Ajax-loader

Gyöngyössy Márton könyvei a rukkolán


Gyöngyössy Márton - A ​kincstalálástól az ásatásig
Kálnoki-Gyöngyössy ​Márton (1972) nyolc éven keresztül vett részt a régészeti örökségvédelmi jogalkotásban: megyei múzeumigazgatóként (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága: 2007-2010, 2011-2012), múzeumigazgatóként (Ferenczy Múzeum, Szentendre: 2013-2015), kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárként (Nemzeti Erőforrás Minisztérium: 2010-2011), a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége, majd a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnökeként (2011-2015). Tagja volt az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Ágazati Szakmapolitikai Tanácsának (2009-2010) és a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiumának (2012-2015). Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán főállású egyetemi docensként oktat (Történeti Intézet, Történelem Segédtudományai Tanszék). A szerző az Emberi Erőforrások Minisztériuma által numizmatika, régészet, történeti muzeológia szakágakban bejegyzett kulturális szakértőként, valamint a Miniszterelnökség által régészet szakterületen nyilvántartott örökségvédelmi szakértőként is működik. Jelen munkájában - jelentős részben saját jogalkotási tapasztalataira is építve — a régészeti feltárási jog hazai történetét és hatályos szabályozását mutatja be, a kincstalálástól a régészeti feltárások jogáig.

Gyöngyössy Márton - Florenus ​Hungaricalis
A ​magyar aranyforint a középkor nemzetközileg elismert valutája volt - népszerűsége kiváló minőségében rejlett, hátterét a világviszonylatban is kimagasló magyarországi nemesfémbányászat adta. a kötet a középkori magyar aranyforint mintegy kétszáz éves történetét követi végig, gazdaságtörténeti és ikonográfiai szempontokat, valamint az éremleletek elemzéséből levonható tanulságokat egyaránt felvonultatva. a középkori magyar aranypénzek típusait, az aranypénzverés volumenét, a pénzverdéket, továbbá a pénzek európai forgalmát bemutató szöveget gazdag, éremképeket és térképeket is felvonultató illusztrációs anyag egészíti ki.

Gyöngyössy Márton - Magyar ​pénztörténet 1000-1540
Magyarország ​középkori pénztörténete nemzeti történetünk izgalmas, de egyúttal különös fejezete. A középkori magyar állam gazdasági ereje közismert, az viszont már kevésbé, hogy ezt leginkább az akkor vert jó minőségű pénzek testesítették meg. Az államhatalom meggyengülése ugyanis mindig együtt járt a pénzrontással és a pénzhamisítással. A kötet szerzője arra vállalkozott, hogy a magyar pénz szerepét, jelentőségét ötszáz éven keresztül végigkövesse, nem elfeledkezve az ország területén kívül, de magyar fennhatóság alatt folytatott pénzverésekről sem. Összefoglalása azzal az igénnyel készült, hogy a tudomány új eredményeit bemutatva, további kutatások kiindulásaként is szolgáljon.

Gyöngyössy Márton - Középkori ​magyar aranyforintok
"Európa ​egyik vezető fizetőeszköze a késő középkorban a magyar aranyforint volt. Elismertségének, közkedveltségének számos oka lehetett. Pályafutását egyaránt magyarázhatjuk a középkori magyar állam súlyával, tekintélyével, de a pénzek minőségével, finomságával vagy művészi kivitelezésével is. Kopernikusz óta úgy tudjuk, hogy a jó pénznek méltósága van. A magyar aranyforint Közép-Európában méltósággal rendelkező pénznem volt, olyan érme, amelyre a kortársak is előszeretettel hivatkoztak adásvételeknél. Középkori gazdaságtörténetünk talán legfontosabb fejezete a magyar aranyforint története. Az MNB bankjegy- és éremgyűjteménye jelenleg ötvenezer leltári egységből áll, így Magyarország második legjelentősebb numizmatikai gyűjteménye. A több mint ötszáz darabos középkori aranyforint-sorozat az egyik legszebb és legértékesebb része gyűjteményünknek, ez indokolja, hogy a sorozat első kötetét a magyar aranyforintoknak szenteljük. A magyar aranyforint több évszázados története során számos változáson ment át, éremképe többször átalakult, ám minősége mindvégig kifogástalan maradt. Ezt a fejlődést, pontosabban annak középkori szakaszát kísérheti végig az érdeklődő a Magyar Nemzeti Bank kiadásában megjelenő sorozat első kötetében is. A díszalbum első részében olvasható pénztörténeti tanulmányban nemcsak az aranypénzeket ismerhetjük meg részletesen, hanem a középkori Magyarország pénztörténete és pénzforgalma is megelevenedik előttünk. Megtudhatjuk, hogy kik irányították a magyar pénzverést, bepillantást nyerhetünk az egyes pénzverdék működésébe. Többé nem cseng idegenül a „kémlő” tisztségének megnevezése vagy a „pénzláb” fogalma. Természetesen a kiadványt illusztrációk színesítik, többek között egy összeállítás a középkori Magyarország területén a középkorban elrejtett összes aranyforint-leletről. Térképek segítenek abban, hogy térben is elhelyezhessük a késő középkori Magyarország pénzügyigazgatási szerveit, illetve az éremleletek előkerülési helyeit. A kötet második része a szűkebb értelemben vett katalógus, amely arra törekszik, hogy az MNB gyűjteményében őrzött magyar aranyforintokat fényképpel mutassa be, és róluk pontos numizmatikai leírást adjon. A kronologikus és tipológiai sorokba rendezett érmeanyag segítségével jól nyomon követhető a magyar aranyforint első kétszáz évének története, a magyar pénzverés fejlődése, új hagyományok kialakulása és továbbélése. Szent László alakja például a magyar aranypénzek meghatározó képi eleme volt évszázadokon keresztül, míg Szűz Mária csaknem fél évezreden át szerepelt a magyar pénzek éremképében (az utolsó ilyen pénzt 1939-ben bocsátották ki). A kötet szerzője és kiadója bízik abban, hogy a most megjelent érmealbumot minden érdeklődő olvasó örömmel forgatja, tanulmányozását pedig hasznos időtöltésnek érzi. A tervek szerint jövőre jelenik meg a sorozat következő kötete, az 1526–1944 között kibocsátott magyar aranypénzek katalógusa."

Kollekciók