Ajax-loader

Rudolf Steiner könyvei a rukkolán


Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - A ​Szentháromság titka
Rudolf ​Steiner 1922 nyarán három előadássorozat keretében is foglalkozott a Szentháromság kérdésével. Az első előadássorozatban áttekintette a kereszténység első négy évszázadát, Goethe világszemléletét, valamint a középkor vallásos küzdelmeit, míg eljutott a teljesen tudatos emberi én és a Szentháromság kapcsolatához. A második előadássorozatban az ember és a szellemi világ kapcsolatának változását mutatja be Oswald Spengler "Nyugat hanyatlása" című művén keresztül. A harmadik előadássorozatot Angliában tartotta Steiner, melynek fő témái a gondolati élet iskolázása, a halál és az újjászületés kérdése, valamint a Golgotai Misztérium tanításai voltak.

Rudolf Steiner - Történelmi ​szimptomatológia
Rudolf ​Steiner ebben a kis könyvecskéjében, amely 1918-ban tartott előadásait tartalmazza, az újkori európai történetet veszi górcső alá - antropozófiai szempontból. Módszerének lényege az, hogy igen vázlatosan (és nagy hiátusokkal) elmeséli a középkortól a huszadik századig terjedő európai történelmet, és az eseményekhez, folyamatokhoz, fordulópontokhoz (a Habsburg-ház felemelkedése, az angol parlamentarizmus kialakulása, az orosz forradalom stb.) kommentárokat fűz, amelyekből kiderül, milyen eseményekre mennyiben hatott a "Krisztus-impulzus", mennyire vált hatékonnyá a világmindenségben működő halálerő stb. - Nem könyvtári anyag.

Rudolf Steiner - A ​Napkelet és a kereszténység misztériumai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata II.
A ​könyv három nagy fejezetre tagolódik: Az emberiség történelmi haladására vonatkozó karmikus fejtegetések; Az individuális emberi élet karmikus kutatása; Karmaformálás a halál és az újabb születés közötti életben. A kötet tizenhét előadása 1924-ben hangzott el.

Rudolf Steiner - A ​nyugati és a keleti világ különbözősége
Ez ​a kötet Rudolf Steinernek az úgynevezett „Nyugat-Kelet Kongresszusán” 1922-ben Bécsben elmondott tíz előadását tartalmazza. Az előadásokkal Steinernek az volt a célja, hogy megpróbálja közelebb hozni a két kultúra között kialakult gondolkodás- és magatartásmódbeli különbözőségeket. Az előadásokból megismerhetjük, hogy viszonyul az antropozófia az egyes tudományokhoz, valamint a szociális és társadalmi kérdésekhez, és hogy miben áll a keleti szellemi látás sajátossága, amely lényegében ugyanolyan egyoldalú, mint a Nyugat materializmusa.

Rudolf Steiner - Mihály ​arkangyal korszaka
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget, fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát, amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Rudolf Steiner - A ​csillagok világa és az ember
Rudolf ​Steinernek ez az előadássorozata életünk egyik legizgalmasabb titkát boncolgatja: miben áll a kapcsolatunk a felettünk elterülő csillagvilággal? A szellemtudomány szerint az ember nemcsak halála után lép közvetlen kapcsolatba ezzel a világgal, hanem alvása idején is, így az előadások arra is megpróbálnak fényt deríteni, hogy mi történik velünk, amíg alszunk, és hogyan zajlik le életünk a halál után. A ciklus a fentiekkel összefüggésben arra is igyekszik választ adni, hogy miben áll a természeti szükségszerűség, vagyis mennyiben határozzák meg életünket a csillagok, és mennyiben vagyunk szabadok.

Rudolf Steiner - A ​nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Necessity ​and Freedom
Rudolf ​Steiner illuminates the questions of freedom and necessity, guilt and innocence. Into this theme Steiner weaves questions of evolution, history, and culture, showing how and where human beings carry responsibility for these developments.

Rudolf Steiner - Michael ​korszaka / Apokalipszis
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Rudolf Steiner - A ​templomlegenda és az aranylegenda
A ​kötetben szereplő előadásokat Rudolf Steiner 1904-ben, illetve 1905-ben tartotta, tehát az úgynevezett „korai” előadásokhoz tartoznak. Számos olyan közlést tartalmaznak, amelyek máshol nem szerepelnek, vagy legalábbis nem ilyen részletességgel. Így például sok mindent megtudhatunk a templomlegendáról, a szent kereszt legendájáról, a Prométheusz-mondáról, a rózsakeresztesekről, a manicheizmusról és a szabadkőművességről.

Rudolf Steiner - Dr. Ita Wegman - Az ​imáról
Amikor ​az ima lényegének megvilágításához közelítünk, akkor az emberi lélek bizonyos jellemzőivel kell foglalkoznunk annak mélységeiben, minek folytán Hérakleitosz ókori görög bölcs kijelentését kell figyelembe venni: "A lélek határvonalát sohasem kutatod, még ha minden úton végigmentél is; oly terjedelmes annak lénye." És az imára hajló ember szükségképpen először az emberi lélek titkait keresi, minek folytán elmondható, hogy azokban a legbizalmasabb kedélyállapotokban, amelyeket imádság révén lehet előidézni, még a legegyszerűbb ember is megérez valamit a szellemi élet végtelen birodalmából. Ezért egyszer szükségét érzi annak, hogy egy pillantást vessen e lélek fejlődésére, hogyan él bennünk és hogyan vezeti életünket előre.

Rudolf Steiner - Az ​ember és csillagai
Legyen ​az az orvostudomány vagy a pedagógiai embertan, a filozófia vagy a vallás, vagy akár a mezőgazdaság és a természettudomány, a bolygók és az állatöv kozmikus adottságaira mindenütt találunk ösztönző és serkentő utalásokat. Pontosan azért, mert Rudolf Steiner egész művészete példaértékű a kozmikus vonatkozásokra nézve. Jelen mű kapcsolódik "Az asztrológiáról" szóló előadásokhoz, mert az ember teremtése, valamint az ember és az Univerzum szoros szálakkal kapcsolódik egymásba...

Rudolf Steiner - Sors ​és szeretet
Létezik ​az életben még egy olyan erő, amely jobban megmozgat, mint a szerelem? Talán a sors az - de tulajdonképpen csak azért, mert a sors a szerelemmel együtt, annak beteljesedésével vagy éppen be nem teljesedésével és megtagadásával együtt jelenik meg. De mi is a szerelem? Hogyan kapcsolódunk sorsszerűen az életnek ehhez a varázslatos fájdalom és örömbirodalmához? "Mindenki tudja, hogy a szerelem jó - mégpedig nem csak a szerelem és a cselekedeteink tárgya számára, hanem annak is, aki szeret. Ennek ellenére mégsem dönthetjük egyszerűen el, hogy szerelembe esünk. Úgy tűnik, hogy a szerelem szabadságunk megnyírbálása. Másrészt senki sem vonja kétségbe, hogy aki igazán szeret, sem a természeti törvény szükségességének, sem a kötelesség morális szükségességének nem engedelmeskedik, hanem szabad."

Rudolf Steiner - Antropozófiai ​emberismeret és orvoslás
Az ​Antropozófiai zsebkönyvek sorozat harmadik kötetében olvasható előadások orvosoknak és orvostanhallgatóknak szóltak, de bárki sokat tanulhat belőlük, ha figyelemmel kíséri azt a módszert, amellyel Steiner az élet minden területén folytatta kutatásait. Rudolf Steiner, a nagy gyógyító, nem csupán terápiás értelemben az. Az ember materializmusba süllyedt, elvont gondolkodását akarja visszavezetni a szellemhez. A mai korban az emberiség elvesztette igazi eredetének tudatát, azt, hogy ő az egyetlen szellemi lény a földön, és hogy minden egyes emberi énben Krisztus énje lakik. Tiszta, világos, egyértelmű gondolataiban elmélyülve juthatunk el a természet titkainak megismeréséhez. Ennek segítségével az antropozófiai emberismereten keresztül eljuthatunk a patológián alapuló terápiához, ami az orvostudomány megújulását jelenti.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata III.
A ​Dornach-ban, 1924. nyarán elhangzott tizenegy előadás témáiból: Az intellektualizmus és az azt megelőző lelkiállapot: a gondolatokat a világ éteriségéből veszik fel; A karmában a régebbi inkarnációk úgy hatnak a későbbiekre, mint az én-ben lévő szellemi ösztön; Az égi folyamatok összefüggése az ember földi létével; Az antropozófiai mozgalomban elkülönülő lelkek csoportja; A megismerés intézménye az első keresztény századokban; Michael erői az egész emberre hatnak, és ezáltal erősen belehatnak a fizikai karmába is; A szellemiség karmikus impulzusa azt foglalja össze, amit a lélek, a földi testbe való leszállása előtt a leírt módon átél.

Rudolf Steiner - Az ​egyes népszellemek missziója
Rudolf ​Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató, Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutaátsi eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak. Így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás, stb.), éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Életutam
EGY ​KORSZERŰ VILÁGSZEMLÉLET ALAPELEMEI RUDOLF STEINER, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Becsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. AZ ANTROPOZÓFIA a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak; így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​Máté-evangélium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Az ​emberiség történelme és a kultúrnépek világszemléletei
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett munkásoknak tartott előadásai. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a Munkás-előadások atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe. A hetedik kötet tartalmából: A régi indiaiak, egyiptomiak, babilóniaiak és zsidók világszemlélete. A kereszténység megjelenése az antik világban. Csillagbölcsesség, hold- és napvallás. Európa a kereszténység elterjedése idején. A Szentháromság. A kereszténység három formája és az iszlám. A keresztes hadjáratok. A régi és az újabb idők Krisztus-felfogásai. A húsvét ünnepe. A szellemtudományos kozmológia megalapozásához. A zsidóságról. A kabbala Életfája. Az üstökösök és a naprendszer. Az állatöv és egyéb állócsillagos égboltok. A Nap természete. A szabadkőművesség eredete. Az ember és a szellemi hierarchiák.

Rudolf Steiner - A ​fény születése
Az ​emberek világra hozhatják a fényt saját lelkükben. Képesek rá, mert a fény alapelve először testesült meg egy emberi lényben. Ily módon a téli napforduló ünnepe Krisztus ünnepével szükségszerűen egybefonódott. A korábbi fejlődési korszakok teljes jelentőségét Krisztus születési ünnepének a téli napforduló ünnepének idejére időzítése határozza meg. A bölcsesség és a fény elsőként kívülről jelent meg az emberek számára, de most, a krisztusi esemény óta a fénynek az emberek szívében kell felgyulladnia. Magának Krisztusnak kell megszületnie az emberekben. Ebből az okból kellett az egyszerre misztikus és történelmi ténynek, Palesztinai Eseménynek megtörténnie.

Rudolf Steiner - A ​szociális élet kérdései
A ​"Die Kernpunkte" most jelenik meg először magyar nyelven. Egy olyan történelmi szituációban, amely bizonyos vonatkozásaiban hasonlít ahhoz az Európa számára sorsdöntő időszakhoz, melyben Rudolf Steiner könyvét először megjelentette. A szociális organizmus hármas tagozódása, ahogy ezt Steiner könyvében kifejti, nem elmélet, nem program, nem ideális elképzelés a társadalmi berendezkedésről - hanem feladat, a szociális-politikai gyakorlat elsajátításának módszere. Az emberi fejlődés elmúlt évszázadaiban felszínre került pozitív impulzusokkal minden olyan törekvés szemben áll, amely nemzeti államot, nemzetgazdaságot akar létrehozni, vagy amely önellátásra törekszik. A legerősebb szembenállást azonban az az egységes államszervezet jelenti, amely a gazdaság és a szellemi élet területén központi irányításra törekszik...

Rudolf Steiner - Rudolf ​Steiner előadásai János evangéliumáról
Hamburg, ​1908. május 18-31.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata IV.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, és centrumában a Krisztus-esemény áll. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és a gyógypedagógiában, a művészetben éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Filozófia ​és antropozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Keleti ​és keresztény misztériumok
Rudolf ​Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljavecben (akkor: Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc) Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Ebben a kötetben Rudolf Steinernek egy hat és egy négy előadásból álló ciklusa jelenik meg. a "Középkori misztériumhelyek" címet viselő előadássorozatból megtudhatjuk, hogyan folyt az egyes misztériumokban a tanítvány beavatása és sok szó esik a keresztény misztikusokról, valamint a rózsakeresztességről. A másik előadássorozat többek között arról tájékoztat, hogy mi volt a lényege az ősi perzsa - Zarahustra-féle - valamint az egyiptomi beavatásnak, és képet kaphatunk a szent Grál áramlatáról.

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok valósága
A ​könyv Rudolf Steiner 1921-ben Osloban tartott nyolc nyilvános előadását tartalmazza. Bár ekkor az antropozófiának már mintegy két évtizedes éves múltja volt, az előadások mégis alapvető kérdéseket boncolgatnak: mi az antropozófia alapja, hogyan lehet a magasabb világokat megismerni, hogyan gondolja el az antropozófia a világ fejlődését, mi a különbség Jézus és Krisztus között, és így tovább. Ezért az antropozófiában csak kevéssé járatos olvasóknak is hasznos közléseket tartalmaz.

Rudolf Steiner - János ​Apokalipszise
Ez ​az előadássorozat olyan haladottabb olvasóknak szól, akik az antropozófiában már járatosak és Rudolf Steiner műveit is behatóbban ismerik. Az Újszövetségben lévő apokalipszis magában véve is rejtélyes, sokértelmű írás, értelmezéséről kétezer éve vitatkoznak. A steineri, antropozófus magyarázat az emberiség teljes kultúrtörténetét átíveli és rámutat a múlt történéseihez szervesen kapcsolódó jövőbeli eseményekre.

Rudolf Steiner - The ​Fifth Gospel
From ​his clairvoyant reading of the Akashic Record -- the cosmic memory of all events, actions, and thoughts -- Rudolf Steiner was able to speak of aspects of the life of Jesus Christ that are not contained in the four biblical Gospels. Such research can be spoken of as a "fifth gospel." After an intense inner struggle to verify the exact nature of these events, and checking the results of his research, Steiner describes many detailed episodes from the Akashic Record. This new edition has been retranslated and features six lectures that have never before been published in English.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata V.
Ez ​a kötet Rudolf Steiner különböző európai városokban tartott 16 előadását tartalmazza. Ezekben folytatódnak a karmával kapcsolatos fejtegetések. Megtudhatjuk belőlük, hogy a halál és az újabb születés közötti életben hogyan készül el az ember új karmája, és az egyes emberi lelkek karmájukon keresztül hogyan hatnak a földi világ eseményeire. Képet kapunk a különböző bolygó-szférák titkairól, és további nevezetes személyiségek különböző megtestesüléseiről.

Kollekciók