi élet különösen 1955 után. Az Írószövetség közgyűlése, majd az óriási botrányt kavart tiltakozó Memorandum jelezte, hogy forradalom zajlik az értelmiség soraiban. Október 23. után az írók a megújuló közéletben is aktív szerepet játszottak, s bár eszmeileg igencsak különböző platformon álltak- egy szűk, sztálinista csoportot leszámítva mindannyian egyetértettek a forradalom célkitűzéseivel. Hogy aztán 1957-ben következzen a kádári apparátus kegyetlen megtorlása…

Pomogáts Béla - Faludy ​György
Faludy ​György élete jellegzetes huszadik századi "odüsszeia". Önéletírásának egy helyén arról beszélt, hogy tizenhat éves korában olvasta Camille Flammarion, múlt századi francia csillagásznak egy könyvét. Ez a munka a többi között a huszadik század kivételes csillagászati eseményeit jelentette be. Eszerint teljes napfogyatkozásra, 1944-ben az Ausztráliától keletre fekvő Új-Kaledóniában, teljes holdfogyatkozásra pedig 1968-ban az Egyesült Államokban Boston és Baltimora körzetében lehet számítani. Faludy mindkét eseménynél jelen volt: 1944-ben mint a Japán ellen harcoló amerikai hadsereg önkéntese, 1968-ban pedig mint egy amerikai egyetem vendégprofesszora. Életének menete mindig rendkívüli események és baljós csillagzatok vonzásában haladt, az igazi alkotó nyugalmat, amelyre fiatal költőként egykoron vágyott, talán csak második amerikai emigrációja három évtizedében, majd a végleges hazatérését követő évtizedben sikerült megszereznie. Írói pályája hét évtizedének nagyjából csak a felében élhetett félelem nélküli nyugalomban. Máskülönben szüntelen üldöztetés és menekülés volt a sorsa: zaklatott életútja során négy kontinensen is megfordult: Európán kívül Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában és Óceániában, Budapesten kívül huzamosabb időt töltött el Bécsben, Párizsban, Londonban, Firenzében, Málta szigetén, New Yorkban és Torontóban, emellett az Andrássy úti államvédelmi székház vallató kamráiban, a kistarcsai és a recski kényszermunkatáborokban, az Egyesült Államok hadseregében, volt újságíró, egyetemi tanár és munkanélküli, szembefordult a huszadik század mindkét totalitárius diktatúrájával: a fasizmussal és a kommunizmussal. Ha a modern magyar költészetnek van Odysseusa, az minden bizonnyal ő, aki nemcsak a messze tengereket járta be, hanem a huszadik századi történelem mitologikus szörnyetegeivel is találkozott. Hosszú életének kilenc évtizedében szinte mindent látott, mindent megtapasztalt, amit a mögöttünk lévő kaotikus és kegyetlen évszázad hozott.

Pomogáts Béla - Varázskörben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Otthon ​a világban
Írások ​Takáts Gyuláról.

Kollekciók