Ajax-loader

Rudolf Steiner könyvei a rukkolán


Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - The ​Fifth Gospel
From ​his clairvoyant reading of the Akashic Record -- the cosmic memory of all events, actions, and thoughts -- Rudolf Steiner was able to speak of aspects of the life of Jesus Christ that are not contained in the four biblical Gospels. Such research can be spoken of as a "fifth gospel." After an intense inner struggle to verify the exact nature of these events, and checking the results of his research, Steiner describes many detailed episodes from the Akashic Record. This new edition has been retranslated and features six lectures that have never before been published in English.

Rudolf Steiner - A ​szociális élet kérdései
A ​"Die Kernpunkte" most jelenik meg először magyar nyelven. Egy olyan történelmi szituációban, amely bizonyos vonatkozásaiban hasonlít ahhoz az Európa számára sorsdöntő időszakhoz, melyben Rudolf Steiner könyvét először megjelentette. A szociális organizmus hármas tagozódása, ahogy ezt Steiner könyvében kifejti, nem elmélet, nem program, nem ideális elképzelés a társadalmi berendezkedésről - hanem feladat, a szociális-politikai gyakorlat elsajátításának módszere. Az emberi fejlődés elmúlt évszázadaiban felszínre került pozitív impulzusokkal minden olyan törekvés szemben áll, amely nemzeti államot, nemzetgazdaságot akar létrehozni, vagy amely önellátásra törekszik. A legerősebb szembenállást azonban az az egységes államszervezet jelenti, amely a gazdaság és a szellemi élet területén központi irányításra törekszik...

Rudolf Steiner - Történelmi ​szimptomatológia
Rudolf ​Steiner ebben a kis könyvecskéjében, amely 1918-ban tartott előadásait tartalmazza, az újkori európai történetet veszi górcső alá - antropozófiai szempontból. Módszerének lényege az, hogy igen vázlatosan (és nagy hiátusokkal) elmeséli a középkortól a huszadik századig terjedő európai történelmet, és az eseményekhez, folyamatokhoz, fordulópontokhoz (a Habsburg-ház felemelkedése, az angol parlamentarizmus kialakulása, az orosz forradalom stb.) kommentárokat fűz, amelyekből kiderül, milyen eseményekre mennyiben hatott a "Krisztus-impulzus", mennyire vált hatékonnyá a világmindenségben működő halálerő stb. - Nem könyvtári anyag.

Rudolf Steiner - Mantrák
Az ​ember csak akkor ért meg egy dolgot,amikor azt a szívével felfogja. Az értelem és az ész csupán közvetítők a szív megértéséhez. Az ész és az értelem által jutunk el az Isten gondolataihoz. Amikor azonban az ember így birtokolja a gondolatot, akkor meg kell tanulnia azt szeretni. Az ember lassanként megtanul szeretni minden dolgot. Ez nem azt jelenti, hogy megítélés nélkül mindent meg kell szeretnie, amivel találkozik. Hiszen tapasztalatunk mindenek előtt csalóka. Ha azonban az ember azon fáradozik, hogy egy lényt vagy dolgot isteni alapokra helyezve kutasson, akkor el is kezdi szeretni. Amikor egy eltévelyedett ember áll előttem, úgy nem az eltévelyedettségét kell szeretnem. Azáltal csak tévedésben lennék, és neki sem segítenék. Ha azonban elgondolkodom azon, hogy ez az ember hogyan tévelyedett el, és ha mellé állok, hogy tévelyedettségét levesse, akkor segítek neki, s énpedig eltökélem magam az igazságra. Mindenütt keresnem kell, hogy hogyan szerethetek. Isten minden dologban ott van, de ezt az istenit benne először meg kell keresnem.

Rudolf Steiner - A ​nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - A ​tudati lélek korának történelme
Rudolf ​Steiner kilenc, Dornachban 1918. október 18. és november 3. között tartott előadása. A szerző olyan történelmi eseményeket jár körül, amelyek az Ént magában hordozó tudati léleknek a modern emberben történő megjelenésének "szimptómái", az azt megelőző gyötrelmek.

Rudolf Steiner - Az ​emberi fejlődés útjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​János-evangélium
Hamburgi ​előadásaiban Steiner a János-evangélium 14 kezdősorából indulva - melyek az olvasót rögtön a Logosz fejlődésének kozmikus dimenziójába emelik - az Én kozmikus útját követi egészen földi megtestesüléséig. Különösen megvilágosítóak az atlantiszi és az atlantisz utáni korok, a Lázár-esemény témái, melyek a Szűz-Szófiával kapcsolatos imaginációkban kulminálnak.

Rudolf Steiner - Filozófia ​és antropozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!

Rudolf Steiner - A ​fény születése
Az ​emberek világra hozhatják a fényt saját lelkükben. Képesek rá, mert a fény alapelve először testesült meg egy emberi lényben. Ily módon a téli napforduló ünnepe Krisztus ünnepével szükségszerűen egybefonódott. A korábbi fejlődési korszakok teljes jelentőségét Krisztus születési ünnepének a téli napforduló ünnepének idejére időzítése határozza meg. A bölcsesség és a fény elsőként kívülről jelent meg az emberek számára, de most, a krisztusi esemény óta a fénynek az emberek szívében kell felgyulladnia. Magának Krisztusnak kell megszületnie az emberekben. Ebből az okból kellett az egyszerre misztikus és történelmi ténynek, Palesztinai Eseménynek megtörténnie.

Rudolf Steiner - A ​világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei
Az ​antropozófia alapfogalmai. Test, lélek, szellem. Az érzékfeletti világ régiói. Sors és újraszületés. Az ember a halál után. ´´Az ember a legmagasabbat, akire feltekinthet, `Isten`-nek nevezi. legmagasabb rendeltetését tehát valamiképpen Istennek kapcsolatosnak kell elképzelnie. Ezért azt az érzékelhető dolgokon túlmenő bölcsességet, amely saját mivoltát és ezzel együtt rendeltetését kinyilatkoztatja, isteni bölcsességnek vagy teozófiának nevezhetjük az emberiség életében és a világmindenségben végbemenő szellemi folyamatok vizsgálatát pedig szellemtudománynak. Ha ennek eredményei közül különösen azokat emeljük ki, amelyek az ember szellemi magvára vonatkoznak - mint ez a könyv -, akkor erre a témakörre a `teozófia` kifejezést használhatjuk, mert ezt évszázadokon keresztül ilyen értelemben alkalmazták. Ez a könyv ebből a felfogásból kiindulva ismerteti vázlatosan a teozófiai világszemléletet. Írója semmi olyanról nem szól, am ne lenne számára ugyanolyan értelemben tény, mint ahogy egy külső világbeli élmény tény a szem, a fül és a mindennapi értelem számára. Olyan élményekről van szó, amelyeket mindenki átélhet, aki rászánja magát, hogy a könyvünk egyik külön fejezetében leírt `megismerési útra` lépjen. Akkor helyezkedünk helyes álláspontra az érzékfeletti világgal szemben, ha feltételezzük, hogy egészséges gondolkodással és érzülettel meg lehet érteni a magasabb világokból fakadó ismeretek minden igazságát, és ezzel a megértéssel megvethetjük a magunk látó képességének is szilárd alapját bár ahhoz, hogy ezt megszerezzük, természetesen még más is szükséges. Ha ettől az úttól visszariadunk, és csak más módon igyekszünk behatolni a magasabb világokba, bezárjuk magunk előtt a valódi, magasabb megismerés kapuját. Az az elv, hogy csak akkor ismerem el a magasabb világok létezését, ha már láttam azokat, éppen a `látás` elé gördít akadályokat. Viszont ha előbb józan gondokodással meg akarjuk érteni azt, amit később megláthatunk, elősegítjük látásunk kifejlődését. Ez fontos erőket varázsol elő lelkünkben, amelyek elvezetnek a `látás`-hoz.

Rudolf Steiner - Mihály ​arkangyal korszaka
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget, fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát, amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Rudolf Steiner - A ​bibliai teremtéstörténet titkai
Az ​1910-ben elhangzott előadás témái: Az ősigék misztériuma. A Föld és az Ég. A hét teremtési nap. Az Elohák: a lényformálók és lényteremtők. Az eonok vagy korszellemek. Világosság és sötétség, Jom és Lilith. Az elementáris lét és a mögötte működő szellemi lények. Az első és második teremtési nap. Az emberré válás előrehaladása a hatodik teremtési napig. A Hold-jelleg az emberben. A Biblia és a tisztánlátó kutatás egybehangzása.

Rudolf Steiner - A ​lelki élet metamorfózisai
Könyvünkben ​Rudolf Steiner hét előadását adjuk közret, melyekben az emberi lélek életét mutatja be, ahogyan az az ember érzékfeletti lényének megismerése előtt feltárul. Az egyes előadások témái a következők: A harag missziója Az igazság missziója Az áhítat missziója Az emberi jellem Az egoizmusról Az emberi lelkiismeret A művészet missziója Az előadások olvasása, tanulmányozása közben az olvasó egyúttal bevezetést nyer az antropozófia, a szellemtudomány alapjaiba is.

Rudolf Steiner - Lukács-evangélium
Az ​1909-ben elhangzott 10 előadás témái között a következőket találjuk: A négy evangélium a szellemi kutatás szempontjából. A Lukács-evangélium, mint a szeretet és együttérzés princípiumának kifejeződése. A buddhista világszemlélet beáramlása a Lukács-evangéliumba. Buddha tanítása. Vezető helyek a régi Atlantiszban. A buddhizmus és a zarathusztrizmus nagy szellemi áramlatainak egybeáramlása a Názáreti Jézusban. A héber nép missziója. A két Jézus-gyermek. A tizenkét bódhiszattva szellemi páholya és a Tizenharmadik. Az emberiség fejlődése az Atlantisz utáni korban. A reinkarnáció és a karma tanítása és a kereszténység. A golgotai esemény, mint a világtörténelem külső síkján végbemenő beavatás.

Rudolf Steiner - A ​csillagok világa és az ember
Rudolf ​Steinernek ez az előadássorozata életünk egyik legizgalmasabb titkát boncolgatja: miben áll a kapcsolatunk a felettünk elterülő csillagvilággal? A szellemtudomány szerint az ember nemcsak halála után lép közvetlen kapcsolatba ezzel a világgal, hanem alvása idején is, így az előadások arra is megpróbálnak fényt deríteni, hogy mi történik velünk, amíg alszunk, és hogyan zajlik le életünk a halál után. A ciklus a fentiekkel összefüggésben arra is igyekszik választ adni, hogy miben áll a természeti szükségszerűség, vagyis mennyiben határozzák meg életünket a csillagok, és mennyiben vagyunk szabadok.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata VI.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (módszer) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata II.
A ​könyv három nagy fejezetre tagolódik: Az emberiség történelmi haladására vonatkozó karmikus fejtegetések; Az individuális emberi élet karmikus kutatása; Karmaformálás a halál és az újabb születés közötti életben. A kötet tizenhét előadása 1924-ben hangzott el.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata V.
Ez ​a kötet Rudolf Steiner különböző európai városokban tartott 16 előadását tartalmazza. Ezekben folytatódnak a karmával kapcsolatos fejtegetések. Megtudhatjuk belőlük, hogy a halál és az újabb születés közötti életben hogyan készül el az ember új karmája, és az egyes emberi lelkek karmájukon keresztül hogyan hatnak a földi világ eseményeire. Képet kapunk a különböző bolygó-szférák titkairól, és további nevezetes személyiségek különböző megtestesüléseiről.

Rudolf Steiner - János ​Apokalipszise
Ez ​az előadássorozat olyan haladottabb olvasóknak szól, akik az antropozófiában már járatosak és Rudolf Steiner műveit is behatóbban ismerik. Az Újszövetségben lévő apokalipszis magában véve is rejtélyes, sokértelmű írás, értelmezéséről kétezer éve vitatkoznak. A steineri, antropozófus magyarázat az emberiség teljes kultúrtörténetét átíveli és rámutat a múlt történéseihez szervesen kapcsolódó jövőbeli eseményekre.

Rudolf Steiner - Az ​emberiség történelme és a kultúrnépek világszemléletei
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett munkásoknak tartott előadásai. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a Munkás-előadások atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe. A hetedik kötet tartalmából: A régi indiaiak, egyiptomiak, babilóniaiak és zsidók világszemlélete. A kereszténység megjelenése az antik világban. Csillagbölcsesség, hold- és napvallás. Európa a kereszténység elterjedése idején. A Szentháromság. A kereszténység három formája és az iszlám. A keresztes hadjáratok. A régi és az újabb idők Krisztus-felfogásai. A húsvét ünnepe. A szellemtudományos kozmológia megalapozásához. A zsidóságról. A kabbala Életfája. Az üstökösök és a naprendszer. Az állatöv és egyéb állócsillagos égboltok. A Nap természete. A szabadkőművesség eredete. Az ember és a szellemi hierarchiák.

Rudolf Steiner - A ​templomlegenda és az aranylegenda
A ​kötetben szereplő előadásokat Rudolf Steiner 1904-ben, illetve 1905-ben tartotta, tehát az úgynevezett „korai” előadásokhoz tartoznak. Számos olyan közlést tartalmaznak, amelyek máshol nem szerepelnek, vagy legalábbis nem ilyen részletességgel. Így például sok mindent megtudhatunk a templomlegendáról, a szent kereszt legendájáról, a Prométheusz-mondáról, a rózsakeresztesekről, a manicheizmusról és a szabadkőművességről.

Rudolf Steiner - Az ​Akasha kutatásból az Ötödik Evangélium
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - Az ​emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi földkorszakok
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. "munkásoknak tartott előadásai". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy mikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének az építése folyt, Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét.

Rudolf Steiner - Sors ​és szeretet
Létezik ​az életben még egy olyan erő, amely jobban megmozgat, mint a szerelem? Talán a sors az - de tulajdonképpen csak azért, mert a sors a szerelemmel együtt, annak beteljesedésével vagy éppen be nem teljesedésével és megtagadásával együtt jelenik meg. De mi is a szerelem? Hogyan kapcsolódunk sorsszerűen az életnek ehhez a varázslatos fájdalom és örömbirodalmához? "Mindenki tudja, hogy a szerelem jó - mégpedig nem csak a szerelem és a cselekedeteink tárgya számára, hanem annak is, aki szeret. Ennek ellenére mégsem dönthetjük egyszerűen el, hogy szerelembe esünk. Úgy tűnik, hogy a szerelem szabadságunk megnyírbálása. Másrészt senki sem vonja kétségbe, hogy aki igazán szeret, sem a természeti törvény szükségességének, sem a kötelesség morális szükségességének nem engedelmeskedik, hanem szabad."

Rudolf Steiner - Az ​egyes népszellemek missziója
Rudolf ​Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató, Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutaátsi eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak. Így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás, stb.), éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Életutam
EGY ​KORSZERŰ VILÁGSZEMLÉLET ALAPELEMEI RUDOLF STEINER, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Becsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. AZ ANTROPOZÓFIA a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak; így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Michael ​korszaka / Apokalipszis
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Rudolf Steiner - A ​nyugati és a keleti világ különbözősége
Ez ​a kötet Rudolf Steinernek az úgynevezett „Nyugat-Kelet Kongresszusán” 1922-ben Bécsben elmondott tíz előadását tartalmazza. Az előadásokkal Steinernek az volt a célja, hogy megpróbálja közelebb hozni a két kultúra között kialakult gondolkodás- és magatartásmódbeli különbözőségeket. Az előadásokból megismerhetjük, hogy viszonyul az antropozófia az egyes tudományokhoz, valamint a szociális és társadalmi kérdésekhez, és hogy miben áll a keleti szellemi látás sajátossága, amely lényegében ugyanolyan egyoldalú, mint a Nyugat materializmusa.

Rudolf Steiner - A ​szellemvilág küszöbén
Ez ​az írás elmélkedésszerű formában ismerteti a világ és az emberi lényiség életének ama részeit, amelyek akkor szemlélhetők, ha a szellemi megismerés az érzéki világot a szellemvilágtól elválasztó határokon átlendül. Sem rendszeres leírása, sem bármily vonatkozású teljességre nem törekszünk; szellemléti élmények néhány szabad formájú képének megrajzolását kívánjuk megkísérelni csupán. Aki csakugyan be akar hatolni a szellemtudomány megismeréseinek területére, szükségét fogja érezni annak, hogy az élet szellemi birodalmát egyre új s új irányból szemlélhesse. Minden egyes ily leíráskor, amely bizonyos szemszögből készül, alkalmunk nyílik oly megismerések közlésére, amelyek más szemszögből meg nem szerezhetők. Annak, aki maga is törekszik szellemszemléletre, ebben az írásban újabb irányítások kínálkoznak majd elmélkedése anyagául. Az olvasó észre fogja venni ezt, ha keresi ezeket az irányításokat, hogy a lelki életben megfelelő módon alkalmazhassa majd.

Kollekciók