Fehér Béla könyvei a rukkolán

Fehér Béla - Miriam ​Rosenblum és a Kozma-kvintett
Fehér ​Béla regénye mozgalmas és melankolikus történelmi tabló a 13. század végéről. A regény elbeszélője a Kozma-kvintett egyetlen életben maradt tagjaként emlékezik vissza eseménydús életére, melynek hátterében felsejlenek a kaotikus és vad hatalmi játszmák, a történelemnek kiszolgáltatott kisember küzdelmei. Az eldugott falvakban és a királyi lakomákon egyaránt otthonosan mozgó zenekar Kun László eljegyzésén ismeri meg Anjou Izabella nevelőnőjét, Miriam Rosenblumot, és ez a találkozás egy életre megrendíti a férfiakat. A regény elbeszélése szerint a Kézai Simontól kapott íróállványon megszülető kézirat szatirikus, pergő történet és megtört számvetés a szépség iránt mindig megújuló vággyal is, amelyet csak a művészet tud enyhíteni.

Fehér Béla - Fehér Béla - Ördögcérna
Fehér ​Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze. A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó környékén a Zöldvendéglő című filmet forgatják: a stáb tagjai egyszerre próbálnak haladni a munkájukkal és eligazodni kusza magánéletükben. Ugyanez a fogadó nemzedékekkel ezelőtt a Nyugat íróinak biztosított kikapcsolódást, Kosztolányi, Ady, Móricz vagy épp Babits kúrálta itt magát. Mi az, ami összeköti a múltat és a jelent? Sikerrel járhat-e Berettyó Gyula, az őrült helytörténész megszállott kutatása, aki szerint a Sárga Pipacs voltaképpen átjáró a levegőn túli világba, amelyen keresztül az ördögök bármikor megkísérthetnek minket? Az Ördögcérnában különböző világok és nyelvek pompáznak karneváli tarkaságban.

Fehér Béla - Fehér Béla - Ördögcérna
Fehér ​Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze. A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó környékén a Zöldvendéglő című filmet forgatják: a stáb tagjai egyszerre próbálnak haladni a munkájukkal és eligazodni kusza magánéletükben. Ugyanez a fogadó nemzedékekkel ezelőtt a Nyugat íróinak biztosított kikapcsolódást, Kosztolányi, Ady, Móricz vagy épp Babits kúrálta itt magát. Mi az, ami összeköti a múltat és a jelent? Sikerrel járhat-e Berettyó Gyula, az őrült helytörténész megszállott kutatása, aki szerint a Sárga Pipacs voltaképpen átjáró a levegőn túli világba, amelyen keresztül az ördögök bármikor megkísérthetnek minket? Az Ördögcérnában különböző világok és nyelvek pompáznak karneváli tarkaságban.

Fehér Béla - Tengeralattjáró ​Révfülöpön
Sőtér ​bácsi, a magyar úrhajós, léggyé változott egyetemi tanár, körözés alatt álló harminc deka parizer ezek mind szerepelnek Fehér Béla rövidnadrágos novelláiban, azaz egyperceseiben. A szerző hol kirobbanó, hol fanyar humorral tálalt mini szatírái, abszurdjai vagy éppen e-mailváltásai a kispróza örkényi, és 21. századi eszköztárát használva mutatják be a társadalom zavarodottságát, erkölcsi kisiklásait, az értékrend relativitását. A Tengeralattjáró Révfülöpön olyan világról tudósít, amelyben bármi megtörténhet. A Kossuthkifli szerzőjének vadonatúj kötete.

Fehér Béla - Zöldvendéglő
Pézsma ​gazda ki tudja mi okból éppen egy tevetetemet ás el a hadházi határban, amikor is átlovagol a színen egy félelmetes, páncélos, sisakos lovag. Hogy maga az Ördög látogatja-e meg Hadháza lakóit, és ha igen, kiből fog előbújni, hát azt még a falu doktora, Feri nagyapa sem tudja biztosan, pedig pepita füzetéből sok titokra fény derül. Mialatt a péklapáton repülő narrátor elmeséli nekünk a bütyköslábú Óvarga tata, Kalácska nagytiszteletű, Sümeg Gyula, a sűrűn szellentő férficukrász, a torztestű Kostökő, Tubarózsi, és a titokzatos idegen, Földi, (alias Zrini), vagyis hát a hadházi falucska lakóinak minden agyafúrtsággal megbolondított történetét, addig garabonciások, lidércek, fekete paripákon csörtető lovagok, beszélő tárgyak és vajákosok népesítik be Görbekert környékét. A Zöldvendéglő-t olvasva néhol Tamási Áron vagy Lázár Ervin mágikus és lenyűgöző mesevilága jut eszünkbe, máskor pedig mintha García Márquez fantasztikummal átszőtt történetei kelnének életre Hajdúhadházán. Fehér Béla egyedien megalkotott nyelvezettel, szeretetteljes humorral megírt regénye nagyszerű nyári olvasmány, hideg sörrel, hűs terasszal tálalva.

Fehér Béla - Szécsi Noémi - Hamis Gulyás
Szécsi Noémi és Fehér Béla négykezese különös utazásra csábít: a szerzők a 20. századi magyar hadikonyha történetét, a pótélelmiszerek, ingyenkonyhák, gulyáságyúk és főzőládák világát dolgozták fel az első világháborútól és a Tanácsköztársaság hónapjaitól kezdve a második világháborúig, egészen Budapest ostromának idejéig. A kötetet többtucatnyi korabeli recept egészíti ki: az olvasó elsajátíthatja belőlük egyebek mellett a suhantott leves, a tejfeles tojáspörkölt, a babtorta vagy a tej nélküli palacsinta elkészítésének művészetét. A számos korabeli forrást feldolgozó, fotókkal és egyéb dokumentumokkal illusztrált kötetet a szerzők újságírói kíváncsisággal, esszéista lendülettel és természetesen a tőlük megszokott szépírói szaktudással szervírozták gasztrorajongóknak, valamint a művelődéstörténet iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan!

Fehér Béla - Banánliget
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Béla - Jelenetek ​egy vakondűző életéből
Neve: ​Ecsedi Gyula. Státusza: hazatelepült disszidens. Foglalkozása: vakondűző. Lakókocsijával járja az országot, rendelésre kifüstöli a gyep alól a mindent felásó kártevőket. Ötvenedik születésnapjához közeledve szeretne végre révbe érni. Apja szocialista világa és a rendszerváltás utáni Magyarország közé szorulva keresi a megoldást, s emlékszik vissza addigi életére: furcsa kuncsaftok, gazdag és ágrólszakadt magyarok, III/3-as apák, disszidálás, a fényes Párizs, mosóporszagú berber nők, leszbikus feleség, maffiózók és albínó vakondok képei járnak körtáncot. Fehér Béla formabontó szerkezetű regénye múlt és jelen közt ugrálva villantja fel azokat a pontokat, melyeket összekötve kirajzolódik Ecsedi Gyula kalandos élete, és küzdelme, hogy végre megtalálja honját a hazában

Berkó Pál - Fehér Béla - Ki ​mit gyűjt?
Ki ​ne gyűjtött volna már életében valamit - képeket, autogramokat, ásványokat, babát, bankjegyet, bélyeget, érmét, gyufacímkét, könyvet, préselt virágot - és még hosszan sorolhatnánk azt a sok mindenfélét, ami gyermekkorunktól kezdve késő öregségünkig elbűvöl, rabjául ejt... Mi mindent meg nem tennénk, hogy gyűjteményünk gyarapodjék, hogy magunkénak mondhassunk egy sosem látott ritkaságot, rátaláljunk az "egyetlen" hiányzó darabra... Berkó Pál és Fehér Béla, a két tehetséges, fiatal újságíró elhatározta, hogy a magyarországi gyűjtőknek - tehát majdnem mindnyájunknak - olyan könyvet ad a kezébe, amelyből szórakoztató, nemegyszer humoros formában megismerhetik a gyűjtés őstörténetét (különösen a hazai műgyűjtés drámai fordulatokban bővelkedő históriáját), az első gyűjtemények létrejöttétől napjaink legkedveltebb gyűjtésformáiig. Könyvük hasznos tanácsokat ad a kezdő és "haladó" gyűjtőknek, elmondja, miért szép és izgalmas a gyűjtés, hogyan kell elkezdeni és hogyan kell folytatni, felsorolja a különféle gyűjtési ágakat, segít, utat mutat, bírál és megnevettet. Elmondja a "profi" műgyűjtés alapvető tudnivalóit, a legutóbbi évtizedek hírhedt lopási és hamisítási eseteit, mindvégig kiemelve az önzetlen, amatőr gyűjtők érdemeit, akik felbecsülhetetlen értékekkel gazdagították hazánkat. A kötetet gazdag és alapos bibliográfia, név- és tárgymutató egészíti ki; egy másik mutató felsorolja a különféle gyűjtési ágazatokat is. A témához jól illő, szép számú illusztráció is növeli a kézikönyv érdekességét.

Fehér Béla - Banánliget
A ​történet a rendszerváltás előestéjén indul, amikor a belső elhárítás két alkalmazottját a "Banánliget" fedőnevű konspirált lakásba vezénylik, hogy napi huszonnégy órában fotótávcsővel tartsák szemmel a szemközti ház egyik lakását, ahol egy megrögzött plakát- és szamizdatkészítő lakik. Piricske Tamásról és Téli Pálról, a két ügynökről a rendszerváltozás zűrzavarában persze megfeledkeznek - ők viszont a parancsnak megfelelően továbbvégzik a munkájukat, és évekig nem hagyják el a konspirált lakást. Az alaphelyzetből igazi Fehér Béla-abszurd bontakozik ki: előbb a megfigyelt célszemély költözik el, majd Várkonyi Kata dokumentum-filmes tudomást szerezve a Banánligetben továbbra is jelentéseket gyártó Piricske-Téli duóról, becserkészi és megszólaltatja az itt felejtett elhárítókat, aztán a szomszédokat; a szerteágazó fedett kapcsolatokat, a többi szem- és fültanút. S bár ide-oda csapongva, ahogyan az emlékezet rakosgatja össze a cserépdarabokat, a regény végi nagyzenekari tuttiban össze is áll Fehér Béla nyelvi zsenialitással megírt siralmasan groteszk története - amelyben a napnál is fényesebben ragyog fel a magyar és kelet-európai '90-es évek abszurd világa.

Fehér Béla - Fültől ​fülig
Sajkodi ​magányomban határoztam el, hogy a saját szórakoztatásomra írok egy regényt. Saját szórakoztatásnak azt nevezem, amikor írás közben az ember nem a képzeletbeli olvasót látja, nem érdeklik az elvárások, és eszébe sem jutnak azok, akik elzümmögik, mi a jó és mi a rossz. Írni például nagyon jó. Csak úgy írni pedig a világon a legjobb, éppen olyan, mint a céltalan csavargás. Vagyis kaland. A kaland pedig maga a szabadság. Szabadok a hősök, és szabad a szerző is. Az én szabadságom végeredménye a Fültől fülig című fürdőregény. Egy ideig játszottam a gondolattal, hogy megírom a folytatását, de hősöm, Skrabek, a babonás bérgyilkos, lebeszélt róla. Nem akarta, hogy a regényben kitörjön az első világháború. Rázta az orrom előtt a borotváját, és arról győzködött, hogy békeidőben nyugodtabban tud dolgozni. Az volt a munkája, hogy elvágja az ügyfelei nyakát. Megállítottam neki az időt.

Fehér Béla - Kossuthkifli
Aki ​végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András)

Fehér Béla - Lecsó
Fehér ​Béla nagy sikerű regények írója, ám most rövid írásaiban a szatíra, az abszurd, sőt, a magyar népmese eszköztárát felvonultatva mutatja be a társadalom zavarodottságát, az erkölcsi züllést, az értékrend defektusait, a közömbösséget, a kiábrándultságot.

Fehér Béla - Ásványkalauz
A ​könyv a világon ismert összes, közel 4500 ásványfaj vázlatos leírását tartalmazza 2008. december 31-éig bezárólag. Az ásványfajokról közölt adatokat elsősorban az ásványgyűjtők, amatőr mineralógusok igényei szerint állították össze, amelyeket végső soron három részre oszthatunk: - az egyes ásványfajokat meghatározó adatok: képlet, kristályrendszer, tércsoport, rácsállandók; - az ásványok felismerését segítő, azok alaktani, fizikai-optikai tulajdonságait, előfordulási/képződési módjait közlő információk: megjelenés, méret, hasadás, keménység, sűrűség, szín, karc, fény, genetika; - kiegészítő (színes) adatok, pl. az ásványok típuslelőhelye, nevük eredete, leírásuk éve. Az egyes ásványfajok - a könnyebb kereshetőség kedvéért - ábécé sorrendben követik egymást, de a kötet végén egy ásványrendszertani táblázatban újra felsorolásra kerülnek a legújabb, Strunz-féle rendszertant követve. Az egyes ásványok azonban ebben a táblázatban is könnyen megtalálhatók a leíró részben közölt rendszertani számok alapján. Az "Ásványkalauz" az első olyan magyar nyelvű kötet, mely a létező összes, ma is érvényes ásványfajt bemutatja. Azonban nem határozókönyv, vagyis határozó-táblázatokat nem tartalmaz, de a közölt, általában bárki számára megfigyelhető tulajdonságok alapján az ásványhatározást is segítheti.

Fehér Béla - Alszik ​a doki Betlehemben
Fehér ​Béla új regénye apokaliptikus vízió - a rendszerváltás ironikus-szeretetteljes diskurzusából származó infernális "történet". Főhőse Pogácsás Jani a rendszerváltozás zűrzavarának figurája. Frissen érettségizett fiatalemberként naponta szembesül a társadalomra szakadt különös szabadsággal. Anyja egy újkori magyar maffiózóval, egy pornómozi-hálózat tulajdonosával áll össze. Az apa meghasonlott ötvenhatos, pincér a Wiener Walzeren, de kirúgják. Az új családi felállást Jani nővére képtelen elviselni, megszökik otthonról. Jani a történet idején autómosóban dolgozik, itt ismerkedik meg Julival, aki apja parancsára megszakította egyetemi tanulmányait, és beszállva a családi gazdaságba maga is használtcikk-kereskedő lesz. Felbukkan Lebeny, Jani régi barátja, a pénzbehajtó. Az apa ekkor elhatározza, hogy lányok futtatásából fog meggazdagodni. Egyik alkalmazottja éppen Andrea, az élettársa lesz, akit időközben elbocsátottak napközis tanárságából. Jani egy délután arra érkezik haza, hogy meggyilkolták a házban lakó, videófilm-kölcsönzéssel foglalkozó, egyébként arisztokrata származású idős hölgyet. Összepakol, elhagyja az otthonát, és beköltözik egy Káposztásmegyeren rozsdásodó roncs autóbuszba. Fehér Béla érzéki, gazdag nyelvi invencióval megírt családtörténete igazi regény a rendszerváltás környékéről.

Fehér Béla - Kutyasétáltatás
Születtem ​1949 június első napján, Debrecenben. Alapjában véve soha semmit nem szerettem komolyan venni, a körülöttem lévőkre úgy tekintettem, mint egy soha véget nem érő dráma színészeire, akikkel közösen visszük a cselekményt a tökéletes végkifejlet felé. Mióta az eszemet tudom, főszereplők, statiszták és hangok kavarogtak körülöttem. Számomra a regény és a novella örök, megunhatatlan, és egyre érdekesebb szerelem. A színpad és a hangjáték alkalmi kapcsolat, amire jól esik emlékezni.

Fehér Béla - Romfürdő
A ​Rodostóban a száműzetés kenyerét evő kuruc emigráció egyik tagja egy török főúr környezetében jut befolyáshoz. Amikor a török főhivatalnok váratlanul megkapja a selyemzsinórt, a magyar és a török földönfutó együtt indul Magyarország felé. A török úr és "nemzetközi" kísérete - a viszontagságos utazás végén - a Hajdúságban telepszik le, ahol fürdőt is építenek maguknak. A pompás fürdő néhány nemzedék életének leforgása alatt tönkremegy, de ahogy az épület pusztul, egyszersmind be is népesítik a török-magyar család tagjainak szellemei. A szellemek beavatkoznak a família életébe, intenzív kapcsolatuk révén többé el sem lehet már dönteni, hogy kik vannak életben, és kik a "kísértetek". Ebből az alaphelyzetből mulatságos és filozofikus történetet bontakoztat ki a szerző. A regény alaphangja merőben szokatlan, a magyar irodalom nem ismer Fehér Béla vállalkozásához hasonlót. A mese igazi főszereplője ugyanis valójában a nyelv és az idő, mely éppúgy éltető közegünk, mint a levegő és a kenyér. A szerző trilógiává fejlesztette a Zöldvendéglővel és a Törökmézzel megkezdett cselekménysort. A regények - így a Romfürdő is - természetesen egymástól függetlenül is élvezetesek, kacagtatóak; mágikus erejük sodró és ellenállhatatlan. Fehér Béla munkássága a kilencvenes évek magyar irodalmának legérdekesebb kísérlete.

Fehér Béla - Filkó
Fehér ​Béla családregényének főszereplője, a negyvenhat éves apa, Görbekerti Filkó beleszeret Bettibe, a legősibb mesterséget űző furcsa lányba. Betti nemcsak hogy nem viszonozza a férfi érzelmeit, hanem szolgáltatásait is megtagadja tőle, ezzel szinte őrületbe kergetve Filkót. Görbekerti teherautó sofőr, aki egy útépítésen dolgozik távol szülőfalujától, ahol felesége és lánya él, míg lánya oda nem költözik "apjához", vagyis egy munkásszálló raktárhelyiségébe. Csoda, ha Filkó megtanul repülni? A háttérben ugyanis egy időben zajlanak a leghétköznapibb és a lehető legkülönösebb események: a munkásszálló közönsége éli a mindennapjait, miközben egy ufó száll le a közelben, és megbolondítja az elektromosságot, falak nyílnak meg, emberek tűnnek el látszólag nyomtalanul. És Filkó egyre elszántabban jár Betti nyomában... Fehér Béla regényében a kibontakozó, nagyon is hétköznapi dráma a szürreális események tükrében karneváli forgataggá válik, melynek végére az is kiderül, vajon Filkó megtalálja-e, amit keres.

Fehér Béla - A ​kék autó
"A ​szétlőtt állú férfi nyakában véráztatta, szétszakadt lánc csüngött, a felfűzött Szent Odile-figurák egy része a zuhanyozó kövére hullott. Valahogy ez volt a legszomorúbb az egész látványban. Lehajoltam és felszedtem egyet. Nem tudnám megmondani, mennyi ideig voltam ott bent, lehet, hogy csak néhány másodpercig. Emlékszem, arra gondoltam, hogy ide már nem érdemes orvost hívni, amikor azt vettem észre, hogy az ülő férfi felgyűrődött bal nadrágszára alól keskeny vércsík bukkan elő, de nem éri el a zoknit, hanem a vádli alatt elkanyarodik, és csepegni kezd a kőre. De hiszen akkor... Az istenit, gyerünk innen, de mint a villám! Kifordultam a zuhanyozóból, karon ragadtam Arankát, aki a bezárt büfé előtt guggolt és ugatva zokogott..." A fiatal magyar házaspár egy feltűnő, türkizkék Trabanton érkezik meg a francia Riviérára a felhőtlen nyaralás reményében. Közbeszól azonban a véletlen: autójukkal együtt belekeverednek egy bűnügybe, szembetalálkoznak a profi alvilággal. A fordulatos, humortól sem mentes események - amelyek ritka kalandot kínálnak számukra - valósággal magukkal sodorják őket. A nyaralásnak persze lőttek...

Fehér Béla - Törökméz
"Vászonzsákomból ​előkotortam kányafa pipámat, szépen megtömtem és meggyújtottam, felkuporodtam a gyékényre, és boldogan pefegtem. Majd csak történik valami... Mondhatom, történt is. A felét se füstöltem el a dohánynak, midőn a hátam mögött termett egy veres hajú törpe. Gyermekjátéknak beillő fagereblyét forgatott a kezében, vigyorgott, és a nyelvét öltögette. - Jól fülelj ide! Az ulemá elmond majd neked egy mesét, amelynek az utolsó mondatát neked kell kitalálni, de ha nem tudod, akkor keservesen megbüntet..." Fehér Béla - az emlékezetes Zöldvendéglő szerzője - új varázslatot bocsát az olvasóra. Hőse - véletlenül éppen Mikes Kelemen rokona - török fogságban tengődik. Találós kérdések bombáit kell hatástalanítania. Ha téved, kínhalállal lakol. Nyelvi fordulatok és elképesztő jelentek színes kavalkádja bontakozik ki e lapokon. Már szinte meg sem lepődünk, amikor az Uranus-Corona Borealis bolygó titokzatos küldöttsége elcsórja a konyhaasztaláról a pacalpörköltet.

Fehér Béla - Triptichon
Hallottak ​már Giardino da Storto - eredeti nevén Görbekerti Gáspár - reneszánsz festőművészről, az Ánusz-Vénusz megtréfálja a leskelődőket, az Adolf Hitler prédikál a frontra induló halaknak, a Három holt és három még holtabb váratlan találkozása és még számos zseniális festmény alkotójáról? Ha nem, legfőbb ideje, hogy megismerkedjenek vele és fő művével, a Gyönyör-triptichonnal, mert a mi olasz földön alkotó honfitársunk kifogyhatatlan képzelőerejével, eleven színeivel és bravúros ecsetkezelésével bizony a reneszánsz olyan nagyságaival vetekszik (s tán még túl is szárnyalja őket), mint Boccaccio vagy Leonardo. A Gyönyör-triptichon pedig - melyet az Úr is szívesen magához venne (de a művész fityiszt mutat neki) - minden részletében egy-egy hús-vér alakokkal teli történet. Bal szárnyának fő alakja a köszvénytől kínzott Rákóczi fejedelem Rodostóban, akinek hű társai leleményes konspirációval igazi meglepetést szereznek. A középső táblakép a Danse Macabre gyógyintézet öreg lakóinak mindennapjait, az élet utolsó mohó kortyait ábrázolja, s a fölötte lévő timpanonon amatőr színtársulatuk a vérbanya rémséges történetét meséli el. A jobb szárny pedig... nos, az maga az apokaliptikus iszonyat, s Giardino da Storto művészete utolérhetetlen magasságokba szárnyal, midőn megfesti a radioaktív esőt, mely szobrászként faragja le a húst az emberi testekről. S miközben Giardino elmeséli alkotó korszakának, azaz egyetlen esztendőnek a történetét, ragyogó írói tehetséggel elénk varázsolja az ihletének táplálásában oly fontos szerepet játszó alakokat: szeretőjét, Fiammetát, a dús idomú szárd takarítónőt, Salvatore Sabbiót, a vak (s néha mégse vak) festőt, az isteni sugallatok közvetítőjét, Ipoolitót, a milánói műkereskedőt, Giardino első műveinek megrendelőjét... Fehér Béla a látszólag egymástól független történetekben - a triptichon egyes részein - úgy képes felvillantani a világ csodálatos összefüggéseit, hogy végül valóban nem tudjuk: regényt olvasunk? filmet nézünk? festményekben gyönyörködünk? Vagy ott vagyunk mi is, benne a történetben, a halált kicselező rákosok vagy a rémbanyával viaskodó vitézek között, s Rákóczival Rodostóban, "ott ahol a levegő szagát soha meg nem szokod, oszt minden tavasszal a télbe sírod magadat"?

Fehér Béla - Szécsi Noémi - Hamisgulyás
Szécsi ​Noémi és Fehér Béla négykezese különös utazásra csábít: a szerzők a 20. századi magyar hadikonyha történetét, a pótélelmiszerek, ingyenkonyhák, gulyáságyúk és főzőládák világát dolgozták fel az első világháborútól és a Tanácsköztársaság hónapjaitól kezdve a második világháborúig, egészen Budapest ostromának idejéig. A kötetet többtucatnyi korabeli recept egészíti ki: az olvasó elsajátíthatja belőlük egyebek mellett a suhantott leves, a tejfeles tojáspörkölt, a babtorta vagy a tej nélküli palacsintaelkészítésének művészetét. A számos korabeli forrást feldolgozó, fotókkal és egyéb dokumentumokkal illusztrált kötetet a szerzők újságírói kíváncsisággal, esszéista lendülettel és természetesen a tőlük megszokott szépírói szaktudással szervírozták - gasztrorajongóknak, valamint a művelődéstörténet iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan!

Cserna-Szabó András - Fehér Béla - Ede ​a levesben
Gasztrokrimik ​receptekkel Mindannyian Mikszáth hasából bújtunk elő, vallják a könyv szerzői. Aki ismeri Cserna-Szabó András és Fehér Béla eddigi munkásságát, nem igazán lepődik meg azon, hogy most közös erővel, emberesen belecsaptak a lecsóba, hiszen mindketten tiszteletbeli nagykövetek Kulináriában. Boszorkánykonyhájuk jótékony, zsírpárás félhomályában ugyanis kifőzték a gasztrokrimi sikkes és fantasztikus receptjét. Így szól: végy két gourmand írót, az egyik nyomozzon régi receptek, elfeledett ízek, konyhák és történetek után, a másik legyen hamvasi ihletettségű gasztrozófus, de a legfontosabb: mindkettő szeressen enni, és még inkább beszélni, írni az evésről! Ha meglelted őket valamelyik füstös, békebeli kiskocsmában, keverd össze őket, és várj, amíg az ízek összeérnek. És milyen élményben lesz részed végül, kedves Vendég? Megismered a magyar konyhaművészet történetét a kezdetektől napjainkig, az összes igaz és városi legendát, nagyevő színészek, írók és írófeleségek anekdotáit, mindezt olyan könnyed stílusban előadva, csuklóból, ahogyan csak a nagymamák képesek a legbonyolultabb ételcsodákat elkészíteni. Egy biztos: olvasás közben többször is kirámolod majd a hűtőt, a kamrát, kifosztod a sarki közértet, a piaci kofát, az éjjel-nappalit, mert a recepteket garantáltan ki fogod próbálni. Fogyókúrázóknak ellenjavallt!

Fehér Béla - Éjszakai ​személyvonat
Fehér ​Béla kötete három-négy oldalas novellákat, groteszk krokikat, fekete humorú karcolatokat, horrorba hajló kis színeseket, kacagtató morbiditású monológokat tartalmaz, de nem riad vissza a szerző a blődlitől és a burleszktől sem. Beszédmódja napjaink leromlott-lerongyolt magyar élőbeszéde, telis-teli tudatos slamposságokkal, nyelvhelytelenségekkel, túlstilizált közvetlenségekkel, pongyolaságokkal (Egy kis légszomj; Testkultúra; A pincér vallomása; Ember a festékben; A király telefonszáma; Egy szivar Newtonnal; Rezervátumot vegyenek! stb.). A kötet darabjai felfoghatók modern (vagy éppen posztmodern) humoreszkeknek is, hatásuk legalábbis rokon azokéval, ám nem könnyű és könnyed szórakoztatásról van szó. Fehér Béla valójában keserű és szatirikus: napjaink őrültségeit, térségünk lehetetlen állapotát, a statisztikailag, szociológiailag mérhető tendenciák öngyilkos voltát, egész világunk irrealitását tűzi tollhegyre. Egy-egy írás keltheti azt az illúziót hogy itt kikapcsolódásról, az olvasó relaxálásáról van szó, a kötet egésze azonban másról árulkodik. Fehér Béla szatírájának két fő eszköze van: Az egyik a mindennapi élet jelenségeinek - méghozzá feltűnően közönséges, visszariasztó jelenségeinek - szinte mikroszkopikus részletességű rajza. Nincs ellenszenves, rút vonás, torz jelenség, figura a köz- és magánéletben, amelyről megfeledkeznék. A másik az ellenpontozás: valódi és álidézetek, rejtett és középpontba állított klasszikus töredékek (Jókai Mórtól Adyig, Aranytól napjaink nagyjaiig) sorai adják a kontrasztot az ábrázolt tárgyiasságokhoz. - Sajátos, igen eredeti kötet, széles körben érdemes ajánlani, de az abszurdot kedvelőknek lesz igazán kedvére.

Fehér Béla - Zöldvendéglő ​/ Törökméz / Romfürdő
Pézsma ​gazda – ki tudja, mi okból – éppen egy tevetetemet ás el a hadházi határban, amikor is átlovagol a színen egy félelmetes, páncélos, sisakos lovag. Hogy maga az Ördög látogatja-e meg Hadháza lakóit, és ha igen, kiből fog előbújni, hát azt még a falu doktora, Feri nagyapa sem tudja biztosan, pedig pepita füzetéből sok titokra fény derül… és mialatt a péklapáton repülő narrátor elmeséli nekünk a bütyköslábú Óvarga tata, Kalácska nagytiszteletű, Sümeg Gyula, a sűrűn szellentő férficukrász, a torz testű Kostökő, Tubarózsi és a titokzatos idegen, Földi (alias Zrini), vagyis hát a hadházi falucska lakóinak minden agyafúrtsággal megbolondított történetét, azalatt garabonciások, lidércek, fekete paripákon csörtető lovagok, beszélő tárgyak és vajákosok népesítik be Görbekert környékét.A Zöldvendéglőt olvasva néhol Tamási Áron vagy Lázár Ervin mágikus és lenyűgöző „mesevilága” jut eszünkbe, máskor pedig mintha García Márquez fantasztikummal átszőtt történetei kelnének életre Hajdúhadházon. Fehér Béla egyedien megalkotott nyelvezettel, szeretetteljes humorral megírt regénye nagyszerű nyári olvasmány, hűs teraszon hideg sörrel ajánlva.