Ajax-loader

Kriza János könyvei a rukkolán


Arany László - Kriza János - A tetejetlen fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kriza János - Székely népmesék III.
Tartalomjegyzék: Mirkó királyfi Halász Józsi A halhatatlanságra vágyó királyfi A csudamadár Többet tudott, mint mest' uram Az álomlátó fiú A möndölecskék Mesebeszéd a papról s a kenyérről Megölő Istéfán A rest leány A vitéz csizmadia legény A két gazdag ember gyermeke Mondjad hát: széna! A fortélyos leány Tájszavak, kifejezések

Kriza János - Kriza ​János költeményei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kriza János - Arany László - Elmét ​vidító magyar népmesék
A ​magyarság ősi titkait őrzik népmeséink. A páratlanul gazdag magyar népmesekincs megdönthetetlen bizonyítéka a hajdan virágzó ősi magyar kultúrának. A kötet a régi magyarok mesélő kedvéről ad hírt. A meséskönyv lapjairól sugárzó valóságos és képzeletbeli világ a ma emberének is üzen. Kitartásra, találékonyságra biztat. Megismerhetjük a mesékből a nagy emberi kérdések sorát, és megkapjuk belőlük a feleletet is a kérdésekre. A népmeséken keresztül a síró és a nevető földi sorsokat, a fölszabaduló és vidáman barangoló emberi szellemet is-merhetjük meg. A kötet csodálatos elemekkel átszőtt tündérmeséiben a népi hitvilág szellemisége tükröződik vissza. A királyokhoz köthető történetekben igazságos ítéletet születik. A gonosz megbűnhődik, a jó pedig, gyakran furfangos módon, eléri célját, elnyeri jutalmát. Az igaz magyar népmesék a gyermekekhez éppúgy szólnak, mint a felnőttekhez. Mindenki számára van mondanivalójuk, hiszen egyetemes emberi értékeket közvetítenek. A népmesékben különös nyelvi szépséggel az emberi érzések mélysége nyilatkozik meg. A mesék színes nyelvezete, a régies szavakkal és szófordulatokkal, üdítőleg hatnak napjaink elszürkülő nyelvhasználatára. A magyar népmesét tréfás beszédfordulatok, váratlan elemekben gazdag történetek jellemzik. Az Elmét vidító magyar népmesék című kötet 14 meséje közül 10 Kriza Jánostól, a magyar népmesék egyik első gyűjtőjétől valók. A többi mese kiegészíti és színesíti Kriza János amúgy is változatos, színes, mesevilágát. A 21. század gyermekei és felnőttjei, mint elődei sok-sok évszázadon keresztül, örömmel merülnek el a mesék csodás birodalmában. Mert ebben a világban minden lehetséges, az emberfeletti hatalmak biztosítják minden jogosnak tartott emberi vágy diadalát. Kívánjuk kicsiknek és nagyoknak, hogy a kötet meséi vidítsák az elmét, segítsék az örök emberi értékek felismerését és az azok szerinti életvitelt.

Kriza János - Csinos ​vitéz
A ​mesélés az ember ősi tevékenysége, mely során az idősebbek át tudják adni a fiataloknak az elődök tapasztalatait, történeteit. Az emberi közösségek hajnalán a tűz körül ülve kerítettek sort erre a rítusra. Ha ma a mesemondásra gondolunk, talán a gyermekének esti mesét olvasó szülő képe jelenik meg előttünk, hiszen a gyerekszoba lett a mesélés fő terepe. Azonban nemcsak gyerekként érdemes meséket olvasni és hallgatni, hanem felnőttként is, hiszen népmeséinkben számos történelmi eseményünk, valamint az elmúlt korok emberének élete elevenedik meg. A népmesék olyan alapvető kihívásokról, érzelmekről szólnak, amelyek mindig is léteztek, és hasznos megismerni azt, hogyan lehet megbirkózni velük. Manapság egyre inkább felértékelődik a könyvből vagy fejből történő mesélés, hiszen a különböző elektronikus eszközök gyűrűjében nem könnyű elszakadni a képernyőktől. Ennek következménye az, hogy sajnos egyre kevesebbszer használják a gyerekek saját fantáziájukat, pedig ez fejlődésük szempontjából rendkívül fontos lenne. Csinos Vitéz című kiadványunk segítséget nyújt ahhoz, hogy akár felnőttként, akár gyerekként újra elmerülhessünk a népmesék világában. Mesekönyvünkben tizenkét (ez is mesei szám) székely népmesét olvashatnak az érdeklődők. A könyv végén szómagyarázat található, amely a mesékben szereplő régi, mára a köznapi nyelvhasználatból kikopott, illetve kifejezetten a székelyeknél használatos szavakat tartalmazza. Örömteli olvasást kívánunk mindenkinek.

Kriza János - Erdélyi ​tájszótár
Nincsen ​szebb, különösebb, szorongatóbb látomás Erdélyről, mint Kriza Jánosé. Mintha egész Erdély csupa bokor volna, s minden bokorban egy-egy madár szólna. Egyszerre énekel valamennyi. Zengő tündérkert. De talán elég egy ügyetlen mozdulat, egy rossz lépés, - és a madarak mind elrepülnek. Magukkal viszik a füstként alakuló, soha végig nem mondott, csodálatos dalt. Szomjasan, mohón kell hallgatni, - beinni a muzsikát, szöveget, mozdulatot, szárnyrebbenést. Mindent, ami elporzik a levegőben. Kriza egy balladáért, egy nyelvöltögető dalocskáért, egy különös háromszéki szóért "imádságos hevületű" leveleket tudott írni ismerősöknek, ismeretleneknek... Négy hivatal is kötötte, de ha csak tehette, "kifeslett" mind a négyből és Kolozsvárról elindult be a székelyföldre. Utánaeredt a Kádár Katát vagy a Bátori Boldizsárt megéneklő ballada egy-egy új változatának, olyan könnyen, földi gondoktól lekötetlenül, mintha nem méltóságos püspök lett volna, de maga is szelekkel iramodó dal vagy tavaszi füst a párás, friss földek felett...

Kriza János - Székely ​népköltési gyűjtemény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kriza János - Az ​álomlátó fiú
A ​Kriza János és segítői által a 19. század közepe táján összegyűjtött és feldolgozott mesék kiváló képet adnak napjaink általános iskolás gyerekeinek az akkori Székelyföldről. Az álomlátó fiú meséinek hősei úgy viselkednek, gondolkodnak, beszélnek, mint a Kriza korában élt székely uraságok, jó gazdák, faluvégi szegény emberek, obsitos katonák és egyéb jellegzetes alakjai az akkori székely falunak. Ebben az ember által még le nem győzött természeti környezetben még magától értetődőek a csodák és a mese hagyományos csodálatos elemei.

Kriza János - Mirkó ​királyfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kriza János - Udvarhelyszéki ​népmesék
A ​Kriza János székely népköltési gyűjteményéből átvett szép, helyenként a székelység lelkületére jellemző sziporkázóan szellemes udvarhelyszéki népmeséket Vida Erika ültette át könnyebben olvasható, mai magyar nyelvre, megőrizve a szövegek eredetiségét. Változatlanul hagytuk a jellegzetes tájszólásokat, amelyeknek értelmezését lábjegyzetekben adjuk meg.

Kriza János - Rózsa ​királyfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kriza János - Székely ​népmesék
Kriza ​János /1811-1875/ költő, unitárius püspök, a magyar népköltészet egyik kiemelkedő gyűjtője volt. Maga is székely s költő lévén népe meséit, dalait, balladáit, szólásait ifjúkorában kezdte feljegyezni. Gróf Mikó Imre műpártoló erdélyi mágnás támogatása tette lehetővé, hogy az egyre gazdagodó gyűjtés egy része Vadrózsák cím alatt 1863-ban megjelenhetett. A kortársak különösen a balladákat ünnepelték, akkor a mesékre kevés figyelem jutott. Kriza halála utána hagyatékból Arany László és Gyulai Pál még további balladákat, népdalokat közölt, a mesékre azonban ők sem fordítottak igazán figyelmet. Ma már tudjuk, hogy Kriza tevékenysége e téren is felbecsülhetetlen. Különös érdeme, hogy - sok kortársától eltérően - nagy hangsúlyt fektetett a szöveg hiteles közlésére, nem stilizált, nem "irodalmasított", megőrizte és átmentette a korabeli székely nyelv utánozhatatlan zamatát. Úgy gondoljuk, hogy ezt a nemes hagyományt másfél száz év után is követni kell, ezért a szöveget minimális változtatásokkal közöljük, hitünk szerint ma olvasóinak is örömére. A legkevésbé ismert szavak magyarázat a füzet végén megtalálható.

Kriza János - Vadrózsák
"Száz ​év óta egymás után láttak napvilágot a kisebb-nagyobb székely népköltési gyűjtemények, ám ezek a Vadrózsák jelentőségét nemhogy elhomályosították volna, hanem hozzásegítettek ahhoz, hogy egyre jobban felismerjük és megismerjük egyedülálló nagyságát. Kriza fél emberéletnyi munkával annyi értéket halmozott fel, amennyit és amelyhez hasonlót utódai közül senkinek nem sikerült találnia. Épp ezért gyakorlati folklórmunka közben ma is a Vadrózsákhoz mérjük és igazítjuk sikereinket, eredményeinket. Ha a régi népköltészetet keressük, faluhelyen ma is Kriza nyitott könyvével kezünkben faggatjuk a nagyidejű, nagy tudású énekeseket, mesemondókat. Faggatózunk és feszülten várjuk az eredményt: vajon jó évszázad múltán megtaláljuk-e az élő népköltészetben a Vadrózsák valamelyik meséjét, balladáját, dalát, mi több, talán olyanra is rábukkanunk még, amely elkerülte volna Krizának és munkatársainak figyelmét? Vagy pedig - s ez a leggyakoribb - újra meg újra megbizonyosodunk arról, hogy Kriza olyan kerek-egész kulturális hagyatékot rögzített a maga idején, amelynek ma már csak szétszórt töredékeit, maradványait lehet nagy nehézségekkel, sok utánajárással, száz helyről összekeresgélni. A Vadrózsák múltunknak, művelődésünknek: egykori és mai önmagunknak része. Ha a Vadrózsákat olvassuk és szeretjük, egyszersmind önismeretünket, öntudatunkat, önbecsülésünket munkáljuk." Faragó József

Kollekciók