Ajax-loader

Rudolf Steiner könyvei a rukkolán


Rudolf Steiner - Az ​emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi földkorszakok
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. "munkásoknak tartott előadásai". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy mikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének az építése folyt, Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét.

Rudolf Steiner - A ​Kelet a Nyugat fényében
Ebben ​az előadás-sorozatban az lesz a feladatunk, hogy felemelkedjünk a magasabb világok dolgaihoz, az érzékfeletti birodalmak lényeihez, hogy az ismertet, a kevésbé ismertet és a teljesen ismeretlent közel engedjük a lelkünkhöz, mégpedig úgy, ahogy azok a magasabb világokban láthatók, és aztán feltegyük a kérdést: mit mondtak vajon ezekről a dolgokról a régi idők, az ókor emberei? Más szavakkal a nyugati bölcsességet akarjuk lelkünkhöz közel hozni, és aztán feltenni a kérdést: amit nyugati bölcsességként megismerhetünk, az hogyan egyezik meg azzal, ami keleti bölcsességként vált ismertté?...

Rudolf Steiner - Az ​ember talánya
Ha ​áttekintjük, amit így a tizenkét érzékszerv területéről és a hét életfolyamatról mondtunk, vagyis az ember belső, mikrokozmikus állatövéről és bolygórendszeréről, akkor oda jutunk, hogy bevallhatjuk: ez egy olyan tudás, amely azokat a dolgokat tárja fel, amelyek más minőségűek, mint amiket a mai szokásos tudás nyújt. A mai tudás, a mai megismerés csak a külső területet érinti, a dolgok felszínét. De szükség van olyan fogalmak, olyan képzetek szerzésére is, amelyek a szellemi világ küszöbénél helyezkednek el. Nem kell, hogy benne álljunk a szellemi világban, csak olyan fogalmakat kell keresnünk, amelyek a szellemtudomány útján jönnek létre, amelyek a szellemi világ küszöbénél vannak...

Rudolf Steiner - A ​Rózsakeresztesek teozófiája
"A ​szellemi mozgalomnak határozott célja van, nevezetesen, hogy előre formálja a jövő emberiségét. Ez a cél csak a szellemi bölcsesség magunkba fogadása révén érhető el. Ez az a gondolat, amely abban a lélekben él, aki a szellemtudományt az emberiség nagy feladataként fogja fel, s úgy tekinti azt, mint a fejlődéstől elválaszthatatlant. Az ilyen lélek nemcsak vágyik a szellemtudományra, hanem kötelességének tartja ez irányú ismereteit belevinni a gyakorlati életbe. Minél inkább elismerjük ezt, annál inkább meggyorsítjuk az emberiség átalakítását olyanná, amilyennek a hatodik korszakban lennie kell. Amint a régi Atlantiszon - a mai Írország közelében - az előrehaladott emberek Kelet felé vonultak, hogy ott új kultúrákat alapítsanak, ma az a feladatunk, hogy a hatodik korszak érdekében munkálkodjunk, amikor is be fog következni az emberiség nagy szellemi felemelkedése! Meg kell kísérelnünk újból kikerülni a materializmusból - a spirituális társaságok feladata az, hogy ebben vezető szerepet játsszanak az emberiség körében! Nem szerénytelenségből és önteltségből, hanem kötelességérzetből! Egy bizonyos ember-csoportnak össze kell tehát állnia, hogy előkészítse a jövőt. De ez az egyesülés nem geográfiai természetű, a hely fogalma itt elveszíti jelentőségét, hiszen nem faji kapcsolatról van szó. A lényeg az, hogy az emberek az egész Földön szellemileg találják meg egymást azért, hogy a jövőt pozitív irányban formálhassák. Ezért hangsúlyozta a rózsakeresztes testvériség négyszáz évvel ezelőtt - amikor korunk elindult a legmélyebb materializmus felé - azt a gyakorlati szellemtudományt, amely az élet összes problémájára választ ad."

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!

Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - A ​Napkelet és a kereszténység misztériumai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Rudolf ​Steiner előadásai János evangéliumáról
Hamburg, ​1908. május 18-31.

Rudolf Steiner - A ​világ és az ember teremtése / A földi élet és a csillagok hatása
Munkás-előadások ​8. köt. - Kozmoszteremtés és emberteremtés. A Föld-fejlődés Szaturnusz-, Nap- és Hold-korszaka. Föld-teremtés, emberkeletkezés. A Föld rétegei és kövületei. A kínai és az indiai kultúra eredete és sajátossága. Az élelmiszerek viszonya az emberhez. Nyers táplálék és vegetarianizmus. A gyermek táplálkozása. A bolygók befolyása az állatokra, növényekre és kőzetekre. Az időjárás és okai. A Föld és a Hold alakja és keletkezése. Vulkántevékenység. Honnan származik az ember?

Rudolf Steiner - A ​bibliai teremtéstörténet titkai
Az ​1910-ben elhangzott előadás témái: Az ősigék misztériuma. A Föld és az Ég. A hét teremtési nap. Az Elohák: a lényformálók és lényteremtők. Az eonok vagy korszellemek. Világosság és sötétség, Jom és Lilith. Az elementáris lét és a mögötte működő szellemi lények. Az első és második teremtési nap. Az emberré válás előrehaladása a hatodik teremtési napig. A Hold-jelleg az emberben. A Biblia és a tisztánlátó kutatás egybehangzása.

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Rudolf Steiner - A ​filozófia, kozmológia és vallás az antropozófiában
A ​gondolkodás és a tudat változásainak szemléletes bemutatása, különböző gyakorlatokkal való illusztrálása az antropozófia és különösen az antropozófiai krisztológia megvilágításában. Az antropozófiában való tájékozódás szempontjából alapvető műnek tekintendő. Érintett főbb témakörök: Az antropozófia három lépése. A gondolkodás, érzés és akarat lelki gyakorlatai. Imaginatív, inspiratív és intuitív megismerési módok. Megismerési és akarati gyakorlatok. A lélek alvásélményei. A lelki-szellemi létből az érzéki-fizikai létbe való átmenet az ember fejlődésében. Krisztus az emberiséggel való kapcsolatában. A halál összefüggése Krisztussal. Az Én-tudat sorsának összefüggése a Krisztus-problémával. A lélek akarati részének átélése.

Rudolf Steiner - Eurythmy ​as Visible Speech
The ​lecture-course given in response to requests, presents the basic principles and methods of this new art of movement. The spiritual teacher Rudolf Steiner (1861–1925) links to the centuries-old tradition of the creative power in the sounds of the divine-human alphabet. The art of eurythmy is also applied in education and therapy. This edition includes five further lectures and reports (complete) by Steiner, an Introduction and Index, copious Notes and Essays to the Lectures by Alan Stott, and five Appendices including Eurythmy and the English Language by Annelies Davidson.

Rudolf Steiner - Keleti ​és keresztény misztériumok
Rudolf ​Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljavecben (akkor: Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc) Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Ebben a kötetben Rudolf Steinernek egy hat és egy négy előadásból álló ciklusa jelenik meg. a "Középkori misztériumhelyek" címet viselő előadássorozatból megtudhatjuk, hogyan folyt az egyes misztériumokban a tanítvány beavatása és sok szó esik a keresztény misztikusokról, valamint a rózsakeresztességről. A másik előadássorozat többek között arról tájékoztat, hogy mi volt a lényege az ősi perzsa - Zarahustra-féle - valamint az egyiptomi beavatásnak, és képet kaphatunk a szent Grál áramlatáról.

Rudolf Steiner - Necessity ​and Freedom
Rudolf ​Steiner illuminates the questions of freedom and necessity, guilt and innocence. Into this theme Steiner weaves questions of evolution, history, and culture, showing how and where human beings carry responsibility for these developments.

Rudolf Steiner - Krisztus ​és a szellemi világ
A ​könyvben hat előadás szövege található, melyeket Rudolf Steiner 1913. december 28. és 1914. január 2. között tartott Lipcsében. Az előadások központi témája Jézus Krisztus lénye és az időszámításunk kezdete körüli időszak szellemi élete. Az előadó visszatekint az ősi kultúrákra, hogy érzékeltesse, hogyan csökkent fokozatosan az idő múlásával annak a lehetősége, hogy az emberiség megérthesse a Krisztus-lény valódi mivoltát és küldetésének jelentőségét. A mélypont ebben a tekintetben éppen abban az időben volt, amikor ez a lény földi testet öltött. A görög antikvitás Szibilla alakjainak a héber próféták szellemiségével ellentétes beállítottságát is megismerhetjük az előadásokból. Rudolf Steiner bemutatja Pál apostol működésének hátterében álló tényezőket is. A további előadásokban a Grál motívum megjelenését, a Parsifal legendát és a Grál titkának megközelítési lehetőségét világítja meg hallgatói számára az előadó.

Rudolf Steiner - Bolygó-meditációk
Talán ​az istenekkel szemben kifogásolható, ha kifejezhetem magam így, hogy pontosan az emberek számára legértékesebbet helyeztek rejtett életoldalaikra, hogy bizonyos mértékben a kinyilatkoztatásban nem viseltettek az istenek az ember iránt tisztelettel, az iránt, ami az ember számára a legértékesebb. Ha úgy lenne, akkor az ember magasabb értelemben véve erőtlen maradna. Pontosan azáltal jutunk szellemi-lelki erőkhöz, amik aztán egész létünket képesek átlátni, hogy tulajdonképpeni emberi méltóságunkat és emberlétünket ki kell vívnunk, hogy szellemileg-lelkileg valamit tegyünk, hogy egyáltalán igazi értelemben véve emberekké váljunk.

Rudolf Steiner - A ​szellemvilág küszöbén
Ez ​az írás elmélkedésszerű formában ismerteti a világ és az emberi lényiség életének ama részeit, amelyek akkor szemlélhetők, ha a szellemi megismerés az érzéki világot a szellemvilágtól elválasztó határokon átlendül. Sem rendszeres leírása, sem bármily vonatkozású teljességre nem törekszünk; szellemléti élmények néhány szabad formájú képének megrajzolását kívánjuk megkísérelni csupán. Aki csakugyan be akar hatolni a szellemtudomány megismeréseinek területére, szükségét fogja érezni annak, hogy az élet szellemi birodalmát egyre új s új irányból szemlélhesse. Minden egyes ily leíráskor, amely bizonyos szemszögből készül, alkalmunk nyílik oly megismerések közlésére, amelyek más szemszögből meg nem szerezhetők. Annak, aki maga is törekszik szellemszemléletre, ebben az írásban újabb irányítások kínálkoznak majd elmélkedése anyagául. Az olvasó észre fogja venni ezt, ha keresi ezeket az irányításokat, hogy a lelki életben megfelelő módon alkalmazhassa majd.

Rudolf Steiner - Érzéki ​világ és szellemi világ
Az ​1911. december 27-től, 1912. január 1-ig Hannoverben tartott előadások anyagát olvashatjuk a kötetben.

Rudolf Steiner - A ​beavatásról
Ha ​visszatérünk a történelem előtti időkbe, akkor megállapítjuk, hogy abban az időben mindig voltak olyan kiváló személyiségek, akik meghatározó impulzusokat bocsátottak ki az emberi civilizáció fejlődése érdekében. Az ókorban misztériumiskolákban tevékenykedtek, majd később az emberek közé keveredtek; ám először az újkor utolsó időszakában fejlődött ki az ember tudata annyira, hogy lehetőség nyílt a misztériumok megnyilvánulására. Ezeket a személyiségeket beavatottaknak, iniciátoroknak nevezték. Beavatásuk azonban nem abból állt, hogy hozzájuthattak a titokzatos ismeretek egész sorához, hanem abban, hogy életük folyamán megtanulták átlépni a küszöböt nemcsak a halál pillanatában, hanem ébrenléti állapotukban is. Megtanultak belépni az e világ mögötti térbe, a túlvilágba, ezért beavatottakká váltak. Megtanulták félretenni saját Énjüket, önmaguk sajátos túlélését, és a küszöb őrét kikerülve keresztülhaladni nemlétünk világába, hogy innen, a szellemi területekről impulzusokat hozzanak a magasabb hierarchiáktól, melyek az emberiség fejlődésére szolgáltak. Ám a túlvilágba való belépéssel, a beavatással semmi sem ér véget; minden újrakezdődik... Hadd legyen ez a könyv a magyar olvasók számára is egyfajta vezérfonal a magasabb világok megismerése felé vezető úton és tulajdon lelkük fejlődésében.

Rudolf Steiner - Antropozófiai ​emberismeret és orvoslás
Az ​Antropozófiai zsebkönyvek sorozat harmadik kötetében olvasható előadások orvosoknak és orvostanhallgatóknak szóltak, de bárki sokat tanulhat belőlük, ha figyelemmel kíséri azt a módszert, amellyel Steiner az élet minden területén folytatta kutatásait. Rudolf Steiner, a nagy gyógyító, nem csupán terápiás értelemben az. Az ember materializmusba süllyedt, elvont gondolkodását akarja visszavezetni a szellemhez. A mai korban az emberiség elvesztette igazi eredetének tudatát, azt, hogy ő az egyetlen szellemi lény a földön, és hogy minden egyes emberi énben Krisztus énje lakik. Tiszta, világos, egyértelmű gondolataiban elmélyülve juthatunk el a természet titkainak megismeréséhez. Ennek segítségével az antropozófiai emberismereten keresztül eljuthatunk a patológián alapuló terápiához, ami az orvostudomány megújulását jelenti.

Rudolf Steiner - A ​lelki élet metamorfózisai
Könyvünkben ​Rudolf Steiner hét előadását adjuk közret, melyekben az emberi lélek életét mutatja be, ahogyan az az ember érzékfeletti lényének megismerése előtt feltárul. Az egyes előadások témái a következők: A harag missziója Az igazság missziója Az áhítat missziója Az emberi jellem Az egoizmusról Az emberi lelkiismeret A művészet missziója Az előadások olvasása, tanulmányozása közben az olvasó egyúttal bevezetést nyer az antropozófia, a szellemtudomány alapjaiba is.

Rudolf Steiner - A ​színek lényegéről
Rudolf ​Steiner három előadásban beszélt a színek lényegéről, Goethe színeket kutató útján tovább haladva és a színekkel kapcsolatos szemléletünket mérhetetlenül kitágítva. A színek benső lényegét, mondhatnánk beszédét kezdjük érteni az előadások olvasása közben. Számos fontos vonatkozást érint eközben - planetáris vonatkozások, fémek és bolygók kapcsolata a színekkel -, amit élete során már nem tudott alaposabban kidolgozni, de mi magunk tovább gondolkodhatunk a felvetett kérdéseken. A könyv színes melléklettel jelent meg, ami az előadásokban elhangzottakat illusztrálja.

Rudolf Steiner - Szellemi ​hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban
Ez ​az előadássorozat a szellemi világ magas régióiba vezet bennünket. Földi lakóhelyünkről nemcsak a kozmosz fizikai térségeibe vezet el, hanem felemel a szellemi világokba is, amelyekből a fizikai világ keletkezett. De éppen egy ilyen előadássorozat mutatja majd meg, hogy alapjában véve minden tudás és bölcsesség célja a legnagyobb rejtély, az ember rejtélyének megoldása. Hogy ezt megtehessük, igen távoli dolgokkal kell foglalkoznunk...

Rudolf Steiner - Általános ​embertan, mint a pedagógia alapja
Másfél ​évtizede újraindult a Waldorf-pedagógia Magyarországon. Az óvodák, iskolák és pedagógusképzések egymás után nyitották meg kapuikat. 2003-ban már 20 Waldorf-iskola működik hazánkban. Sorozatunk azoknak a tanároknak, pedagógusoknak az igényeit kívánja kielégíteni, akik az egyre népszerűbb Waldorf-pedagógia mélyére akarnak hatolni. Rudolf Steiner pedagógiai alapvetéseit az a több mint 20 kötet tartalmazza, melyek a hatalmas életművön belül a nevelés művészetéről szólnak. Korunk egyik legmodernebb pedagógiai irányzata a gyakorlatban nap mint nap bizonyítja létjogosultságát, s különös érzés azt tapasztalni, hogy a neveléstudomány újabb és újabb felfedezései mennyire összecsengnek Rudolf Steiner nézeteivel még akkor is, ha "terminus technicusai" eltérnek a Rudolf Steiner által használt nyelvezettől. Megéri a fáradtságot ez utóbbi, különös nyelvezetnek a megismerése, mely által elénk tárul a gyermek rejtélye. Tartson velünk e csodálatos rejtély megismerésében!

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok valósága
A ​könyv Rudolf Steiner 1921-ben Osloban tartott nyolc nyilvános előadását tartalmazza. Bár ekkor az antropozófiának már mintegy két évtizedes éves múltja volt, az előadások mégis alapvető kérdéseket boncolgatnak: mi az antropozófia alapja, hogyan lehet a magasabb világokat megismerni, hogyan gondolja el az antropozófia a világ fejlődését, mi a különbség Jézus és Krisztus között, és így tovább. Ezért az antropozófiában csak kevéssé járatos olvasóknak is hasznos közléseket tartalmaz.

Rudolf Steiner - A ​világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei
Az ​antropozófia alapfogalmai. Test, lélek, szellem. Az érzékfeletti világ régiói. Sors és újraszületés. Az ember a halál után. ´´Az ember a legmagasabbat, akire feltekinthet, `Isten`-nek nevezi. legmagasabb rendeltetését tehát valamiképpen Istennek kapcsolatosnak kell elképzelnie. Ezért azt az érzékelhető dolgokon túlmenő bölcsességet, amely saját mivoltát és ezzel együtt rendeltetését kinyilatkoztatja, isteni bölcsességnek vagy teozófiának nevezhetjük az emberiség életében és a világmindenségben végbemenő szellemi folyamatok vizsgálatát pedig szellemtudománynak. Ha ennek eredményei közül különösen azokat emeljük ki, amelyek az ember szellemi magvára vonatkoznak - mint ez a könyv -, akkor erre a témakörre a `teozófia` kifejezést használhatjuk, mert ezt évszázadokon keresztül ilyen értelemben alkalmazták. Ez a könyv ebből a felfogásból kiindulva ismerteti vázlatosan a teozófiai világszemléletet. Írója semmi olyanról nem szól, am ne lenne számára ugyanolyan értelemben tény, mint ahogy egy külső világbeli élmény tény a szem, a fül és a mindennapi értelem számára. Olyan élményekről van szó, amelyeket mindenki átélhet, aki rászánja magát, hogy a könyvünk egyik külön fejezetében leírt `megismerési útra` lépjen. Akkor helyezkedünk helyes álláspontra az érzékfeletti világgal szemben, ha feltételezzük, hogy egészséges gondolkodással és érzülettel meg lehet érteni a magasabb világokból fakadó ismeretek minden igazságát, és ezzel a megértéssel megvethetjük a magunk látó képességének is szilárd alapját bár ahhoz, hogy ezt megszerezzük, természetesen még más is szükséges. Ha ettől az úttól visszariadunk, és csak más módon igyekszünk behatolni a magasabb világokba, bezárjuk magunk előtt a valódi, magasabb megismerés kapuját. Az az elv, hogy csak akkor ismerem el a magasabb világok létezését, ha már láttam azokat, éppen a `látás` elé gördít akadályokat. Viszont ha előbb józan gondokodással meg akarjuk érteni azt, amit később megláthatunk, elősegítjük látásunk kifejlődését. Ez fontos erőket varázsol elő lelkünkben, amelyek elvezetnek a `látás`-hoz.

Rudolf Steiner - Életutam
EGY ​KORSZERŰ VILÁGSZEMLÉLET ALAPELEMEI RUDOLF STEINER, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Becsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. AZ ANTROPOZÓFIA a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak; így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Egy ​út az ember önmegismeréséhez
Steiner ​jelen műve nyolc meditációból áll, melyek mindegyike egy bizonyos témát mélyít el, és amelyek figyelmes olvasása - amely már önmagában is meditációnak tekinthető - bizonyos szempontból egy út. A világ szellemi szemléletének egyik útja.

Rudolf Steiner - Mantrák
Az ​ember csak akkor ért meg egy dolgot,amikor azt a szívével felfogja. Az értelem és az ész csupán közvetítők a szív megértéséhez. Az ész és az értelem által jutunk el az Isten gondolataihoz. Amikor azonban az ember így birtokolja a gondolatot, akkor meg kell tanulnia azt szeretni. Az ember lassanként megtanul szeretni minden dolgot. Ez nem azt jelenti, hogy megítélés nélkül mindent meg kell szeretnie, amivel találkozik. Hiszen tapasztalatunk mindenek előtt csalóka. Ha azonban az ember azon fáradozik, hogy egy lényt vagy dolgot isteni alapokra helyezve kutasson, akkor el is kezdi szeretni. Amikor egy eltévelyedett ember áll előttem, úgy nem az eltévelyedettségét kell szeretnem. Azáltal csak tévedésben lennék, és neki sem segítenék. Ha azonban elgondolkodom azon, hogy ez az ember hogyan tévelyedett el, és ha mellé állok, hogy tévelyedettségét levesse, akkor segítek neki, s énpedig eltökélem magam az igazságra. Mindenütt keresnem kell, hogy hogyan szerethetek. Isten minden dologban ott van, de ezt az istenit benne először meg kell keresnem.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata VI.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (módszer) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Az ​új Ízisz, az isteni Szófia keresése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók