Ajax-loader

Kiss Dávid könyvei a rukkolán


Kiss Dávid - Pap Zsolt - A ​munkásőrség - interjúkönyv
Németh ​Miklós és Pozsgay Imre egy kötetben! Mellettük pedig Mayer Péter, Markovics Ferenc, Arató István, Kajli Béla, Kerezsi István és még sokan mások. Ismert, közismert és kevésbé ismert nevek egy beszélgetőkönyvben, amely a munkásőrség történetét öleli fel. A szerzők megfogalmazásában: több szempontból sem hagyományos interjúkötetet készítettünk, vállalva ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. Köszönhető volt ez annak is, hogy a könyv megírását megelőzte egy, a testület teljes történetét feldolgozó kétrészes, összesen közel egyórás dokumentumfilm elkészítése a Munkásőrség - Egy párthadsereg története címmel. A munkásőrök nehéz ládát cipelnek. Amikor letették, hogy megpihenjenek, épp arra jön János bácsi, a téesz juhásza és megkérdi: Mit cipelnek fiaim? Hadititok!, feleli az egyik munkásőr. És nagyon nehéz a láda? Már hogyne lenne nehéz, mikor tele van kézigránáttal?, válaszol az egyik munkásőr. A korabeli viccben és többek emlékezetében is úgy él a Munkásőrség, mint egy kissé esetlen, sokszor idős embereknek a gyűjtőhelye vagy klubja. De a valóságban ez egyáltalán nem így volt. Az '56-os forradalom leverését követően létrehozott szervezet feladata sokáig kizárólag a rend(szer) védelmének a biztosítása volt. A kádári állam kiépülését követően kidolgozták háborús, határőrizeti és polgári védelmi feladataikat is. A kezdetben harminc-, majd hatvanezer fős párthadsereg létszámát tekintve a korabeli Magyar Néphadseregéhez képest is jelentős volt! A rendszerváltás során a hatalom részéről felmerült a testület átmentése is, de erre végül nem került sor. A Munkásőrség felszámolását 1989-ben a teljes ellenzék követelte, leszerelésük jelentős izgalommal töltötte el a magyar társadalmat. De hogy látták mindezt a korabeli vezető politikusok, katonák, és nem utolsó sorban maguk a munkásőrök? Az interjúkötet erre próbál választ találni.

Kiss Dávid - Cigánytelep ​nyolctól négyig
- ​A legjobb az lenne, ha feljegyzéseket készítenél a munkádról, vagy naplót vezetnél - mondta neki Vecsei Miklós, amikor megbízta a feladattal. - Ilyet ugyanis még senki nem csinált. A monori telepfelszámolás kísérlet is, mert nemcsak a putrikat próbáljuk lebontani, hanem az előítéleteket is, nemcsak házakat építünk, hanem bizalmat is. Ezúttal nem a lakókat tüntetjük el a cigánytelepről, hanem az őket körülvevő láthatatlan falakat próbáljuk lebontani. Biztos, hogy nem lesz könnyű. Biztos, hogy rengeteg előre nem látott akadályba ütközöl majd. Én viszont nem tudok mindennap odamenni, ezért írj le mindent, amit fontosnak, vagy érdekesnek találsz. Kiss Dávid frissen kinevezett programkoordinátor tehát naplót írt, mert megkérték. Élménybeszámolója a négyszáz lelkes monori cigánytelepen játszódik, ahol 2005 óta sajátos integrációs programot folytat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A kísérlet látványosabb része az volt, amikor a fűtetlen nyomortanyákat komfortos szükséglakásokkal váltották ki, fürdőt és közösségi helyiséget építettek, bontottak és takarítottak. Majd következett a neheze: az elköltözni nem tudó, iskolázatlan, dologtalan családok felemelése. A program megkezdődött. A vége még nem látszik. A Máltai Szeretetszolgálat azzal telepítette a monori cigánysorra egy alkalmazottját, hogy mostantól ez a munkahelye. Irodaként letettek a sárba egy konténert, munkaköri leírás azonban nem járt a kinevezéshez. A feladatokról hatvan - népes - roma család gondoskodott. Kiss Dávid az egyik pillanatban igazgató volt, a másikban gondnok, olykor gépkocsivezető és telefonközpontos, máskor ingatlanügynök, bíró vagy tanár. Sehol le nem írt megbízatása arra szólt, hogy átjárót nyisson a normálisnak tekintett világ és a saját törvényei szerint élő, zárkózott romatelep közé. Évek alatt - bár fizikai értelemben nem hagyta el a cigánysort alkotó kis utcákat, melyeknek együttesen Tabán a monori neve - hihetetlen utat járt be. (A napló a program első évének eseményeit rögzíti. A könyvben megjelenő monori lakosok nevét a szerkesztő megváltoztatta.)

Kollekciók