Ajax-loader

Rudolf Steiner könyvei a rukkolán


Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Rudolf Steiner - Krisztus ​és a szellemi világ
A ​könyvben hat előadás szövege található, melyeket Rudolf Steiner 1913. december 28. és 1914. január 2. között tartott Lipcsében. Az előadások központi témája Jézus Krisztus lénye és az időszámításunk kezdete körüli időszak szellemi élete. Az előadó visszatekint az ősi kultúrákra, hogy érzékeltesse, hogyan csökkent fokozatosan az idő múlásával annak a lehetősége, hogy az emberiség megérthesse a Krisztus-lény valódi mivoltát és küldetésének jelentőségét. A mélypont ebben a tekintetben éppen abban az időben volt, amikor ez a lény földi testet öltött. A görög antikvitás Szibilla alakjainak a héber próféták szellemiségével ellentétes beállítottságát is megismerhetjük az előadásokból. Rudolf Steiner bemutatja Pál apostol működésének hátterében álló tényezőket is. A további előadásokban a Grál motívum megjelenését, a Parsifal legendát és a Grál titkának megközelítési lehetőségét világítja meg hallgatói számára az előadó.

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok megismerésének útja
E ​könyv fejezetei eredetileg mind különálló tanulmányok, Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? összefoglaló címen láttak napvilágot. Most itt könyv alakban jelennek meg. Munkám azzal a fejlődéssel foglalkozik, amelyen az embernek keresztül kell mennie, hogy a magasabb világokat megismerhesse. A benne foglalt ismertetések különböző szükségleteket akarnak kielégíteni. Elsősorban azoknak nyújtanak valamit, akik érdeklődnek a szellemi kutatás eredményei iránt s ezért bizonyára felvetik a kérdést: Vajon honnan szerezték tudásukat azok, akik saját állításuk szerint az élet nagy és rejtélyes kérdéseiről tudnak valamit? A válasz erre a kérdésre így hangzik: a szellemtudomány fedte fel előttük ezeket a rejtélyeket. Aki azonban szellemi kutatást akar végezni, vagyis magukat a tényeket akarja megfigyelni, amelyeket a szellemtudomány közlései leírnak és feltárnak, az kell, hogy maga is felemelkedjék az érzékfeletti megismeréshez, azaz saját maga járja be a megismerésnek azt az útját, amelynek leírását itt megkíséreltem. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a szellemtudomány közlései értéktelenek annak számára, aki hajlam, vagy lehetőség hiányában a magasabb megismerés útját nem járhatja meg. A tények kikutatására csak az képes ugyan, aki be tud hatolni az érzékfeletti világokba, de a kikutatott tények igaz voltáról az is meggyőződhet, aki maga nem észlelte őket.

Rudolf Steiner - Michael ​korszaka / Apokalipszis
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Rudolf Steiner - A ​világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei
Az ​antropozófia alapfogalmai. Test, lélek, szellem. Az érzékfeletti világ régiói. Sors és újraszületés. Az ember a halál után. ´´Az ember a legmagasabbat, akire feltekinthet, `Isten`-nek nevezi. legmagasabb rendeltetését tehát valamiképpen Istennek kapcsolatosnak kell elképzelnie. Ezért azt az érzékelhető dolgokon túlmenő bölcsességet, amely saját mivoltát és ezzel együtt rendeltetését kinyilatkoztatja, isteni bölcsességnek vagy teozófiának nevezhetjük az emberiség életében és a világmindenségben végbemenő szellemi folyamatok vizsgálatát pedig szellemtudománynak. Ha ennek eredményei közül különösen azokat emeljük ki, amelyek az ember szellemi magvára vonatkoznak - mint ez a könyv -, akkor erre a témakörre a `teozófia` kifejezést használhatjuk, mert ezt évszázadokon keresztül ilyen értelemben alkalmazták. Ez a könyv ebből a felfogásból kiindulva ismerteti vázlatosan a teozófiai világszemléletet. Írója semmi olyanról nem szól, am ne lenne számára ugyanolyan értelemben tény, mint ahogy egy külső világbeli élmény tény a szem, a fül és a mindennapi értelem számára. Olyan élményekről van szó, amelyeket mindenki átélhet, aki rászánja magát, hogy a könyvünk egyik külön fejezetében leírt `megismerési útra` lépjen. Akkor helyezkedünk helyes álláspontra az érzékfeletti világgal szemben, ha feltételezzük, hogy egészséges gondolkodással és érzülettel meg lehet érteni a magasabb világokból fakadó ismeretek minden igazságát, és ezzel a megértéssel megvethetjük a magunk látó képességének is szilárd alapját bár ahhoz, hogy ezt megszerezzük, természetesen még más is szükséges. Ha ettől az úttól visszariadunk, és csak más módon igyekszünk behatolni a magasabb világokba, bezárjuk magunk előtt a valódi, magasabb megismerés kapuját. Az az elv, hogy csak akkor ismerem el a magasabb világok létezését, ha már láttam azokat, éppen a `látás` elé gördít akadályokat. Viszont ha előbb józan gondokodással meg akarjuk érteni azt, amit később megláthatunk, elősegítjük látásunk kifejlődését. Ez fontos erőket varázsol elő lelkünkben, amelyek elvezetnek a `látás`-hoz.

Rudolf Steiner - A ​fény születése
Az ​emberek világra hozhatják a fényt saját lelkükben. Képesek rá, mert a fény alapelve először testesült meg egy emberi lényben. Ily módon a téli napforduló ünnepe Krisztus ünnepével szükségszerűen egybefonódott. A korábbi fejlődési korszakok teljes jelentőségét Krisztus születési ünnepének a téli napforduló ünnepének idejére időzítése határozza meg. A bölcsesség és a fény elsőként kívülről jelent meg az emberek számára, de most, a krisztusi esemény óta a fénynek az emberek szívében kell felgyulladnia. Magának Krisztusnak kell megszületnie az emberekben. Ebből az okból kellett az egyszerre misztikus és történelmi ténynek, Palesztinai Eseménynek megtörténnie.

Rudolf Steiner - A ​Napkelet és a kereszténység misztériumai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​Kelet a Nyugat fényében
Ebben ​az előadás-sorozatban az lesz a feladatunk, hogy felemelkedjünk a magasabb világok dolgaihoz, az érzékfeletti birodalmak lényeihez, hogy az ismertet, a kevésbé ismertet és a teljesen ismeretlent közel engedjük a lelkünkhöz, mégpedig úgy, ahogy azok a magasabb világokban láthatók, és aztán feltegyük a kérdést: mit mondtak vajon ezekről a dolgokról a régi idők, az ókor emberei? Más szavakkal a nyugati bölcsességet akarjuk lelkünkhöz közel hozni, és aztán feltenni a kérdést: amit nyugati bölcsességként megismerhetünk, az hogyan egyezik meg azzal, ami keleti bölcsességként vált ismertté?...

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!

Rudolf Steiner - Az ​ember mint a teremtő, alakító és alkotó kozmikus szó harmóniája
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - A ​nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Az ​ember és a Föld élete
Steiner ​életművében fontos helyet foglalnak el az úgynevezett munkásoknak tartott előadások. A sorozat harmadik kötete a címben szereplő két fő téma kibontását tartalmazza 14 előadásban. Néhány téma: színelmélet; az emberi bőrszínek, és azok viszonyulása a fényhez és a hőhöz, összefüggése az ösztönökkel, érzelmekkel, gondolkodással; a fehér faj sajátossága és szellemi feladata; a Föld körüli bolygószférák és hatásuk az emberre; az álmok; az asztráltest formálódása életünk során; asztráltestünk állapota meghatározza következo életünk asztrális minőségét; a vágyak a halál után; a két Jézus-gyermek; a mennybemenetel félreértett fogalma; a pünkösd eszméje.

Rudolf Steiner - A ​gyógyítás művészetének elmélyítése
Csak ​az emberben lakozó szellem képes a világ szellemét megközelíteni. Az ember saját lényében rejti a "nagy világ", a makrokozmosz minden rejtélyét és titkát. A rejtélyek, melyeket életünk ad fel számunkra, nem a világ folyásának szemlélésében világosodnak meg számunkra, hanem az emberi belsőbe való pillantásunk által. A világismeretre való törekvésünk átalakul önismeretre való törekvéssé. Az emberi belső megtöltése szellemi felismerésekkel felébredés az érzéki valóságból és azokból az impulzusokból, amelyeket az akarat a valóságból meríteni képes. "Ha a saját lényedet akarod megismerni, akkor nézz körül a világban minden irányba. Ha a világot valóban át akarod látni, pillants a saját lelked mélységeibe.

Rudolf Steiner - A ​kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - A ​golgotai misztérium megismerésének építőelemei
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Rudolf ​Steiner előadásai János evangéliumáról
Hamburg, ​1908. május 18-31.

Rudolf Steiner - Krisztus ​megjelenése az éteri világban
Rudolf ​Steiner 1910. január 12-én Stockholmban beszélt először Krisztus megjelenéséről az éteri világban. Erről az előadásról nem maradtak fenn jegyzetek. Ettől a naptól kezdve Rudolf Steiner nem mulasztotta el, hogy említést ne tegyen erről a hatalmas eseményről. Svédországi előadása után 1910. január 23-án Strasbourgban tartott előadást, melynek végén szintén utalt az eseményre. Az elkövetkezendő fél év során a tagoknak szóló előadásokat szinte kizárólag ennek a témának szentelte. Az ezekről az előadásokról fennmaradt jegyzeteket tartalmazza ez a kötet. Az előadásokat Rudolf Steiner különböző német városokban, valamint Palermóban és Rómában tartotta 1910. január 25 és május 15 között. A téma az antropozófia iránt érdeklődők számára különös jelentőséggel bír. Az embernek ma előítélet nélkül, elfogulatlanul kell tekintenie mindarra, amit a szellemtudomány a Krisztus-impulzusról és a vele összefüggő dolgokról mondhat, hogy beláthassa: a léleknek szükségszerűen egyre materialistábbá váló külvilág mellett szüksége van a szellemi értelemben vett benső haladásra. Ehhez azonban meg kell tanulnia kérdezni. Kérdezni azonban csak akkor tanulhat meg, ha lelkében képes megőrizni a tiszteletet és alázatot az élet szent területei iránt: ha képes várakozó hangulatot teremteni magában aziránt, ami a lét szent területeiről megnyilatkozik.

Rudolf Steiner - Általános ​embertan, mint a pedagógia alapja
Másfél ​évtizede újraindult a Waldorf-pedagógia Magyarországon. Az óvodák, iskolák és pedagógusképzések egymás után nyitották meg kapuikat. 2003-ban már 20 Waldorf-iskola működik hazánkban. Sorozatunk azoknak a tanároknak, pedagógusoknak az igényeit kívánja kielégíteni, akik az egyre népszerűbb Waldorf-pedagógia mélyére akarnak hatolni. Rudolf Steiner pedagógiai alapvetéseit az a több mint 20 kötet tartalmazza, melyek a hatalmas életművön belül a nevelés művészetéről szólnak. Korunk egyik legmodernebb pedagógiai irányzata a gyakorlatban nap mint nap bizonyítja létjogosultságát, s különös érzés azt tapasztalni, hogy a neveléstudomány újabb és újabb felfedezései mennyire összecsengnek Rudolf Steiner nézeteivel még akkor is, ha "terminus technicusai" eltérnek a Rudolf Steiner által használt nyelvezettől. Megéri a fáradtságot ez utóbbi, különös nyelvezetnek a megismerése, mely által elénk tárul a gyermek rejtélye. Tartson velünk e csodálatos rejtély megismerésében!

Rudolf Steiner - Hogyan ​juthat az ember a magasabb világokról való megismeréshez?
A ​könyv azokból az emberi forrásokból és lehetőségekből merít, amelyek mindannyiunkban megvannak. Feldereng annak a lehetősége, hogy a világot a természeti, fizikai világtól kezdve a szellemi világokkal együtt egységes isteni, szellemi és emberlények által lakott térnek tekintsük. Ebben az ember olyan lény, akinek a világ szellemi és morális törvényei szerint az a dolga, hogy elinduljon egy úton, amely a szellem evolúciója és a szellemi világhoz vezető különböző gyakorlatok révén a beavatás útja.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata VI.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (módszer) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Budapesti ​előadások
Rudolf ​Steiner két, 1889-es erdélyi utazása után az 1907 és 1909 közötti években Budapestre is látogatott, és előadásokat tartott. Ezek még a Teozófiai Társaság keretében szerveződtek, de ne feledjük: Steiner már 1902-ben kinyilvánította a krisztusi alapon nyugvó szellemtudományt, az antropozófiát. Ennek szellemében tartotta 1909 Pünkösdjén budapesti előadásciklusát, melyből megismerhetjük a Golgotai Misztérium eddig feltáratlan titkait is. Berlini előadásairól és annak magyar vonatkozásairól e kötetben olvashat először a hazai közönség. Tartalom: - Rózsakeresztes szellemtudomány - A környező világunkat különféleképpen átható lélek - Az ember lénye - Az ember a halál és az újabb születés között - A fizikai világ mint a szellemi hatások és lények kifejeződése - Az ember fizikai testének kialakulása és változásai - Földünk fejlődése a lemúriai korig - Földünk fejlődése. A lemúriai, az atlantiszi és az Atlantisz utáni kor - Az ember halál utáni élményei - A karma, a reinkarnáció és a beavatás

Rudolf Steiner - A ​templomlegenda és az aranylegenda
A ​kötetben szereplő előadásokat Rudolf Steiner 1904-ben, illetve 1905-ben tartotta, tehát az úgynevezett „korai” előadásokhoz tartoznak. Számos olyan közlést tartalmaznak, amelyek máshol nem szerepelnek, vagy legalábbis nem ilyen részletességgel. Így például sok mindent megtudhatunk a templomlegendáról, a szent kereszt legendájáról, a Prométheusz-mondáról, a rózsakeresztesekről, a manicheizmusról és a szabadkőművességről.

Rudolf Steiner - Az ​önismeretről
Ezen ​értekezés célja, hogy az emberi léthez kapcsolódó szellemtudományos ismeretet közvetítsen. A leírás módszere oly módon rendszerezett, hogy az olvasó magáévá teheti a sorok tartalmát úgy, hogy olvasás közben az egyfajta belső megvitatássá válik számára. Ha e monológ olyan formát ölt, hogy azok az eddig rejtőző erők, amiket minden lélekben fel lehet ébreszteni, ezáltal megmutatva magukat, akkor az olvasás a lélek egy valós belső munkájához vezet. Ez utóbbi pedig fokozatosan törekszik arra a lelki vándorlásra, aminek tényleges célja a szellemvilág birtoklása. Ezért mindaz, amit el kell sajátítani, nyolc olyan meditáció alakjában lett megadva, amit valóban gyakorolni lehet. Ha ez elvégeztetett, fel lehet őket használni arra, hogy a lélek saját belső elmélyedésén keresztül közvetítsék afelé azt, amiről szólnak.

Rudolf Steiner - A ​filozófia, kozmológia és vallás az antropozófiában
A ​gondolkodás és a tudat változásainak szemléletes bemutatása, különböző gyakorlatokkal való illusztrálása az antropozófia és különösen az antropozófiai krisztológia megvilágításában. Az antropozófiában való tájékozódás szempontjából alapvető műnek tekintendő. Érintett főbb témakörök: Az antropozófia három lépése. A gondolkodás, érzés és akarat lelki gyakorlatai. Imaginatív, inspiratív és intuitív megismerési módok. Megismerési és akarati gyakorlatok. A lélek alvásélményei. A lelki-szellemi létből az érzéki-fizikai létbe való átmenet az ember fejlődésében. Krisztus az emberiséggel való kapcsolatában. A halál összefüggése Krisztussal. Az Én-tudat sorsának összefüggése a Krisztus-problémával. A lélek akarati részének átélése.

Rudolf Steiner - A ​lélek rejtélyeiről
Szinopszis: ​Rudolf Steiner ebben az írásában 'azokat a tudományos vonalakat rajzolja meg, amelyeknek az antropozófiát a filozófiához, a pszichológiához és a fiziológiához kell kapcsolniuk'. Ezen kötet tartalmára, mely a sorozat negyedik kötet, Steiner gyakran hivatkozik az orvosi előadásaiban is, mert ebben fejti ki először az emberi szervezet hármasságát, azt a felfedezést, amit majdnem két évtizeden keresztül hordozott magában, mielőtt eljött az ideje, hogy kimondja.

Rudolf Steiner - Érzéki ​világ és szellemi világ
Az ​1911. december 27-től, 1912. január 1-ig Hannoverben tartott előadások anyagát olvashatjuk a kötetben.

Rudolf Steiner - A ​János-evangélium
Hamburgi ​előadásaiban Steiner a János-evangélium 14 kezdősorából indulva - melyek az olvasót rögtön a Logosz fejlődésének kozmikus dimenziójába emelik - az Én kozmikus útját követi egészen földi megtestesüléséig. Különösen megvilágosítóak az atlantiszi és az atlantisz utáni korok, a Lázár-esemény témái, melyek a Szűz-Szófiával kapcsolatos imaginációkban kulminálnak.

Rudolf Steiner - A ​táplálkozásról
A ​rák a táplálkozás intim kérdéseivel függ össze. Majd ha általánosan bevezetik az egészséges táplálkozást, akkor lehet a rák ellen tenni valamit. Dr. Rudolf Steiner diétán alapuló táplálkozástana, amit a daganatveszélyeztetetteknek és daganatos betegeknek adott.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata III.
A ​Dornach-ban, 1924. nyarán elhangzott tizenegy előadás témáiból: Az intellektualizmus és az azt megelőző lelkiállapot: a gondolatokat a világ éteriségéből veszik fel; A karmában a régebbi inkarnációk úgy hatnak a későbbiekre, mint az én-ben lévő szellemi ösztön; Az égi folyamatok összefüggése az ember földi létével; Az antropozófiai mozgalomban elkülönülő lelkek csoportja; A megismerés intézménye az első keresztény századokban; Michael erői az egész emberre hatnak, és ezáltal erősen belehatnak a fizikai karmába is; A szellemiség karmikus impulzusa azt foglalja össze, amit a lélek, a földi testbe való leszállása előtt a leírt módon átél.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata I.
A ​könyv két nagy fejezetre tagolódik: A karmikus erők természete és Egyes emberi sorsok karmikus meghatározottságai. Az emberi sors feltételeinek és törvényeinek tárgyalásába kezdünk bele, vagyis arról a témáról lesz szó, amit általában karmának szoktunk nevezni. A karma hatását azonban csak akkor lehet igazán megértenünk, ha előbb a világban működő törvényszerűségek különböző fajtáit is tanulmányozzuk. Ezért a legkevésbé sem kerülhető meg számunkra az, hogy - ezúttal egy kissé absztrakt formában - a világ bizonyos alapösszefüggéseibe is betekintést ne nyerjünk, hogy majd onnan eljuthassunk az emberi karma sajátos területére. Ennek szellemében Steiner feltárja a világ törvényszerűségeit, majd az egyéni karma fogalmát.

Kollekciók