Ajax-loader

Balázs József könyvei a rukkolán


Balázs József - Szeretők ​és szerelmesek
Az ​író mondja regényéről: "Könnyű volna azt mondanom, hogy amikor az országot jártam mint újságíró, akkor született meg ennek a regénynek a terve, akkor találkoztam az ingázókkal, fuvarosokkal, kávéfőzőnőkkel, demagógokkal és eszmélkedőkkel, egyszóval azokkal, akiknek a sorsa megtölti e kisregény lapjait. Én szeretném a legjobban tudni, hogy így született-e regényem vagy egészen másképpen... Emberekről akartam írni. Arról, hogy milyenné varázsolhatja életüknek egy-egy fontosabb pillanata, avagy a szerelem az egyiket, milyenné a másikat. Már Pompeji freskóin is ott láthatók azok a mozdulatok, a tökéletesség iránti nosztalgia, amelyek felbukkannak és szétmorzsolódnak hőseim életében, és amelyeket ott lobogtat a szél a forradalmak zászlaján..."

Balázs József - Az ​ártatlan
A ​második világháború utolsó szakaszán zajló, magyar és lengyel vonatkozású események fontos dokumentumokra épülnek. Elsősorban a nyíregyházi huszárezred tragikomikus sorsát elevenítik meg. Valójában keserves pusztulás volt ez, a különböző indulatok, szándékok zavaraival, ha szenvedő vagy bűnös részesei más és más módon értelmezték is szerepüket, s ha - katonai szemmel nézve - csupán szélmalomharcnak tűnt is mindez, a korszerű haditechnika árnyékában. A mindvégig egységes, nyugodt hangvételű, mégis drámai feszültségű epizódsorozat nemzeti önismeretünk ébresztéséhez nyújt súlyos adalékokat, ugyanakkor tágabb összefüggéseket sejtet. Az egyetemes erkölcsiség, emberség, közös felelősség kérdését nem elvont elmélkedésekben, hanem a közvetlen-nyers élet szorongató helyzeteiben tárja fel az író.

Balázs József - Fábián ​Bálint találkozása Istennel
"Most ​segíts meg, magyarok Istene! Előre! Előre! Előre!" - így kiált fel Fábián Bálint, az isonzói mocsarakban rohamra induló magyar paraszt-baka, aki az élet eligazító igazságának nyomába ered, s keresőútja végén olyan árván áll előttünk, mint a klasszikus sorstragédiák hőse, akit a végzet megfoszt az emberi élet minden valamirevaló lehetőségétől. Ezt a megrendítő életutat írta meg a fiatal Balázs József, aki képes arra, hogy átlényegítse a paraszti élet naturalisztikus hűségű rajzát, s arra is, hogy a stilizáltságot élettel és indulattal töltse meg. Balázs kisregénye olyan, mint a századelőről megmaradt fényképek, amelyeken lázadó parasztokat kísérnek kakastollas csendőrök, s a jelenet drámaiságát a fénykép karcolódása, homályosodása múlttá oldja, az egyértelmű és nyers jelentést lebegővé teszi.

Balázs József - A ​torcellói Krisztus
A ​szerző regénytrilógiájának harmadik darabja most jelenik meg először könyv formában, a „Fábián Bálint találkozása Istennel” és a „Magyarok” után teljessé téve három nemzedék történetét.

Balázs József - Koportos
Balázs ​József 1944. március 19-én született a Szatmár megyei Vitkán. Mátészalkán érettségizett, majd Budapesten két évig gyárban dolgozott. 1969-ben végzett az ELTE magyar- történelem szakán. Az egyetem elvégzése után Michelangelo Antonioni filmjeiről írt doktori disszertációt. "Mind a _Koportos_-ban, mind más témájú írásaimban azt próbálom bebizonyítani, hogy minden embernek megvan a maga "lenni vagy nem lenni" kérdése, az emberi élet természetes kísérője ez, s nem függvénye semmiféle rangnak, státusnak vagy éppen foglalkozásnak" - írja kisregényéről a szerző, akit 1977-ben József Attila-díjjal tüntettek ki. A fiatal író balladai tömörséggel három nap történetét meséli el. Az élet perifériájára szorított embert ábrázolja, aki most tanul gondolkodni, amikor szembetalálkozik élet és halál kérdésével. A három nap három emberfeletti próba elé állítja Balog Mihályt - a regény cigány hősét -, s a harmadikba csaknem belepusztul. Míg a víz partján, összeverten, ájulásából éled, rádöbben: "Igaza volt a tanyasi embernek: a halál bennünk van. Most már ismerem és tudom én is. Tudom, nem menekülhetek előle. Megváltás is lenne, ha most jönne, csak lejjebb kellene menni. Belépni a hideg vízbe..." Balog Mihály igazán itt ébred rá ember voltára: a halállal szembenézve, vereségei után is az életet választja.

Balázs József - Fábri Zoltán - Magyarok
A ​második világháború már javában folyt, amikor német ügynökök jöttek Magyarországra, hogy mezőgazdasági munkára toborozzanak embereket. Így ment ki minden évben egy-egy csoport magyar napszámos, cseléd Németországba. Az agyonrugdaltak. A szegénységükbe beleháborodottak. Akikről tíz bőrt már lehúztak, hogy azután lehúzzák a tizenegyediket is. Balázs József immár közismert, átütő sikerű regényének új kiadását tartalmazza kötetünk. Kiegészítve a művel egyenértékű forgatókönyvvel, amely Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas rendezőnk alkotása. Ugyanő álmodta, rendezte filmvászonra a nagyszerű "Magyarok"-at. Végül - Balázs József tollából - kifejezetten izgalmas forgatónaplót olvashatunk a film elkészítésének ötletétől egészen a nagyszerű megvalósulásig.

Balázs József - Négy ​év vasban és vérben (1914-1918)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs József - Az ​eltévedt tank
Balázs ​József első novellás kötete a hetvenes években született írásait tartalmazza. A gyűjtemény két novellafüzért foglal magába. Az elsőben a félelmet, a fenyegetettséget és a megaláztatásokat, az ötvenes évek magyar falujának drámáját örökíti meg, s többnyire egy kisfiú, Neviczky szemszögéből mutatja meg azt a Szabolcs-Szatmár megyei falut, amelyben maga az író is nevelkedett. Míg az első ciklusban a harminc évvel ezelőtti kollektív félelem és szorongás rendkívül erőteljes, drámai erejű novellákban idéződik fel, a másodikban napjaink alkotó értelmiségének egy rétegéről ad látleletet a szerző. Az elbeszélések hőse Hamala Henrik, a tehetségesnek indult, negyvenkét éves festő, aki napjait presszókban és kocsmákban tölti, művészfélék, lecsúszott egzisztenciák társaságában, s e tartalmatlan "lötyögés" közben arról ábrándozik, hogy újra elkezd festeni, mindenkitől különböző, eredeti és jelentős alkotásokon töpreng, ám a megvalósítás késik, csak az élet céltalanságának, reménytelenségének tudata marad számára. Balázs József kitűnően ismeri és érti az ábrázolt világot, s a novellák mindegyikében emlékezetes hősöket, hiteles atmoszférát teremtve, láttató erővel jeleníti meg.

Balázs József - Pongó János - Pisztolyok, ​revolverek
A ​fegyver az ember legősibb eszközeinek egyike. Kezdetben a létfenntartás, a vadállatok támadása elleni védekezés és a táplálékszerzés eszköze. Amikor a háború megjelenik az emberiség történetében, a vadászszerszámok harceszközökké válnak. Az ugrásszerű fejlődést a lőpor megismertetése jelzi. Létrejönnek és egyre gyorsuló ütemben fejlődnek a tűzfegyverek, s a fejlesztés elsősorban arra irányul, hogy az ellenséget minél nagyobb távolságon tegyék harcképtelenné. A tűzfegyverek fejlődése a harcok megvívásának módját - a harcászatot - állandóan módosítja, és ennek során olyan igény is jelentkezik, hogy a katonákat ne csak távolra ható, hanem a közelharc megvívására alkalmas, kézi tűzfegyverekkel is felszereljék. Ekkor - közel fél évezreddel ezelőtt - szerkesztik meg a fegyverművesek a napjainkban is használatos kézi tűzfegyvereket - a pisztolyokat és a revolvereket. A könyv, amelynek mondanivalója a Hadtörténeti Múzeum kiállításai anyagára épül, első részében a régebbi elöltöltő pisztolyok fejlődésének főbb állomásait mutatja be, a második rész a hátultöltő forgópisztolyok (revolverek), majd az öntöltő, ismétlőpisztolyok fejlődésének fő szakaszait, ezen fegyverek fajtáit, alkalmazásuk módját tárja az olvasó elé - kiemelve a hazai vonatkozásokat.

Balázs József - Magyarok
A ​hetvenes évek derekán az új magyar próza nagy meglepetései között is kiemelkedő sikert aratott - rövid idő alatt három önálló könyvvel! - az 1944-es születésű Balázs József. Regényei a szatmári mélyvilág huszadik századi történetéből, a pusztuló és önpusztító nincstelenek sorsából merítettek. Az író balladás előadásmódja kiváló filmrendezőket ihletett meg, Gyarmathy Lívia a Koportost, Fábri Zoltán a Fábián Bálint találkozása Istennel és a Magyarok című műveket vitte vászonra - utóbbival világsikert aratva.

Kollekciók