Ajax-loader

Rudolf Steiner könyvei a rukkolán


Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - A ​golgotai misztérium megismerésének építőelemei
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - A ​Szentháromság titka
Rudolf ​Steiner 1922 nyarán három előadássorozat keretében is foglalkozott a Szentháromság kérdésével. Az első előadássorozatban áttekintette a kereszténység első négy évszázadát, Goethe világszemléletét, valamint a középkor vallásos küzdelmeit, míg eljutott a teljesen tudatos emberi én és a Szentháromság kapcsolatához. A második előadássorozatban az ember és a szellemi világ kapcsolatának változását mutatja be Oswald Spengler "Nyugat hanyatlása" című művén keresztül. A harmadik előadássorozatot Angliában tartotta Steiner, melynek fő témái a gondolati élet iskolázása, a halál és az újjászületés kérdése, valamint a Golgotai Misztérium tanításai voltak.

Rudolf Steiner - A ​nevelés mint társadalmi kérdés / Az én-érzés kialakulása a gyermeknél / Milyen szempontok szerint jött létre a Waldorf-iskola?
Ez ​a kötet nyolc előadást tartalmaz, amelyek a Rudolf Steiner-i neveléstudománnyal kapcsolatosak. A nevelés mint társadalmi kérdés című ciklus hat előadása azzal foglalkozik, hogy kimutassa: a társadalmi berendezkedés hármas tagozódásának megvalósítása nem képzelhető el a nevelési rendszer átalakítása nélkül, amelynek záloga a Waldorf-pedagógia. A másik két, különálló előadásban a Waldorf-mozgalom alapját képező emberszemléletről kapunk tájékoztatást, valamint arról, hogy milyen szempontokat kellett figyelembe venni a Waldorf-iskola létrehozásánál.

Rudolf Steiner - Az ​emberiség történelme és a kultúrnépek világszemléletei
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett munkásoknak tartott előadásai. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a Munkás-előadások atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe. A hetedik kötet tartalmából: A régi indiaiak, egyiptomiak, babilóniaiak és zsidók világszemlélete. A kereszténység megjelenése az antik világban. Csillagbölcsesség, hold- és napvallás. Európa a kereszténység elterjedése idején. A Szentháromság. A kereszténység három formája és az iszlám. A keresztes hadjáratok. A régi és az újabb idők Krisztus-felfogásai. A húsvét ünnepe. A szellemtudományos kozmológia megalapozásához. A zsidóságról. A kabbala Életfája. Az üstökösök és a naprendszer. Az állatöv és egyéb állócsillagos égboltok. A Nap természete. A szabadkőművesség eredete. Az ember és a szellemi hierarchiák.

Rudolf Steiner - A ​nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Krisztus ​és a szellemi világ
A ​könyvben hat előadás szövege található, melyeket Rudolf Steiner 1913. december 28. és 1914. január 2. között tartott Lipcsében. Az előadások központi témája Jézus Krisztus lénye és az időszámításunk kezdete körüli időszak szellemi élete. Az előadó visszatekint az ősi kultúrákra, hogy érzékeltesse, hogyan csökkent fokozatosan az idő múlásával annak a lehetősége, hogy az emberiség megérthesse a Krisztus-lény valódi mivoltát és küldetésének jelentőségét. A mélypont ebben a tekintetben éppen abban az időben volt, amikor ez a lény földi testet öltött. A görög antikvitás Szibilla alakjainak a héber próféták szellemiségével ellentétes beállítottságát is megismerhetjük az előadásokból. Rudolf Steiner bemutatja Pál apostol működésének hátterében álló tényezőket is. A további előadásokban a Grál motívum megjelenését, a Parsifal legendát és a Grál titkának megközelítési lehetőségét világítja meg hallgatói számára az előadó.

Rudolf Steiner - A ​világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei
Az ​antropozófia alapfogalmai. Test, lélek, szellem. Az érzékfeletti világ régiói. Sors és újraszületés. Az ember a halál után. ´´Az ember a legmagasabbat, akire feltekinthet, `Isten`-nek nevezi. legmagasabb rendeltetését tehát valamiképpen Istennek kapcsolatosnak kell elképzelnie. Ezért azt az érzékelhető dolgokon túlmenő bölcsességet, amely saját mivoltát és ezzel együtt rendeltetését kinyilatkoztatja, isteni bölcsességnek vagy teozófiának nevezhetjük az emberiség életében és a világmindenségben végbemenő szellemi folyamatok vizsgálatát pedig szellemtudománynak. Ha ennek eredményei közül különösen azokat emeljük ki, amelyek az ember szellemi magvára vonatkoznak - mint ez a könyv -, akkor erre a témakörre a `teozófia` kifejezést használhatjuk, mert ezt évszázadokon keresztül ilyen értelemben alkalmazták. Ez a könyv ebből a felfogásból kiindulva ismerteti vázlatosan a teozófiai világszemléletet. Írója semmi olyanról nem szól, am ne lenne számára ugyanolyan értelemben tény, mint ahogy egy külső világbeli élmény tény a szem, a fül és a mindennapi értelem számára. Olyan élményekről van szó, amelyeket mindenki átélhet, aki rászánja magát, hogy a könyvünk egyik külön fejezetében leírt `megismerési útra` lépjen. Akkor helyezkedünk helyes álláspontra az érzékfeletti világgal szemben, ha feltételezzük, hogy egészséges gondolkodással és érzülettel meg lehet érteni a magasabb világokból fakadó ismeretek minden igazságát, és ezzel a megértéssel megvethetjük a magunk látó képességének is szilárd alapját bár ahhoz, hogy ezt megszerezzük, természetesen még más is szükséges. Ha ettől az úttól visszariadunk, és csak más módon igyekszünk behatolni a magasabb világokba, bezárjuk magunk előtt a valódi, magasabb megismerés kapuját. Az az elv, hogy csak akkor ismerem el a magasabb világok létezését, ha már láttam azokat, éppen a `látás` elé gördít akadályokat. Viszont ha előbb józan gondokodással meg akarjuk érteni azt, amit később megláthatunk, elősegítjük látásunk kifejlődését. Ez fontos erőket varázsol elő lelkünkben, amelyek elvezetnek a `látás`-hoz.

Rudolf Steiner - Az ​új Ízisz, az isteni Szófia keresése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Antropozófiai ​emberismeret és orvoslás
Az ​Antropozófiai zsebkönyvek sorozat harmadik kötetében olvasható előadások orvosoknak és orvostanhallgatóknak szóltak, de bárki sokat tanulhat belőlük, ha figyelemmel kíséri azt a módszert, amellyel Steiner az élet minden területén folytatta kutatásait. Rudolf Steiner, a nagy gyógyító, nem csupán terápiás értelemben az. Az ember materializmusba süllyedt, elvont gondolkodását akarja visszavezetni a szellemhez. A mai korban az emberiség elvesztette igazi eredetének tudatát, azt, hogy ő az egyetlen szellemi lény a földön, és hogy minden egyes emberi énben Krisztus énje lakik. Tiszta, világos, egyértelmű gondolataiban elmélyülve juthatunk el a természet titkainak megismeréséhez. Ennek segítségével az antropozófiai emberismereten keresztül eljuthatunk a patológián alapuló terápiához, ami az orvostudomány megújulását jelenti.

Rudolf Steiner - A ​Napkelet és a kereszténység misztériumai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​szellemtudomány körvonalai
Az ​ember lénye. A szellemi megismerés. A kozmikus Föld-fejlődés nagy korszakai és a magasabb szellemi lények tevékenysége benne. Az ember kialakulása a kozmikus evolúció folyamán. Az emberi történelem okkult háttere és egyes szakaszai. Krisztus kapcsolata az emberiséggel. Az önállóvá váló emberi Én. Az ember nagy missziója a létfejlődésben: a Szeretet Kozmoszának megteremtése. `Ha könyvünk szellemét és valódi értelmét vizsgáljuk, az igazi tudós nem találhat ellentétet tudománya és az érzékfeletti világ kutatásainak módja között. Mert ő is bizonyos eszközök és módok segítségével dolgozik, feldolgozza azt, amit a természet nyújt neki, s ennek alapján állítja elő eszközeit. Az érzékfeletti megismerési módnak is megvan az eszköze, csakhogy ez az eszköz maga az ember, s ezt az eszközt először alkalmassá kell tennünk a magasabb kutatás számára. A nem az általunk kifejlesztett, hanem a természetadta képességeket és erőket kell magasabb képességekké és erőkké átváltoztatnunk. Így az ember saját magát az érzékfeletti világ kikutatásának eszközévé alakíthatja.`

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!

Rudolf Steiner - Michael ​korszaka / Apokalipszis
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Rudolf Steiner - Az ​ember és csillagai
Legyen ​az az orvostudomány vagy a pedagógiai embertan, a filozófia vagy a vallás, vagy akár a mezőgazdaság és a természettudomány, a bolygók és az állatöv kozmikus adottságaira mindenütt találunk ösztönző és serkentő utalásokat. Pontosan azért, mert Rudolf Steiner egész művészete példaértékű a kozmikus vonatkozásokra nézve. Jelen mű kapcsolódik "Az asztrológiáról" szóló előadásokhoz, mert az ember teremtése, valamint az ember és az Univerzum szoros szálakkal kapcsolódik egymásba...

Rudolf Steiner - Történelmi ​szimptomatológia
Rudolf ​Steiner ebben a kis könyvecskéjében, amely 1918-ban tartott előadásait tartalmazza, az újkori európai történetet veszi górcső alá - antropozófiai szempontból. Módszerének lényege az, hogy igen vázlatosan (és nagy hiátusokkal) elmeséli a középkortól a huszadik századig terjedő európai történelmet, és az eseményekhez, folyamatokhoz, fordulópontokhoz (a Habsburg-ház felemelkedése, az angol parlamentarizmus kialakulása, az orosz forradalom stb.) kommentárokat fűz, amelyekből kiderül, milyen eseményekre mennyiben hatott a "Krisztus-impulzus", mennyire vált hatékonnyá a világmindenségben működő halálerő stb. - Nem könyvtári anyag.

Rudolf Steiner - Ritmusok ​a kozmoszban és az emberben
"Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. ""munkásoknak tartott előadásai"". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét. A ""Ritmusok a kozmoszban és az emberben"" a Munkás-előadások sorozat negyedik kötete."

Rudolf Steiner - Az ​emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi földkorszakok
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. "munkásoknak tartott előadásai". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy mikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének az építése folyt, Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét.

Rudolf Steiner - A ​beavatásról
Ha ​visszatérünk a történelem előtti időkbe, akkor megállapítjuk, hogy abban az időben mindig voltak olyan kiváló személyiségek, akik meghatározó impulzusokat bocsátottak ki az emberi civilizáció fejlődése érdekében. Az ókorban misztériumiskolákban tevékenykedtek, majd később az emberek közé keveredtek; ám először az újkor utolsó időszakában fejlődött ki az ember tudata annyira, hogy lehetőség nyílt a misztériumok megnyilvánulására. Ezeket a személyiségeket beavatottaknak, iniciátoroknak nevezték. Beavatásuk azonban nem abból állt, hogy hozzájuthattak a titokzatos ismeretek egész sorához, hanem abban, hogy életük folyamán megtanulták átlépni a küszöböt nemcsak a halál pillanatában, hanem ébrenléti állapotukban is. Megtanultak belépni az e világ mögötti térbe, a túlvilágba, ezért beavatottakká váltak. Megtanulták félretenni saját Énjüket, önmaguk sajátos túlélését, és a küszöb őrét kikerülve keresztülhaladni nemlétünk világába, hogy innen, a szellemi területekről impulzusokat hozzanak a magasabb hierarchiáktól, melyek az emberiség fejlődésére szolgáltak. Ám a túlvilágba való belépéssel, a beavatással semmi sem ér véget; minden újrakezdődik... Hadd legyen ez a könyv a magyar olvasók számára is egyfajta vezérfonal a magasabb világok megismerése felé vezető úton és tulajdon lelkük fejlődésében.

Rudolf Steiner - A ​szellemi erők működése az idős és a fiatal nemzedékben
Egy ​korszerű világszemlélet alapelemei Rudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​templomlegenda és az aranylegenda
A ​kötetben szereplő előadásokat Rudolf Steiner 1904-ben, illetve 1905-ben tartotta, tehát az úgynevezett „korai” előadásokhoz tartoznak. Számos olyan közlést tartalmaznak, amelyek máshol nem szerepelnek, vagy legalábbis nem ilyen részletességgel. Így például sok mindent megtudhatunk a templomlegendáról, a szent kereszt legendájáról, a Prométheusz-mondáról, a rózsakeresztesekről, a manicheizmusról és a szabadkőművességről.

Rudolf Steiner - Krisztus ​megjelenése az éteri világban
Rudolf ​Steiner 1910. január 12-én Stockholmban beszélt először Krisztus megjelenéséről az éteri világban. Erről az előadásról nem maradtak fenn jegyzetek. Ettől a naptól kezdve Rudolf Steiner nem mulasztotta el, hogy említést ne tegyen erről a hatalmas eseményről. Svédországi előadása után 1910. január 23-án Strasbourgban tartott előadást, melynek végén szintén utalt az eseményre. Az elkövetkezendő fél év során a tagoknak szóló előadásokat szinte kizárólag ennek a témának szentelte. Az ezekről az előadásokról fennmaradt jegyzeteket tartalmazza ez a kötet. Az előadásokat Rudolf Steiner különböző német városokban, valamint Palermóban és Rómában tartotta 1910. január 25 és május 15 között. A téma az antropozófia iránt érdeklődők számára különös jelentőséggel bír. Az embernek ma előítélet nélkül, elfogulatlanul kell tekintenie mindarra, amit a szellemtudomány a Krisztus-impulzusról és a vele összefüggő dolgokról mondhat, hogy beláthassa: a léleknek szükségszerűen egyre materialistábbá váló külvilág mellett szüksége van a szellemi értelemben vett benső haladásra. Ehhez azonban meg kell tanulnia kérdezni. Kérdezni azonban csak akkor tanulhat meg, ha lelkében képes megőrizni a tiszteletet és alázatot az élet szent területei iránt: ha képes várakozó hangulatot teremteni magában aziránt, ami a lét szent területeiről megnyilatkozik.

Rudolf Steiner - Filozófia ​és antropozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​művészet küldetése a világban
Nyolc ​előadás, amelyet Rudolf Steiner 1923. május 27-től 1923. június 9-ig Dornachban és 1923. május 18-án és 20-án Kristianiában (Oslo) tartott. Ha az ember átdogozta magát a világ megismerő felfogásáig, akkor jelenik meg az eleven szükséglet, hogy most már ne csak ideákat alakítson ki, hanem művészien - szobrászi, vagy festői módon, zeneileg, vagy költői módon formáljon. A valóságban az antropozófiai mozgalomban folyamatosan életre kellene kelteni az absztrakt gondolatokat. Akkor ez odavezet, hogy amit az ember gondolatokban már nem tud átélni, eleven alakokon keresztül élvezze, maga előtt lássa, szemlélje, ahogyan a drámai képekben lépnek fel; és valóban engedje magára hatni a dráma alakjait, ne pedig absztrakt módon magyarázza azokat. Az igazi antropozófia egy bizonyos ponton igazi művészetbe megy át, mivel nem gondolatot ölő módon, hanem inspirálóan működik, és pezsgésbe hozza a művészi forrást az ember lelkivilágában.

Rudolf Steiner - Általános ​embertan, mint a pedagógia alapja
Másfél ​évtizede újraindult a Waldorf-pedagógia Magyarországon. Az óvodák, iskolák és pedagógusképzések egymás után nyitották meg kapuikat. 2003-ban már 20 Waldorf-iskola működik hazánkban. Sorozatunk azoknak a tanároknak, pedagógusoknak az igényeit kívánja kielégíteni, akik az egyre népszerűbb Waldorf-pedagógia mélyére akarnak hatolni. Rudolf Steiner pedagógiai alapvetéseit az a több mint 20 kötet tartalmazza, melyek a hatalmas életművön belül a nevelés művészetéről szólnak. Korunk egyik legmodernebb pedagógiai irányzata a gyakorlatban nap mint nap bizonyítja létjogosultságát, s különös érzés azt tapasztalni, hogy a neveléstudomány újabb és újabb felfedezései mennyire összecsengnek Rudolf Steiner nézeteivel még akkor is, ha "terminus technicusai" eltérnek a Rudolf Steiner által használt nyelvezettől. Megéri a fáradtságot ez utóbbi, különös nyelvezetnek a megismerése, mely által elénk tárul a gyermek rejtélye. Tartson velünk e csodálatos rejtély megismerésében!

Rudolf Steiner - A ​szociális élet kérdései
A ​"Die Kernpunkte" most jelenik meg először magyar nyelven. Egy olyan történelmi szituációban, amely bizonyos vonatkozásaiban hasonlít ahhoz az Európa számára sorsdöntő időszakhoz, melyben Rudolf Steiner könyvét először megjelentette. A szociális organizmus hármas tagozódása, ahogy ezt Steiner könyvében kifejti, nem elmélet, nem program, nem ideális elképzelés a társadalmi berendezkedésről - hanem feladat, a szociális-politikai gyakorlat elsajátításának módszere. Az emberi fejlődés elmúlt évszázadaiban felszínre került pozitív impulzusokkal minden olyan törekvés szemben áll, amely nemzeti államot, nemzetgazdaságot akar létrehozni, vagy amely önellátásra törekszik. A legerősebb szembenállást azonban az az egységes államszervezet jelenti, amely a gazdaság és a szellemi élet területén központi irányításra törekszik...

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata II.
A ​könyv három nagy fejezetre tagolódik: Az emberiség történelmi haladására vonatkozó karmikus fejtegetések; Az individuális emberi élet karmikus kutatása; Karmaformálás a halál és az újabb születés közötti életben. A kötet tizenhét előadása 1924-ben hangzott el.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata IV.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, és centrumában a Krisztus-esemény áll. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és a gyógypedagógiában, a művészetben éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Rudolf Steiner - A ​mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudományos alapjai
A ​kötet Steiner 1924-ben elhangzott előadásainak összefoglalása, melyeket a mezőgazdaság témájában tartott. Olvashatunk a mezőgazdaság gyarapodásának feltételeiről: a föld és a kozmosz erőiről, a szellem tevékenységéről a természetben, a trágya kérdéséről, A makrokozmikus világ megfigyeléséről, mint a szellemtudomány feladatáról: a trágya-szubsztanciáról, a tápanyagfelvételről a légkörből, valamint a mezőgazdálkodás személyes módszereiről: gyomnövények és kártevők, műtrágyázás, takarmányozás témakörében.

Rudolf Steiner - Szellemi ​hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban
Ez ​az előadássorozat a szellemi világ magas régióiba vezet bennünket. Földi lakóhelyünkről nemcsak a kozmosz fizikai térségeibe vezet el, hanem felemel a szellemi világokba is, amelyekből a fizikai világ keletkezett. De éppen egy ilyen előadássorozat mutatja majd meg, hogy alapjában véve minden tudás és bölcsesség célja a legnagyobb rejtély, az ember rejtélyének megoldása. Hogy ezt megtehessük, igen távoli dolgokkal kell foglalkoznunk...

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Kollekciók