Ajax-loader

Komlós Aladár könyvei a rukkolán


Komlós Aladár - Irodalmi ​ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komlós Aladár - Vereckétől ​Dévényig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komlós Aladár - Reviczky ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komlós Aladár - Táguló ​irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komlós Aladár - Irodalmunk ​társadalmi háttere
Komlós ​Aladár kismonográfiája a magyar irodalom jellegéről, ügyeiről és dinamikájáról egy ritka átmeneti korban született. Valamikor 1946 és 1947 táján, azaz: két diktatúra közötti szabadság-villanás között, amikor a magyar társadalom "zsákutcás" pályájának megvitatása elindult, hogy aztán egy fél évszázados szünet erejéig félbeszakadjon. Az 1944-es történelmi mélyponttól és az újrakezdés reménységétől megérintve tárgyalja az elszegényítő és egyes szakaszaiban nemcsak metaforikusan gyilkos népi-urbánus vita eredőit. Komlós Aladár e munkájába belesűrítette mindazt a tudást és tapasztalatot, amit a magyar irodalom (de ki nem mondottan, a magyar zsidó irodalom) kutatása és folyamatos szemlézése során szerzett.

Komlós Aladár - A ​magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században
"E ​könyvvel szemben, mely a magyar zsidóság irodalmi tevékenységét kívánja megrajzolni, alighanem fel fog hangzani az az ellenvetés, hogy a magyar zsidók irodalma része az egyetemes magyar irodalomnak, nem szükséges hát, sőt kár külön foglalkozni vele. De ha mindenki hasznosnak ítéli, hogy felkutassák a hazai zsidóság történelmét, miért volna kifogásolható a zsidóság irodalmi működésének megvizsgálása, amely nélkül amaz sem ismerhető meg?"

Komlós Aladár - Néró ​és a VII/A
A ​Néró és a VII/A, ez a mindvégig feszült, forró légkörű, remekül megírt regény, 1935-ben jelent meg először. "Szerelmes volt egy életen át, de nem személybe, hanem az Iskolába, egy Osztályba – mint a kertész, aki nem egy virágszál, hanem egy egész virágoskert szépségének áldozza fel életét – írta Karinthy frigyes a regény tanár főhőséről, Perényi Zoltánról a Nyugat-ban. – Későn eszmélt rá, hogy ő viszont egy hasonlat áldozata lett, s a hasonlat sántított: a lányok csak látszatra virágok (a létért való harc mimikrije), valóságban éppolyan ravasz, s ha kell, komisz emberek, mint amilyenekből az egész világ áll, mikor arról van szó, hogy megrabolják egy érzékeny szív illúzióit. Komlós Aladár élvezetes mesében és keretben mutatja be a léleknek ezt a finom és különleges drámáját... " A regény igazi mondandóját itt kell keresnünk. A szeretetvágyról és a szeretet csapdájáról szól a történet: a kifejlődni nem tudó s az értelemtől nem kormányozható ösztönök, indulatok embertorzító, egyéniségsüllyesztő vonzásáról. Komlós Aladár jellemes racionalizmusának szigorával, érzékenyen, pontosan és könyörtelenül, finom, de kérlelhetetlen iróniával méri fel minden mozzanatában ennek a bonyolult, intenzív, torz szeretetnek minőségét. Perényi vétkes, mégis fejjel kiemelkedik a regény többi figurái közül, hiszen amit tett, a társadalom előtt éppen azért válik megbocsáthatatlanná és komikussá, mert igaz érzelmeiben kiszolgáltatott, s a maga módján jellemes: botorul nyílt, bátor és következetes. Komlós haragos indulata a hatalom részesei és talpnyalói ellen szól, akik a lélek szenvedéseiről, szégyenéről mit sem tudnak, mert lelkük sincs.

Komlós Aladár - Magyar-zsidó ​szellemtörténet a reformkortól a holocaustig I-II.
Mintha ​az idő vagy a "sors keze" maga is irodalomszervezői feladatra vállalkozna: "véletlenek" formájában kicenzúráz vagy pótlólag visszacsatol műveket a szellemi közlekedés nagy áramába. E rejtélyes "szerkesztésen" belül is ritka, amikor a feltámadt művek többet jelentenek önmaguk előkerülésének puszta szenzációjánál. Amikor nem a megtalálás ténye az esemény, hanem fölfedezésének időpontjával találkozva: a megtalált mű tartalma nyújt szenzációt, új aktualitást. Ilyen Atlantiszként újra felemelkedett mű Komlós Aladár A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században című monográfiája, amely nemrégiben került elő egy pincéből. Komlós Aladár a XIX. század kezdetétől 1890-ig minden zsidó által írt, szelleminek minősülő produktumot feldolgozott. Nemcsak, sőt elsősorban nem az irodalom, hanem a jog-, nyelv-, történelem-, judaisztika-, orientalisztikatudomány, az újságírás és -szerkesztés, könyvkiadói és nyomdászati tevékenység szempontjából. Ha egy magyar zsidó leírt, átültetett (idegen nyelvről magyarra vagy fordítva) két mondatot, ő azt felkutatta, regisztrálta, beillesztette egy folyamat fejlődéstörténetébe. Filológiai alapossága, teoretikus rendszerezőkészsége, a magyar és az európai kultúrával együtt lélegző komparatív nézőpontja és tudása lenyűgöző. Ha ez a munka elkészültekor vagy közvetlenül utána napvilágot látott volna: az egész világon ez lenne a magyar zsidóság szellemi teljesítményéről szóló irodalom etalonja.

Komlós Aladár - Költészet ​és bírálat
Tartalom Számadás ​(előszó) A líra A líra műhelyében Ami a lírában változó és ami állandó A lírai szépség kategóriái A vers zenéje A vers nyelve A költői kép A költőiség A művészi A lírai vers előadásmódja A giccs Miért nem szép? Ösztön és értelem Túl az esztétikán A magyar költészet Petőfitől Adyig Előszó A népnemzeti iskola Arany és köre Arany János (részlet) Az idill költői Az erotika költői A nagyváros költői Szocialista költők Írósors és romantika A modern költészet felé Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében Klikkek kora Ellenséges esztétikák Összefoglaló Táguló irodalom Ady Endre verselése A teremtő hamisítás Természet, táj, lélek A természetérzék éberedése Természet és technika A természetérzék determináltsága Tájak és lelkek Tájtípusok Tájak és lelkek korrespondenciája Az életnövelő táj A pihentető táj A kvantumelmélet és a líra Ady Az új líra emberideáljai Az avantgarde estéje A fiatal Kassák A kritika A kritika Tudomány-e a kritika? A szubjektív eredetű általánosság A kritikusi természet József Attila és a kritikusai A pongyolaság művészete Levél a tehetségről A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg Irodalmi nevelés Gyulai Az egyéniség zászlója alatt Ignotus Bibliográfia Komlós Aladár könyvei

Komlós Aladár - Római ​kaland
Valamikor ​Augustus uralkodása idején, egy közép-itáliai kisvárosból, Fundiból megszökik három kisdiák. Észak felé tartanak a Via Appián, a birodalom legendás fővárosába igyekeznek, ahol - úgy hiszik - a nagy kaland és a vele járó dicsőség várja őket. Azt remélik, hogy tetteket vihetnek majd véghez, mint azok a hajdani hősök, akikről az iskolában tanulnak: Mucius Scaevola, aki állhatatossága bizonyságaként fél karját megégeti a tűzben, vagy Horatius Cocles, aki egymaga feltartóztatja az ellenséges sereget és mind a többiek. Milyen kalandok esnek meg velük útközben és magában Rómában? Mi foszlik szét és mi valósul meg terveikből? Vajon sikerül-e megküzdeniük a köztársaság ellenségeivel? Vagy egészen haszontalan volt-e a római út? Ezekre a kérdésekre ad választ Komlós Aladár kitűnő pedagógiai érzékkel, hitelesen és egyben költőien megírt regénye.

Komlós Aladár - Reggeltől ​estig
"S ​ha lesznek, akik kíváncsiak rá, milyen volt éneklőnek, aki ma már csak énektanár, azoknak megvallom: úgy sejtem, mégiscsak az voltam igazán, akit túléltem." Így nyilatkozik válogatott versei bevezetőjében Komlós Aladár, a hetvenéves korában állami kitüntetésben részesített, neves irodalomtörténész. Kevés verset írt életében, de azok kulturált, az európai humanizmus eszményeitől áthatott, rejtett finomságokban bővelkedő alkotások, és annyi máris kiviláglik, hogy különösen az első világháborús fronti élmények megszólaltatásában és később a fasiszta barbárság elleni lírai tiltakozásban értékeset, maradandót alkotott. A válogatott gyűjteményt egy csokor fordítás egészíti ki - Heine, Hebbel, Storm, Rilke, Péguy, Apollinaire, Trakl és amerikai néger költők verseiből.

Komlós Aladár - Problémák ​a Nyugat körül
"Ha ​a kérdést tisztázni akarjuk, elsősorban tudnunk kell, hogy a Nyugat több volt, mint folyóirat; egész mozgalom, úgyszólván egész korszak volt, a magyar irodalmi kultúra megújulása. Alig indult el a Nyugat 1908-ban, csak úgy özönlött hasábjaira a fényes tehetségek csodálatos áradata. A Nyugat volt Ady dobogója, fedezte fel Móricz Zsigmondot, Babits Mihályt, Karinthyt, Tóth Árpádot, Nagy Lajost, Balázs Bélát, Füst Milánt, Tersánszkyt, Szabó Dezsőt, Nagy Zoltánt..."

Komlós Aladár - A ​magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom Előszó AZ ​ELNYOMATÁS KORA (1850-1867) A petőfieskedők A népnemzeti iskola Arany János Tompa Mihály Gyulai Pál Lévay József Szász Károly Thaly Kálmán Dalmady Győző A befelé forduló líra Madách Imre Zilahy Károly A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880) A meghasonlott népnemzetiek (I) Arany László A meghasonlott népnemzetiek (II) Dömötör János Tolnai Lajos Szemere Miklós Szabó Endre A népnemzeti iskola (összefoglalás I.) Írósors és romantika Vajda János Retorikus közösségi líra Ábrányi Emil Darmay Viktor Gáspár Imre Bartók Lajos MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906) A népies idill költői (I) Pósa Lajos Szabolcska Mihály Gárdonyi Géza A népies idill költői (II) A népnemzeti iskola vége A népnemzeti és a modernség közt Kozma Andor Bárd Miklós Vargha Gyula A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai A népnemzeti iskola (összefoglalás II.) A modernek, az elveszett álmok siratói Reviczky Gyula Endrődi Sándor Kiss József Zempléni Árpád Inczédy László Telekes Béla Szalay Fruzina Czóbel Minka Az erotika költői Szilágyi Géza Erdős René Szász Zoltán A nagyváros költői (I) Rudnyánszky Gyula Ignotus Heltai Jenő Szentessy Gyula Makai Emil A nagyváros költői (II) Szocialista költészet (I) Palágyi Lajos Szocialista költészet (II) Csizmadia Sándor Farkas Antal Komjáthy Jenő A modern költészet felé A Nyugat előtt Bibliográfia

Komlós Aladár - Vajda ​János
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Komlós Aladár - Az ​új magyar líra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók