Rudolf Steiner könyvei a rukkolán

Rudolf Steiner - A ​Kelet a Nyugat fényében
Ebben ​az előadás-sorozatban az lesz a feladatunk, hogy felemelkedjünk a magasabb világok dolgaihoz, az érzékfeletti birodalmak lényeihez, hogy az ismertet, a kevésbé ismertet és a teljesen ismeretlent közel engedjük a lelkünkhöz, mégpedig úgy, ahogy azok a magasabb világokban láthatók, és aztán feltegyük a kérdést: mit mondtak vajon ezekről a dolgokról a régi idők, az ókor emberei? Más szavakkal a nyugati bölcsességet akarjuk lelkünkhöz közel hozni, és aztán feltenni a kérdést: amit nyugati bölcsességként megismerhetünk, az hogyan egyezik meg azzal, ami keleti bölcsességként vált ismertté?...

Rudolf Steiner - Az ​ember talánya
Ha ​áttekintjük, amit így a tizenkét érzékszerv területéről és a hét életfolyamatról mondtunk, vagyis az ember belső, mikrokozmikus állatövéről és bolygórendszeréről, akkor oda jutunk, hogy bevallhatjuk: ez egy olyan tudás, amely azokat a dolgokat tárja fel, amelyek más minőségűek, mint amiket a mai szokásos tudás nyújt. A mai tudás, a mai megismerés csak a külső területet érinti, a dolgok felszínét. De szükség van olyan fogalmak, olyan képzetek szerzésére is, amelyek a szellemi világ küszöbénél helyezkednek el. Nem kell, hogy benne álljunk a szellemi világban, csak olyan fogalmakat kell keresnünk, amelyek a szellemtudomány útján jönnek létre, amelyek a szellemi világ küszöbénél vannak...

Rudolf Steiner - Az ​emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi földkorszakok
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. "munkásoknak tartott előadásai". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy mikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének az építése folyt, Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét.

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!

Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - A ​Földfejlődés szellemi-valós háttere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​Szentháromság titka
Rudolf ​Steiner 1922 nyarán három előadássorozat keretében is foglalkozott a Szentháromság kérdésével. Az első előadássorozatban áttekintette a kereszténység első négy évszázadát, Goethe világszemléletét, valamint a középkor vallásos küzdelmeit, míg eljutott a teljesen tudatos emberi én és a Szentháromság kapcsolatához. A második előadássorozatban az ember és a szellemi világ kapcsolatának változását mutatja be Oswald Spengler "Nyugat hanyatlása" című művén keresztül. A harmadik előadássorozatot Angliában tartotta Steiner, melynek fő témái a gondolati élet iskolázása, a halál és az újjászületés kérdése, valamint a Golgotai Misztérium tanításai voltak.

Rudolf Steiner - Érzéki ​világ és szellemi világ
Az ​1911. december 27-től, 1912. január 1-ig Hannoverben tartott előadások anyagát olvashatjuk a kötetben.

Rudolf Steiner - Történelmi ​szükségszerűség és szabadság - A halottak világából eredő sorshatások
"A ​környező fizikai világban nem lehet megtalálni, hogy a mai kor feltételei szerint minek kell történnie. Ha ma azt akarjuk hallani, hogy mi a helyes, azokat kell meghallgatnunk, akik a szellemi világból tudnak beszélni. Természetesen, ha jelentéktelen dolgokról van szó, ezek hamarabb megtörténnek. Az mondhatjuk: öt év múlva az emberek talán be fogják látni, hogy néhány dolgot meg kellett volna hallaniuk, amiket ma már tudhatnának, ha odafigyeltek volna. Mégsem hajlanak arra, hogy ezeket a dolgokat meghallják, mert csak arra hajlanak, hogy azt hallják meg, ami már a külső fizikai világ jeleiben megmutatkozik. A fizikai világ azonban a történelmi lét szempontjából jelentéktelen. Nem mutatják meg, hogy milyen lökés, milyen impulzus kell a történésekhez. Aminek a történésekhez lökést, impulzust kell adnia a szociális és erkölcsi életben, annak a szellemi világból kell származnia."

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Rudolf Steiner - A ​szellemtudomány és a gyógyítás művészete
Ha ​bepillanthatunk az emberi szervezetbe maguknak a szerveknek a viszonylagos egyensúlyát illetően; áthatóan tanulmányozhatjuk a természetet az anabolikus és katabolikus erők felfedezéséért, s így a gyógyítás művészetét valami olyanná tesszük, melyben valóban láthatjuk, hogy egy gyógyszert nem csak azért adunk be, mert a statisztikák megerősítik, hogy ebben és ebben az esetben hasznos - hanem mert mind az emberek, mind a természet igazán beható vizsgálatával minden helyzetben pontossággal ismerjük a természet termékében a természetes folyamatot, melyet az anabolikus és katabolikus erők tekintetében az emberi szervezet számára - gyógyító tényezővé alakíthatunk át. Ennek következtében, ha megtanuljuk, hogy ily módon hogyan pillantsunk be szellemileg az emberbe - (később be is mutatom, hogyan tehetjük a gyógyítás művészetét gyümölcsözővé minden egyes területen a szellem igazi tudásának segítségével) - szintén megtanuljuk, hogyan pillantsunk bele a szellemvilágba az anyagi világgal egyetemben, és akkor megérkezünk - s többé már nem a régi álomszerű módon, mely elárasztotta a mitológiát, hanem egzakt módon - ekkor megérkezünk a tökéletesen racionális tudás és a gyógyítás "üzenetének" együttes használatához. Az ember megtanulja, hogyan gyógyítson egy művészet valódi és művészi elképzelésével , mely magából a világból nőtt ki. Újra kapcsolatba lépünk azzal, mely az ókorban létezett - bár akkor még nem úgy, ahogyan ma törekszünk megtalálnia tudomány teljes gazdagságával a hátunk mögött; - ami a régi időkben az álomszerű tudás által létezett, ma elvezethet bennünket az erők és az emberek egészségével és betegségével kapcsolatban álló szellemi erők alkalmazásához.

Rudolf Steiner - A ​filozófia, kozmológia és vallás az antropozófiában
A ​gondolkodás és a tudat változásainak szemléletes bemutatása, különböző gyakorlatokkal való illusztrálása az antropozófia és különösen az antropozófiai krisztológia megvilágításában. Az antropozófiában való tájékozódás szempontjából alapvető műnek tekintendő. Érintett főbb témakörök: Az antropozófia három lépése. A gondolkodás, érzés és akarat lelki gyakorlatai. Imaginatív, inspiratív és intuitív megismerési módok. Megismerési és akarati gyakorlatok. A lélek alvásélményei. A lelki-szellemi létből az érzéki-fizikai létbe való átmenet az ember fejlődésében. Krisztus az emberiséggel való kapcsolatában. A halál összefüggése Krisztussal. Az Én-tudat sorsának összefüggése a Krisztus-problémával. A lélek akarati részének átélése.

Rudolf Steiner - A ​természet és az ember szellemtudományos nézőpontból
A ​vastagbőrű állatok. A tojáshéj és a csontváz képződéséről. A méreganyagok és hatásuk az emberben. A táplálkozásról. Az emberi szem. Az albinizmus. A Föld vízháztartásának körforgása és ennek viszonya a világegyetemhez. Az arzén, az ópium és az alkohol hatása a testben. Az étertest, asztráltest és az Én kapcsolata a fizikai testtel. Felépítés és lebontás az emberi szervezetben. Einstein relativitáselméletéről.

Rudolf Steiner - The ​Fifth Gospel
From ​his clairvoyant reading of the Akashic Record -- the cosmic memory of all events, actions, and thoughts -- Rudolf Steiner was able to speak of aspects of the life of Jesus Christ that are not contained in the four biblical Gospels. Such research can be spoken of as a "fifth gospel." After an intense inner struggle to verify the exact nature of these events, and checking the results of his research, Steiner describes many detailed episodes from the Akashic Record. This new edition has been retranslated and features six lectures that have never before been published in English.

Rudolf Steiner - Mihály ​arkangyal korszaka
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget, fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát, amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Rudolf Steiner - A ​világ és az ember teremtése / A földi élet és a csillagok hatása
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett „munkásoknak tartott előadásai”. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. A NYOLCADIK kötet tartalmából: Különösen figyelemre méltó a „Munkás-előadások” atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe.

Rudolf Steiner - Az ​ember mint a teremtő, alakító és alkotó kozmikus szó harmóniája
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - A ​Rózsakeresztesek teozófiája
"A ​szellemi mozgalomnak határozott célja van, nevezetesen, hogy előre formálja a jövő emberiségét. Ez a cél csak a szellemi bölcsesség magunkba fogadása révén érhető el. Ez az a gondolat, amely abban a lélekben él, aki a szellemtudományt az emberiség nagy feladataként fogja fel, s úgy tekinti azt, mint a fejlődéstől elválaszthatatlant. Az ilyen lélek nemcsak vágyik a szellemtudományra, hanem kötelességének tartja ez irányú ismereteit belevinni a gyakorlati életbe. Minél inkább elismerjük ezt, annál inkább meggyorsítjuk az emberiség átalakítását olyanná, amilyennek a hatodik korszakban lennie kell. Amint a régi Atlantiszon - a mai Írország közelében - az előrehaladott emberek Kelet felé vonultak, hogy ott új kultúrákat alapítsanak, ma az a feladatunk, hogy a hatodik korszak érdekében munkálkodjunk, amikor is be fog következni az emberiség nagy szellemi felemelkedése! Meg kell kísérelnünk újból kikerülni a materializmusból - a spirituális társaságok feladata az, hogy ebben vezető szerepet játsszanak az emberiség körében! Nem szerénytelenségből és önteltségből, hanem kötelességérzetből! Egy bizonyos ember-csoportnak össze kell tehát állnia, hogy előkészítse a jövőt. De ez az egyesülés nem geográfiai természetű, a hely fogalma itt elveszíti jelentőségét, hiszen nem faji kapcsolatról van szó. A lényeg az, hogy az emberek az egész Földön szellemileg találják meg egymást azért, hogy a jövőt pozitív irányban formálhassák. Ezért hangsúlyozta a rózsakeresztes testvériség négyszáz évvel ezelőtt - amikor korunk elindult a legmélyebb materializmus felé - azt a gyakorlati szellemtudományt, amely az élet összes problémájára választ ad."

Rudolf Steiner - A ​színek lényegéről
Rudolf ​Steiner három előadásban beszélt a színek lényegéről, Goethe színeket kutató útján tovább haladva és a színekkel kapcsolatos szemléletünket mérhetetlenül kitágítva. A színek benső lényegét, mondhatnánk beszédét kezdjük érteni az előadások olvasása közben. Számos fontos vonatkozást érint eközben - planetáris vonatkozások, fémek és bolygók kapcsolata a színekkel -, amit élete során már nem tudott alaposabban kidolgozni, de mi magunk tovább gondolkodhatunk a felvetett kérdéseken. A könyv színes melléklettel jelent meg, ami az előadásokban elhangzottakat illusztrálja.

Rudolf Steiner - Az ​emberi fejlődés útjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Mantrák
Az ​ember csak akkor ért meg egy dolgot,amikor azt a szívével felfogja. Az értelem és az ész csupán közvetítők a szív megértéséhez. Az ész és az értelem által jutunk el az Isten gondolataihoz. Amikor azonban az ember így birtokolja a gondolatot, akkor meg kell tanulnia azt szeretni. Az ember lassanként megtanul szeretni minden dolgot. Ez nem azt jelenti, hogy megítélés nélkül mindent meg kell szeretnie, amivel találkozik. Hiszen tapasztalatunk mindenek előtt csalóka. Ha azonban az ember azon fáradozik, hogy egy lényt vagy dolgot isteni alapokra helyezve kutasson, akkor el is kezdi szeretni. Amikor egy eltévelyedett ember áll előttem, úgy nem az eltévelyedettségét kell szeretnem. Azáltal csak tévedésben lennék, és neki sem segítenék. Ha azonban elgondolkodom azon, hogy ez az ember hogyan tévelyedett el, és ha mellé állok, hogy tévelyedettségét levesse, akkor segítek neki, s énpedig eltökélem magam az igazságra. Mindenütt keresnem kell, hogy hogyan szerethetek. Isten minden dologban ott van, de ezt az istenit benne először meg kell keresnem.

Rudolf Steiner - A ​szociális élet kérdései
A ​"Die Kernpunkte" most jelenik meg először magyar nyelven. Egy olyan történelmi szituációban, amely bizonyos vonatkozásaiban hasonlít ahhoz az Európa számára sorsdöntő időszakhoz, melyben Rudolf Steiner könyvét először megjelentette. A szociális organizmus hármas tagozódása, ahogy ezt Steiner könyvében kifejti, nem elmélet, nem program, nem ideális elképzelés a társadalmi berendezkedésről - hanem feladat, a szociális-politikai gyakorlat elsajátításának módszere. Az emberi fejlődés elmúlt évszázadaiban felszínre került pozitív impulzusokkal minden olyan törekvés szemben áll, amely nemzeti államot, nemzetgazdaságot akar létrehozni, vagy amely önellátásra törekszik. A legerősebb szembenállást azonban az az egységes államszervezet jelenti, amely a gazdaság és a szellemi élet területén központi irányításra törekszik...

Rudolf Steiner - Az ​ezotéria alapjai
A ​tudás útja az embert elvezeti oda, hogy megismeri a mikrokozmosz és a makrokozmosz közötti összefüggést, hogy szétoszthatja a természetbe, hogy elmondhatja, a világ melyik részéhez tartozik annak minden egyes orgánuma. Az ógermán mítosz így osztja fel Ymir óriást. Koponyájából a mennyország boltíve jön létre, csontjaiból a hegységek alakulnak ki stb. Ez a belső látásmód a mitológia ecsetelése. Az ezoterikus a világ minden részében valamiféle összefüggésre lel önmagával. Majd belső rokonlelkűség bukkan elő. Erről a látásmódról intenzíven kell gondoskodni. Ilyen intenzív gondoskodásra mutat rá az összes vallás. Ez az evangéliumokban is felbukkan. Az ezotérikus így fogalmaz: a környező világ összes dolga, köve, növénye és állata tulajdon fejlődésének nyilvánvaló jele; nem létezhetnek, ha ezek a birodalmak nem lennének jelen. Ennek ismerete nemcsak annak érzetével tölt el minket, hogy e birodalmak fölé emelkedünk, hanem annak tudatosításával is, hogy nélkülük nem létezhetnénk.

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok valósága
A ​könyv Rudolf Steiner 1921-ben Osloban tartott nyolc nyilvános előadását tartalmazza. Bár ekkor az antropozófiának már mintegy két évtizedes éves múltja volt, az előadások mégis alapvető kérdéseket boncolgatnak: mi az antropozófia alapja, hogyan lehet a magasabb világokat megismerni, hogyan gondolja el az antropozófia a világ fejlődését, mi a különbség Jézus és Krisztus között, és így tovább. Ezért az antropozófiában csak kevéssé járatos olvasóknak is hasznos közléseket tartalmaz.

Rudolf Steiner - Krisztus ​megjelenése az éteri világban
Rudolf ​Steiner 1910. január 12-én Stockholmban beszélt először Krisztus megjelenéséről az éteri világban. Erről az előadásról nem maradtak fenn jegyzetek. Ettől a naptól kezdve Rudolf Steiner nem mulasztotta el, hogy említést ne tegyen erről a hatalmas eseményről. Svédországi előadása után 1910. január 23-án Strasbourgban tartott előadást, melynek végén szintén utalt az eseményre. Az elkövetkezendő fél év során a tagoknak szóló előadásokat szinte kizárólag ennek a témának szentelte. Az ezekről az előadásokról fennmaradt jegyzeteket tartalmazza ez a kötet. Az előadásokat Rudolf Steiner különböző német városokban, valamint Palermóban és Rómában tartotta 1910. január 25 és május 15 között. A téma az antropozófia iránt érdeklődők számára különös jelentőséggel bír. Az embernek ma előítélet nélkül, elfogulatlanul kell tekintenie mindarra, amit a szellemtudomány a Krisztus-impulzusról és a vele összefüggő dolgokról mondhat, hogy beláthassa: a léleknek szükségszerűen egyre materialistábbá váló külvilág mellett szüksége van a szellemi értelemben vett benső haladásra. Ehhez azonban meg kell tanulnia kérdezni. Kérdezni azonban csak akkor tanulhat meg, ha lelkében képes megőrizni a tiszteletet és alázatot az élet szent területei iránt: ha képes várakozó hangulatot teremteni magában aziránt, ami a lét szent területeiről megnyilatkozik.

Rudolf Steiner - A ​világ, a föld és az ember
Rudolf ​Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok megismerésének útja
E ​könyv fejezetei eredetileg mind különálló tanulmányok, Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? összefoglaló címen láttak napvilágot. Most itt könyv alakban jelennek meg. Munkám azzal a fejlődéssel foglalkozik, amelyen az embernek keresztül kell mennie, hogy a magasabb világokat megismerhesse. A benne foglalt ismertetések különböző szükségleteket akarnak kielégíteni. Elsősorban azoknak nyújtanak valamit, akik érdeklődnek a szellemi kutatás eredményei iránt s ezért bizonyára felvetik a kérdést: Vajon honnan szerezték tudásukat azok, akik saját állításuk szerint az élet nagy és rejtélyes kérdéseiről tudnak valamit? A válasz erre a kérdésre így hangzik: a szellemtudomány fedte fel előttük ezeket a rejtélyeket. Aki azonban szellemi kutatást akar végezni, vagyis magukat a tényeket akarja megfigyelni, amelyeket a szellemtudomány közlései leírnak és feltárnak, az kell, hogy maga is felemelkedjék az érzékfeletti megismeréshez, azaz saját maga járja be a megismerésnek azt az útját, amelynek leírását itt megkíséreltem. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a szellemtudomány közlései értéktelenek annak számára, aki hajlam, vagy lehetőség hiányában a magasabb megismerés útját nem járhatja meg. A tények kikutatására csak az képes ugyan, aki be tud hatolni az érzékfeletti világokba, de a kikutatott tények igaz voltáról az is meggyőződhet, aki maga nem észlelte őket.

Rudolf Steiner - Hogyan ​jutunk a magasabb világok megismeréséhez?
Ennek ​a könyvnek a leírásai úgy jelennek meg, mintha az egész ember tökéletes mássá válására szolgáló útmutatások volnának. Aki azonban helyesen olvassa azokat, rájön, hogy nem akarnak egyebet mondani, mint, hogy milyen lelki diszpozícióban kell lennie az embernek élete azon pillanataiban, amikben az Érzékfeletti Világgal akar találkozni. Ezt a lelki diszpozíciót mint egy második lényiséget fejleszti ki magánban; és az egészséges másik lényiség a régi módon rója útját.

Rudolf Steiner - Útmutató ​az ezoterikus gyakorlatokhoz
E ​könyv tartalmát Rudolf Steiner Ezoterikus Iskolája anyagából meríti. "Bárki is törekszik ezoterikus fejlődésre, mindenek fölött tisztában kell lennie azzal, hogy bizonyos roppant egyszerű formulák olyan erőt rejtenek, ami akkor fejti ki hatását, ha ezek a formulák vagy mondatok életre hívatnak a lélekben. Nem ragadhatja meg ezek valós jelentését, ha csupán az intellektus segítségével akarja e mondatokat megérteni. Így kevéssé fognak bármit is jelenteni a számára. Bizonyos ideig meg kell töltenie belső lényének egészét egy ilyen mondattal, elkötelezve mellette önmagát lelke minden erejével. Egy ilyen mondat a 'Létezem'. A jelenkori emberi létezés titka valójában ebben a mondatban rejlik."

Rudolf Steiner - A ​gyógyítás művészetének elmélyítése
Csak ​az emberben lakozó szellem képes a világ szellemét megközelíteni. Az ember saját lényében rejti a "nagy világ", a makrokozmosz minden rejtélyét és titkát. A rejtélyek, melyeket életünk ad fel számunkra, nem a világ folyásának szemlélésében világosodnak meg számunkra, hanem az emberi belsőbe való pillantásunk által. A világismeretre való törekvésünk átalakul önismeretre való törekvéssé. Az emberi belső megtöltése szellemi felismerésekkel felébredés az érzéki valóságból és azokból az impulzusokból, amelyeket az akarat a valóságból meríteni képes. "Ha a saját lényedet akarod megismerni, akkor nézz körül a világban minden irányba. Ha a világot valóban át akarod látni, pillants a saját lelked mélységeibe.

Rudolf Steiner - A ​templomlegenda és az aranylegenda
A ​kötetben szereplő előadásokat Rudolf Steiner 1904-ben, illetve 1905-ben tartotta, tehát az úgynevezett „korai” előadásokhoz tartoznak. Számos olyan közlést tartalmaznak, amelyek máshol nem szerepelnek, vagy legalábbis nem ilyen részletességgel. Így például sok mindent megtudhatunk a templomlegendáról, a szent kereszt legendájáról, a Prométheusz-mondáról, a rózsakeresztesekről, a manicheizmusról és a szabadkőművességről.

Rudolf Steiner - A ​gyermek egészséges fejlődése
Rudolf ​Steiner pedagógiai alapvetéseit az a több mint húsz kötet tartalmazza (előadásain készült jegyzetek, saját írások), melyek a hatalmas életművön belül a nevelés művészetéről szólnak. Korunk egyik legmodernebb pedagógiai irányzata a gyakorlatban nap mint nap bizonyítja létjogosultságát, s különös érzés azt tapasztalni, hogy a neveléstudomány újabb felfedezései mennyire összecsengenek Rudolf Steiner nézeteivel még akkor is, ha "terminus technicusai" eltérnek a Rudolf Steiner által használt nyelvezettől. Megéri a fáradtságot ennek a különös nyelvezetnek a megismerése, mely által elénk tárul a gyermek rejtélye. Tartson velünk e csodálatos rejtély megismerésében!