Ajax-loader

Géczi László könyvei a rukkolán


Géczi László - A ​jövő gitáros istenei
A ​gitárosok istenítésének története 1965-ben kezdődött, amikor egy 20 éves fiatal angol gitáros olyan hatással volt a közönségre, hogy Londonban megjelentek a tűzfalakon és a metróban a Clapton is God (Clapton az isten) graffitik. A Lassúkezűnek is becézett gitáros abban az időben John Mayall Bluesbreakers-ében játszott. Eric Clapton rászolgált a rajongók istenítésére, odaadó szeretetére, hiszen pályafutása szinte töretlen azóta is a ma már 70 felé közelítő művésznek. Ebben a könyvben azonban nem róla, nem a múlt és a jelen szerencsére még élő gitáros istenségeiről (Jeff Beck, Jimmy Page, B.B. King, Buddy Guy, Leslie West, Walter Trout, Clem Clempson, Alvin Lee, Steve Hackett, Robin Trower, Joe Bonamassa…, de nem sorolom tovább őket) lesz szó hanem a legfiatalabb trónkövetelőkről. A könyvben szereplő 33 (a szám a krisztusi korra utal) ifjú gitáros többsége a 20-as, 30-as éveiben jár, mindössze néhányan vannak közülük, akik a 40-es középgenerációt képviselik. A blues, a blues-rock, de úgy általában a rockzene hagyományainak megfelelően a szólógitárosok többnyire fiúk, így lesz ez nálam is, de hét (!) férfiakat megszégyenítő tehetséggel megáldott hölgyet is bemutatok a könyvben (így ők lehetnek az istennőink)! Érdekes, hogy tulajdonképpen mindegy ezeknél a zseniális gitáros palántáknál, hogy a világ mely sarkában születtek, hogy brit, ír, kanadai, egyesült államokbeli, ausztrál, finn vagy dél-afrikai családban látták meg a napvilágot. A döntő az volt, hogy a szülői házban milyen zene vette körül őket, az apák és a mamák lemezgyűjteménye, zenei ízlése volt az a kályha ahonnan elindultak, már gyermekként a hat húr bűvkörébe kerültek, és rengeteg gyakorlással kibontakoztatták a tehetségüket. Van köztük olyan, akinek eddig mindössze egy-két lemeze jelent meg és már ezzel levette a szakmát és a közönséget a lábáról, de olyanok is vannak szép számmal, akik fiatal koruk ellenére már 10 körül járnak a lemeztermésben. Sajnos élőben a produkciójukat alig láthatjuk, hiszen hozzánk elvétve jutnak el ezek a bámulatos tehetségű gitárosok, „hála” koncertszervezőink bevállalós tevékenységének, a bemutatásra kerülő zenészek közül, eddig mindössze néhányan jártak Magyarországon! Abban bízom, hogy talán ez a kis könyv is segít abban, hogy változzon ez a méltatlan helyzet!

Géczi László - Nyitott ​Blues
Ebben ​a zenei kalauzban, (amely a Fekete rhythm & blues fehérben című, 1994-ben megjelent könyvem bővített, átdolgozott változata) megpróbálom az előadók és együttesek bemutatásával felvillantani a Blues és a Rhythm And Blues (röviden R&B) azon értékeit, amelyek nélkül színvonalas rockzene valószínűleg sosem jött volna létre. Ezt az amerikai képviselők is így gondolhatták, ugyanis döntésük alapján 2003. a BLUES ÉVE lett, azé a műfajé, amely nálunk is több korosztálynak szerzett örömet az elmúlt évtizedekben. Az egyes portrék nem zenetörténeti tanulmányok, inkább ismeretterjesztési szándékkal írtam őket. A tények sokaságának monotonnak tűnő felsorolását megpróbáltam feloldani a művészek életének érdekességeivel, személyes élményeim, érzéseim felidézésével, melyeket ugyanúgy vállalok ma is, mint évtizedekkel korábban. Ez a zenei irányzat a rock legéletképesebb ága, vagy hogy Willie Dixon örökérvényű gondolatát idézzem: „A blues a gyökér, a többi zene pedig a gyümölcs.” Ki gondolná, hogy 65 éves, hiszen T-Bone Walker szerzeménye, a Call It Stormy Monday (But Tuesday Is Just as Bad) , - amelytől tulajdonképpen az electric/városi blues születését is számíthatjuk - 1947-ből származik. A feketék R&B-ának számtalan árnyalata közül leginkább a chicagói városi blueszal foglalkozom, annak legismertebb képviselőit mutatom be röviden. Azért éppen őket (Muddy Waters, Sonny Boy Williamson, Howlin' Wolf, Otis Spann, B.B. King...), mert nagyon sok fiatal brit zenésznek ők voltak a példaképei, tanítómesterei. Többen közülük az ötvenes évek végén, a hatvanas években rendszeresen felléptek Európában is. Milyenek lettek a tanítványok? "Minden elfogultság nélkül" állíthatom, hogy azok, akik Alexis Korner, Cyril Davies, Graham Bond és John Mayall "zenetanodájából" kerültek ki, a R&B, majd pedig a rock műfaj legtehetségesebb, legsokoldalúbb zenészeivé váltak. A következő portrékban őket ismerhetik meg, mint a blues két hullámának legjobbjait (Animals, Yardbirds, Them, Pretty Things, Rolling Stones..., illetve Chicken Shack, Cream, Taste, Savoy Brown...). Ezeknek a zenekaroknak nem csak Európában volt óriási szerepük a műfaj felvirágoztatásában, hanem a tengerentúlon is erőt adtak a blueshullám fiatal képviselőinek és megmutatták, hogy a fekete R&B fehéren még szebben csillog. Azt hiszem találóak Joe Tex, amerikai énekes hálás szavai: "Ha nincs a nagy angol blues áttörés, ez a zene megszűnt vagy elhalványodott volna." Az ezt követő részben felvázolom a brit blues amerikai "visszacsatolását" az Allman Brothers Band, Johnny Winter, a Mountain, Stevie Ray Vaughan… pályafutásán keresztül. Ezen kívül bemutatok néhányat azok közül is (Paul Butterfield Blues Band, Canned Heat...), melyek az európai "blues-dózistól" független, önálló utat jártak. Nem hagyható ki a könyvből a műfaj olyan besorolhatatlan óriása, mint Jimi Hendrix! Miért éppen ezeket a zenészeket, illetve zenekarokat választottam? Elhihetik, a bőség zavarával küszködtem, nagyon sokan vannak rajtuk kívül is, akiknek itt lenne a helyük, de hát ez egy szubjektív válogatás. Mindegyikük kedves számomra, úgy érzem, hogy művészetükkel mindnyájan jelentősen gazdagították a műfajt. Könyvemet elsősorban azoknak a fiataloknak ajánlom, akik csak a mai rockzenében tájékozottak, - vagy talán még abban sem - s szeretnének minél többet megtudni a műfaj múltjáról, megismerni a gyökereit. Remélem, hogy e kis munka elolvasása után kedvet kapnak majd felkutatni, beszerezni azokat a CD-ket, esetleg bakelit lemezeket, amelyekről ezt a nagyszerű zenét hallani lehet. A portrék végén található "Ajánlott albumok" listája ehhez próbál segítséget nyújtani. Bízom benne, hogy a blues és a Rhythm And Blues művészeinek megismerése után a fiatalok és a lélekben fiatalok sokkal igényesebbek lesznek a mai rockzenével szemben. Úgy érzem, ez a zenei irányzat olyan kulturális értéket teremtett, melyet minden zenét szerető korosztálynak meg kell ismernie. A „Nyitott Blues” rejtelmeinek megismeréséhez, minden kedves olvasójának kellemes időtöltést kíván a szerz

Géczi László - 365 ​nap alatt a rock körül
Közel ​50 év telt el azóta, hogy a rock, ez a lázadó, pimasz, kissé agresszív muzsika berúgta a hollywoodi slágerzene kiglancolt ajtaját és felforgatott mindent, amit a korabeli szórakoztató zene irányítói nagy műgonddal felépítettek. A XX. század második felének legdinamikusabb zenei irányzataként szinte minden művészeti ágat "megfertőzött", betört az irodalomba, a képzőművészetbe, a színházba, ott van a filmvásznon és a táncművészetben, talán csak az építőművészetet hagyta békén - egyelőre. A rock-kultúra megváltoztatta az emberek életformáját és ízlésvilágukra is mélyen hatott. A kék bolygónkon szinte nincs olyan hely, ahol ne hallottak volna erről a zenéről és ne lenne népszerű. Mind az öt kontinensen ott dübörög a rock, s még az Antarktisz fagyoskodó kutatói is ettől a zenétől melegednek fel. Az év minden napján - még a szökőnapokon is - történt valami a rockzenében. A 365 nap alatt a rock körül ezeket gyűjti össze. Érdekes történeteket olvashatunk a bálványokká váló sztárokról, akik többnyire ugyanolyan esendő emberek, mint mi. Születés és halál, sikerek és bukások, slágerlisták, koncertek, fesztiválok, "popgagyi" és rockművészet, ezek és még sok minden más is ott van egy-egy nap történetében.

Géczi László - A ​köszméte, a ribiszke és a josta termesztése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Géczi László - Piacos ​zöldségtermesztés
A ​kézikönyv megismertet a káposzta-, burgonya- és hagymafélék, a kabakosok, a hüvelyesek, a gyökérzöldségek, a levélzöldségfélék és a gombafajták termesztéstechnológiáival a palántaneveléstől és vetéstől a fóliatermesztésen át egészen a betakarításig, tárolásig.

Géczi László - Rhythm ​& blues zenei kalauz
Ebben ​a zenei kalauzban, (amely a Fekete rhythm & blues fehérben című, 1994-ben megjelent könyvem bővített, átdolgozott változata) megpróbálom az előadók és együttesek bemutatásával felvillantani a blues és a rhythm and blues (röviden R&B) azon értékeit, amelyek nélkül színvonalas rockzene valószínűleg sosem jött volna létre. Ezt az amerikai képviselők is így gondolhatták, ugyanis döntésük alapján 2003. a BLUES ÉVE lett, azé a műfajé, amely nálunk is több korosztálynak szerzett örömet az elmúlt évtizedekben.

Géczi László - A ​torma termesztése
Az ​1900-as évek első évtizedeiben létesítették az első tormaültetvényt hazánkban a bagaméri káptalan birtok területén, Innen indult ki annak a tormatermesztő körzetnek a megteremtése, ahol ma már közel 2000 hektáron termesztik tormát. Ahhoz, hogy egyenletes, kiváló minőségű, beltartalmi értékeit megőrző áru kerülhessen a hazai és nemzetközi piacra, nagyon sok gépi és kézi munka szükséges. Ma már a munkafolyamatok többségét géppel végzik, de még ma is sok az élőmunka-igénye a tormatermesztésnek. Ezt a termesztéstechnológiát írja le a szerző, aki a Hajdúsági tormatermesztő táj területén dolgozik, sok tormafajta nemesítésében működött közre és tevékenyen vesz részt az új fajták népszerűsítésében. Részletesen tárgyalja a torma környezeti igényeit, a hazánkban legjobban bevált fajtákat, a tormatermesztés egyes munkafázisait, a talajmegmunkálástól kezdve a bakhátkészítésen, a dugványok előkészítésén, ültetésén, ápolásán, trágyázásán keresztül a növényvédelmi, öntözési, betakarítási munkákon, tárolási lehetőségeken át a piacra kerülő áru csomagolásáig. Újdonság a torma biotermesztését leíró fejezet, de a különböző tormafajták kémiai anyagainak, ásványielem-tartalmának vizsgálati eredményei is tanulsággal szolgálnak a tormatermesztő gazdáknak. A sok táblázattal alátámasztott eredményeket a színes képek még meggyőzőbben bizonyítják, hogy kiváló minőségű torma termeszthető hazánkban.

Kollekciók