Ajax-loader

Rudolf Steiner könyvei a rukkolán


Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - Hogyan ​juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez?
A ​könyv azokból az emberi forrásokból és lehetőségekből merít, amelyek mindannyiunkban megvannak. Feldereng annak a lehetősége, hogy a világot a természeti, fizikai világtól kezdve a szellemi világokkal együtt egységes isteni, szellemi és emberlények által lakott térnek tekintsük. Ebben az ember olyan lény, akinek a világ szellemi és morális törvényei szerint az a dolga, hogy elinduljon egy úton, amely a szellem evolúciója és a szellemi világhoz vezető különböző gyakorlatok révén a beavatás útja.

Rudolf Steiner - A ​művészet küldetése a világban
Nyolc ​előadás, amelyet Rudolf Steiner 1923. május 27-től 1923. június 9-ig Dornachban és 1923. május 18-án és 20-án Kristianiában (Oslo) tartott. Ha az ember átdogozta magát a világ megismerő felfogásáig, akkor jelenik meg az eleven szükséglet, hogy most már ne csak ideákat alakítson ki, hanem művészien - szobrászi, vagy festői módon, zeneileg, vagy költői módon formáljon. A valóságban az antropozófiai mozgalomban folyamatosan életre kellene kelteni az absztrakt gondolatokat. Akkor ez odavezet, hogy amit az ember gondolatokban már nem tud átélni, eleven alakokon keresztül élvezze, maga előtt lássa, szemlélje, ahogyan a drámai képekben lépnek fel; és valóban engedje magára hatni a dráma alakjait, ne pedig absztrakt módon magyarázza azokat. Az igazi antropozófia egy bizonyos ponton igazi művészetbe megy át, mivel nem gondolatot ölő módon, hanem inspirálóan működik, és pezsgésbe hozza a művészi forrást az ember lelkivilágában.

Rudolf Steiner - Necessity ​and Freedom
Rudolf ​Steiner illuminates the questions of freedom and necessity, guilt and innocence. Into this theme Steiner weaves questions of evolution, history, and culture, showing how and where human beings carry responsibility for these developments.

Rudolf Steiner - A ​golgotai misztérium megismerésének építőelemei
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - A ​lélek rejtélyeiről
Szinopszis: ​Rudolf Steiner ebben az írásában 'azokat a tudományos vonalakat rajzolja meg, amelyeknek az antropozófiát a filozófiához, a pszichológiához és a fiziológiához kell kapcsolniuk'. Ezen kötet tartalmára, mely a sorozat negyedik kötet, Steiner gyakran hivatkozik az orvosi előadásaiban is, mert ebben fejti ki először az emberi szervezet hármasságát, azt a felfedezést, amit majdnem két évtizeden keresztül hordozott magában, mielőtt eljött az ideje, hogy kimondja.

Rudolf Steiner - A ​szellemi erők működése az idős és a fiatal nemzedékben
Egy ​korszerű világszemlélet alapelemei Rudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Az ​új Ízisz, az isteni Szófia keresése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Krisztus ​és a szellemi világ
A ​könyvben hat előadás szövege található, melyeket Rudolf Steiner 1913. december 28. és 1914. január 2. között tartott Lipcsében. Az előadások központi témája Jézus Krisztus lénye és az időszámításunk kezdete körüli időszak szellemi élete. Az előadó visszatekint az ősi kultúrákra, hogy érzékeltesse, hogyan csökkent fokozatosan az idő múlásával annak a lehetősége, hogy az emberiség megérthesse a Krisztus-lény valódi mivoltát és küldetésének jelentőségét. A mélypont ebben a tekintetben éppen abban az időben volt, amikor ez a lény földi testet öltött. A görög antikvitás Szibilla alakjainak a héber próféták szellemiségével ellentétes beállítottságát is megismerhetjük az előadásokból. Rudolf Steiner bemutatja Pál apostol működésének hátterében álló tényezőket is. A további előadásokban a Grál motívum megjelenését, a Parsifal legendát és a Grál titkának megközelítési lehetőségét világítja meg hallgatói számára az előadó.

Rudolf Steiner - Bevezetés ​az antropozófiába
A ​könyv Rudolf Steiner különböző előadásaiból összeállított válogatás, amely arra törekszik, hogy az alapvető antropozófiai témák mellett tájékoztatást nyújtson a Waldorf-pedagógiáról, az antropozófiai orvoslásról, a biodinamikus mezőgazdaságról, az euritmiáról és a hármas tagolású szociális berendezkedésről is. Az egyes témakörök után a könyv felsorolja azokat az irodalmi forrásokat is, amelyek a további elmélyüléshez szükségesek.

Rudolf Steiner - Ritmusok ​a kozmoszban és az emberben
"Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. ""munkásoknak tartott előadásai"". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét. A ""Ritmusok a kozmoszban és az emberben"" a Munkás-előadások sorozat negyedik kötete."

Rudolf Steiner - A ​Napkelet és a kereszténység misztériumai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​tudati lélek korának történelme
Rudolf ​Steiner kilenc, Dornachban 1918. október 18. és november 3. között tartott előadása. A szerző olyan történelmi eseményeket jár körül, amelyek az Ént magában hordozó tudati léleknek a modern emberben történő megjelenésének "szimptómái", az azt megelőző gyötrelmek.

Rudolf Steiner - Az ​ember mint a teremtő, alakító és alkotó kozmikus szó harmóniája
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Szellemi ​hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban
Ez ​az előadássorozat a szellemi világ magas régióiba vezet bennünket. Földi lakóhelyünkről nemcsak a kozmosz fizikai térségeibe vezet el, hanem felemel a szellemi világokba is, amelyekből a fizikai világ keletkezett. De éppen egy ilyen előadássorozat mutatja majd meg, hogy alapjában véve minden tudás és bölcsesség célja a legnagyobb rejtély, az ember rejtélyének megoldása. Hogy ezt megtehessük, igen távoli dolgokkal kell foglalkoznunk...

Rudolf Steiner - János ​Apokalipszise
Ez ​az előadássorozat olyan haladottabb olvasóknak szól, akik az antropozófiában már járatosak és Rudolf Steiner műveit is behatóbban ismerik. Az Újszövetségben lévő apokalipszis magában véve is rejtélyes, sokértelmű írás, értelmezéséről kétezer éve vitatkoznak. A steineri, antropozófus magyarázat az emberiség teljes kultúrtörténetét átíveli és rámutat a múlt történéseihez szervesen kapcsolódó jövőbeli eseményekre.

Rudolf Steiner - A ​Bhagavad Gita és a Pál-levelek
Az ​öt előadás tartalma: I. A világtörténés egységes terve, három szellemi áramlat találkozása a Bhagavad Gitában. II. A Gita, a Véda, a szánkhja és a jóga megismerésének alapjai. III. A három áramlat összegződése a Krisztus-impulzusban, a Krisna-tan. IV. A Bhagavad Gita lényege és a Pál-levelek jelentősége, a Krisztus-impulzus nagysága a Krisna-impulzussal szemben. V. A maja szellemisége, Krisna-Krisztus fényjelensége, a feltámadott.

Rudolf Steiner - Érzéki ​világ és szellemi világ
Az ​1911. december 27-től, 1912. január 1-ig Hannoverben tartott előadások anyagát olvashatjuk a kötetben.

Rudolf Steiner - A ​szabadság filozófiája
Az ​életnek sokféle területe van. Mindegyiknek megvan a maga külön tudománya. Az élet maga azonban egység. A tudományok minél inkább arra törekszenek, hogy elmélyedjenek az egyes területekben, annál inkább eltávolodnak a világ eleven egészének szemléletétől. Ezért kell egy olyan tudásnak is lennie, amely az egyes tudományokban megkeresi azokat az elemeket, amelyek az embert visszavezetik az élet teljességéhez. Az egyes szaktudományok kutatói megismerésükkel tudáshoz akarnak jutni a világról és annak működéséről. A szabadság filozófiájának egy sajátos filozófiai célja van: a tudományt magát szervesen élővé tenni. Az egyes tudományok előfokai annak a tudománynak, amelyre ebben a műben törekszem. (Rudolf Steiner)

Rudolf Steiner - Rudolf ​Steiner előadásai János evangéliumáról
Hamburg, ​1908. május 18-31.

Rudolf Steiner - A ​gyógyítás művészetének elmélyítése
Csak ​az emberben lakozó szellem képes a világ szellemét megközelíteni. Az ember saját lényében rejti a "nagy világ", a makrokozmosz minden rejtélyét és titkát. A rejtélyek, melyeket életünk ad fel számunkra, nem a világ folyásának szemlélésében világosodnak meg számunkra, hanem az emberi belsőbe való pillantásunk által. A világismeretre való törekvésünk átalakul önismeretre való törekvéssé. Az emberi belső megtöltése szellemi felismerésekkel felébredés az érzéki valóságból és azokból az impulzusokból, amelyeket az akarat a valóságból meríteni képes. "Ha a saját lényedet akarod megismerni, akkor nézz körül a világban minden irányba. Ha a világot valóban át akarod látni, pillants a saját lelked mélységeibe.

Rudolf Steiner - Az ​ember és csillagai
Legyen ​az az orvostudomány vagy a pedagógiai embertan, a filozófia vagy a vallás, vagy akár a mezőgazdaság és a természettudomány, a bolygók és az állatöv kozmikus adottságaira mindenütt találunk ösztönző és serkentő utalásokat. Pontosan azért, mert Rudolf Steiner egész művészete példaértékű a kozmikus vonatkozásokra nézve. Jelen mű kapcsolódik "Az asztrológiáról" szóló előadásokhoz, mert az ember teremtése, valamint az ember és az Univerzum szoros szálakkal kapcsolódik egymásba...

Rudolf Steiner - Történelmi ​szimptomatológia
Rudolf ​Steiner ebben a kis könyvecskéjében, amely 1918-ban tartott előadásait tartalmazza, az újkori európai történetet veszi górcső alá - antropozófiai szempontból. Módszerének lényege az, hogy igen vázlatosan (és nagy hiátusokkal) elmeséli a középkortól a huszadik századig terjedő európai történelmet, és az eseményekhez, folyamatokhoz, fordulópontokhoz (a Habsburg-ház felemelkedése, az angol parlamentarizmus kialakulása, az orosz forradalom stb.) kommentárokat fűz, amelyekből kiderül, milyen eseményekre mennyiben hatott a "Krisztus-impulzus", mennyire vált hatékonnyá a világmindenségben működő halálerő stb. - Nem könyvtári anyag.

Rudolf Steiner - A ​lelki élet metamorfózisai
Könyvünkben ​Rudolf Steiner hét előadását adjuk közret, melyekben az emberi lélek életét mutatja be, ahogyan az az ember érzékfeletti lényének megismerése előtt feltárul. Az egyes előadások témái a következők: A harag missziója Az igazság missziója Az áhítat missziója Az emberi jellem Az egoizmusról Az emberi lelkiismeret A művészet missziója Az előadások olvasása, tanulmányozása közben az olvasó egyúttal bevezetést nyer az antropozófia, a szellemtudomány alapjaiba is.

Rudolf Steiner - Az ​emberiség történelme és a kultúrnépek világszemléletei
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett munkásoknak tartott előadásai. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a Munkás-előadások atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe. A hetedik kötet tartalmából: A régi indiaiak, egyiptomiak, babilóniaiak és zsidók világszemlélete. A kereszténység megjelenése az antik világban. Csillagbölcsesség, hold- és napvallás. Európa a kereszténység elterjedése idején. A Szentháromság. A kereszténység három formája és az iszlám. A keresztes hadjáratok. A régi és az újabb idők Krisztus-felfogásai. A húsvét ünnepe. A szellemtudományos kozmológia megalapozásához. A zsidóságról. A kabbala Életfája. Az üstökösök és a naprendszer. Az állatöv és egyéb állócsillagos égboltok. A Nap természete. A szabadkőművesség eredete. Az ember és a szellemi hierarchiák.

Rudolf Steiner - Ember ​és világ - A szellem működése a természetben / A méhek lényéről
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett munkásoknak tartott előadásai. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a Munkás-előadások atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe. Az ötödik kötet tartalmából: A pillangók lényegéről. A kéksav és a nitrogén, a szénsav és az oxigén. Ember és Föld északon és délen. A hidrogén lényegéről. Az üstökösök természetéről. Az anyagok hatása a világegyetemben és az emberi testben: vas és nátrium. A gyermekbénulás okairól - a növények növekedéséről. A méh és az emberek. A méz és a kvarc. A mézről. A gubacsdarazsakról. A méhméregről és a hangyákról. A hangyasav jelentősége. Lóheresav, hangyasav, szénsav a természetben.

Rudolf Steiner - The ​Fifth Gospel
From ​his clairvoyant reading of the Akashic Record -- the cosmic memory of all events, actions, and thoughts -- Rudolf Steiner was able to speak of aspects of the life of Jesus Christ that are not contained in the four biblical Gospels. Such research can be spoken of as a "fifth gospel." After an intense inner struggle to verify the exact nature of these events, and checking the results of his research, Steiner describes many detailed episodes from the Akashic Record. This new edition has been retranslated and features six lectures that have never before been published in English.

Rudolf Steiner - Filozófia ​és antropozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Egy ​út az ember önmegismeréséhez
Steiner ​jelen műve nyolc meditációból áll, melyek mindegyike egy bizonyos témát mélyít el, és amelyek figyelmes olvasása - amely már önmagában is meditációnak tekinthető - bizonyos szempontból egy út. A világ szellemi szemléletének egyik útja.

Rudolf Steiner - Léleknaptár
Ebben ​a kalendáriumban minden hétre jut egy meditáció, ami lehetőséget biztosít a lélek számára annak átélésére, ami az év adott hetében, mint egész életének részeként megtörténik. A meditációban kifejezésre jut, hogy ez az élet a lélekben mit szólaltat meg, ha azzal egyesül. Ezzel a természetben lévő egészséges "egység érzetére" és az abból létrejövő "önmegtalálás" meggyőződésére gondol, minek folytán a bölcselkedés értelmében a világtörténelem megsejtése a lélek számára valami olyasmit jelent, ami után vágyódik, ha jól értelmezi önmagát. A lelki naptárban az emberi szellemet egy olyan szituációban képzeljük el, ahol a különböző évszakok hangulatában az év folyamán benyomások képében hétről-hétre ráérezhetünk saját tulajdon lelki életünkre. Itt az érzelmi önmegismerésre gondolok. Ezt az érzelmi önmegismerést a jellegzetes hétvégék segítségével a lelki élet körforgásának idején, mint valami időtlen dolgot élhet át. Ezzel kifejezetten az önmegismerés egyik ehetőségére gondol. Minden, ami a lélek számára meghatározott, rendelkezik individuális színezettel. Éppen ezért minden lélek megtalálja a saját útját, mégpedig más lelkekkel való kapcsolat révén és az egyénileg kijelölt úton.

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok megismerésének útja
E ​könyv fejezetei eredetileg mind különálló tanulmányok, Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? összefoglaló címen láttak napvilágot. Most itt könyv alakban jelennek meg. Munkám azzal a fejlődéssel foglalkozik, amelyen az embernek keresztül kell mennie, hogy a magasabb világokat megismerhesse. A benne foglalt ismertetések különböző szükségleteket akarnak kielégíteni. Elsősorban azoknak nyújtanak valamit, akik érdeklődnek a szellemi kutatás eredményei iránt s ezért bizonyára felvetik a kérdést: Vajon honnan szerezték tudásukat azok, akik saját állításuk szerint az élet nagy és rejtélyes kérdéseiről tudnak valamit? A válasz erre a kérdésre így hangzik: a szellemtudomány fedte fel előttük ezeket a rejtélyeket. Aki azonban szellemi kutatást akar végezni, vagyis magukat a tényeket akarja megfigyelni, amelyeket a szellemtudomány közlései leírnak és feltárnak, az kell, hogy maga is felemelkedjék az érzékfeletti megismeréshez, azaz saját maga járja be a megismerésnek azt az útját, amelynek leírását itt megkíséreltem. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a szellemtudomány közlései értéktelenek annak számára, aki hajlam, vagy lehetőség hiányában a magasabb megismerés útját nem járhatja meg. A tények kikutatására csak az képes ugyan, aki be tud hatolni az érzékfeletti világokba, de a kikutatott tények igaz voltáról az is meggyőződhet, aki maga nem észlelte őket.

Rudolf Steiner - A ​Máté-evangélium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók